Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

r//Z 9 PROLETÁRJA/ TELE/ SIMOtTI NIMM a béke ereinek újabb győzelme: André Stil eiviárs szabad Szilárdítsuk a Párt és tömegek közötti kapcsolatot Harcoló koreai esztergályos munkásnők A kaposvári tóflV dolgozói idejében felkészülnek az őszi csúcsforgalomra pDflhatánoIRSniBI Ü JA AAEGVt 1 PÁRT BÍZOTTS ÁGÁN Ak lA P J A IX. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1952. JULIUS 20. Fokozzuk a munkaversenyt mezőgazdaságunkban . ,,A verseny valójában a szocia­lizmus építésének kommunista módszere, mely a dolgozók milliós tömegeinek legnagyotoMokú akti­vitásán alapul“ tanítja Sztálin elv- társ. Mivel mi is a. szocializmuson munkálkodunk. elengedhetetlen a szocialista verseny széleskörű al­kalmazása. A verseny kibontakozá­sa már egész iparunk területén ko­moly lendületet vitt a termelésbe, egyre nagyobb eredmények szület­nek. A verseny nyomán nemcsak, ho.<?v t ellj esi tik a tervet ipari dolgo­zóink, hanem nbm egy esetben' több százalékkal túlteljesítik. Ezt bizo­nyítja a Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése az ötéves népgazda­sági terv harmadik éve második negyedének végrehajtásáról, amely szerint a nehéziparunk 1(M.8 szá­zalékra. a gyáripar 101.7 százalékra teljesítette ez év második negyedévi tervét. De nemcsak az iparban, hanem a inezíigazdaságban is nagy szerepe van a versenynek, amely hozzájárul a termésátlag emelésének és a ter­melés írni nőségének If okozásaihoz. Me­gyénkben is kibontakozóban van a versenymozgalom, amelynek már kisebb, nagyobb eredményei is van­nak, így pl. az aratásban és a be­gyűjtésben megnyilvánul ez több községben. Többek között Potony és Tótuj- falu községek állandóan versenyben állanak egymással és így az aratást határidő előtt, szamveszteség nél­kül befejezték. Ezekben a községek­ben a dolgozó parasztok között *s folyik párosverseny. A begyűjtésben Tótujifalu vezet, de Potony is állan­dóan igyekszik a nyomában. TszeS- inkben is egészségesen fejlődik a verseny, amely az állattenyésztés­ben is komoly eredményekkel járt idáig is. így pl. a böhönyei „Sza­badság“ tsz-ben Farkas Ferenc te­henész 15 literre emelte a fejésátln- got, vagy a somogygeszti Újba rázd a tszcs sertésgondozója, Androkity János négyszer fialtatott 9—7 Há­lás! átlaggal. Az eddigi eredmények­nek máris nagy jelentősége van, de ez még nem kielégítő. Megyénkben még néhi szélesedett ki a verseny- mozgalom kellő mértékben, és ahol van is verseny, az is igen, vontatott, nem harcos, nem élénk. Ali sem bi­zonyít)]» jobban, mint a Zala és Somogy közti verseny eredménye, amely túlsúlyban mindig Zala felé húzza a mérlegei- Községi párt- szervezeteink és tanácsaink, nem szervezik kellően a versenyt, a já­rási és megyei szerveink sem, tu­lajdonítanak nagyobb jelentőséget a versenynek. Komoly hiba a ver­senymozgalom szervezésénél az, hogy nem kezdeményezők a párt­tagjaink. Nem élünk azzal a kom­munista' módszerrel, amelyet Sztá­lin elvtárs tanít. Hogy mennyire hűtlenül kezelik a verseny kérdését sok helyen. erre példa Bábonyme- gyer község, ahol még a verseny- táblát sem használják másra, mint hogy összejöveteleket é's gyűléseket hirdetnek rajta. Töibtí helyen találkozhatunk olyan! esettel, hogy az élen­járók, a iversenygyőztesok nevét sem írják ki a ver&enytáblára, így az­tán ellaposodik a verseny. Megyénkben idáig mintegy 100 község versenyez, amely igen ele­nyésző mennyiség és még ezekben a községekben sem versenyeznek egymás között mindenütt a dolgo­zó parasztok, márpedig a községek közötti verseny úgy lehet csak ele­ven és eredményes, h.a a dolgozó parasztok is versenyeznek egymás között. A versenynek komoly hiányos­sága, hogy nem mindig konkrét, nem vetik papírra a versenyponto­kat és legtöbb esetben az értékelés is elmarad. A versenypontokat fon­tos, bogy lerögzítsük papírra, me­net közben, ellenőrizzük az eredmé­nyeket és a határidő lejártakor értékelni kell. Ez; azonban nőm, azt jelenti, hogy a verseny kampány- feladat, a. versenynek állandónak kell lenni. A szocializmus építése, ötéves tervünk megvalósításáért fo­lyó harc néni áll meg egy pillanat­ra. sem és itt a versenynek kell lenni a hajtóerőnek, amelyet a párt vezet. Megyénk mezőgazdaságában most különösen, harci feladatnak kell, hogy tekintse minden kommu­nista a verseny kiszélesítését és élénkítését. Járási pártbizottságaink segítsék á v<'rsenymozga]cím szervezéséi, fa­lusi pártszervczeteinkniek. Neveljél, a párttagokat « verseny élharcosai­vá. De nevelni kell a széles dolgozó tömegeket és bevonni őket a ver senyih-'. A kommunista példamuta­tásnak itt is érvényesülni kell, hogy azután őket kövessék a pártonkí- viili tömegek. A most előttünk álló nagy felada­tokat csak úgy tudjuk sikeresen megoldani, ha a verseny legszéle seb'bkörű kifejlesztésé! biztosítjuk. A csípi.".brigádokban dolgozó jpártcso- poi-tokn.ak, de minidén egyes kom ■műn 1stá»ak elsőrendű feladata a verseny szervezése. A csqp'lőfbrigá- dok kössenek egymás közötti ver­senyszerződést. a brigádon belül a dolgozók egymás között is verse övezzenek, mert ez egyik biztosí­téka a cséplés gyors befejezésének. A községi pártszervezetek és ta­nácsok szervezzék a versenyt a dolgozó parasztok között, verse­nyezzenek azon, hogy ki adja be előbb a gabonát, ami az államnak jár, ki lesz az első a tarlóhántás ban és a másodnövény vetésben. Naponta írják ki a versenytáblára a verseny-győzteseket, tanácsülése­ken jutalmazzák meg az élenjáró­kat, tüntessék ki őket díszoklevél­lel és ez serkentőleg fog hatni a lemaradókra is. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink is nagyobb mértékben fejlesszék a versenymozgalmat, gépállomásaink traktorosai közölt most a cséplés és a. tarlóhántás el végzésében k'bontakozott verseny eredményén; keresztül lehet lemérni munká jukat. A traktoristáknak tö­rekedni kell. ki kell élezni a ver­senyt, a legjobb traktoros cím el­nyeréséért. Azokban a községekben, ahol még nem állnak versenyben, a pártszervezetek és a tanácsok politikai felvilágosító munkával szervezzék a dolgozó parasztságot és kössenek versenyszerzödést. Min.d a megyei, mind a járási és községi szerveinknek az eddiginél sokkal nagyobb odaadással kell szervezni a versenyt mert ez egyik biztosítéka a. begyűjtés sikerének. „A szocialista verseny azt maradja: egyesek rosszul dolgoznak, mások jól, ismét mások még jobban,, érd ától a legjobbakat és kövess el mindent, hogy a fellendülés általá­nos legyen“ —tanítja Sztálin elv- társ. Érjük el mi is a legjobbakat a jó versen ymozga lem on keresztül, zárkózzunk fel minden munkában az élenjáró miegyék mellé. DICSŐSÉGTÁBLA A begyűjtési minisztérium versenyj elentése BOGNÁR LAJOS somogyszent- páli 5 holdas dolgozó paraszt be­adási kötelezettségét 200 száza­lékra teljesítette. KISMENI FERENC szenyéri 7 holdas dolgozó paraszt beadását 200 százalékra teljesítette. BENCZE GYULA csákányi 6 holdas dolgozó paraszt az állam­mal szembeni kötelezettségét 162 százalékra teljesítette. RUDÁNY JÓZSEF ladi 8 hol­das dolgozó paraszt beadását 150 százalékra teljesítette. BEBICS ISTVÁN somogy szén l- páli 10 holdas dolgozó paraszt be­adási kötelezettségét 143 száza­lékra teljesítette. HUBERT 'JÁNOS Hadi 7 hol das dolgozó paraszt beadását 145 százalékra teljesítette. A behordás az elmúlt héten a legtöbb megyében meggyorsult. Most már az tgész országban búg­nak a cséplőgépek. Minden köz­ségben folyik a beadás is. Dolgozó parasztságunk közvetlenül a csép­lőgéptől beadja az előírt gabona- mennyiséget, eleget tesz .az állam iránti kötelezettségének. A tanácsok zöme a felvilágosító munka mellett 48 órán belül al­kalmazza a törvényes intézkedést ázokkal szemben, akik beadásu­kat halogatják. Az állami fegye­lem megköveteli minden tanács­tól, hogy azonnal alkalmazza a törvény szigorát és ne tűrjön sem­miféle lazaságot, ne engedjen semmiféle címen kibúvót a kötele zettség teljesítése alól. A kuiá- kokkal szemben fokozott éber­séggel kell eljárni. A begyűjtés üteme minden me­gyében tovább fokozódik. Zala megye megtartotta kezdeti lendü­letét és változatlanul a gabonabe- gyüjtés élén halad. A gabonabegyüjtési verseny ál­lása: 1. Zala, 2. Somogy, 3. Baranya, 4. Szolnok, 5. Csongrád, 6. Bács, 7. Pest, 8. Vas, 9, Heves, 10. Bé­kés, 11. Tolna, 12. Győr, 13. Haj­dú, 14. Veszprém, 15. Fejér, 16. Komárom, 17. Szabolcs, 18. Nóg- rád, 19. Borsod. Vas és Győr megye az elmúlt héten elhanyagolta a hízoU.sertés begyűjtését. Nógrád, Vas és Ko­márom pedig a tojás és baromfi be­gyűjtését. Ezeknek a tanácsoknak meg kell érteniük: az állami fe­gyelem megköveteli, bogy a gabo- nabegyüjtés idején biztosítani kell minden más termény begyűjtését is. Nem hanyagolható el tehát a sertés, a tojás, a baromifi és a tej begyűjtése sem. A gabonabe­adás gyors teljesítése mellett eze­ket a terveket is határidőre, ma­rt déktalanul teljesíteni kell. A. begyűjtési versenyben a marcali járás érte el a legjobb eredményt Megyénk dolgoz ó parasztjai a kenyérgabona aratásának beleje- zése után végefelé járnak a be- hordásnak és megkezdték a csáp- lést. A dolgozó parasztok a nu nisztertanács határozata értelmé­ben közvetlenül a cséplőgéptől teljesítik beadási kötelezettségü­ket. Járásaink versenyében leg jobb eredményt a marcali járás ér­te el, A fonyódi járás második, a barcsi járás pedig a harmadik he­lyezett, Eredményeiket a párt szervezetek jó népnevelő munká­ja, a tanácsok jó szervező munká­ja biztosította. Érvényt szereznek a törvénynek, büntetik azokat, akik elmulasztják a határidő be­tartását. A lemaradt járásokban nem tartják be a törvényt, nem szá­moltatják el azokat, akik 48 órán j belül nem rendezik tartozásukat. ■ Fz a helyzet » nagyatádi, tabí és a kaposvári járásokban. A taná­csok vezetői számolják fel az op- jr orfunizmust, biztosítsák a tör- vénv betartását, tanuljanak az el­múlt év begyűjtési munkájának hibáiból. Az ősziárpa beadásában a bar­csi, csurgói és a nagyatádi járá­sok vezetnek. Nagy a lemaradás a tabí és a kaposvári járásokban, ahol mindössze 20—30 százalékra teljesítették a beadást. Szorgal­mazni kell megyénk járásaiban a gabonabehordást, hogy a cséplés zavartalanságát biztosítsuk. Sztá­lin elvtárs azt tanítja, hogy: „A betakarítás idénymunka és nem szeret várnj. Ha idejében betaka rítoftál — nyertél, ha elkéstél a betakarítással — vesztettél.“ Mi I nem akarunk veszíteni. II répáspusztai tszcs tagsága megkapália a mésodnövényként vetett kukoricát A répáspusztai „Első ötéves terv“ termelőszövetkezeti csoport a ga­bona learatután azonnal fel­számolta a tarlót és elvetette a másodnövényt. A inultéVi tapaszta­latokból tanulva időben gondoskod­tak arról, hogy biztosítsák állat- állományuk takarmány ellátását. Munkájuk neim maradt ered­ménytelenül. A másodnövénykénl elvetett kukorica már kikeli és az első kapálását is elvégezték. A ré­páspusztai termielőtsoportniak nem­csak kukorica, hanem ai többi má- sodnövénye is példaképül állítandó a többi termelőcsoportok elé. AZ IG4LIAK HARCOLNAK A SZABADPIACÉRT... Igái község dolgozó parasztjai ahogy az aratást befejezték, azon­nal hozzáfogtak a behordáshoz, A kedvező időjárás minden percét jól kihasználva igyekeznek beta­karítani a termést. A szorgalmas munka éjjel-nappal folyik, már alig látni egynéhány kereszt ga­bonát a határban, a mai napon azt is behordják. A pártszervezet és a tanács felvilágosító munkája lelkesíti a dologzó parasztokat­A faluban 5 cséplőgép kezdte meg a munkát és ez is arra biz­tatja a dolgozó parasztokat, hogy meggyorsítsák a behordás ütemét, mire a gép odaér, készen legyen a szérű. Számítani kell az időjárásra is, mert az esetleges eső beálltá­val csirosodás miatt veszteség len­ne a gabonából. Már pedig min­den szemért kár, mert a beadási kötelezettség nem a termés meny- nyiségéhez, hanem a terület nagy­sága és minősége szerint van meg­szabva. Amennyi szem elvész, az a termelő kárát jelenti, egyben egész államunk kárát is, mert most az ország kenyeréről van szó. Tudják mindezt Igái község dol­gozói, hisz naponta hallják a nép­nevelőktől, meg a kisgyűléseken is sok szó esett már erről. Azt is tudják, hogy a szabadpiac csak akkor vál lehetővé Igái község­nek is, ha minden egyes beadásra kötelezett, teljesíti beadását. A cséplés megkezdésével megindult a terménybegyiijtés és a dolgozó parasztok a cséplőgéptől viszik a terménybcgyüjtő helyre azt, ami az államé. Csütörtökig begyűjtötték a köz­ségben 140 mázsa búzát, 30 má­zsa rozsot és 246 mázsa árpát. Ezek az eredmények szinte perc- ről-percre nőnek, hisz egymást ke­rülik a zsákokkal megrakott sze­kerek a begyüjtőhely udvarán. Ez nem csoda, mert az öt cséplőgép sokat csépel naponta és a pad­lásra egy gazda sem viszi fel, ami az államnak jár, azért, hogy még- egyszer vesződjön vele. Ahogy a gépnél lemérték, már rakják is a szekérre és viszik a begyűjtőhöz. Puber Takács István, Pethes Jó­zsef, Kovács Ferenc elekes, példa- adóan túlteljesítették beadásukat. Igáiban egész ünnepélyessé vált a hangulat, mióta a cséplés folyik és a gabonabegyüjíés megkezdődött. A „Békeharc Hírei" tábla na­ponta hiürdetí azoknak: a hevét, akik már rendezték az állam irán­ti tartozásukat. De nem marad le a szégyentábláról sem azok neve, akik késlelkednek. Este a falu né­pe kínt áll az utcán és hallgatják a mikrofont, amely tudatja az egész faluval, hogy kik érdemesek a falu megbecsülésére és kik nem. Í£y mindenki tudomására jut, hogy mennyire forog veszélyben a falu becsülete és a szabadpiac lehe­tősége. Még a legifjabbak, az úttörők is lelkesen kapcsolódnak be e megtisztelő feladatba. Nótákkal és csasztuskákkal köszöntik fel az arra érdemes gazdákat. Igái köz­ség pártszervezete és tanácsa az eddig alkalmazott módszerekkel fokozza még tovább a lendületet, hogy győztesen kerüljön ki a köz­ség a Ráksi és’ Somogyszil köz­ségekkel folyó versenyből. A dol­gozó parasztoknak is érdeke, hogy ne legyen olyan, aki adósa az ál­lamnak, mert így válik lehetővé a szabadpiac.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents