Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-11 / 161. szám

PÉNTEK, 1952 JULIUS 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 AZ ŐSZ TOPÁ M falu véginél a- *nkácois út mellett egy őrtorony áll iDüledező fékben van. Régi gazdájá­ról senki s*m ind. Megszökött a gőgös fötdesur. Félt <1 számonkérés órájától, övé volt at a föld, amerre csak a stem ellátott minden az 6 tulajdonát képezte. .1 termést ő ta- karitta-tta be, az értékét ő mulatta el. Ennek a területnek egy része nvoisi •az egyénileg dolgozó parasztoké. A jölsziailxKhdás után osztották ki ne­kik — ki spur cell ák bő I áll. A másik réséé a Győzelem \szcs tulajdonát képezi. Egy tagban negyvenegy hold ■búza sárga kalásziénye'a hullám­zik a szélben. Kombájn arat iÉ- Tizennyolcán figyelik a „csodagé­pet“, mely egyben a gabona csép- lését is végzi. Naponta hatvan em­ber munkáját látja el. Az egyénileg ■ dolgozó parasztok de a tszcs tag­jai is eddig csak hallottak róla. .'Veinigen hitték, hogy ilyen is léte­zik. A Szovjetunió küldte ezt a gé­pet Imiinkbe. Sztálingrád hős mun- kása inaik, a szovjet népnek ajándéka «sz. A KOMBÁJNON porosarcú fiatal lány ül, Kálecz Júlia. Figyeli a gép ■egyenletes ütemét. Maydbizt o san forgatja a kormánykereket, ért a géphez. Nemrég — az Örkényi me­zőgazdasági szakiskolán —• ismerke- ■dett meg legjobb munkatársával, ba­rátjával, mely most a jövöóvi ke­nyérért harcol vele együtt, enge­dje lines keidv e vezető jón ek. — „Elakadt a szem elnök elv­társ“ — szól Starasincsics Ferenchez, ds pillanatok alatt kijavítja p ka­nalaknál becsúszott hibát. Majd to­vább beszél. — ,,Olyan dúsak a kalászok, hoglJ ■csak &z egyes sebességgel lehet aneivni. Vigyázok nagyon. Azt aka­rom, hogy az egyénileg dolgozó q>a^ j-asztok is megelégedett ek legyenek. Szeressék meg a gépet, a mi mun­kánkat és ezen keresztül a te nme- Íőr.zöve,tkezetet. Az aratás előtt Cu­ring e’i'jtársS-al vállaltuk, hogy 156 ■hold helyett p kampóiig* időjén 200 holdat vágunk le. Uoy dolgozom, hogy többet is megcsináljunk. A me- ■gyáben most a második vagyok a vcisanybén. Biztos vagyok abban, bogy Honák Istvánné elvtársnőt megelőzőm.“ KÁLECZ JULI A elviársnő szép eredményeket ér el. Volt ppp, etrni- Jcor 25 holdat learatott. Eddig ösz- szcsen 113 híddal aratott le. Amikor •a kombájn tárolója megtelik, « ko­csi odaáll Kálecz Júlia, Sitarisin- ■cslcs Ferenc és a többiek boldogan figyelik « vastag sugárban ömlő .magút. — ,,T'rz mázsánál is több lesz a lioldamki.nti átlag“ — mondja az el­nök. A tábla felső szélénél pedig Per jóm István 5 holdas gazán és Molnár Rózsa oszB>pám paraszt- fiatal beszélgetned;. — ,,Láif.od Rózsi,, ha elmentél vol­na traktorosnak, akkor almikor mondtam, most már te is büszkél­kedhetnél munkádra, mint az a fia­ltál lány“ — mutatott ujjaival a kombájnvezeitő felé. Molnár Rózsi pedig így tudakozódott: — „Egyé­nieknek nem arait a kombájn?“ — „Neim, ennek nagV terület kell“ — hangzik Perján István válasza. ... — ,,Kár... — és valamit elhallga­tott a láng. — Mennyivel könnyebb lenne a mi munkánk is. Nem gon­dolná Pista bátyám?“ Perján Istvánt szíven találta a kérdés. Gondolkodva nézett maga elé. majd a koimbájnrp és kérges tenyereire vetett pillantást. Aratás­ból jött míg ő is, kézi kaszával vágta a gabonát. Átgondolta az egéisz napot. Mennyit kellett izzadni neki még egy hold lefogyott, most ébredt rá ((mikor a gépet nézte, hogy v nagyüzemi gazdálkodásban a gépek milyen segítőtársai °z em­bernek. Megkönnyítik a munkáját, nem kell az erői fecsérelni, egysze­rűbben, gyorsabban lehet minőségi munkát végezni. Azután megszólal: — „Sóikat gondolkodtam, hogy be­lépjek vagy ne, <t csoportba, most már látom, hogy érdemes és nekem is ott a helyem.“ A GÉP egyenletesen berreg, s a kalászienger mindjobban fogy. A kiváncsi emberek townfige már Idd csoportban van, kisérik a gépet kö­rös-körül a tábla mellett, figyelik, hogyan vágja el a szárat, megvizs­gálják/ minden mozdulatát. Az egyik beszélgető csoportnál azon vi­tatkoznak, hogyan tudja elválasztani a szalmát a szemtől. Valppi meg­jegyezte, — egész biztos marad szem « szalmában. — Megnéztek több szalmac samát, áruét a gép ma­ga után hagyott, amit élvéivé talál­tak az említésre sem méltó. Más­felől Kálecz Júliát dicsérték. — Az iharosberényi gépállomás egyike a legrégibb gépállomások­nak megyénkben. Jól felszerelt* gép­állomás. Tavaszi tervét azonban nem teljesítette, nagyfokú volt a szervezetlenség, egy-egy községben két>szeHháromsz or tértek vissza 10— 13 kilométeres távolságról a gépek, ntert nem közölték a vezetőjével, hogy mennyi munka van abban a községben. Nem tudta a jobbkéz, mit csinál a balkéz. Nem irányítot­ták a munkát, nem volt gazdája. Ugyan így történt most az aratás­nál is. A községiben ma fejezik be az ara­tást. Legtovább az Úttörő tsz gabo nája állt lábon és bizoríy pereg a szem. Felvetődik a kérdés, nincsen talán munkaerő*? De van. A tsz szerződésit kötött, a gépállomással 258 hold aratásra, a kaSz«iparok­nak 150 holdat kellett volna aratni., ezen már rég túl vannak, a gépállo­más viszont csak a muH pénteken kezdte meg az aratást- A „szakem­berek véleménye“ szerint Iharosbe- rénynek más éghajlata van, mint tőle néhány kilométerre lévő Inké- nek, vagy Somogycsicsónak, ahol már az elmúlt vasárnap befejezték az aratást- Két (niappa-1 később, mint libarosberényben elkezdték. A gépállomás igazgatója, Honenvald elvtárs elfogadja ezt a nézetet. “Tu­„Dereik lány, neun ijed meg az ár­nyékától, az aztán munka“—- hang­zottak a méltán kiérdemelt szidnak. — „Mit szól a masinához Pali bátyám?“ —z kérdi az akkor érkező Süliéi Púit 8 holdas egyénileg dol­gozó parasztot a csoport elnöke. — „Már élőbbről figyeltem, oszt gondoltam, hogy megnézem köze­lebbről. Gyors ez a gép, nem kell az embernek naphosszat görngedezni. Hatvanöt éves vagyok, sokat dolgoz­tam, gürcöltem az uraságnak, végre megszabadultunk tőle. Meg hát azt is meg szeretném mondani — mond­ta szaggatottam, mint aki nagy tett­re szánja el magát — az< a vélemé­nyem, hogy az ősszel én is belépek a csapodba, nézetűm az, hogy ez az út helyes. Biztos, hogy a jövő generációjának nem kell annyit szenvedni,, mint nekünk kellett a múltban“. GYŐRÉI LAJOS (ács) az első kocsi gabonát — amit a kombájn aratott és csépelt el — a begyüjtőhelyre vi­szi. Jó minőségű búza, jajSuilya 83- nmt nyom. Első a kenyérgabona beadási kö­telezettség teljós&ésélben a Győzelem tszcs Oszitopán községben. Még a begyűjtő helynél is Kálecz Júliáról és a kombájnról beszélnek az em­berek. \a gépet annrn is lehet látni. Éjszaka pedig a fényszóró jelzi, hogy a munka nem állt meg, folyik a harc minden szemért, a szebb életért . . . Böndan Géza. dományosab“ alá is támasztja, azon­ban nem fogadja el a párt segítsé­gét az aratás, a, cséplés gyors befe­jezéséhez. Az BM’AG kombá jn alig több, mint 10 holdat aratott le, valamennyivel többet az aratógépek. A gépállomás az aratási tervét nem teljesít tette. Nem használta k; a lehetőségeket, melyet a kombájn nyújt. A kom­bájnt legelőször olyan, területre küldték dolgozni, ahol igen nehezen 'boldogult— azért, hogy ne teljesít­hesse tervét, hogy lejárassák. Nem véletlen az ilyen „eredmény“,'a gép- cllenás hangulat sem. A „nélkülöz­hetetlen szakemberek“, mint Bara­nyai volt nyilas és társai, gondos­kodniuk erről. Honenvald elv-társ pe­dig meg van elégedve az eredmé­nyekkel, meg van elégedve a szak­emberekkel is. Azzal is megelég­szik, hogy egy cséplőgép „már“ tegnap megkezdte a cséplést. ,Meg kell gyorsítani a munkát; ezért Honenvald elvtárs szervezze meg a cséplés ütemét, meg kel! előzni az oktalan ide-oda sétálást, segíteni], kell a tsz-ek<‘t a behordás- foan, szoros kapcsolatot k6H terem­teni a .párttal és figyelembe kell venni a becsületes dolgozók véle­ményét, javaslatait és a törvényt ne csak ismerje a gépállomás vezető­sége, hanem hajtsa is végre. Az iharo^berényi gépállomás vezetősége váljék munkája gazdájává A tabi -járás tarlóhántási és másodnövényvetési munkájáról Megyénk, a tarlóhámtásbnn és a «riásodnövénv vetésben országos vi­szonylatiban elmaradt. Ennek az el­maradásnak több oka van. Egyes községi tanácsok nem tartják sZív- ügvüknek ezeket a feladatokat, föld- mii vesszővél'k-ezeteink az egyénileg ■dolgozó parasztok részére nem biz­tosítottak különböző vállalatok út­ján vetőmagot. Járási tanácsaink pedig neon ellenőrzik kellően az uta­sítás ok v ágreh a, j lás át. A tarlóhántás munkájában és a Tnásodnövény vetésében a tabi járás az utolsó. Tarlóhántási tervét mind­össze 8, a másodnövényvetési ter­vét pedig 7 százalékra teljesítette. A járási tanács mezőgazdasági osz­tálya az utasítást kellő időben el­juttatta a községi tanácsokhoz, de végrehajtásait már némi ellenőrizte. Kapoly községben pl. 140 hold ár­pát arattak le, tarlóhántást a le­aratott terület 75 százalékán végez­nék el. A másod növények vetésében pedig még ennél jobban lemaradtak. Kapoly község másod'vetési terve 388 kataszteri hold, a vetőmagot | még a m.ai napig sem biztosították. A járásit tanács mezőgazdasági osztály3 pihen a habárain, gondolva, hogy minden megy a maga rendjén. Néni vonták felelősségre a mulasz­tókat, így a járásnak tizenhat köz­ségében előfordult az, ami Kupo- lyon. A tervifelbontási jelentéseket a járási tanács e hónap harmad Lkán sem kapta meg, holott június 16-ig ezt meg kellett volna kapnia. Deák elvtárs a tabi járási tanács mező- gazdasági osztályának vezetője fele- lős a járás területén a mezőgazda- sági munkákért. Deák elvtárs ne tűrjön meg ilyen lazaságokat. Lép­jen fej az osztályon belül is a meg elégedett hangulattal szemben és sürgősen tegyen intézkedéseket a munkák megjavítása érdekében. A iliarláhántásban és a másodnö- vény ve résben mutatkozó hiányossá­gokat a gépállomás munkájában mutatkozó nagyfokú lazaság js elő­segíti. A tabi gépállomás egy erő­I gépe például a somi Béke tszcs tarlóján két napig tétlenül, gazdát­lanul állt- A báibonymegyeri Ságvári tszcs-hez olyan ekét adtak, amely nem volt kijavítva. Két eke túlsá­gosan mélyen, kettő pedig a megen­gedettnél is sekélyebben szántott. A felelőtlen munkáiból hatalmas ká­ra származik a tahi járásnak, ezen kívül az egész országnak. A tahi járásban megvan minden adottság ■arra, hogy a lemaradást be tudják hozni. Som, iSómogymeggyes é's a tahi járásban még több községben eze­ket a munkákat már csaknem teljes egészében befe jezték. Ezekről a köz­ségekről vegyenek példát, használ­ják fel munkamódszereiket. A labi járási tanács mezőgazdasági osztá­lya sürgősen számolja fel a hiá­nyosságát. Deák elvtárs álljon a sarkára és a járás mezőgazdasági munkáit úgy irányítsa, ahogy azt pártunk és kormányunk rendeletéi, egész dolgozó népünk elvárja. tőle. Böhönye dolgozó parasztjai elsők akarnak lenni a versenyben A tapsonyi gépállomás biztosítson cséplőgépeket Böhönye község tanácsa és a pártszervezet, tervet dolgoztak ki az aratás, cséplés, betakarítás munkáira. Az előirányzóit idő előtt két nappal .fejezte be a község a búza aratását. Elsőnek a községben a Szabadság termelőszövetkezet vé­gezte el a búza aratásiéit és cséplé- sét a köüelezöt a cséplőgéptől a be- gyüjtöhélyre vitte. Hétfőn, július hetedikén megkezdték a községben a cséplést az egyénileg dolgozó parasztság kö­zött js. A tanács előtt kifüggesztett versenytábla minden naip tudtára adja a dolgozó parasztoknak, ki hogyan lesz eleget állampolgári kötelezettségének. Az elsők között szerepelt Ángyán János dolgozó paraszt, aki a cséplőgéptől közvet­len vitte gabonáját .a begyűjtő- helyre. Hasonlóan tettek eleget be­adási kötelezettségüknek Németh Lőrinc 0 holdas, Ha jas Ferenc 8 holdas dolgozó parasztok. A község dolgozó panasztsá'-a mindent elkövet, hogy elsőnek ke­rüljön ki a Szenyér, Tapsony, Vése községekkel folyó párosverseny­ből. A párt irányításával végzett munkájuk azt igazolja, hogy nem csak a községekkel váló párosver- senyfoen vezet Böhönye, hanem az eddig elért eredményekkel a járás élenjáró községéi közé tartozik. A községben t' csaknem minden dolgozó paraszt behordta a gabonáját és készen áll a cséplés megkezdésé­re. A község lakossága tudja, hogy mi mindent kaptak az ötéves terv során. Mozit, ahol szabad idejükben szórakoznak és tanulnak, 400 darab vezetéke® rádiót, óvódat, ahol a dol­gozók gyermekeiket nyugodtan, ott­hagyják és részt vehetnek a termelő munkában. A mezőgazdasági szakis­kolát, ahol a dolgozó nép fiai ta­nulnak. i­Ezért végzik példamutatói n Bö­hönye község dolgozó parasztjai a behordás-cséplés munkáit és tesznek eleget beadási kötelezettségüknek. Versenyükben hátráltatja őket a tapsonyi gépállomás, ahol nein ké­szítették ej kellően a. cséplésihez a gépeket. A község több utcájában már 2—2 cséplőgép dolgozhatna, ha a tapsonyi gépállomás a léli javítási munkák alatt a gépek pontos, lel­kiismeretes kijavítását elvégezte vn]ni:i és időben biztosítják mind­azokat a felszereléseket, a,mi a csép­iéihez szükséges — mint pl. mázsa, ponyva sib. A dolgozó parasztság és a 40 cséplő gépírni n ká s felhábo­rodása jogos. Mindezekért felelősség tpítheli! a tapsonyi gépállomás ve­zetőségét, ntert ,a községbe küldött rossz cséplőgépekkel kiesést okozott a munkában. A „Dolgozz baleset nélkül !44-jelszó megvalósítása a „Rákosi Mátyás44 Vas- és Fémművekben A Rákosi Müvekben az eljmib he­tekben szinte mozgalommá vált a „Dolgozz baleset nélkül!“ jelszó megvalósítása. A szakstervez-'t szé­les tömegmozgalom ma fej'es/.li ez R)M területén a munK.,1 védelmet. Je­lenleg 1500 dolgozót részesíti a szakszervezet balesetelhárítási okta­tásban. Ezek a lanfo v-am sikeres el­végzése után man*?.védelmi-akiiva igazolványt kapnak hogy kellő eréllyel léphessenek fel r hanyagok­kal, a dolgozó társuk testi épségé­vel itemt'orodokse! szemben. Issgy gondot fordítanak a munkahelyek rendjére, tisztaságára és arra. hogy a munkagépek forgó, mozgó alkat­részei,n állandóan fent tegyen a vé­dőburkolat. Műiteiki brigádok aTa kultak a baleseti veszélyek feltárá­sára és elhárít-ásó r i. A „Dolgozz brietet nélkül!“ jel­szó egyik célkitűzése az HM-b-n, hogy munkavédelmi újításokra, ész- szerüsiítésekre serkentse a dolgozó­kat. Az acélmű főmérnöke, Fogaragsy János olyan arc\edö szitát szerkesz­tett, amely biztos i i védi a szemet és az arcot a hengerlés közben le- pattogzó reve és a fűrészelés köz­ben szétfröccsenő tüzes acélsziián- kok, valamiint a, hőhatások ellen is. A hengerműben máj- 150 szitát osz­tottak szét a dolgozók között s rö­videsen a nagyknapács kovácsa’! is ellátják ezzel a munkavédelmi újí­tással. in Rákosi Művek szakszervezeti bizottsága a ,.Do goz2 In'eset ne ­kiül!“ jelszó megvalósítása érdeké­ben 20 ifali’táb.it készített, íme Ive­ken oktató képek szövege* bájak ma jd fel a dolgozók fig\enné; a bal, ese.elhárítás fo o osságára. A Kaposvári Fonoda dolgozói teljesítették a koreai műszak során tett vállalásukat A Kaposvári Fonoda dolgozói a koreai 'műszakra ütemtervük 1 szá­zalékos túlteljesítését vállallak. Ez látszatra item sok, de ha figyelembe vesszük, hogy az épülőfélben lévő üzemiben még nincs klímaberende­zés, — ntely szinte nélkülözhetet­len a gyapotfonál gyártásánál — akkor őszinte elismeréssel kell adózni] a Fonoda dolgozóinak, akik dacolva a nagy hőséggel, a beren­dezés íhiányos'Ságia elleniére is telje­sítették, sőt túlteljesítetiték. válla­lásukat, mert a felajánlott 1 száza­lék helyett 1.9 százalékkal teljesí­tették túl ütemtervüket a koreai •műszak alatt. Hogy az üzem dolgozói mennyire komolyan vették vállalásukat, an­nak legjobb bizonyítéka, hogy a fo­nónők közül sokanl emelték 100 százalék fölé korábbi gyenge telje­sítményüket. Pl. Márton Erzsi, 96.5- ről 104 százalékra, Lukács Mónika 98-ról 105-re, Farkas Dezsőné 99.9- ről 102 százalékra emelte teljesít­ményét. Az vizem legjobbjai ebben a mű­szakban László Rózsi, Horváiíh ,Mar- git és Készé Margit voltak, akik 127—125, illetve 110 százalékot ér­tek el, s ezzel miLnltegy négy öt szá­zalékkal növelték áUagteljesítmié- nyeiket. Új szemléltető eszközökkel bővítik az általános iskolák szertárait Közoktatásügyi kormányzatunk az ősszel működő iskolaévben is különböző felszerelési tárgyakat jut­tat az általános iskoláknak a mi­nél eredményesebb oktatás elősegí­tésére. Biológiai alapfelszerelésekből hat- száz darából', mikroszkópból 200 darabot kapnak az iskolák. M'ár július végéig 5800 történelmi kép­sorozatot kapnak az általános isko­lák — egy-egy sorozatban 70 táb­lával — köztük jónéhány szines- nyomású a magyar történelem leg­dicsőségesebb fejezeteiről. Jól szem­léltetik a képek a közélpkorj, gaz­dasági és politikai helyzetet és át­tekinthető ábrázolásban mutatják lte a kapitalista fejlődés korszakát. Kiváló oktatási anyagot nyújt a munkásmozgalom fejlődésének tör­ténetéről készített szinesnyomású képsorozat. A fizika oktatás Szinvonalának emelésére 800 fizikái eszköz soroza­tot küldenek az általános iskolák­nak. A földrajz tanulást és taní­tást segíti miajid elő 1500 darab földgömib. 780 darab finommérleget adnak a fizikai-kémiai Szakkörök számára a szakrendszerű oktatás előmozdítására. « T

Next

/
Thumbnails
Contents