Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

Vasárnap, 1952 augusztus 3. SOMOGYI NÉPLAP 7 Az Állami Népi Együttes augusztus 9-én Kaposváron vendégszerepei Nagy kitüntetés érte megyénk dolgozóit. A kiváló Magyar Állami Népi Együttes vidéki körútja al­kalmával augusztus 9-én délután és este a kaposvári Városi Szím házban mutatja be művészetét a megye dolgozói előtt. Nemrég tért vissza az együttes többhónapos külföldi szerepléséről, ahol először a Szovjetunió baráti meghívására Moszkvában, később pedig a Kí­nai Népköztársaság meghívására a kínai nép előtt mutatta be művé­szetét. Mi sem bizonyítja jobban a fej­lődést. mint hogy az együttes ve­zetői kiváló művészi munkájuk ju­talmául elnyerték a népköztársa­ság legmagasabb kitüntetését, a Kossuth-díjat. Kossuth-díjat ka­pott Csenki Imre karnagy és Rá­bai Miklós, az együttes koreográ­fusa. Ax együttes műsorában hal­lani fogjuk Kodály Zoltán Kossuth­díjas zeneszerzőnk, az együttes ré­szére komponált „Kállai ket- tős‘‘-ét, Farkas Ferenc Kossuth díjas „Régi magyar táncosok“ cí­mű szerzeményét. Látni fogjuk a Szovjetunióban és Kínában renge­teg tapsot kapott Gulyás-Rábai szerzeményét, az „Üveges tánc“-ot és a „Völgységi leánynéző"-t. Emellett előadásra kerülnek Szves- nyikov és Muradelli szovjet zene szerzők tömegdalai, Maros Rudolf nagysikerű „Écseri lakodalmasa" is Városunkban üdvözöltünk ki­váló művészegyütteseket koráb­ban is. A Honvéd Művészegyüttes szereplése, a Belügyminisztérium Központi Ének- és Táncegyüttesé­nek egynapos vendégszereplése, de különösen az Állami Uráli Orosz Népi Együttes vendégszereplése sok segítséget adott kultúrcso- portjaínknak a további fejlődésben. Kultúrmun'kásaínk megyénk összes dolgozóival együtt különös szere­tettel várják a Magyar Állami Né­pi Együttes érkezését, mert tud­ják, művészetük újabb jelentős ál­lomása lesz a népi kultúra tovább­fejlesztésében. Ér késésükben népi álla­munk gondoskodásának újabb ta- nujelét látjuk. Azzal is segíti me­gyénket, kultúrmunkásainkat pár­tunk és kormányunk, hogy a dú san virágzó, népi hagyományokban gazdag kultúránkat országépítő munkánkban helyesen fel tudjuk használni — elküldi hozzánk első népi együttesünket, hogy a jövő­ben jobban tudjunk gazdálkodni népi művészetünkkel, helyesebben fejlesszük tovább, úgy töltsük meg szocialista tartalommal, mint ahogy az Állami Népi Együttes műsorá­ban látni fogjuk. I A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata az üzemi balesetelhárításról &ii Blaiólt években a felszabadu­lás r]6U ellbanyaigo'lt üzemi baleset- «Ihárítái terén komoly fejlődés tör­tént. Az állami szerveik széles kör­ben bevezették a szakmai óvórrtiid- szabályokit, megindult a dolgozók szervezett oktatása. Az új üzemek ko,rsz*rö balesetvédelmi berendezé­sekkel épülnek, s emellett a régi üzemekben is fejlesztették a tőkés rendszer által súlyosan elhanyagolt védőberendezéseket. A minisztertanács és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa megálla­pítja, hogy a balesetek megelőzése és elhárítása terén étiért fejlődés el­lenére az üzemi balesetek aránya még mindig magas. Ezért a minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja az üzemi _ bal- esetelhárítás lényeges javítását és az eddiginél gyorsabb fejlesztését. Ezért a többi közölt't az alábbiakat határosra: I. 1. A VáUakfK igazgatók és álta­lában az állami szervek feladatai. ») Az üzemekben a balesetek megelőzésének megszervezése. b) Az óvórendiszabályok végre­hajtás*, a munkavédelmi felszere­lések ás azok használatának bizto­sítása: a balesetekért felelős sze­mélyek felelősségre vonása. d) A halesetelíhárítás ok tatásának znegsz«rvezése. 2. A bal eset elhár ít ás megszerve­zéséért felelősek az illetékes mi­niszterek. A vállalatoknál személye­sen felelős a vállalat igazgatója és főmérnöke: emellett az egyes üzem­részekét irányító vezetők (felelősek a közvetlen vezetésük alatt álló területért). 3. Minden termelő vagy forgalmi tevékenységet irányító minisztéri­umban továbbá az egészségügyi mi­nisztériumban megfelelő szervezetet kell létrahozni a vállalatok munka­védelmi és balesetelhárítási tevé­kenységének irányítására és ellen­őrzésér». A. Az üzemek igazgatói kötelesek a munkavédelmi és balesetelhárítási leendők ellátására biztonsági meg­bízottait kijelölni. Ha az üzem kétezer főnél több munkást foglalkoztat, a biztonsági megbízottunk más beosztás nem adható: az ötezer főnél több mun­kást foglalkoztató üzemekben pe­dig megfelelő műszaki képzettség­gel rendelkező dolgozókból munka* védelmi irodát kell szervezni. A biztonsági megbízott a főmérnök közvetlen irányítása alatt áll. 5. A miniszterele gondoskodjanak arról, hogy iparáganként a szak­ma adottságainak megfelelő bal­esetelhárítási óvórendszábályok áll­janak rendelkezésre. a) Minden üzemnek legyen saját balesetelhárítási útmutatója,, ame­lyet az igazgató ad ki az iparági rendszabályok alakién, kiegészítve azokat a helyi körülmények szerint szükséges intézkedésekkel. •b) A balesettel járó rendszabályo­kat az egyéb munkavédelmi intéz­kedésekkel együtt fel kell venni a kollektív szerződésekbe is. 6. Az egészségügyi minisztérium tegye meg az intézkedéseket az üzemekben, az elsősegélynyújtás megjavítására. II. 1. A szakszervizetek és « Szak­szervezetiek Országos* Tanácsa a) Javaslatot tesznek a baleset- elháriílás fejlesztésére, résztveliet- nek az egészségvédő és halesetetlhá- rító óvórendszabályok kidolgozásá­ban. íb) Ellenőrzik a munkavédelmi törvények, rendeletek, óvórendsza­bályok és kollektív szerződésekben kötött vállalások végrehajtását. c) nevelik a dolgozókat az óvó- rendszabályok betartására. 2. A szakszervezetek és a Szak­szervizetek Országos Tanácsa' a bal­esetelhárítási rendszabályok be­tartásának ellenőrzését a dolgozók löm ege Hen őrzésének megszervezé- sével, s emelletlt a, szakszervezeti munkavédelmi felügyelők és főfel­ügyelők útján valósítják meg. a) A szakszervezeti munkavédel­mi felügyelő felhívhatja az üzeni igazgatóját, hogy a balesetek elő­idézésére alkalmas körülményeket záros határidőn beiül küszöbölje ki­ll) A főfelügyelő — hia az igaz­gató valamely baleset előidézésére alkalmas körülményt felhívásra nem küszöböl kj — a®' illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával a veszély elhárításáig a munkát 'felfüggesztheti. Közvetlenül fenye­gető veszély esetén a főifelügyelő a munka felfüggesztését azonnali ha­tállyal is elrendelheti. III. 1. Azokban az üzemékben és mun­kahelyeiken, ahol a dolgozókat üze­mi baleset érheti: a) Minden újonnan belépő vagy új munkakörben foglalkoztatod munkást a munkábalétpést követő egy héten belül gyakorlattal egy­bekötött balesetelhárítási oktatás­ban kell részesíteni. A gyakorlati képzést a munkahelyen a művezető irányítja. b) Üzemmérnöki, művezetői és hasonló beosztásban 1952. évi ok­tóber 1-től kezdve csak az működ­het, aki írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a vezetése alatt álló területre vonatkozó balesetelhárítá­si módozatokat és óvórendszabályo­kat áttanulmányozta, és ismeri. 2. A vállalat igazgatója az egyes üzemrészek vezetői, a szakszerveze­ti és az üzemorvos bevonásával a) köteles havonta egyszér az egész üzemre kiterjedő balesetelhá­rítási biztonsági szemlét tartani; b) minden jelentősebb üzemi bal­eset körülményeit a helyszínen ha­ladéktalanul kivizsgálni; c) A vizsgálatról nyilvántartást vezetni. A felügyeleti szerveik rendszere­sen ellenőrizzék a nyilvántartás ve­zetését. 3. Az üzemorvos is felelős a bal­esetelhárítás megszervezéséért. IV. 1. Az üzem köteles minden nyolc napon túl gyógyuló sérülést, vagy kettőnél több személy ennél rövi- debb ideig gyógyuló sérülését oko­zó balesetet 24 órán belül jelenteni a miniszterelnöknek, az illetékes szakszervezet központjának, továb­bá az üzem helye szerint illetékes elsőfokú renidőihtatóságnak. A fenti rendelkezése,k nem érin­tik a baleseti statisztikai adatszol­gáltatási kötelezettséget­2. 'Baleseti ügyekben a rendőr­hatóságok a nyomozást 14 napon belül kötelesek befejezni és az ira­tokat az illetékes ügyészséghez kül­deni. Az ügyészség újabb 14 napon belül köteles vádindítvány ügyében dönteni, a bíróságok pedig további 14 napon belül a tárgyalási kitűzni. 3. Fegyelmi útom is biztosítani kell a balesetelhárítási rendszabá­lyok betartását. a) A vállalat igazgatója' köteles minden olyan itejemi baleset után, amely legalább egynapi munkakép­telenséget okoz, a felelősség meg­állapítására fegyelmi eljárást indí­tani. _ . 4. Az óvórendszabályok betartása minden dolgozónak kötelessége. Ila a dolgozó a. biztonsági előírásokat figyelmeztetés elleniére is megszegi, a válla iáit igazgatója vonja felelős­ségre. V. 1. A balesetelhárító berendezése­ket éis eszközöket a) elsősorban minden üzem ma­ga köteles előállítani; b) a miniszterek kötelesek meg­szervezni az üzemeikben nem gyárt­óba tó ftlszerölések előállítását. VI. 2. A miniszterek és a szakszerve zetek az élüzemek és versenyzász- lók kijelölésénél mellőzzék azokat a vállalatokat, amelyeknél a bal- esetelbárítás elhanyagolása miatt a balesetek szám» kedvezőtlenül «la­kúit. 4. A imiunkavédeilmi újítások el­bírálását meg kell gyorsítani. 5. A balesetek elleni harc fokozá­sa érdekében munkavédelmi tudo­mányos kutatóintézetet kell létesí­teni a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányítása alatt. 7. A határozat végrehajtásáért az érdekelt miniszterek és a szakszer­vezetek felelősek. A miniszte,rtanács felhívja a, 'ter­melőszövetkezeteket, hogy ezt a ha­tározatot megfelelően alkalmazva, szintén szervezzék meg a balesetel­hárítást. A bűnvádi felelősségre vo­natkozó rendelkezések a termelő­szövetkezetekre is vonatkoznak. A minisztertanács és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa felhívja a minisztereket, a termelés vezetőit, hogy minden rendelkezésre álló esz­közzel biztosítsák az üzemi balese­tek számának csökkentését. A szakszervezetek, üzemi bizott­ságok tekintsék döntő feladatuknak a baleseteik elleni küzdelmet. Fo­kozzák ezen, a téren i.s a dolgozók nevelését és ellenőrizzék következe­tesen az óvórendszabályok betartá­sát. A termelés vezetői és a szakszer­vezetek szerezzenek érvényt ennek a törvénynek, hogy a szocializmust építő népi demokráciánkban legfőbb érték az ember. HIÁNYZIK AZ ÉBERSÉG, A NÉPNEVELŐMUNKA : dolgozik a kulákság és a klérus Kőröshegyen Ahol nem folyik az osztályharc, ott, mint hal a vízben, úgy érzi ma­gát az ellenség. Kőröshegyen pedig túl békés a hangulat. Nem látják a dolgozók a papi reverenda mö­gött a múltat vísszasirató Takács Kálmán esperes kártékony ellen­séges munkáját, nem harcolnak kellően ,ellene. Pedig az es­peres most is „munkákodik" a maga fnódján. Igaz, hogy ő nem megy a hívekhez, ő csak a templomból beszél a nap majd minden szakában. Aktívákat sze­rez magának, azokat használja szócsőként, rajtuk keresztül igyek­szik gátolni népünk fejlődését. Ezek az aktívák néha iskolás gyermekek, néha volt apácák és hasonlók, de közéjük tartozik a fa­lu gyógyszerésze és igazgató taní­tója is. Iskolás gyermekeket küldött az esperes azokhoz a fejlettebb, értelmesebb szülőkhöz, akik nem íratták be gyermekeiket hittanra. A gyermekeken keresztül csalta a többi iskolás gyermeket az ő sötét árnyékába, persze nem sok eredménnyel, s ez egy kicsit fel is mérgesítette a „lelkiatyát“. Most azt gondolja, nem jól dolgoznak az ő szócsövei, pedig ő jól irányítja őket, hisz hozzászokott mások dolgoztatásához. A felszabadulás előtt nem egy cseléd leste a 32 holdas esperes parancsait. Igaz, akkor is sok baja volt a parasztokkal. A bulgár- kertészetében például egy évnél tovább egyetlen kertész sem bírta ki, mert bármennyire opium is a nép számára a vallás, abból a pa­raszt nem tud megélni, csak a pap. Annakidején semmi sem hozta ki jobban a sodrából az esperes urat, mint az, hogy bért kér az elvégzett munkáért a kertész. Sok­kal kifízetőbb lett volna, ha neki, az isten szolgájának, isten iránti félelemből megművelték volna mindig a földet, nemcsak akkor, amikor a párbér fejében naphosz- szakat dolgoztak. S mivel ezt nem tették a kertészek, az elszá­molás mindig azzal yégződött, hogy a kertész otthagyta az espe­rest, ő pedig új hívő áldozat után nézett, hisz papi hivatásának egyik főfeladata volt az is, hogy megműveltesse a földjét. A felszabadulás után azonban az ő földjét is elvette a nép, s ő ezt a bűnt sohasem tudja megbocsá­tani. Ez alól nem oldozza fel a „bűnösöket“. Szíve mélyéből gyű­löli a parasztságot, de szemforgat­va alkalmazkodik látszólag a mi rendszerünkhöz. De csak látszó­lag! A lóláb kilóg! .Míg a múltban a parasztot az állam ellen elkövetett legcseké­lyebb vétségéért mélyen elítélte, most a mi társadalmunk kitaszí­tottja, Kozári Sándor, Takács Kálmán esperes kedves vendé­ge. Az a Kozári, aki a felszabadu­lás előtt a horthysta jegyzőségen dolgozott, a jegyzőségen húzódott meg 1945 után is egy ideig, míg ki nem taszította a nép állama, akkor pedig az esperes úrnál talált me­nedéket. Sokáig gazdálkodott ne­ki, míg végül a koncon összeve­szett vele és otthagyta. Ez nem sokat változtatott az esperes ma­gatartásán. Talált ő még olyan ellenséget, akjt népünk állama ellen fel tud használni. Minden reggel hozzájárnak a volt apácák Balatonföldvár- ról. Elérték azt, hogy a legnagyobb dologidőben elvonták a parasztok egyrészét az egyházi szertartások­ra. Április 4-én a felszabadulást ünnepelte a nép, a parasztság, az emberivé vált életét., Április 4 után a szombat előre lett hozva vasárnapnak, tehát ezen a napon ezért nem dolgozott a kőröshegyi parasztság, de vasárnap dolgozni kellett volna. Ekkor azonban az esperes vasárnapi nagymisét ren­dezett, az egyházi szertartásokkal gá­tolta a munkákat. De nem véletlenek a faluban terjesztett rémhírek sem. Nem volt véletlen, hogy a gyógyszerész­től több dolgozó paraszt hallotta, hogy a párttitkárnak és még két elvtársnőnek az a május 1-i fel­ajánlása, hogy „elviteti börtönbe" az esperest. Ez is az esperestől ered, s még igen sok más, amit ki lehetne küszöbölni, ha kel­lő éberség uralkodna a pártszer­vezetben, a tanácson, ha valóban felvilágosító munkát végeznének a népnevelők, s néha-néha efjy-egy természettudományi előadást is tartanának Kőröshegyen. Ahol hiányzik az éberség, ki­használja azt az ellenség, s ez lát­szik meg a kulákok elleni harcnál is. A tanácselnöknő 46 kézícsép- lésre adott ki engedélyt, köz­tük 4 kuláknak. A párttítkár elvtársnő és a ta- nácselnöknő elmulasztotta az éber­séget, behunyt szemmel jártak. Nem lótnáit ellenségei a kulákban Ezért „kapott szemet" Kátai Sándor kulák is, aki a hazaszállí­tott szálasgabonájának egyrészét állataival etette. Ezért lehetséges, hogy Király Lajos kulák már jú­lius 23-án elcsépelt, de még augusztus l én sem teljesítette be­adását és nem számoltatták el. De meglátszik az egész falu begyűjté­si tervteljesítésén is, hogy hiány­zik a harcosság Kőröshegyen. Ki­lenc gazda volt a 26-i jelentés sze­rint, akinek fel kellett emelni a beadási kötelezettségét. A felemelés megtörtént, de a pártszervezet még 9 nap múl­va sem tudott róla, hogy ilyen gazda is van a faluban. Számos kulák nyilvántartólapja tanúskodik arról, hogy még az el­ső félévi sertésbeadásának sem tett eleget, s a tanács nem tett serhmit. Ezekért a hibákért felelős ta­nácselnököt leváltották, most a helyettesnek és a pártszervezet­nek feladata, hogy sokkal erőseb­ben ügyeljenek a dolgozó parasz­tok jobb életére, ne engedjék, hogy az ellenség hangja érvényesüljön, hogy az ellenség befolyásolja a pa­rasztságot* A cséplést sokkal gyorsabban kell végezni és a begyűjtésnél feltétle­nül érvényt kell szerezni a rende­letnek. Fel kell számolni Kőrös­hegyen is azt a megengedhetetlen opportunizmust, mely eddig jelle­mezte a pártszervezetet és a ta­nácsot. A közellátás érdekeit veszélyeztették — megkapták méltó büntetésüket A kaposvári járásbíróság bünte­tő tanácsa szombaton ítélte el Szőcs János fuvarost és Varga Mi­hály kaposvári lakost. Szőcs János a Kaposvári Nagymalomtól 1951 óta több mint 80 zsákot lopott cl s azonkívül a kaposszentjakabi földművesszövetkezeti boltból nagymennyiségű lisztet vásárolt fel saját maga részére, Németh György, Fülöp Lajos és Varga Mi­hály részére. Varga Mihály 225 kg. lisztet vásároltatott Szőcs János­sal, s ezzel közellátásunk zavarta­lan menetének biztosítását veszé­lyeztették. A járásbíróság büntető tanácsa Szőcs Jánost 1 év és 8 hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetés­re, 1 évi közügyektől való eltiltás­ra, míg Varga Mihályt 7 hónapi szabadságvesztésre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte. * * * Compó István göllei 30 holdas kulákot a járásbíróság büntető ta­nácsa 15 hónap börtönbüntetésre, 1500 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra és 5 évre közügyektől való eltiltásra ítélte a tarlóhántás hét holdon való el­mulasztásáért, a beszolgáltatása kötelezettség teljesítésének szabó- tálásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents