Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-14 / 190. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Cs&törtÖk, 1952 augusztus 14. A SZOCIALISTA GAZDASÁGOSSÁG ÚTJAI Akik megnyitották a szovjet sportolók győzelmeinek sorozatát A szocialista1 gazdaságosságnak számos útja van. Ezctk: a technika fej ©sztése 6s a gyártási módszerek tökéletesítése; a tervezésnek, vala, minit a termelés, a munka és az igazgatás szervezetének megjaivítá- sa és a szocialista munteverseny. A termelés technikai fejlesztésének sokféle formája van. Ezek közül a legfontosabb a gépesítés és ,-pztil Szoros öszefüggésben a termelési folyamainak, különösen « munkaigiényés folyaimatoknhk villamosítása. Sztálin elrvtárs mondotta a gazdasági vezetők értekezletén: ,,Azit hinni, hogy ß mi munkatempóink és termelési méreteink mellett meg lehetünk j munka me- chonizáJássa nélkül — a.iry'.t jelent, mint abban reménykedni, hegy ki- kanalazhatjuk a tenger, •. A termelés gépesítése és a kisgépesítés jeleni őségé A termelés gépesítése fokozza « munkaterme ékenységBL, javítja az állóa;l®|pck kihasználását, lehetővé teszi a termelés méreteinek növelését, az önköltség csökkenését, megrövidíti a termelés folyamatát és meggyorsítja a forgóeszközök megtérüT.ését. A népgazdaság gépesítésénél, mértékét az állami tervek szabjál meg. Van 'azonban lehetőség a ier meésnek a terven felüli gépesítésére is. igen nagy jelentősége van például az úgynevezett kiisgéposí- tésnek, ami neni jár nagy költséggel, nana követel bonyolult bftrop- dezéseket. A kisgépesítési gyakran a munkások kezdőmé nyelésére maguk a munkások saját erejükből hajtják végre s ezzel jelenfős beruházási megtakarításokat érnek ek Erre példa a „Trjobgorniaja Manufaktúra“ textilgyár esete, ahol gépesítették a gyáronbefüli szállítást. A régi,, fából készült targoncák helyett könnyű, csövekből készült, go- lyóscsapágyas kerekekkel ellátott vastargoncákat 'a kalnnaztak. Az új targoncák használata nagyobb szőve‘„göngyölegek szállítása során éni 200.000 rubel megtakarítást tesz lehetővé. A kuipavniai finomposztógyárban Ivanov és Beszegyin eilivtárs javaslatára olyan rázóigápet készítettek, amelynek segítségével ki, lehet választani a hulladékból a gyapjút. A géjpet Melnyikov mérnök szerkesz tette meg. Noha ez a szerkezet igen egyszerű, évente mégis több mint 450.000 rubel értékű gyapjút lehet megjakbrítani vele. A gyártási ciklus megrövidítésének lehetőségei Hatalmas munka és anyagi érték- megtakarítást eredlményez a legkorszerűbb gyártási eljárások alkalmazása. Ez lehetővé teszi a termelési folyamat megrövidítését, a munlka és anyiaigráfordítások csökkentését, a terme ési eszközök jobb kihasználását, a termékek minőségének megjavítását. A termelési folyamat, illetve a gyártási ciklus megrövidítésének óriási tartaléka az, hogy a Szíaba- nov-UMXzgitflcm fejlesztése aliaipján alkalmazzuk a gyártási folyamatok megszenv?zésének legkiválóbb 'módszereit. Az élenjáró technológia egyik formája például a gyorsított munkamódszer. Borlkevics elvtárs a munkatermelékenységei nyolcszorosára emelte. Pável Bikov 1950- ben n fémváigás scbosséeét percenként 2300 méterre növelbe. A háború utáni ötéves terv négy óve alatt 22 évi normát teljesített- Ilymódon 21 ember egy óv a 'att végzett munkáját takarította meg. A gyártási ciklus jelentős rövidítését eredményezi a,z a munkaverseny, amely ,a progresszív mun- kannranák eléréséért, a berendezések jobb kihasználásáért, minden egyes nníívelet kiváló elvégzéséért, a gyártmányok minőségiének javításáért, valamint azért folyik, hogy egész részlegek, műhelyek és üzemeik térjenek át a sztahanovista munkamódszerekre. A gyártási ciklust mindenekelőtt a munka folyamán előforduló megszakítások csökkentésével lehet megrövidíteni. A munka folyamán előforduló megszakítások csökkentése Hogy milyen lehetőségek vannak ezen a téren, a következő példából is ’kitűnik: a Kirov lói elnevezett „Dinamó'' gyárban az „MT“ típusú darumotorok gyártási ciklusának teljes időtartalma 144 óra (400 százalék); ebből a közvetlen műnk-1 időtartama 34 6ra (24.l); a Szállítás és ellenőrzés időtartama 0 őrá (4.3); a megszakítások időtartama 104 óra (71.6 százalék); a megszakítások idejébe azonban nincsenek beleszámítva az üzemrész tebib műszakba,n végzett munkáéival kapcsolatos megszakításuk. Amikor például a „Kalibr“ gyár a toilőimércéik gyártásában áttért a fuló'sza’ag rendszerre, a gyártási ciklus időtartamában a következő váiczások történtek: a futószalag ra való áttérés előtt a gyártási ciklus teljes időtartalma 410 óra '100 százalék); ebből a köz vet lein munka időtar ama 35 óra (8.7 százalék.) ; a szállítás és ellenőrzés időtartama 14 óra (3.3 százalék1; a megszakítások időtanttam a 361 óra (88 százalék) vo b A futószalagra történt áttérés után a gyártási ciklus teljes időtartama 32.3 órára (100 százalék) csökkent; ebből a közvetlen munka időtartama 4.7 óra (14.5 százalék); a szállítás és el.en- őrzés időtairlrima 3:6 óra • 11.2 százalék) ; a megszakítások. időtartama pedig már csupán 24 óra (74.3 Százalék) . Az ütemes munka biztosítása Lényegesen csökkent tehát nemcsak a gyártási ciklus, de a meg szakítások időtartama is; a 'közvetlen munka időt'aritlama a korábbinak nem is egészen egyletedére, a 'megszakítások időtartama pedig egyenesen egy tizenötödére rövidült. Az időtartam azért csökken így, mert az alkatrészek n&m fekszenek az egyes műveletek között, csökken a szállítási műveletek számce és időtartama, nő a munka termelékenysége. A gyártási ciklus időtartalmának megrövidítése szempontjából igen fontos, hogy a vállalat «lőre kidolgozott, pontos ütemterv, napi ’.agy -még inkább ór'ütemterv szerint dolgozzék. Az ü'temrtei'v 'alapján vége zelt munka azt jelenti, hogy mind a gyártás egyes szakaszai, mind -a munkások külön-külön megszakíl&s nélkül, (folvTlni'aitosain, ütemesen végezhetik mun'kájjulkat. (A. Tolsztih és J. Kaszhmav- szkij cikkei nyomán.) 4^&íidaLatauti az élelmi írta: F. Ny. Anohin, kozák koihozparaszt KIMEGY AZ EMBER pAtymallat- kor a sztyeppére, széleis- földek s közöttük Erdősávok terűinek ed, előtte végáiláthatMÜcmul, - a látóhatár egyik szélétől a másikig. A mezei szállások vidám házacskái, a traktoros brigádok lakókocsijai, gépállomásaink géipcii látszanak, az újjászületett: sztyeppe oly ismerős és drága képe világosodik meg a naipkehtében. Az ember szíve köny- nyíívé válik és szeretne minél többet tenni, örül, hogy nem hiába áll a nagyvilágban. A ragyogó kolhozélet széles iáját látja, maga előtt. Apám, a sztytmkar.alc or szid terület Sätwhob tanyájának kozákja, gyakran mondogatta édesanyámnak: — Hu, víz jutna ezekre a földekre, gazdagon ajándékoznák meg kinccsel az embert. De a cárizmus idején erről csak álmodozni lehetélt. Két folyó köz éltünk: egyik <oldalon a S:.ctl, meredek pai bú, sovány kis folyócska, n .másik otöúalrm a bővizű, székes Don. A földeknek mégsfím jutott elég víz. Ha azután betörtek a szárúi ó szeleik, hiába kapkodtak a kozákok fühöz-tfához, (( vetések lé- égiék, sokszor még a vetőmagnak valót sem lőhetett 'betakarítom rv- Ink. FEL ÉVSZÁZADA dolgozom <i földeken, szántok, vetek és aratok. Ha engem, öreg kozák kolhozpa- rüszta. megkérdeznek: Milyen események újították meg a szikes sztyeppel földet, akkor így válaszolok: —• Az első — az Oktábeni Por- r&ddom. Ar adta a hatalma t a népnek. A második — a .kcéhozok: ezek adták a paraszt kezébe a hatalmat a földek, a természet felett- A kolhozban kezdtük megérteni, hogy a bőséges termés \az ember kezében van, az ennbcr csodákra képes a természet ellen vívott harcban, át tudja alakítani <a természetet és avra kényszeríti w sztyeppét, hogy kéísz er-hánonnszo r - négyszer annyit teremjen, mint egykor az egyéni gazdaságokban. A harmadik pedig a vízi, amely a Cimijanszki- tengeiböl mait érkezett a Iionom- túlra. NEMŰÉ GI BEN nagy ünnepen voltam. Az alsáicni öntözőcs'dama elkészültét ünnepelte a nép. Elnéztem a fiattal és idős kejhozparasz- tvk:it és elcwdSko'ztam: olyan városiasán voltak öltözködve éis a beszélgetésükből kitűnt, mennyire kiszélesedett látókörük, milyen széles termetet akinek fel törekvéseik. A fiatalokról neim is b"'széleik, azok már a szocializmus iskoláiban nőt tek fel, de mi öregek is többet hadunk, mint azelőtt. A párt megnyitotta előttünk a jómódú és kulturált élet út ját. TAVASSZAL megvitattuk kolhozunk terveit és elhatároztuk, hogy a tavalyinál is több gabonát és gyapotot takarítunk be, minden hektár földtől. A gyapot új növény a mi ’jidékünkön. Szíveseu tennveszijtük, mert értékes, igen jövedelmező. Mikor elkészítettük a temeket, már számításba vetmk a vizet, (melyet vetésűink a< Cion lyhiis :ki-tengertől kapnak majd, pedig a csatolna akkor még csak a tervezőmérnökök ajzpapírjún volt meg. Mi azonban biztomn tudtuk, hogy lesz víz, a terv megvalósul. Népünk úgy gondolkodik, ha egyszer a öotltsójikok pártja ,mondta, ha cr szenetdtlt Sztálin jóváhagy^ a temeket, az azt jelenti, hogy minden meg is lesz. És lám, megépült a Volga—Don csatorna, épülnék az öníözőcsato<r- nál: 9 hozzánk is megérkezett a Cmljainszki-tenger vize. A víz nemcsak a növények számára szükséges nedvességei biztosítja. A szárazság megzüntelésén kívül nagy változásokat hozott magával. KOLHOZÉ N K B AN v illan ysz<e velők, gépészek, öntősőanumkáaok jelentek mSg. A víz hozta magúval az új kluibat, -az új iskolát, az új házakat. A sztyeppében új lakótelepek nőnek ki j(j földből, amelyek nem hasonlít maik már a szült és ghbe-görbe utcákból álló falvakra- Az új lakótelepeiken a házak téglából épülnek, az utcák szélesek és villanyfény rlßgyogja be ők ót. Alig van mán különbség a mi életünk ős a városi embereik élete között. A kommunizmus építkezései városi ké<nysímet 'biztopíínnak számunkra, kolhoz parasztok számúra. A SZTYEPPE NÉPE emlékszik a, nagy Lenin Száváira: a kommunizmus egyenlő a szovjet hazaiammal és az egész ország vill'nmosí- tásával. A mi drága liftesünk szavait a szeretett Sztálin váltja valóra és vezeti a szovjet népet a kommunizmus felé. Mindenünket szerelnénk odaadni, minden képességünket szeretnénk htöbasvetni, hogy minél előbb megvalósuljon az emberiség évszázadom, ragyogó álma: a kommunizmus. A Helsinkiben diadalmasan szereplő szovjet sportolók az egész vi lág előtt bebizonyították hatalmas fölényüket, nagy tudásukat. A ragyogó győzelmek közül kimagaslik a dlszkoszvetőnők eredménye. A szovjet sportolók nagy fölényét mutatja, hogy ebben a számban a Szovjetunió versenyzői foglalták el az első helyet. Az aranyérmet N. Romaskova szerezte meg 51.42 méteres új olimpiai csúcseredménnyel. Az ezüstérmei J. Bagrjancova, a bronzérmet pepiig N. Dumfcadze nyerte el. Az olimpiai stadion hatvanezres néző serege hatalmas lelkesedéssel ünnepelte a három kiváló atlétanőt, amikor MlÉptek £ győzelmi emelvényre. Felemelő pillanat volt, amikor a szovjet himnusz hangjaira míndhá cm árbocra szovjet zász ló kúszott lel, A képen (balról jobbra) J. B3gjranceva, N. Romaskova és N. Bumbadze látható a nagyszerű győzelem után Munkaverseny a Bányász Nap tiszteletére A szovjet emberek augusztus utolsó vasárnapján ünnepük a bá nyásznapot, A Lenin-csatorna megnyitása új lendületet adott idén a bányásznap tiszteidére indult munkaversenynek. A Donyec meden ce élenjáró bányaüzeme, a „Krasznoarmejszkugolj“ tröszt 40. számú bányájának kollektívája új munkagyőzelmekkel ünnepli az immár hagyományos bányászünnepet. A sztahárovísták naponta átlagban 12C—130 százalékos teljesítményt érnek el. Képünkön V. N. Tka csenko szénkombájnkezeíő (jobboldalon) és B, I. Papnu üzemvezető látható. Az „Asperon“-t mégis átadták a Szovjetuniónak Dán:a szovjet nyersanyagból oh:;szállttóhrjói készített a Szovjetunió részére. Az amertka1 imperialisták a szokásos gengszter mód szerükkel igyekeztek meggátolni Dánját szállítási szerződése telje sütésében. Azzal fenyegetődztek, hogy amennyiben Dánia az „Aspe- ron" t elindítja a szovjet kikötő felé, megvonják tőle az amerikai segélyt. A dánoknak úgy látszik elegük van a segélyből, mert a fenyegetéssel mit sem törődve, átadták a hajót jogos tulajdonosának, a Szovjetuniónak. A dánoknak nem volt szerencséjük: az Egyesüli Államok továbbra is boldogítja őket a „segéllyel“.
