Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-10 / 187. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1952 augusztus 10. A jó munka meÉgho&ZM ggyúmolesét • • • A nagybajomi Győzelem terme­lőszövetkezeti csoportban már ko­ra tavasszal jól megszervezték a munkát. A növénytermesztő brigá­don belül munkacsapatokra és egyénekre osztották fel a terü­letet, amelynek megműveléséért mindenkit egyénileg felelőssé tet­tek. A vezetőség gondoskodott aról is, hogy munkaerőhiány ne le­gyen, bevonták a munkába a nő­ket is- A kisgyermekes anyák /gyermekeit a községben létesített napközíotthonba vitték. így aztán nincs is hiány, min­den munkát idejében el tud­nak végezni, .Mire az aratás megkezdődött, a növényápolással teljesen készen voltak. A csoporttagok lelkes munkájának eredményeként időben munkájának eredményeként idő­ben, szemveszteség nélkül takarí­tották be gabonájukat. A lelkiismeretes munka meg is hozta gyümölcsét. Alig, hogy meg­kezdték a cséplést, mindjárt lát­ták a tagok, hogy számításuk si­került: megtermett az, amire szá­mítottak. A kisebb elemi károk el­lenére 9 mázsán felül lett az átlag­termés búzából, rozsból pedig 8 ■mázsa. Jó talajba volt vetve a mag, a gépállomás traktora jó mun­kát végzett, rendesen ápolták a vetéseket, így nem volt ak­kora kár, A műtrágya és pétisó sokat se­gített a gabona kifejlődésén és az Is, hogy keresztsorosan volt vet­ve. A jó termésből bőven jut a csoporttagoknak Nem maradtak adósak az állam­nak, Az első mazsolásokból pél­damutatóan túlteljesítették beadá­si kötelezettségüket. Búzából és rozsból több mint 80 mázsát ad­tak be ,a kötelezőn felül. A cső portnak 182 mázsa rozsa termett, de ezt mind egy szemig elsőrendű vetőmagnak vitték el a csoport­ból, amelyért szép összeget kap­tak. A gabonaféléken kívül sok értékes ipari növényt is ter­mesztenek, amely szintén szé­pen jövedelmez. Most kerül cséplésre 10 kát. hold szerződéses olajlen, amely kát. hol- dankint 4—5 mázsát terem má­zsánként 280 forintot kapnak ér­te. A 24 kát. hold édescsillagfiirt holdanként 4 mázsát ad, mázsán­ként 200 forintot fíz-et érte az ál­lam, komoly összeget jelent ez is a csoportnak. Meg is' dolgoztak ezekért az eredményekért. Illés Sándornak 249, Cebeli Istvánnak 243 munkaegysége van. Az asszo­nyok közül Pince Anna 133 mun­kaegységet szerzett, de minden asszonyé meghaladja a százat. A munkából erejükhöz mérten még az öregebbek is kiveszik a részü­ket. Id. Németh Imréné 68 éves, eddig 127 munkaegysége van. A helyes erőelosztás sokat jelent a munkákban. As idősebbeket olyan munká­val bízzák meg, amelyet köny- nyen el tudnak végezni, a fiataloknak nem keli az időt pa­zarolni, hanem végzik a nehezebb munkákat. A jövedelmet gyarapítja a fejlődő állatállomány Jelenleg 27 anyakocájuk van, mind hasas, van már néhány, ame­lyik le is malacozott. A sertésbeadás sem lesz prob­léma, A második félévre köny- nyen kifutja a 20 darabból, amelyik már óiban van, hízik, Van még ezenkívül 60 darab sül­dő és 32 darab malac. Szarvas- marhából 29 darab Van, ebből H növendék, 6 üsző, 12 tehén bor- jazás előtt áll. Baromfiból egész egy sereg van, amely szintén szép hasznot hajt a csoportnak. Az idén ültettek 5 kai. hold gyümölcsöst, az ősszel pedig erdőt akarnak lé­tesíteni a csoport földjén. A csoport fejlődése gyors ütem­ben halad, minden évben gazda­gabbak, jobb módúak lesznek. Ta valy még csak 9.36 forint jutott egyegy munkaegységre, de az idén még a duplájánál is többre számítanak. A kívülállók látják is ezt, meg­győződhetnek róla, hogy egyetlen helyes út a boldog jövő, a virágzó elet felé a szövetkezeti gazdálko­dás. Szűcs Ferenc. Az Indiai Népi Kamara jóváhagyfa a kormány kasmiri politikáját Az indiai p°rlament népi kama­rájában augusztus 7-ón megvitatták a ikaisimári kérdést. A kérdést azzal kapcsolatiban ve­tették fel, hogy a napokban Nebni indiai miniszterelnök és Möhammed Abdulla kasmiri miniszterelnök kö­zötti tárgyalások eredményeképpen a két ország több fontos megegye­zésre jutott. Az indiai kormány beleegyezett a kasmiri alkolmányozó gyűlés ha­tározatába, amely megszüntette az öröklődő monarchiát és abba a ha­tározatába, hogy a kasmiri állaim fejét ötévi időtartamra választani fogják. Megegyeztek abban is, hogy Kas­mírnak az indiai nemzeti lobogón kívül saját állalmi lobogója is lösz. (Vörös lobogó ekével-) A megegyezés előlírja, hogy az indiai alkotmányt kiterjesztik Kas­mírra, de ez nőm köti a helyi tör­vényhozást a földkérdésben. Kas­mírban ugyanis törvényt fogadtak el a földesúri földek kártérítés nél­küli elkobzásáról és szétosztásáról a parasztok között. A népi kamarában a vita során Grapalan, az Indiai Kommunista Párt nevében támogatta az indiai kormány ka:s'm,iri politikáját. Mükordzsi professzor (kommu­nista! üdvözölte a Kasmír és India között létrejött megegyezést. Azt a reményét fejezte ki, hogy az indiai kormá ny épp úgy cs elekszik a f öld - | reform kérdésében, mint ahogy az Kaigmirban történt és felszámolja a hűbérurak és földesurak kiváltsá­gait anélkül, hogy kárpótlást fizet­ne nekik. A népi ktaimara jóváhagyta' a kor­mány kasmiri politikáját. Iráni jegyzék Angliához A tuheráni rádió jelentése szerint az iráni külügyminisztérium jegyzé­ket intézett a teheráni angol nagy- követséghez. Az iráni kormány jegyzékében kiemeli, hogy Irán el­idegeníthetetlen joga olajiparának államosítása. Ä jegyzék hangsúlyozza: „Az irá­ni kormány retaiéli, hojgy a volt an­gol-iráni olajtársaság haladéktala­nul kifizeti Iránnak azokat a pénz­összegeket, amelyeknek jogosságát a társaság már korábban elismerte. Az iráni kormány bízik abban,, hogy az angol bankoknál lévő követelé­seit feloldják a zár alól- A két ál­lam közötti egészséges kapcsolatok megőrzése és az esetleges félreér­tések elkerülése céljából a volt an­gol-iráni olajtársaságnak ezentúl tartózkodnia. keH minden olyan in­tézkedéstől, amely akadályozza az iráni olaj árubabocsáfását'1. A jegyzék a továbbiakban hang­súlyozza, hogy „az iráni kormány hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a volt angol-iráni olajtársaság kép­viselőivel, a társaság minden olyan törvényes követelésének megvitatá­sára, amely nem lépi túl az iráni olajipar államosításáról szóló tör vény kereteit“1. Diplomáciai kapcsolat Japán és Jugoszlávia között A belgrádi rádió jelentése sze­rint diplomáciai kapcsolatot létesí­tenek Japán és Jugoszlávia között. A belgrádi rádió közli, hogy a ja­pán kormány rövidesen követséget állít fel Belgrádhan. A követség élén álló ügyvivő valószin/iileg még e hónap végén megérkezik Belgrád- ba. muynym u luomuo imp umuimuuui rendezett képzőművészeti és újító kiállítás Budapesten a Képzőművészeti Főisko án pénteken délután nyílt meg a II. vasutasnap alkalmából rendezett képzőművészeti és újító kiállítás. Rövid hangverseny után Gáspár Sándor, a vasutasok szak- szervezetének elnöke nyitotta, meg a kiállítást. Az ünnepi beszéd elhangzása után a meghívott élenjáró vasuta­sok megtekintették á kiállítás gaz­dag és változatos anyagát. Terroríiélel sz Umsriliai ttummunista Párt 14 MíIoíéí Kije ellen Az ,,Associated Press" hírügy­nökség jelentése szerint a los-an- gelesi bíróság augusztus 7-én íté­letet hirdetett az Amerikai Kom­munista Párt kaliforniai szerveze­te Í4 vezetőjének ügyében. A bí­róság a legnagyobb büntetést szab­ta ki: a megvádolt személyeket 5—5 évi börtönre, valamint 10.000 dollár pénzbüntetésre ítélte. A Kommunista Párt kaliforniai szer­vezetének vezetőit azzal vádolták, hogy állítólag „összesküvést szer­veztek a kormány erőszakos meg­döntésének hirdetése céljából". RÖVID äüjlf©Ij!#i hírek BÉCS. A „Der Abend" című lap az amerikai tájékoztatási szolgá­lat jelentése alapján közli, hogy Kenny és Draper, a hírhedt „köl­csönös biztonsági hivatal" Bécsbe érkezett vezetői tárgyalásokat folytattak Figl kancellárral és más személyekkel az Ausztriának nyúj­tandó úgynevezett „amerikai gaz­dasági segélyről". Drapernak az a főfeladata — ír­ja a lap —, hogy megvalósítsa az atlanti tömbhöz tartozó országok lisszaboni értekezletének a fegy­verkezési kiadások fokozásáról hozottt határozatait- A fgyverke- zési kiadások (fokozása több nyu- ^ateurópai országot máris a pénz­ügyi csőd szélére sodort, A lap ugyanakkor rámutat: „az­által olyan törekvésekről van szó, hogy Nyugat-Ausztríát bekapcsol­ják az Egyesült Államok háborús terveibe, amelyeknek kiinduló­pontja NyugatNémetország''. PÁRIZS. Roth touloni vizsgáló- bíró csütörtökön házkutatást tar­tott Giovanini, az egyik touloni bebörtönzött hazafi lakásán — je­lenti az „Humanité". Az „Humanité" szerint a házku­tatásnak messze visszanyúló oka van. 1950 február 14-én ,a nizzai dolgozók tüntettek a háborús elő­készületek ellen. A tüntetések so­rán a rendőrök fényképfelvétele­ket készítettek. Roth vizsgálóbíró a házkutatás sci-án Giovanini lakásán a fényké­pek és lefoglalt ruhadarabok alapján az 1950 február 14-i tün­tetés megszervezésével szeretné vádolni Giovaninit. A vizsgálóbí­ró így akarja befolyásolni a vádta­nácsot, amelyneek a közeljövőben kell dönteni a touloni hazafiak szabadonbocsátásáról. Az aniGrikai lisztek egyre arcátlanabb magatartást tanúsítanak a vezérkari tisztek megbeszélésein A koreai fegyverszüneti tárgyalá­sok vezérkari tiszti megbeszélésein pénteken az amerikaiak egyre ar­cátlanabb és ászszerűtleneibib maga­tartást tanúsítottak azzal, hogy ta­gadták a paiMnind'Zsoni övezet sem­legességéről kötött megegyezés leg­utóbb 'két esetiben történt megsérté­sét. Csüng Csun-San ezredes, a ko­reaiak és Ikíniaüak összekötő tisztje elítélte az amerikaiak felelőtlen ál­láspontját és kijelentette: „Az ame­rikaiak nem tagadhatják le a ténye­ket, bármennyire is próbálnak me­nekülni a felelősség alól“. Irak ENSZ-küldötte kéri, hogy az ENSZ közgyűlés tűzze napirendiére Francia-Marokkó kérdését PÁRIZS. A párizsi rádió közli, hogy Irak ENSZ-küldöttje hivata­losan felkérte az ENSZ főtitkárát, tűzzék az ENSZ közgyűlésének na­pirendjére Francia-Marokkó kér­dését. Irak képviselője azzal indo­kolta kérését, hogy Franciaország megszegte Marokkónak fett ígére­tét a közigazgatás reformjával kap­csolatban. Qlenizetkozi szemle Angol feneradak helyébe amerikai hiénák Egyiptomban Egyiptomban egyre világosabban bontakoznak ki az elmúlt be­tekben történt államcsíny körvonalai, s ma már senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy Nagíb tábornok kinek érdekében hajtotta vég­re ezt a „fordulatot“. A történlek tisztázására elegendő két tényt megemlíteni: az egyik az, hogy míg az angol sajtó hallgatással fo­gadta Nag.b katonai puccsát, addig az amerikai sajtó a legmelegebb hangon üdvözölte a tábornokot- A „New-York Herald Tribune ve­zércikkében megelégedetten hangsúlyozta, hogy „a puccs során ki­alakult helyzet“ olyan keresetet biztosít, amelyben a felmerülő problémák simán megoldhatók“. A másik tény még az előbbinél is íéíreértketetlenebb és mindenesetre kézzelfoghatóbb. A puccs után hatalomra került új egyiptomi kormány „az Egyiptomban történő tokehehatolások megkönnyítésére" módosította a részvénytársaságok­ról szóló törvényt. A módosítás szerint a külföldi tőke részaránya ezentúl 51 százalékra enelkedhetik. Világos, hogy ez a döntés szé­lesre tárja a kaput az amerikai behatolás előtt. Az amerikai imperialisták semmiképpen sem szeretnének meg­állni a félúton. Nemcsak gazdaságilag akarnak angol „szövetsége­seik" pozícióiba ülni, de katona lag, stratégiailag is igájuk alá kí­vánják hajtaui Egyiptomot, ismert tény, hogy az egyiptomi nép, sőt az egyiptomi burzsoázia egyrésze is a Szuezi-csaíorna övezetében tartózkodó angol megszálló csapatok kivonulását követeli. Mi ezzel kapcsolatban az amerikai álláspont? Az „AFP“, a Francia Hírszolgálati Iroda így számol be erről a kairói tudósításában; „Amerikai elképzelés szerint a Szuezi-csa- torna övezetében az Atlanti Szőve!rég erőinek kellene feíváltaníok az angol csapatokat.“ Vagyis az angolok helyébe az amerikaiaknak kellene lépniük, hiszen mindenki jel tudja, hogy „az Atlanti Szövet­ség erői“ hangzatos elnevezés valójában amerikai fennhatóságot je­lent. J _ Az egyiptomi események tehát világosan bizonyítják, hogyan válik mind elkeseredettebbé az amerikai és angol imperialisták ma­rakodása és a Wall-Street miként akarja a legyöngült brit oroszlánt ebből az övezetből kiszorítani, j Persze az imperialisták és kiszolgálóik jól tudják, hogy az egyiptomi nép függetlenségi harcának mai állása mellett rengeteg manőve re és nem kevés elkendőzésre van szükségük céljaik ke­resztülviteléhez. Innen van az, hegy az államcsínyt különböző dema­góg nacionalista intézkedések ködével vették körül: az elkergetett Faruk király és udvarának korruptságát egyszeresük széltében-kosz- szábr.n szellőztetni kezdték, a „közéleti tisztaság“ megteremtésének szükségességéről szónokoltak, eltörölték a „pasa" és „bég" címeket és így tovább. Valójában mindezt csak azért, hogy a néptömegek fi­gyelmét eltereljék a döntő kérdésekről, arról, hogy az új kormány az eddigi angol kizsákmányolás helyett az amerikai kizsákmányolást „részesíti előnyben“ és arról, hogy az új kormány elképzelése szerint az egyiptomi népnek nyilvánvalóan „kedvesebb“, ha fiainak esetleg nem angol parancsnokság, hanem amerikai parancsnokság alatt kell életüket fejádozní az imperialisták által tervezett agresszív hábo­rúban. Tehát angol fenevadak helyébe amerikai hiénák törnek: ez a valóság. „Anglia a leghátulsó púdban“ Az amerikai-angol ,iimperializmus egyre élesedő gffeitété, az ame­rikai imperializmusnak qz angol pozíciók ellen intézett könyörtelen 'tá­madása szemléletesen mutatkozik meg az úgynevezett ,.csendesóceáni tanács‘‘ Honoluluban folyó üléséin. A ,,csén\desóceáni tanácsot“ 1951. szeptemberében alakítőtta az Egyesük Államok, Ausztrália és l'j-Zéland — természetesen atmeri- Jcai kezdeményezésre■ Ez a szövetség ahhoz az agresszív tömbrendszer­hez tartozik, amellyel a Egyesült Államok uralkodó körei az egész vi­lágot be akarják hálózni. A honolului tanácskozásiak célja kettős. Az amerikaiak egyrészt ki akarják bővíteni ezt a háborús blokkot és ab­ba más ázsiai és csendeisáoeáni o.rszagokat, elsősorban Japánt is bei akarják vonni, ugyanakkor azonban angol „szövetségeseik“ rovására uralkodó helyzetet okomnak teremteni maguknak a Csendes-óceánon és Délkelet-Ázsióban. { A tanácskozásoknak ez az angolellenes éle az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt — Angliát meg seim hívták az ülésre. Az an­gol sajtó feljajdulása bizonyítja a legjobban, hogy ez az ülés fájó pon­tod érintett. A konzeziwMv, különben tűzön-vizem keresztül a Wall­street politikáját támogató ,,Daily Mail“ „Anglia a [cghá'ulsó pad- ban“ című vezércikkében így siránkozik: „A brit nemzet közösség or­szágai védelmének legnagyobb súlyát Anglia viseli, ennélfogva feltétlen jogunk vm követelni, hogy mint egyenrangú társak vegyünk részt a nemzetközösséghez tartozó országok bármely védelmi intézkedésében valamelyik harmadik hatalommal. Ausztrália és Uj-Zéilond követelte, hogy legalább angol megfigyelő legyen jelen az értekezleten, az Egye­sült Államok (azónixai ellenezte ezt ... A csendesóceáni szerződés olyan kerítés — folytatja a lap — amely Ausztráliát. Uj-Ziéhandot teljesen körülzárja és elválasztja tőlünk. Ez a namzetközöisséyi országok egysé­gének megtörése és ezt egyáltalán nem szeréljük“. Az eddigi nyugati sajtójelentések túl azom, hogy felfedik a Távol- kelettel kapcsolatos egyre mélyülő angol-amerikai ellentéteket, arra múltat ázik a csendesóceáni tömb ,,ki szélesítése“ egyenlőre nem történt meg. Az amerikai imperialistáknak a csendesóceáni agresszív szövet­séggel kapcsolatos mester kedései számára akadályt jelent ugyanis a nemzeti felszábadító mozgahimlc erősödése az ázsiai országokban. Az ázsiai országok nem akarnak belépni ebbe a támadó csendes óceáni tömbbe. Az életogytiglani fegyházra ítélt KesselringsE a „Stahlhelm" elnökévé választották A volt nőmet fasiszta hadsereg katonáinak ,,Stahlhelm“ („acélsi­sak“) nevű ismert fasiszta szerve­zete Hannoverben tartott közgyűlé­sén a háborús bűnösként életfogy­tiglani fegyházra ítélt Albert Kes­selringet, Hitler egykori táborna­gyát választotta elnökévé. KesSel- ringet, aki a brit ellenőrzés alatt álló wPrIi katonai fogházban töl­tötte büntetéséit, legutóbb bizonyta­lan időre szabadságolták, azzal az ürüggyel, bogy „orvosi műtétnek akabjia alávetni magát". A „Stahl­helm“, amely 1933-lban minden ren­delkezésre álló eszközzel elősegítet­te Hitler hatalomra jutását, 1935- ben beolvadt a német fasiszták hiy- hedt terrorszervezetébe, az SA-iba, majd 1951Jben az -amerikai impe- riiaíilsták nyugatnómetországi hábo­rús előkészületei során a hal óság ok engedélyéivel újjáalakult. A ,,'Stahlhelm,“ közgyűléséről ki­adott közlejmiény szerint „a nyuga­ti kultúra védelme nem nélkülöz­het olyan kiváló férfiút, mint Al­bert Kesselrinig".

Next

/
Thumbnails
Contents