Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

Vasárnap, 1952 augusztus 3. SOMOGYI NÉPLAP 3 Horthysta jegyző és kulákcimborái akadályozták a begyűjtést Rinyabesenyőn A begyűjtési minisztérium jelentése: Zala megye 68.1 százalékkal vezet a gabonabegyüjtési versenyben „Ne becsüljük le a belső ellen­séget. Ha gyengül, .beáss« magát', neheien felismerhetővé válik, de magától meg nem semmisül . . (Horváth Márton elvtársnak a Körponti Vezetőség Olésén elmondott beszédéből.) Somogy jelenleg a második he- Ivet foglalja el a megyék begyűjtési versenyében. Nem sikerült az élre ■törnie — főként azért, mert a nagy­atádi járás rossz munkája az egész megye teljesítményét erősen vissza­húzza. A nagyatádi járás pedig azért utolsó mert a járási tanács vezetői, s elsősorbam Magyar István a tá­vollévő tanácselnök helyettese, az olyan állatni funkcionáriusok közé tartozik, akikről a Központi Veze­tőség legutóbbi ülésén megállapí­totta: munkás*)sztálIgái szem­ben akarják „védeni" a falut, lazí­tani szívelnék <a közteherviselést..." A nagyatádi járási tanács vezetői azzal a gondolattal fogtak hozzá a gphonahegyiij 1 é.slhez: „Ha sikerül jó, ha nem sikerül — úgy is jó — el­végre nálunk rossz volt az időjá­rás.“ A tanács vezetői ugyanazt a nótát fújják, mint az osztályellen­ség. Természetesen így nem figyel­hettek fel arra, hogy ebben az op­portunista légkörben mint hal a vízben, úgy éldegéltek az egyes köz­ségi tanácsokban niég bennmaradt ellenséges elemek. Rinyabesenyőn például a tanács egyenesen a ku- lákok eszközévé vált a dolgozó pa­rasztok ellen. ,,A példamutató adminiastrátor“ Amikor tavaly márciusban új nyilvántartó foglalta ej hivatalát a rinyabesenyői tanácsházán, Borda Imre lan ácséi nők nagyon elégedett volt vele. Az ,,Illés kartái-sból*1 ha­marosan „Feri", ,.Ferikém“, sőt „Feri komám“ lett, különösen, ha a tanácselnöknek, vagy a titkárnak valami sürgős kimutatást, jelentést kellett készítenie. Illés Ferenc ha­marosan „nélkülözhetetlen ember- ré‘‘ vált. Ha a járási tanácstól ins­truktor érkezett — elsősorban a nyilvántartóval tárgyalt. Ha valame­lyik dolgozó parasztnak ügyes-bajos dolga akadt — csak Illéshez irá­nyították. övé lett a legszebb Író­asztal. ö állapította meg a tanács­ülések napirendjét. Ha valaki el­lentmondott neki,, rögtön felfor- tyanf. ,,Szakkérdés ez bátyám, ma­ga »em ismerheti.“ Vakon megbíztak Rinyahesenyőn Illés Ferenc nyilvántartóban. A ta­nácselnök és a tanácstitkár — sú­lyosan vétve az éberség ellen — azt sem nézték meg, honnan és miért került a községbe, nömi kértek róla felvilágosítási a járási tanácstól. Hagyták, hogy illés a fejükre nő­jön, ő irányítsa a tanácsot, ő diri­gálja az elnököt és a titkárt. Fele­lősség terheli Gál Jánost a község párttitkárát is. Elsősorban ö a hi­bás abban, hogy a község kommu­nistái i#m vették fel a harcot már az első pillanatban a tanácsházán uralkodó ellenséges szellem ellen. ,,!gaz, hegy egy kicsit többet iszik a kelleténél, de szorgalmas, jó mun­kacím,.. Példamutatóan ellátja az adminisztrációt, munkája jótéko­nyan hat a rinyabesenyői tanácsra“ — ez a vélemény alakult ki Illésről a nagyatádi járási tanácsban is, ahol pedig jól ismerték a múltját. A „példamutató adminisztrátor“ nemrég egyedül maradt a tanács­házán. A titkárt máshová helyezték, az elnök iskolára ment -—■ Illésre hagyták a hivatalt, az iratokat, a pecséteket- Kutyára bízták a hájat. Illés Ferenc most „küldöttséget“ szervezett. Ivet Íratott alá dolgozó parasztokkal,, hogv a beadás mér­séklését kérik. Hogy nagyobb le­gyen a bizalom, az ívre hamisította a távollevő párttitkár nevét. Ezzel az „akcióval“ akarta a község dol­gozó parasztjait az állam ellen han­golni. De a hamisítás kiderült. És kiderült a „parasztok jóakarójá­nak“ Illésnek sötét múltja is. 1940-iben fűsizerüzlete volt Hed- rehelven. Felesége előbb az urada­lomban volt va jmester, ma jd önál­lósította magát és tejcsarnokot nyi­tott, Győrfi Kálmán, meg a többi volt nincstelen hedrahelyi napszá­mos sokat beszélhetnek róla, ho­gyan vándorolt a volt zsellérek minden nyomorúságos napszáma az uzsorás kereskedő Illés kasszájába. De Illés még többre vágyott. Cim­boráinak, a községháza teljhatalmú urainak: Csöndör József 100 holdas, Böndi József 50 holdas ku’ákoknak és a falu bírójának: a 40 holdas Biró Istvánnak segítségével hama­rosan bevonult a horthysta közigaz­gatásba. . A boltot meg eladta hú­gának, aki ma is kereskedő Hedre- Ivelyen, férje Vincze Ferenc, volt Fut lírás gahonakuipec. Illés „karrierje“ gyorsan ívelt fel- relé’: segédjegyző, majd vezetőjegy­ző, a nép hirthedt nyúzója lett- M'ég a felszabadulás utáni is jó so­káig, egészen a tanácsválasztásokig vezetőjegyző maradt Mikén. Akkor tanácstitkár lett belőle. Tavaly ta­vasszal részegeskedés és egyéb bot­rányok miatt leváltották, s Rinva- besenyüre küldték nyilvántartónak. Kulákmentés Most a gabona begy ii j t és kellős közepén, ahány nyilvántartási lap­hoz csak hozzányúl az ember, a rinyabesenyői tanácsházán — mind a „példamutató adminisztrátor“ gyalázatos rombolőmunkájáról ta­núskodik. S csak természetes, hogy elsősorban a kulákok lapjaiban hemzsegnek a hamis adatok. ..gyakran a kulak beadási ter­heit hárítják át a dolgozó parasz­tok vállaíra ahelyett, hogy érvényt szereznének államunk rendelkezé­seinek, <amelyelc tudvalevőleg a dol­gozó parasztot védik, a kuláJckaj szemben és nem megfordítva" — hangsúlyozta a Központi Vezetőség ülésén Horváth Márton elvtárs. Ri- nvabesenyőn id. és iifj. .N »szinti i Dániel kulákoknak az első félévben két sertést kellett volna be» d ni ok. Volt miből: a két kóláknak két anyakocája és hét s/ülidője volt. De nem adtak be egy sertést sem, in­kább leülték: Illés két vágási en­gedélyt Ls kiállított részükre. Mikor « tanács látta, hogy a két kulák „nem hajlandó“ teljesíteni a be­adást — dolgozó parasztokra ve­tette ki a kötelezettséget s tőlük hajtotta 'be a két sertést. ,-,A tervei tű zz1;-!-vassal teljesíteni kell — haj­togatta Illés. — Onnan veszünk el, ahol találunk“. Ezzel kettős célt akart elérni. Egyrészt megmentette a beadástól» kulálkokait, másrészt p?- J dig el akarta idegeníteni az állam­tól a dolgozó parasztokat. „.■egy év alatt kerek százezer ka- tasztrális holdra tehető az a kulák- földtefület, amelyet a fennálló ren­delkezések megsértésével a helyi ta­nácsok különböző címen nem ku- láJcföIddé minősítettek“ — figyel­meztet a Központi Vezetőség leg­utóbbi ülése. Rinyabesenyőn köz­tudomású. hogy Kósik Józsefnek még 1949-ben is 49 hold földje voll. A múltban cselédélvet tartott — fia­talokat, tíz-tizenegyéves iFlencgye- rekeket — ma mégis „dolgozó pa­raszttá nyilvánították“. Ugyancsak „közápparaszttá“ vedlett Illés cim­borája, akivel sülve-főve együtt volt: Kulcsár József terményfelvá- sárló is. Még tavaly is jóval meg­haladta a földje a 25 holdat. De ez a föld — a tanács kimutatása sze­rint — megszűnt kulákiföld lenni. „Eltűnik a kulákiföld, sokszor a kulák és az állatállománya" — mu­tatott rá a Központi Vezetőség ülé­sének beszámolója- Rinyabesenyőn Csábi József né 40 holdas kulákasz- szony szántója a kimutatások sze­rint egy év alatt négy holddal „csök­kent“. Ez a négy hold egyszerűen kámforrá vált, eltűnt a kulák nyil­vántartási lapjából és beadási köny­vecskéjéből is. Csábiné állatait se el nem adta, s — ahogy Illés állít­ja — le sem vágta, mégis „eltűnt“ három tehene és négy disznaja. Most, a gahonabegyüjtés idején egyetlen kulák se,m teljesítette köte­lezettségét, nem adott be aiz állam­nak annyi gabonát, amennyit be­adási könyvébe már hónapokkal ez­előtt bejegyeztek. S ugyan ki bün­tette volna meg őket ezért? Talán kebelbarátjuk: Illés, a ’inyabese­nyői községháza „koronázatlan ki­rálya?“ Hamit« jelentések A rinyabesenyői tanács a dolgozó parasztoktól sem követelte meg az állami fegyelmet, a törvény betar­tását. A Központi Vezetőség ülése hangsúlyozta, hogy a. munkás-pa­raszt szövetség további erősítésének ma az első legfontosabb feladata: „...megnyerni a dolgozó parasztság egészét az állam iránti kötelezett­ségek maradéktalan teljesítéséhez". Illés mindent elkövetett, hogy mi­nél kevesebb dolgozó paraszt tel­jesítse kötelezettségét. Hamis kimu­tatásokat küldött a járási tanács­hoz. Nap, mint nap azt jelentette: Rinvabe.senyőri minden a legna­gyobb rendben van mindenki a gép­től teljesíti a beadást. A járási ta­nács július 24-i kimutatása szerint például Rinyabesenyőn mindössze egy hátralékos dolgozó paraszt akad. Aki egynéhány kiló ánpát, vagy búzát vitt; a ‘begyüjtőhelyre, annak nyilvántartási lapjára Illés már ráírta „Teljesített*' — Nézzék csak meg a cséplési eredményeket, milyen alacsony a termésátlag, — ezt duruzsolta unos- untalan a dolgozó parasztok fülébe Illés meg kenyerespajtása: a kulák Kulcsár József. S az egyik cséplő­gépnél valóban, hihetetlenül ala­csony volt a termésátlag. Ott ahol — illés felesége volt a cséplőgép­ellenőr. A cséplőgépellenőrnek úgy kell vigyáznia az állami érde­keire, mint két szeme világára. MOg kell akadályozni, hogy akár­csak egyetlen szem gabona is fekete útra „téved jen". De Illésné egye­nesen rábeszélte a dolgoizó parasz­tokat a csalásra, arra, hogy be­csapják, megkárosítsák államukat- Vincze Gábor 9 és fél holdas gaz­dának —- teljesen indokolatlanul — egy kereszt (18—20 kéve) búza ké- ziicsépléséré adott engedélyt Illés. Felesége pedig gondoskodott arról, hogy jó vaskos 45 kévéből álló ke­reszt maradjon) a- gépi cséplés után Vincéék udvarán, illésné még az­nap telesirta a falut, hogy ilyen ke­vés, meg olyan kevés gabonájuk termett Vincééknek, s a 45 kéve, mintegy 80 kiló búzát természete­sen „kifelejtett“ Vincéék termésé­ből. A 11 holdas Tóth Sándor, a 12 holdas Kis János, a 8 holdas Hor­váth József közvetlenül a géptől teljesítette a beadást, ők és még jó néhány becsületes dolgozó pa­raszt beadásukkal cáfolják a horthysta jegyző és a kulákok ha- zúgságait. És Illés, aki oly enge­dékeny volt » törvénysértőkkel szemben — a becsületesen beadó dolgozó parasztokat zaklatta, azzal fenyegette, hogy minden feleslegü­ket, az utolsó szem gabonájukat is elhozza. # * % Mióta- Illések kártevését leleplez­ték s a kulákokkaj összejátszó Illés házaspárt letartóztatták —- megja­vult a munka Rinyabesenyőn. A 'község a nagyatádi járásban már elkerült az utolsó helyről, s vasár­nap óta mind több és több beadott gabona gyűlik össze a rinyabese­nyői f öl d m ű vess zö vet k e z et raktá­rában. De az eset tanulságait még nem vonta- le eléggé sem a nagyatádi járási tanács, sem a somogymegyei tanács. A som-ogymegyei tanácsra vár az a feladat, hogy kemény kéz­zel rendet teremtsen végre a nagy­atádi járásban, $ szigorúan felelős­ségre vonja azokat, akiknek oppor­tunizmusa miatt hosszú hónapokon át garázdálkodhattak a rinyabese­nyői kártevők. Pincési Pál. (A Szabad Nép augusztus l-i szá­mából.) A megyék begyűjtési versenyének lendülete egyre fokozódik. A cséplés ütem« a- hét második felében a:z első három naphoz vi­szonyítva; 13 százalékkal emelke­dett A cséplőgépek ,ntaipi teljesít­ménye átlagosan a legtöbb helyen túlhaladta a napi normát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cséplés ütemét núm kell még to­vább fokozni. Különösen Borsod, Szabolcs, Haijdu, Pest és Nógrád megyékben. Ezek a megyék lema­radtak a begyűjtésben. Július 30-án 9 megye napi tel­jesítése -túlhaladta begyűjtésben a 300 vagont. Szolnok, Somogy és Győr megye 400 vagonon felül adott he. Július 31-én Békés me­gye 602 vaigonns begyűjtésével az eddigi legmagasabb eredményt ér te el. A hét második felében a legjobb el őrelhal ad ást a gabonabegyüjtésben Vas megye érte el 21.2 százalékkal növelte eredményét és ezzel elhó­dította a második helyet Somogy­iéi!. A legrosszabb eredmény ezen a hétén is Borsod megyéiben volt, amely mindössze 13.5 százalékkal növelte begyűjtési eredményét. A gabonabegyüjtési verseny állá­sa : 1. Zala 68.1, 2. Vas 55.9, 3. So­mogy 55.1, 4. Csongrád 51-9, 5. Rács 48.8, 6. Szolnok 48.2, 7. Győr 48.1, 8. Hévé* 47.7, 9. Komárom 47.5, 10. Veszprém- 47.3, 11. Pest 47.1, 12. Békés 45.9, 13. Tolna 43.3, 14. Baranya 43.1, 15. Szabolcs 40.2, 16. Hajdú 38.9, 17. Fejér 36, 18. Nógrád 33.2, 19. Borsod 24.7. A begyűjtési minisztérium járási és községi vándorzászlaját a jövé vasárnap ítélik ismét oda a legjob­baknak. A megvék augusztus 20-na vállal­ták, hogy a gabonabegyüj tés mel­lett -maradéktalanul teljesítik hí- zottsertésbegyii jtési tervükéit is. A hízoltsertésbegyüjtésben Zala megye vezet, 2- Heves, 3. Fejér me­gye. Szabolcs megye az utolső he­lyen vám. A to jásbegyüjtésben GyŐT megye vezet, 2. Vas, 3. Zala megye. A ban»mf iibe-gyü jtésben Békés me­gye az e'l-ső, Csongrád g, második­A tejbegyü jtésben Fejér megye halad az élen, közvetlen a nyomá- han van Komárom. Fokozzuk a begyűjtés ütemét, hogy megmenthessük a megye becsületét A pénteki napon a megyében 404 vagon 95 mázsa gabonát gyűj­töttek be. Ez az eredmény közel sincs arányban a cséplésseüi, ezért minden erőt mozgósítani kell, meg kell gyorsítani a begyűjtés ütemét, hogy minden járás határidőre tel­jesíteni tudja beadási kötelességét. Pártszervezeteink mozgósítsák a népnevelőket, keressék fel a csé- peltető gazdákat és helyi konkrét agitáción keresztül győzzék meg őket a beadás géptől való teijesi tésére. Népszerűsítsék az élenjáró dolgozó parasztokat, a hangos- híradó, szemléltető agitáció min­den eszközét használják fel az élenjárók népszerűsítésére, a ha­nyagok, kötelességmulasztók ki- pcJlengérezésére. Tanácsaink min­den járásban, minden községben követeljék meg az államfegyelem szigorú betartását, felvilágosító munkával, a törvény erejével biz tosítsák a begyűjtés sikerét. Ne legyen egyetlen járás, község, de egyetlen dolgozó paraszt sem, aki adósa maradna államunknak. Fo­kozza begyűjtési ütemét az élen haladó fonyódi és csurgói járás, fordítsanak az eddiginél sokká1! nagyobb gondot a begyűjtésre a hátulkullogó kaposvári és nagy­atádi járásokban, verjék vissza az ellenség minden megnyilvánulását, megalkuvás nélkül végezzék mun­kájukat, hogy a megye becsületén ne essen csorba. A járások pénteki helyezése a gabonabegyüjtésben: 1. Fonyódi, 2. csurgói, 3. mar­cali, 4. tabí, 5. siófoki, 6. bar­csi, 7. kaposvári, 8. a nagy­atádi járás. A csurgói járás, amely hosszú időn keresztül a begyűjtés élén ha­ladt, megelégedett az eredmények­kel, nem harcolt azért, hogy az el­ső helyet megtartsa. Elbizakodott­ság, az eredményekben való meg- megnyugvás, megelégedettség lett úrrá a járás vezetőin, pedig erre semmi ok nincs, hisz ha nem fo­kozzák az eredményeket, könnyen lejebb csúszhatnak a harmadik, negyedik helyezésre, végső eset­ben az utolsó közé. Váltsák valóra ígéretüket a járás vezetői, bizo­nyítsák be, hogy emberei az adott szónak, előzzék meg a fonyódi já­rást. A nagyatádi járás a Szabad Nép bírálatában sok értékes út­mutatást kapott munkája megjaví­tásához. Hasznosítsa ezt az útmu­tatást. Számolják fel a tanácsoknál uralkodó opportunizmust, a járás» tanácsnál megmutatkozó közönyt, ne legyenek a megye eredményei­nek visszahúzói, féíkezői. A. lemaradt községiek Tegyenek példát az élenjáróktól teljesítsék a tervet Naponta születnek szép eredmé­nyek azokban a községekben, ahol a tanácsok érvényt szereznek a törvénynek, ahol a politikai felvi­lágosító munka mellett alkalmaz­zák a törvényt a nem teljesítőkkel szemben. Kisberény községben érvénye­sült a jelszó: „a cséplőgéptől a rak­tárba” és így a cséplés befejezésé­vel egyidőben a gabonabegyüjtés is haladt. Jó munkát fejtett ki a balaton- boglári pártszervezet és tanács, ahol a dolgozó parasztok becsület­tel tettek eleget állampolgári kötelezettségüknek. A község teljesítette gabonabe- gyiijtési előirányzatát. Jól dolgoznak Legyeltótiban is, mert a begyűjtési tervüket már 100 százalékra teljesítették. Hács köz­ségben a tanács állandó ellenőr­zést végzett a cséplőgépeknél és a cséplés gyors elvégzésével biz­tosították a begyűjtés maradékta­lan teljesítését. Hollád község dolgozó paraszt­sága mindjárt a géptől vitte be a gyűjtőhelyre az államnak járó ga­bonát. így a község az élenjárók között foglal helyet a begyűjtés­ben. Balatonmárián a vezetők pél­damutatása ragadta magával az egész község dolgozó pa­rasztságát. Állandóan népszerűsítették az élenjárókat és szigorúan alkalmaz­ták a törvényt azokkal szemben, akik hanyagságukkal hátráltatták a begyűjtést. 100 százalékon felül teljesítették a gabonabegyüjtési tervet a községben. Kéthely községben befejezéshez közeledik a cséplés és begyűjtés, 4—-5 százalék van vissza a kenyér- gabona 100 százalékos teljesítésé­ből, árpából 170 százalékra telje­sítették az előirányzatot. Minden mód megvan arra, hogy rövid időn belül kenyér- gabonából is túlteljesítsék a tervet, megszerezek a szabad­piacot. Somogyjád község árpából 110 százalékra teljesítette a begyűjté­si tervet, búzából 80 százalékra állnak, a cséplés befejezésével tel­jesítik kötelességüket, mert a dol­gozó parasztok a géptől azonnal beviszik a kötelezőt. Megyénk tanácsai kövessék az élenjáró községek tanácsait, haji- sáli végre a párt és a kormány határozatát, szerezzenek érvényt a törvénynek azokkal szemben, akik hátráltatják a begyűjtést. Dolgoz­zanak úgy, hogy mielőbb felsora­kozhassanak az élenjáró községek közé.

Next

/
Thumbnails
Contents