Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-13 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJA! SÜLJE Somogy megye került a gafaonabegyüjtési verseny élére Tódor József elsősége A népnevelőmunka próbája az aratási időszak MNDSZ-osszonyok a koreai gyűjtés sikeréért I AtaAGYAR DOLGOZÓK PÁRT. JA MEGY! ‘.V.:,ÍM-'.r ' i. -.- V. El PÄRTBIZOTTSÄGÄNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1952 JULIUS 13. A népnevelők megtisztelő feladata a nagy nyári munkák idején Befejezéséhez közeledik megyénk­ben az aratás és további lendülettel Qlíjllt Lmél , SeqiLsd község tanáesáh&z és htggiiltési áLLaíidÁ öiz&ttsiágákaz folyik a harc a csépié* és gabona- be gyűjtés sikere érdekében. Ugyan úgy, min'd az aratásnak, a cséplés és begyűjtésnek a sikere is elsősor­ban a pártszervezetek, s a nép­nevelők jó munkájától függ. Van­nak olyan községek és pártszer­vezetek, aimelyek még minidig iidn értik meg ezt az alapvető igazsá­got. Sok falusi párttitkár úgy gondol­kozik, hogy „fog ez menni magától is“, nem szükséges ide külön nép­nevelő munka. Ezért elhanyagolták a népnevelők összefogását, irányí­tását. nem tartanak népnevelő ér­tekezleteket. Egyes helyeken még arra is hivatkozlnak. hogy a sok munka miatt ,,nincs erre idő“. Ame­lyik falusi párttitkár kft/ gondolko<- zik, nem érti meg a cséplés, a g\a- bonabeadás, rendkívül fontos és nagy jelentőségét. Nemi értjj meg, hogy most egész dolgozó népünk vagyonáról, kincséről van szó. A jó és bő termés a biztosítéka annak, hogy nem ütközik nehézsé­gekbe a beadás, de ezenkívül, még jut jócskán a szabadpiacra ,is. A be­adás mennyisége, most nem a ter­més mennyisége alapján van még szalbvM, hanem a föld nagysága és a minősége arányában. Tellát ez azt jelenN. hogy az a gazda, aki be­csülettel végezte el a mimikákat, aki alkalmazta azokat a módszereket, amelyek segítségével nagyobb ter­méseredményeket lehet elérni, — most tátija viszont munkája gyü­mölcsét. Most, amikor egy hold földről több mázsával nagyabb ter­mést takarít be, mint azok, akik a régi ósdi, elavult módszerekhez ;-a- ga szkodnak még mindig görcsösen. Nagy jelentősége van a cséplőgép­nél folytatott agitátciónak. A be­gyűjtés lényegében az idén itt dől el. A dolgozó parasztoknak az idén a törvény írja elő, hogy a cséplő­géptől egyenesen a lenményraktárba kell vinni az állammal szembeni tartozást. Ennek a sikeres megoldá­sában vár népnevelőinkre komoly feladat. Nem szabad megnyugodni pártszervezeteinknek abban, hogy „menni fog minden magától“. A fa­lusi osztályellenség megpróbál majd ott ártani, ahol tud. Az ellenséges mesterkedések leleplezésében kell élenjárni népnevelőinknek. Az te­hát a feladat, hogy azokban a köz­ségekben, ahoJ nincsenek népneve- Jőcsonortok, haladéktalanul szervez­zék meg az agitációs hálózatot. Eb­ire az agitációs csoportba, a párt legjobb népnevelőin lciviil vonják be a tömegszervezetek, a DISZ, MNDSZ aktíváit, a párttag és pár- tankíwüli tanácstagokat. Vonják be azokat a dolgozó parasztokat, akik már eddig is mindig az élenjárók között voltak. Ezek a becsületes dolgozó parasztok a saját ered­ményeiken, keresztül jó felvilágosító munkát tudunk végezni és a fajú dolgozói hallgatnak 'az élenjárók szavára. Ádánd és Karúd községek­ben ,a cséplőgépeknél dolgozik egy egy népnevelő csoport. A népneve­lők jó munkája volt az alapja an­nak, hogy pl. Ádándon jelszóvá vált, hogy a „cséplőgéptől a be­gy iij Műhelyre“. De a cséplőgép .mellett dolgozó agitációs csoportoknak — a beadás serkenltése mellett — az is felada­tuk, hogy harcoljanak a cséplés gyors befejezéséért, hiszen lényegé­ben ez az alapja annak, hogy a be­adást is gyorsan tudják teljesíteni. A népnevelőknek kell tehát lelke­síteni a cséplőmunkásokat, hogy minden perc idejüket használjanak ki, mert ez nemcsak az ő — mert így többet keresnek — de érdeke elsősorban az egész dolgozó népnek. Az ellenségnek akkor te- saiink legnagyobb szolgálatot, ha a népnevelőink nem figyelnek fel a cséplőgépnél megnyilvánuló ellensé­ges hangokra, akik hátráltatni sze­retnék a c.sóplést. A cséplőmunká­sok erőfeszítésétől függ most, hogy minél e]öbb győzelemre vigyük a begyűjtés iigvét. Ezt pedig úgy tud­ják elősegíteni, ha minden erejük­kel, tudásukkal harcolnák a csép­lés meggyorsításáért. A népnevelők másik feladata, (hogy a csépeltet«') gazdák közölt végezzenek népnevelő munkát, hogy ne csak Adáindon, hanem minden községben jelszóvá váljék a „csép­lőgéptől a begyüjtőhelyre“. Legna­gyobbrészt a népnevelőkön múlik, hogy megértessék ia dolgozó parasz­tokkal: az ő érdekük a géptől a rak­tárba vinni a> kötelező gabonát. Hi­szen miniéi előbb teljesíti a község a beadási tervét, annál előbb jut a Szabadpiachoz. De emellett han­goztassák népnevelőink azt is, hogy ez törvény és ezt teljesíteni kell! Akii a törvénynek nem tesz eleget 24 órán belül, annak felemelik a beadását és ha 48 órán belül sem ad ja be kötelezettségét, akkor elszá­moltatják. Keményen fel kell lépni a kulákok hazugságaival szemben A népnevelőknek kell ráírni lat ni hogy n kulákok al jas hazugságaikkal a/.t akarják elérni, hogy a dolgozó parasztok miinél későbben jussanak a szabadpiachoz. A kulákság már úgy is próbálta akadályozni a nyári munkák sikeréi, hogy nagy szem- veszteséggel aratott, most meg a be­adásnál próbál ártani. A népnevelők a cséplőgépeknél csak akkor tudnak jó éis alapos felvilágosító munkát végezni, lm a pártszervezetektől minden támoga­tást megkapunk. Falusi pártszerve­zeteinknek biztosítaniuk kell, hogy a népnevelők el legyenek látva meg­felelő érvekkel, hogy rendszeresen megkapják az agitációs anyagokat, népnevelő füzeteket. Ahhoz, hogy a népnevelők helyileg is tájékozva le­gyenek a begyűjtés állásáról, — ar­ról, hogy kik azok a gazdák, akik élenjárnak és kik azok, akik hátrál­tatják a begyűjtést. Ezért szüksé­ges, hogy a népnevelő értekezletek rendszeresen meg legyenek tartva. De nem utolsó sorban niem szabad elfeledkezni a kommunista, a nép­nevelők példalmutatásáról. Annak a népnevelőnek van «lapja agitálni, aki maga is becsületesen eleget lett a kötelezettségének. Azt a népne­velőt, aki nemcsak szavakban, hia- nCmi tettekben is agitál, követik, a község dolgozó parasztjai. Ezáltal Születnek a népnevelők péld'amu- tJatása és nevelőtaun k áj a nyomában új eredmények. De ahol nincs példa­mutatás, ott nem is várható jó eredmény. A nyári munkák során sok élenjáró becsületes dolgozó pa­raszt fog kitűnni. A népnevelők fel­adata. hogy ezekre a becsületes dolgozókra felhívják a páirtvezetö- ség figyelmét, hogy neveljék őket, olyan harcosokká, hogy alkalmasak­ká vál janak a párt soraiba való fel­vételre. Úgy végezzék népnevelőink « munkájukat, hogy határidő előtt je­lenthessük szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy eleget tet­tünk ezen a téren is kölelezeflsé­Kedves Elvtársak! Tudomásunkra jutott, hogy köz­ségetek a begyűjtési tervek telje­sítésében szégyenletesen hátul kul­log. Foglalkoztunk lemaradástok­kal és érdeklődtünk annak okai iránt. A mi véleményünk szerint leg­főbb oka lemaradástoknak az, hogy a községi tanács és a dolgo­zó tömegek közötti kapcsolat nin­csen kiépítve. Rosszul, vagy egy­általán nem dolgoznak községetek­ben az állandó bizottságok, leg­rosszabbul pedig a begyűjtési ál­landó bizottság működik. Ennek egyik oka az, hogy a hízottsertés- begyiijtésnél is a jómódú középpa­rasztok helyett a szegényparaszto­kat köteleztétek természetbeni beadásra. Megsértettétek pártunk parasztpolitikáját és a szegénypa­rasztság most ezért nem támogat benneteket. Ezt nektek sürgősen ki kell kü­szöbölnötök, változtatnotok kell magatar tástokon és eddigi munkáto­kat meg kell javítanotok. Titeket éppen úgv, mint minket, a község dolgozó népe választott tanácstaggá. Belétek helyezte bi­zalmát s ez a bizalom arra köte­lez benneteket, hogy fáradságot nem ismerve dolgozzatok a szocia­lizmus építésén, képviseljétek a dolgozó nép államának s községe­tek dolgozó parasztságának érde­keit. Ez a bizalom tette lehetővé számotokra, de egyben tette kö- telességtekké, hogy beleszóljatok az állam ügyeinek intézésébe, részt vegyetek az ország igazgatá­sában. Ezzel a bizalommal visszaélni nem szabad. Aki visszaél vele, az bűnt követ el saját államával, a dolgozó néppel, saját magával és családjával szemben. Ebben az országban minden ha­talom a dolgozó parasztsággal szö­vetséges munkásosztály kezében van. Munkásosztályunk nem él vissza ezzel a hatalommal. Becsű Ieíesen teljesíti kötelességét. Nap- ról-napra új munkahőstettek szü­letnek. Szocialista munkaverseny­ben épül Sztálinváros, a Novem bér 7 erőmű, a Zalaegerszegi Ru hagyár, a Kaposvári Fonoda és még számtalan hatalmas alkotása a szocializmus építésének. Minden azért, hogy hazánk mielőbb fejlett ipari országgá váljon, s a legtelje­sebb mértékben ki tudjuk elégíte­ni dolgozó népünk minden igényét A munkásosztály a mezőgazdasági nagy és kisgépek tömegével, ipar­cikkekkel siet a dolgozó paraszt­ság segítségére. Meg kell értenetek és meg keil mindenkivel értetnetek, hogy szo­ros összefüggés van az ország ipari fejlődése és a terménybe- gyüjtési tervek teljesítése között, s az a község, mely e kötelességét nem teljesíti, adósa marad az ál­lamnak, s nincs joga a munkás- osztály segítségét várni, arról nem is beszélve, hogy a beadás tör­vény, s ennek nem teljesítése szi­gorúan büntetendő. Ha ehhez hoz­zászámítjátok azt, hogy csak az a község viheti felesleges termé­nyét a szabadpiacra, amelyik ter­vét teljesítette, akkor teljes egé­szében előttetek áll községetek le­maradásának szégyene, s meglát játok, hogy a lemaradással nem csak saját magatok ellensége vagy­tok, hanem boldog életünk, bé­kénk ellenségeinek malmára hajt­játok a vizet. Mi szeretnénk nektek segíteni abban, hogy lemaradástokat be­hozzátok és a gabonabegyüjtésben az élre törhessetek. Ezért röviden elmondjuk azt, hogy mi hogyan dolgozunk és hogyan értük el azt, hogy sertésből 106, szénából 108, tojásból 156, baromfiból 147 és adófizetésben 158 százalékban tel­jesítettük tervünket. Állandó bizottságunk öt tagból áll. Az öt tagnak összesen harminc aktívája van. Véleményünk szerint ez még kevés. Az elnök általában hetenként hívja össze az ülést, de van lígy, hogy egy hónapban csak két ülést tartunk és ez hiba! A bizottság előadója rendszerint a VB titkár, aki az üléseken is­merteti a begyűjtés állását és azo­kat az intézkedéseket, melyeket az előző ülés óta a hivatali appa­rátus tett. Üléseinken ismerteti mindig a megjelent rendeleteket és a felsőbb szervek utasításait. A beszámolót a bizottság meg­vitatja és a vita eredményeként, a beszámoló és személyes tapaszta­lataink alapján, határozatokat ho­zunk és javaslatokat terjesztünk a VB felé. A határozatok alapján kisgyűlé- seket tartottunk és házi agitációt végeztünk, aktíváink bevonásával. így ismertettük a dolgozó pa­rasztsággal a rendeleteket és győz­tük meg a beadási kötelezettség teljesítéséről. Mi minden erővel azon vagyunk, hogy a bizottság minden tagja példamutató módon járjon élen a beadásban és figye­lemmel kísérjük a tanácstagok és j községi vezetők példamutató tel­jesítését is. Gondoskodunk arról, hogy a bi zottság munkájába bevonjuk a nő két is. Legutolsó ülésünkön pl. megalakítottuk a tej, tojás és ba romfi, valamint sertés és marhabé gyűjtési albizottságot. Ezt azért tartottuk szükséges­nek, hogy a központi feladat, a cséplés gabonabegyüjtés ne vonja el a figyelmünket egyéb feladata­inkról s annak is legyen gazdája. A tej, tojás, és baromfibegyüjtésí albizottság elnökének Bognár Vendelné elvársnőt, az állandó bizottság nőtagját jelöltük ki és saját aktíváiból az albizottság tag­jait, akik mind nők. így vonjuk be az asszonyokat is a munkába, azonkívül, hogy jó munkájukat azzal' is jutalmazzuk, hogy tagjai lehetnek az albizottságnak. Ebben azonban még nem merül iki minden tevékenységünk. Fő feladatunknak tartjuk a begyűjté­si verseny megszervezését a dől gozó parasztok között és páros- versenyben állunk Somogyvárral. Csatlakoztunk Nagyszénás ver­senykihívásához is. A két község eredményeinek ellenőrzésére és értékelésére időnként kölcsönös látogatást teszünk. A látogatás al­kalmával kibővített áb. ülést tar­tunk és kicseréljük tapasztalatain­kat. A verseny megszervezésében nagy segítségünkre van az, hogy csak olyan aktíváink vannak, akik kötelezettségüket meggyőződésből teljesítették, élenjárnak minden munkában és tekintélyük van a dolgozó parasztság között. Gon doskodunk arról is, hogy az elért eredmények állandóan nyilvános­ságra kerüljenek és nyilvános di­cséretben és jutalomban részesít­jük a legjobb beadókat. Nagy hibánk az, hogy aktíváink­kal csak közösen foglalkozunk, mi­kor kibővített áb. ülésre meghív­juk őket s megszabjuk a feladato­kat és beosztjuk a munkát. De nem foglalkoznak az áb. tagjai kü- lőn-külön személy szerint saját ak­tíváikkal. Mi nagyon sokat kaptunk a mun. kás paraszt államtól. A felszaba­dulás előtt a tőlünk 8 km-re fekvő Buzsák községhez tartoztunk köz­igazgatásilag. Dolgozó parasztja­inknak a legapróbb dolog elintézé­séért is abba kellett hagyni a munkát, s átmenni Buzsákra. A felszabadulás után (a tanács meg­alakulásától) ez megszűnt, önálló tanácsunk van, s nem kell külön hangsúlyozni, hogy ez mit jelent. Tanácsunk közmegelégedésre dol­gozik. A felszabadulás előtt egy rosz- szul felszerelt 3 tanerős iskolánk volt- Most pedig 8 tanerő korsze­rűen felszerelt iskolában tanítja gyermekeinket. A községi iskola számára a volt földesúri kastélyt fettük rendbe, ezenkívül létesítet­tünk egy kültelki iskolát is. 550 kötetes népkönyvtárunk van. Mo­zit, villanyt, telefont kaptunk az államtól, s most létesítettünk egy 30 ágyas napközi otthont. Szinte fel sem lehet sorolni azt, amivel népi demokratikus államunk jött segítségünkre politikai, kultu­rális és gazdasági téren egyaránt. De mi még ennél is többet várunk s biztosak vagyunk abban, nogy meg is kapjuk. De ez tőlünk is függ. A mi jó munkánknak is elő keli segíteni a szocializmus építé­sét. Nekünk is teljesítenünk kell az állam iránti kötelezettségünket. S a kötelességteljesítésben mi az elsők akarunk lenni. Éppen ezért úgy készültünk fel a Cjéplésre, és gabonabegyiijtésre, hogy a munkánkban észlelt eddigi hiányosságainkat kijavítjuk. Be - osztottuk egymás és aktíváink között a falut, a cséplőgépeket és fáradságot nem kímélve végezzük felvilágosító munkánkat, mert tud­juk, hogy eddigi eredményeinket csak így fokozhatjuk. Tudjuk, ha nem ezt tennénk, akkor az ellen­ség érne el sikereket. Ebben a munkában minden áb. tag személyesen is foglalkozik ak­tíváival, irányítani fogja munkáju­kat. A jól teljesítő dolgozó pa­rasztokkal ki fogjuk egészíteni, szélesíteni aktívahálózatunkat, hogy minél több dolgozót bevon junk az állami feladatok végrehaj­tásába és ellenőrzésébe. Mi tudjuk jól, hogy eredményt csak jól megszervezett, tervszerű munkával lehet elérni. Mi hibáin­kat kijavítva úgy akarunk dolgoz­ni, hogy az állammal szembeni kö­telességeinket ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük. így kívá­nunk hozzájárulni békénk megvé­déséhez és mindnyájunk közös nagy ügyéhez, a szocializmus épí­téséhez. Kedves Elvtársak! Szeretnénk, ha megtárgyalnátok az általunk felvetett problémákat és a nyílvá- uosság előtt válaszolnátok. Remél­jük, hogy válaszotokban már ko­moly javulásról fogtok beszámolni. Elvtársi üdvözlettel: Öreglak község begyűjtési állandó bizottsága. érdekük, í günknek.

Next

/
Thumbnails
Contents