Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-30 / 177. szám

SZERDA, 1952. JULIUS 30. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Tolna megyéből hazatért parasztküldöttek ünnepélyes fogadása Attala községben A. somogymegyei termelőszövet­kezetek és gépállomások dolgo­zóinak a Tolna megyében tartott kétnapos látogatásról hazatérő 'küldöttségét vasárnap este Attala községben — Somogy megye ha­tárán — ünnepélyesen fogadták. A község főterén Nánási Imréné, a kaposvári járási tanács vb. el­nöke üdvözölte a hazatérőket. — A látogatás után azt várják a küldöttektől —» mondotta —, hogy ne csak a termelőszövetkeze­tek tagsága, de az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok között is minél szélesebb körben mond­ják eh milyen eredményeket lát­tak és a látottak ismertetésével is mutassák meg dolgozó paraszt­ságunknak, hogy (felemelkedésünk egyetlen útja a nagyüzemi társas­gazdálkodás. Két úttörő leányka szavalattal köszöntötte a küldötteket, majd a küldöttség folytatta útját a me­gye székhelyére. Kaposváron, a közös vacsorán Porrogi István, a megyei vb. elnökhelyettese kö­szöntötte a küldötteket. Hétfőn délelőtt a küldettek a megyei tanácsiban értekezletet tartottak,-amelyen beszámoltak arról, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagod­tak a kétnapos látogatáson és ho­gyan akarják a látott élenjáró módszereket megvalósítani. A fel­szólalások azt bizonyították, hogy a küldöttek nyitott szemmel jár­tak a meglátogatott gazdaságok­ban, mindent jól megfigyeltek, megjegyeztek és igen sokat tanul­tak. — Annyit tanultam ezen a lá­togatáson — mondta Szili István, a barcsi Vörös Csillag termelőszö­vetkezet sertéstenyésztő brigád- vezetője —, amennyit dolgozó pa­rasztember a régi rendszerben «gesz életen át nem tanulhatott. Kardos Vendéinek, a barcsi Vö­rös Csillag brigádvezetőjének Tengelicen legjobban az istállók­ban látott nagy rend és tisztaság Tagadta meg figyelmét. Ezen a té­ren a somogymegyei termelőszö­vetkezetekben bizony még sok a hiányosság. Rendkívül tetszett ne­ki a villanyfejőgép is, amelyről az ő községében sokan azt mondják, hogy ilyen gép nem is létezhet, mert lehetetlen a tehenet géppel fejni. Most ő nemcsak saját sze­mével látta a gépet, de az ujját is belcdugta a szívócsőbe és érezte, a gép úgy szív, mintha borjú szop­ná a tehenet. Értékes tapasztalat volt az is, amit a heterózís-kuko- irica termelésében láttak. Nagy érdeklődéssel várja, milyen lesz ■ott a terméseredmény. A gépál­lomáson sok olyan gépet látott, amilyen nálunk még nincs. A tol- naszigeti állami gazdaságban rész­letesen megismerte azokat a te­nyésztési módszereket, amelyek­kel többet és gyorsabban lehet termelni. Ezeket igyekszik majd termelőszövetkezetében minél na­gyobb mértékben alkalmazni és hasznosítani. ^ Fábián Lajosnénak, a nágocsi Szabadság tsz párttitkárának a . tengelici termelőszövetkezetben elsősorban az tűnt fel, milyen nagymértékben be tudta vonni a szövetkezet a fiatalokat, köztük főleg a nőket az állattenyésztés­be, s a többi muúkába is. A ná- gocsí termelőszövetkezetben első­sorban ezen a téren igyekszik majd az eddiginél sokkal nagyobb fejlődést elérni. Szöllősi István, a nagybajomi gépállomás politikai helyettese azt a rendkívül nagy szervezettsé­get, fegyelmezettséget, rendet és tisztaságot emelte ki, amelyet mind a meglátogatott termelőszö­vetkezetben, mind a gépállomáson és az állami gazdaságban minde­nütt tapasztaltak. A sok értékes tapasztalat között megemlítette; nagyon tetszett neki az a mód­szer, hogy Tengelices más eteti a lovat, mint aki hajtja. Ezt a kör­zetébe tartozó termelőszövetkeze­teknek is javasolni fogja. Elmond­ta azt is, hogy aháay taggal csak beszélt a Petőfi termelőszövetke­zetben, az mind a legnagyobb meg­elégedéssel szólt a munkájáról és helyzetéről. Szavaikból kíérzett, hogy magukénak tartják a szö­vetkezetét, tudják, hogy maguk­nak dolgoznak, ennek eredménye, hogy ott minden dolgozó kiveszi észét a munkából. A mőzsi gépállomáson már a látogatás elején látták, hogy ren- i dezett, szép gépállomásra kerül­tek. Az ott látott szemléltető gra­fikonok módszerét mindjárt haza­térése után bevezeti. Mőzsön is, a tolnaszigeti gazdaságban is azt lápa, hogy a dolgozók megelége­dettek és lelkesen veszik ki ré­szüket a munkából. Mind a három helyen a szakvezetőség a legszo­rosabban együttműködik a párt­vezetőséggel. Csak így érhették el ezeket a kiváló eredményeket. Molnár József, a csurgói Bástya termelőcsoport elnöke kijelentet­te: A látogatáson olyan eredményeket láttak, amilyeneket a régi kapitalista Magyarországon soha nem lehetett volna elérni. Azt is látta, hogy a kimagasló eredmények igen nagy mértékben az élenjáró szovjet agrotechnikai é zootechnikai módszerek alkal­mazásának köszönhetők. De kö­szönhetők a jó munkaszervezés­nek, az új munkamódszereknek és a dolgozók áldozatos munkájú nak is. Mindezt csak úgy lehetett elérni, hogy segített a pártszerve­zet, de jól működtek a D1SZ- szervezetek is. Bertalan (Károly, a bálványosi Dózsa termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, hogy a küldöttek a látogatás során értették csak meg, milyen hatalmas feladatokat kell megoldaniuk, ha Somogy megyében is ilyen eredményeket akarnak el érni. Tengelicen szép példáját láttuk annak — mondotta Füstös János, a csurgói Uj Élet tsz elnöke —, milyen nagy eredményeket hoz az egyéni felelősség elvének megva­lósítása. — Erről beszéltek kinn a határban látott szép vetések is. fl sorüogycsicsói Béke termelőszövetkezet párttitkára, Horváth Józsefné arra hívta fel a figyelmet, hogy a tengelici Pe­tőfi termelőszövetkezetnek is épp olyan nehézségekkel kellett meg­küzdenie, mint amilyenekkel a so mogymegyei termelőszövetkezetek küzdenek. De le tudta győzni eze­ket a nehézségeket, mert erős volt a pártszervezet. — Eddig azt hittem — mondot­ta -—, hogy ilyen eredményeket nálunk nem is lehet elérni. Most meggyőződtem róla, hogy a párt segítségével, a kommunisták pél­damutatásával mindez megvaló­sítható. Meg kell állapítani, hogy a tengelici Petőfi termelőszövet­kezetben igazi harcos kommunís ták vannak. —* A gépállomáson láttuk, mennyi ajándékot ad a munkás- osztály a falu dolgozóinak. Lát­hattuk; a munkásosztály is azért harcol, hogy minél magasabb le­gyen a falu dolgozóinak is az élet- színvonala. Kovács Lajos, a darányi gép­állomás politikai helyettese, az utolsó felszólaló kijelentette: — Most láttam csak, hogy bi zony milyen sok hiányosság van az én gépállomásom körzetében és milyen hatalmas fejlődést lehe­tett volna elérnünk, ha mi is meg­valósítottuk volna azt a szerve­zettséget, munkafegyelmet, mind a tengelici Petőfi tsz és a mőzsi gépállomás. Valamennyi felszólaló megfo­gadta; azzal hálálja meg a párt­nak és a kormánynak ezt a látoga­tást, hogy a tapasztalatokat igye­keznek mind szélesebb körben megismertetni és a látott módsze­reket mielőbb megvalósítani. Erre kérte a küldötteket záró­szavában Nemes József elvtárs, a Megyei Pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetője is. Az értekezlet részvevői egy­hangú lelkesedéssel elhatározták, hogy üdvözlő táviratban monda­nak köszönetét a látogatás iehe- tővétételéért Rákosi Mátyás elv- társnak, a magyar nép szeretett vezérének. Szabotáló loilákok ellen indult eljárás Szentesi József kisbajom! kulák 2 kataszteri hold búzáját 16-án aratta le. Ennek következtében 2 mázsa szemveszteséget okozott népünk ál­lamának. Mark of Antal 23 holdas karádi kulák pedig fél zsák árpát csápéit engedély nélkül és azt állataival feletette. Urbán József igali kuláknál a csép’és után történt ellenőrzés so­rán. 7»9 kilogramm búzát és 39 ki­logramm árpát találtak, mely a cséplésd eredményi,a,pon nem szere­pelt. •Sörös János igali kuláknál 270 kilogramm búzával és 48 kilo­gramm árpá'va] volt több az ellen­őrzés során, mint amennyi be volt jegyezve. Bodó József göllei kulák az állattenyésztési tervét szabotálta. Az ellenőrzésnél 2 darab szarvas­marha és 17 sertés hiányzott nála. Az eljárás megindult elleniük. Szilárdabb munkafegyelmet az építőiparban Az elmúlt évhez viszonyítva lé­nyeges javulás tapasztalható a mun­kafegyelem megszilárdítása terén megyénk építőipari üzemeiben. Szakszervezeteink elsőrendű felada­tuknak tekintették, hogy a párt se­gítségével felvilágosítsák a dolgo­zókat arról, hogy jobban ki kell használni a munkaidő minden iper- cé’t: a nap minden órájában, min­den percében teljesíteni kell a ter­vet. Szakszervezeteink felvették a harcot a lazaság ejep. elsősorban az igazolatlan mulasztások ellen, amely nagy mértékben megmutatko­zott az elmúlt évben- Az elért ered­ményeink azonban nem tehetnek önelégültté bennünket. A barcsi Fűrészüzemben április hónapban az igazolatlan hiányzások száma 10 munkanapot telt ki, ugyanakkor az „igazolt*1 mulasztá­sok száma pedig 72 munkanapot. Káros jelenség, hogy egyes üzenje- iükben csak azért, hogy a s'.&íiscli- ka szebb képet mutasson, „igazolt" hiányzásokat engedélyeznek. Hason­ló a helyzet a gyékény esi kavicsbá­nyában is. Május hónapban 64 fő maradt ,,igazoltan“, távol, ezzel mintegy 512 munkaóra kiesés volt. Az igazolatlan mulasztások száma ezzel egyidejűleg 4 főre emelkedett- Harcolni kell szakszervezeteinknek az ilyen megnyilvánulás ellen. Az építőiparban a lazaság, fegyel­mezetlenség sokkal nagyobb, mint más iparágakban. Naprói-natpra jönnek tömegével nz új munkások, akiket nevelni kell, rá kell szok­tatni a fegyelemre, mert nekik nincs olyan előisikiolájuk, mint amellyel munkásosztályunk régebbi tagjai rendelkeznek. A munkafegyelem te­rén megmutatkozó lazaságokat sok esetben maguk a szakszervezeti ve vetők, de az igazgató elvtársiak is elősegítik azzal, hogy nem lépnek tfel kellő szigorral, liberálisan ke­zelik a feladatokat. Nem kutatják a számok mögötti valódi állapotot, számokban nézik a munkafegyelmet de alapjában nem vizsgálják meg azt. Ne helyettesítsük az igazolatlan mulasztást indokolatlanul „igazolt“ mulasztással Arról van szó, hogy az „igazolt“ mulasztók elnevezés alá veszik az igazolatlan mulasztók egy részét. .4lapszewezeteink, de ,qz építők szakszervezetének megyei bizottsága is elhanyagolta a munkafegyelem megszilárdítását és az ellenőrző munkát. iSzakszervezeteink különös­képpen elhanyagolták a dolgozók nevelését. Nem látogatták a mun­kásszállásokat, ahol népnevelő mun­kát kellett volna végezniük, a mun­kafegyelemmel kapcsolatban. • Vannak azonban olyan gazdasági vezetők, akik keményen fellépnek a hanyagságokkal szemben;, meg­büntetik a fegyelmezetleneket, al­kalmazzák a törvényt velük szem­Üj gépkülönlegességek a csehszlovák mezőgazdaság szolgálatában A csehszlovák szakemberek új­fajta mezőgazdasági gépek és esz­közök szerkesztésével mozdítják elő a mezőgazdaság fejlesztését. Az új gépeket elsősorban az állami és a szövetkezeti gazdaságokban alkal­mazzák. Önműködő cséplőgép A prostéjovi j.Agrasol“ mezőgaz­dasági gépgyár ebben az évben szá­mos nagyszerű új gépet gyárt a me­zőgazdaság számára. Ezek közül a legérdekesebb az a teljesem önmű­ködő cséplőgép, amely óránként 20 mázsiai gabonát csépel ki. A gép prototípusát az év elején készítetlek el és nyomban kipróbálták a jiciiii kerületben lévő raankovicei terme- 'löszöyetkezetbem. A gép kitünően bevált és néhány módosítás után Megkezdték sorozatgyártását. Az önműködő cséplőgéphez Frantisek Bay«r gépi gzalmaprést is szerkesz­tett és így az új mezőgazdasági gépcsoport jelformán emberi erő nélkül végzi a ©séplés munkaigény6« f olyan»» tait. Traktoros gzénabegyüjtő-gép Az állattenyésztés fejlesztése és az állati termékek hozamának fo­kozása a csehszlovák mezőgazdaság egyik előfeltétele a .jó takarmány­gazdálkodás. A leleményes csehszlo­vák tervezőmérnökök ezen a téren is nagy segítséget nyújtottak a me­zőgazdaság dolgozóinak. Az „Agra- sol“ gyárban például olyan trakto­ros széni»begyűjtő gépet szerkesz­tettek, amely óránkinif 3—4 hektá­ron kaszálja lg a lóherét, majd ugyanennyi területen össze is gyűj­ti. Az idei szénabegyüjlésnél már több ilyen gép dolgozik, de sorozat- gyártása csak 1953-ban kezdődik meg. Takarmánybegyüjtő gépcsoport Most készül a gyárban 10 darab olyan traktoros takarmánybegyüjtő gépcsoport, amely az összehordotl sziénát kocsira rakja, préseli, szük­ség esetén madzaggal átköti és el­szállítja. 1953-b»n ezek Ä gépek már tömegesen jelennek meg m*jd a csehszlovák állami gazdaságok­ban és termelőszövetkezetekben. Az újfajta1 gépeket a vokoviicei mezőgazdasági kísérleti állomáson próbálják ki. Ez> a mintatelep ki­zárólag a mezőgazdaság 1 gépesíté­sének kikisérletezésével foglalkozik és a legjobb szakemberek segítsé­gével sorra alkalmazza az újításo kát. A gépek sorozatgyártása csak a kísérletek befejezése után kez­dődhetik meg. Trágyahordó és trágyaszóró traktor A takarmánybegyüjtő gépeken kívii] most trágyahordó és trágya­szóró traktorokkal is kísérleteznek, amelyek önműködően rakják fel, majd szórják el a trágyát a mező kön. A Havl-Brodi 1 > u r g o n y ate r mes z • tési kísérleti telepen idén, tavasszal próbálták ki a különféle önműködő burgonyaültető gépeket. A ,.SKN 2“ jelzésű szovjet gyártmányú gép met lett^a legtökéletesebbnek *z ,,SK- 2“ bizonyult, amely az ,,Agr»soT' gyár rodnicei üzemében készült 1 ben. Ahol ezt teszik, ott nem: marad jel az eredmény sem. A marcali Építőipari Tröszt igazgatója, Virág elvtárs eredményesen harcol a fe~ gyelmezetíenség ellen. A vállalatnál meg is javult a. munkafegyelem. — Minden dolgozónak ismernie kell a munkafegyelem megszilárdí­tásáról szóló rendeletet, amely sze­rint; megsérti a munkafegyelmet az, aki igazolatlanul hiányzik. ,A kiadott utasítást aki nem hajtja végre, a nép vagyonát megkárosítja — munkáját szándékosan rosszul végzi. Általában megállapítható — és ez vonatkozik minden építőipari vál­lalatra, — hogy termelési értekez­leteken, szakszervezeti taggyűlése­ken, a munkafegyelemmel kaipcsola- tos beszámolói elrejtik az egyéb problémák között. Egyszóval nem vetik fel élesen a lazaságot, nem tűzik napirendre a munkafegyelem kérdését, így megtörténik, hogy nem hozzák ki névszerint a fegyel­mezetleneket, nem bírálják meg, az elkésőke!, nem állítják példaképül a fegyelmezett, jó munkásokat a dolgozók elé. A munkafegyelem megszilárdításáért folyó harcban politikai felvilágosító munkára van szükség. A vezetők maguk mutassanak példát. A párt tagjai, az üzemi bi­zottság tagjai, bizalmiak, gazdasági vezetők, járjanak éjen ebben a harc­ban. Nem olyan formában, m%t ahogy azt M'acsali elvtárs, a mar­cali tröszt iib titkára teszi, aki szombatonként és főleg a hétfői na­pokon távol miarad a munkahelyé­ről. A nagyatádi építkezés építés­vezetőségének tagjai a múlt hétfőn Pécsett maradtak, indok nélkül, a munkahelyen pedig szervezetlenség uralkodott. Üzemi szervezeteink a munkafegyelem megszilárdításáért folytatott harcot kél dologban lát­ják: leszűkítik a reggeli pontos kez­désre és a munkaidő betartására. Itt az a hiba, hogy nem adták az üzemi bizottságok tudomására, hogy a munkafegyelem megszilár­dításáért folyó harcnak sok oldala, széles területe van. Ezt nem egye­dül abban leihet látni, hogy min­denki pontosan megjelenjen a mun- kaihfilyéa. Az a feladatunk, hogy sokkal jobban megismertessük az új mun­kásokkal a törvényt, a munkafe­gyelem megszilárdításáról szóló rendeleteket és határozatokat. Nevelni kell a dolgozókat a példamutatáson, a meggyőző érveken keresztül Állítsák példaképül a fegyelme­zett dolgozókat. A jövőben üzemi bizottságaink már a munkábaállás előtt ismertessék az új dolgozókkal az üzemi munkarendet. Világosít­sák fel őket, hagy hóimét kérjenek szerszámot, rajzot, egyéni, vagy termelési problémáikkal kihez for­duljanak. Sokkal többet ke!] látogatni a szállásokat, Ismertessék a dolgozók kai, hogy milyen nagy kárt okoz­nak, ha igazolatlanul lávolnra-rad­nak, nem használják ki a munka­idő minden percét, ha szerszámai­kat, gépeiket elhanyagolják, rendet­lenül hagyják. Meg ];ell teremtenünk azt a lég­kört, melyben szégyen igazolatlanul mulasztani és munkaidő alatt csel­lengeni. Az üzemi bizottságok a párt se­gítségével tartsák kezükben és irá­nyítsák a munkafegyelem, megszi­lárdításáért folyó harcot, ne elé­gedjenek meg az eddigi eredmé­nyekkel. Kíméletlenül harcoljanak a fegyelmezetlenség minden formá­ja ellep. Pellengérezzék ki a ló­gósokat, fegyelmezetleneket. Jutal­mazzák meg és részesítsék dicsé­retben a fegyelmezett dolgozókat. Alkalmazzák teljes szigorral a tör­vényeket és ne tűrjenek meg: fe­gyelmezetlen dolgo'zókint, egyetlen építőipari üzemnél se,m. (KoloU eilutársncth, Építők Szak szervez ttétnek megyei konferen­ciáján elhangzott beszámolója nyo­mán.)

Next

/
Thumbnails
Contents