Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-18 / 167. szám

PÉNTEK, 1952. JULIUS 18. SOMOGYI NÉPLAP 3 A gabonabegyüjtési versenyben a marcali járás halad az élen Az elmúlt héten megyénk területén megkezdő *dött a cséplés és ezzel egy[dőben a gabonabeadás. A beadási versenyben járásaink eredménye a párt irányításával és a tanácsok jó munkájával a következőképpen alakult: Legjobb munkát végzett a marcali járás, ahol valamennyi községben a cséplőgéptől adják le ga­bonájukat a dolgozó parasztok, becsülettel tesz nek eleget beadási kötelezettségüknek. A marcali járásban a tanácsok megkövetelik, hogy a dolgozó parasztok az aratással egyídőben kezdjék meg a behordást és cséplást, közvetlenül a gép alól te­gyenek eleget kötelezettségüknek. Hasonlóan végzik a gabocabegyüjtést a barcsi, csurgói és a fonyódi járásban, ahol a késlekedők­nek felemelik a kötelezettséget és aki 48 óra után nem adja be az államnak járó gabonát, azt szigo­rúan elszámoltatják. Azokban a járásokban, ahol nem szorgalmazták kellőképpen a gép alól való be adást, mint a tabi, kaposvári és a siófoki járásban, ott vontatottan indult meg a beadás, amit az ed­digi eredmények bizonyítanak. A versenyben lemaradt járások tanácsai a pártszervezetek vezetésével javítsák meg munká jukaf, hogy a megyék közötti versenyben Somogy ne maradjon le gondatlan munkájuk miatt. Végezzenek olyan munkát, hogy Somogy visszaszerezhesse és megtarthassa első helyét a megyék közötti versenyben, hogy a dolgozó pa­rasztság ezen keresztül fejezze ki a haza iránti .■szereteiét és békeakaratát. Termeificsoporijaink közvetlenül a cséplőgéptől teljesítik beadási kötelezettségüket Termelőszövetkezeti csoportjaink megyénk te­rületén befejezték az aratást. Az aratással egyidő- ben megkezdődött a cséplés is, csaknem valameny- nyi termelőcsoportban. A cséplőgépek munkához láttak, hogy minél előbb zsákba kerüljön termelő - csoportjaink jó termése. A begyüjtőhelyre fellobogózott kocsik, teher­autók indullak a csépiéssel egyidőben, igazolva azt, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink tagsága maradéktalanul eleget tesz a törvénynek, mely ki­mondja, hogy a beadásra szánt gabonát közvetle­nül a cséplőgéptől kell a raktárba szállítani. Termelőszövetkezeti csoportjaink úgy mutat­nak példát az egyénileg dolgozó parasztoknak, mint Öreglakon az Ifjú Gárda tsz, amely elsőnek szállította a 10 mázsás bűzaterméstátlagából ga­bonáját az államnak, aminek a falu és és a város továbbfejlődése, a szocializmus építése szempont­jából nagy jelentősége van. Ennek tudatában teljesítették beadási köte­lezettségüket a zimányi Béke és a répáspusztai Ötéves terv termelőcsoportok-ban is. Ezek a termelőcsoportok tudják, hogy az új lisztből nemcsak a város, hanem a falu ellátatlan dolgozói is várják a kenyeret. Tudják, hogy me­gyénk mennyi sok új utat, bölcsödét, óvodát, a falvak villanyt és még több olyan dolgot kaptak, amiről a múltban álmodni sem mertek. Ezért a megváltozott életért közös érdek a beadás telje sítése. Termelőcsoportjaink tagsága azt akarja, hogy példájukat kövessék az egyénileg dolgozó parasz­tok is, hogy megyénk újra első helyen legyen a begyűjtésben. Harcoljunk a gyapot kártevői ellen így biztosítjuk a bő gyapottermést Minden gyapottermelő meggyőző­dött arról, Ihogy a gyapot milyen a*u'g:iilim.asan kihevert© a fagykárt és gyors fejlődésnek indult, Alhol a fagy után nem kedvetlened tol; el a termelők, 'hamm továbbra is tisztán, sporhanyóan tartották gy apó (föld­jeidet, ott a fejlődés kétszeresen -mutatkozik. Pár map múlva virágzó gyapot táblákat fostunk látni. Öröm «z minden 'termelőnek, hiszen a vi­rágzástól számítva 45—60 nap alatt, •ezek a virágok a beérett gyapotot fogják adni, a kincset: a ,,fehér ■aranyat“. Gondosan ápoljuk gyapotunkat Kedvező időjárás eseién már au­gusztus vége felé meg fogniuk jcleu- <ni földjeinken a .vakítóan fehér, «érett gyapotok. Hogy ez így is le­gyen, mlég « nagy munkák ideje ■alatt se hanyagoljuk el a gyapolnö- uényünket, s annak napimként való mPffbck'intéisét. Legyen erre .5—10 perc időnk, ímen-jünik végig fejlődő gyapotunk között figyeljük nőm lalálmnik-e valami bajt, betegséget vagy nem gyomosodik-e el nagyon. A 10—14 éves fiatalok is meg tud iák kapálni az esetleg gyo-mosodó területet. A tszcs-nél szervezzük be a női erők egy-két tagját és ezek irányítása melleit a fiatalságot, kiknek a végzett munka után mun­kaegységet biz! ásítsunk. Un ezt meg­tesszük, előbbre hozzuk a gyapot kőomlását (érését), s fokozzuk gaz­dasági jön értelmünket. Védekezzünk a kártevők ellen A gyapotnövény fejlődésére ked­vező időjárás sajnos kedvező egy­két kártevő .fellépésére is. A megyé­ben imái- megtalálható a gyapot egyik legveszedelmesebb kártevője, a takácsaik», mely rendszeresem a leveleket támadja meg. Nagyméretű fellépésénél a levél lehullik, s úgy a virágot, mint a maghozó kis to­kokat elrúgja a növény. Ismertető jele: n levél, felső lapján az ereze­tek melleit .piros foltok látszanak, melyek napról-napra jobban terjed­nek. A levél alsó lapjára pedig pisz- kosszüirke pókháló belfon,ódást talá­lunk. A védekezés módja Ha csak itt-ott találunk ilyen pirosas leveleket, ezt szedjük le és feltétlenül összegyűjtve égessük el. Ha nagyot)!} mértékbeli lépne fel -a takácsatka fertőzés, úgy a védeke­zés kétféleképpen történik: 1. .mészkémlé permetezéssel. A főző központ által kiadott mé'sz- kénlé törzsoldatot utasítás szerint hígítsuk fel viz/.el és permetezzük be a lakácsaik ás gyapotunkat nw- sá-ss zenien. A szükséges törzsoldatot a Gyapot termelési Vállalat mészkén- lé főző telepéről. Siófokról lelhet igényelni; ■2. porozzuk kénporral, melyet mészkéuhidráttal vegyítünk. Mind­két védekezési módra «3 utasitémkat az illetéke,s földmüve sszöarelkezet, a községek termelési felelősei, s a ta­nácsok adják m>eg. A Iszcs-k írásban vannak értesítve a védekezést ille­tőleg. Ha komoly eredményt akarunk elérni, úgy éberen kell ügyelnünk a takácsatka védekezésre. Gynpottermelési Vállalat Somogy, megyei kirendeltsége c/lnlal Jslaáfiíií példája Li mélyen igazolja a nők egg eu jogíu ágál A "Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya kimondja: és A Magyar Népköztámaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat éheznek. A nők egyenjogúságát ■szolgálják: munkafeltételeiknek a férfiakéval azonos módon való biz­tosítóm, ia terhesség ,esetére a nő­nek járó fizetett szabadság, \az anya­ság és a gyermek fokozott törvé­nyes védelme, továbbá az anya és •« gyermekvédelmi intézmények .rendszere.“ A szocializmus épitSsie sarán a dolgozó magWctr nők ügyességükön és munkaszeretetükön keresztül már nem egy esetben bebizonyították, hogy élni tudnak Alkotmányunk által biztosított jogaikkal és hogy a termelö munka területén is egyen­rangú társai a férfiaknak. Számos példán keresztül be lehet bizonyí­tani, hogy, dolgozó nőink nem fe­lejtik el azt, hogy milyen volt az életük a felszabadulás, előtt és jó munkájukon keresztül védik azt a rendszert, amely, megteremtette szá­mukra a jobb életet Antal Istvánná 1910-ben Kál­máncsán született. Szülei imunkás- omb&rck voltok. Alig volt öt éves, mikor édesapja, s 12 éves korában pedig édesanyja is nveghM-t. Öt és bat test,vérét a rokonok vették párt- fogásiba. Antal Istvánná 15 éves ■korában Pesten egy játékárugyárban kapott munkát, ahol éppen csak annyit keresett, hagy, a rokonoknál nem kellett teljesen ingyen tartóz­kodnia. 1928-ban férjbezment, s férjénél együtt 1934-ben Kúhr.vln- csárn költöztek, mert akkor már két gyermekük volt, s Pesten ,nkap­tak lakást és a férje sem tudóit elhelyezkedni, leginkább nőket vei­tek fel munkába, mert az a tőkés számáitt olcsóbb volt. Kadar,kúton férje kőműves munkát végzett, ö pedig alkalmi munkákat (főzést, ka­pálást, takarítást) vállalt. Egész a felszabadulásig nehéz, küzdelmes volt ‘a-z élete. 1945, a felsxahadulás számdra is fordulópontot jelentett. Gyermekeit, akik időközben négyre szaporodtak fel, s őt magát sem fe­nyegeti már nz a veszély, hogy má­ról, holnapra el kell hagyni a mun­kahelyüket. Most már megbecsüljük a női munkát is és nincsenek lenézve a nők. Megbecsült, a férfiakkal egyenrangú tagjai a társadalomnak. Gyermekei közül kettő gimnáziu­mot végzett. a harmadik most jár gimnáziumba, mérnöknek tanul, a negyedik előtt — amely még csak négy éves — ugyanezek <r lehetősé­gek nyitna állnak. Ant'd Isii önné a nagyatádi konzervgyárban dolgo­zik, egyike az üzem legjobb dolgo­sóinak. — Jó munkámon keresztül igyekszem meghálálni pártunknak és államunknak mindazt, amit fel- szabadulás óta számomra és csalá­dom, számába biztosítóit — mon­dotta. S hogy ez így van, arra bizo­nyíték a termelésben elért kima­gasló eredménye. Antal elvtársnő átlagosan 125—130 százalékot teljesít, $ az mellett gyakorlatlanabb munkatár­sainak rendszeresen átadja munka­módszerét. Azt szeretném és akarom, hogy azok, akiket imost én tanítok, ősszel amikor még több lesz -a mun­ka már eredményesebb munkát vé gezhessienek, s átadhassák mások­nak is munkamódszerüket, s Unj közösen védhessiik a békét — .mon­dotta Antal elvtársnő. Antal Istvánná és még sok, n ter­melésben élenjáró magyar nő pél­dája lelkesítő,leg kell, hogy írasson minden magyar asszonyra és lány­ra. Különösen most, -amikor a há­borús gyújtogatok egy újabb, har madik világháború kirobbant ás ára törekszenek. Meg takarják semmisí­teni az imperialisták mindazt, amit pártunk és állmunk biztosított a nőknek. Jogaik, a családijuk, s a béke megvédése érdekében a ma­gyar nők Iccfontosabb felatdkda: részt venni abban a harcban, amely az ötéves tervünk mielőbbi sikeres megvalósítása és hazánkban a szo- ahb'zimus felépítése érdekében fo­lyik. Mit kapott megyénk az ötéves tervtől? Pártunk II. kongresszusának egyik legfont,osöbb határozata az 5 éves ter*v felemelése volt, mely az egész nemzetünk .felemelkedését gyorsítja meg, ugyanakkor az egész nemzetet állítja a megnöiviekedet t •feladatok elé. Az 5 éve« .terv felemelése azt je­lenti, hogy meggyorsul hazánkban az ipar fejlődésének üteme, amely 1954-re a 86.4 százalék helyett 200 százalékos emelkedést jelent. Az évszázados .félgyarmati sor­sunk és a súlyos feudális maradvá­nyok fékezték a miultiban a .magyar ipar fejlődését. Most mindaz valóra válik, ajríit Kossuth, Széchenyi, Petőfi terveik­ben elképzeltek, de ezeknél ‘Sakkal többet valósítunk meg, s így felszá­moljuk elmaradottságunkat. Somogy megye és Kaposvár város ipara is fejlődik, itt épül hazánk könnyűipari üzemeinek egyik leg­számottevőbb üzeme, a kaposvári Fonoda. A gyorsabb szocialista iparosítás mindenek előtt a nehézipar még erőteljes cíbb fejlesztése azt jeleníti, hogy a mező gazdaság szocialista átalakítását i a terme lös mve tkez éti csoportokat mind szélesebb köriben hívjuk életre, mely a dolgozó pa­rasztok jólétének, életszínvonalának emelkedését jelenti. Ahlboz, hogy a falut el tudjuk látni korszerű, fejlett t-edhniikai eszközökkel, a munkásosztály nagy segítségére vara szükség és ez a se­gítség meg is van a munkásosztály részéről a dolgozó parasztság felé, mert egyre több gépet, több műtrá­gyát. több villanyáramot, 'kultúrát kap a falu. Iskola A miegyében a, többek között ör- lüoson egyt.antenmes típusú iskolát és növelő lakást építettünk. Felső­bogát pusztán két tanterme« típusú és nevelő lakás, Fonóiban egy tan-- lar.mes és nevelő lakás, Mikében három tantermes tjpusú iskola. A megyében 7 középiskola Létesült, ebből párhuzamos osztályú 3 iskola 40 tanteremmel és 600 tanulóhely- ivei- 1952-ben 9 tantermes típus iskolát létesítettünk. To-válblbá 18 ovodát 720 férőhellyel, 42 idény és napköziottbonit 1600 férőhellyel. Egészségügy Egy 12 ágyas szülőotthon épült Nagyatádon, u-gyaPlcsnfc 1,2 ágyas Lengyeltótiban, Két 70 ágyas böl­csőde épült Kaposváron. 5 falusi orvosi rendelő épült a -dolgozók jobb egészségügyi ellátására: Ta- ranyban, Attaján, Tapsonybau, 11 rizsáikon és Kutason. Tüdő-sebészetet létesítettünk Ka­posváron, ugyancsak Kaposváron 1 fogászati osztályt, valamint 7 idény- bölcsődét. Kultúra Két járási és 122 területi kuíúr- otllhon é.pült. valamint 251 nép­könyvtár, 2 körzeti könyvtár. 161 kcskenymozi é.s 14 normálmozi. Lakásépítési vonalon 2 bér-ház épült Kaposváron, egy 22 lakásos és egy 9 lakásos, 27 fúrt és ásott kút ké­szült a megyében. 28 háború súj­totta1 rombolást hoztunk helyre. 206 személyes szociális otthon épült' Felsősegesden. 100 személyes pedig T-abon. Balafoniföld-váron, Balaton- lelléni víz é!s szennyvíz vezetéket készítettünk. Építettünk .Kaposváron egy szennyvizderítőt, Nágocson 44 kislakást a termelőszövetkezetek részére. Közlekedés Megépítettünk 20.7 kin. ula-t, eb­ből mind a 20.7 km. bekötőút. 12 hidat építettünk a megye területén. Kereskedelem Az 5 éves tervben ezideiig 14-3 boltot nyitottunk -meg, illetve fej­lesztettünk fel, ezekből kiemelked­nek a nagyáruház jellegű boltok, ■mint pl. Babácsa, Marcali, 'Siófok, Kaposvár stb. 28 ipari jellegű, 54 vegyesipari és 61 élelmiszeripari jellegű boltot nyitottunk meg a dolgozóink jobb ellátására. Ipar Helyi ipar vonalán 17 vegyes ipari vállalat -alakult az 5 éves terv eddi­gi sz-ak-aszában és 26 é'lelmiszeripan vállalat. Továbbá 37 kisipari terme­lőszövetkezet. Az -5 éves terv eddigi -szakaszá­ban 57 községet villamosítottunk, ami az előző -villamosításnak 82 százalékát teszi ki, ugyanakkor villamosítottunk 6 állami gazdasá­got és 15 gépállomást. Mezőgazdaság Két mesterséges megtermékenyítő állomást létesítettünk Kaposváron és Marcaliba«. Állataink gyógykeze­lésére egy álla-tkÓTlházat Kaposvá­ron. Ugyancsak egy állategészség­ügyi intézetet Kaposváron. A megye több részén zsizsikteknítő gázkam­rát létesítettünk. Legelő és soyfá- sítást végeztünk, apaállafe-tállóka-t létesítettünk a termelőszövetkezetek részére, ugyancsak dothánypajta, gó­ró, -magtárak, talaj'jak itásit, gyü­mölcstelepítést, kiszélesítettük a ker­tészeti öntözést, gépesítést kaptak a te rmelőszörvetkezet-ek, iv;i 11 aimosftot- iunk a termelőszövetkezeteknél. Allatt* nyésztés 159 darab lovat, 966 darab ser­tést, 485 lenyészjuhot, 460 darab tenyészlma ríhat kaptak -a teirmelőszö- veákezeteink. Gépállomás A dolgozó parasztság munkájá­nak -megkönnyítésére az 5 éves terv keretében ti gépállomás, ezen belül 169 erőmű, 47 vontató. 9 teher­gépkocsi, 66 darab cséplőgép! beru­házások és építkezések stb. voltak. A tervet melyet pártunk és, kor­mányunk célul tűzött elénk, telje­sítettük, sőt túl is teljesítettük. Somogy megye dolgozó paraszt­jai is látják, hogy községeik, -me­gyéjük gyors ütemben fejlődik és ezért tesznek eleget beadási köte­lezettségüknek. Tudják, hogy fel­emelt 5 éves tervünk teljesítése sa­ját magluk. családijuk, az ország jó­létének felemelkedését segíti elő. A/t, .hogy miniden- községben kigyul­ladjon a villany, licgv miniden -köz­ségben kuHúibéz, könyvtár, mozi stb. legyen. Az előttünk álló .nagy feladat, va­lamint az osztályban; élesedés© megköveteli, hogy mindenben. így a begyűjtésiben .is felszámoljuk a la­zaságot és a géptől a raktárba vi­gyük a beadandó terményt és ha­táridőre teljesítsük kötelezettségiün­ket. Előre tervünk tel jesítéséért, -a falu felvirágoztatásáért, a. szelblb, boldo­gabb jövőért. Sasvári Ferenc Megyei Tanács ^ II. Tervosztály vezetője. 4 kaposvári járás földművesszövetkezete elfogadta a muronyi földművesszövetkezet versenyfelhívását A verseny sikerének érdekében a földmű vés s zö v etkezej eg -vezető.i érte­kezletet tartottak és vállalásokat tettek a begyűjtés biztosítására. Áss igalí földmű'vessző-vetkezet vezetősége vállalta, hogy -a begyűjtés ideje alatt állandó népnevelő -munkát vé­gez, «aját gabona-beadása t a géptől teljesíti. A nomogysasili földművesszövetkezet úgy ak'arja biztosítani a- község begyűjtésének sikerét, hogy ai kocsitorlódások el­kerülésére kellő mennyiségű mun­kaerőt biztosít, a vételiijegyeket -azonnal kiállítják. Somogy sérdon a földművesszövetkezet vezetőségé­nek tagjai a verseny sikerének biz­tosítására párosversenyt indítottak egymás között. Példátjukait követve a tagság is nagy szákiban áll páros- versenyben, s a gép alól tesznek eleget hazafias kötelezettségüknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents