Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-09 / 159. szám

K///ö PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK/ A pártélet hírei Somogymeggyes tanácselnöke A HARCOLÓ KOREA GYERMEKEI Balatonlellén megnyílt a „Rákosi elvtárs harcos élete''- k iállítás A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SBí&bÁ.Aasfe.4£ . ■ •» . —c • _• . .-' ■ = •" • "• " _____ - - ■... . IX . ÉVFOLYAM, 159. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR ______________SZERDA, 1952 JULIUS 9. JU GOSZLÁVIA MILITARIZÁLÁSA írta: Y. Kirszanov DICSŐSÉGTÁBLA Bú zabé adásban élenjárók: ■ Túli Józsefivé 3 holdas Marcali, 145 százalék, ózd. Hegedűs Józsefivé 6 holdas Marcali, 161 százalék. üsziápjm'beladásiban élenjáróik: Uránusz Józsefivé 8 holdas Nagy- szakácsi, 25(5 százalék, Szigeti József,né Gadá/iiy 7 holdas, 210 százalék. TELEFONJELENTÉS: A nagyatádi járás községéi a teg­napi nappal hefejezték a húza és a rozs aratását1. Az aratás befeje­zésével egy időbe n 34 cséplőgép megr kezdte a járás területén a búza és a rozs csáp lését. A fonyódi járásban is ugyancsak a tegnapi nap folya­mán befejezték a búza és a rozs aratását. IIII. negyedévi terv teljesítése ütőn a III. negyedév sikeréért indítottak harcot a Bőripari KISZ dolgozói A Kaposvári Bőripari Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói még június hónap folyamán ,a. Dados elvtárs kiszabadítása érdekében megtartott békegyűlésen vállalást tettek arra, hogy második negyedévi tervüket határidő előtt teljesítik, sőt túlteljesítik. A vállalat dolgozói beváltották Ígérőtöket. A második negyedévi tervet öt nappal a határ­idő' elölt 102.5 százalékra teljesí­tették. A vállalat dolgozói jó mun kájuk eredményeként adósság nél­kül léptek át a harmadik negyed­évbe, vagyis a második negyedévre kiszállott feladataikat eredményesen elvégezték. A. jól elvégzett munka után következik a megérdemelt pi henés, amelyet a vállalat dolgozói közöl nem egy az ország leg­szebb üdülőiben, így többek között a Balaton partján töltik el. A második negyedévi terv sikeres teljesítése után a vállalat dolgozói lelkes munkával készülnek a har­madik negyedévi terv határidő előtti teljesítésére. A somodori Alkotmány tszcs a jó munkának köszönheti eredményét A somodori Alkotmány termelő- csoport a tavasz folyamán hatal­masan megerősödött. A múlt évben 11 tagja volt a csoportnak, most 42 család van a csoportban, 04 ál­landó munkással. A növényápolási; munkákból lel­kiismeretesen vették ki részüket a csoport tagjai. Növényeik szebbek az egyénileg dolgozó parasztoké­nál, mert mindig j,dobén és jó 'mi­nőségű munkával ápolták. Tudták, hoPv a szemveszteségnélküH aratás egyik előfeltétele a jó növényápolási munka időbeni elvégzése. , A vezetőség a -csoport tagjait aratóbrigádokba, munkacsapatokba osztotta. A brigádok és munkacsa­patok névsorát június 1-én már kifüggesztették a falitáblára, hogy a dolgozók láthassák, ki melyik munkaicsapatba, vagy brigádba -van beosztva. A termelőcsoport az ősz láppá csép- lését befejezte és eleget tett az ál­lammal szembeni kötelezettségének. A búza aratását 4-én kezdték meg 14 kaszaerővel, valamint a gépál­lomás egy ara tógépével és a teg­napi nappal fejezték be. A dolgozók mind becsülettel kivették részüket az aratás munkájából, közülük töb­ben naponta 2—3 munkaegysége1 szereztek. Különösen lelkiismeretes munkát végzett Király Jánosné 5 gyermekes .anya és Dömös Jánosné 3 gyermekes anya, akik éjjel 11— 12 óráig is dolgoztak. A tszícs vezetősége is példásan veszi ki részét a munkából. A szép eredmény eléréséhez a pártszervezet jó munkája nagyban hozzájárult. Segjí'tett az aratóin igád ok szerve­zésében, politikai munkával meg­győzte a tszcs tagjait az aratási munka fontosságáról. Ismertette az aratás-cséplés és begyűjtési rendeletiét, hogy ezen ke­resztül is segítséget adjon a csoport tagjainak a munkáihoz. Az aratási munka befejeződött, (izmiban még vissza van a cséptés, tarló hántás és a növóngápoiús. Hogy munkájukat még eredményesebbé tudják tenni, a tszcs vezetősége hasson oda, hogy a csoporton belül állítsák fel a nap­közi otthont, hogy a gyermekes anyák munkájukat nyugodtan vé­gezhessék. iifj. Varga Józsefmó Somádon Alkotmány tszcs kuj. BÉKEARATÁS GYÉKÉNYESEN TITO SZOMSZÉDSÁGÁBAN Gyékényesen a hármas típusú Győzelem tszcs vezet az, aratás, be- hordás és csépi és, valamint a be­gyűjtés munkájában. A tszcs min­den dolgozója és a tszcs elnöke, Né­meth József elvtárs magáévá tette a párt és kormányzatunk aratás- csépi és és begyűjtésre vonatkozó határozatát. Munkájukat a járási pártbizottság irányításával és se­gítségével végzik, aminek eredmé­nyei máris megmutatkoznak. A tszcs learatta az őszi árpáját, behord!a azt és a cSéplést még a kenyérgabona beérése elölt elvégez- le. Beadását azonnal a. cséplőgéptől teljesítette, illetve túlteljesítette. Ezért büszkén mondotta a tszcs csépiőumimkás brigádja, hogy a gép­től teljesítette beadást tervét, mely- lyel csapást mért a határon túlról ránk leső Titó bandájára. A tszcs tagjai elsőnek akarják leadni a gabonát a hazának, meri jól tudják, Ihogy azzal tartoznak a nép államának, dolgozó népünk­nek. A 'Csoport tagjai versenyt indí­tottak egymás közt és a gépállomás gépeinek segítségével éjjel-nappal aratnak, mert tudják, hogy a mos­tani aratás „béfcearatás“ mellyel csapást mérnek az amerikai impe­rialisták és lakája, Tito bandájára. Pintér Ferenc körzeti cséplőgép ejl. Gyékénye" A belügyminisztérium tűzrendésze ti főosztályának közleménye A belgrádi bérencek az amerikai háborús gyújtogatok érdekében alá­aknázzák az amúgyis gyenge jugo­szláv gazdasági élet alapjait, eről­tetett ütemben militarizálják az ipart. Tito az elmúlt nyáron kije­lentette, hogy Jugoszlávia a kapott „dollársegítséggel“ csupán azokat az iIparágakat fogja fejleszteni, „amelyek lehetővé teszik az Egye­sült Államoknak és a nyugati világ­nak szükséges hadászati nyersanyag­források hatékonyabb kihasználá­sát“. Kevéssel ezután a fasiszta ban­da főkolomposa külföldi újságírók­kal beszélgetve egyik őszimteségi rohamában a következőket mondta; „Hadseregünk megerősítésére foko­zottabb ütemben kell megerősíteni hadiiparainkat. Meg kell változtat nunk terveinket és sok mindenről kell lemondanunk. Többek közölt le kell mondanunk mezőgazdasági gépgyárak és közszükségleti cikke­kéi előállító vállalatok építéséről“. Végül má'iiciius 11-én Tito külföldi újságírók egy csoportjának nyíltan beismerte, hogy s,Jugoszlávia na- ggo'bb összegeket fordítóit és for­dít [egijtverkezésre, mint bár.meht más nyugat-európai ország.“ Még az amerikai agre&szorokkal és nyugat európai társaikkal kiápí- teiil kapcsolatok első szakaszában! a fasiszta-klikk tapintatosan eltitkol­ta azt a tényt, hogy Jugoszláviái az imperialislák katonai támasz­pontjává teszik, mai már nyíltan be­ismeri ezt. Tito és csatlósai soro­zatos nyilatkozatokban igyekszik megmagyarázni a sietős fegyverke­zés szükségességét. Ugyanakkor a leggy alázatosabb koholmányokat tá- kolják össze az állítólagos ..keleti veszélyről“. Amerikai kenyéradóik példáját követve kétségbeesel ten szítják a háborús őrületet, ralUta- rizálják az ország egész életét. Nikolics titóista tábornok nemré­giben cikket tett közzé az egyik belgrádi lapban és abban beismerte, hogy Jugoszláviában a fegyvergyár­tás és a lőszergyártás a. háborút kö­vető első évhez képest 11-szeresére emelkedett. M'üentije iPopovics ti­tóista pénzügyminiszter a szkuips- tesináfoan a költségvetés jóváhagyá­sakor felvázolta az 1952-es kilátá­sokat és kijelentette, 'hogy a „leg­főbb figyelmet a kulcsfontosságú objektumokra fogják összpontosíta­ni“, vagyis a katonai szempontból jelentős ipari vállalatokra, Ami pe­dig a több termelési ágazatot illeti, ezeknek, amint Pop0vies közölte, „jel mtösen csökkenteniök kell ter­melésüket, le kell monda, ni ok a pénzügyi segítségről“. Nem véletlen az, hogy THóék a ■hadsereg eltartására, a fegyvergyár­tás kiszélesítésére, a nagyszámú repülőtér, tengeri kikötő és müút építésére ebben az évben 460 milli­árd dinárt utaltak ki, Jugoszlávia költ ség vetésében előirányzott nem­zeti jövedelmének több mint 70 százalékát. Ennek következtében a költségvetés hiánya 1051-től 1052-ig 11.7 milliárd dinárról 58.8 milliárd dinárra emelkedett. Egyre több amerikai ellenőrző tiszt érkezik Belgrádira. Az a meg­bízatásuk, hogy tartsák figyelemmel .,a Tito-k011111 ányniak katonai .cé­lokra kiutalt összegek helyes fel- használását“, vagyis Jugoszlávia militarizálását a W-a]l> Sreet szája- íze szerint. A titóista Jugoszláviá­ban miniden katonai előkésszületet — a repülőterek építését és a ten- gsri kikötök helyreállítását, a ha­dászati útépítkezéseket és a hadse­reg műszaki ellátását — közvetle­nül amerikai műszaki tisztek ellen­őrzik. Teljes jogú gazdáknak érzik magukat a jugoszláv vezérkarban., amelyet méltán lelhetne a Pentagon fiókinitézelének nevezni. Egyedül a Sábáé és V-aljevo vár- rosok közötti alig 60 kilométeres távolságon 1950 óta hat különleges leszállópálya épül amerikai „légi- erődök“ és léglökéses repülőgépek .számára. A nyugati határok közelé­ben' lévő régi repülő [erek hangár­jait és berendezését az ország északi és keleti területére, a legfőbb légii támaszpontok környezetébe helyezik át. Gyors ütemben halad a repülő­terek építése, más helyeken is, így Szrbobran mellett (Bácska), Bataj- nicán (Szerémség), Trebinje város közelében (Hercegovina)• A népi demokratikus országok határvonala mentén amerikai lisz­tek vezetésűvel erődítmény-rendsze­reket építenek. Az épülő műutak Észak és Kelet) felé irányulnak és a hadászati főútvonalihoz, a Trieszt” Zágráb-Belgrád autóműúthoz csat­lakoznak. Gyors ütemben fektetnek le kizárólag katonai jelentőségű vasútvonalakat. Ulicimben, Síben',Ívben, Plocseban és az Adriaidenger partvid:ékénn,ek egyéb helyein új kikötőket építe­nek, a régieket pedig átépítik, hogy alkalmasak legyenek amerikai ha­dihajók befogadására. így átalakít­ják a pulai, rijekai és szplitj: kikö­tőket. A titóista „Borba“ közlés« szernt 1919 végéig a kikötő építésbe mintegy 900 millió dinárt fektettek, vagyis tízszer annyit, •amennyit fénnáVdiának 22 évc alatt a királyi Jugoszlávia fordított erre a célra. Egyediül a rijokS-susaci medence helyi; állítására és klmélyítésére több mint 350 millió dinárt költöt­tek. Helyreállították és kibővítették a kargyelevói és bokái kikötőket, ezenkívül még mintegy 140 kisebb kikötő-berendezési építették. Titóék támadó előkészületei olyan átfogó arányokat öltenek, ihogy Ju­goszlávia valósággal katonai tábor­rá alakul át. A „News Republic“ című amerikai: folyóirat a belgrádi fasiszta klikk bűnös terveit a követ­kezőképpen leplezi le: „Tito hadi­gépezetet készül összetákolni a népi demokratikus országok elleni agresz- iszióra. Ez az agresszió, mint remé­lik, általános európai háborúvá bontakozik ki, Amerika támogatáséi­val.“ . A titóisták erőltetett háborús elő­készületei, amelyeket az amerikai milliárdosok érdekei diktálnak, szét­züllesztik az egész jugoszláv gazda­sági életet, hanyatlásra és felbom­lásra kárhoztatnak több békés ipar­ágat. De máskép nem is lehet. „Mert mit is jelent «z ország gazdaságának átállítása a hadigazdaság vágányai­ra? — teszi fel a kérdést J. V. Sztálin. — Azt jelenti, hogy az ipar­nak egyoldalú, háborús irányt ad­nak, hogy mindenképpen kiszélesí­tik a háború céljaira szükséges dlc Jdk termelésétt amelyek nem függ­nek össze a népesség fogyasztásá­val, mindenképpen szűkítik a népes­ség fogyasztására szükséges cikkek termelését és különösen piacra bo­csátását, vagyis csökkentik a népes­ség fogyasztását és gazdasági vál­ságba sodor ják az -országot.“ Az elmiult év folyamán egyedül Szerbiában 450 ipari vállalat építé­sét' állították le, mivel nem feleltek ■meg a háborús előkészületeik érdé kelnek. A titóisták minden figyel­müket a katonai objektumok épí­tésére összpontosítják, ezért Idői­hez képest az idén 60 százalékkal csökkentették a békés rendeltetésű üzem-építkezést, vagyis, a közszük­ségleti cikkekket gyártó ipari vál­lalatok építését. Ezzel kapcsolatban Belgrádiján hat nagy építőipari trösztöt oszlattak fel. Az aratás és a cséptés óriási fel­adatot ró a mezőgazdasági dolgo­zókra. E munkáiban azonban, már ,nCm állnak egyedül, segítségükre si­etnek a gépállomások. A gépállomá­sok az idén már több mint 30.000 erő és munkagéppel segítik dolgozó .parasztságunkat az aratás, cséptés, a másodvetés és a ’tarlóhántás mun­kájában. E gépek felhasználásával még nagyobb figyelmet kell fordí­tanunk ,a megelőző tűzvédelem be­tartására. A eséplés tűzveszélyes fo­lyamat, ezért nagyon fontos, hogy betartsuk a tűzvédelmi szabályokat, mert ezzel a tűzveszélyt elhárít hatjuk. Á belsőségen váló cséplésnél a csépeltein köteles 500 liter vizet, — függetlenül attól, hogy milyen kútja van — a közös szérűn pedig 200 liter vizet biztosítani. A közös Az ipar háborús átállítása pusz­tító következményeket von maga utáni a polgári célokra szolgáló ter­melésben. amely már 1950 folyamán .2.1 százalékkal, több ágazatban pe­dig felére esett vissza. 1950-ben az országban mintegy 600 vállalat ment tönkre. A közszükségleti cik­keket gyártó Iparágak tevékenysé­gét egyre jobban szűkítik. A tex­tilipar termelési kapacitása az idén 53 százalékkal alacsonyabb, mint 1951T>en. A konzervgyártás ugyan­ebben az időközben 47 százalékkal, a szappangyártás 57 -százalékkal rakodónál, ha bű -vfz/forrás van (pa­tak, tó) a víz tárolása nem köte­lező. Ezenkívül kötelesek még a jcsé- peltetők vödröt, szikracsaipót, vas- villát, lapátot, ásót készenlétben tartani. Cséplésnél dohányozni csak az e célra kijelölt, legalább 30 méter távolságban szabad, ahol ,megfelelő vízesedénv álljon a cigarettavégek bedobására. A traktorok kipuffogó csövét «1 kell látni megfelelő szikrafogóval. A kipuffogó nyílásba lerakódott kor óin réteget naponta ki kell tisz­títani. A hajtógépet állandóan tisz­tán, rendben, felügyelet alatt kell tartani. A hajtómotorral nem sza­bad közvetlenül az asztag mögé állni, mint ahogy ez Beled község­ben történt, ahol a traktor kipuf- fogó csövétől az Osztag meggyulladt, ennek következtében nemcsak az csökkent. A macedónjai élelmiszer­ipari vállalatok lehetőségeit 1952- ben csak 27 százalékban fogják ki­használni. Harminckilenc százalék­kal csökkentik a mezőgazdasági, gé­peket és szerszámokat gyártó ipa­ri vállalatok termelését'. A titóista sajtóban egyre gyak­rabban lehet közleményeket olvasni .arról, hogy ipari vállalatok és kis­ipari műhelyek pénzügyi csőd miatt .szüntetik be a munkát. Horvátor­szágban 1951 folyamán többszáz .békés termelésű kisipari műhelyt zártak he. A „iSzlobodna Dalmacija“ oft tárolt termény, de a cséplőgar- nitúra is elpusztult. Ezért a mu­lasztásért a gépkezelőt ihat hónapi börtönre ítélték. Ez történt Vesz­prém v a r s á n yb am is, ahol a szűk belsőségen való cséplésnél ugyan­csak elpusztult nemcsak a kenyér­gabona, da a, cséjplőgarnitura is. ■ Termény élűik tűzvédelme nagy éberséget követel- Gyakran keletke­zik tííz a mozdonyok kipattanó szikrájától. Ezért is fontos az éber­ség. A dömsödi Haladás tsz'cs'ben a mozdony szikrája, tüzet okozott, a dolgozók éberek voltak, azonnal közbe tudtak lépői és a tüzet gyor­san eloltották. Tartsuk be a tűzvédelmi szabá­lyokat mert ezzel js segítjük 5 éves tervünk végrehajtását, jövő évi ke­nyerünk biztosítását, hazánk meg­erősödését. című lap például rámutat, hogy Radarban a háború utáni helyreál­lított ,,'Priimorka“ és .,DaImaJinka“ makaróni-gyárakat 1949-ben és ,185'0-ben csupán 50 százalékban fog­lalkoztatták, /.95/ b(;a, pedig egészen becsuklak, munkásaikat elbocsátot­ták. A modern kapitalizmus dl«n/t- ,mondásai, amelyek még jobban ki­éleződtek a második világháború után, természetesen egyre erősebb csapásokat mérnek a külföldi tőke teljes ellenőrzése alatt álló jugo­szláv gazdasági életre-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents