Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-29 / 202. szám
u I PROLETÁRJA! Ez SZK(b)P közelgő XIX. konnressxHsa iránt vüágszerts hatalmas érdsklöűés nyilvánul meg Bíráhíunk nyomáu ... Miénk a Balaton .. IX. évfolyam, 202. szám. ÁRA 50 FILLÉR * Péntek, 1952 augusztus 29. A döntő tervév sikeréért Hatalmas mu nk a! e n dül‘-U s 1, új termelési sikerekkel ünnepelték megyénk üzemeinek dolgozói az alkotmány iinineipét, A le.kesodés már a felajánlásokba n megmutatkozott: Czimeimk 'dolgozóinak több mint 90 százaléka kcimoly vállalást tett augusztus 20-ra — a terv túlteljesítésére, a tennis lékenység emelésére. A párt és Rákosi e.víárs iránti hálát alkotmányunkért elsősorban ezek «I felajánlások, szocialista fogadalmak fejezték ki. Sztahanovistáink és az őket követő munkásez- rek hatalmas termelési eredményei, a fogadalmaknak teljesítése méltók a magyar munkásosztály párt iránti szeretetthez és ragaszkodásához- Mé lók ez'-k a nagyszerű eredmények a nép alkotmányához, mely a Sztálini Alkotmány nyomán született meg és kimondja: — minden hatalom a dolgozó népé. A verseny ideje alatt üzenteink -dolgozóinak nagyrésze össze-s eddigi teljesítményeit felülmúlta- Gondo ni sem lehel arra, hogy minden egészen kimagasló eredményt, amelyek megyénk üzemeiben született a verseny során — itt felsoroljuk. Százával születtek ilyenek. Ré(ji és ismert nevíí sztahanavistá- ka-i műitek felül eddig ismereten dolgozók. Uj sztahanovisták születtek abhen a versenyben, az alkotmány ünnepére tett fogadalmak teljesítése közben. Kevés azoknak a száma, akik nem szárnyalták lúl -eddigi eredményeiket, akik neím teljesítették vállalásaikat. Dolgozók ezrei mutatták meg ebben a versenybe^ hogy a magyar munkásosztályban hatalmas erők laknak. Olyan do gozók bizonyították ezt be, mint Békéi Károly, ia kaposvári Fonoda-építkezés sztahanovista kőművese, aki brigádjával augusztus 20-ra 4-5 darab vasbeton ablak elkészítését vállalta a terven felül és -augusztus 17-ire már 77 darabot készített el. Ugyancsak itt a Simon Segédmunkás brigád 51 százalékkal teljesítette túl vállalását- A Rigó segédmunkásbrigád vállalását 68 százalékkal szárnyalta túl. De nemcsak a Fonoda építkezésen születtek ilyen nagy-szerű eredményekA kaposvári Cukorgyárban Kerek Sándor kazánfalazó 150 százalékra teljesítette vállalását. A kaposvári .Nagymalomban Horgo-si Ferenc vállalását 42 százalékkal teljesítette túl és így tovább. Mindem üzemben kimagasló eredmények születtek. De az elért eredmények nagyságát más számok is mutatják- A -vállalások teljesítése, túlszárnyalása megyénk üzemeiben magyértékű megtakarítást jelent népgazdaságunknak. /I kaposvári Nagymctlcim- ban a vállalások értéke 41.222 forint volt, míg a teljesítésekből eredő eredmény 59.76S forintot tett ki. A Tejipari Egyesülés felajánlásainak teljesítése 26.643 forintot eredményezett. A Nagyatádi Kézi- munk-aifonalgyárban 55.655 forint megtakarítást értek el. A kapós- sári Cukorgyár dolgozóinak csak az -anyagtakarékosságra tett vállalásainak értéke 95.403 forint volt- A fel- •ajánlások teljesítésével 103.960 forintos megtakarítást értek el. Ez>ek mellett az eredmények mellett a felajánlások teljesítése hatalmas lépéssel vitte előre a harmadik negyedévi tóm teljesítéséért folyó Jtarcot. A vállalások nagyrésze a terv negyedben előírt feladatok- mielőbbi -teljesítésére, túlszárnyalására szólt- Mint a többit, ezeket a felajánlásokat is teljesítették üzemeink dolgozói. Az alkotmány-ünn€pi versenyben elért nagyszerű eredmények nem egyik napról a másikra születtek. A kimagasló teljesítményeket, a nagy versenylázat és munkalendületet elsősorban az a forró szeretet, ragaszkodás és bála váltotta ki, melyet dolgozóink győzelmeink szervezője, pártunk iránt és Rákosi Mátyás elvtárs iránt éreznek és táplálnak. Az elért eredmények nem jelentik a munka-verseny-mio z ga1oüi betetőzését. A szocializmus építése a következő tervnegyed és méginkább a harmodik tervév egyre, nagyobb feladatokat ró munkásosztályunkra- Nem állihatunk meg önelégülten eddigi eredményeink mellett- Sőt meg kell ragadnunk a mostani lelkesedést és lendületet, s az alkotmány-ünnepi verseny lendületét át kelj vinni a sor orr követ kezű feladatok megoldásáért, a terv végrehajtásáért vívott harc szolgálatába. Megyénk üzemi pártszervezeteinek, szakszervezeteinek, üzemi vezetőknek tisztán kell látni, hogy a szocialista munkaverseny nem egy napra, egy hétre vagy hónapra szóló kampány, hanem ,,szocializmus építésének kommunista módszere1'. A sor onlkö v-e tke z ő terv-feladatok megoldása és az alkotmány-ünnepi verseny sikere azt a feladatot tűzi pártszervezeteink és üzemi szakszervezeteink elé, hogy az alkotmány-ünnepi felajánlás és verseny során elért eredményeiket nocsak megőrizzék, hantim tovább is fejlesszék. Nem egy üzemünkben az eredmények mellett a verseny felszínre hozta a hiányosságokat is- Használják fel ezek kiküszöbölésére a versenyben szerzett tapasztalatokat. Az eddigi eredmények továbbvitelének minden lehetősége és biztosítéka megvan. Biztosítja ezt a verseny, dolgozó népünk hatalmas lelkesedébe, ötéves tervünk célkitűzései iránt, pártszervezeteink, üzemi bizottságaink jó szervező munkája a munkaversenyben és biztosítják az alkotmány-ünnepi vcrsenylben szerzett tapasztalatok is. Az eredmények a versenynek helyes munkaszervezésnek, az új munkamódszereknek köszönhetők s éppen ezért nem múlnak el egyik napról a másikra, felhasználhatók és fel is kell használni ezeket az. eredményiek és a verseny további fokozására. Az a feladat- hogy továbbra is alkalmazzák üzemeinkben az alkotmány-ünnepi versenyben sikerrel használt üzemi versenyszervezési és termelési módszereket, tanuljanak a hiányosságokból, hogy még jobb, még nagyobb termelési sikereket érjenek el. Vitassák meg üzemeink vezetői a párt és szakszervezetei az alkotmány-ünnepi versenyben szerzett tapasztalatokat! A helyeseket alkalmazzák, a hiányosakat javítsák ki! Ha a szerzett tapasztalatokat helyesen alkalmazzák, ha még nagyobb lendülettel tovább viszik az augusztus 20 i verseny lendületét, úgy megyénk üzemei sikeresen fogják az öléves tenvfeladatokat is teljesíteni. Megyénkben eddig 3.600 nyereményt fisettek ki Augusztus 20 án, alkotmányunk törvénybeiktatásának harmadik évfordulóján népi demokráciánk ötödször adott vissza dolgozóinknak hatalmas összegeket az Í949 ben jegyzett ötéves tervkSIcsön bői. A három napig tartó húzás ideje alatt megyénk számos dolgozójának kötvénye számát húzták ki a szerencsekerekekből. Megyénkben már 21-én megkezdődött a nyeremények kif zetésc és azóta minden nap emelkedett a kifizetett kötvények száma és ezzel párhuzamosan a kifizetett ío rínfok összege is, 27-íg az Országos Takarékpénztár kaposvári fiókja és a postaiiókok összesen 3600 nyereményt fizettek ki 351.550 forint értékben. Ebből az Országos Takarékpénztár fiókja 1200 nyereményt 201.550 forint értékben. a postaiiókok pedig 1400 nyereményt, összesen 150.000 forint értékben fizettek ki. A kifizetett összegen kívül Tóvári József, gigei tanácstitkárnak az Országos Takarékpénztár budapesti Központja adta át a 100.000 forintos főnyereményt. Ezenkívül sok olyan nyertes van még megyénkben, akiknek elkerülte a figyelmű két, hogy az ő kötvényeik száma is a nyertesek között van, nem vették még át nyereményösszegeiket. Többek között a négy darab 50.000 forinttal kisorsolt kötvény tulajdonosai sem jelentkeztek. Megyénkben eddig 36C0 nyereményt fizett.- ki. Azok azonban, akik az ötéves tervkölcsön ötödik húzásakor nyertek, nemcsak pénzük sokszoros kamatait kapták: vissza. Az eltelt három év alatt, mióta a kölcsönt jegyezték, ezernyi más formában visszakapták már a jegyzett összeget. Tóvári József tanácstitkár elmondta, hogy köz ségük az ötéves terv során kultúr- otthont, sportpályát, népkönyvtára! kapott az ötéves tervtől. £s így vau ez minden községünkben. Az ötéves tervkölcsön nyertese maga a dolgozó nép. Misein bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megyénkben egyedül szociális és kulturális célokra több mint 2 millió 300 ezer forintot ruházunk be az ötéves tervben. Eddig megyénkben 8 bölcsőde, 4 orvosi rendelő, 5 iskola épült az Ötéves tervben, melyeket további újak fognak követni. Míg a múltban dolgozóinkat elzárták a művelődés lehetőségétől, 1952-ig megyénkben 142 kultúrotthon épült és számos népkönyvtárat létesítettünk. Szinte felsorolhatatlan azoknak az utaknak, szívattyúskutaknak és villamosított községeknek a száma, amelyek mind ötéves tervünk alkotásai és melyek az egész népünk nyereségét türözik. Női traktor isi síink megállják helyüket Megyénk gépállomásainak női traktoristái tegnalp tartották meg második megyei értekezletüket, melyen mintegy 120 traktoros nő vitatta meg az első értekezlet óta elért eredményt. Takács elvtárs, a gépállomások megyei vezetője tartolt beszámolót. Megállapította, hogy női trnktorisláink kivá ó munkájukkal bebizonyították, hogy méltó versenytársai a férfiaknak. Gépállomásainkon ma már olyan ki, áló traktorosok vannak, mint KáfecZ Julia a tahi gépállomáson, Bali Júlia a balatonkilitin és még 1.2 olyan traktorosnő, akik tavaszi tervüket 100 százalékon felül teljesítették. pi. Báli Júlia 230, Francz Aranka csokor i yrwis ante i gépál lamás traktoiristája, 155 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Takács elvtárs beszámolójában megbírálta azokat a gépállomásokat, ahol a nőket még mindig lebecsülik, majd feladatul szabta meg a női traktorosok előtt, hogy az eddiginél sokkal következetesebben harcoljanak minden olyan megnyilvánulás ellen, mely a nők lebecsülésére irányul. Harcolják ki maguknak munkájukon és magatartásukon keresztül a megbecsülés!. Legdöntőbb feladat — mondotta Takács elvtárs —. hogy harcba induljanak az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásáért. Fokozni kell a politikai és 6zakm»i tanulási, hogy női traktorosaink még szilárdabban állják meg helyüket a termelésben, az osztályellenség elleni harcban, A hozzászólást Kálecz Julia, a tahi gépállomás traktoristája kezdte meg. Rámutatott, hogy milyen harcot kellett folytatni a gépállomáson a férfiakkal, amíg meggyőzték őket, hogy a szárazság ellenére 's lehet szántani, csak jó szerszám kell M'i női traktorosok biztosítottuk a traktorainkhoz az éles vasat, megmutattuk, hogy lehet számani. Élesen bírálták a hozzászólók egyes gépállomás vezetőségének munkáját, amiért a női traktorost fiatal, tanulatlan traktoros mellé osztják be. Tóth Ibolya, a lengyeltóti góoállámás traktoristája elmondotta, hogy olyan traktoros meílé osztották be, akitől semmit fOm tanult, sőt az ő munkáját is gátolta. De ugyanezt vetette fel Farkas Gizella is Csokonyavison- táról, aki elmondotta, hogy a mel- éje beosztott traktoros azért okozott kárt a gépnél, hgy ne kelljen dolgoznia. Az értekezleten él es er vetették fel. hogy a gcipáílomás vezetősége elhanyagolja az ellenőrzést és legtöbbször csak akkor tud a hibáról, ha a traktoristák 15—20 kilométerről begyalogolnnk és tudatják a gépállomás vezetőségével. Pítpp Ildikó, a kapós-vári gépállomásról élesen bírálta a vezetőség mulasztását, mivel az alkatrészeket mindig késve küldik ki a gépekhez. Gáli Eszter, a fonói gépállomás vezetőségét bírálta, aki ígéretét nem minden esetiben teljesíti. A felszólalók helyesen foglalkoztak a feladatokkal, valamennyien Szüleim már egész fiatal korom I ben hozzászoktattak a nehéz földműves munkához, mert földjeink megmunkálása sok emberi erőt vett igénybe. Különösen nehéz volt helyzetiünk az 1930 as években, amikor a gazdasági válság idején neun egy dolgozó paraszt alól ,.húzták k'i a földet“ és bizony nekünk is erősen küzdenünk k8-lett azért, hogy felszínen tarthassuk gazdaságunkat, hogy el ne vigye a válság árja. A felszabadulás idején érdeklődéssel hallgat tant a községiünkön átvonuló szovjet katonák elbeszéléseit a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságáról- Sokszor gondoltam arra, hogy mennyivel jobb eredményt érnénk el mi i-s, ha többen összefognánk, együtt dolgoznánk és kölcsönös segélynyújtással művelnénk földjeinket. Később, amikor már országunkban is megindult a kollektiv gazdálkodás, mindig figyelemmel és érdeklődéssel követtem a szocialista mezőgazdaság fejlődéséi. A múlt évben a sornogy- göszti tszcs látogatására indultak községünicből, én is elmentem. Amit olt láttam és tapasztalaim, döntő Íratással volt rám és az idén elhatároztam. hogy én is szakítok a régi gazdálkodással és belépek a tormelőcsoiportta'!. Elhatározásomat tett követte. Elsők között léptem be az új, most alakult Alkotmány tszcs-be, ahol a dolgozó parasztok elnöknek választottak. Fodor Béla íábodi Alkotmány tszcs. vállalást tőitek a női munkaerő szervezésére vonatkozóan. Rákosi előtár Snak küldött táviratukban uz értekezlet minden részvevője egy-egy női dolgozó beszervezését vállalta. Ez az ér.ekezlet újabb bizonyítóké. annak a hatalmas változásnak, me.y gépállomásaink életében végbement.,Az első értekezleten mindössze 30 női traktoros volt a gépállomásokon ezen az értekezleten már 130 női dolgozó tárgyalta meg a jövő fe aoatait és lendületet adott ahhoz, hogy az előttük álló őszi mezőgazdasági munkát sikerrel fejezzék be. 1 Hosszú id^ig egyénileg gazdálkodtunk pár hold földünkön. Sok nehézséggé; kellett megküzdeni!nk éveken keresztül, hogy mégtermel- hcssük kevés kis földünkön a mindennapi megélhetésünkhöz szükséges terményt. A szövetkezeti gazdálkodás előnyéről mi is nagyon sokat halottunk, a tanács és a pártszervezet neveltek bennünket. Állandóan ismertették velünk a közös gazdálkodás módszerét, eredményeit, fejlődését. A mi községünkben is megalakult par évvel ezelőtt az első temielöcsoporl. A még kívülálló dolgozó társaimmal együtt állandóan figyelemmel kísértük munkájukat. Hogyan dolgoznak, milyen gépeket használnak, milyen terméseredményeket érmek el é!s mennyi a jövedelmük- Az idői gabonatermésük aztán végképp meggyőzőt! bennünket. A tszcs jóval magasabb termést ért el, mint mi egyéni gazdák. Búzából 8 mázsás» rozsból 9, öS/iárpábói 12, zabból 8 mázsás átlagtermésük volt, míg nekünk egyéni gazdáknak 2 mázsával is kevesebb. Ezek a számok meggyőztek benmünlket s végső elhatározásra jutottunk. Községünk 90 százaléka rálépett a közös gazdálkodás útjára. Sok csa'ád a már meglévő tcrmelőcsoporlboz csatlakozott- Édesanyámmal mi is úgy döntöttünk, hogy esafthkozu-nk a csoporthoz. Augusztus 24-én két hármas típusú tszcs alakult. A Kossuth 51 családdal, 507 hold földdel, az Uj élet 52 csa’áddal, 341 hold földdel. 107 család, 746 hold földnél pedig első típusú termelöoso- por'ot alakított. Szalai Dezső Bedegkér. A közös gazdálkodást választottuk r
