Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-17 / 193. szám

Vasárnap, 1952 augusztus 17. SOMOGYI NÉPLAP 3 A SZOCIALISTA TIAZAFISÁGRÓL Pántunk Központi Vezetőségének június 27-i ül'é&e foglalkozott az új, nélpüniklbeii most fejlődő haza- szeretet, a ihiazhlfiisáig kérdésével, mely mint hajtóerő rendkívüli nagy halasit gyakorol dolgozó népünk éleiére, egyre fontosabb tényezője lesz törtenelirminlknek, nem kis mér- tékben gyors ítlhatlj® meg szocialista építésűnket. E cikiklben megkísérel­jük megmutatni, Ihogy miiben kü­lönbözik n szocialista hazafiság a miit, a burzsoú, miagynrkodó, daru- tollas, soviniszta áiltasajistig&ól, Melyről a magyar kizsákmányolok oly nagy hangon szónokoltak, írlak, beszélteik. A régi Magyamrsiziúg kizsákmá­nyoló urai a munkásosztály> a dol­gozó parasztság hazafias érzéseit lehasználta egyéni gazdagodásának '.biztosítására, a kizsákmányolás fenntartására. Szerintük a jó hazafi az volt. aki nem emelte fel szavát a kizsákmányolás ellen, az a zsel­lér, áki erejét megfeszítve, de alá­zatosan dolgozott a föidesurak föld­ijén, aki nem követelt földosztást, jobb életet. Másszóval a jó hazafi, a jó honleány az volt, .’ki úgy vé­lekedett, hogy hazánkban minden iigy a legjobb, ahogy van. A kato­nákat hazafias kötelessógteijesítiés, haza védelem hbzuig frázisaival szé­dítve küldték vágólh'd'ra, idegen, és saját úri osztályúik céljai érdekében. Alázatosságra, tűrésre növelni a né­peit, mindezt hazafias jelszavakkal tűzdelni tele, ez nőit a céljuk. A régi Magyarországon a soviniz­mus mérgét hintették el. Szították a gyűlöletet máis népek ellen, s fennhangon hirdették: „Csonka Ma­gyarország nem ország, egész Ma­gyarország mennyország1“. A dolgo­zók jelentős része e hazug propa­gandának hálójába esve megfeled­kezett arról, hogy az ^lső világhá- iború előtti Magyarország az urak számára igen, de a dolgozó niép számára minden, volt, csiak „menny­ország44 nem. Nem az ország terü­lete, hanem 'a.z .akkori 'kapitalista társadalmi rend volt az, amely a dolgozók számára csak nyomort, szegénységet tudott adni, míg a „díszmiagyarok“4 minden jóiban dús­káltak. Azotkht, akik felemelték szavukat a kizsákmányolás ellen, elsősorban a magyar munkásosztályra, a kom­munistáikra, a hazaifiatlanság, ha- zWimlás bélyegét sütötték. Ezt hir- ilet'.ék a hivatalos sajtón, rádión, filmen, könyvön keresztül, erre ta­nították az iskolák itfjait. Igaza van Ady Endrének, a köl­tőnek, amikor azt mondja: „Aki ellensége a haladásnak, n jobb rád öltésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, Ita örökösen nem tesz is egyebet, mint a nemzed himnuszt énekli“. A magyar úri osztályok pedig neun tettek mást. Napjainkban a kapitalista, orszá­gokban nap mint niaip találkozunk hmonló jelenségekkel, amikor a kommunista párloik vezetőit, ttag- jait, a haladás híveit összeesküvés­sel, hazaárulással vádolják, liogy leplezzék azt a lényt, hogy önző egyéni érdekből, a kizsákmányolás fenntartása céljából ragaszkodnak a meglévő kapitalista rend fenntartá­sához. Másrészt azzal, hogy a leg­nagyobb bűnnek, a •hazaárulásnak a bélyegéi akarják a haladás hívéi­re rásütni, céljuk: a népeket meg­téveszteni, tőlük elszigetelni, vá­laszfalat húzni közéjük. Látnunk kell tehát, hogy minél ré.i'kciósaibb, hPál raftéltöhbíjk a ki- zsákimányoló osztályok, annál in­kább .kérkednék nemzeti jelszavak­kal, használliják fel szeimlfényvösztés- re a hazafias frázisokat, Saját cél­jaik elérésére. A burzsoázia haza­fi sóga tehát teljesen hamis, önző és kóprriirtaitó. Nekünk a házasságról, a hazafi Sággal járó köve.telmények- rőil egészen más a felfogásunk, — e.z természetes is — mint a volt gyárosoknak, bankároknak, föld es­urak mák. Mi tette lehetővé, hogy hazánkban új értelmet nyert a hazafiság ? ,.A szocializmus építéséinek ered­ményei megtereimitették népünkben a szocialista hazaszeretet 'kialaku­lásának feltételeit. Megvan, illetve kialakulóiban van hozzá: a népi, nemzeti egység, aZ‘imperialisták el­( leni íömeggyülölet, a Szovjetunió iránti határtalan szeretet és né­pünk fejlődő internacionalizmus»“ — mondotta Horváth elvtárs a Központi Vezetőség ülésén. Az új hazaszeretet tehát onnan ered, hogy a Szovjetunió felszubciditofta ha­júnkat. s a f&lszabadulás eredmé­nyeként saéizúzvia a burzsoá álla­mod, a pánt, Rákosi elvtárs vezeté­sével megteremtettük a munkásosz­tály hofahnád, a proletárdiktatúrái, csaknem teljesen felszámoltuk, il­letve ,visszaszorított uk u kizsákmá­nyolási lehetőségét. Ennek eredmé­nyeiként jutottunk ej odáig, hogy dolgozó népünk magáénak vallja az ál rmot, tudja, hogy az ő hatalmát jelénli. Magáénak tudja az ország földjét, üzemeit, bányáit, az ötéves tervet, mely saját sziebb jövőjét for­málja, tudja, hogy ebben az ország­ban minden, ami szép és jó, őérte van, amit építünk, neki óí>itjúikv dolgozó népünk gazdagságát jelenti. Ezért tesz munknhőstelitek'kel nap mint raaip ta.mibizonyságot hazája iránti szeretekéről a munkás a mun­kapad mellett, a dolgozó paraszt a földön, az értelmiségi a munkahe­lyén. Ezzel az épülő, új szocialista ha­zával együtt született meg és nö­vekszik az új, a szociailiistía, hazafi­ság, ami azf jelenti, hogy a munká­sok és parasztok készek testükkel védelmezni épülő, szocialista hazá­jukat, eddig elért eredményeinket, az imperialisták minden tsázndási- \ al és merényletével szemben. A szocialista hazafiság azt jelenti, hogy ne csak azt szeressük, ami van, hanem lássuk henne lCf jövőt, megőrizzük, közelebb hozzuk a múlt haladó hagyományait, tanul­ságaid, nagyijaink — Hunyadi, Zrí­nyi. Rákóczi, Kossuth, Petőfi és 1919 — harcait. Ezeknek a haza­fiaknak harcai, akik forrón szeret­ték népüket, hazájukat, akikről né­pünk történetéhek dicső lapjaiban emlékezünk meg, kell, hogy feléb­resszék ben,műink a nemzeti büsz­keséget is. Legyünk büszkék törté­nelmi nagyijainkra, dicső múltúnk­ra. De szocializmust élpítő népünk nömzeti büszkeségévé válhatnak az általunk eddig már elért .eredmé­nyeik is, melyeket a párt vezetésé­vel a szocializmus építéséiben ériünk el. Szocializmust épílő hazánkban ; düiV I izeik tudutálhlau új fogaJun.uii és elképzelések a lakúinak ki a ha zához való viszonyról, 4 doitgo'zái egy,ne inkább felismerik, hogy egyé ni érdekeik .közösek a; állam érdé- keivel, hogy az állaim állandó erő­södésétől, a népgazdaság gyors fej lö'diásétöl függ és eliválaszthafat'.ui az ő egyéni érdekűik is. Ennék "> felismerésnek eredménye az, hogy a köz éndíikét, az álkim, a haza ér­dekét mindenek elé, az egyéni ér­dek elé helyezik. Másszóval, hogy dolgozóink munkájukban, telteik­ben nemcsak a pillanatnyi egyéni hasznot hajszolták, hanem ejőre. a jövőbe nézve látják, hogy munká­jukkal hozzájárulnak a jolbib, bol­dogabb jövő megteremtéséihez. Lát­ják és érzik, hogy az ö munkájuk eredménye is benne van Sz'táliuvá- roaban, Inotáiban, a Kaposvári Tex- tillmiilben, m'iiniden úij gyárban stb. Ezt a tényt bizonyítják a munika- vetiseny eredményei, hogy közel 6 ezör dolgozó .paraszti teljesítette túl a megyében a gaibonalheadási köte­lezettséget, s hogy a műit éviben oly lelkesen veit részt megyéink dolgozó népe a békekölcsönjegyzés­ben. Mindezek a tények bizonyítják, hogy .megyénk dolgozóinak viszonya saját, a munkásosztály államához. megváltozott — növekszik a haza iránti szeretet. A szocialista haznszengte,t na­gydbb imunkasikerek elérésére ösz­tönzi üzemeink, építkezéseink, ,me zőyfi\z\daságunk és becsületes értei miségi dolgozóinkat. Kezdemény ezé S'Ckre, újításokra, az agro- és zpo- leohnikad eljárások medhonosítáisá- ra, új munkamódszerek bevezetésé­re. a munka termelékenységének fo­kozására, az ötéves terv feladatai­nak teljesítésére, illetve túl teljes í- ■tós'érle serkenti, dolgozóinkat. Nia- pontia születnek a munka új hősei, akiket a haza, -a párt, Rákosi elv- társ iránti határtalan szeretet ve­zérel új termelési sikerekre. Uj or- szágbatn, új ember, új hazafi van kialakulóban, aW élőét a haza, a nép érdeke mindennél szeníebb. Hatalmas gazdasági eredménye­ink mellett nem kis jelentőségű az a siker, melyet,kulturális, irodalom, film és színművészet, a képzőméi, vészét, «I népművészet és s,po\rt te­rén értünk el. Ezek a sikerek -a világ erősebb és jobbik fele előtt a magyar népi demokrácia hírne­vét szerezték meg- (Filmjeink, opc- ralh'ázunk, olimpikonjaink.) Mind­ezek a mi eredményeink, a felsza­badult miagyar nép munkájának eredménye, melyre méltán lehel büszke minden ‘becsületes dolgozó hazafi. Dolgozó népünk hazaszeretetei, hazafiságot elsősorban a szovjet emberektől tanult A hazafiság a becsületes munka- j nyomott népeik felszabadu ását is tói, ugyanakikor a haza védelmi! segíti, legyen az a világ 'bármely erejének növelésétől, a honvédelem| részéin. Az internacionalizmus meg­fő gallinától elivá!aisztha'taitian. Az nyilvánuláisát tükrözi a koreai nép nyi.'vánuliáisát tükrözi a korén'1 nép segítése, a baktériuimháibotú, a gö­rög hazaifiaik kivégzése elleni. Dúc]os elvtárs Letartóz'atálsn elleni tiltakozás, mellyel népünk szolida­ritását fejezi kj a jobb jövőért har­coló nemzetközi proletariátus iránt. A szocialista hazaifiság ereje ab­ban rejlik, hogy nem- a hazafisdg passzív, elvont eszméje, hanem olyan érzés, mely az emberek al­kotó tevékenységéiben, mindennapi műnk áljában és nagyszerű hőstettei­ben nyilvánul meg. Sztálin elv társ mondotta a- Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 27. évfordulóján: „A szovjet ettnUQtieik hátország­ban véghezvitt mnnikahőstet’teiincik éppúgy, mint harcosaink által (, fromion véghezvitt hervadhatatlan haditettekmek forrása, a lángoló és ékelő szovjet hazafiságk A mi népünk tanulhat haz'asze- rete'.et a haza leigmagydblb fiától, a legjobb magyar hazafitól, népünk szeretett vezérétől, Rákosi Mátyás eVárstó!, aki népünket vezeti a boldog szocialista jövő felé. Párts ze rvezei einik, p art tagj-adnk feladata, hogy mélyítse, nevelje né­pünket a haza iránti olthatat'lan szeretetne. A szocialista Ihazafisiá- gon kívül más hazaifiság nincs. Ami más, az visszaélés csupán a haza­szeretet magasztos fogalmával, de n®m igaz hazaifiság, AUGUSZTUS 20: A „SZABAD NÉP44 TÖRTÉNETÉBEN ŰJ HATÁRKŐ AUGUSZTUS 20 jelentős esemény lesz a magyar sajtó életében. Ezen a napon jelenik meg a ,,Pravda“ mintájára először nagy alakiban .pártunk köziponti lapja, a „Szatad Nép“, És ettől az időtől áttér a hetenkénti hétszer,L megjelenésre, hogy moist már a szó igazi értelmé­ben a százezrek mindennapos ke­nyériévé váljon. Az új nagyalakú „Szobiad Nép“4 augusz'.us 20-tól, al­kotmányunk ünnepétől még az ed­digieknél is sokkal jobban elősegíti egész dolgozó népünk politikai és kulturális nevelését- A nagy alakra való áttérés még nagyobb lehető­séget ad arra, hogy1 pártunk köz­ponti lnipja tö!b|b politikai, gazdasági és kulturális cikkel nevelje a dol­gozó,kai: harcosságra, a párt és a haza iránti szeretetre. A „iSzalbad Nép44 a heti hélszeri megjelenéssel még gyorsabban eljuttatja dolgozó inkhoz a párt, a kormány határo­zatait, még jobban mozgósítja a dolgozik széles tömegeit ezeknek n végrehajtására. A „SZABAD NÉP'4 úij formában való megjelenésével kapcsolatban komoly feladatok állnak pártszer­vezeteink, népnevelőink előtt. Is­mertessék, 'hogy a dolgozók kíván­ságaira a posta az üzembe vagy a dolgozók lakására kézbesíti a „Szabad Nép“-et, ha azt előre ’be­jelentik. Az előfizetési dijakat azon­ban minden esetben az üzemben keil beszedni. Neim megengedhető, hogy előforduljon olyan eset, mint a Kaposvári Fonodában, ahol a pártszervezet hanyagsága miatt 181 „.Szab,ad Nép‘‘-iből 93-at a: postának augusztus 5-én túl le kellett állíta­ni, mert a sajtófelelősük niem szed­ték be az ,előfizetési díjakat. A pártszervezet titkára a sajtófelelő- sükkel és aktívákkal nőm beszélte meg teendőtjüket. A felsőbogáfi ál­lami gazdaságiban, ahol err.e a kér­désre gondot fordítottak, nemhogy csökkent, ellenkezőleg, növekedett az előfizetők száma. Az új ,,Szabad Nép“ előfizetési ára szeptember 1- től megváltozik. Az eddigi 9.&0 fo­rintos üzemi és 11 forintos egyéni előfizetési árral szemben egységes 12 forintos ára. lesz. A Kaposvári .Kórház aktívaér'tkezLetén. a dolgo­zóik helyesen kiszámították, hogy a „Szabad Nép“ szeptember 1-től nem drágább, hanem olcsóbb lesz. Az eddigi 9.GO forintos ár és havi 25-szüri megjelenés mellett 38 fil­lér, a 11 forintos ár mellett pedig 44 fillér volt a „Szabad Nép“. Az új, nagyalakú ,,Szabad Nép“4 min­dennapos .megjelenése mellett na­ponként csak 40 fillérbe kerül. Üzemi pártszsrvezeteámk és falusi pártszervezeteink foglalkozzanak a nagyalakú „.Szabad Nép“ megjele­nésének jelent őségével, népnevelő értekezleteken, aktíva értekezleteken •mutassanak rá, hogy a „Szabad Nép“ ezentúl még sokkal több se­gítséget ad munkájukhoz, mutas­sanak rá arra is, hogy a „Szabad Nép“ új alakú, mindennapos meg­jelenése hatalmas segítség pártunk részéről az elöltünk álló harci fel­adni ok sikeres megvívásáért. A tabi J. B. fordítson nagyobb gondot a dolgozók leveleire Járási pártbizottságainkra na ponta érkeznek levelek munkások­tól, dolgozó parasztoktól, akik észrevételeikről, javaslataikról tá jékoztat)ák pártunkat. A tabi Já­rási Pártbizottságra februárban 6 márciusban 4, áprilisban, május­ban, júniusban szintén 4—4 levél érkezett, de július hónapban egyet­len Levelet sem kapott a Járási Pártbizottság. Ennek oka, hogy a Járási Pártbizottságon nem tulajdonítanak jelentőséget a leveleknek, nem kezelik őket úgy, mint kelle ne Purga elvtárs megfeledkezik arról, hogy a dolgozóktól érkezett levél nem magánügy, hanem párt ügy, mert írója kisebb-nagyobb közérdekű dologra hívja fel a fi gyeimet. A levelek többségét nem intézik el megfelelő módon, eíha nyagolják a megválaszolást- Január hónapban az egyik beküldött levél feltárta, hogy a községben hogyan uszít a kulílk, hogyan igyekszik befolyásolni a dolgozó paraszto kát. Egy másik levél arról számol be, hogy a tanács a kulák család tagjai között szétírja a földet és így mentesíti a kulákot a kötele­zettség teljesítése alól. Ilyen és ehhez hasonló levelek érkeztek s pártbizottságra, de eíintézésü1 egyre késett, nem vizsgálták k nem válaszolták meg őket és még ma is van olyan levél, melynek elintézésére január, fe-fc uár ófa még nem került sor­Lenin és Sztálin elvtársak nagy jelentőséget tulajdonítottak a munkások és parasztok leveleinek. Sztálin elvtárs így nyilatkozott a levelezőkről: „ ... Ezeknek az embereknek kell — szerintem — az egyik fő emelő szerepét betol teníök hibáink kiderítésében és helyi párt — valamint a szovjet építő munkánk meg javításában,, Nagyon helytelen az, hogy Por ga elvfárs a JB szervezőtitkára, amikor bírálatot gyakoroltunk a .levelezéssel kapcsolatos munkája fedett, rosszul viszonyult a bírálat­hoz, egész biztosan nem gondolt arra, hogy segíteni akarunk mun­kájához. Járási pártbizottságaink a járás gazdái, nekik kell irányítani a já­rás politikai, ezen keresztül egy- oen gazdasági munkáját is. Ami a járás területén történik, azért a kommunisták, elsősorban a Járási Pártbizottság a felelős. Az a vezető, aki elszakad a dolgozó tömegektől, nem hall gatja meg javaslataikat, nem szívleli meg bírálataikat, nem tud jó munkát végezni. Aki lélektelen módon bánik a műn kások és parasztok leveleivel akar­va, akaratlanul hátráltatja a munkát. Mert egész biztos, hogy legközelebb — mint a példa is bi­zonyítja — elmaradoznak a leve­lek. A Járási Pártbizottság nézze meg a levelezés munkáját, javítsa ici sürgősen a hiányosságokat. Por­ija elvtárs szívlelje meg a bírálatot, úgy kezelje a leveleket, melyek a pártbizottságra érkeznek, mint bi- aímas pártokmányokat és első- erdtí kötelességének tartsa ki- izsgálásukat és minden esetben i kellői intézkedések megtételét, így tud szoros kapcsolatot kiépí­teni a «dolgozó tömegekkel. A beérkezett leveleket ki kell vizsgálni, intézkedést tenni, s megválaszolni, A válaszlevél másolatát csatol- ni kell az eredeti levélhez, az el- ntézés módját nyilvántartani és utána irattárba helyezni. A levele­zővel nem szabad megszakítani a kapcsolatot, a levélválaszon túl személyesen is el kelt beszélgetni 1 levelezőikkel, csak így alakulhat ki olyan légkör, amely szocialista fejlődésünk megyorsítását a lehető legnagyobb mértékben seigtj elő, igaz hazafi, elért gazdasági, kultu­rális eredményeink, a haza védelme érdekében báimiely pillanatban kész felcserélni a szerszámot fegyverrel, hogy a haza Sze.nl határait, min­den ellenséggel szemben megvédje. Hiába vallja bárki magáról, hogy jó hazafi, ha ma a munka front­ján mim állja meg a helyét, s ha arra lenne szüksége a hazának, hogy fegyverrel a kézibe-ni védjük, férfi és nő ncim álln-a egyemiher- ként talpra, hogy minden betola­kodót -szétverjen. Az i/piz hazafi szereti népét, hazáját, ugyanakkor gyűlöli a háborús tisztítókat, a kül­ső és belső •ellenséget, amely bol­dog jelenéi, ragyogó jövőjét, hazá­ját akarja elrabolni tőle, hogy a kapitalisták hatalmát visszaállítsa. Nem szeretheti igazán hazáját, nem lehet jó hazafi az, aki nem szereiti kellően felszabadítónkcet, a Szovjetuniót, Tudnia kell minden klinek, hogy eddigi eredményeink és elkövetkezendő győzelmeink for­rása a Szovjetunió felszabadítása ás állandó, önzetlen segítése. A szocknlista hazetfiság egyértel­mű az int e r nmei cmali un u&sa l is. Minden igaz hazaifit ál kell, hogy hasson az internacionalizmus .szel­leme, a más nemzetek dolgozói iránti szeretet, annak a tudata, hogy a mi jó munkánk,, a még el-

Next

/
Thumbnails
Contents