Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-08 / 158. szám

VILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK./ HiicniHiup „ígérjük ünnek, drága Bákosi elvtárs...“ „Koreai műszak“ a Vasöntödében Harc minden szem gabonáért a kaposvári Szabadságzászló tszcs-ben Mit kell tudni a kukorica pótbeporzásáról? Gyorsítsuk meg a tarlóhántást Állami gazdaságaink az őszi árpa 1 «aratása után 6 nap alatt végezték el a rozs és a blúz» aratását- Megyénk termelőszövetkezetei és egyéni dol­gozó paraszt jai is gabonavetés terü­letük nagyrészét már learatták. Most amikor gabonaterületeinket learat­juk, már biztosítanunk kell a talaj termelékenységének feltételeit, a jö­vő évi termésünk fokozása érdeké­ben­Ennek alapfeltétele a tarlóhán­tás. A tarlóhántás rohammunka, me­lyet a legrövidebb időn beliül kell elvégezni. Lehetőleg az aratás nap­ján vagy másnapján. A Szovjetunió­ban az arató-cséplő kombájn után larlóhántó tárcsa van akasztva, mely egy munkamenettel végzi el az aratást, jcséplésit és tarlóhániMst. Az ilyen jó és {gyors munka a tar­lóhántás valamennyi előnyét biz­tosítja. A gyors tarlóhántás szükséges és „agyon előnyös a talajúiét számá­ra történő miniéi több nedvesség művimé ütése érdekében. Amíg a nö­vény lábon áll természetes, hogy beárnyékolja és védi a talaj tetejét a kiszáradástól. Az aratás «utáni csupasz tarlót azonban a közvetle­nül érő nap sugarai kiszárítják. A »agy meleg «egészen rövid idő alatt «ok nedvességet párologtat el a ta­lajból. Ezen kívül jobb munkát ■végezhet a tárcsa, gyorsabban halad a traktor, jóval kevesebb üzem­anyaggal, jóval nagyobb területeket képes elvégezni ha aratás után a'zoinnal végezzük ezt a munkát. A levegős, laza tarlóréteg, melyet a tárcsa feltör, kiváló hőszigetelő, alatta -a talaj niem tud úgy felmele­gedni. Még a száraz időjárásban is meglehetősen nyirkos marad, mert a talaj mélyebb részéről feljövő nedvesség a porhanyóbb rétegben lecsapódik. Ugyanakkor nemcsak a talajban lévő nedvességet őrizhet­jük meg, hanem az aratás utáni esők vízmennyiségét' is jól fel fogja a laza talaj, mert nem folyik el, hanem könnyen, a talajba -ivódik. A nedvesség megőrzésén túl a tarlóhántás egyik legfőbb célja .1 gyomosodás és a kártékony rovarok elleni küzdelem. A talajainkon élős­ködő gyomnövények nagy része korább 11 érik be. «mint «a kultúrnö­vényeink. Már betakarítás előtt sok ■magot elhullatnak ezek a gyomnö­vények, de az aratás alkalmával is hatalmas tömegű gyommag szó ród'ik el a talajon. A kikelt gyomok nagyrészét a tarlóhántással, a tar­lóhántás után nedvességhez jutó és később kikelő gyomnövényeket «pe­dig a következő talajművelő munkák folyamán pusztítjuk el. A taraekos talajon, a tarack 'ir­tásának egyik legjobb módszere a tarlóhántás. A rovarok irtásában is nagy szerepe van a tarlóhántásnak, mivel a lárvakelós és gyomnövé­nyeken élősködő rovarkártevők tö­megét semmisítjük meg. A ibesseni a frit légy, a szalma darázs és még sok, különféle állapotban lévő ro­vart (tojás, lárva, bábot) teszünk tönkre. Nagy gondot fordítsanak trakto­rosaink a tarlóhántás mélységére. Helytelen az a nézet, hogy a tar- lóhántást 7—lí) cm mélyen végez­zük. 'Viljamsz Szovjet tudós meg­állapította, hogy az ilyen munka inkább növeli, mint csökkenti a. ta­laj gyoniosodását. iHa nerii kerül a tarlóba másodvetés 4—5 centimé­ternél mélyebben tarlót ne bánt­sunk. Nem lényeges az, hogy a tar­ló nincs betakarva, göröngyös, egye­netlen, a tarló teljes alászántás3 az őszi mélyszántással kell, hogy történjék. A megbántott tarlót nem helyes ha boronáljuk, mert a tar­lóhántás után képződő rögöknek hasznos jelentőségük van, megaka­dályozzák aZ esők utáni egységes talajkéreg kialakítását. A tarlóhántás és ezt követő őszi mélyszántás jelentősen növeli a termés állagált, kb. 2—3 mázsa kát. holdanként az a terméstöbblet, amit a gyors tarlóhántás elvégzé­sével és a jó őszi mélyszántással elélhetünk. Pontos kísérletek bizo­nyítják, hogy a tarlóhántás minden órai késedelme nagyarányú ned­vesség pazarlással és a munka ter­melékenységének csökkentésével jár. Állami «gazdaságaink eddig 4002 kát. /hold tarlóhántást végeztek el. Ál­lami gazdaságaink legtöbbje megérti e munka halasztást nem tűrő gyors elvégzését és a minisztertanács ha­tározata értelmében, jó előrehalad 1 a tarlóhántás munkájával. A lábodi 83 százalékban, a balatonboglári 52, iHáromtfai 50, ladi, marcali, tengődi gazdaságban 40 százalékban végez­ték ej. Gazdaságaink egy része azonban elmaradt a tarlóhán/lással. «Az alsóbogáti, nagybia.rátil -és a vésői gazdaságok mindössze 20—30 szá­zalékban állnak a tarlóhántás mun­káival. A fenti eredmények azt bizo­nyítják, hogy a «{keres 'aratási ered­mények után nagyobb lendülettel, még gyorsabb ütemben kell «végez­nünk a taii-lóhántás munkáit és a másodvetések mielőbbi befejezését. Minden na,P és minden óra súlyos károkat okozhat a talajnak. /Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy traktoraink éjjel-nappali üzemelte­tésével ezt a nagyjelentőségű .mun­kát is időben, sikeresen elvégezzük. Ebben is példát kell mutatni! állami gazdaságainknak a termelőszövetke­zetek és egyéni dolgozó parasztsá­gunk felé, akik a gépállomások nagyszámú traktorainak segítségé­vel, megértve a tarlóhántás óriási jelentőségét, követni fogják az ál­lami gazdaságokat és ijieg fogják gyorsítani a tarlóhántás «munkáit. A gyors és jó tarlóhántási munká­val biztosítjuk a talaj termelékeny­ségét, jövő «évre a magasabb ter­mést. Erősíteni fogjuk népgazdasá­gunkat és lényegesen emeljük dol­gozóink él e tsz'in v o n alát. Komcz István So-mogy megyei Áll. G. Trösztje. Megyénkben 115 község a zab kivételével befejezte A községek közül élenhaludtak a határszéli községek. Különösen jó «munkát végzett Vízvár, Bélavár, (Bakháza és Háromfa. A járások kö­zötti versenyben győztesként a mar­cali járás került ki, ahol már több községben a behordást is megkezd­ték. Egyes helyeken mint például Böhönye, Marcali«, már 3 cséplés is beindult. Marcali község harmadik kerületében lakó özv. Twli József né, «5 holdas dolgozó parasztasszony, elsőnek tett eleget a kenyérgabona beadási kötelezettségének, melyet az aratást 140 százalékra teljesített. Rozsból 16 «mázsás, búzából 10 mázsás ter­mésátlaga volt. Fellobogózott ko­csival vitte terményét a begyüjtö- «helyre. Az MNiDiSZ asszonyok és a szövetkezet dolgozói ünnepélyesen fogadták. Fazekas Erzsébet, Hárs- házj Gyuláné és Vaszladi Dezsőné virágcsokrot nyújtottak át. Marcali járás mellé szorosan fel­zárkózik a nagyatádi és a barcsi járás. Lemaradás tapasztalható a tahi, siófoki járásban és Kaposvár város területén. Harcban az aratás, cséplés, begyűjtés sikeréért Kőfaragó ebatárá a rinyaujlaki Ko.vsiuitli tsZcshiből írja: „Mi így -vívjuk békeharcunkaf: ősziárpánk aratását, cséplését befe­jeztük, s éhből beadási kötelezettsé­günket teljesítettük, majd 8 kézi kaszfterövel 4 nap alatt learattuk a 32 hold rozsunkat és 40 hold bú­zánkat. Segítségünkre van a csoko- nya-vimntai gépállomás is. Egyed Kálmán traktoros július 5-ig terü­letünk 50 százalékán elvégezte a iorlóliántást. öl éves tervünkért, bé­keharcunk sikeréért versenyzőnk.“ 38 Horváth elvtárs Lengyeltótiból írja.­„Lengyeltóti község dolgozó pa rasztjai vállalták, hogy az ősziárpa búza, rozs és tavasziárpa aratását július 5-ig befejezik. Ezt a vállalá­sukat Duclos elvtárs szabadonbo- csátásának örömére tették, s a vállalásokat időre teljesítették.“ 38 Sipos Lajos elvi ár s -a Vörösme­zői Kísérleti Gazdaságból írja: „Gazdaságunkban június 28-án ünnepélyes volt « hangulat. A há­rom munkacsapatunk, mely az ara­tást versenyben végezte, ezen a .na­pon vágta le az utolsó tábla gabo­nát. Az aratás megkezdését követő •negyedik napon büszkén mondén Antal János a munkacsapatának: —- Elvlársak végeztünk az aratással, jól dolgoztunk, így elértük .azt, hogy szemveszteség nélkül foghatunk hoz­zá a csé.pléshez. — Dolgozóink ki­vetlek részüket « munkából, de meg inán az eredmény is. Például: Pintér János kaszás 243 százalékos ered­ményt ért el, ezzel naponta 73.32 forintot keresett. Antal János ka­szás 232 százalékig futott, az ő ke­resete naponta 66.86 forint, s ezeket az eredményeket követték kevés el­téréssel a munkacsapat többi dol- yozói js. A csépiési munkák is ver­senyben folynak.“ 38 Maczkó elvtársnő a pusztako­vácsi állami gazdaságból írja; „Gazdaságunk a pártszervezet segítségével, jól felkészült az ara­tási munkálatokra. Értekezleten is­mertettük a minisztertanács hatá­rozatát a munkákkal kapcsolato­san. Június 30-án vidámarcú dol­gozók, pöfögő traktorokkal, két kévekötő aratógéppel, 17 munka­csapattal megkezdték az aratást. Az első napon Horváth Vendel munkacsapata 10.100 négyszögöl területet vágott le, fejenként 83 forint volt a napi keresetük. A ver­seny fokozódott, s az eredménye­ket a dolgozókkal munka közben ismertettük. Az előírt 8 nap he­lyett 4-én délre befejeztük az ara tási. Megkezdődött a fogatosok ver­senye is. Egy nap alatt 30 pár ló­fogattal és a 2 vontatóval 1900 ke­reszt gabonát takarítottak be. Leg­jobb teljesítményt köztük Major István fogatos érte el, 138 kereszt tel. Hétfőn megindult a cséplés és a tarlóhántás, a másodvetés is ver­senyben folyik. Dolgozóink jó munkát végeznek, ezzel üdvözlik Duclos elvtárs ki­szabadulását s egyben segítik a koreai nép harcát, erősítik a bé­ketábort,* 38 Németh Ferenc elvtárs írja Ki­ngán j népről: „Ali, itt a déli határ mentén több- teirmelé'ssiel, nagyobb terméshozam­mal erősítjük a béketábort. Mire az árpetaratást megkezdtük, a növény- ápolási munkákat teljes egészében befejeztük. Községünk két termelő- c Söpört ja június 25-re végzett az ár­LEVELEZŐINK ÍRJÁK ... paaratássál 29-re pedig az árpacst p-1 léssel. Az aratás megszervezése nem volt könnyű, mert többfelé van 0 csoport területe, de a pártszervezet és a tanács segítségével sikerült úgy megszervezni, hogy július 4-re a búza aratását is befejeztük. A Kos­suth íermelőcsopo-rtban külön di­cséretet érdemel a munkájáért Né­meth Péter iés Varga József kasza­pár, mert paponta learattak 4 hold gabonát. De jól dolgoztak a többiek is, a napi araitási átlag 3 hold volt. A Béke terme lőcsotporthan Ruzsics István, a tszcs elnöke tört előre, 3 hold és 1200 négyszögöl területet aratott le naponta.“ 38 Darázs József elvtárs írja Bala- tonőszödről: „Községünk dolgozó parasztjai példát mutatnak az aratási és be­takarítási munkákban. 56 hold ősziárpánkat 2 nap alatt aratták és ugyanannyi idő alatt csépelték el. Ügy szerveztük meg a munkát, hogy éjjel-nappal dolgozott a csép­lőgépünk, amiben különös érdeme van Horváth Vendel cséplőgépke­zelőnek és Csonka József etetőnek- Fáradságot nem ismerve dolgoztak. A cséplés után az előírt 24 óra helyett 1-2 órán belül robogtak a megrakott szekerek a. gazdák be­adási kötelezettségével az átvételi helyre,“ 38 Koncz István elvtárs írja az Álla­mi Gazdaságok Trösztjétől: ,,Alapos felkészülés, (l gépi és kézi erők teljes mozgósítása és j'ó kihasználása eredményeiképpen az őszi ár pa learat ásd után most a rozs cis a búza aratását jóval a kitűzött határidő előtt, 5 nap alatt befejez­ték állami gazdaságaink. A lelkes, óriási lendülettel végzett munka eredménye az, hogy az állami gaz­daságok közölt országos viszonylat­ban elsők lettünk. Aratási munkánkhoz komoly se­gítséget nyújtottak a gépek. Egy kombájn naponta ,51 ember munká­ját végezte el, s nekünk négy kom­bájnunk dolgomat ési 33 arató és ké­vekötőgép. Megyénkben elsőnek ,t lábodi, majd a nagybaráti, háronifai ladi, samogytarnócai, rései gazdasá­gok végeztek az aratással, s követték IFJ. BAKOCS JÓZSEF elvtárs Csokonyavisontáról arról ír, hogy a községbe bevezették a villanyt. — Ez lehetővé teszi, hogy közsé­günkben is magas ‘ színvonalra emelkedjen a kultúra, hogy felszá­moljuk azf az átkos elmaradottsá­got, amelyben évtizedekig éltünk — írja levelében Bakocs elvtárs. Levelében a község dolgozó pa­rasztsága nevében köszönetét fe­jez ki pártunknak és 'kormányza­tunknak, NÉMET GÉZA sajtószervező le­velében beszámol arról, hogy a siófoki járás pedagógusai is méltóan kiveszik részűiket a koreai nép megsegítéséért indított gyűjtésből. -— Valamennyien elítélték az ag- resszorokat és szeretettel emlékez­tek meg a koreai gyermekekről, 153 pedagógus 3700 forinttal járult hozzá a koreai nép megsegítéséhez — írja levelében Német elvtárs. Telefonjelentés: Böhönye községiben lévő termelő csoportok reggelig befejezték a ga­bonaféleségek aratását. A község egyéni «parasztsága szombaton estig fejezte be. A termelő«cso«port a csép- iést azonnal megkezd le és az állaim­mal szembeni kötelezettségének az őket a többiek. Munkájukkal ismét bebizonyították, hogy a munka frontján egymással versenyezve jól harcolnak minden szem gabonáért, tudnak küzdeni az elsőség elnyeré­séért, népgazdaságunk erősítéséért.'4 38 A ladi DISZ szervezet vezető­sége beszámol arról, hogy június 30-án a fiatalok gyűlést tartottak, ahol az ar&tóbrígád munkájának ismertetése után a DISZ fiatalok valamennyien elhatározták, hogy részt vesznek az aratási munkában. Vállalnák, hogy segíteni fognak azoknak a dolgozó parasztoknak, akik nem hanyagságból, hanem munkaerőhiány miatt nem tudták elvégezni az aratást. így indítanak harcot a ladi DISZ fiatalok a szem­veszteség ellen s emellett a koreai harcosok megsegítéséből is kive­szik a részüket, 38 Gál Géza tudósítónk jelenti: „A Fonyódi Jármi Tanács dolgo­zói július 1-ig üzérni értekezletét tartattak, melyen Berdán László„ az igazgatási osztály főelőadója ismer­tette a szabadságáért, a mi békén­kért küzdő koreai nép harcát. Az előadás után a dolgozók megfogad­ták, hogy még fokozottabban, még nagyobb odaaidtíssal dolgoznak a bé­ke érdekében. A koreai bélyeg vásár­lásából is kiveszik részüket.“ ,38. Szabó Istvánná elvtársnő írja a káímáncsaí Szabadság tszcs-ből: „A munkából, az aratásból haza­jövet elhatároztam, hogy újra fel­keresem a szerkesztőséget, öröm­mel olvastam a 4-i lapban, hogy Kálecz Júlia kombájnivezető mi­lyen nagyszerű eredményt ért el a gépkarbantartásnál. Most meg tudják kímélni asszonyainkat és embereinket sz aratásnál. Maiunk azonban beállították az aratógépet és 20 méteres munka után el­tört. Mi most aztán éji nappallá téve aratunk, hogy szemveszíssé- günk ne legyen. Arra kérem így a lapon keresztül Kálecz elvtérsnőt, ho>Sv adja át tapasztalatát a többi tfenvezetőnek, hogy versenymun­kával valamennyien minőségi mun­kái végezhessünk. BEN CZELEITNER JÓZSEFNÉ, a Kaposvári Patyolat Vállalat ve­zetője, levelében megírta, hogy a múlt hónapban egy nap kint járt Siófokon és milyen jó érzés volt számára az, hogy ott látta üdülni a becsületes dolgozókat, a dolgo­zók gyermekeit, akik boldogan da­lolták; Sztálin nevével épül a vi­lág. —I Megható volt az is, amikor megláttam azt a márványtáblát, amely a 19-es mártírhalált halt elv- társaink nevét hirdeti — írja leve­lében Benczeleitner Józsefné. GELENCSÉR LÁSZLÓ Juta köz­ségből és Zab Lajos Somogymegy- gyesről leveleikben arról írnák, hogy mindketten a kaposvári kór­házban voltak, mint betegek, Kö- szöne tűket fejezik ki az orvosok­nak és ápolóknak, akiknek gondos ápolása hozzásegítette őiket, hogy egészségüket újra visszanyerjék és a kenyérért folytatott csatából már ők is kivehetik részüket. ; V első mázsálásából tett eleget. Az egyénileg dolgozó «parasztok vasár­nap és héllfön «egész nap hordták a örményeket. A c.séplést ma reggel megkezdték. Marcali Járási Pártbizottság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents