Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-31 / 204. szám
Vasá-nep. 1952 augusztus 31 SOMOGYI NÉPLAP 7 Somogygessti termelőszövetkezeti község lets Mint egy megbolygatott méhkas, ] ohjttn volt augusztus 20-án Samogy- gesat\i község. Az alsó és felső falu- végén, a tanácshoz előtt, az utcákon a padokon ülve, $ csoport okba verődve beszélgettek az emberek. Gyorsain terjedt el a legújabb hír, 40 gazda belépett a termelőcsoportba: Major János, Molnár elviürs a párttUkár, <a párhveze.őség tagjai, Somogyvári Jánosaié pár tank ívüli parasztasszony és a többiek. Ezt a legujatíb hírt tárgyalták a gazdák. Mit csináljunk, tanakodnak egyik csoportban, ezek mind jó gazdák, értenek ám a gazdálkodáshoz, beadásukat is teljesítették, — nekünk its követni kellene őket, ha ők úgy látják, hogy jó a csoport, miért ne mennénk mi is utánuk De hát azt beszélik, hogy az üj barázda tagjainak sincs kenyerük, pedig azok már hónom éve jakul- tak — vb ti oda a másik. E-i cAXk- uggan meg kellene kérdezni, h >gy is van — mondja kételkedve Horváth Lajos. Ott jön éppen Molnár elvtárs, majd az megmondja A távolból Molnár elv.árs pájit- tilkár tűnik .fel, jön, hogy beszélgessen a gazdákkal arról, mi a véleményük az újonnan megalakult csoportról. Odaér a tanokadóAkc~, barátságosan köszönti őket. .4 beszélgetés fonalát azonnal a közös felé terelik, egyik kérués a másik u-án hangzik el, mind'yVikne.i van- mk kételyei, nincsenek még a közössel tisztába és ez meg gátolja őket a belépésben. — Hát az ör-gekke mi lesz, ha belépünkg —• kérdezi az egyik. Biztosítva lesz azokat’ a > •'./*, nyugodt élet. A csoport a szv reális keretből 2 százalékot ,■ ■ öregek eb tartására fordít - - világosítja fel őket Molnár elv társ Ez már tetszik a gazdáknak. Hál a megélhetésünk biztosítva lesz-e, lesz-e kenyerünk ha belépünk? —kérdezi aggódva Horváth Lajos. Azt mondják, hogy az Uj barázda tagjain k sincs még a kenyerük. Iliit hogyne volna meg, aimikor Nagy Fertile is 25 mázsa kenyérgabonát vili haza elszámoláskor, Tóth István meg 23 mázsát, ezenkívül mennyi mbs ier- ményi kaptak, pénzt 11 meg IG ezer jácintot kaptak kézbe* Tóth 1st| ván új házat épített maginak, amióin csoporttiag. Valóba,n ilyen sok mindent kap- iyik? — csodálkoznak el a gazdák, — akkor mégis lehet valami jó abban a közösben —- mondogatják. Amint Molnár elvtárs tovább megy. hogy egy másik kételkedő gazdának magyarázza m,Og, hogy mi is «? előnye a, nagyüzemi gazdálkodásnakA tanácsház előtt is nagy a tolongás Bent aiz irodában a tanácselnök nlvcáns és 15 gazda számol. Azt számítják ki, hogy mennyi egy 10 holdéig közeppamsztnak a jövedelme és kiadású egy ériben. Figyelrm- sen, szinte lélekze:ükét visszafojtva várják, hogy mennyi is lesz az eredmény. Végre készen van a számadás, A gazdák elgondolkodnak és igazat adnak, a számítás után mindegyik más szemmel nézi a csoportot. ‘Nézzük meg, mennyi a jövedelme egy háromtagú t>z családnak aki az év mindem napjában épp úgy, mint az egyéni dolgozik. Ezt a gazdák még figyelmesebben nézegetik: Tóth hibán 23 mázsa búzát, 7 mázm. árpát, 148 kiló cukrot, 14 mázsa csöves tengerit, 8 mázsa burgonyát. 8 kiló mákot és* 1G ezer forintot vitt haza az évivégi’ elszámoláskor, a múlt évben. Kiadása ebből nem volt, mert a csoport közösen teljesítette beadását, meg a gépállomást is közösen fizették, ezzel a, jövedelemmel már maga gazdálkodott. A gazdáknak nem kellett ‘több magyar ázás, mind a, tizenöten aláírják -a 'belépési nyHatökozabat ési megkönnyebbült arccal hagyták el a tanácstházát, ezentúl közösen dol- ‘gozmk, szép lese a jövedelem. Boldogan mondták el az u cá\n mindenkinek, hogy beléptek, biztatok a többieket is, akik még nem döntöttek — lépjetek be, jobb lese ott. Megindul' a belépés áradata amelyet az a lő gazda indítóit el, akiket a régi csoport jövedelmének és a Saját jövedelmüknek össze,hej- Sotnlíiása győzőit meg. Egyik gazda a másiknr lk adta a kilincset az irodába. Marton Gyula, Mester János, Ferenc Jázisef a régi Uj barázdába léptek be. Horvát h Lajos, Fii löp János másfél napig vívódott magával, de legyőzte metradiságát, az újonnan alakult Verseny tszcs,-be lépett be. Ezek aiz új belépők amint elhagyták az irodái, a még kívülállókat biztatták. Azok, akiket pár órája a párttiükár győzök meg, agitáltak, biz tail áh a kételkedőket. Az új csoport feg ok egyszerre nép- névelőkké váltak, jöttek és büszkén mondogatták: ezeket már mi győztünk meg a belépés helyességéről. A belépők száma napról- Bapta nőtt 20-án \még csak 40 új bejépőjé volt a csoportnak. 24-iSn mór 111 család választotta a közös unt. Az Uj ba- lázdc fsz-be 94 család lépett be. A belépés áradata úgy duzzadt, mint a tavasai eső után ® patak vize. Volt akihez ej sitim kellett menni a népnév eleknek. jöttek, mert meg- győzte őket ® régi csopiort eredménye. Csak arra vártak, hogy másoik lépjenek be előttük. Tóth Józsetf 6 holdas ás Maíosics Rudolf 9 holdas gazdák 'büszkén mondják el, hagy. őket a 9.7 mázsás búzatermés és a csoport szép kukoricája győzte meg. Sdkszor elmentünk a csoport kákoiüieája mellett (;.s- elmondtuk, hogy jcíj de szép, ebből a négyzetesen vetettből még 25 mázsa is lesz egy holdon. Mihelyt meghajoltuk, hogy vannak új belépések a csoportba, mi is beléptünk, nemi' vártuk, hogy a népnevelők eljöjjenek hozzánk. így vélekedtek a többi gazdák is a már meglévő termelőszöivet,keletről. A népnevelő munka mellett a tsz eredményűi aghiálpak. A \>án- szervezet, a tanács, a meglévő tsz tagjai meggyőzték az egész falu dolgozó pur ászt jatt a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepeli megindult a bPlépés, augusztus 24-én már .az egész község dolgozó parasztjai ráléptek a boldogabb és szebb élet útjára. Boldogain és büszkén jelentetlek pántunknak, hogy Scmogygeszti község termelőszövetkezeti község lelt. Varga Mária. A e&urgói Uj élet tsz csatlakozott a nagyberki Győző t&zes versenyfelhívásához A csurgói Uj élet tsz tagsága közgyűlésen értékeltje a nyári munkáikban elért eredményeket. A vezetőség -és & tagság megállapította, hogy az eredmények és a sikerék a párt- szervezet jó munkájára és u szóda ista m.unkaversenyre vezethetők vissza. A vezetőség dicséretben részesítette a nyári munkák idején kitűnt dolgozóikat: Kovács Józsöfné1, Tá!oe Józisefné, Mester József, ifjú Koszorú Ferenc tsz tagokat, akik munkájukkal elősegítették, hogy már két hónnap óta a Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács vándorzász- j Iájának és a megye legjobb Icnme- lüszövetkezete táblának a boldog t ula1 j do n o»a 1 leih e t n ek. A közgyűlés megtárgyalta nagyberki Győzni tszcs versenyfelibí- vását. A tagság elhatározta, hogy csatlakoznak a felfliiíivásihoz. Ezzel egy időbe,n- párosversenyre hívták ki az ilharoslberányi Úttörő termelő« zü- vetkezetei -az őszi mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésére; A verseny főíbíb szempontjai: 1. A trágya «maradéktalan kihordását és leSzánlását| 2. A vetőímélyszántás és a talaj : minőségi elkészítését, hogy a jövő évben a kombájn jó munkát tudjon végezni. 3. Valamennyi őszi gabonánál a kétirányú vetést alkalmazzák. 4. Az őszi betakarítási munkákat a nagyberki Győző tszcs-hez hasonlóan) batáridő előtt elvégzik. 5. Az ő-szi mélyszántást gépijei végeztetik és azt teljes egészéiben november 5-ig befejezik. Horváth János Megyei Tanács tsz. csop. vJó népnevelő immkávaí, személyes példamutatassal érték el Öreglak község dolgozó parasztsága megértette a párt és kormány felhívását, határidőre 100 százalékon felül teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. A begyűjtés sikerét a jó népnevelő munkával biztosítottuk és a népnevelők munkája gazdagon gyümölcsözött — mondja Vincze János elvtárs, a község pártszervezetének titkára. Minden alkalommal a párt népnevelői mellett mozgósították a tömeg- szervezetek népnevelőit, a tanácstagokat, a begyűjtési állandó bizottság tagjait, akik a cséplés előtt és a cséplőgép méltóit felvilágosító munkát végeztek. Érveltek ötéves tervünk hatalmas építkezéseivel és azzal, hogy mit kapott a község a tervtől. Elmondták, hogy dolgozó paraszt-janik helyzete mennyivel más, mint Tito Jugoszláviájában a dolgozó parasztoké és ezért a beadás teljesítésével a szebb életért kell még következetesebben harcolni. A népnevelők az agitációs érveket a az eredményt Ö népnevelő értekezleteken - részletesen megvitatták és csak azután indultak munkába. A begyűjtés teljesítésével -békénket erősítjük, —• mondja Császár Kovács József elvtárs és nem elégszik meg azzall, hogy csak ő teljesítette túl beadási kötelezettségét, hanem többi gazdatársaihoz is elmegy felvilágosító munkát végezni. Elmondja, hogy a begyűjtés minden vonalán teljesítsék a dolgozó parasztok a nép államával szemben kötelességüket, hogy feleslegüket, ezután szabadon értékesíthessék. Öreglak dolgozó parasztjai nem maradnak adósak A község tojásból egész évi előirányzatát 146 százalékra teljesítette. Az előirányzott 19 sertés helyett húszat adtak be. 10 vágómarha helyett tizenhármat szállítottak le. Tejből 7 havi előirányzatukat ezután szabadon teljesítették, hízottbaroimlfií beadási kötelezettségüket szeptember végéig teljesítik. 'eglakon Hegedűs elvtárs jó népnevelő, a beadásiban példát mutat, gazdatársait meggyőzi. ígéretet tett, hogy fokozzák a harcot az ellenség ellen, továbbra is példát mutatnak hogy még nagyobb eredményeket érhessen el a község. A kulákokat leleplezik a dolgozó parasztok előtt, mint a fejlődés, a béke, az ország gálád ellenségét. A pártszervezet, a tanács és a népnevelők becsülettel állták meg helyüket a békéért vívott harcnak ezen a szakaszán. Bebizonyították, hogy szeretik népi demokráciánkat, szeretik pártunkat és Rákosi eilvtársat. Az őszi mezőgazdasági munkákban, a begyűjtésben újabb nagy feladatot kell végrehajtani és már most harcolnak, a pártszervezet, a tanács, a népnevelők, hogy ezt a munkát is eredményesen, becsületesen végrehajtsák. Ronga Lajos és Lovró Pál taszári dolgozó parasztok párosversenyt indítottak oz őszi begyűjtés sikerének érdekében Taszár község a gabonabegyüjtési tervet globálisan 116 százalékra teljesített«. A dolgozó parasztság nagyresze magáévá tette az állammal szembeni kötelezettség teljesítését, 85 gazda 100 százalékon leiül teljesítette a beadását. Most, amikor megkezdték az őszi termények begyűjtését, a község dolgozó parasztjai ugyanilyen példamutatóan akarnak eleget tenni az állammal szembeni kötelességnek. Az állandó bizottság elnöke, Ronga Lajos versenyre hívta ki Lovró Pál dolgozó parasztot, hogy a napraforgó-, burgonya , kukorica beadási kötelezettségnek a szedés, illetve a törés napján 100 százalékra eleget tesznek. Lovró Pál elfogadta a ve senykihívást, majd közösen felhívták Taszár község összes dolgozó parasztját, hogy csatlakozzanak a versenykihíváshoz, ezzel is járuljanak hozzá a község őszi beadási kötelezettségének határidőre való teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhe z. Somogy bükk ösd dolgozó parasztjai 107 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket Somogybükkös\d dolgozó parasztjai megértették pártunk és kormányzatunk halározatait, a\zt, hogy beadásaik azonnali teljesítésével, dolgozó népünk jobbléléí, a szoicia linmus építését segítik elő. A község globálisan 107 százalékra teljesítette beadási kötelese .bégé1. A beadás tel jósí [lésében példái .mutattuk a Iciimetőicsoportok. A ,,Szabad Föld ‘ tovmelőcsoport 100 százalékún, az „Előrehaladás“ terme [öc söpört ugyancsak 100 százalékra telt eleget beadásának. Példájukat követték Leposcc István 5 holdas dolgozó paraszt, aki 375 százalékra, Pál Balázs 5 holdas 245 százalékra, Filó Mihály 7 holdas 199 százalékra te t (leget oz államinál szeniberti kötelezettségének. Biró András. A baromfitenyésztés fontos nemzetgazdasági érdek, tömeges tenyésztésére nagy gondot kell fordítani á baromfitenyésztés nemzet- gazdasági jelentősege közismert. Gabonakivitelünkből nyert nemzetgazdasági jövedelmünk után a baromfitermékeik kiviteléből származó jövedelmünk a legjelentősebb. Nagyüzemi gazdaságainkra vár döntően az a feladat, hogy a rendkívüli gazdaságos és jövedelmező, s a iközellátás szempontjából is oly nélkülözhetetlen állattenyésztési ágat minél magasabb színvonalra emeljék. Nagy hiba volna a nagyüzemi baromfitenyésztéshez azzal a téves nézettel hozzákezdeni, hogy a baromfi a legigénytelenebb állatfajok egyike és ezért tenyésztése különösebb szakértelmet és gondosságot nem igényel. Az igazság az, liogy baromfi igényes állat és tömeges tenyésztésére ezért is nagy gondot kell fordítani. Nagyüzemi gazdaságaink egy része a baromfiállományát a célnak meg nem felelő épületekben helyezi el. Régi, rossz állapotban lévő, sötét, nedves, egészségtelen helyiségeikben, egyéb célra nem használható, régi, rossz, istállóépüle- telkiben helyezi el, az állatok kí- fu’tóztatását sehogy, vagy teljesen hibásan oldja meg. Ez károsan hat a csibe és növendékállomány egészségi állapotára, mert a f atal baromfiállomány különböző betegségekre lesz hajlamossá és könnyen eshetik a ragadozók áldozatává. A a kikelt csibe kb. 24—26 óráig sziktömlőjéiből táplálkozik. Ezt az időt használjuk fel a „naposcsibéik“ szállítására. Igen gyakran megesik azonban, hogy a csibekeltető központtól megkésve, csak 2—3, vagy 4 napi vasúti és kocsiutazás uitán jutnak el rendeltetési helyükre. A legyengült, párnapos csibék kiéhezve, az utazástól és néha a nyári nagy hőségtől megviselve tömegestől esnek béllmrutos bántalmalk áldozatává. Ugyanilyen ártalmas a naposcsibék helytelen takarmányozása is. A naposcsibék elé első etetésük előtt finom kavicsot, apróra tört faszéndlarát kell tenni friss lefölözött tejet, vagy aludtejet. Majd a következő napokban, he- tekbepi pedig gondoskodni kell kellő mennyiségű, minőségű és összetételű takarmányról, megfelelő ivóvízéről. A napi etetések számát pontosan be kell tartani, a nevelőszállás kellő hőfokának, tisztaságának föltételéről gondoskodni kell. Ha ezt nem tesszük, ükkor szintén nagyarányú megbe: tegedésekre és elhullásokra szá- : múlhatunk. i Nagyon fontos, hogy csiíbeállo- mányunJk tifuszmentes tyúkállo- ! many tojásaiból származzék, mert különben az állomány nagyrésze könnyen eshet élete első napjaiban, heteiben „fehérhasmenés“ áldozatává. Éppen ezért a csibekei- tetőüzemek csak tífuszra vérvizsgált állományból keltethetnek csibét. A nagyüzemi gazdaságok baromfiállománya egyedeinek vérét az illetékes állategészségügyi intézet tifuszfertőzöttség szempontjából időnikmt vizsgálat alá veszi. T^agy veszedelme a csibeál■*-' lqmányumknak az u. n. „vakbélkokcidiózis" is, amely a 2—6 hetes csibék között meglehetősen nagy tömegével szokott pusztítani. . Megelőzésiképpen á íegnagyobbfokú tisztaságra van szükség. Ügyelni kell arra,, hogy a. fiatal csibeállomány semmiképpen sem érintkezbessék az u. n. „kecidiushordozó“ idősebb barom- fiai-._al. A különböző korú csibecsoportok kifutóztatása külön-kü- lön történjék. A 6 hetes, megfelelő fejlettségű és egészségi állapotban levő csibeállományt baromfipestis elleni védőoltásom!, majd 9 és 12 hetes korban pótoltásban kell részesíteni. Az oltást félévenkint meg kell ismételni. A baromfikolera megelőzése végett a megfelelő tartási viszonyok biztosításán kívül ajánlatos az állományt — főleg a melegebb évszakokban — 4—5 havon- kjnt kolera elleni védőoltásban részesíteni. Oetegségre utaló tünet meg- nyilvánítása, Vagy elhullás esetén feltétlenül szükséges az állatorvosi vizsgálatot igénybevenni. Fertőző, vagy egyéb tömeges megbetegedést és elhullást oko.zó megbetegedés esetén pedig ajánlatos minél nagyobb számú friss hulla boncolását és laboratóriumi vizsgálatát kérni az illetékes állategészségügyi intézettől. Megfelelő szakiképzettség nélkül a nagyüzemi baromfitenyésztést beindítani vétkes könnyelműség. A baromfitenyésztés minden követelményére bőven adnak felvilágosítást a különböző szakkönyvek és brossui'ák, A fentiekhez való szigorú al- kalmazkodás, a megfelelő elhelyezés, takarmányozás, gondozás, de legelsősorban a baromfi- tenyésztés szeretete szinte garancia a kudarcok megelőzésére, s a nagyüzemi baromfitenyésztésnek olyan színvonalra való emelésére, amelyet az rendkívüli jelentőségénél fogva föltétien megérdemel. Dr, Kostyák József főállatorvos.
