Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-13 / 189. szám

Szerda, 1952 augusztus 13. SOMOGYI NÉPLAP 3 Jlátöqatm a nágoesi Szabadiig tíz-ben Vasárnap a csurgói járás dol­gozó parasztjainak küldöttsége ke­reste fel a nágocsi Szabadság ter­melőszövetkezetet. A tsz vezetői ■és tagjai nagy szeretettel fogad­ták a vendégeket. A párttjtkár elvtársnő, Fábián Lajosmé meleg •szavakkal üdvözölte a csurgói já­rás küldötteit, akik a csurgói járás parasztjainak megbízásából abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy a gyakorlatban saját szemük­kel láthassák a nagyüzemi gazdál­kodás sokoldalú előnyét és fölé­nyét a kisparceilás gazdálkodás­sal szemben. A Szovjetunió gaz­dag tapasztalatai nyomán ma már megyénkben is egyre több az •olyan termelőszövetkezet, mely példáját adja a szövetkezeti dolgo­zó parasztok megváltozott életé­nek. A nágocsi termelőszövetkezet ■jól hasznosította küldöttének, Vas •elvtársnőnek, a Szovjetunióban járt parasztküldött ott szerzett ta­pasztalatait és joggal elmondhatjuk, hogy a nágocsi tsz tagjai eddigi ki­váló, szorgos munkájukkal szövet­kezetüket a megye élenjáró és példát mutató szövetkezetévé •emelték. Paska elvtárs rövid ismertetőjé­ben csak a fejlődésről és azokról & nehézségekről beszélt, melyekkel megküzdöttek. — Nem ment ná­lunk sem minden simán és zökke­nőmentesen — mondotta Paska •elvtárs, —• sok nehézségei kellett megküzdeni a nágocsi tsz vezetői­nek és tagságának, míg eddig el­jutottak. Valóban sark-igazság az, amit Sztálin elvtárs mondott: „az anyagi helyzet változását csak ké­sőbb követi a tudat változása'. Itt, Nágocson is sok baj volt a kol­lektív szellemmel, a munkaifegye lemmel, a szövetkezeti vagyon megbecsülésével. Új embert kellett formálni, új dolgozó parasztot, szövetkezeti dolgozó parasztot tetteiben és gondolkodásában is. Ha most el­beszélgetünk a szövetkezeti dolgo­zó parasztokkal, valóban tapasz­taljuk a párt nevelő, emberformá­ló munkáját, melyet a tsz pártszer­vezete végez. És most, hogy összejöttek erre az ünnepélyes fogadtatásra, bol­dog öröm sugárzik valamennyiük arcáról és nem tudnak betelni há­lával a párt, az állam iránt, mely kivezette őket az elmaradottság­iból és utat mutatott a boldog, em­beribb élet felé vezető úton. A csurgói járás küldöttei az ün­nepélyes fogadtatás után a lóistál­lót tekintették meg, ahol már az •első látásra is megállapították, hogy a szövetkezet tagsága szere­ti a rendet. A hófehérre meszelt istállóban 12 darab jó kondícióban levő állat pihent. A falon istálló- rend, melyen az abrakolás menete és mennyisége volt feltüntetve, ami szintén azt mutatta, hogy itt is a legnagyobb rend uralkodik. Különösen megragadta a kül­döttek tetszését a sertéshizlalda, melyben jelenleg is 85 darab 80— '90 kiló körüli hízókat találtak. Itt is példás rend uralkodott. A kime­szelt ólak. a tiszta vályúk ■arról tanúskodtak, hogy való­ban a nágocsi tsz tagsága nagy gondot fordít a rendre és a tiszta­ságra. Jogosan büszkélkedik itt Biró elvtárs, az állattenyésztési brigádvezető, aki most valóságos előadást tart arról, hogy hogyan hell szakszerűen takarmányozni és mit jelent, ha az állatok tisztában vannak. Valamikor Biró elvtárs sem gondolt arra, hogy ilyen nagy üzemben ő vezeti az állattenyész­tést. Munkájára ma büszke az egész tagság, jogosan, hisz gondos, szorgalmas, hozzáértő munkájával igen nagy jövedelemre tesz szert a szövetkezet, természetesen az állattenyésztés többi dolgozóit is dicséret illeti ezért. Tavaly 170 darabot hizlaltak fel saját erejük­ből, az idén a most beállított 85 darabon kívül még 180 sertést hiz­lalnak meg. Nem is kell sokáig számolni, micsoda jövedelem ez a szövetke­zetnek. A látogatók közül különö­sen László Lajos és Futó Lajos in­ker dolgozó parasztok szemlélték nagy érdeklődéssel a szövetkezet állatállományát. — Hiába, — mondja Futó Lajos, ilyent csak a nagyüzemi módszerrel lehet elérni, de valamennyien ezen a vélemé­nyen vannak — valóban ilyen eredményre csak a jó; szervezett nagyüzem képes. — Takarmány­ban sem lesz hiány, erről jó előre gondoskodtak. Az üzemtervben ezzel számoltak, amit igen gondo­san készítettek el már a télen. A küldöttek az anyakocáknál is időztek, mert Biró elvtárs itt is az új módszerekről beszélt. Ta­valy 14 volt a fiaztatási és válasz­tási átlag, az idén ezt túl akarják szárnyalni. A kétszeri búgatás igen jól bevált és ez biztosítja, hogy az anyakocák évente kétszer fiadza- nak. Mindez csak kellő gondozás­sal, alapos szakértelemmel érhető e! — mondja Biró elvtárs. Megtekintették a küldöttek a gyümölcsöst és a szőlőt is. Nagyon tetszett nekik. Már kóstolóravaló is akadt, hisz nemesszőlő, ennek cgyrészét már maguk telepítették és ma már szakíthatják saját mun­kájuk termését. Gazdag eredmény­nyel biztat a gyümölcsös is. Cink Józsefné dolgozó parasztasszony Sotnogycsicsóról, nem tudott elég­gé betelni a sok látnivalóval, ön­kéntelenül is felvetette, hogy — ez mind a szövetkezeté? Nem akar hinni saját szemének. Nagy a cso­dálkozás a csoport új lakásainál, amit szintén a saját erejükből épí­tettek. Itt van a bognár-, a ko­vácsműhely, a fűrészgatter, ami mind a szövetkezet gazdagságát igazolja. A szarvasmarhaállomány is meg­lepetésként érte a küldötteket Itt a fej önök fogadták őlket. Paska Unna fejönő m ár szak­képzett. öthetes tanfolyamét vég­zett, hasznosítja is a tanultakat, minden kérdésre pontos, kielégítő választ ad. Itt is találkoznak az új módszerekkel: a napi háromszo­ri etetéssel, a takarmány pontos előkészítésével, a pácolással, ami­nek eredménye, hogy a fejési átlag jelenleg hat liter s ezzel nincsenek megelégedve, tovább fokozzák. A küldöttek ezután a kukoricát nézték meg- Itt bizony sokat töp­rengtek, minden áron arról akar­ták meggyőzni a csoport tagjait, hogy — itt tőbib eső volt, mint ná­luk, — mert a szövetkezet kuko­ricatáblája mintha külön sziget lenne a nágocsi határban. Üde, ha­ragoszöld levelek,, a tiszta föld szinte egyedülálló az egész határ­ban. De ahogy mindenütt a konkrét 'bizonyíték, úgy itt is az volt a leg­jobb agitátor, hogy a csoportéinak lehajolt és szétkotorta a földet: a takaró réteg alól nedives, morzsa- lékos földet emelt ki. Ez a titka az egésznek, ezért ilyen zöld, üde a kukorica. Ezt pedig az őszi mély­szántás, a háromszori kapálás tet­te, minden kapálás újabb eső. Futó Lajos inkei dolgozó paraszt meg. is jegyezte: — Most már meggyőződ­tünk, igaz — mondotta' bírálóén — hogy a gabonánál niagyoblb termést kellett volna elérni, mint 10 má­zsás holdanként! átlag, persze nem. mintha én többet termeltem volna. — Futó Lajos most már valóban látta, hogy a szövetkezeti gazdál­kodás milyen hatalmas lehetőségek forrása. A látogatók összehasonlí­tást tettek saját jövedelmükkel s a szövetkezeti gazdálkodás eredmé­nyeivel. A számvetés megértette a legtöbbel, hogy az igazi felemelke­dést csak a szövetkezetben! érhet­nek el. EZ 3 látogatás Újabb lépés afelé, hogy .a csurgói járás dolgozó [parasztjai közelebb kerüljenek a helyes úthoz. E látogatás alkalmá­val meggyőződlek, hogy nemcsak a csurgói Zrínyi termelőszövetkezet gazdálkodik példamutatóan, hanem a megye másik felében is a szövet­kezeti gazdálkodás 'az az út, mely az egyedüli helyes út a. felemelke­dés felé és ma már egyre több azoknak a szövetkezeteknek a «tá­mla., ímelyigk ilyen 'eredményekkel büszkélkedhetnek. Országos kombájnértekezlet Az idei kombájnaratásban eléri eredmények felmérésére, a gép­ipari tudományos egyesület mező- gazdasági gépek szakosztálya, va­lamint a kohó- és gépipari minisz­térium, az állami gazdaságok és erdők minisztériuma és a földmű­velésügyi minisztérium vasárnap Budapesten a METESZ székh^s- ban értekezletre hívta össze az or szág legjobb kombájnvezetőit, a kombájngyártásban részvevő gyá­rak élenjáró dolgozóit, a gyártás irányítóit és a mezőgazdasági gép- szerkesztéssel foglalkozó tudomá­nyos intézetek kutatóit. Erdei Ferenc (földművelésügyi miniszter megnyitó beszédében rámutatott, hogy idén már másod­szor arattunk kombájnnal, de ez volt az első év, amikor a kombáj nők már tömegesen voltak üzem­ben. Ebben az évben nyílt tehát először alkalom arra, hogy a kom­bájnaratás terén széleskörű és to­vábbi fejlődés szempontjából dön­tő tapasztalatokat szerezzenek. Ezek alapján megállapítható, hogy mind műszaki téren, mind az üze­meltetés, a felkészülés és a munka megszervezése terén van sok po­zitív eredmény, de nem kevés a negatív tapasztalat sem. Az idei kombájaratásban szer­zett tapasztalatok alapján és elsősorban az élenjáró szovjet mezőgazdaság tapasztalatait felhasználva módunkban áll, hogy a jövő évi kombájnara­tást helyesen szervezzük meg, a műszaki hibákat kiküszöböljük és a kombájnaratás színvonalát minden téren lényegesen magasabb fokra emeljük az ideinél. Ezután Rázsó Imre egyetemi ta­nár, a mezőgazdasági gépkísérleti intézet igazgatója tartotta meg előadását a kombájnaratás 1952. évi tapasztalatairól. Hangsúlyozta: ma már elmond­hatjuk: kielégítően üzemképes kombájnjaink és jó kombájnveze­tőink vannak, de még mindig sok a kiküszöbölendő anyag és gyártá­si hiba. Többi között hiba volt az idei aratásnál, hogy a kombájnokat sokszor nem megfelelő időben és nem megfelelő helyen használták. Meg kell tanulni, hogy a kombáj­nolás időszaka akkor kezdődik, amikor a termény a kévekötő-ara­tógép, vagy kézikasza számára már túlságosan érett. A hozzászólók sorát élenjáró kombájnvezetők nyitották meg, Szabó József, az ország iegjobb kombájnvezetője elmondotta, hogy már a múlt évben is kombájnt ve­zetett. Akkor szovjet Sz-4-es az idén EMAG kombájnra ült, A hozzászólásokból kitűnt, hogy sok helyen nem bíztak a kombájn­ban és ezért nem szervezték meg jóelőre a munkát. Nem biztosítot­ták a megfelelő területet és kellő idői-en üzemanyagot, zsákokat A hozzászólók, köztük Vzadvar- nov szovjet szakértő, Tischler Márton, a földművelésügyi minisz- ténum előadója, az EMAG-gyár képviselői és m-ß sokan misnc, tapasztalataikat ismertetve érté­kes javaslatokat tettek mindezek­nek a hibáknak felszámolására a jövő évi kombájnaratás tükélete- sí|.esére. Mezőgazdasági pilóták A szovjet kolhozokban és szov- hozokban mind gyakrabban repü­lőgépről permetezett vegyi anya­gokkal irtják a gyomnövényeket és a növényi kártevőket. A gabo­na legveszedelmesebb kártevője: a gabonapoloska, továbbá a sáska elen kitűnően bevált ez a védeke­zési módszer. A szovjet mezőgaz­dasági pilóták nemrég rátértek a szőlők és gyümölcsösök levegőből I történő permetezésére, s ezen a téren is teljes eredményt hozott munkájuk. A mezőgazdasági repülés szere­pe a kolhozok egyesítésének ered­ményeként még inkább megnöve­kedik. Nincs messze az idő, ami­kor a gépkocsi, a traktor, a kom­bájn után a repülőgép is bevonul a kolhozokba és minden nagyobb kolhoznak saját repülőtere lesz. 130 százalékra teljesítette begyűjtési tervét Ságvár Ságvár község az idén, ugyan­úgy, mint az elmúlt évben, példa­mutatóan élenjár a párt és a kor­mány határozatainak maradékta­lan végrehajtásában. A község tanácsa a pártszer­vezet irányításával, állandó támogatásával mindig alaposan felkészül egy-egy feladat meg oldására. Az aratást, cséplést most is jól megszervezték, amely alapja volt a begyűjtés sikeres végrehajtásá­nak. Elérték azt, hogy mire a cséplés befejeződött, a község dol­gozó parasztjai beadási előirány­zatukat részleteiben is túlteljesí­tették, globálisan pedig 130 száza­lékra. A tanács dolgozói tudják, hogy a törvény végrehajtása az.ő fel­adatuk, amelyhez a párt helyes irányítása és a széles dolgozó tö­megek megnyerése szükséges. Ezék a tényezők meg is vannak Ságváron. Állandó politikai felvi­lágosító munkával nevelik a dolgozó parasztságot az ál­lami fegyelem betartására. Tanács­üléseken és kisgyűléseken is tu datosítják a párt és a kormány ha­tározatát úgy, hogy annak végre­hajtása minden dolgozó paraszt becsületbeli ügye legyen. A cséplőgépnél dolgozó kom­munisták mindig megbeszél ték a csépeltető gazdával, hogy az első mázsálásból rak­ja kocsira és vigye be, ami az államnak jár. Sok segítséget adtak a begyűj­tésben az MNDSZ-asszonyok is, akik naponta felkeresték azokat a gazdákat, akihez a cséplő­gép közeledett, már előre megbeszélték vele, hogy miiyen a termése és mennyi jut szabadpiac­ra a beadás teljesítése után. így a szabadpiac megszerzése iránti vágy is arra késztette a gazdákat, hogy mielőbb eleget tegyenek be­adási kötelezettségüknek. A neve­lő munka olyan hatást váltott ki, hogy a dolgozó parasztok többse ge teljes erővel harcolt a 1 örvény­végrehajtásáért. Keményen visszaverték az el­lenségnek azt az állítását, hogy nem termett és nem le hét teljesíteni a beadást. Naponta kidobottak és dicsőség- táblán népszerűsítették azokat, akik jóval többet beadtak az elő­írtnál. Megcáfolták az ellenség ál­lítását, az olyan példák, mint iij. Harmat János 14 hoidas gazdáé, akinek 14 és fél mázsa átlagtermé­se vo’t búzából és másfélszeresé­re teljesítette beadását, azon fe­lül még 3 mázsát tud vinni szabad­piacra is. Szíjártó Károly 9 holdas 200 százalékra, T. Horváth János 16 holdas 200 százalékra, Körösi La­jos 13 hoidas 200 százalékra tettek eleget állampolgári kötelezettsé­güknek és sokáig lehetne még so­rolni azoknak a nevét, akik ilyen jó példával járnak elöl. Mindössze 8 gazda volt, aki nem vitte a csép­lőgéptől a begyűjtőhöz az állam­nak járó részt. A tanács élt a tör­vénnyel és így nem esett csorba a terv teljesítésén. A pártszervezet és-a tanács jó munkájával, a dolgo­zó parasztok becsületbeli ügyük teljesítésével alaposan kiérdemel­ték, hogy hamarosan megkapja Ságvár község is a szabadpiac jo­gát. A lengyeltóti gépállomás segíti a termelőcsoportok munkáját A termelőszövetkezetek és gépál­lomások élenjáró dolgozóinak or­szágos tanácskozása hosszú időre ■előre megszabta gépállomásaink és termelőszövetkezeteink feladatait. Az első és legfontosabb feladatuk közé tartozik, gépállomásaink és tér m'e’ősz ö vetkez etelnk közti kap­csolat megteremtése. Gépállomásaink és termelöszö- n-etkezeteink kapcsold'.-a, együtt­működése sokhelyütt még n(’m kielégíti). A tenmelőszövetkezet néha idegen­nek tekinti a gépállomást. Nem a munkásosztály falusi bázisát lát­ják bennük, amelyeket azért kül­dött munkásosztályunk, hogy se­gítsék termelőtszövetlkezeteinket gé­pekkel, munkájukat megkönnyítsék és a munkás-paraszt szövetség el­mélyítését segítsék elő. Hogy ezt a hiányosságot is végképp ki tudják küs z öb ö In i gép á 11 orn ása inlk, az szükséges, hogy a termelő- csoportok minél több trakto­rost és gépkezelőt adjanak gép­állomásainknak. Azdk a traktorosok, akik tszcs ta­gok is, érdekelve vannak a terme­lésiben, ezért igyekeznek, hogy mi­nél jobb munkát végezzenek, mert ezzel saját t ermel őlcsopo r tjük fej­lődését segítik elő és ez egyformán szolgálj» a szövetkezet gazdasági ■megerősödését, megszilárdulását é® a gép állom ásóik munkájának a meg­javítását is. A lengyeltóti gépállomás vezető­sége megszívlelte a tsz és gépállo­mások tanácskozásán hozott határo­zatokat és Szorosabbra fűzte kap­csolatát a termeldicsqportokkal, a termelőcsoiportok pedig traktoris­tákkal segítették a gépállomás mun­káját. Különösen sok segítséget nyújtottak az aratás és cséplés munkájánál a környező tszcs-iknek. A rató-kéo&kö lő géppel segítet­tek arotni a hcdatonboglári és a lengyeltóti termelőerő partok­nak. Az aratásnál legjobb munkát Tóth Ibolya, Kiss József tszcs tag és Dávid Ferenc végezték. A cséplésnáf pedig Földi János, Benkő Islván traktorosak jártak az éten,, akik á'- landóian 100 százalékon felül telje­sítették cs ép lesi tervüket. Népne­velő munkát is végeztek a csoport tagjai között. A jó felvilágosító miuinkánialk az eredménye sem ma­radt el, a termelöosoiportok becsü­lettel teljesítették állaimmal szem­beni kötelezettségüket. .4 minőségi munkára nagy gon­dot {ordít a lengyeltóti gépállo­más. A mezőgazdászok naponta rendsze­resen látogatják a traktorosokat és ellenőrzik elvégzett munkájukat, valamint a termelőcsoport növény- termelési brigádvezetője is cSaik el­lenőrizve veszi át a munlkát. Az őszi szánitás-vetés zrvunká-. jóra is felkészültek már a gép­állomás dolgozói. A szántás-vetési tervet a termelő- csaportokbal közösen készítették ól és felosztották a traktorosokat, hogy melyik hol fog dolgozni. Az erőgépek műszaki karbantartását végzik most és a vetőlgépek kijaví­tását, amelyeket már nagyrészben ki is javítottak, hogy mire a szán­tás-vetés munkája megkezdődik, jó ■gépekkel tudják végezni azt és se­gíteni tudjanak a termelőcsopor­toknak. A tenmielőcsoportok tagjai meg ■vannak elégedve a gépállomás dol­gozóinak munkájával. Csoportérte­kezleten dicsérik a jó dolgozókat jó munkájukért, de kemény bírálattal sújtják azt a néhány traktorost, akik rossz munkát végeztek. A gépállomás vezetője és politikai he­lyettese naponta látogatják a ter- melőcsoporlóikat és a vezetésben is komoly segítséget nyújtanak a tszcs vezetőinek. A gépállomás vezetősége és dol­gozói továbbra is végezzenek ilyen jó munkát. Fűzzék még szorosabbra kapcsolatukat a (ermelöcsoportokkal olyan formában,, hogy még több termelőicsoport tagot szervezzenek be traktoristának. Végezzenek be­csületes jó munlkát, hogy a dolgozó parasztok mlég jobban megszeressék a gépállomás dolgozóit, hogy való­ban úgy tekintsék őket, mint a munkásosztály küldötteit, akik a dolgozók nehéz, fáradságos munká­ját gépek segítségével könnyútik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents