Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-16 / 192. szám

Li Szombat, 1952 augusztus 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 A JÓ MUNKÁNAK NEM MARAD EL AZ EREDMÉNYE: Srmedik, (jgarapj)dik a nagyberki (Becsület tszes „Három gyermekem boldog jövőjét segítem elő, amikor belépek a csoportba" Kezdetben sokszor felvetődött a kérdés a csoport tagjai között, vaj- gon jut-e annyi, mint amiig egyéni­leg doboztunk? — mondja Tar Ká­roly, a nagyberki Becsület tszcs el­nöke. — A 24 család, amely 1951 őszén rálépett a nagyüzemi gazdál­kodás útjára, eleinte sok nehézség­gel küzdött. K'övéS volt az állatál­lomány, az igaerő és a- tagoknak is furcsa volt a közös munka. Az őszi szántás és vetési munká­latokat már közös erővel végezték és mire bejött a tél, egészen összeszokott a csoport tagsága. A kívülállók nagy érdeklődéssel fi­gyelték a csoportot — látták, hogy rollye® gyorsan és jól elvégezte az őszi munkát. Már kora tavasszal újabb 17 csa­lód jelentkezett felvételre a cso- iportirodán. Mire megkezdődtek 8 tavaszi munkák, 41 családra és 72 ■-tagra szaporodtak. \ (földterület 179 holdról 300 holdra növekedett. A tavaszi munkákat és a nyári «növényápolást is időben elvégezték. Nem volt hiány munkaerőből, mert az asszonyok is becsülettel ki­vették részűiket minden munkából. ’Valamennyien dolgoskezű paraszt­asszonyok, akiket meg ed zeit a mun­ka. Az aratást szemveszteség nékül, a csáplóst is időiben elvégezték, gyorsan került zsákba a szem. Bú­zából 10, árpából szintén 10 mázsa termett, míg az egyéni gazdáknak 7—8 mázsa volt az átlagtermésük. Minden csoiportteg asztalára bő­ven jut kenyér, hisz 4 kg búzát kap­nak imuRikaegységeinként. Az állam­mal szembeni kötelezettségűiket túl­teljesítették. Az egy kataszteri hold uborkából tőblb, mint 9000 forintot vásárol­tak eddig. Az 5 kh. bokorbáb ter­méséből is komoly összeghez jut a csoport. A cukorrépa szintén bő termést Ígér, már most vannak 80 —90 deklásák éts még nőnek is. Cu­korból sem kell szűkösködni a cso­port tagijainak. A csoport 30 kh. négyzetesen ve­tett kukoricá ja a száraz időjárás el­lenére is szépen zöldéi. Bátran al­kalmazták a kukoricánál az új ve­tési eljárást, amely megkönnyítette a növényiápolási munkát. A hízott- sertésbeadásra 20 süldő hízik és még 20 darab anyakocájuk van. Szarvasmarhaállományuk 3 darabról 19-re szaporodott Szép jövedelmet hajt a csoport­nak a baromfiállomány, a 70 db tyúk és 470 db csirke. A baromfi és tojásbeadási kötelezettségüknek könnyen eleget tudnak tenni, mert van miiből. Ahogy kiszámolták, k!b. 25—30 forint jut munkaegységenként. így a kenyér és a más egyéb mellett' pénz is lesz ruhára, cipőre, no meg a konyhára ami szükséges. A ieg- t'ölbtb tagnak 100-on felül van a munkaegysége. M'atcés Ferenc 175 munkaegységre tett szerit, <a zár- száirmadásig töblb lesz 200-ná'l. Must már nemcsak a csoport (tag­jai látják, hogy mennyivel eredmé­nyesebb a szövetkezeti gazdálkodás, hanem a kívülállók is. A csoport tagjai nemcsak szavaikkal, de ered­ményeikkel is ági,tálnak. Világosan bebizonyították egyéves közös mun­kájukkal, hogy a nagyüzemi tár­sasgazdálkodás az egyetlen helyes út a dolgozó parasztság számára. Nagyberkiben a még egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok a cso­port eredményei láttán mind na­gyobb érdeklődéssel fordulnak 'a csojport felé. Rózsa Lajos 8 holdas és Tar Jó­zsef 7 holdas egyéni gazdákat miár közelebbről érdekli a csoport. So­kan vannak ilyenek Nagyberkiben. A nagyberki Becsület tszcs mind­inkább erősebb lesz, bizalommal fordul fe'éje a dolgozó parasztság, mert neváhez méltóan becsülettel megállja helyét, mint a nagyüze­mi gazdálkodás úttörője Nagyber­kibe n. Sz. F. „NEKÜNK MOST VAN ALKOTMÁNYUNK, MELYNEK MEGVALÓSULÁSÁT NAPONTA ÉREZZÜK . . “ — Én már 59 éves vagyok, de nem emlékszem, hogy a dolgozó «lépnek lett volna alkotmánya. Hisz a múltban nem kérdezték meg az ilyen magamfajta em­bert, ha törvényeket hozlak. Úgy csinálták az urak, ahogy ne­kik dukált és a dolgozókra rádik- táltáit, ha másként nem, korbács- «sal is. — Akkor a község ügyeibe nem volt beleszólásom, mert csak 2 és fél hold földem volt. A kulákok dirigáltak a községben. A mi alkotmányunk csak a felszabadulás után jött létre és- ez a mienk, mert minket, dolgo­zókat is megkérdeztek, mielőtt törvénybe iktatták. Nekünk most van alkotmányunk, melynek meg­valósulását naponta érezzük. Ami­óta nekünk, dolgozóknak van al­kotmányunk, azóta a> községi ügyek intézésében is részt vehe­tek. A tanácsválasztáson engem is tanácstagnak választottak és a begyűjtési állandó bizottságnak is tagja vagyok. A múltban nem dolgozhattam nyugodtan itthon, mert ha az urak­nak úgy tetszett, beráncigáltak katonának. Az urak érdekeiért szenvedtem a háborúban 52 hóna­pot, az ők érdekeiért folyt fiatal vérem, mikor kétszer megsebesül­tem. Ma az alkotmányunk biztosítja, hogy nyugodtan, békében dől gozhassak és élhessek csalá­dommal. Én tudom, hogy milyen jogokat biztosít az alkotmányunk nekünk dolgozó parasztoknak, de azF is tudom, hogy kötelességeink is vannak ezzel szemben. Ahhoz, hogy az alkotmányunkat megvédjük, amely a jogainkat biz­tosítja, nekünk, dolgozó parasz­toknak úgy kell hozzájárulni, hogy többet termeljünk és a beadásun­kat teljesítjük. Minél többet adunk a hazá­nak, annál erősebbek leszünk és meg tudjuk védeni az alkot­mányt az ellenség minden eről­ködésével szemben. Én tavaly 510 százalékra teljesí­tettem a beadási kötelezettsége­met és az idén is túlteljesítettem. Ma pedig Tabon volam aktiva-ér- tckezleten és elhatároztam, hogy a 2 mázsa gaibonafeleslegembői még egy mázsa búzát beadok az államnak, amellyel alkotmányun­kat köszönöm meg. Úgy érzem, hogy így méltóan ünnepelhetem augusztus 20 át» alkotmányunk nagy ünnepéi. Keserű Lajos, 2 és fél holdas dolgozó paraszt. 1928-ig cselédeskedtem gróf Széchenyi Viktor pusz)kxszß-m?.si hin­tákén. Ekkor megpróbáltam ráitoztatm sorsamon, Körös-hegyre köl­tözködtem és itt cél&m .-I napszámosoknak és a részié sarai óknak ki­járó keserű kenyeret. 1939 őszén valami kis -változás történt az éle­tünkben. Feleségem pár hold (-óidét örökött, ekkor megpróbáltam a magam lábára állni. Nem tudtam, az 5 hald ne)m biztosította magam és családom számára a megélhetési. Igazi fordulópont akkor állt be életeimben, amikor a földosztáskor még 5 hold földet kaptam. Az el~ köveikezendö években az életünket nem leheteti összehasonlítani a múltéval. Amióta Kőröshegyen megalakult a termelöcsoport, sokul törtem a fejeimet, mit csináljak, hogyan lenne jobb- ’'tavasszal végérvényesen arra az eihaitánozásra jutottam, ahogy elcsépellek, a beadási kötelezett­ségnek eleget teszek: belépek én is a tszcs-be. Három gyermekem van, nem akarom tovább halasztani most már, hiszen az egyénileg gazdálkodóknak a jövedelműik soha nem közelíti meg a csoportbaigckét. A tsZcs-nek meg, különösen az idén, szép ered­ményei voltak, sokat javult a munkafegyelem is -a csoportban egy év óta. Az állam is sokait segít nekik. Varrnak még dolgozó paraszttár­saim, akik gondolkodnak, hogy mit csináljanak. En már a tavasszal döntöttem tudóim, hogy jól döntő item, mert három gyermekem boldogabb jöimjét segítem elő, amikor belépek a lenme lő csoportba. Fejes János K ötös hegy. Nagyarányú megtakarítások a belső tartalékok feltárásával az alsóhogáti állami gazdaságban A sáribesenyői állami gazdaság I dolgozói levelet írtak Rákosi elv- társnak, im'elvben fogadalmat tet­tek, ho'gy a belső tartalékok fel­tárásával csökkentik, az önköltségeit, terven felül növelik a bevéte t. Az alsóbogáti állatni gazdaság dolgozói megbeszélték a sáribesenyőiek le­velét, csatlakoztak a ,,tö'blb és ol­csóbban“ mozgalomhoz, megfogad­ták, hogy kétszeri bugátálssal, gon­dos etetéssel, a beütemezett 10.080-as szaporulatot 1165-tel túl­teljesítik. Az anyakocákat a tél be­álltáig -éj}el-na\ppal a legelőn tart­ják, ott történik az etetésük is, így a süldők edzettebbek, a betegség­gel szOmlben ellenállóbbak lesznek. A daraértékesiítésmél 2 százalékot vállaltak. Bevezették a takarmiány éfleSztőisílését, így biztosították, hogy a takarmányt a sertések jobban ér­tékesítsék. A hízoittserfések eddigi etetési és iszáitásO'lási helyzetét, megvizsgálták és megállapították, hogy az alacsony súlygyarapodás egyik oka, hogy 200—300 bízót tartottak együtt a tálkáiban. Az újonrtan épült hizlaldákat 80—100 férőhelyes kiutricákkail építik fel. A hizlalásban bevezetett új mödSzß­I rekkel 4,52.700 forint többletjöve­delmet buzit os ítiaindk. A növénytermesztésnél nagy gon­dot fordítanak a gépek üzemelteté­sére, teljes kihasználására. A trá- gyahortdás 50 százalékát vonta­tóval végzik, egy vontató után há­rom pótkocsit akasztanak. Gépesí­tik a betakarítási munkáikat is. A kukoriicaiszárvágást átalakított fű­kaszálóval végzik, amellyel 3000 fo­rintot takarítanak meg, A kova es­és bognáitaííhely dolgozói 4 új szekeret készítenek el házijáig, 6400 forintos im;egt alkar ft ássál. A gazdaság éipítőbriigádja a 350 férőhelyes szabad «ertésfiaztatót sövényből készíti el, 98 ezer forin­tot takarítanak meg. A téglakészítő brigád jobb munkaszervezéssel, a munlkafolyaiinntok összekapcsolásá­val 190 forintos árban kéiszíti el a téglák ezreit, 145 ezer forint megtakarítást jelent ez a gazdaság számára. A gazdaság dolgozói meg­értették pártunk, kormányunk út­mutatását, a takarékossági mozga­lom jelentőségét. Példájuk, lelkes munkájuk követendő a megye va­lamennyi állami gazdaságának ve­zetője és dolgozója előtt. Gy. V. A pénzügyminiszter kinevezte a tervkölcsön sorsolási bizottságának tagjait A SOMI BÉKE TSZ Búg a cséplőgép a somi Bé­ke tsz udva­rán. Apad. az árpa és a zabkazat, duzzadnak, felnek a zsákok. Két napja, hogy kora hajnaltól késő es­tig folyik a cséplés, munkálkodnak a szövetkezet tagjai. Melegen tűz a nap, izzadtság folyik homlokukról, •de mindez neim számát, vidáman, tréfálkozva szaporábban megy a munka. Lesz s~Cmestakanmány bő­ven a télre. Kell ,is. Szép állatállo­mánnyal büszkélkedhet a te tag­sága. Ez aidja a fő jövedelmet. Joó előtárs, a t ermelőiszöv0tkezet elnöke boldogan beszél a szövetke­zet fejlődéséről- — A műk évben 32 családdal kezdtük meg a munkát. A földterület 420 holdra szaporo­dott fel, de állatállományból eléggé gyengén álltunk. 11 lobon kívül, e>gyéb állatunk nem volt. Nehéz volt az eliső év, de leküzdöttük a nehéz­ségeket. Szálai Sándor, Kis Gyula, Janó József, Horváth Ferenc és a többiek tudták, hogy új élet kezdődik, új módon gazdálkodnak és jobb ered­ményt érnek el, mint a régi, el­avult kisFarcellákon. Az állam se­gítségükre sietett, 68 süldőt, 6 tehe­nét, üszőket állítottak be. Még lel­kesebben, még szorgulmasdbban dolgoztak, nem igen volt hiányzó a munkából. Már kezdetben tudtáik, hogy az álUttállomúnij nagy jöve­delmet hoz. meghízlalták, 153 százalékra hízoifflisertésbe. A 68 süldőt teljesítették félévi adásukat, eleget tettek már a har­madik negyedévi kötelezettségüknek is. Ezenfelül 18 darabolt szabadon ériékesítettek, 39 eze-r forint kész­pénzt! kaptak érte. a szövetkezel sertésólai nem maradtak üresen, 20 anyakoica és 100 süldő dicséri munkájukat, 9 szarvasmarha, fia­tal üsző van az istállóban, 4 apa­állatot pedig szerződésesen nevel­tek, de nem hanyagolták el a ba­romfiállomány fejlesztését seim. Ev elejém minden család 1 kotlát 15 csirkével vitt be a tsz-be. 600 darab napos csirkét vettek. újra ültették a hollósokat, és így ú,j,4bb 150 csir­kével növekedett a baromfiállo­mány. Szálai Sándor elvtárs, az áliat- tenyésttéS'i brigádvezetö büszke a: elért eredményekre, hiszen az első hónapokban két liter tejet fejtek tehenenként, ma a háromszori fe­jessel ,az állatok egyedi takanmányo- zásáual 9 literes a fejési átlag, de lesz ez még 12-—13 liter is, megvan rá a lehetőség. Szálai elvtársnak 338, Vörös Györgynek 269, Dobás Bálándk, a növénytermesztési bri­gád vezetőjének 244 már a munka­egysége, ebben az évben. Aid becsületesen dolgozott, an­nak lesz mit aprítani a tejbe. Nem kell szűkösködni a tsz tagjainak, mert a szövetkezeti földön nem a véletlenre bízzák, hogy mennyi lesz a terméseredmény, hanem a fej­lett agrotechnikai módszernek alkal­mazásával kikényszerítik a földből azt a termést, amit egyénileg nem érhettek volna el. A csérdőuén búgás,a messzi. a cséplőgép re elmlQtsziK de a szövetkezeit eredményeinek is eljut a híre a kívülállókhoz, akik ma már elismeréssel beszélnek ténmelőiszöveftkezát eredményeiről, amelyek agitálnak saját magukért: hirdetik a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Egyre többen értik meg, hogy ez a helyes út, cSaik'így lehet szebb, boldogabb életei teremteni- Többen kérték már felvéielük&t é-s amint a dolgozó parasztoktól 'le­het hallani: az ősszel még több Esz a belépők száma. A szövetkezet tagjai nem zárját véka alá eléri eredményeiket. í gy beszélnek a ssövetikezetről, mint ar­ról az útról, amelyen kereszt id le­het elérni a család, a község, az ország boldogabb jövőjébez. Rövidesen vége lesz a csépiednek, telik a hombár, nem le íz górd majd a takarmányozás, de a cséplés után új feladattak várnak a tsz tagjaira, megteremteni alapját a jövő évi bő­séges termésnek, még gazdagabbá, még vonzóbbá tenni a szövetkeze­tei. A somi Béke tsz tagjai bebi­zonyították, hogy képesek erre, hisz ebben az évben is> 11 és fél mázsást termés­ál Ingott értek el búzából, 100 száza­lékon felül teljesítették a beadási kötelezettséget. Ne valljanak szé­gyent a jövőben sem. Varga Mária. Az Ötéves Tervkölcsön augusz­tus 20-án, 21-én( 22-én, 23-án tar­tandó Ötödik sorsolásának irányí­tását, a sorsolás lefolyásának el­lenőrzését az ország legjobb dol­gozói közül alakított sorsolási bi zottság látja el. A pénzügyminisz­ter a következőket nevezte ki a sorsolási bizottság tagjaivá. A Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről: Gazda Géza, Kossuth-díjas szta- hánovísta, a Rákosi Művek acél­mű műhelyének h. vezetője, Makrai János, a Duclos-gépgyár élmunkása, sztahanovista marósa, a szakma legjobb dolgozója, Kossuth Géza, sztahánovísta vá­jár, a Népköztársasági Érdemérem arainyfokozatával kitüntetve, Pusztai József, a Ohinoin-gyár vegyipari szakmunkásai, okleveles és jelvényes sztahánovísta, Csermák József, MÁV főintéző, olimpiai bajnok, Tapolca. Dolgozó Ifjúsági Szövetség részéről: Matola József, a Sztálin Vasmű építkezésének kétszeres sztaiháno- vista brigádvezetője, a Népköztár­sasági Érdemérem bronzfokozatá- nak. tulajdonosa, Piszkei Erzsébet, a Győri Textilgyár élmunkás, sztahánovísta szövőnője, az ország legjobb szövőnője. Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezete részéről: Jávorka Lajos, az újpetri gép­állomás Munka érdemrend aranya fokozatával kitüntetett traktoris­tája, Eszenyi Margit, az ebesi cse­metekert munkacsapatvezetője. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége részéről: Tóth Györgyné, őthötdas dölgö-i zó paraszt, Dunakeszi. Zerényi Lajosné, a Honvédelmi Gépjárműjavító Vállaiat műszaki karosszéria-lakatosa, XVI. kér. ta­nács tagija. Szövetkezetek Országos Szövetsége részéről: Barta Mihály, az abonyi földműd vesszövetkezet ügyvezetője, ter­melőszövetkezeti tag, a Népköz­társasági Érdemérem bronzfokoza­tának tulajdonosa, Csabina Istvánná, nyírlövői dol­gozó paraszt, fszcs-tag, a SZÖVOSZ Országos Felügyelőbi- zottságának tagja. Budapesti Városi Tanács részéről: Major Tamás, a Nemzeti Szín­ház Kossuth-díjas színművésze és igazgatója. Vedres Márk, Kossuth-díjas szobrászművész. Országos Takarékpénztár részéről: Mészáros János osztályvezető, a Népköztársasági Érdemérem ezüst­fokozatával kitüntetve. Vafai Elemér fiókvezető. Bárány Ferenc revizor. Pénzügyminisztérium részéről: Mátyus Árpád pénzügyminisz­tériumi osztály vezetőhelyettes, Pozsgai József pénzügyminiszté­riumi főelőadó, Jánosi Károly pénzügyminiszté­riumi előadó. A bizottság elnöke: Mátyus Ár­pád pénzügyminisztériumi osztály­vezetőhelyettes, aleinöke: Gazda Géza Kossuth-díjas sztahánovísta és Pozsgai József pénzügyminiszté­riumi főelőadó. Titkár: Bárány Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents