Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-04 / 155. szám

PÉNTEK, 1952 JULIUS 4. SOMOGYI NÉPLAP 3 A PAKT MUNKÁJA A35 IFJÚSÁG KÖZÖTT Részletek Farkas Mihály elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén tartott beszámolójából Az MDP Központi Vezetőségé­nek legutóbbi ülésén Farkas Mi­hály ,elvtárs „A párt imunkája •az ifjúság között“ címmel be­számolót tartott. Alább részle­teket közlünk Farkas Mihály elvtárS' beszámolójából. (Mi 'bette szükségessé, hogy, a Köz­ponti Vezetőség megtárgyalja az .if­júság közölt végzendő pártmwnika feladatait? Mindenekelőtt az, hogy mind erőteljesebben növekszik az új nem zed ék szerepe; jelentősége a szocia 1-i'zmus építésében. Ez megkövetel pártunktól, hogy behatóan foglal kozzék az ifjúságunkban végbemenő politikai átalakulással. A párt vilá gosa-n kell, bogy lássa ifjúságunk politikai gondolkodásának egész magatartásának fejlődését, mert csak így tudja mei-lha-ttározni az if jóság között végzett pár fim unka- eddigi eredményeit és hiányossá ■gait, valamint ennek a fontos rületnek új feladatait. Mi jellemzi ifjúságunik jelenlegi politikai állapotát, gondolkodású és 'magatartását? Milyen a mi ifjú ságiunk ma? Kifejeződnek-e iifjúsá guntóban is azok a nagy változások amelyek népi demokráciánk meg szilárdításával, a szocializmus alap jainak lerakásán munkálkodva; egész dolgozó népünk helyzetéiben és öntudatában végbementek? Tér mészetesen, kifejeződnek! A magyar dolgozó ifjúság ma nem az, ami voll $—-10 évvel ezelőtt a régi, n-épell-e nos rendszer alatt és nem is az ami volt 1945—48-'ban, a fordula éve, a proletárdiktatúra kivívása -előtt. Az országiunkban, népünkben végbemenő változások, népi demo Tcrác.iánlk összfejlödése gyökeresen -miegvállozfatta ifjúságunk létét, te liát öntudatát egész szelleméti is A változás abban áll, Ihogy a m« gyár dolgozó ifjúság egyre széleséblb Töm,egei mind tuldlait osalbbain, egyre lelkesebben, vesznek részt albban munkáiban, amellyel népünk lerakja a szocializmus alapjait, -étpíti (Szocialista Magyarországot?. Ez vo­natkozik elsősorban a munkás if jóságra, die vonatkozik jelentős mér­tékben a dolgozó parasztfiat'alságra és a tanuló ifjúságra is, amely egyre inkább vér dolgozó népünk véréből, hús a búsából. De súlyos 'hiba volna, mindebből azt a következtetésit levonni, hogy -a magyar ifjúságban már minden rendben van,, hogy a DISZ egyetlen feladata; átvenni az ifjúság lendii letét. Nem, elvfársak, a mi if jósá­gunkban még korán'tsincs miniden rendben. A mi ifjúságunk öntuda­tában vannak -még jócskán hóbá’k amelyek elől nem hunyhatjuk be .szemünket és amelyekkel fel kell vennünk a harcot. Sztálin elvlárs sokszor hanigtsú Ivozta, hogy ,.az ifjúság a Jeghá lásaibb talaj a- jövő építése szármá­ra“, mert a régi társadalomi .mérgező szokásaitól és hagyományaitól épp az ifjúság „többé-kövésbbé mieniteis“; -a mi nagy vezérünk mondotta, hogy „az ifjúság a ,mi jövőnk, a mi .re­ménységünk. ment minutes minden régi tehéntől, s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más.“ De Sztálin elvtárs arra is tani Táti bennünket, hogy ,jP mi if jetink nem egyformák. Vannak sopánkodó, Járná', kétségbeesett ifjak, varrnak bátrak, életvidámak, olyanok, aléík akaratukban és törhetetlen győzni akarásukban 'erősek. Lehetetlen, hogy mosd, rumikor az életben szét- szaygatjuk a régi kapcsolatokat és újakat teremtünk... lehetetlen, hogy ilyen helyzetben az ifjúság ve­lünk rokonszenvező emberek egyne­mű tömege legyen, hogy az ifjú­ságba,g, ne legyen rétegeződéi, sza­kadás.“ A sztálini tanítás mindkét oldo- lát figyelembe kell vennünk, mind­kettő vonatkozik a mi ifjúságunkra ,is. A mii .ifjúságunkra i-s áll aZ, hogy n jeghálásabb talaj, a jövő építése számára, hogy a urak mérgező szo­kásaitól és hagyományaitól a‘ legin­kább mentes. Hiszen a 14—24 éves fiatal nemzedék, amelyre a DiI'SZ- nek támaszkodni kell, a felszabadu­lás idején csak 7—17 éves volt, életének döntő élményéit -már ném a múltból, hanem dolgozó népünk győzelmes felemelkedésének korsza­kából merítette. Ezért van az, hogy az ifjúság -sokkal -kevésbbé van -ter­helve és fertőzve a múlt szokásai­val, és hagyományaival, mint az idő­sebb nemzedék. De e lmon (lírait1 juk-e, hogy a mi ifjúságunkban már egyáltalán nin­csenek -nyomai a múlt fertőzésének? Nőm, nem mondhatjuk el! Figye­lembe kell venni, hogy országunk­ban a kapitiafeta osztályokat még néni számoltuk fel -teljesen, van még kulákság, vannak még marad­ványai a városi burzsoáziának, van kispolgárság, vannak még egyénileg gazdálkodó -parasztok. És minde­zeknek gyermekei viann-aik, akik ma­gukkal hozzák az életbe annak az osztálynak, annak a rétegnek, roko­ni és baráti környezetnek a szoká­sait és erkölcseit, amelyből 'Szár­maznak. Ezektől- a- > rétegektől a munkásiifjóság sincs kínai -fallal el­zárva. A 20—24 éves ifjú, akii a felszabaduláskor 13—17 éves, a for­dulat éviében púdig 16—120 áves volt, bizony még sokszor magá­val ci-peli a nacionalista, klerikális növelés fertőzését- is. A legnagyobb hiba lenne, ha a párt, ha a DISZ lebecsülné az ifjú­ság nevelésének nagy feladatait és e feladatok nehézségeit, ha abból indulna ki, hogy az ifjúság úgy­szólván már a maga egészében vég­legesen in-gadoziás nélkül a:- párt mellett áll, már a párt biztos far- laléks-ereg-e. Még küzdenünk kell a munkás-if­júság soraiban ,a fegyelmezetlenség, a munkához való felelőtlen viszony edlen. Még fellelhető (ifjúságunk soraiban a cinizmus. Harcolnunk kell nem egyszer az antisz-amiifizuius, vagy sovinizmus ellen. Ez ut-óbbi nem egyszer -már a népi demokráciához alakítva je­lentkezik. Pl. abban, hogy szcci-a- ii-sta építésünk sikereit, a „magyar faj felsőbbrendűségével“ magyaráz- zá'k. Iifjúságunk egy részében van még önző anyagiasság is, vannak olyanok, a|kik a hazához, a közös­séghez való -viszonyt kizárólag azon mérik, mit kapnak -a- társadalomtól és akiknek az anyagi érvényesü­lésen, a karrieren kívül- semmi sem fontos. Még nincs m-in-den rendiben ifjúságunk erkölcsi— neim utolsó sóiban -szekszuáüs eiíköl-cse — terén a isziül-őkhöz, a, leányokhoz, a (család hoz való viszonyában. A dolgozó nép hatalmas áldozatai árán neve­lődő munkás és parasztszármaz-á-sú tanulóiifjóságunk bizony még nincs eléggé felvértezve a dolgozó néptől való elszakadás, elidegenedés- vészé lyével- szemben.. V,annak a közmopo litizm-usnak is -hatásai ilfjiúsáigiutik­ra: a nyugati táncok, öltözködés utánzása, -a „jiaimipeckedés-“, s'lh- Tapasztaltunk még negativ jielensé geket, túlzott anyagi igényeket, sőt követelőzést, felelőtlen viszonyt tanuláshoz, elernyedést a nehézsé­gek leküzdésénél. A mi ifjúságunkat a műit búr zsoá erkölcse általában kevésbbé terheli, mint a felnőtt nemzedékét — és ez így nagyon jól van — de ugyanakkor ifjúságunk kevésbbé van megedzve -az élet nehézségéivel Szemben, hiszen az ő múltja és fel emelkedése imié'g siirmálbb volt, mint népünk felemelkedése általában, en­nélfogva a „sírnia“, a „békés fejlő­déssel“ a sikerekkel járó veszélyek: az elbizakodottság, a, kitartás hiá­nya, a megalkuvás, vagy me-glapu- las a ncihéz, áldozatukat követelő helyzetekben őt még inlk.álbb fényé getik, mint az idlősiefob nemzedéket. A padit izmtus ermyeszlő és mérgező hatását s-am küzdöttük le még if­júságunkban. Ezen a téren szintén sok a tennivaló. Amint az elvtársak az elmondot­takból láthatják, ifjúságunk neve lése terén pártunk nagy feladatok elvégzése előtt áll. * * * (Farlkas elv-társ ezután a DISZ szervezet; erejéről, ifjúságunk po­litikai fejlődéséről beszélt s meg­említette azokat a hiányosságokat, amelyek gátolják ifjúságunk szocia­lista szellemben való nevelését.) * * * Nagyon komolyan fel kell pár tunknak -figyelnie arra a tényre, hogy a DISZ-ben lényegében a 16— 20 éveis fiatalok vannak, tehát a fiatalságnak csak öt korosztálya. Igaz, enniék az öt korosaiálynaU nagy többsége bent va-n, a DISZ-ben, de az is igaz, hogy a fiatalság hat korosztálya majdnem teljesen hi­ányzik a DISZ szervezőiből. A 20 éven felüli ifjúság távol tart ja magát a DISZ-töl, mert a DISZ politikai, nevelő, kultúráiig munká ja nem elé­gíti ki igényeit. A DISZ bürokrati­kus vezetési stílusa, a tömegektől való részbeni elszakadása és az a tény, hogy a Dl-SZ funkcionáriusai közül még ez -év márciusában a köz­pontban 25 százalék, a megyékben 50 százalék, Budapesten 56 száza­lék, 16—21 éves volt, szintén nem hatott valami nagy vonzóerővel- a 20 éven felüli fiatalságra. Ezen a téren az utóbbi időben történt némi javulás a DISZ-(ben. * * * (Ezután rámutatott Farkas elv- társ, hogy pártszervezeteink az el­múlt hetekben mim teljes adatok szerint országosan több, mint 3200 párttagot küldtek a DISZ erősíté­sére. Az utóbbi időben pártszerve­zeteink egyre többet foglalkoznak a DIISZ megerősítésével. A DISZ szervezetekkel és az ifjúság nevelé­sével való foglalkozás azonban még nem kielégítő.) * * *-Miben mutatkoznak meg pártbi­zottságaink, pártszervezeteink mtn- káiának jelenlegi hiányosságai a DISZ szervezetek vezetésében és tá­mogatásában? Abban, hogy a DISZ szervezetek irányítása és 'támoga­tása még mindig neim vált a párt- szervezetek munkájának szerves* ré­szévé, ma még — sajnos — az a helyzet, hogy párfszerveze leink kampányszerűen foglalkoznak -az if­júság kérdéseivel. Az ifjúság növe­lése, irányi!ása, a DISZ erősítése azonban semmi Cs-etre sem kam­pányfeladat! Ezzel q bonyolult, sok­rétű feladattal rendszeresem és terv­szerűen kell foglalkozni. Az ifjúság nevelését, a DISZ szervezetek irá­nyítását és támogatását a párt ál­landó jellegű, egyik legdöntőbb po­litikai feladatúnak kell tekinteni! Pártbizottságainknak, az ifjúság között végzett; munkájára nagyrészt az jellemző, hogy csak nagy általa nosságb'an foglalkoznak vele. Ennek megfelelően a DJSZ-re vonatkozó határozatok is nagyon általánosak így például ez év június 5-én> XIX. kerületi ,pártlbizotfság a DI:SZ re vonatkozólag 'ilöltlbefc közönt következő 'határozatot hozta: .,.. .Érvényesíteni kell a pártve­zetést, ki kell domborítani a párt titkárok felelősségét a DISZ felé“.. «... A pártbizottságok erősítsék meg a DISZ-t az őszi bevonulások idejére . ..“ ■ A Politikai Bizottság hátú rosatát tűzzék napirendre“ stb, stb Az ilyen határozatok, ejvtársak — enyhén szólva — nem nagyon viszik előre a DISZ munkáját. Pártszervezeteinknek, pártbizott­ságainknak sokkal' konkretebben kell foglalkozatok a DISZ irány.ítá sóval, munkájának ellenőrzésével és támogatásával. Ha 'pártbizottsága­ink -a DISZ egyes fontos területeit -tárgyalják, maguk i;s jobiban, mégis merik a DISZ munkáját és ezt nem­csak általánosságban, hanem tövi ről-hegyire fogják ismerni. Az ilyen konkrétebb vezetésnek kéteségtele nül meg tó lesznek az eredményei. * * * (A továbbiakban arról beszélt Farkas elvtárs, hogyan veszi ki ré­szét munkásifjúságiunk a szocialista termelésből, ötéves tervünk megva ósításából. Rámutatott: az ered­mények -ellenére ifjúságunk egésze még nem vált a termelés r-ohaim- csapaftává, Számos helyen még tá­volról1 sem kielégítő példamutatása és magatartása. Utána a parasztiif- jiúság neveléséről -beszélt Farkas elvtárs.) * * * A (pártnak jó munkájával bizto­sítania kell, hogy a DI-SZ ne csupán a munkás és -a tanulóifjúság szer­vezete legyen, hanem a parasztifjú­ság szervezete is. Igaz, Magyaror­szág kétségtelenül iipari ország lett, ez azonban távolról sem jelenti, hogy Magyarországon a lakosság (és az if júság) többsége ipari mun­kás, sőt még csak. azt stem jeleníti,, hogy a városi lakosság képezi a la­kosság többségét. A váltósig az, hogy a- lakosság többsége jelenleg iis falusi és -a mező gazda sági la­kosság még mindig a lakosság leg­szélesebb rétege. ;S ez nemcsak a lakosságra általában vonatkozik, hanem az ifjúságra is. Másrészt, a városi ifjúságnál az a helyzet, hogy a pártnak üti közvetlen, jelentős szervezett ereje van. Emellett nem­csak a pártnak v-an jelentős számú tagja a városi ifjúság között, ha­nem itt a szakszervezetek is komoly szervezett erői képviselnek. Egészen más a helyzet a fall'un, a paraszt­ság és -a parasztiratnl-ság között. Hit pártszervezeteink hasonlíthatni- lapul gyengébbek szervezetileg, mint a városiban -és különösen gyen­gék szervezetileg a ipara«zíifjúság között. A parasztság és a paraszt­fiatalság körében nincsen és n-m is lehet szakszervezet. Továbbá fi­gyelembe kell venni, hogy a párt min;t a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapata, nem is törekedhet ar.rai, hogy tömegesen felvegye tag­jai sorába a parasztfiatalságol, kü­lönösen nem vethet irányt arra, hogy nagy számiban felvegye tagjai sorába a 'jelenleg még egyénileg gazdálkodó parasztok fiait és leá­nyait. A Dolgozó Ifjúság Szövetsé­génél azonban ilyen korlátozás nincsen és nem is lehet. A DISZ arra vesz irányt, azt a feladatot, azt a cél't tűzi maga elé, hogy egye­sítse soraiban az egész, dolgozó és tanuló fiatalságot s a szervezetten beliül nevelje. Minid ebiből következük, hogy a dol­gozó panasiztfjatialságat illetően, a párt főtremsz,missziója, sßt csaknem kizárólagos transzmissziója ,a DISZ A DISZ-nők a falun a tsz-, de még inkább az egyénileg gazdálkodó paraszülfiatalság között különlegesen fontos Ifeladíat jutott. Olyan fel­adat, amelyet a. párt vezetésével csakis a DISZ végezhet el és sem­miféle más szervezet nem,. Ez a fel­adata a paraszttfialalság meggyőzése a szocialista út helyességéről a mezőgazdaságban s ennek a fiatal­ságnak — a társas, szövetkezeti termelésiben elért kézzelfogható gyakoriafi eredmények segítségével — példaadó szerepet biztosítani abban, hegy az egész dolgozó pa ra-sztság a szocialista- mezőgazdaság útját- 'válassza. Ebből következik, hogy neim hé leülhetünk meg a jelenlegi helyzet­tel; ném beleülhetünk meg tiszai hogy a DISZ-ben a tagságnak alig 17 százaléka pairasz'tfiatal (tsz és egyéni együttvéve). A pártnak DISZ elé és saját szervezetei elé azt a feladatot kell kitűznie, hogy a .jelenlegi helyzetet a legközelebbi egy-két évben gyökeresen megvál­toztassuk. A DISZ tagi élsz,aulának általános, nagymértékű emelése mellett el kell érnünk a legközelebbi egy-két évben, hogy ,a DlSZ-en belül a parnsztfia,falak (tsz ás egyéb, pe.r sZe mindinkább döntően tsz fiata lak) aránya eférjte a: össztag lét szóim 40 százalékát, hogy ilymódon- a DISZ valóban a munkás és paraszt - if júság nagy tömegszewezetévé vál­jék. Mert ahhoz, hogy a DISZ -méltó legyen nagy példaképéhez a lenini- sztálini Komszo-molboz, nem utolsó sorban van szükség é|ppen arra, hogy a szó igaz élteimében munkás- paraszt íömlegiszervezelité legyen. Nálunk divat,, mint valami szóla­mot emlegetni, hogy a DISZ a Komszom-ol példáját követi. Köves­se hát vatóban, ne -szavakkal, ha­nem tet'tekbe-n, ne látszatra, hanem lényegben ia dicső Komszomol példáját! A falusi területi DISZ szervezeteik inkább valami kultúr egyesületre hasonlítanak, mint ,a párt harcos politikai nevelő, ifjúsági szerveze­teire. Ennek következtében naigyon hiányos és rencfez-ertelen politikai nevelőmiunká folyik az egyénileg gazdájkodló paraiszilfiatalok közölt. falusi ifjúsági szervezeteik egész működése el van szakadva a falu szo-cialfeta átalakításától. Nagyon gyenge nevelőmunka, folyik az egyé­nileg gazdálkodó fiatalok között a tszcs-ről, a földművelés új módsze­reiről. Olyan helyzet alllakult ki falun az ifjúsági szervezeteknél, h°gy a térti let; DISZ szervezet meg­nehezíti a tszcs szervezetek mun­káját. Az összes kulturális 63 sportlehetőséggel a területi falusi DISZ szervezet rendelkezik. -Sok esetben ennek követ-ke,zí-ében a tszcs DISZ szervezetek felbomlanak, tag­jaik — habár a tszcs-kben marad­nak—■ visszamennék a terület] DISZ szervezetbe. Ezen a helyzeten, elv- társak alapvetően változtatni kell. Persze szükséges, hogy a DISZ fa­lusi Szervezetei továbbra is foglal­kozzanak kultúr- és sporttevékeny­séggel. De a pariinak a falun nem ifjúsági egyletekre, hanem harcos ifjúsági szervezetekre vám. szüksége. Olyan DISZ szervezetekre, amelyek a párt vezetése alatt a falum az ifjúság döntő többségét szocialista szellemben nevelik és az ifjúságot a falu szocialista Maiak Húsának lelkes .rolia\mcsiapa>tává fejlesztik. A pártszervezetek a falusi DISZ szer­vezeteiket komolyan -meg kell, hogy erősítsék politikailag fejlett-, fiatal ipártltagokkal, akik kép-esdlt arra, hogy a falu fiatalságát a párt kö­ré csoportosítsák. A pártszerveze­tek döntő feladatukká kell, hogy tegyék a DISZ szervezetek megerő­sítését 'és fejlesztését a tszcs-kbon. Meg keU szüntetni azt a helyzetet, hogy a legtöbb tszcs-bén még nincs DISZ szervezet. A tszcs DISZ szer­vezeteinek segíteni kell, hogy lehe­tőségük legyen kul'túrális, sportren­dezvények megszervezésére. Bátran be kell vonni a tszcs fiata lókat a lszcs-k vezetőségébe. Érezzék a fia­talok, hogy a tszcs-kben az ő szá­mukra is új világ kezdődött, hogy ott nagyobb lehetőségük van a fel­emelkedésre, érúzzt-k, hogy elvég­zett munká juk szerint megbecsülés­ben részesülnek. * * * (Ismertette még Farik-ais elvtárs » tanulóililjúság körében végzett ne- vclőniiulnkák megjavításával' kapcso­latos tennivalókat is, majd hang­súlyozta; nagy feladatok elvégzése elölt áll pártunk az ifjúság közölt végzendő munka területén.) * * * összegezve: m!ik ezen a téren a 1 egf o n t o-s'a bb t e n-n i va lók ? 1- A legfontosabb, hogy mara­déktalanul biztosítsuk a párt veze- iőszerepét a DISZ-iben, pártunk leg­fontosabb ifjúsági szervezetében. Pártunk szakadatlan nevelőmunká­jával' és -rendszeres támogatásával biztosítani kell, ■ hogy a DIS>Z veze­tői és tagjai maradéktalanul -meg­értsék a párt-ve,zielés biztosításának jelentőségét a DISZ-ben- Erre annál is inkább szükség van, mert előfor­dul, részben a DISZ vezetőinél is, de különösen a DillSZ Iköziép és alsó funkcionáriusainál, hogy helytele­nül értelmezik a pártvezetés sze­repét. -Ezt az alapvető, elvi jelen­tőségű kérdést -egyszerű szervezeti kérdéssé minősítik. És főként azt hangsúlyozzák, hogy biztosítani kell a DISZ részéről a kapcsolatokat a párthoz. Persze ez feltétlenül helyes és szükséges, iis, de távolról sem elegendő. Mit értünk mi e,Marsaik a párt vezetésének biztosítása alatt a DISZ-ben? Azt értjük, hogy a DISZ egész munkáját a párt politikájának szelleme 'hasisa úti, art, hogy a DISZ szervezeteiben, vezetőiben és tagjai­ban elevenen és kiolthatatlaniul -él­jen az a tudat, hogy iifjúságunk csak akkor jár helyes úton és csak akkor tudja íhelyeisen szolgálni a nép, a szocializmus, a béke meg­védésének ügyét, ha tü.zön-iviízen át követi n'a-gv pártunkat és népünk ve­zérét, a imi szeréfett Rákosi elvtár­sunkat. A DISZ tagság százezres tömegei legyenek büszkék arra, hogy az új magyar nemzedék harcát és munkáját, a? új szocialista világ felépítését olya'n kipróbált vezérkar irányítja, mint a mi harcedizett nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. Továbbá azt értjük, hogy a DISZ szervezetek minden tagját és vezetőjét ha-ssa. át a felszabadító szocialista Szovjetunió iránti határ­talan szeretet és odaadás, hogy a magyar fiatalság mély tisztelettel és szeretettel, hűséggel viseltessék szeretett Sztálin elv társunk iránt, kin-ék elsősorban köszönheti sza­bad, Iboldog életét. A DISZ csak akkor válik igazán a párt szilárd: és hűséges segítőtár­sává, biztos tartaliékseregévé, ha (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents