Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-27 / 200. szám

Szerda, 1952 augusztus 27. SOMOGYI NÉPLAP 3 a Sztahanovista lett Liptói Mátyás r iptói Mátyás, a tengődi ál- lami gazdaság kambájnsve. zítője a legboldogabb embernek ,érzi magát most, amikor elmondja, hogyan vált ml óra régi álma, ho­gyan tót sztahanovista. A múlt társadalmi rendszere ép­pen olyan e'nyornásiban részesítette, mint a többi dolgozó, munkásé,mibe- retket. Nem felejti el azt az idői, amikor a Weisz Manfred gyárban ..-dolgozott. Éjjel-nappal- küzdött, ro­botolt a megélőetéisért. Mélyen véső­dött emlékezetébe az 1936 tói iá-ig tartó nehéz idő, amikor számtalan­szar felvetődött benne — meddig tart még ez így? — Hosszúak vol­tak ezek az évek, de már hallott arról, hogy van olyan ország, ahol másképp megy az élet, ahol a népé a halál am, ahol a maréket becsület, ■és dicsőség dolga. A véres, fasiszta háborúba őt is elvitték és Liptói .-életérs érezte, hogy ez a háború n0m érle, néni a dolgozó nép érde­keiért van. De mertnie ke.lett. Igg került ki a Szovjetunióiba, ahoil-sze- , mély esen győződött meg arról, hogy milyen is az emberi élet. Sokat Ki­simít Liptói elvi ár s. M fogságból hazakerülve bol- dogon tapasztalta, hogy itt is jelentős váfaozás történt, a föld, a gyár, a jogos tulajdonosok kezébe kerülA öreá is más élet várt és eb­ben a megváltozott sorsiban már tudta miért dolgozik. Élt benne a vágy, hogy azt a: újat, fejlődőt, jő munkájáéval elő&egítse. Tanulni kezdett, minit sakezer munkástársa. Előszóin mint traktorista dolgozott o tengődi áltezmi gazdaságban. Mun­káját mindenkor jól végezte,-m 951 évi őszi munkáklxm -*■ a traktorosok közül a leg- jdbb eredményi érte el. Átlagtelje­sítménye 120 százalék volt. Hatá­rozott fellépésében érezhető, hogy tudja miért, hogyan végzi munká­ját. A téli gépjavítási munkákban végzett pontos, hfbáthm munkája is bizonyíték volt arra. hogy méltó arra, hagy koimbájnvezető iskolára küldje a gazdaság vezetősége. En­nek Liptói elvtárs örült és megtiszr teftoiásnek érezte, hogy iskolára je­lölték. így került 1952 februárjá­ban Moisonmagyaróvárra, ahol négy és fél hónap «itaíí úgy tanúit, hogy tökéletesen &lsajátitotóa a kombájn vezetését, kezelését, annak kijavítá­sát. Az iskolát jeles eredménnyel végezte. • . Az iskola befejezése után hozzá­kezded a rábízott kombájn javítá­sához, hogy ne érje meglepetés az aratás munkájánál. Az aratásra vá­ró földterületen terepszemlét tar­tott, gondoskodott arról, hogy kellő mennyiségű üzemanyag álljon ren­delkezésére aíz aratás, csáplés ideje alatt. Ügyelt arra, hogy ha a gép legkisebb csavarja meglazult, pzi azonnal kijavítsa. Ennek eredménye az, hogy a nyári oSéplési tervét 173 százalékra, teljesítette és Iá nap alatt 263 hold területen végezte el az aratást■ m- iptói Mátyás sztahanovistát pedig nem teszik elbizako- dótitá az eredmények. Tudja, hogy ennél sakkal többet vár tőle a párt. Éppen ezért az eddiginél még na­gyobb szorgalommal dolgozik. A gép átszervezés<e után 31 holdon végzi el a salátái csáplését, majd a napraforgó, cséplásének befejezése után rendbehozza gépét újra. Kapoly községben felkészültek az őszi begyűjtési- és mezőgazdasági munkára Kapoly község tanácsa a párt- jszenvezit irányításival idáig is ma­radéktalanul végrehajtotta a párt -és kormán"'!határo«alot. A nyári munkák idején ás a begyűjtésben is jól mozgósították a dolgozó pa­rasztokat a feladatok megoldására és az állam iránti kötelezettség tel­jesítésére. Ezt bizonyítja, hogy az -aratást, cséplést határidő előtt be­fejezték és a begyűjtési e őirányza- tot 100 százalékon túl teljesítette a község. Az addigi eredmények lefoe- tőséigct adlak a pártszervezetnek és a tanácsnak ahhoz, hogy alaposan felkészültjének az őszi be­gyűjtés, valamint a mezőgazdasági munkák sikeres végrehajtására. A legutóbbi párt vezet őségi ülésen, ahol a tanácselnök is résZtvett, megbeszélték az előttük á ló felada­tokat, tervet készítettek, és annak alapján végzik a munkát A mun ka terv szerint kibővítették « már meglévő népnevelő hálózatot. Idáig minden 10 házhoz két népne- vé'ő volt 'beosztva, most az állan­dóid zotlság tagjaiból minden tíz házihoz beosztottak egyet, aki fele­lős azért, hogy ott úgy a begyűjtést, mint a mezőgazdasági munkákat rendesen elvégezzék. Minden házcsoportnál a felelős állandóbizottsági tag hetenként gaz- dagyűlést tart a pártszervezet és a tanács által megadott szempontok szerint. A gazdagyülésen résztvesz a pártvez&tőségnek ,egy tagja, vagy ■egy fejlettebb párttag, aki a felme­rülő vitás kérdések tisztázásában -segítséget nyújt­iA versenynek is nagy jelentőséget tulajdonítanak, hisz az eddigi ered­ményeiknek is ez volt a fő hajtó­ereje. A népnevelők állandóan szervezik a párosversenyt a dolgozó parasztok között. Megbe­szélik a dolgozó parasztokkal ta­nácsülésen a versenyt és gazdagyű- lésen kötik m«g a versenyszerző­dést egymás között. Vannak olyan gazdák, akik egész évben párosver­senyben állnak egymással- Faragó Gábor 13 holdas, Klukk Béla 12 holdas gazdáva-l versenytárs, Pusz­tád Gábor 15 holdas és E. Bíró Gá­bor 15 holdals, Tiki János 8 holdas és Poór Lajos 7 holdas versenyez­nek egymással. Ezek a dolgozó pa­rasztok a verseny eredményeként minidig élenjárnak úgy a munká­ban, mint az állaim iránti kötele­zettség teljesítésében. A versenyben élenjárókat népszerűsítik a község forgalmas részein elhelye­zett vertsenytáhlákon és dohszó út­ján, valamint tanácsüléseken. A ta­nács hetenként értékeli az egyéni versenyt és a párosversenyt s gon­doskodnak arról, hogy a-verseny len­dül etben na álljon be megtorpanás. Tudatosítják dolgozó parasztsá­gunkkal, hogy tovább Szélesedjen géipálloimási hálózatunk, hogy mező­gazdaságunk korszerű termelését újabb mezőgazdasági gépek ezrei tegyék könnyebbé, n©kik is ki kell venni részüket tervük teljesítésével. Nem engedik, hogy az ellenség a szárazság, a kevés termény termett, és egyéb hírekkel félrevezesse a dolgozó parasztságot. A burgonya és a kukorica -szedé­sét mindenki csak a tanács engedé­lyével kezdheti meg. Ezt a határoza­tot a népnevelők állandóan tudato­sítják a. dolgozó parasztokkal és ez mellett a tanács is közhírré tette a faluban. így a tanács helyesen tudja irányítani a begyűjtést, miért mindig tudja, hogy ki kezdte meg a betakarítást és azokat mozgósít­ják az állaim iránti kötelezettség teljesítésére. A kulákob mesterkedéseit megakadályozzák E'gy ál’andóbizottsági tag ellen­őrzi, mikor a kulák szedi a kukori­cát vagy burgonyát és azonnal le­adhatják vele azt, isim! az államnak jár.-A kukorica begyűjtéshez már biz­tosították a tárolóhelyeit. A burgo- nyabegyüjtést úgy oldják m-eg, -miivel tároló helyiségük nincs, hogy megszervezik előre a gazdák kö­zött a burgonyafoegyüjlést és a meg­jelölt napon a 'vasútállomásra vi­szik, nhol vagonba rakják. • A kapások begyűjtése mellett elsőrendű kérdésként kezelik a to­jás, baromfi és a hízottsertésbe- gyüjtést is. Minden második va­sárnap tojás és baromfibegyüjtési napot szerveznek ia- községben. Ez a jól bevált módszer már eddig is meghozta az eredím-ényőt, mert az első félévre is túlteljesítették a to­jás és baromifibe,adást, A hízottser­tés előirányzatuk 20 darab volt a harmadik negyedévre és 25 darabot adtak le, de a negyedik negyedévre is biztosították már a sertéseket Ezek szerint minden lehetőség -megvan ahhoz, hogy az egész évi előirányzatot túlteljesítsék. A ta­nács már jóelőre megnézte, hogy minden gazdánál a beüteimezés szerint befogták-e hizlalásra a perlé­seket és ahol látták, hogy & gazdák nem tették ezt meg, a tanács figyel­meztette őket: a beadás elmul-asztá­eja miatt mennyi kártérítést kell fi­zetniük. Az egyéni elbeszélgetést a meggyőzést alkalmazzák és ered­ményesen. Büszke arra az, egész község dolgozó parasztsága, hogy ííinios adósságuk és- egy emberként fogadták meg, nómi is lesz ezután sem. Az őszi mimikák időiben és jó mi­nőségben való elvégzéséről is gon­doskodóit a pártszervezet és a ta­nács. Tudják, hogy a jövő évi be­gyűjtés sikeres végrehajtásának és a dolgozók kenyérellátásának biz­tosítása azon is múlik, hogy most milyen talajba és mikor vetjük el a magot. A község vetéstervét most bontják fel a gazdakönyvekben megállapított területekre. Minden gazda kötelezvényt ír alá, amelyben 'vállalja, hogy a földte­rületéihez mérten a kiírt növényfé­leséget a megszabott nagyságú föld­területen elveti. Amikor a gazda a vetés megtörténtét jelenti a tanács­nál, akkor egy vb. tag és két ta­nácstag felméri az illető gazda ve­tésterületét, hogy az előírt terület­nek megfelel-e amelyet elvetett. Minden gazdának kötelessége az őszi mélyszántást elvégezni. A me­zőőrök és diilőffelelösök minden Oslo beszámolnak a tanácsnál a munkák menetéről és arról, hogy az őszi mélyszántásokat az előírt 20—25 cm mélyen végzik-ie. Megnézték a faluban, hogy hány használható vetőgéjp van, amelyi­kek hibá-sak, az:t azonnal kijavít­tatják a gazdával. • A vetés gyors elvégzését biztosítják A gazdák összeállnak segíteni egymásnak. A velőmag csávázásához máit a földműves-szövetkezettel megrendeltették a kellő mennyisé­gű csávázósz.ert. A dolgozó parasztokkal állandóan tudatosítják, hogy csak csávázott vetőmagot vethetnék és ezt a vetés idején a, tanács ellenőrzi. Tudják azt, hogy a jövő évi jó termés alií-pja a gondos, időben végzett mélyszántás, a vetőágy elkészítése, a gondos talajmunka, a jól kéziéit gondosan szelektált, csávázott ve­tőmag. Kapoly község pártszervezete és tanácsa most sem késlekedett, ha­nem' a jó gazda gondoskodásával előrelátóan és alaposain felkészült a feladatok végrehajtására. Községi pártszervezeteink és ta­nácsaink kövessék Kapoly köz­ség példáját, hogy -egész megyénk területén sikeresen tudjuk megol­dani az őszi begyűjtést és időiben befejezzük a vetési .munkákat. Ez­zel elősegítjük a terimöseredménye- inik növekedését és a dolgozó né­pünk felemelkedését. Küszöböljük ki a munkafegyelemben mutatkozó hibákat A megoldásra váró gazdasági feladatok teljesítése közben sok­mindenről beszélünk. Tervteljesí- tésről, munkafegyelemről, munka- versenyről, tervfegyelemről 1— de a munkafegyelemről, annak hiányosságairól, s azok meg­szüntetéséről kevés szó esik mostanában megyénk üzemei­ben. Miért? Talán e téren nincsenek hiányosságok? Megyénk üzemei­ben a munkafegyelem talán olyan szilárd, hogy nyugodtan el lehet siklani efölött a fontos kérdés fö­lött? Nem. sajnos, ezen a téren még mindig komoly hiányosságo­kat találni és éppen ezért furcsa az, hogy ez a fontos kérdés — amely néik> 1 sem. tervleljesítés, sem a munkaverseny kiszélesítése, sem a tervfegyelem megszilárdu­lása nem képzelhető el — háttér­be szorul Sok példát lehelne felemlíteni megyénk üzemeiből. Még mindig gyakran megfeledkeznek arról, hogy ahol az éberség háttérbe szorul, megfeledkeznek az ellen­ségről, ott az szabad területet ta­lál aknamunkája kifejtésére. Sok az olyan üzem, ahol túl liberálisan kezelik a munkafegyelem kérdé­seit, a bér és nomiacsalókat, a szabotálókat. Megtűrik soraik kö­zött a jobboldali szociáldemokra­tákat éo a demagógokat. Ha rájönnek egy-egy hibára, még mindig csupán figyelmetlen­ségnek, vagy hanyagságnak tu­lajdonítják a hibák bekövetkezé­sét, s amögött nem keresik az el­lenség kezét. Ez a túlságos jóhi­szeműség, mondani sem kell, hogy mennyire hasznára van a soraink­ban megbújt jobboldali szociálde­mokratáknak, a klérus ügynökei­nek. Példa erre a Kaposvári Fonoda esete, ahol az ellenség befurako­dott a dolgozók közé, szinte aka­dálytalanul végezte romboló mun­káját,. munkásellenes cselekede­teit, amíg a dolgozók és a párt le nem leplezte őkét. A Horthy-fa- sizmus minden rendű és rangú volt népnyúzó elemei szabad területre találtak itt. Ugyanígy a Tatarozó Vállalatnál is fennálltak -ezek a hiá­nyosságok. Ez a példa is azt mu­tatja, hogy nem szabad önelégültnek len­nünk, az ellenséget még nem számoltuk fel, mindenhol oft van, ahol terü­letet tálál munkája kifejtésére. Üzemeinkben még mindig sok lazaság található. Még sok helyen nincsenek üzemi pártszervezeteink tisztában a szo­cialista munkafegyelem kérdései­vel. Különösen az építőipar terüle­téről lehetne számtalan példát fel­sorolni, ahol még mindig túl laz-a a munkafegyelem. A Kaposvári Magasépítő Vállalat építkezésein még mindig túl gyakran előfor­dul az, hogy a dolgozók ebédidő előtt 10 perccel és jóval a munka idő befejezése előtt otthagyják munkahelyüket. A kaposvári Fo­nodaépítkezésen még mindig túl gyakori a felesleges séta és a ló­gás. Nem szokatlan látvány az sem, hogy délután 2 óra körül egy- egy hűvös zugban elhúzódva cso­portosan bűssölnek, cigarettáznak a dolgozók. A munkafegyelem meglazításának egyik leggyakoribb formája építkezéseinken az igazo­latlan mulasztás. A Fonoda-építkezésen csupán augusztus hónapban 33 dolgo­zó mulasztott igazolatlanul, I összesen negyvenhárom na­pot. Ezek a.z igazolatlan mulasztások nagy -kieséseket okoznak a határ­idő betartásánál. íme, egy építkezés és a fegyel­mezetlenségnek mennyi formáját, mennyi válfaját lehet megtalálni. És így még lehetne tovább sorol­ni nemcsak az építőipari üzeme­ket, de ugyanígy vehetnénk a Csurgói Leniizemet, ahol ugyan­csak gyakori az igazolatlan mu­lasztás, vagy a Gyékényesi Kavics- kítermelő üzemet. A Kaposvári Vasöntödében, a Tejüzemben és még több üzemében megyénknek, a munkadő befejezése előtt 5—10 perccel már abbahagyják a mun­kát. Hat munkásnál ez a 10 perc már egy óra veszteséget, 60 mun­kásnál 10 óra veszteséget jelent az üzemnek, népgazdaságunknak. Több munkahelyre későn érkezik a dolgozók egyrésze. Itt ugyancsak a Fonoda-építkezés jár az „élen", ahol legtöbben hétfőn reggel kés­nek el. Ezeken a hibákon túlmenő- leg a Kaposvári Magasépítési Vál­lalatnál még vannak hiányosságok. A dolgozók szombaton rendsze­rint korán eltávoznák a munka­helyről utazás ür.tigye alatt és hét­főn reggel később állnak munkába. Aratás ideje alatt nem egy dolgo­zó hosszabbította meg négynapos aratási szabadságát annyira, hogy még a cséplés ideje alatt is ott­hon tartózkodott. A nagyatádi építkezésen a fizetések rendsze­rint 12 őrekor vannak, de negyed 12 órakor mar a dolgozók 80 szá­zaléka abbahagyja a munkát és felsorakozik munkabérfizetésre. A kapolyí építkezésen a szer­vezetlenségből adódik az, hogy nem használják ki a munka­idői. Itt „kapun belüli“ mun kanélkülíség uralkodik. Víz­hiány és anyaghiány miatt a dolgozók sokszor félnapig ül­nek munka nélkül. Az üzemi szakszervezetek csak be­szélnek a munkafegyelemről, de elnézi,k ezeket a hiányosságokat, a komolyabb fegyelmezetlenséget pedig liberálisan kezelik. Ezek el­len a hiányosságok ellen, a munka- fegyelem lazítói ellen, késések, ló­gások, igazolatlan mulasztások el­len kim életlen harcot kell folytat­ni. Mint számtalan példa bebizo­nyította, igenis van a munkafegye­lem terén hiányosság. Tárjuk fel székét a hibákat és küszöböljük ki! A legkisebb hiba is, ami a mun­kafegyelem terén előfordul, akadá­lyozza a termelést, tervünk telje­sítését és igen gyakran a kis fe­gyelmezetlenségekből adódnak a komoly hibák. Az üzemi pártszervezetek, szak- szervezetek funkcionáriusaira, népnevelőire komoly feladat vár a munkafegyelem megszilárdítása, a hibák megszüntetése érdekében. Elsősorban népnevelőink feladata a munkafegyelem megszilárdítása. Ezen a téren igazi harcos, a kriti­ka és önkritika szellemétől átfű­tött kommunista agitácíóra van szükség. A munkafegyelem lazítói, a munka megszervezését elhanya­golok leleplezése, a kár ismerte­tése nagy gyakorlati nevelőmód­szer nemcsak a hiányosságokért felelős döigozó, hanem az egész közösség számára. De nemcsak a munkafegyelem lazítói, hanem a hibák előidézői, a hibákat liberálisan kezelők el­len is komoly harcot keilil vívni. A hibák elleni kíméletlenség, az opportunizmus elleni harc kommu­nista tulajdonság és kötelessége is minden párttagnak, s minden becsületes dolgozónak. Nem szabad, hogy üzemeink­ben és különösen az építő­iparban gyökeret verjen az egyéni felelősség hiánya. Nem szabad azt hinni, hogy az egyéni felelősség hiánya magától feltűnik, vagy ki lehet küszöbölni hangos szólamokkal, ráolvasások­kal. — „Súlyosan tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az egyéni fe­lelősség hiányát ki lehet küszöböl­ni a gyakorlatból beszédekkel és ráolvasásokkal. Nem, elvtársak, az egyéni felelősség hiánya maga­tói soha nem fog eltűnni. Csak nekünk magunknak lehet és kell azt megszüntetnünk, mert mi va­gyunk hatalmon, mi és ti, mi fe­lelünk mindenért..— mondotta Sztálin elvtárs és ez a mi viszo­nyainkra pontosan ráillik. A népnevelők tudatosítsák a dolgozókban, hogy mindenért fele­lősséggel tartoznak, a gépért, amin dolgoznak, a terv teljesítéséért, a munkafegyelemért, _ mindenért, mert hisz övék a hatalom, a gyár, az ország.

Next

/
Thumbnails
Contents