Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-06 / 183. szám

Szerda, 1952 augusztus 6. \ SOMOGYI NÉPLAP 3 Bodó Lajos megtalálta a helyes utat. . . ostoba volt hozzám a sors —- ■mdndja Bodó Lapos a múlt­ára oándolva. Keze ökölbe szorul, ■jtmikor nyomomságos cselédéveiről beszél. Már iá éves korában tehén- pásztor volt'Kis Vilmos földes úrnál Kölesén. Amíg megnősült, bizony iónéhány uraság szipolyo'ta fiatal erejét. Jól emlékszik még arra az időre, amimkor Bálvány osiop a Szacz- :ger uraságnál szolgált és csak annyi fizetőse volt, hegy az éhhaláltól megmenekült. Annál több volt a szidás. A verés sem volt ritka a . dölyfös, rrurnkáisgyiUölő intéző úr­tól és a gazdatisztektől. Amikor már kibírhatcitlonmá vált az ólat a sok sanyargatástól, falára próbált űrt - nők ülni, hogy enyhítsen mostoha Setén. 1937-ben Torvajra szegődött községi gulyásnak, gondolva, hogy itt maß jdbb körülmények közt él­that családijával. De csalódott ®aá- .mításában, miért itt még többem di­rigáltak neki és a kulákok sem vol­tak különbek, mini a föMesúr, gldt »lőtte szerigáit. Sebők Mihály tor- ,irjaji kuIák mindig ocsút adott a konvencióba. yeionekei sokat betegesked- tek az egészségtelen, ned- .tves, dáhos lakásban, orvos m om svolt, de nem is jutott volna dok­torra, patikára. EgV éjszaka beteg gyermeke ágya mellet! virrasztóit 'feleségével, kétségbeeséstől síró hangom mondta: — llát sohasem ilesz vége érmék az átkozott élet­nek. Sok álmatlan éjszakájuk volt, mindig utat kerestek, melyen ki akartak jutni egy jobb talajra. A snyomortam yákon m egsnn yargat oft zsellér mindig kiutat keresett. 1930-ban végleg szakított a cseléd- sorssal. Bérletes házba költözött és bérletes földet munkált- Most már vazt hitte, minden jól fog menni, <icsakhogy a bérlet és a magas adó mindenP felemésztett. Volt olyan esztendő, hogy amikor kifizette az «odót és. az egyéb költségeket, 1 má­zsa búzája maiadt. Akkor kezdtek kissé jobban élni, amikor a felesége meghozta 5. hold jussát. De a kulák itzsora alól csak a fel szabadulás mentette mag őket véglegesen. Ek­kor már 9 holdjuk volt és azóta •azon gazdálkodnak. odó Lajos szereti a munkát, földjeit mindig jól megmű­velte, ami aztán meg is termelte a mindennapit. Jó munkájával nem -eggszer érdemelte ki a fajú megbe­csülését, elismerését. Az egyszerű, megsaytyargatotb zsellérből a jähe tekintélyes■ embere lett. Megválasz­tották bírónatk, majd pedig a ta- nácsválasiztáskor a végrehajtó bi- zzo t'tság tagja lett. Mint VB-tag mindig példásan tel­jesítette állampolgári kötelességét- Tűimig 300 százalékra tett eleget >beadásának és az idén sém akar le­maradni. Nem maiad hálátlan <* párfnak, amely a felszabadulás után ■segítette, tanácsokkal látta el, min­den munkájában ott volt mellette. \ J 949 őszén megalakult a III. típusú csoport Torvaján is. A 14 volt zsellércsalúd saját föld­jével lépett rá a szebb élet útjára és azóta minden nap szép ewdmér nyékét értek el. A csoport fejlődése felkeltette a\z érdeklődést Bodó La­josban is az új iránt. Állandóan fi­gyelte. a csoport munkáját és egyre jobban érdekelte a csoport élete, működése. Tavaly elmént a beihor- dásban segíteni lovaival a csoport­nak. Közelebb jutott mindahhoz, ami ö előtte még új, még ismeretlen volt. Kellemetlen érzés fegta el, mi­kor arra gondolt, hogy már hány- szor kezdett új életet, most újra kezdjen? — kérdezte magától. A hosszú tűnődésben egyszeresük meg­találta' a helyes választ. M osl már tudja, hegy a csu­por l tagok mindig jobb mó­dúak lesznek. Saját szemeivel lát­ta, amikor Kiviasznica, Ferenc tszcs- t'Jg SO kilót kapott cukorból, a ga­bonát, meg a kukoricát hasszú_ ko­KWller Jánosi 3 holdas igali kis- paraszt 4S0 százalékra teljesítet­te gabomábeadúsi kötelezettségét. — Még mélyen él emlékezetemben amikor fiam negyedik osztályos tanuló volt, vizsga előtt állt■ Jö­vedelmem akkor, kevés volt, nél­külöznöm kellett azért, hogy a ruhát, cipőt és a pár irkát meg tudjam, ye\ntni a gyereknek. Jól tanult a gyerek, mégis lenézték az iskolában. Horváth Vendel — ■az iskola akkori igazgatója — műviéi fiam egyszerű parasztember gyereke — úgy vélekedett, hogy el kell buktatni, mert szellemi ké­pessége nem elegendő arm, hogy átmenjen az ötödik osztályba. Többször megverte a pap is, mert nem tudta a hittant úgy, mint a jegyző gyereke. Amikor lerántot­tam aljasságukról a leplet, nemi merték elbukhatni, de sokat kő- lelt eltűrnie, amíg a hat osztályt kijárta. Ma abból a gyerekből, akire Horváth Vilmos és a pap azt mondotta,, hogy el kell buktatni, technikus lett. A párt, a népi de­mokrácia ímegadki neki a lehető­séget, hogy Pécsett tanuljon. Je­lenleg a Tatarozó Vállalatnál dol­gozik, az ősszel műegye.iemrf fog A kommunizmus építkezéseinek vidékén új villamos mezőgazdaságii gépállomásokat létesítenek. A ci'nir Ljanszki viZierömütelep körzietláüan az első 'hat villamos mezőgazdasági gépállomás 300 villflim ostrakt őrt, 300 villamos magánjáró kombájnt és egyéb gépeket kap. | A szovjet tervezők, tudományos csikkal szállította haza. Hát ennél már különb meggyőzés nem kell a szövetkezeti gazdálkodás helyessé­géiül — moindju határozóit hangon Bodó Lajos. A jövő gazdasági év­ben már ő is a közödben fogja mű­velni földjét- Most még elcsépel és rendezi az állammal szembeni tar­tozását, de egyénileg most utoljára, jövőre már majd a közösből. Amire megkezdődik a tagosítás a község­ben, akkorra az ö földjét is becsa- tolthat ják a nagy táblába- A nagy táblán könnyebben lehet kihasználni a gépeket, amelyek fel­mentik az anibert a munka nehe­zétől. A vetésjorgót is könny&bb be- áiUiani, mint a kis nadrág szíj-par­cellákon, amelyek csuk barázdából állaniák. Így többet lehet kihozni a földiből, több jut mindenre. Jßodü Lajos még van győződve arról, hogy igazán csuk most találta meg azt az utat, amelyet már 56 éve hiába keresett. A szebb élet, a boldogulás útját. menni. Sóikat köszönhetek én a népi detmoderáoiának. Fiam és egész családom bizakodással, bol­dogan tekint a jövő elé. Ezért tel­jesítettem 480 százalékra beadási kötelezettségemet. -—• így mon­dotta el Keller János, mire gon­dolt akkor, amikor a cséplőgép felbúgott udvarában, felrakta ter­ményét a kocsira és első útja a ierménybegyüjlühöz vezetett. Nagyon sok Keller Jánoshoz hasonló becsületes dolgozó pa­raszt van a megyében, azok, akik már teljesítették beadási kötele­zettségüket, miért tudják, hogy ezzel népi d^molcr áriánkat erősí­tik, gyermekeik és saját maguk életét teszik szebbé. De vannak olyanok is, akik az ellenségre hallgatnak, arról beszélnek, hogy nem lehet teljesítem a beadási kötelezettségei. Keller János az ilyeneknek így válaszol meg: Ne­kem az a véleményem, hogy min­den dolgozó parasztit ár mm tudja teljesíteni beadási kötelezettségét, ha rendesen megműveli földjét, ha szereti hazáját úgy, ahogy ón szeretem és neim hallgat a kulá­kok, a klerikális reaJcció hazug meséim. dolgozók és miezőgazklasági szakem­berek fáradhatatlan munkával tö­kéletesítik a viÜiaimostraiktoro'k szer­kezetét. Közép-Ázsiában például kü­lönleges villamos traktorokat s.Z!Pr~ késztettek és használnak a gyapot- földek megművelésére. Szerkesztet­tek tőzegkitermelésnél használható viHairruostraktorokiait is. OCeiler (j/utős pMdáfa . . . Növekszik a Szovjetunióban a villamos mezőgazdasági gépállomások száma Állami gazdaságaink befejezték a csépiést A somogynicgyei állami gazdasár gok a tegnapi mappa! befejezték a gabona csépi ősét. Elsőként a há- romifaii, lábodi és a nagybaráti ál­lami gazdaság fejezte be az elmúlt héten. A cséplés gyors befejezését nagyban előSegiítettle, hogy 13 csép­lőgép Bred'j uk -(módszerrel dolgo­zott- A dolgozóik a gyorcséplésnél nagyszerű eredményeket értek el, á'tlagos teljesítményük 130 százalék volt­Az állami gazdaságok segítséget nyújtottak a t<‘miß!öcso-portoknfife és egyénileg dolgozó parasztoknak is a csépi ősi munkákban. Azok &Z állami gazdaságok, amielyiek .már előbb befejezték a. csép ést, átad­ták a gépet oda, ahol lemaradás mutatkozott a csépi ősnél. Sokat javult a munkafegyelem, de van még tennivaló bőven a feketebézsenyi tőzegtelepen A Somogyi Néplap legutóbbi bí­rálata óta sokat javult a fekete- bézsenyí tőzegtelep dolgozóinak munkafegyelme. A pártszervezet és a vállalat vezetősége megszív­lelte a bírálatot, s komolyan hoz­záfogtak a hibák kijavításához. A jó népnevelő, felvilágosító munka eredményeként kiszélesítették a munkaversenyt, amely nagy lendü­letet adott a munkának, serken­tette a dolgozókat a kimagasló eredmények elérésére. Tőzegter- melési iterivüket Súriíusbun 248.7 százalékra, júliusban pedig 183.3 százalékra teljesítették, A Mezőgazdasági Gépikísérlete­ző Intézet nagy segítséget nyújtott ebben a tőzegtelepnek. Egy rola- vátort (talajmaró gépet) küldött, amely 36 ember munkáját végez ie el naponta. A tőzegtelep dolgo­zói pedig egy traktor után négy­levelű tárcsát helyeztek és ezzel helyettesítik most a talajmaró gé­pet, amelyet közben elvittek a vállalattól. A javulás azonban még ma sem mondható kielégítőnek. van még tennivaló Isäven a munkafegyelem megjavítása terén. A tőzegüzembe három helyről, Bu- zsákról, Ordacsehiből és Fonyód­ról járnak be a telep dolgozói. Ezekből a községekből a tanácsok június hónapban 72, júliusban pe dig 297 napra kérték ki a dolgozó­kat a vállalattól azzal az indok­kal, hogy az aratási és cséplési szabadságok kiadása feltétlenül szükséges, mert egyébként a dol­gozok téli ellátása, nem lesz bizto sítva. Ez alatt az idő alatt 60 va­gon tőzeggel többet tudott volna a vállalat kitermelni és ezzel nagy­mértékben hozzájárult volna az el­ső negyedévi lemaradás behozásá­hoz. Az év elején épp a rossz munkafegyelem miatt nem teljesí­tették tervüket, s adósságot vit­tek át a második negyedévre. Ed­dig a lemaradásból 350 vagonnal hoztak be, amit nagyrészben a gé­pek beállításának és*a becsületes munkát végző dolgozóknak kö­szönhetik. A traktorra szerelt négylevelii tárcsa lehetővé teszb hogy a tő­zeglapátoláshoz női munkaerőt al­kalmazzanak. Ez lényegesen meg­könnyíti a munkát és a gép hasz­nálata olcsóbbá teszi a termelést. Hz üzem dolgozói egy nagyjelentőségű újításon dolgoznak, amellyel a munkaerőhiányt végle- . gesen ki tudnák küszöbölni, s a munkát egészségesebbé tenni. Eddig úgy lapátolták a tőzeget a tépőhengerbe, emiatt nagy por keletkezett és a nyári hónapokban szinte elviselhetetlen volf a mun­kakörülmény, Most kalapácsos darálógépet szerelnek fel, a tőze­get nem lapátolják, hanem billenő- híd felépítésével úgy fogják önte­ni a kalapácsos darálóba. A régi munkafolyamat 36 ember munká­ját vette igénybe, az új módszer bevezetésénél a billenohíd haszná­latával négy ember munkájára lesz csák szükség. Emellett a munkafo­lyamat zavartalanabb, egészsége­sebb lesz, nem lesz akkora por a telepen. A munkafegyelem további meg­javítása érdekében a tőzegüzem pártszervezete és vállalatvezető- sége javasolta a tanácsoknak, hogy nézzék meg, melyik dolgozó mekkora földterülettel rendelke­zik, mekkora a családja és a sza­badságot kérelmező cédulát csak annak adják ki, akinek arra való­ban szüksége van. A vezetők feladata: még sokkal fokozottabban harcolni a munka- fegyelem megszilárdításáért, a terv teljesítéséért. Bővítsék ki a népnevelőhálózatot, erősítsék meg az élenjáró dolgozókkal a népne­velőgárdát és tudatosítsák minden dolgozóval a szocialista munka­verseny és a munkafegyelem je­lentőségét. Az alkotmányünnepi verseny le­gyen alapja harmadik negyedévi tervük teljesítésének, úgy végez­zék a munkát, hogy a lemaradást minél előbb behozbasák, s méltó részesei lehessenek ötéves ter­vünk megvalósításának, a szocia­lizmus építésének. ALKOTMÁNYUNKAT KÖSZÖNIK MEG PÁRTUNKNAK A KAPOSVÁRI FONODA DOLGOZÓI Körül még folyik •az üzem, az ország egyik legna­gyobb, legmodernebb fonodájának építése, — de az elkészült részek­ben már szorgos munka folyik. Mi­csoda zene: a betörnie everő-gépek súgása összekeveredik a fonógépek zakatolásával. Künn egyre maga- ■siabbra emelkednek n falak — az új üzemrész friss falai között rnjjr dolgoznak a gépek, peregnek szé­dítő sebességgel az orsók, nyúlik végtelen hosszúságúvá a fonal. A gyűrűsifonó egyik legjobb dol­gozója Tardi Anna. Fiatal, alig 30 éves lány. Nincs olyan versenysza- kasz, hogy az ő neve ne volna az élenjárók között. Most 116 százalé- köt teljesít- De többet akar elérni augusztusi 20-ig, az alkotmány ün­nepéig. Többet, sokkal többet, mint •eddig. Amit ő az alkotmánytól ka­pott, azt úgy érzi, hogy csak így tudja viszonoizmi. Igen, az alkvtmányunk kimondja, hogy ,)<J Magyar Népköztársaságban a nők egyenlő jogot élveznek a fér- fiakkal‘‘. És hogy ez mennyire va­lósult meg és mennyire helyes, azt Tardi Anna tudná legjobban meg­mondtam. Persze, azelőtt ő is ott­hon dolgozott, Balatonbogláron- Azután egy napon olvasta a felhí­vást, hogy fanónőiképző tanfolyam­ra lehet jelentkezni. Ez gondolko­dóba ejtette. Nehezen tudott dong­ni — és amikor előállt a szándé- kával, sokam kinevették. Nagyon helytelen véletménnyol voltak Bog­láron a női egyenjogúságról még akkoriban­— Mentik az — mondták. — Az asszony maradjon otthon a gye­rek, meg a főzőlcanúl mellett. Mi- rti való a férj, dolgozzon az. AZ asszony nevelje a gyerekeket. Tardi Anna amit a fejébe vesz, azt végre is hajtja. Jelentkezett a fonónőképző tanfolyamra. Szegedre vitték. Gyö- nyörü, nagyszerűen felszerelt ott­honban laktak. Szórakoztak, tanul­tak, átfoim-álódtak- Ma már tudja,, hogy mindent a Magyar Népköztár­saság Alkoimámpa biztosította ré­szére. Elég az hozzá, hogy a tanfolyam­ról egy új Tardi Anna került ki<. (Heves tervünk egyik büszkeségébe, a Kaposvári Fonodáiba került. Itt aztán megmutatta, hogy ő hogyan értelmezi az egyenjogúságot. Mindez, mikor augusztusi 20-ra felajánlást tett, ott volt a fejében. Tudta mit kapott, de azt is tudta, mit adhat érte cserébe. Két kilo­gramm és 70 dekával ajánlott fel többet az első nyolcnapos verseny- szakaszra, mint a tervében szereplő mennyiség. Július 30-ig 20 kilóval termelt többet. Csökkentette a hul­ladékot, s úgy karbantartja, úgy tisztítja a gépet, mintha sajátja lenne. De hiszen az több mint a saját tulajdon — mondja — a tár­sadalomé, mindnyájiuinké. — Nézzék csak meg az alkobrnányt — mondja — ez is benne van. A rezsiműhely bejáratánál mindjárt balra q falon mindenki megtalálhatja az üzem­rész versenylábláját, azon legfelül Posta Béla lóikatos nevét. Mellette ott az elért teljesítmény, 168 szá­zalék. Poista Béla párUmkívüH dolgozó, mondhatnánk azt, hogy jvárt on kívüli kommunista. Mindenki tudja róla az üzemben ezt- Csaknem egy éve dolgozik az új Fonoda rezsiműhe- Igóben. Vagg mint ő moüdija büsz­kén: —- Azóta, amióta az elsői k^la- pácsülés megtörtént. Mint az üzem többi dolgozóját — őt is az alkatimény ünnepi verseny tartja lázban. De ha azt nézzük, hogy mit köszönhet és mit köszön Fosta Béla pártunknak, s a Magyar Népköztársaság Alkotmányának, — akkor ez nem is csoda, illetőnek, munkájának minden napjában, minden eseményében az alkotmány- ádta jogaiddal találkozik. Nagy­atádról jött a Fonodába. Mikor megnősült — jóformám még sem­mije sem volt. Ma olyan lakást kapott Nagyatádon családjAnak, — amelyre joggal büszke — és joggal büszke arra az államra, arra az al­kotmányra, amely ezt adta. Naponta — bár messze van kissé Nagyatád Kaposvártól — biztosít­va van számára a családjához való hazautazás. Minden nap újra és új­ra megújuló örömmel tér haza az új lakásba. Nem győzi felsorolni, hogy ö mit kapóit az alkotmánytól. A felesége is dolgozik — gyermekük miatt sem nyugtalankodnak — hi­szen a nyári napokban örömmel bízzák 3 éves kislányukat a napkör ziottliotira. Azután itt van az új munkahelye — ez a gyönyö­rű, napróbnapra szebbé, nagyobbá növő Fonoda. Öröm az ilyen he­lyen dolgoizni — ilyen körülményiek között. Ugyanis az alkotmány nem­csak a \örvényes munkaidőt — de a munkának megfelelő díjazásút is biztosítja. Ezért volt Porta Béla az elsők között, aíkfik siettek felajánlási ten­ni augusztus 20-ra. Úgy gondolta, hogy amennyivel ma többet termel, azt a jövőben sokszorosain vissza­kap ja. 143 százalék volt ekkor a teljesítménye. Vállalta, hogy ezt 150 százalékra emeli. A keresztorsóban a szálíisztílórés rögzítését 500 fe­jen vállalta július 15-re. Teljesítmé­nyét 168 százalékra emelte, míg a száltiszlítórés rögzítését 700 fejen végezte el. Ez volt az ő olkolnnáng ünnepi vállalása, eiz volt az ő há­lája pártunknak és népünknek az alkolmányadta jogokért, a megvál­tozott boldog életért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents