Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-02 / 153. szám

SZERDA, 1952 JULIUS 2. SOMOGYI NÉPLAP 3 (A párt felvilágosító munkája a tömegek között) lesi ígéreteit. A nnunkaverseiiy,, me­lyet Sztálin el vitáira a dolgozók ,,forradalmi önkritikájának“ nevez, elsöpri útjaiból a régi todhnikához tapadó aggályoslkod ást a terv telje­sítését illetően. Ez a forradalmi önkritika kritikáivá változik az olyan minisztériumi emberekkel, igazgatókkal, műszakiakkal szem­ben, akjlk iU'm tá'maszko-diuak elég­gé a munkások kezdeményezéséig, akik zavaró tényezőnek tekintek !l dolgozók felfokozott termelési ak­tivitását, akik csak annyit vesznek észre a versenyből, hogy növek­szenek a nyersanyag és energiáéi látási gondjaik és nehezebben bol­dogulnak. a. megcsont ásod ott, régi- mód i munkaszervezéssel. Vannak igazgatók és műszakiak, akik úgy képzelik, hogy a világ ter­mészetes folyásához tartozik, ha az anyagszükséglet selejlgvá.rtás követ­keztében növekszik meg. Vannak, akik réndbenlévö dolognak tartják, ti a többtermelés címén többszörös munka idő túllép és,, s ennek k'öveükez- ífliiényelsént munkabéralap-tullépés mutatkozik. Viszont,1 zavaró ténye­zőnek tekintik, ha a verseny lendü­lete követel tclbb , nyersanyagot, •energiát és szerszámot, a növekvő termelésű kapacitást jolbiban lk-h:'sz­análó, rugalmas munkaszervezést. .Agitáicióntk sikere és eredménye az is, ha a dolgozók harcolnak a fo­gadalmuk teljesítéséhez szükséges műszaki feltételekért és egyáltalá­ban nem elégszenek meg a felaján­lások megtételével. Amennyire he­lyesen és joggal követeli meg min­.-den igazgató, műlhelyifőnök, mester, hogy műszakikezdésnél, sőt a mű- -szakkezidés előtt minden dolgozó munkára készen ott legyen munka­helyén, ugyanilyen joggal követel­hetik meg ezek a .dolgozók, hogy ^álljon rendeikezésíülk r e ,a, nyers­anyag, a szerszám, a rajz, vagy ■«egyéb munkamegbizafás. Azt kí­vánják gs követelik ezek a dolgozók, hagy a fegyelem kötelezettsége két­oldalú legyen, ők nemcsak idejüket, ■hanem munkaidejüket akarják az dizemb'Ca tölteni, nemcsak a, reggeli ■és esti lebélyegzéssel, hanem két kezűik munkájából nap, mint nia'P laikeriillő töibib és jobb termékkel akarnak helytállni az üzemekben. Ugyanakkor, aki oktalan módon •elijeszti a műszaki alkat, azt teszi, almát a kapitalistáik, akik minden Eszközzel azon voltak, hogy ,ja mérnök és a munkások között a szakadék a legnagyobb legyen.“ ÍR álkosi). Ezek a törekvéseik talál- Icoznak az íimperiializimus törekvé­seivel, am'eiv a népi demokráciák •országaiiban mindenütt igyekszik ■szömibefordítani a műszakiakat a munkásokkal. Meg ]tell érteni, hogy az értelmiség neun a régi már. A ’kapitalizmus viszonyai között csak egy parányi rész képes arra, hogy szakítson a burzsoáziával és a mun­kásosztály oldalára álljon — a szo­cialista építés idején a ritka kivé­telből tömeges jelenség lett. Ugyan­akkor azt sQm szabad elfelejteni, hogy ez az értelmiség nem mindig •elég szilárd, könnyebbem visszacsú­szik mint az élenjáró munkás. Lát­nia, iqpasztfalnig kell pártszerveze­teink állandó támogatását. Ez meg­gyorsítja, kiszélesíti műszaki értel­miségünk fejlődését, amely abban nyilvánul meg, hogy felkarolja a «nuiikaversenyt, jobban szervezi az anyag és szerszámellátást, segíti a helyes kezdeményezéseket — ugyan­akkor köményen fellép a rendbon­tókkal, lógósokkal szemben, él azok­kal a jogokkal, amelyekkel népi de­mokráciánk felruházta. Ezen az ala­pon jön létre az élenjáró munká­sok és műszakiak szoros együttmű­ködése, amely a szocializmus épí­tésének hatalmas előrelendítője: ál dásos hatással van mind a műszaki tudományos, fejlődésre, mind a ter­melés emelkedésére. A műszakiak átveszik az élenjáró munkások példamutató munkastílusát, maguk is kezdeményezőkké válnak, ugyan­akkor a munkások elsajátítják a maiga»ahb műszaki képzettséget, almi gazdagítja az újítási lehetőségeiket, növeli a munka termelékenységét1. A munkás—paraszt szövetségről Az ipari termelés után rátérünk a másik alapkérdésre: a munkás paraszt szövetséggel és a mezőgaz­daság szocialistái átszervezésével kapcsolatos politikai munkára. Dolgozó parasztságunk emlék­szik apra, hogy a földosztás cövekei- nek leverésétől kezdve mit köszön­het. a miunlkásosztályhoz fűződő testvéri szövetségnek. Kapott földet, kapott védelmet a ,földesúri ro­ham“ visszaveréséhez 1946-ban. Ka­pott vezetést é's segítséget a régi úri rend visszaállítására 'törekvő reakció elleni harcban,. Kapott anyagi, termelési támogatást. A dolgozó parasztság szö^tséges módján viszonozta ezt. Fokozódó segítséget adott a munkásságának a, reakciós nagybirtokos és tőkés- osztály megsemmisítéséhez,. Erősödő harcban áll a falu kapitalistáival, a 'kulákokkal. A dolgozó parasztság elismeri és saját érdekében támo­gatja a munkásosztály vezetését. A munkás-paraszt szövetség szo­rosabbra fűzésében helytelen lenne azonban kizárólag az, eddigi ered­ményekre támaszkodni, bármily na­gyok is. A munkásság és parasztság szövetségéneik más volt a tartalma a fordulat éve előtt és más lett azóta, amióta az országban a mun­kásosztályé lett az osztatlan hálá­lom és napirendre került a szocia­lizmus alapjainak 'lerakása, nem­csak az iparban, hanem a mezőgaz­daságban is. Szükséges, hogy ezzel kapcsolatosan emlékezetünkbe idéz­zük Sztálin elvitárs tanítását arról, hogy nekünk netm akármiilyen, mun­kás-paraszt szövetségbe van szük­ségünk. hanem csak olyanra, amely­ben biztosítva, van a munkásosz­tály vezető szerepe, amely erősíti a munkásosztály pozícióit a szocia­lista építést szolgátja: teJrat algáin munkás-paraszt szövetségre, amely a dolgozó parasztságot is rávezeti a fejlődés szocialista vágányán!. A munkásság ma is segíti szövetsége­sét, a parasztságot, segíti «iparcik­kekkel, gépekkel és elsősorban se­gíti a mezőgazdaság szocialista fej­lődésiének előmozdításával. A dolgozó parasztságnak is kö­telessége segíteni a szocializmust építő munkásosztályt, a nc,pi demo­kratikus államot. Ezt a segítést, a munkásosztály iránti szövetségi hű­séget meggyőzéssel, neveléssel, poli­tikai munikával állalmi intézkedéssel kell megszilárdítani és fejleszteni a dolgozó parasztságban leküzdve a kétségkívül fennálló nehézségekéi. A fő nehézségiek a következők: 1. a földhöz,juttatás és az egyéni gazdálkodás meggyőződése követ­keztében részben fokozódott a dol­gozó parasztok gondolkodásában a tulajdonosi beállítottság. A földre­form kettős hatása következtében a zömöt kitevő közép,paraszíck he­lyeslik a népi demokratikus rend­szert, elismerik, hogy jó gazdasági helyzetűiket munkásosztályunknak köszönhetik, de ugyanakkor többsé­gük még tartózkodik a szövetkezeti gazdálkodástól. 2. Népi deimlokratiik'us rendsze­rünk álltai a dolgozó parasztság­nak nyújtott rendszeres állami tá­mogatás és engedmények (adófize­tés, földmegvásárlási ár törlesztésé­nél adott hátralék stb.) egyrészt mellénk állították a régebben ha­bozó paraszti tömegeket, másrészt az egyoldalú segítség és az enged­mények következtében a parasztság soraiban elterjedt az a nézet, hogy a munkásosztály segítségét n'Srn, kell az állam iránti kötelezettségek tel­jesítésével viszonozni. 'Ebből következik, hogy a mun­kás-paraszt szövetség további erő­sítésének mai legfontosabb .feladata: 1. megnyerni a dolgozó parasztság egészét az állam iránti kötelezett­ségek maradéirfalain teljesítéséhez; 2. megszilárdítani a szocialista szek­tort a mezőgazdászban, megnyerni a dolgozó partos ztok egyre szélesebb tömegét a tsz-e.kbe való belépésre. A munkás-paraszt szövetségnek — ismétlem — a szocialista építést kell Szolgálnia. A parasztság részvé­telének biztosítása, a szocialista épí­tésben, akár a termelőszövetkeze­tekben kifejtett teiim(elői munkája, akár az állatna iránti kötelezettsé­geinek pontos teljesítése révén az egyetlen politika, amely a munk'áís- paraszt szövetséget, tehát a dolgozó parasztság érdekeit .is szolgálja. A parasztság megérti ezt. Tudják, hogy a diósgyőri kotrók és Sztálin város megépítése éppúgy „paraszti“ mint ,ymunkást‘ érdek —-amint az ország békéje és biztonsága is qZ. Az adózási és beadási kötelezettsé­gek javuló teljesítése, továbbá a december 1-i rendszabály fogadta­tású bebizonyította, hogy dolgozó parasztságunk megérti és támogatja pártunk politikáját, a köztehervise­lés politikáját, a szocialista építés érdekében. Ugyanakkor akadnak egyes párt­ós vezető állatni funkcionáriusok (a föidiinűveléS'ü'gyii minisztérium­ban és egyebütt) akik a munkás­osztállyal szemben akarják ,,védeni“ a falut, lazítani szeretnék a köz- ietierviselés't, ami vagy arra vezet- ne, — ha engednénk —, hogy szo­cialista építés terheiből aránytala­nul sok hárulna, az ipari munkás- osztályra és a többi városi dolgozó­ra, vagy arra, hogy lassítanunk kel­lene a szociálist® iparosítás politi­káját. Ezért kell fellépnünk az ilyen opportunistákkal szemben, akik — ha nem vigyázunk — alááshatják a szocialista iparosítást is, a munkás- paraszt szövetséget i's. Az .ilyen je­lenségekre a kezdet kezdetén fel kell! figyelni, mert ez ma az opportu­nizmus legkomolyabb jelentkezési formája. A ‘termelőszövetkezetek Térjünk rá a termelőszövetkeze­tek megszilárdításának kérdésére. A megszilárdítás feladataiból knnldul- va. az eddiginél következetesebben kell politikai tömegmunkánik hang­súlyát a szocialista szektorra 'he­lyezni, olymódon., hogy -— elsősor­ban példamutatásukkal —■ a szö­vetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok a nevelő munka igazi központjává váljanak, az egész falu számára. Ahhoz, hogy a dolgozó parasztsággal megismertessük és el­fogadtassuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, fő feladat, hogy a mezőgazdmág szocialista szektorában dolgozók közölt kifej­lesszük a szocialista öntudat olyan fokát, amely biztosija a fegyelme­zett munkái, az állom iránti köte­lese .iségek példamutató teljesítését, a közös tulajdon védelmét, a ter­melés .íuagasalbb kultúrájának elsa­játítását és alkalma,zásál. A termelőszövetkezetibe belépett tegnapi egyéni gazda — bár a belé­pés öntudatának, látókörének, fej­lődését jelzi, — még nem vált cgy- csapásra öntudatos szocialista em­berré. Funkciónártusaink ezt igen gyakran, szelmielől tévesztik. Nem egy helyen eltűrik a kispolgári L'gyenlősdi legdurvább 'megnyilvá­nulásait is. Példáiul a lakitelepi Mi­csurin tsz-lben bandában dolgoznak és a munkaegységet egyformán írják be, akár szorgalmas, akár hanyag munkáit végzett valaki. Hasonlóan tombolja a munikafegyelmet a szö­vetkezeti demokrácia kispolgári ér­telmezése, A mezőtúri Béke tsz Kossuth-díjas elnöke is ebbe a hi­bába esett, amikor kisebb ifejcsővá- Iásokkail tudomásul vette, sőli a saj­tóban is eldliicsekedett azzal, a nagy ..demokráciával“, hogy az egyik ló­ápoló a rábízott lovak verésével és élheztetés'éve'l fejelte k; azt az. óhaját, hogy .másik brigádba kerül­jön. Erre aztán szószCrint elmond­hatjuk, hogy az ilyen -tsz-re nem magát, hanem,a csikóját sem hízná rá egy valaimiiiövailó dolgozó pa­raszt. A tepme! őszövetkezefek, különösen az állatlbeadásnál elmaradnak, az állami kötelezettségek teljesítésé­iben. Még például Fejér megye a serlésbeaidási tervét 70.3 százalékra teljesítette, addig a megye femidő- szöíveíkezetei csak 29.6 százalékra. Találkozunk a. tsz-en belül munka­egység hígítással, el nem végzett, vagy rossz .minőségű mainkáért tel­jes munkaegység elszámolásával a terület és a 'munkaegység tört szá­mláinak felfelé kerekítésével. Ho­gyan neveljük így a. falu dolgozóit az egyéni gazdálkodás és a szövet­kezeid élei első parancsolatára, amely úgy szól, hogy az állam já- rand ós á|ga unhide nek előtt ? Falusi politikai tihnegmunkánk hiányossága a tsz megszilárdítás politikájával kapcsolatos nehézsé­gek lebecsülése. Pártszervezeteink egy része a megszilárdítást nem, a [sz agitáció) új', eredményesebb módszereivel, hanem- a tsz agitáció megengedhetetlen lecsökkentésével kiséri. Úgy értelmezik a megszilár­dítást, hogy edld'i'gi eredményeinken megpihenhetünk, hogy a tsz-ek ezm tán automatikusan fognak agitálni ,,saját magukért“ a fcözépparasztök körében. (Horváth Márton elvtárs beszé­dének harmadik, befejező részét holnapi számunkban közöljük.) A Pártoktatás Háza közleménye A Városi Pártbizottság értesíti a város területén lévő öszes alapszervezeteket, hogy július 4-én pénteken este 7 órakor a Pártok­tatás Házában „A pártcsoportok és pártbizalmiak ieladatair0l‘‘ cím­mel előadást tart Sándor József elv társ, a Központi Vezetőség mun­katársa. Felhívjuk az alapszervezetek figyelmét, hogy az előadáson az alap szervezetek titkárai, pártvezetcségí tagok, páribízalmiak vegye­nek részt. ü Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése kitüntetést adományozott majdnem tízezer kínai népi önkéntesnek Koreai arcuo\ml. (Uj Kína). A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelső Nemzetgyűlésének állandó bizottsága a koreai nép felszabadító háborújának, második évfordulója alkalmából kitüntetett majdnem tízezer ki mai népi önikön­tést. Az állandó bizottság -felkérte a fcinlai népi önkéntesek főhadiszál­lását, hogy névében -adja át az ér­demrendeket az önkéntesek kiválasz­tott képviselőinek. 11 sztálingrádi vízierőniii építkezésén működésbe helyezték az első löliiszivattyíil Moszkva. A volgamenti sztálin­grádi vizierőmű építkezésén miár dolgozik az első földszivattyiú, a:me- lyet a sztálingrádi hajógyár kol­lektívája készített. A földszjvattyú segítségével ássák a Sztálingrádi Ví­zierőmű leendő duzzasztó gáljánaík .alaipgödrét. Ezen az éipít'kezési sza­kaszon a legtapasztaltabb szakem­berek dolgoznak. Most. érkeztek ide azok a mérnökök és munkások is, akik a cimljanszki vizisrőmű duz­zasztó gátját építették a Don folyón. A Sompiepi Téglagyári Egyesülés iíolpzérak szocialista kötelezettségvállalása alkohánptk ünnepe tiszteletére Egyesülésünk dolgozói átérezve augusztus 20-a, Alkotmányunk ün­nepéneik jelentősegét, azzal vála­szolnak az imperialisták háborús uszításaira, hogy tervüket határidő előtt teljesítik, illetve túlteljesítik. Dolgozóink tervük túlteljesítésén ke­resztül akarják megköszönni nép­gazdaságunknak azokat a nagyará­nyú töbibmillió forintos beruházá­sokéit, amelyeket egyesülésünk a felszabadulás óta úgy a gépesítés, mint a szociális juttatások terén kapott. De megmutatják dolgozóink a vállalásokon és azok túlteljesíté­sén keresztül azt is, hogy az Alkot­mányiban leszögezett .jogokat és kö­telességeket becsületes magyar ál­lampolgárhoz, méltóan he is tart­ják. A tüskevári téglagyár dolgozói vállalják, hogy határidő előtt 8 nappal, vagyis szeptember 1-re befejezik éves nycrsgyártási tervüket és csak minőségi téglát gyártanák. Brigádok közül Szép Já­nos, Báloglh Ferenc, Szép Sándor és Steller Ferenc kézivető brigádja vállalják, hogy minőségi termeléssel éves tervüket augusztus 20-ra be­fejezik. Balogh Imre sztahanovista kihordó a brigádjával együtt vál­lalja, hogy a n'api 29.200 darab tég­la helyett 31.000 darabot hordanak ki, így a harmadik .negyedévben 262 ezer téglával többet adnak népgazdaságunknak. A kemence ége­tő és behordó brigádjai csatlakoz­tak a kihordó brigád felajánlásá­hoz azzal, hogy csak minőségi tég­lát égetnek ki. Az Arany-utcai téglagyár ■dolgozói vállalják, hogy éves nyers­gyártási' tervüköt augusztus 20-ra, vagyis határidő előtt 18 nappal be­fejezik. Brigádok közül ifjú Bors Ferenc brigádja felajánlotta, hogy éves tervét augusztus 15-re, Tóth János brigádja pedig augusztus 18- ra befejezi és csak elsőoiszt’ályú téglát gyártanak. Az égetők és a ke- mencemunkáisok vállalták, hogy Al­kotmányunk tiszteletére az új ke­mence építéséből kifolyólag előál­lott százezer darab első féléves le- imaraldást a .napi terven felül kihor­dással, augusztus 2i0-ra behozzák és minőségi téglát gyártanak. AVörösliadsereg-úti téglagyár dolgozói vállalják, hogy éves ter­vüket augusztus 20-ra befejezik. A brigádok közül Bors, István, Lénánd József, Cser Géza, Matics József, Maitics János, Szeiler Adolf 'és Lfi.j. Bakó Mlihály kézivető brigádjai vál­lalják. hogy éves tervüket minőségi gyártással augusztus 10-r® teljesí­tik. Az égetők és a kemencemun- kások felajánlják, hogy 'augusztus 20-a tiszteletére tervén felül 60 ezer darab elsőosztályú téglát égetnek illetve hordanak ki az eddigi sölej- tet 0.5 Százalék — 0.3 százalékra csökkentik. A szigetváriutcai téglagyár dolgozóinak gépesített téglagyártó részlege felajánlja, hogy augusztus 20-a t'iszt'óletére a napi terv teljesí­tése mellett az e,lsö féléves lemara­dást mintegy 200 ezer darabot, au­gusztus 31-re behozza. A nyers- gyártó brigádok közül Szegfű Mi­hály kéziivető brigádja felajánlja, hogy éves tervét elsőosztályú tégla gyártásával augusztus 20-ra befe­jezi. Az égető és fcemencemunkásök vállalják, hogy augusztus 20-iig ter­ven felül 70 ezer darab téglát 'éget­nek lka. A tahi téglagyár dolgozói is csatlakoztak az augusz­tus 20-j felajánlásokhoz. Papip La­jos nyerstéglagyártó brigádja vál­lalta, hogy augusztus 20-ig terven felül 261 eger darab elsőosztályú nyerstéglát gyárt le, vállalják to­vábbá, 'hogy szeptember 20-ig újabb 102 ezer darab nyerstéglát adnak terven felül népgazdaságunk szá­mára. A cserépgyártó brigád augusz­tus 20-ra éves tervének 85 százalé­kos teljesítését vállalta azáltal, hogy terven felül negyvenezer da­rab cseréppel többet gyártanak le, Az égetők és a kemencemunkások augusztus 20-a tiszteletére 86 ezer darab nagyszilárdságú tégla égeté­sét, illetve kihordását terven felül vállalták. A kapor-mérői téglagyár dolgozói augusztus 20-ra Alkotmá­nyunk tiszteletére ,a következő vál­lalásokat tették. Jankovics János téglavető brigádja vállalja, hagy éves tervét augusztus 1-re befejezi. Lajtó Ferenc vetöbrigádja ugyan­csak az éves tervének augusztus 20-ra való befejezését vállalta. Ráca La jos vállalja, hogy augusztus 15-re befejezi éves tervét. Szalad Ferenc éves tervének augusztus 1-re vám befejezését vállalta. A kihordó bri­gád vállalja, hogy napi kihordási tervükéit napi kétezer darab kihor­dással túlteljesítik. Az égető brigád a kihordás arányában, az égetés tel­jesítését vállalja. A felajánlások megtételénél a mi­nőségi gyártás és a sele jticsökikentés szemelő'tt tartása mellett a munka- fegyelem megszilárdítását, az igazo­latlan mulasztások számának csök­kentését, illetve annak teljes meg­szüntetését is vállalták. Dolgozóin­kat áthatotta az a tudat, hogy min­den terven felül tériméit tégla, egy- egy csapás az imperialistákra. Dol­gozóink tudják azt, hogy a termelés emelésével, a minőségi gyártással és a sele.jt eddiginél nagyobb ará­nyú csökkentésével, valamint a m unk etf egy elemi m'?gszi 1 á rd í t ásóval, elősegítik a béke ügyét és megerő­sítik a1 dolgozók 'kékéért harcoló államát. A levélben foglalt szocia­lista kötelezettSiéigvállalásoikat meg­tárgyalták és elfogadták a munká­sok, műszakiak és alkalmazottak gyűlésein. Az Egyesülés dolgozói nevében: Forró András Földi János igazgató müsz. vezető Ausztria népe követeli: „ftcheson, takarodj haza!“ Becs. (MTI). Acheson amerikai külügyminiszter vasárnap délután megérkezett RéCsbe. Minden rendőri intézkedés elle­nére azonban a bécsi békeharcosok Adhe.son vonatának- megérkezése elölt a .vasútvonalról is kitűnően látható hatalmas transzparenst he­lyeztek el ezzel a felirattal: .„Ame­rikaiak, takarodjatok haza,!“ ,,'Aclhe- son takarodj haza!“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents