Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-07 / 184. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1952 augusztus 7. MILYEN GÉPEKKEL ÉPÍTETTÉK A LENíN-CSATORNÁT Irta: N/ikoláj Dombrovszkij, Sztálin-dijos professzor Alkotmányunk biztosítja a művelődéshez való jogot A szovjet nép békés munkájának új, hatalmas győzelmében: a Lenin-csatorna megalkotásában nagy része van a szovjet gépiparnak is. Az utóbbi három évben a szovjet gépipar több mint 1200 fajtájú nagytermelékenységű gép gyártását kezdte meg. Ezek közé tartoznak a különböző űr tartalmú, markolóval ellátott exkavátorok, 25 tonnás, billenőszekrényes tehergépkocsik és az önkiürítő traktorpótkocsik, a villanymozdonyok, az 50 tonnás vasúti kocsik, a S0 és 130 lóerős traktorok, a 15 köb méter ürlartalmú talajgyaluk, az 50 tonna teherbírású lánctalpas daruk, az óránkint 1000 köbméter teljesítményű szívó-kotrók, az ösz- sz’eszerel'hető, napi 2000 köbméter teljesítményű önműködő betongyá rak, a kőzúzóüzemek, amelyeknek évi teljesítménye több, mint 1 millió köbméter kőzuzalék. Ide tartoznak még a másfél, 3 és 5 tonna teheremelőképességű rakodók is. Exkavátorok A háborúelőtti sztálini ötéves tervek egyik legnagyobb víziépít kezésénél, a Moszkva-csatoma földmunkáinál még csak 1.5—2.5 köbméteres markolóval ellátott gőzgépes exkavátorok dolgoztak a I.enin-csatornánál már megjelentek a villamos exkavátorok, s kö zöttük a 14 köbméteres markolóval ellátott lépkedő gépóriás, amelyet 7000 kilowattos motor hajt. A lépkedő exkavátor, amelynek karja 65 méter hosszúságú, 55—ó5 másodperc alatt teljes munkaciklust elvégez. Vagyis: 40 méter mélységből kiemel 14 köbméter földet. Terhét a levegőben 60 mé tér magasra emeli és óránkint 40 kilométeres sebességgel 120—130 méter távolságra szállítja. A földet menetközben a gyűjtőhelyre szór ja, majd a markolót visszalendíti kiinduló helyzetébe. Kezdődhetik az új munkaciklus! Az exkavátor, miután 20—30 méteres területen végzett a földkiemeléssel, tovább lépked és új részen folytatja a munkát. Teljesítménye óriási: egy óra alatt 800, egy nap alatt több mint 14 000, egy év alatt 3,000.000 köbméter földet émel ki és 7—8 ezer kubikos munkáját végzi el. Tolajgyaluk A Lenin-csatorna építésénél számos talajgyalú is dolgozott. A talajgyalú tulajdonképpen kerekeken járó markoló, amelyet traktor vontat. A traktoros a 6—10 köbméter ürtartalmú markolót csörlő segítségével vágóélével leereszti a talajra. A markoló a földbe vágódik, azután pedig a kiemelt főiddel felemelkedik és a traktor kirakodási helyre vontatja, ahol ugyancsak csörlő segítségével kiüríti. Hatköbméteres talajgyalú naponta 1000 köbméter földet mozgat meg. , » Uj daruk Érdekes összehasonlításra nyílik alkalom, ha a Moszkva- és a Lenin-csatorna építésénél használt darukat nézzük. A Moszkva csa- 'orna szerelési munkálatainál még 15 tonna teherbírású daruk jelentették a legnagyobb teljesítményt c Lenin-csatorna építésénél már 75 tonnások dolgoztak. A földmunkák napi mennyisége a Moszkva-csa- tornánál 116.000 köbméter volt, a r enin-csatornánál 200.000 köbméter. Szivó-kotrók Hatalmas arányú a gépek fejlő dése a hidromechanizáció terén s. A Moszkva-csatorma munkálatainál szívó-kotrókat és óránkint lOo köbméter teljesítményű víz sugárcsöveket alkalmaztak, a mostani nagy munkálatoknál 300 és 50C köbméter teljesítményű hatalmas szívó-kotrók dolgoztak, de azóta már ezeket is túlszárnyalták az óránkinti ezer köbméter teljesítményű új szívó kotró óriások. Ez a hatalmas szívó-kotró tulajdonképpen óriási úszó acélponton, amelynek szivattyúját 4800 kilowatt teljesítményű elektromotor hajtja. A szivattyúval össze kapcsolt 95 centiméter1 átmérőjű gyüjtőcsövet leengedik a fenékre, ahol a beszívott vízáramiat a földet is magával viszi a csőbe. Az iszapot, melynek 10—20 százaléka töld, a csővezetéken 4 kilométer távolságra lehet eljuttatni. Ami kor a víz kijut a csőből, elveszti sebességét, elfolyik, az iszap pedig leülepszik, majd kiváló, tömör- talajú töltést alkot. Keményebb fe r.éktalajnál a szívó-kotró gyűjtő- csövére óriási forgó ásót szerelnek, amely fellazítja a talajt. A hatalmas szívó-kotró önműködően dolgozik, irányítását egy ember végzi, az egész gépcsoport kezeléséhez pedig — beleértve a sok kilométer hosszú csővezetéket is — 15—20 emberből álló brigád elegendő. Ilyen teljesítményű szívókotró egy évi munkájával 3 millió köbméter földet mozgat meg, s ezzel 15.000 kubikos munkáját végzi el- A Cimljanszki Vízierőtelep építésénél használt szívo- kotrók összesen 35 millió köbméter földmunkát végeztek, ennek zömét — 27.5 millió köbmétert — 1951-ben, A szovjet tudósok és mérnökök, akik a természetátalakítás hatalmas művei számára a nagyszerű új gépeket tervezték és szerkesztették, nem pihennek. A jól bevált gépeket állandóan tökéletesítik, teljesítőképességüket növelik és kitartóan arra törekszenek, hogy valamennyi építési folyamatnál téljesen megszüntessék a kézzel végzett munkát. Uj és új automatagépeket szerkesztenek, amelyek a gépesítés mai legfelső fokát jelentik. Három éve, hogy alkotmányunkat törvényerőre emelte a nép által megválasztott országgyűlés. Három éve, hogy jogos büszkeséggel forgathatjuk aranykünyvünlk, alkotmányunk lapjait. Ezalatt a három ■év alatt, alkotmányunk megszületésének napjától napjainkig, valóra váltak, megvalósítottuk alkotmányunk minden pontját, hogy törvénnyé váljon nálunk is a ‘boldog élet, mint- ahogy a Szovjetunióban a Sztálini A tkobmány nyomán törvénnyé lett. Az alkotmány ünnepe kultúránk ünnepe is. Ebben az országiban, ahol minden hittatom a. dolgozó népé, al- kotm<3nyunk biztosítja minden dolgozó számúra a művelődési jogát. Évszázadokon át álmodoztak erről haladószellemű nagyijaink, íróink, költőink. Már Széchenyi István i® a kiművelt íimlberfőt tekintette a haza felvirágoztatásánmk legbiztosabb alapjául. Petőfi így írt': ,.Ha majd a szellem napvilága ragyog be minden ház ablakán, akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a kánaán1*. Ady Endre, József Attila költészetük harc osságában mind felemelték szavukat a nép elmaradottsága ellen. „.Van egy ország — írja Maikszím Gorkij, — a,hol a kultúra új formája azt tűzte ki maga elé, hogy felszabadítja a. dolgozó emberiséget. Van egy ország, ahol a proletárok, a burzsoázia napszámosai megmutatták, Ihogy a tudás fegyvereivel felszerelve a kultúra kiváló mesterei, sőt megteremtői tudnak lenni. Van egy ország, ahol a kultúmnunkát a dolgozó lakosság egész tömege olyan nagyra becsüli, mint még soha, sehol a világon.. Ez a megbecsülés szakadatlanul fokozza az egyéniség kifejlődését és munkájának merészségét“. És ez a® ország a Szovjetunió, ahol a dolgozók kultúrához, művelődéshez való jogát a Sztálini Alkotmány biztosítja. Ebben az országban nemcsak a szovjet nép számára teremtették meg a jogokat, hanem felszabadótó harcukkal lehetőséget adtak a mai népi demokratikus országok népeinek, hogy a szovjet példa nyomán örökösei legyenek a jognak éis kultúrának, Rákosi elvtárs már 1948-ban kecskeméti beszédében! megmondta azt, amit alkotmányunk törvényerőre emelt, amit alkotmányunk szentesített. „Mi nocsak a várw, hanetm a falu dolgozó .népének >él0t- színvonalát is fel akarjuk emelni. A mi célunk az, hogy ne csők « városban, hanem a fahtin is a dolgozó Gmlber részesüljön a kultúra minden áldásában. Olvashasson könyvet, újságot, hallgathasson rádiót, legyén a falunak mozija, gyermekei járhassanak középiskolákba, egyetemekre", Egy évvel az alkotmány megszületése előtt mondta el ezeket a sza- vakát Rákosi elvtárs. És egy év múlva alkcómúnyunkban mindez megvalósult. Azóta dolgozóink, ezrei ismerték fel a művelődéshez való jóig biztosításának jelentőségét. Éltek az alkotmájiyadta jogokkal. Könyvtárak, színháziak, a2 opera-, mozielőadásak mind-mind , egy célt szolgáltak — az. alkotmány által kimondott művelődéshez való jog biztosítását. Nézzük meg hogyan valósul meg megyénkben alkotmányunknak ez a fontos paragrafusa^ Mindennél jobban beszélnek erről az elért eredmények. A falu ma már nemi elmaradott a várositól kultúrában sem Megyénkben 105 község kapott kuf- túirolthont, Megszülettek a (kultúra és a műveltség házai falvainkban. Ezekben a ku. túr otthonokban a dolgozó parasztok százai valóiban második otthonra találtak. Rádió, könyvtár, újságok, folyóiratok, j sza'klkömvvek állnak rendelkezésük- ‘ re — megadva a l«h«tő*éget arra, hogy tanuljanak, képezhessék magukat. Ebben az évben 8 kultúráit - hion épüli megyénkben. A dolgozó parasztok hatot társadalmi munkával építettek fel. Mindem segítséget ős támogaitást megkaptak — tudták második otthonukat építik. Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án újUbb két kultúr,uMhont adnak át Karód és Kőröshegy községüknek. Dolgozó parasztjaink művelődésé* szolgálják a falumozik is. Szórakoztató és Eimeretterjesztő filmek százai vándorolnak f«i u ró Eta- iura. Húrom vúndormozit kapott pántunktól a megy9, A legnagyszerűbb mezőgazdasági szakfiimekből tanulhatnak, ismerhetik meig a szocialista. Szovjetunió mezőgffizdaisá gát, tapasztalatait. A város dolgozói előtt is megnyílt a Tehetőség a. művelődésre. Üzemeinkben az üzenni könyvtárak, az irodalmi, történelmi és természettudományi előadások teszik lehetővé dolgozóink műveltségének emelését. 131 könyvtára van megyénk nek. Most nyílt meg útból a kibővített, nagyszerűen felszerelt Váróé si Népkönyvtár. Az olvasóteremben esténként a dolgozók tömege olvassa a legnagyszerűbb szépirodalmi, ideológiai és szakmai tárgyú könyveket. Uj nép ez már, az igazi kultúra népe. Iskolák, középiskolák, egyetemek és főiskolák kapui nyíllak meg a dolgozók fiai előtt. Üzemeink ifjúmunkásai ebben az évben is nagyszámmal jelentkeztek a szakérettségis tanfolyamokra- Évszázados elmaradást pótol be pártunk vezetésével népünk. Uj nép ül az iskolákban és egyetemeken, Q dolgozó nép fiai. Nem a kiváltságosaké ma már az iskola. Uj értelmiségiek százak tzrei kerülnek ki iskoláinkból és indulnfk harcba nagyszerű tervalkotásaink megvalósításáért. Tudatában van ifjúságunk annak, hogy kuLurálatUn, elmaradott emberekkel a szocializmus felépítése nem valósítható meg. S hogy ifjúságunk metlPyirC megértette ennek jel ént őségét, azt bizonyítja az is, hogy ö kapoíumri Szakérettségis Kollégium diákjainak csaknem 100 százaléka jelentkezeti továbbtanulásra. Ugyanígy a közép- is\kolát végzett ifjúság több mint 8& százaléka tanul tovább az egyeteme ken. A dolgozók gimnáziumaiban mindenki tanulhat, akinek a múltban nem volt módja erre. A dolgozók részére képzőművészeti szakiskola létesült- És a dolgozó nép, a dolgozó nép fi'ai tanulnak, hagy megszerezzék maguknak azt a műveltséget, melynek elérése számukra a múltban elérhetetlen voltHogy a magyar dolgozóik élni ludlliak a párt által adott alkotmány jogaival, a művelődési joggal — azt bizonyítja az a jelentős fordulat is, hogy egyre gyakrabban Jelentkeznek irodalmunkban új írók a munkásosztály és. a parasztság soraiból. Irodalmunk a művelődés, a kultúra szolgálatában áll. Bizonyítja : ezt, hogy a. növekvő olvasóközönséggel egyre nő a kiadott könyveik 1 példányszáma is és egyre csökken a könyvek vételára. Az alkotmány lehetővé tette, hogy a könyv valóban a dolgozó nép művelődését szolgálja s a könyv a dolgozó nép jó fegyverévé váljon. A mi alkotmányunk az élenjáró Szovjetunió alkotmányának mintájára készült, arra, ahol a kultúra és a műveltség a dolgozók tulajdona, ahol a tudóst és ,a művészt a dolgozó nép akarata irányítja _ és ez az akarat arra törekszik, hogy elsajátítsa az emberiség minden igazi kulturális értékét. Ezért fordulnak egyre növekvő hálával dolgozóink a párt felé, amely olyan :al'kotimányt teremtett meg, amely a dolgozó népé, a dolgozó népet Szolgálj*. VESSÜK ÖSSZE A bánya ipar hét a r r a A kapitalista országokban Az Amerikai Egyesült Államok, mint ismeretes, hatalmas bányaiparral rendelkezik. Az USA-bau azonban még ma is körülbelül 6000 olyan bánya van, ahol a munkák magypészét kézierővel, vagy egészen kezdetleges gépek segítségével ' végzik. A szén földalatti szállításánál ma is többezer ló és öszvér jelenti az igavonó erőt. Az Egyesült Államokban, ahol a bányagépipamak minden lehetősége megvan a különféle bányaipari berendezések tömeges gyártására, még mindig széles körbeni elterjedtek a bányászat primitiv, az emberi életre veszélyes módszerei. Nézzük most Angliát, ,,a szén klasszikus országát*, amely tudvalévőén minden ország közül elsőnek kezdte meg a „fekete gyémáht“ ipari kitermelését. Az angol bámyaip-r egykor az élenjáró technika eszközeivel dolgozott,' ma azonban az idejétmúlt« termelési módszerek bilincsében vergődik. A második világháború utáni évek statisztikája szerint 1754 működő bánya köziül csupán 918 bányában vannak réselőgélpek és mindössze 353-tbian dolgoznak fej tő-kalapáccsal. Körülbelül 500 bányában régi, elavult módszerekkel termelik ki a szenet. Ma is a csilléslovai használják a legtöbb bányában szállításra: mintegy 21.000 ló dolgozik a föld ala'it. Az alacsony giápesítésá szín-vona-l , természetesen érezteti hatását a munka termelékenység ében és elsősorban aiz elmaradt bányagépelí:és 'magyarázza, hogy Anglia ma 65 millió tonnával kevesebb szenet termel, mint 1913-ban, holott az utóbbi negyven esztendő alatt a bányaipari technikai szédületes arányokban fejlődőit. A többi széntenmeiő kapitalista országban is hasonló a helyzet. Franciaország, amely nagy szén- lelőhelyekkel rendelkezik, ugyancsak súlyos szén- hiáninyal küzd. Ez a hanyatlás is azzal magyarázható, hogy a francia hányák négy részének berendezése és munkamódszerei elmaradottak, A kapitalista országokban a bányaipar mai helyzetét az emberek és a gépek alkalmazásának 'arányában mutatkozó kirívó ellentmondás jellemzi. Sivár és nyomorúságos -a tőkés országok bányászainak élete... A Szovjetunióban A Szovjetunió bányaipárának nagyszerű eredményei bizonyít jók a korszerű bányagépek alkalmazcr sónak jelentőségét- A Domyec-medence, a Szovjetunió legfontombb szénterülete az első, de különösen a második világháborúban hallatlan károkat szenvedett, azonban a szovjet emberek lelkes munkája a Dogigec-medence b'ányaiparát példátlanul rövid idő alatt helyreállította. A bányákat a legkorszerűbb gépekkel látták el, a széntermelésnek szinte valamennyi ágát gépesítették. A szovjet bányákban teljesen gépi erővel végzik a rése lést, a fejtést, a szén szállítását és vasúti kocsikba rakását. A gépesítés termelési eredményekben imßatkozaU ,meg: az utóbbi néhány évben a széntermelés átlagosan 24 millió tonnával emelkedett évenként. A Szovjet urnában állandóan fejlődik a bányaművelés, a szovjet ipar: a második világháború utáni években több mint százféle újtípusú bányagépet és felszerelést alkotott. A nagyfokú gépesítés eredményeképpen 1950-ben 57 százalékkal emelkedett a szénkitermelés 1940-hez viszonyítva, a Szovjetunió keleti szérumodé ncéiben pedig (Ural, Kuznyeck, Karaganda, SÜb.) 1950~b,en több, mini kétszerannyi szenet termeltek ki, mént a háború előtt. A gépek megkönnyítették a szotvjet bányászok márkájút, biztonságossá tették életüket és megnövelték a keresetüket. A bányák gépesítésével párhuzamoson minden téren Emelkedett a bányászok életszínvonala. 1946— fc)50 közölt hat és félmillió négyzetméter lakóteret és 73.000 családi házait építettek a szovjet bányászok részére és több, mint 8.000 bútorozott lakást rendezlek be a bányamérnökök ás technikusok számára. 1948—1950 között körülbelül 1400 kulturális és szociális intézményt emeltük államköltségen bányászcsaládoknak, köztük 114 kórházat, poHklimi- kát, szülőotthont, 423 bölcsődét, óvódat, iskolát és úttörő tábort, 95 klubot, filmszínházat, kultúrpalotát és üdülöotthont, 4 sporttelepet, 483 étkezdét slb. A kapitalista országok bányászaival szemben derű, állandóm emelkedő életszínvonal jellemzi szovjet bányászok élebétl.
