Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-03 / 181. szám
Vasárnap, 1952 augusztus 3. SOMOGYI NÉPLAP 7 Az Állami Népi Együttes augusztus 9-én Kaposváron vendégszerepei Nagy kitüntetés érte megyénk dolgozóit. A kiváló Magyar Állami Népi Együttes vidéki körútja alkalmával augusztus 9-én délután és este a kaposvári Városi Szím házban mutatja be művészetét a megye dolgozói előtt. Nemrég tért vissza az együttes többhónapos külföldi szerepléséről, ahol először a Szovjetunió baráti meghívására Moszkvában, később pedig a Kínai Népköztársaság meghívására a kínai nép előtt mutatta be művészetét. Mi sem bizonyítja jobban a fejlődést. mint hogy az együttes vezetői kiváló művészi munkájuk jutalmául elnyerték a népköztársaság legmagasabb kitüntetését, a Kossuth-díjat. Kossuth-díjat kapott Csenki Imre karnagy és Rábai Miklós, az együttes koreográfusa. Ax együttes műsorában hallani fogjuk Kodály Zoltán Kossuthdíjas zeneszerzőnk, az együttes részére komponált „Kállai ket- tős‘‘-ét, Farkas Ferenc Kossuth díjas „Régi magyar táncosok“ című szerzeményét. Látni fogjuk a Szovjetunióban és Kínában rengeteg tapsot kapott Gulyás-Rábai szerzeményét, az „Üveges tánc“-ot és a „Völgységi leánynéző"-t. Emellett előadásra kerülnek Szves- nyikov és Muradelli szovjet zene szerzők tömegdalai, Maros Rudolf nagysikerű „Écseri lakodalmasa" is Városunkban üdvözöltünk kiváló művészegyütteseket korábban is. A Honvéd Művészegyüttes szereplése, a Belügyminisztérium Központi Ének- és Táncegyüttesének egynapos vendégszereplése, de különösen az Állami Uráli Orosz Népi Együttes vendégszereplése sok segítséget adott kultúrcso- portjaínknak a további fejlődésben. Kultúrmun'kásaínk megyénk összes dolgozóival együtt különös szeretettel várják a Magyar Állami Népi Együttes érkezését, mert tudják, művészetük újabb jelentős állomása lesz a népi kultúra továbbfejlesztésében. Ér késésükben népi államunk gondoskodásának újabb ta- nujelét látjuk. Azzal is segíti megyénket, kultúrmunkásainkat pártunk és kormányunk, hogy a dú san virágzó, népi hagyományokban gazdag kultúránkat országépítő munkánkban helyesen fel tudjuk használni — elküldi hozzánk első népi együttesünket, hogy a jövőben jobban tudjunk gazdálkodni népi művészetünkkel, helyesebben fejlesszük tovább, úgy töltsük meg szocialista tartalommal, mint ahogy az Állami Népi Együttes műsorában látni fogjuk. I A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata az üzemi balesetelhárításról &ii Blaiólt években a felszabadulás r]6U ellbanyaigo'lt üzemi baleset- «Ihárítái terén komoly fejlődés történt. Az állami szerveik széles körben bevezették a szakmai óvórrtiid- szabályokit, megindult a dolgozók szervezett oktatása. Az új üzemek ko,rsz*rö balesetvédelmi berendezésekkel épülnek, s emellett a régi üzemekben is fejlesztették a tőkés rendszer által súlyosan elhanyagolt védőberendezéseket. A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa megállapítja, hogy a balesetek megelőzése és elhárítása terén étiért fejlődés ellenére az üzemi balesetek aránya még mindig magas. Ezért a minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja az üzemi _ bal- esetelhárítás lényeges javítását és az eddiginél gyorsabb fejlesztését. Ezért a többi közölt't az alábbiakat határosra: I. 1. A VáUakfK igazgatók és általában az állami szervek feladatai. ») Az üzemekben a balesetek megelőzésének megszervezése. b) Az óvórendiszabályok végrehajtás*, a munkavédelmi felszerelések ás azok használatának biztosítása: a balesetekért felelős személyek felelősségre vonása. d) A halesetelíhárítás ok tatásának znegsz«rvezése. 2. A bal eset elhár ít ás megszervezéséért felelősek az illetékes miniszterek. A vállalatoknál személyesen felelős a vállalat igazgatója és főmérnöke: emellett az egyes üzemrészekét irányító vezetők (felelősek a közvetlen vezetésük alatt álló területért). 3. Minden termelő vagy forgalmi tevékenységet irányító minisztériumban továbbá az egészségügyi minisztériumban megfelelő szervezetet kell létrahozni a vállalatok munkavédelmi és balesetelhárítási tevékenységének irányítására és ellenőrzésér». A. Az üzemek igazgatói kötelesek a munkavédelmi és balesetelhárítási leendők ellátására biztonsági megbízottait kijelölni. Ha az üzem kétezer főnél több munkást foglalkoztat, a biztonsági megbízottunk más beosztás nem adható: az ötezer főnél több munkást foglalkoztató üzemekben pedig megfelelő műszaki képzettséggel rendelkező dolgozókból munka* védelmi irodát kell szervezni. A biztonsági megbízott a főmérnök közvetlen irányítása alatt áll. 5. A miniszterele gondoskodjanak arról, hogy iparáganként a szakma adottságainak megfelelő balesetelhárítási óvórendszábályok álljanak rendelkezésre. a) Minden üzemnek legyen saját balesetelhárítási útmutatója,, amelyet az igazgató ad ki az iparági rendszabályok alakién, kiegészítve azokat a helyi körülmények szerint szükséges intézkedésekkel. •b) A balesettel járó rendszabályokat az egyéb munkavédelmi intézkedésekkel együtt fel kell venni a kollektív szerződésekbe is. 6. Az egészségügyi minisztérium tegye meg az intézkedéseket az üzemekben, az elsősegélynyújtás megjavítására. II. 1. A szakszervizetek és « Szakszervezetiek Országos* Tanácsa a) Javaslatot tesznek a baleset- elháriílás fejlesztésére, résztveliet- nek az egészségvédő és halesetetlhá- rító óvórendszabályok kidolgozásában. íb) Ellenőrzik a munkavédelmi törvények, rendeletek, óvórendszabályok és kollektív szerződésekben kötött vállalások végrehajtását. c) nevelik a dolgozókat az óvó- rendszabályok betartására. 2. A szakszervezetek és a Szakszervizetek Országos Tanácsa' a balesetelhárítási rendszabályok betartásának ellenőrzését a dolgozók löm ege Hen őrzésének megszervezé- sével, s emelletlt a, szakszervezeti munkavédelmi felügyelők és főfelügyelők útján valósítják meg. a) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő felhívhatja az üzeni igazgatóját, hogy a balesetek előidézésére alkalmas körülményeket záros határidőn beiül küszöbölje kill) A főfelügyelő — hia az igazgató valamely baleset előidézésére alkalmas körülményt felhívásra nem küszöböl kj — a®' illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával a veszély elhárításáig a munkát 'felfüggesztheti. Közvetlenül fenyegető veszély esetén a főifelügyelő a munka felfüggesztését azonnali hatállyal is elrendelheti. III. 1. Azokban az üzemékben és munkahelyeiken, ahol a dolgozókat üzemi baleset érheti: a) Minden újonnan belépő vagy új munkakörben foglalkoztatod munkást a munkábalétpést követő egy héten belül gyakorlattal egybekötött balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. A gyakorlati képzést a munkahelyen a művezető irányítja. b) Üzemmérnöki, művezetői és hasonló beosztásban 1952. évi október 1-től kezdve csak az működhet, aki írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a vezetése alatt álló területre vonatkozó balesetelhárítási módozatokat és óvórendszabályokat áttanulmányozta, és ismeri. 2. A vállalat igazgatója az egyes üzemrészek vezetői, a szakszervezeti és az üzemorvos bevonásával a) köteles havonta egyszér az egész üzemre kiterjedő balesetelhárítási biztonsági szemlét tartani; b) minden jelentősebb üzemi baleset körülményeit a helyszínen haladéktalanul kivizsgálni; c) A vizsgálatról nyilvántartást vezetni. A felügyeleti szerveik rendszeresen ellenőrizzék a nyilvántartás vezetését. 3. Az üzemorvos is felelős a balesetelhárítás megszervezéséért. IV. 1. Az üzem köteles minden nyolc napon túl gyógyuló sérülést, vagy kettőnél több személy ennél rövi- debb ideig gyógyuló sérülését okozó balesetet 24 órán belül jelenteni a miniszterelnöknek, az illetékes szakszervezet központjának, továbbá az üzem helye szerint illetékes elsőfokú renidőihtatóságnak. A fenti rendelkezése,k nem érintik a baleseti statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget2. 'Baleseti ügyekben a rendőrhatóságok a nyomozást 14 napon belül kötelesek befejezni és az iratokat az illetékes ügyészséghez küldeni. Az ügyészség újabb 14 napon belül köteles vádindítvány ügyében dönteni, a bíróságok pedig további 14 napon belül a tárgyalási kitűzni. 3. Fegyelmi útom is biztosítani kell a balesetelhárítási rendszabályok betartását. a) A vállalat igazgatója' köteles minden olyan itejemi baleset után, amely legalább egynapi munkaképtelenséget okoz, a felelősség megállapítására fegyelmi eljárást indítani. _ . 4. Az óvórendszabályok betartása minden dolgozónak kötelessége. Ila a dolgozó a. biztonsági előírásokat figyelmeztetés elleniére is megszegi, a válla iáit igazgatója vonja felelősségre. V. 1. A balesetelhárító berendezéseket éis eszközöket a) elsősorban minden üzem maga köteles előállítani; b) a miniszterek kötelesek megszervezni az üzemeikben nem gyártóba tó ftlszerölések előállítását. VI. 2. A miniszterek és a szakszerve zetek az élüzemek és versenyzász- lók kijelölésénél mellőzzék azokat a vállalatokat, amelyeknél a bal- esetelbárítás elhanyagolása miatt a balesetek szám» kedvezőtlenül «lakúit. 4. A imiunkavédeilmi újítások elbírálását meg kell gyorsítani. 5. A balesetek elleni harc fokozása érdekében munkavédelmi tudományos kutatóintézetet kell létesíteni a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányítása alatt. 7. A határozat végrehajtásáért az érdekelt miniszterek és a szakszervezetek felelősek. A miniszte,rtanács felhívja a, 'termelőszövetkezeteket, hogy ezt a határozatot megfelelően alkalmazva, szintén szervezzék meg a balesetelhárítást. A bűnvádi felelősségre vonatkozó rendelkezések a termelőszövetkezetekre is vonatkoznak. A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a minisztereket, a termelés vezetőit, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsák az üzemi balesetek számának csökkentését. A szakszervezetek, üzemi bizottságok tekintsék döntő feladatuknak a baleseteik elleni küzdelmet. Fokozzák ezen, a téren i.s a dolgozók nevelését és ellenőrizzék következetesen az óvórendszabályok betartását. A termelés vezetői és a szakszervezetek szerezzenek érvényt ennek a törvénynek, hogy a szocializmust építő népi demokráciánkban legfőbb érték az ember. HIÁNYZIK AZ ÉBERSÉG, A NÉPNEVELŐMUNKA : dolgozik a kulákság és a klérus Kőröshegyen Ahol nem folyik az osztályharc, ott, mint hal a vízben, úgy érzi magát az ellenség. Kőröshegyen pedig túl békés a hangulat. Nem látják a dolgozók a papi reverenda mögött a múltat vísszasirató Takács Kálmán esperes kártékony ellenséges munkáját, nem harcolnak kellően ,ellene. Pedig az esperes most is „munkákodik" a maga fnódján. Igaz, hogy ő nem megy a hívekhez, ő csak a templomból beszél a nap majd minden szakában. Aktívákat szerez magának, azokat használja szócsőként, rajtuk keresztül igyekszik gátolni népünk fejlődését. Ezek az aktívák néha iskolás gyermekek, néha volt apácák és hasonlók, de közéjük tartozik a falu gyógyszerésze és igazgató tanítója is. Iskolás gyermekeket küldött az esperes azokhoz a fejlettebb, értelmesebb szülőkhöz, akik nem íratták be gyermekeiket hittanra. A gyermekeken keresztül csalta a többi iskolás gyermeket az ő sötét árnyékába, persze nem sok eredménnyel, s ez egy kicsit fel is mérgesítette a „lelkiatyát“. Most azt gondolja, nem jól dolgoznak az ő szócsövei, pedig ő jól irányítja őket, hisz hozzászokott mások dolgoztatásához. A felszabadulás előtt nem egy cseléd leste a 32 holdas esperes parancsait. Igaz, akkor is sok baja volt a parasztokkal. A bulgár- kertészetében például egy évnél tovább egyetlen kertész sem bírta ki, mert bármennyire opium is a nép számára a vallás, abból a paraszt nem tud megélni, csak a pap. Annakidején semmi sem hozta ki jobban a sodrából az esperes urat, mint az, hogy bért kér az elvégzett munkáért a kertész. Sokkal kifízetőbb lett volna, ha neki, az isten szolgájának, isten iránti félelemből megművelték volna mindig a földet, nemcsak akkor, amikor a párbér fejében naphosz- szakat dolgoztak. S mivel ezt nem tették a kertészek, az elszámolás mindig azzal yégződött, hogy a kertész otthagyta az esperest, ő pedig új hívő áldozat után nézett, hisz papi hivatásának egyik főfeladata volt az is, hogy megműveltesse a földjét. A felszabadulás után azonban az ő földjét is elvette a nép, s ő ezt a bűnt sohasem tudja megbocsátani. Ez alól nem oldozza fel a „bűnösöket“. Szíve mélyéből gyűlöli a parasztságot, de szemforgatva alkalmazkodik látszólag a mi rendszerünkhöz. De csak látszólag! A lóláb kilóg! .Míg a múltban a parasztot az állam ellen elkövetett legcsekélyebb vétségéért mélyen elítélte, most a mi társadalmunk kitaszítottja, Kozári Sándor, Takács Kálmán esperes kedves vendége. Az a Kozári, aki a felszabadulás előtt a horthysta jegyzőségen dolgozott, a jegyzőségen húzódott meg 1945 után is egy ideig, míg ki nem taszította a nép állama, akkor pedig az esperes úrnál talált menedéket. Sokáig gazdálkodott neki, míg végül a koncon összeveszett vele és otthagyta. Ez nem sokat változtatott az esperes magatartásán. Talált ő még olyan ellenséget, akjt népünk állama ellen fel tud használni. Minden reggel hozzájárnak a volt apácák Balatonföldvár- ról. Elérték azt, hogy a legnagyobb dologidőben elvonták a parasztok egyrészét az egyházi szertartásokra. Április 4-én a felszabadulást ünnepelte a nép, a parasztság, az emberivé vált életét., Április 4 után a szombat előre lett hozva vasárnapnak, tehát ezen a napon ezért nem dolgozott a kőröshegyi parasztság, de vasárnap dolgozni kellett volna. Ekkor azonban az esperes vasárnapi nagymisét rendezett, az egyházi szertartásokkal gátolta a munkákat. De nem véletlenek a faluban terjesztett rémhírek sem. Nem volt véletlen, hogy a gyógyszerésztől több dolgozó paraszt hallotta, hogy a párttitkárnak és még két elvtársnőnek az a május 1-i felajánlása, hogy „elviteti börtönbe" az esperest. Ez is az esperestől ered, s még igen sok más, amit ki lehetne küszöbölni, ha kellő éberség uralkodna a pártszervezetben, a tanácson, ha valóban felvilágosító munkát végeznének a népnevelők, s néha-néha efjy-egy természettudományi előadást is tartanának Kőröshegyen. Ahol hiányzik az éberség, kihasználja azt az ellenség, s ez látszik meg a kulákok elleni harcnál is. A tanácselnöknő 46 kézícsép- lésre adott ki engedélyt, köztük 4 kuláknak. A párttítkár elvtársnő és a ta- nácselnöknő elmulasztotta az éberséget, behunyt szemmel jártak. Nem lótnáit ellenségei a kulákban Ezért „kapott szemet" Kátai Sándor kulák is, aki a hazaszállított szálasgabonájának egyrészét állataival etette. Ezért lehetséges, hogy Király Lajos kulák már július 23-án elcsépelt, de még augusztus l én sem teljesítette beadását és nem számoltatták el. De meglátszik az egész falu begyűjtési tervteljesítésén is, hogy hiányzik a harcosság Kőröshegyen. Kilenc gazda volt a 26-i jelentés szerint, akinek fel kellett emelni a beadási kötelezettségét. A felemelés megtörtént, de a pártszervezet még 9 nap múlva sem tudott róla, hogy ilyen gazda is van a faluban. Számos kulák nyilvántartólapja tanúskodik arról, hogy még az első félévi sertésbeadásának sem tett eleget, s a tanács nem tett serhmit. Ezekért a hibákért felelős tanácselnököt leváltották, most a helyettesnek és a pártszervezetnek feladata, hogy sokkal erősebben ügyeljenek a dolgozó parasztok jobb életére, ne engedjék, hogy az ellenség hangja érvényesüljön, hogy az ellenség befolyásolja a parasztságot* A cséplést sokkal gyorsabban kell végezni és a begyűjtésnél feltétlenül érvényt kell szerezni a rendeletnek. Fel kell számolni Kőröshegyen is azt a megengedhetetlen opportunizmust, mely eddig jellemezte a pártszervezetet és a tanácsot. A közellátás érdekeit veszélyeztették — megkapták méltó büntetésüket A kaposvári járásbíróság büntető tanácsa szombaton ítélte el Szőcs János fuvarost és Varga Mihály kaposvári lakost. Szőcs János a Kaposvári Nagymalomtól 1951 óta több mint 80 zsákot lopott cl s azonkívül a kaposszentjakabi földművesszövetkezeti boltból nagymennyiségű lisztet vásárolt fel saját maga részére, Németh György, Fülöp Lajos és Varga Mihály részére. Varga Mihály 225 kg. lisztet vásároltatott Szőcs Jánossal, s ezzel közellátásunk zavartalan menetének biztosítását veszélyeztették. A járásbíróság büntető tanácsa Szőcs Jánost 1 év és 8 hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, 1 évi közügyektől való eltiltásra, míg Varga Mihályt 7 hónapi szabadságvesztésre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte. * * * Compó István göllei 30 holdas kulákot a járásbíróság büntető tanácsa 15 hónap börtönbüntetésre, 1500 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra és 5 évre közügyektől való eltiltásra ítélte a tarlóhántás hét holdon való elmulasztásáért, a beszolgáltatása kötelezettség teljesítésének szabó- tálásáért.
