Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1952 augusztus 31. iLna i if i ii mii wmmb—w ■ m ■ ( Mm——b—wmw Újabb községek és termelőszövetkezetek kapták meg gabonára a szabadforgalmat Győr megyében: Magyarfalva, Áripás, Vág, Rábatsimáisi, Szí sár­kány, Gönyü, Cikolasziget, Héder- vár, Vrámosszabadi, Börcs, Győrasz- szonyfa, Győrujfalu, Mihályi, Csér, Csapod, Répeeszcimere, Hiiniod, Li- ;pót, Kisbabot, Hővej, Vitnyéd, Ka­puvár, Lébény. Rábatamási Uj él'et. beledi Előre, feríőszőplaki Úttörő, 'befödi Szabad­ság, soproni Uj élet, Dózsa, némfő'- csanaki Uj élet, győri Uj élet, ba­bot i Keleti fény, lébényi Vörös 'me­ző, Szabad föld. Rács .megyében: Baja város, jász- Szent ászlói Dózsa, kecskeméti Kos­suth, Törekvés, Béke, lajcsmizsei Sail'd, bugaci Béke, helvéciai Előre, Fejér megyéiben: abai Bacsó Bé­la, velencei Dózsa. Somogy megyében: Zsedcszentpál, Hollód. Lemgyeltóti, Oidacsíhi, So- mogybabod, Balatoniboglár, Ba'a- tionszentgyörgy, Buzsák, Tikos, Kis- Iberény, Pamuk, Balaton,feile. Szabolcs megyében: Napkor, Ib- rány. Vásárosmamény, Taripa, Tiva­dar, Beregsurány, Tákos, Kállósöm- jén, Érpatak, Nagykálló, Biri, Ko- mioró, Mánd, Nemesborzoiva, Panyo- la, Tunypgimiatolcs, Tyúkod- Nyir- gyulaj, Nyiitbétek, Nyirmihálydi, Hertmariiszeg, Nyiregylháza, Besenyőd. Nagveserkeszi Uj élet, vásárosna- ményi Vörös Csillag, tarpai Bajcsy Zsilinszky, be reg.s lírányi Dózsa, Kossuth, Alkotmány, Dvadari Vö­rös Hadsereg, Béke, tákosi Biaj|osy Zsilinszky, Rákőiczi, szskolyi Vö­rös .sn'-'ár, geszterédi Vörös Csillag, nagykállói Rákosi, Uj alkotmány, Vörös zászló, énpataki A kotmány, kisvárdai U'j élet, kispalád! Szabad föld, tyúkodi Előre, Koissutlh, urai Kossuth, Vörös csillag, nyirgyiulaji Petőfi, Rákosi, Előre, Uj barázda, Béke, nyirbélteki Szabadság, nyir- mihálydi Rékobarcos. Kossuth, Sza­badság, nagygéci Úttörő, hermian- szegi Béke. A „Za ljudsko zmago" az iskolák helyzetéről TitoOuqoszláviájában A „Za ljudisko zlmiago“, a Magyar- országon élő jugoszláv forradalmi emigránsok lapja e heti számában hosszabb cikket közöl az iskolák helyzetéről Tito Jugoszláviájában. A cikk rámutat arra, hogy maguk a Titóisták is beismerik, hogy Ju­goszláviában az 1950—51 -es tan­évben az elemi iskolában, vagy a középiskola első osztályába tartozó kétmilHónégyszázezer iskolakö­teles gyermek közül 800 ezer vagy egyáltalán neun jár iskolá­ba, vagy évköziben kimaradt- Az elmúlt tanévben 500 ezer jugoszláv gyermek nem járha­tott iskolába és még leaalább félmillió azoknak a gyermekeknek a száma, akik nem tanulhattak rendszeresen. A jugoszláv gimnáziumokban a tanulók szociális összetétele ugyan­olyan mint a háború előtt vol't: csak a nagykereskedők, küld- kök, hivatalnokok, nagyiparo­sok gyermekei tanulhatnak. Ritka eset, hogy munkás vagy dol­gozó paraszt, gyermeke gimnázium­ba járjon. A gimnáziumokban a tanulmányú színvonlai egyre süllyed. A titóisták bevontak minden olyan tankönyviét, amelyet a felszakadni ás után adlak ki és mndyberi egy szem ennyi igaz­ság van a Szovjetunióról és a népi demokráciákról. Ezek helyett amerikai (mintára ösz- szeállftott tankönyvet adtak ki. Az Egyesült Államok kormánya Jugo­szlávia részére nemrég .800 ezer dol­láros hitéit hagyott jóvá — ame­rikai könyvek és filmek vásár'ására. Ugyancsak amerikai példára rombolóba tú'sú filmeket játszanak és ponyvairodalmat adnak a tanu­lóknak. Ezt havonta - milliós pél­dányban terjesztik a tanulóifjúság között. Az ifjúság részére vetített amerikai filmek legnagyobb részé­nek épp úgy, miint az atmrjkai mániám gyártott jugoszláv filmeknek az a fel­adatuk, hogy az ifjúságot er­kölcstelenségre neveljék, hogy fiatalon hozzászoktassák ahhoz, hogy gyilkolni .egészen „termé­szetes“ dialog. Jellemző, hogy a „gyermekibót“ ke­retében bemutatott egyik amerikai film arra tanította a gyermekeket, hogyan lebet lakásokból, iparosnak maszkírozva különféle tárgyakat és pénzt lolprai. A Tito fasiszták ilyen I iskolapolitikája a becsületes peda­gógusok elszánt ellenállásába- ütkö­zik. A jugoszláv nevelők nagyrésze teljes mértékben tudatában van fe­lelősségének és minden eszközzel harcol az. iskolák amerikanizálása ellen — fejezi be cikkét a „Za ljudsko Zmago““. A Japán Jogászszövetség petícióval fordult Clark tábornokhoz A japán jogászszövetség augusz­tus 21-én peticiót juttatott el Mark Clark tábornokhoz, amely­ben rámutat, hogy ,,a Japánban állomásozó ENSZ- és amerikai fegyveres erők tagjai egyre több bűncselekményt követnek el.'* A petícióra augusztus 25-én adott válaszában Clark megkerüli az abban foglalt központi kérdést és a többi között ezeket írja: „Fe­lelősségem tudatában kijelentem, hogv nincs szó növekvő bűnözési hullámról." Ugyanakkor azonban beismeri, hogy csupán az amerikai megszálló csapatok katonái május hónapban 64, június hónapban 62 és júliusban 44 bűncselekményt követtek el japán személyek ellen. Nyilvánvaló: Clark szándékosan megnyirbálta és úgy csoportosí­totta ezeket a számadatokat, hogy azt a benyomást keltsék, mintha a megszálló csapatok tagjai által elkövetett bűncselekmények szá­mai hónapról-hónapra csökkenne. A' tokiói rendőrség nem teljés statisztikai adatai szerint 1952 ja- nurá..an a japán fővárosiban állo­másozó amerikai katonák 86, köz­tük több testisértést, gyilkossá­got, rablást, erőszakoskodást, megfélemlítést és csalást követtek el. Olcsóbb lett a péksütemény és a száraz-tészta A belkereskedelmi minisztérium közli: Szeptember elsejétől a 60 filléres péksütemény ára országosan 50 fil­lér. Egyidejűleg a száraz-tésztáik kiöziil a t-arlhonyia,, apró tészták, me­télt és levestészták ára, a cérna­tészta kivételével, 18—30 százalék­kal csökken. Azi új búza jó minősége lehetővé teszi, hogy az eddigi választék ki­bővítésére — a jelenleg forgalom­ban lévő kenyérfajták változatlan fenntartása mellett — a közeljö­vőben újfajta kenyér, újlmfaőöégű liszt-fajták és péksütemények for­galomba kerüljenek. A francia hatóságok ismét meggyilkoltak egy madagaszkári hazafit PÁRIZS. (TASZSZ.l Az „Huma- nité" jelenti, hogy "Madagaszkár szigetién Fianarantsoa-ban agyon­lőtték A. Jaza, madagaszkári ha­zafit. A lan a továbbiakban rámu­tat, hogy Madagaszkáron eddig 40 politikai foglyot ítélték halálra. ,,A. Jaza meggyilkolása —- emeli ki az „Humanité" — arról tanús­kodik, hogy a Pinay-kormány vég­re akarja hajtani valamennyi íté­letet". Tiltakozások Belgiumban HÁGA. (TASZSZ.) Belgiumban általános a tiltakozás a katonai szolgálati idő meghosszabbítása el­leni mozgalomban részt vett 16 belga katona bíróság elé állítása ellen. A bíróság az ország minden részéből számos levélét kap, ame­lyek követelik valamennyi letar­tóztatott katona azonnali szabad- láb Kihelyezését. A szovjet jégnél újai hatalmas Hitet adott a német népnek egységéért mólt harcában A Szovjetunió legutóbbi jegyzéke alkalmából Németország demokra­tikus nemzeli frontja országos ta­nácsának elnöksége felhívást bo­csátott ki. A felhívás a, többi között ezeket .mondja: Kelet és Nyugat németjei! A szov­jet kormány jegyzéke megmutatja nekünk a béke. az egység és az egész német nép jólétiének útját. Csak rajtunk áll, hogy elszántan és merészen erre az útra lépjünk. Kényszerítjük a német nép hazafias tömegmozgalmával a nyugati hatal­makat, hogy elfogadják a Szovjet­unió kormányának javaslatát és hogy végre igazságot szolgáltassa­nak a nelmet népnek. Német hazafiak, - hazánk nyugati részében! Tépjétek szét a háborús különszerződést! Harcoljatok a leg­élesebb fegyverekkel az áruló Ade­nauer kormány ellen! Szervezzétek tüntetésekkel, gyűlésekkel és tömeg- sztrájkokkal a nemzeti ellenállást! (Német Demokratikus Köztársa­ság polgárai! Hazafias védelmi készségetekkel védjetek meg nagy­szerű vívmányainkat! Fokozzátok éberség:tekét az .amerikai imperia­listák ügynökei-, kémei ,és diverzán- sai ellen folyó küzdelemben! „A szövetségi gyűlés kommunista képviselőcsoportja — állapítja meg a levél — szükségét látja annak, hogy a szövetségi gyűlés haladékta­lanul foglaljon állást azzal az új helyzettel kapcsolatban, amely a Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország és Izland neves szakszervezeti vezetői tek felhívása Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország és Izland neves szak- szervezeti vezetői felhívást intéz­tek az említett országok munlkás- szervezeteihez, hogy vegyenek részt az északi népek november közepén Oslóban tartandó béke- érekezletén, melyen, megvitatják a béke megszilárdítását szolgáló intézkedéseket. Felhívásukban javasolják, hogy a következő kérdések legyenek a megbeszélés alapjai: 1, A fegyverkezés és háborús előkészületek hatása ,a dolgozók életszínvonalára és a népek álta­lános gazdasági, szociális és kul­turális helyzetére. 2. A munkásosztály gyakorlati feladatai az északi országok béké­je biztosításának terén. A tartós béiíe, a különböző társadalmi rendszerek közötti együttműködés és az öt nagyhatalom közötti bé- keegyezmény jelentősége a népek életében. A felhívás a következő szavak­kal fejeződik be: „Közös harcunk megakadályozza a háborút és megmenti a békét." szovjet kormány jegyzéke és a Né­met Demokratikus. Köztársaság kor­mányának határozata következté­ben előállott. A parlament kitap­osó ása, de még az állásfoglalás halogatása is, a ma napirenden lévő nagy történelmi döntéssel kapcso­latban, végzetes lenne Németország jövőjére. Szovjet, népi demokratikus és haladé nyugati lapokat árusít a posta szeptember elsejétől A nagy érdeklődésre való tekin­tettél a. posta központi hirlapiroda szeptember 1-től a szovjet lapok mellett a népi demokratikus és haladó nyugaii lapokat is árusít minden megyeszékhelyen. Az említett külföldi sajtótermékek bármelyik postahivatalnál megren­delhetők. Olemzeik&zi szemle A NÉMETORSZÁGI KÉRDÉS BÉKÉS RENDEZÉSE SZOVJETUNIÓ ÉS A VILÁG BECSÜLETES NÉPEINEK ÜGYE A második világháború befe- jezésekor, 1945-ben a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország kormányai határozatot hozták arról, hogy létrehozzák a demokratikus Né­metországot. Kötelezték magukat, hogy megszabadítják Európát a német imperializmus veszélyétől, egyszersmindenkorra kiirtják a ná­cizmust, s lehetetlenné teszik, hogy e fenevad mégegyszer felüs­se fejét Európában. A Szovjetunió híven tartja ma­gát a potsdami határozatokhoz. A mai Német Demokratikus Köztár­saság területén maradéktalanul végrehajtotta azokat a rendszabá­lyokat, amelyekre a potsdami egyezmények kötelezték. A Szov­jetunió mindent megtett annak ér­dekében, hogy létrejöhessen a független, demokratikus és béke­szerető Németország és területé­nek időleges széttagoltsága mi­előbb megszűnjék. A nyugati hatalmak viszont hét esztendő óta makacsul halogatják a német kérdés megoldását, elsza­botálják a potsdami határozatok végrehajtását és semmibe veszik Németország és a német nép ügyét. Amerika, Anglia és Fran­ciaország fittyet hány az európai népek békevágyának. Az amerikai imperialistáknak és csatlósaiknak szükségük van Nyugati-Németor- szágra, mint háborús felvonulási területre a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen, szük­ségük van az általuk tervezett harmadik világháborúban a Szov­jetunió elleni rablóhadjáratban „kipróbált" náci tábornokok szol­gálataira. Ezért van az, hogy a nyugati hatalmak — elsősorban Amerika •— mesterkedései eredményékép­pen a mai napig sein szűnt meg Németország széttagoltsága és ma a világ népei aggódva figyelik a német kérdés alakulását. Ez év tavaszán a Szovjetunió megküld­te a nyugati'hatalmaknak a német békeszerződés általa elkészített tervezetét. A Szovjetunió a terve­zet elkészítésénél figyelembe vet­te a potsdami határozatokat, a né­met nép érdekeit és a béke kö­vetélményeit. A tervezet messze­menően figyelembe vette a német nép nemzeti érzését és jogos igé­nyét a függetlenségre. A Szovjet­unió a békeszerződés tervezeté­nek átnyujtásakor javasolta, hogy a négy nagyhatalom üljön össze és tárgyalja meg a német békeszer­ződés megkötésének kérdését. A merikáiiak és csatlósainak azonban nincsen Ínyére a német békeszerződés megkötése. Hallani sem akarnak róla, meri egy egységes és demokratikus Né­metország létrejötte veszélyezteti háborús céljaikat. Ezért ez év ta­vasza óta szakadatlan jegyzékvál- tással halogatják a kérdés elinté­zését, újabb és újabb kibúvókat és kifogásokat keresnek, csakhogy ne kelljen leülni a tárgyalóasztal­hoz. Az a jegyzék, amelyre a Szov­jetunió most adta meg a választ, tele van az imperialisták hazug frázisaival, valósággal csöpög a „békeszeretettől“. A Szovjetunió válaszjegyzéke lerántja a leplet az imperialisták valódi szándékairól. Az Egyesült Államok és csatló­sai azt állítják, hogy lehetővé akarják tenni Németország csatla­kozását „a szabad népek család­jához". Azt hazudjak, hogy meg akarják adni Némeországnak „a szükséges cselekvési szabadságot". A Szovjetunió jegyzéke megálla­pítja: a bonni különszerződés tar­talma kibékíthetetlen ellentétben van ezekkel az állításokkal. Mint a bonni különszerződés szövegéből kitűnik, a három nyugati hatalom teljesen fenntartotta a maga szá­mára az úgynevezett „különleges jogokat", Németország nemzetközi helyzetének sajátosságaival indo­kolva ez|. Ezek a „különleges jo­gok" az Egyesült Államok, Nagy- Br'tannia és Franciaország kormá­nyának korlátlan lehetőséget nyúj­tanak, hogy csapatokat tarthassa­nak Nyugat-Német ország terüle­tén, valamint, hogy tetszés szerin­ti időpontban rendkívüli állapotot vezethessenek be Nyugat-Német­országban és kezükbe ragadhas­sák a teljhatalmat­a Szovjetunió jegyzéke rá- mutat arra is,- hogy „már az egységes Németország megte­remtésének lehetősége is függ at­tól, hogy a hárem nyugati hatalom feltétlenül megtartja mindazokat az előjogokat, amelyeket a bonni különszerződés élőír és amelyben megfosztják Németországot állami függetlenségétől és önállóságá­tól. Jellemző az imperialisták maga­tartására az a halogató mester­kedés, amelyet a. németországi szabad választások úgynevezett előfeltételeinek megvizsgálása kö­rül folytatnak. A nyugati hatalmak mindenáron egy ÉNSZ-bizottság- gal akarják .megvizsgáltatni azt, hogy megvannak-e a szabad össz- német választók előfeltételei Né­metországban. A Szovjetunió így válaszol a nyugati imperialisták e mesterkedéseire: „A németorszá­gi vizsgálat elvégzésére kijelölen­dő nemzetközi Bizottságra vonat­kozó javaslat és az a tény, hogy Németországot vizsgálat tárgyává akarják tenni, nem tekinthető egyébnek, mint a német nemzet megsértésének. Ilyesmit csak azok tehetnek, akik elfeledik, hogy Né­metország több mint 100 eszten­dőn át pariamentális rendszerben éít, ott általános választásokat tartottak, szervezett politikai pár­tok működték és hogy Németor­szággal szemben nem szabad olyan követeléseket támasztani, amilye­neket általában elmaradott orszá­gokkal szemben támasztanak. Ami a németországi általános válasz­tók magatartásának feltételeit vizsgáló bizottság összetételét il­let', a Iegtárgyilagosabb ilyen bi­zottság az volna, amelyet a négy hatalom hozzájárulásával németek alakítanának németekből, mondjuk a Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarájának és a nyugát- németországi szövetségi gyűlések képviselőiből." a Szovjetunió kormánya is- mét megmutatta, hogy ha- ladéktiaüanul létre akarja hozni az egységes, független, bekeszerető, dem okratík us Német őrs z ág o t. Jegyzékében javasolja, hogy a leg­rövidebb időn belül —• legkésőbb ez év októberében — hívják össze a négy hatalom képviselő nők ta­nácskozását és ott vitassák meg a német békeszerződés előkészí­tését, az össznémet kormány meg­alakítását, a szabad össznémet vá­lasztások megtartását és a válasz­tások megtartásáriak előfeltételeit megvizsgáló bizottság összetételét, funkcióit. Ez félreérthetetlen, világos és őszinte javaslat, amelynek vissza­utasítása ismét leleplezi az impe­rialistákat, mint a béke ellensé­geit. Jól tudja ezt a német nép és jól tudja a világ valamennyi bé­keszerető népe. A Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya a hét végén kiadott nyilatkozatában leszögezte, hogy az egész német nép egyöntetűen támogatja a Szovjetunió jegyzékében foglalt javaslatokat és mindent megtesz e javaslatok valóraváltásának ér­dekében. Az imperialisták táborában za­vart és aggodalmat keltett az új szovjet jegyzék. Az angol burzsoá „Times“ aggódva írta, hogy a jegy­zék „erős benyomást gyakorol majd minden német polgárra, fő­leg a berliniekre, mivel a javasla­tot az az egészséges gondolat dik­tálta, hogy Németország és Berlin ne legyen többé vita tárgya". a „New-York Herald Tri'bu­** ne" aggodalmában odáig megy, hogy kifecsegi, miért olyan fontos az imperialistáik számára a német egység elszabotálása: „A Szovjetunió javaslata a négyhatal­mi tárgyalásokról — írja a lap — az európai védelmi közösségről szóló egyezmények megvalósításá­nak elodázásához vezethetne és ellentéteket kelthetne a közösség­be tartozó országok között". A békének, a népek független­ségének és a német népnek érde­kei azonban a szovjet javaslatok elfogadását követelik. A német nép és a világ népeinek harca ki is vívja e javaslatok elfogadá­sát.

Next

/
Thumbnails
Contents