Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-19 / 168. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP SZOMBAT,1952. JULIUS 19 (Gabri Mihály elvtárs beszámoló- , jának első részét tegnapi szá­munkban közöltük. Az alábbiak­ban közöljük a beszámoló beleje- ző részét.) A felvilágosító munka harcosan leplezze le a kulákok rágalmait az alacsony termésről, a fagy- és a jégkár felnagyításáról, a tervek tehesíthetetienségéről, ne enged­jük, hogy zavart keltsenek sora­inkban. Pártszervezeteink gondos­kodjanak arról, hogy minden csép­lőgéphez jusson három—négy nép­nevelő. Ezek a gépállomások jól­dolgozó traktorosaiból, a magán- tulajdonban lévő cséplőgépeknél pedig a munkacsapatok legjobb dolgozóiból kerüljenek ki. A párt­titkár elvtárs a gépnél dolgozó népnevelőkkel rendszeresen ta­nácskozzon. Segítse őket, hogy azok kísgyűlés, vagy beszélgetés formájában helyesen érveljenek, Azoknál is folytatni ke.l a lei- világosító munkát, akikre később kerül sor a cséplésben. Magyarázzák meg, hogy a mun­kásosztállyal — a szocializmus ér­dekében kötött szövetséget — a dolgozó parasztságnak is fokozot­tabban kell betartani. A felvilágo­sító munka párosuljon a példamu­tatással. A párttitkár, a vezetősé­gi tagok, a párttagság, tanácsta­gok, népnevelők tegyenek első­sorban eleget kötelezettségeik­nek, teljesítsék túl terveiket, mert ahol nem így cselekszenek, vizet prédikálnak és bort isznak. b) Maradéktalanul érvényt kell szerezni a törvénynek. Mindenki­nek a géptől kell teljesíteni be­adását. A cséplési ellenőrök és tanácsok VB-i erről feltétlenül gondoskodjanak, ahol nem tartják be a törvényt, szigorúan és gyor­san kell alkalmazni a büntetőren­delkezéseket (felemelés, kártérí­tés, kivetés, elszámoltatás stb). c) Mikor a dolgozó parasztok a beadást teljesítik, újra megkap­ják a szabadpiac jogát. Ennek Ko­moly jelentősége van, mert a pa­rasztság tudja, hogy a szabadpiac anyagi, gazdasági előnyöket je­lent számára. Ismételten fel kell tehát hívni a dolgozó parasztság figyelmét, hogy az állam iránti kö­telezettség teljesítése jelenti a forgalmi korlátozások megszünte­tését. d) Meg kell javítani a begyűj­tési versenyt. Járás a járással, község a községgel, itermelőszö- vetkezet a termelőszövetkezettel, a dolgozó parasztok széles körben lépjenek egymással párosverseny­re. Vetélkedjenek az elsőségért. A Megyei Pártbizottság a legjobb járásokat, községeket, termelő- szövetkezeteket versenyzászlóval, a legjobb dolgozó parasztokat pe­dig díszoklevéllel jutalmazza. A kormány jelentős összegeket ad az élenjáróknak. Minden párt-, állami- és tömegszervezetnek úgy kell dolgozni, hogy ebben az év­ben Somogy megye legyen a be- gvüjtési verseny győztese és el­nyerje a Minisztertanács zászlaját. A termelőszövetkezetek ’ll'1 mii; lős z övetfcezet ejtik imegszi-, lárdítása terén kezdeti eredmények vannak. Ez óv tavaszán és nyarán a mezőgazdasági munkákat szervezet feu, gyorsabban, jobb minőségben végezték el szövetkezeteink. Ez niem utolsó sorban a pártszervezeteik ja­vuló munkájának eredménye. A Központi Vezetőség ülése kiemelte; hogy „Az eddiginél következeteseb­ben kell (politikai tömegűm níkáirk hangsúlyát a szocialista szektorra helyezni olymódon, bogy — első sorban példataiutaitással — a szö­vetkezeteik, gépállomások, állami gazdaságok ia nevelőimunka igazi központjává váljanak az egész falu számára.“ (Nagy figyelmet kell ezért (fordítani 'szocialista szektoraink pártszervezeteinek megerősítésére — »hol nincs — megalakítására DISZ szervezőtek folyamatos ,m;eg alakítása és meglévők, jó munkálja elengedhetetlenül feltétele annak hogy >a fiatal fiúk és leányok mind magytolbb tömegeit vonjuk be a mun­kafegyelem megszilárdítása, a ma­gasabb terméshozam eléréséért foly- "tatott harcba. T enm elősző vetkOzeteinlk jelentős részénél még nemi kielégítő a fe­gyelem az állampolgári kötelezett ségek iránt. Sertésbeadásukat csál 26 százalékra teljesítették, eLma rádtak a tojás és baromfi-beadással Ennek egyik oka. hogy ne,m biztosi tottuk minden termelőszövetkezet A somogymegyei pártszervek felvilágosító munkája a tömegek között Gabri Mihály megyei titkár elvtárs beszámolója a Megyei Pártválasztmány ülésén bem a közös szarvasmarha, sertés és baromfiállományt, másrészt, hogy a ,termelőszövetkezetekkel szemben tainútesaink és begyűjtő szerveink liberalizmust tanúsítanak :— a munkás-paraszt: szövetség helytelen értelmezéséből — nem alkalmazzák « törvényes büntető szankciókat. Az egyénileg dolgozó parasztok éberen figyelik, hogy a termelőszö­vetkezet hogyan viszonylik :a,z álla­mi fegyelemhez, g leginkább azok­nak a termelőszövetkezeteknek van tekintélyük előttük, amelyik élenjár a beadásban, mint a barcsi, az al- sóki, nagyhajóim, vagy a sornogy- szalói termelőszövetkezetek. -Az olyan eset, mint a pusztaszCmesi termelőszövetkezeté, amelyik árpa- termését elcsépelte, de beadási kö­telezettségének nem tett eleget, a tagoknak viszont fejenként már 50 kilót kiosztottak, nem vonzza, ha­nem taszítlja ia dolgozó parasztot, amelyik kezdi tisztelni a közös tér­imé lést és mindinkább betartja a dolgozó nép állaniáinak törvényeit. Termelőszövetkezeteink J javuló munkája, emelkedő terméshozama következtében1 mindinkább vonzóvá iúlilk a idolgozó parasztság ellőtt. •Számos helyről érkeznek jelentések, hogy nagy számmal akarnak be­lépni, a termelőszövetkezeteinkbe legöntudatosabb kis és közép- parasztok. Hiba, hogy véka alá rejtik a termelőszövetkezeteik magas terméseredményeiket. Több helyen, 16—,18 mázsás árpatermósf értek el, az egyéniek 8—9 átlagával szemben. Nem magyarázzák meg, hogy a termelőszövetkezet i tagok jövedelme ebiben az évben különö­sen messze felül fogja múlni a szö- etkezeten kívüliékét. Párt-, tanács és tö-megszerveze- teinknek a felvilágosító munkai fo­kozásával oda kelj ihatni, hogy a következő .hetekben minél többen térjenek rá a-szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára, lé)pt.jenek be a már meglévő termelőszövetkeze­tekbe. Elő kell segíteni az új csoportok alakulását, létrehozni az előkészítő bizottságokat a legjobb dolgozókból s ugyanakkor segíteni, hogy az ala­csonyabb típusú tsz-ek minél na­gyobb számban térjenek út a fejlet több harmadik típusra. Hazafiság-A szocializmus építésének ered ményei megteremtették népünkben a szocialista hazaszeretet kialaku­lásának előfeltételeit. Megvan, illet­ve kialakulóban van hozzá: a nép — nemzetj egység, az imperialisták iránti tömeggvűlölet: a Szovjetunió iránti határtalan szeretet és népünk fejlődő internacionalizmusai — ál lapította mjeg a K. (V. ülése­A hazaszeretet azt jelenti, hogy ne csak azt szeressük, ami van, 'ha­nem lássuk benne a jövőt, s a mull nagy tanulságait is. Somogy megye dolgozói a fejlődés meggyorsításé ért harcoltak már ai múlt század­ban is. A régi megyei történelmi hagyományaink felelevenítése nö vélni fogja a szabad haza, a megye iránti .szeretetet. ISomogy megye dolgozó népe az ország szatb-adsá- itiozaglmailban, földesúri földfogla­lásokban, az állami,la szolgabírói ön kény elleni harcban az elsők között volt. Forradalmi hagyományainkról megemlékező könyvekben szabad­ságharcunk nagyjai, Kossuth, Pető­fi nevei mellett ott szerepel So­mogy megye neve is. 1848 április 21-én Somogy me gye alispánja ,a következőképpen tájékoztatta a királyi és császári miniszterelnököt <a „kommuniz­mus“ veszélyéről; a megyebeli köznép letklülete az óhajtott csen desség helyett a kommunizmus ve szélvével fenyeget... köteles va gyök méltóságodat tudósítani, hogy ezen rossz, több helységekbe való­sággal betört. Nagybajom, a megye­beli legnagyobb helység, 'a földes- uraknak birtokát önhatalmúan el­foglalta. Csokonya hasonlóképp erős lielység, az ura-sági .birtokokat megtámadta. Kömlósd, Iíinyaujnép basonilókép cselekedett. .. Hedre- hely, Somogyaracs, Dobsza, Jákó ugyanilyen foglalásért most vannak vizsgálat alatt...“ 1848 augusztus elején a helyi ha­tóságok már nem mertek fellépni parasztok lázadásai, földfoglalá­sai ellen és a királyi biztosnak ezt Írták: „Számos kebelünkből birto­kosok azon panasszal járultak hoz­zánk, hogy a volt úrbéres jobbágyok az általuk harmad, va gy negyed - termésért felvállalt földtől tarto­zásaikat megtagadták. A tulajdon szentségét megtámadva, mások tör­vényes illetőségét elsajátítja ..és befejező részben arról írnak, hogy ii-flm tanácsos törvényesen felléjpni ellenük. 1848 augusztus 7-én a -soimo-gy- sárdi vásáron viharos jelenetek ját­szódtak 1«, a vásárpénz fizetése miatt. A szolg-ahíró augusztus 21 -i jelentésében így írja azt le; „egy ember a tömeg közül azt felelte az őrmesternek: itt nem parancsol a kend főbírája, imionidjja meg kend ne'ki, én is olyan ember vagyok, mint a kend főbírája .. . Laki Fe­renc bajomi lakos a félreálló (pan­dúroknak hegyibe hajtotta a mar­hákat, (kiáltozva n ipanldu-rokn-alk: Félre előlem; kutyák ... a -papiduros isteneteket, majd a jövő vásárkor n&m álltok itt, mert kid öntöm a be­leteket.“ A Somogy megyei parasztság har­colt, felkelt az önkény, elnyomás, a földesuraik ellen. Megyénk dolgo­zóiban fel kell eleveníteni, büszkén hirdetni, példaként állítani eléjük őseink harcos forradalmiságát. a. földért, a szabad életért. Az 1905-ös oroszországi forradalom is megfe­lelő visszhangra talált Somogy dol­gozó parasztjainak soraiban. Az orosz forradalom hatásán fellelke­sülve és a parasztok rokonSzSnvé- nek kifejezésére, 1905—1906-ban Somogy megyében nagyméretű ara- tó-sztrájkolk voltak -a földesuraik földjein. 1919-ben a Somiogy megyei cse lédek méltók voltak elődeikhez. 1919 március 3-án a ,,Vörös Újság“ hírt adott arról, hogy „Somogybán az 'Eszterházy, Fesfeti-dh és Inkey uradalmak földmunkásai megelégel­ték a; földosztás Ígérgetését és ’ma­guk láttak a földfoglaláshoz.‘‘ Az 1919-es dicsőséges proletárforra- dajam győzelme után Somogy me­gye parasztjai megértve a helyzetet, az országban- elsőnek alakítottak termelőszövetkezetet. Móricz Zsig- mond Író erről a „Pesti Hírlap“ 1919 április 15—46—-17-i számában részletes tudósításokat között. Ez elvtársaki a Kommunista Párt, Rákosi elvtárs és az akkori Somogy m-egyei kommunisták, La­tinka Sándor, Szalma és a többi élv társak munkájának elismerése a Somogy -megyei dolgozó parasztok haladottságának, új iránti fogé­konyságának, szocialista -felfogásá­nak tanúbizonysága. Mostani tép melőszöv ef kezeteink elődje, a társas gazdálkodás iránti ragaszkodás te hát már 1919-lben megvolt, tszcs-ink útját már akikor taposták -és amit akkor nem, tudtak tartóssá tenni» azt -me-gvalósiítjuk niapjadnikbain. Móricz Zsigm-ond írta 1919-ben: „El fog jönni wz idő hamaro­san, hogy ia kisgazdáik maguk fogják kérni, hogy a birtokukkal baesájtkoflhtrmdnictík a szövetkeze­teikbe. Majd látni fogják, hogy a szövetkezeti tagok, akik nekik mindig ko'fdtuS'ak ivottak, jobban élnek, mint ők, -szciUb és egész ségesebb lesz lakásuk, lesz fürdő- szohmjuk és viikünyuillág-ifásuk, lesz ruhájuk, ellátásuk, kaszinó­juk, újságjuk, könyvük, iskolá­juk...“ Ez az idő eljött. A Szovjetunió felszabadító harcának nyomán a mi nagy pártunk, szeretett Rákosi elvtár-sunk vezetésével ezen az úton jár Somogy megye dolgozó paraszt­jainak egy része. Az akkor leírt, holtnak vélt betűk ma valósággá válnak. 'Ezt lehetőivé teszi a párt helyes politikája. Ha Somogy 1919- ben példát mutatott, az elsők kö­zött volt, úgy múltúnkhoz híven kell dolgoznunk, hogy elődeinkhez -méltókká váljunk. Amikor a prole­tár állata érdeke úgy^jvámta, hogy Somogy teljesítse a haza iránti kö­telezettségét, -Somogy nem maradt adós. Móricz Zsigm-ond leírjac ,,De amikor, a szövetkezel meg­alakult, seem,ezete kiépült, kiadta a jelszót a vezetőség, hogy » fő­város éhezik. Er-rfi saját maguk- vetették ki magukra a földműves proletárok -a fejűnként 4 kilós liszéctdagot és néhány nap ormivá uo)iynt,ok indultaik Buda\pe,stre liszttel rakodva negyven és hat­van kocsiból álló voina-toik és na­polnia sziáztával ,a marha, sertés és ezrével a birka. És most kérnsk tojásiszúllítáisrp vonatot. -Nincs •annyi szén, amennyi tojás.“-Somogy megye tudta 19‘19-lben, mi a kötelessége, szerették a- pro- etár hazát, segítettek ha nehézség volt. Merítsünk ebiből erőt tanítsuk a jta keresztül hazaszeretetre, kö­telezettség teljesítésére megyénk dolgozóit. A szabadságharcban- 19(19-ben sok -mártírt adott a megye. Lati-nlka Sándorról -megyénk marti íjjáuak kivégzéséről, amikor a megkínzott, véresre vert ,Latinka elvtársat a ha­za, a forradalom, a proletárdikta­túra elárulására csábították a fe­hérek, Hamburger Jenő így emléke­zik m-eg versében: „A szád széle fa\j be véres, Népbiztos ur ne légy kényes, Meghagyom az életedet, Gyere hozzánk, jó leszel te, Mi közöltünk fehérnek!“ Latinka el-viárs kemény, elszánt kommunista válaszát, aki inkább életét adja, de nem tagadja meg a -proletárdiktatúrát, így írja le: » „A szám széle bizony véres, lássa is meg, minden béres, Öreg bojtár, számadó: Igaz evdber 'meghal inkább Sohasem lesz áruló. Egy életem, egy1 ■hálálom, A kaposi megyeházon Lósc még vörös lobogó. Jól célozz hát szivembe Te p rónai — inaplcipó!“ Latinka Sándor elvtárs mártírba Iáit halt, de szavai beigazolódtak. Lett, van és lesz a kaposi „megye házon“1 vörös lobogó. Enniek a szí ne emlékeztesse (megyénk minden -becsületes dolgozóját, hogy mennyi hős szovjet katona és mártír vére folyt, hogy mi szabadon élhessünk, alkothassunk, dolgozhassunk, le­gyen ennek tudata úij er.őlforrás a munkában, nevelje nagyobb öntu­datra-, hazaszeretetre megyénk dol­gozóit. hegyiünk büszkék megyénk történelmi hagyományaira, lássuk bennük a somogyi dolgozók szabad- ságszeretetét és a jobb életért foly­tatott harcát. Tudatosítani kell, hogy elődeink harcai, a magyar szabadságmozgal­mak elbuktak, de ma egészen más a helyzet. „Ma népünk hazaszere­tetét megsokszorozza, hogy magáé­nak tudja az államot, amely az ő hatalmát jelenti.“ Az egyre mélyülő hazaszeretet, ’annak tudata, hogy az amit építünk magunknak építjük, a mi jólétünket szolgálja, nagyobb munkalhőstett-ekre ösztönzi megyénk munkásait, dolgozó parasztjait, nép­hez hű értelmiségét. Somogy megye dolgozóiban él és egyre nő felszabadítónk és segítőnk a Szovjetunió ás népünk -nagy ba­rátija Sztálin elvtárs iránti szeretet. Egyre inkább értik 'meg, hogy mindazt, amit elértünk, a Szovjet­unió állandó segítségének köszön­hetjük. A lánctalpas traktorok, kombájnok. a Kaposvári 'Textilmű gyönyörű gépei, a szovjet pur-szt- küldöttségek, .a szovjet (szépirodal­mi, szakmai és agrotechnikai köny­vek, a film-ék, ku 1 túreI-yüttese-k sze­replése mind mély benyomást tet­tek dolgozóinkra. A l g van m-egyénk dolgozói között, aiki-neik könyvei között ott ne találnánk a Sz. U. K. (b) Pártjának történetét, egyre in­kább válik e imű újabb Erőforrássá, neveli dolgozóinkat hazaszeretetre, a Szovjetunió szeretetére nyújt se­gítséget a jövő távlatainak megvi­lágításában. A -hazánk -felszabadításáért elesett hőisök I(megyénkben1 található sir- dcimb jain-s-lk gondozása, állandó friss virágokkal való 'díszítése, Kapos­váron, Siófokon, Nagybajomban, je­lei annak az igaz szívből jövő -sze­retetnek, mely megyénk dolgozóit a Szovjetunió, a felszabadulá­sunkért hősi halált halt harcosok iránt áthatja. A szovjet hősöktől, •a szovjet néptől, a Szovjetuniótól mely a Horthy börtönből .megmen­tette .a miagyar dolgozók számára Rákosi Mátyás elvtársai, tanulnunk kell. Tanulja meg dolgozó népünk, hogy a fni szabadságunk, a Szocia­lizmus építése nem ön-cél, összefügg a koreai, a francia és olasz, a gyar­mati1 népek -sz-badsájharcával. A legyőzhetetlen -béketabor a mi győ- z-eímein-k erősítik, lelkesítik a még elnyomott népek harcát „és mi ma­gunk olyan mértékben számítha­tunk a világot átfogó háketálbor segítségére, am-ennyirc ezt saját ál­dozatra és tettrékész hazaszerate- tünkkel kié-rdeim-eljiük.‘‘ A haza védelmiét jelenti számunk­ra az is, ha a hős koreai nép szá­mára -minél nagyabb anyagi segít­séget nyújtunk, ha a jelenleg folyó koreai gyűjtés során minél nagyobb eredményeket érünk el. Harcosság­ra, az ellenség -gyűlöletére kell ne- velni népünket, különösen fiatalsá­gunkat, megszerettetni néphadsere­günket, hogyha keU, népünk egyem- berként fegyverrel i-s kész legyen v-édepj szabad hazáját, allensége- iúkkel szemben. Csak az lelhet jó hazafi, csak atZ- szereti igazán hazá­ját, aki mta helytáll a munka front­ján, s h-a szabad hazánk úgy kí­vánja elért -eredményeink védelmére fegyvert is fog. Megyénk dolgozó népének harca a párt, Rákosii elvtárs iránti sze- retete, hatalmasan megnövekedett. Politikai nevelő munkánknak oda kell irányulni, hogy ezt a sz-erete- tet imég jobban növeljük a -párt, Rákosi eivt-árs, a haza, a Szovjet­unió, Sztálin elvtárs iránt. Váljék ez újabb erőforrássá, lelkesítve elv­társainkat, népünket még nagyobb győzelmek megvivására. Horváth Márton -elvtárs a K. V. ülésen mondott szavai szerint: „a milliós tömegek neveléséhez és mozgósításához mindenekelőtt egész pártunk nevelésére és moz­gósítására vain szükség. Minden szervezetiünk, minden párttagunk na-p-nap után szüntelenül -szálljon harciba -a párt politikájáért, a tö­megek megnyeréséért. Legyen ebben a harcban minden kommunista jel­szava: A parttal, Rákosi elvtára vezetésével, a tömegek élén a szo­cializmus végső győzelméért! II Tatarozó Vállalat sztahanovistái, élenjáró dolgozói sági a 100 százalékon alal teljesítőket A Tatarozó Vállalat dolgozói az elmúlt termelési dekádban szép ercdménye-ket értek el. Mintegy 650 dolgozó áll versenyben az Alkot­mány ünnepére tett vállalások túl­teljesítése érdekében. 116 brigád áll páros-versenyben egymással és küz-den-ek az elsőségért. A „Koreai- műszak““ alatt a Nagyatádi Konzerv­gyár építkezésén Izsák 1st válni segéd­munkás brigádja, a dekádtervét 149 százalékra teljesítette. A to-ponári építkezésen Sebestyén István kőhiü- ves brigádja 154 százalékos ered­ményt ért el -az új, rendezett nor­mával. A 230—52-es munkahelyen .Pataimer József vegyesbrigádja ,a legutóbbi dekádtervét 164 száza­lékra teljesítette. 'Szép eredményt, ért el a Csrkfalvi vegyesibri-gád is, amely tervét 145 százalékra, a barcsi kirendeltségnél Nagy Károly kőműv-esbrigádj.a, ataely tervét 128 százalékra teljesítette. Ezzel az eredménnyel n-em szabad -megállni, megelégedni. Uj-abb, még jobb ered­mények eléréséért induljanak -harc­ba. Mert van még hiányosság, hisz ebben a dekádban sokkal több dol­gozó teljesítette 100 százalékon alul tervét, mint az elmúlt dekádban. Az élenjáró dolgozók, sztahanov­isták feladata, segíteni a letaiaradó- kat, hogy Ők is elérjék a 100 szá­zalékot. A vállalat vezetősége tegye meg a szükséges intézkedéseket, mert veszélyben forog -az Alkot­mány ünnepére tett vállalások tel­jesítése. A Tatarozó V-állala,t dolgo­zói n-e maradjanak .szégyenben pár­tunk és Rákosi elvtárs előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents