Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-29 / 176. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 •nt-» •«-»*»'»«** .»<»...■■. nm i rirr— KEDD, 1952. JULIUS 29. Á somogymegyei termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak látogatása a tolnamőzsi gépállomáson és a tolnaszigeH állami gazdaságban A soaiiogymegyei termelőszövet­kezetek és gépállomások dolgozói­nak küldöttsége vasárnap reggél Tolna megye egyik legjobb gépállo­mását, a mőzs'i gépállomást láto­gatta meg. A küldöttség üdvözlése «Ián Magyar Sándor igazgató ismer­tette a gépállomás történetét és munkáját. A gépállomásnak lGőO-ben, a megalakuláskor mindössze 12 ero- -gépe, 8 cséplőgépe és 42 munka­gépe volt. Ma 4-7 erőgéppé, 2.9 csép- Jőgéipc, 123 munkagépe, négy arató- gége és egy kombájnja van. Végzett munkálja lOöO-ben 8i12í6 normálhold voll; •er. évre előirányzott munka- terve 24.170 normálhold. A dolgo­zók létszáma 48-ról 13-0-ra, egy dol­gozó átlagkeresete 130 forintról 733 jfortntpn emelkedett- A gépállomás ta \ aszi tervét eddig 25 százalékra teljesítette­A gépállomást megalakuláskor a •dolgozó parasztok eleinte idegenke­déssel fogadták, amiben nagy -része -volt az ellenség aknamunkájának. A kuIákok minden módon igyekez­tek a dolgozó -parasztságot távol­tartása a gépállomástól. A gépállo­más jó munkája azonban csokiba,- mar meggyőzte a dolgozó paraszt­ságot a gépi- munka nagy előnyeiről <és -már 1951-ben a gépállomás több mint 20 ezer íwrmiáUwldnak meg­felelő talajművelést és növényápo­lást végzett. Elsősorban- a termelő­szövetkezeteknek igyekezett segítse •get nyújtani. Idén a . hozzátartozó termelőszövetkezetek az aratás leg­nagyobb részét a gépállomás gépei- -vei végezték, így a tolnai „Úttörő“ "bő, a, Gőgös Ignác 90, a faddi Kossutih 80 százalékra. A munka 'brigádokban- tfolyik, amelyek a ré- •sziikre állandóan kijelölt területen -do! goznak. A gépállomás állandóan fejlődik és az ötéves terv végére 120 erőgépes gépállomás lesz —A gépi munka- — mondta be­fejezésül Magyar Sándor igazgató — megmenti a dolgozó parasztságot az olyan nehéz munkától, mint az ara­tás, csóplés, kapálás, emellett növeli ,a terméshozamot -s ezzel hozzá­járul a dolgozó nép életszínvonala ■emeléséihez. DC a gépállomásnak a technikai munkán kívül nagy potiti- <kai - és kulturális feladatai. /*■, von­atait. A gépállomás szoros kapocs a munkásosztály és dolgozó paraszt- óság között, erősítője a munkás- paraszt szövetségnek. Az ismertetés után a küldöttség megtekintette a gépállomás épüle­teit és gépeit. A gépállomás udva­rául és az épületekben is mindenütt példás rend és tisztaság fogadta «őket- A gépek is mind kifogástala­nul tiszták, lézsirozottak voltak. A központi épületben nagy figyelem­mel tanulmányozták az ott kifüg­gesztett grafikonokat, amelyeken na. -ponkénti értékelés alapján tüntetik fel, 'hogy állnak a brigádok, de min­den egyes dolgozó is a tervteljesí- tésben. Ezekből kitűnt, hogy a -gép­állomás hét traktorosa tavaszi ter­vét száz százalékra teljesítette. Je­lenleg a brigádok versenyéiben a Vörös Csillag brigád vezet nyári terve 35 százalékos teljesítésével. Második a Sallai brigád 54 száza­lékkal. A gépállomás legjobb trak­torosa, Szabadi Mihály, aki 1070-es gépével naponta átlag 170 mázsa gabonát csépel el 95 százalékos iizemanyagl'ogyaszfással. ,4 fiatalok' alak a 20 éves Miskolci Borbála von­tatás mutat példát, aki egyike az állomás legjobb, leyfegyelmezettebb dolgozóinak. De jól megállják he­lyüket a traklorosiskoláról nemrég kikerült Barbarik Gizella és Szabó Mária is. A gépek megtekintése során Arany István agronómus ismertette azok használatának módját és előnyeit. Bemutatta többek között a küLlős kap-á-t, melyet most kapott a gépál­lomás a Szovjetunióból. A kapa kül­lői négyzetméterenként 140 helyen vésődnek bele a talajba, amivel tö­kéletesen megszüntetik a cserepese­dést. Uj gép a szovjet burgonvi"’e-ő is, amelynek napi teljesítménye 7— ■8 hald, valamint a gyapstvető gép. Az ara tógépek és a kombájn meg­tekintésekor Nyikos István a bű- széniíai Lenin tsz küldötte megkér­dezte, miért van az, hogy náluk az aratógépből egész vékony kévék ke­llőitek ki laza kötéssel. Az ottani traktoristák kijelentették, hogy ezen nem lehet segíteni. Loboda József fögépész megmutatta, hogy az ara­tógépet egész pontosain [ehet sza­bályozni g kéve nagyságát és a kötés lazaságát vagy erősségét is. A hibái tehát valószínűleg a traktorista hozzánöm-értése okozta.. A villany-erővel meghajtott, mo­dern gépekkel felszerelt javító- és szerelőműhely megtekintése után :1 látottak megbeszélése következett, amelyen a küldöttek sok kérdést vetettek fel Nyikos István azt. kérdezte, miért van az, hogy náluk a gépállomás még nem ilyen jól/felszCrelt, sokkal kevesebb géppel rendelkezik. Magyar Sándor igazgató megmagyarázta, hogy a munkásosztály úgyszólván napról-napra újabb és újabb gépe­ket készít és küld fainra, de nem lehet -egyszerre valamennyi gépállo­mást ellálni minden szükséges gép­pel. Fokozatosan azonban minden gépállomás megkapja az összes szük­séges gépeket­Szöllösi Ist ván a nagybajomi gép­állomás politikai helyettese nagy elismeréssel szólt a gépállomáson látottakról. —- Már a belépéskor megállapít­hattuk, hogy nagy rend van ezen a gépállomáson — mondotta — és az is látszik, hogy nemcsak a mai napra készítették ezt a rendet, mert ilyen rendet nem jöhet rövid idő alatt teremteni. A brigádok és a gépál-lomási dolgozók mimikáját fel­tüntető szemléltető grafikonok rend-' szerét nálunk is Le fogjuk vezetni. Ugyanakkor felvetette, mi az oka, hogy 7 traktoros száztszázalékra, az egáS'Z gépállomás pedig csak OH szfr zalékra teljesítette a tavaszi tervét. Arany István agronómus elmon­dotta, hogy a gép állomás a termelő­szövetkezetekben . minden tavaszi munkát időben elvégzett, de ez nem jelentette a meglévő géipek teljes kihasználását. A íervet a gépállo­mány alapján készítették el, da ah­hoz, hogy azt teljesíteni tudják, sokkal jobban kellett volna fokozni ■a tkeyijmwjHéd szerződések köté­sét az egyénileg dolgozó parasztok­kal. Ezt azonban a gépállomás nem tudta, megvalósítani. A trakto.listák közül is azok maradtak cl, akik ni;ni a termelőszövetkezeteikben dolgoz­tak. Sok más kérdést is tettek fej a küldöttek különösen a gépállomás és a termelőcsoportok együttműkö­déséről. Arany István agroniómus a fel­szólalásokra adott válaszában töb­bek között elmondotta, bogy a gép­állomás vezetői, az agronómus, a brigádvezetűk állandóan látogatják a traktorosokat, ellenőrzik azok munkáját, segítenek ahol kell. A gépállomási tanács a tavasszal még mutatkozott hiányosságok kiküszö­bölése óta rendszeresen, tart ülése­ket és ez sokban hozzá járul a mun­ka megjavításához- A gépállomási tanács -mindent nagyobb munka előtt megtárgyalja a gépek beosz­tását és minden termelőcsoport szá­mára tíznapos m-nnkatervet ké­szít. A gépállomás igyekszik minden segítséget megadni és jó munkát végezni » termelőszövetkezeteknek. A tcrmelőcsaportokban a tarlóhán­tást és másodvetést már 90 száza­lékra elvégezte a gépállomás. Ezenkívül a legutóbbi öt napban 350 órát segítettek a traktorok a- be- hordásban-. A minőségi -munka ellen a terinelőteso-portok mindössze há­romszor emeltek kifogást, ezzel szemben satlc elismerést kapott a termelőszövetkezetektől a gépállo­más. Jó munkáját dicsérik a terme- lőcsoiportdkhan elért szép termés- eredmények is. Minden termelőszö­vetkezettel és III. tí-p-usaí csoporttal megkötötte a gépállomás a szerző­dést, amelyet igyekszik pontosan betartani, de ragaszkodik ahhoz, hogy a szövetkezetek és csoportok is betartsák. A megbeszélés után Nemes János, a Somogymegyei Pártbizottság me­zőgazdasági osztálya vezetője azzal búcsúzott, hogy ígérettel tett: az itt szerzett tapasztalatokat értéke­síteni fogják Somogy megyében is- hogy ott is mielőbb ilyen élenjáró gépállomás legyen. A küldöttség Mőzsről tovább ment a tolnaszigeti ailami gazdaság meglátogatására Itt Mónus István igazgató és Vár­hegyi Pál párttitkár üdvözölte So­mogy megye küldötteit­Mónius István igazgató elmondot­ta, hogy az 1950-ben alakult gazda­ság főjellege a sertéstenyésztés. Sertésállományának -létszáma 12.582. A gazdaság sertéssZaponílás sál és sűldöncv eléssel foglalkozik. Földterülete 1028 hold, melyből 838 hold szántó. Elsősorban a hizlaldák számára tenyésztenek süldőket, még pedig kizárólag hússertéseket. Ez1 a területet még növelni -fogják, hogy a gazdaság sutját maga. tudja meg­termelni az állatok ellátásához szükséges nagy taKarmánymen-nyisé- get. A tehenek Számát 460-ra eme­lik, hogy megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljon a sertések ta­karmányozásaihoz nélkülözhetetlen -állati eredetű fehérje. A gazdaság munkáját Csirzó Aulai tföállattenyésztő mutatta be, aki a többórás megtekintés alatt rendkívül értékes, népszerű és szemléltető szakelőadást tarlóit a küldötteknek a sertéstenyésztés úgyszólván minden kérdéséről. Többek között elmondta, bogy a gazdaságnak 1500 anyakocája van. A tenyésztés úgyszólván futószala­gon förténik. Kezdődik a bugatás- sal, folytatódik a koca előkészíté­sével az el lésre, majd az eliéssel és ’a malucneveléssel. A fedezte lés kéz­ből történik, tehát mindig tudják, hogy egy-egy állatnak melyik volt a szülője, nagyszülője és a tenyészál­latoknál ezt -pon-loSan vezetik is Amellett irányítani is tudják a te­nyésztést a legkiválóbb egyedik üsszepároztatásával. Minden kocát kétszer Lugatnak. Az Agrártudományi Egyetem ku­tatói nagyszámú állaton utópá- reztatási kísérleteket végeztek. Az eredmények a.a<pján kétségtelenül megállapították, hogy ugyanazzal ti kaimul az első páraztatás után 10 óra múlva, más kannal öt óra miiloz legeredményesebb az utápá- roztatás. A kísérletekből az is kide­rült, hogy’ u topár őzt at'ással lő szá­za.ékkai nagyobb fialás érhető el. Amellett az utód Sokkal erőtelje­sebb é.s nagyobb Ihizékonyságú lesz. Megmutatta a látogatóknak a gazdaság büszkeségeit, az állatte­nyésztési kiállításon díjat nyert pompás tenyészkanokat, majd a nyolc elletőistá.ló egyikébe -vezette őket. Mindegyiik'cen 72 anyakoca van és annak több mint 600 mala­ca. Ezek ebben az évben már má­sodszor ellettek. A gazdaság megvalósítja a kétévenkénti ötszöri eilést Az elletőben tiszta, jó levegő ivóit, ami mag' is beszédesen bizonyí­totta, milyen lelkiismeretes gondos­sággal ügyelnek itt az állatgondo­zók a tisztaságra és rendre. Elles előtt a kutricákat gondosan fertőt­lenítik és meszelik. A föállaftenyésztő részletesen ismertette, milyen és mennyi takar­mányt kapnak a kocák és hogyan kezdik etetni a malacokat. Ajánlot­ta, hogy legelőször is kőszenet te­gyenek a m'ijacok elé. A gazdaság­ban az, ellesi átlag 9.4, a választási átjag 7.5. Az elhullás! százalékot az 1950 évi 19-röl 8.5 százalékra csökkentették. A havi malacszaporulat 2500—- 3000 darab. Ezeket már egész -fia­tal korban továbbadják a hizlal­dáknak. Az anyakocákon kívül van a gazdaságban 250 tenyészsüldő is, Félévi tervünket 104 százalékra teljesítettük ... Újabb nagy győzelmet jelente­nek az É. M. 73/4. sz. Építőipari Vállalat félévi eredményei. Amíg Franciaországban Duclos és And­ré Stil elvtársak kiszabadításáért, Nyugat-Németországban az egysé­ges Németországért, Koreában a szabadságért és szerte a kapita­lizmus országaiban a kapitalizmus megsemmisítéséért küzdenek a dolgozók, addig a népi demokrá­ciákban a munka frontján állnak helyt és szerszámmal a kézben dolgoznak azért, amiért nyugaton börtönbe vetnek embereket és amiért milliók szenvednek: a bé­kéért. Ez a tudat vezeti a nyári nap­sütésben a cséplőgépek mellett dolgozókat, a kaszát szorító keze­ket. Ez a gondolat vezeti a téglát rakó, betonozó építőipari dolgo­zót is. Amikor értékelésre került üzemünkben a féléves terv,, büsz­kén jelenthetjük: helytálltunk a béke reánk bízott frontján, ter­vünket hasonlóan az 1951. éves eredményekhez, ismét túlteljesí­tettük. 1952. évi tervünkben sze replő 20,564. GC0 forint helyett 21,139.000 forintot termeltünk, ez­által félévi tervünket 104 száza­lékra teljesítettük. Vállalatunk be hozta az első negyedévben mutat­kozó 7 százalékos lemaradást is. A második negyedév eredmé­nyei a IV. hónapban 98 százalé­kos, V. hónapban 104 százalékos, VI. hónapban 112 százalékosak voltak. fi vállalat a pénzügyi tervet is túlteljesítene, félé vés eredménye nyereséges, a vállalat a mai napig hitelígénybe- vétel nélkül dolgozik. Ezt a ki­váló eredményt alátámasztják a vállalat működésére jellemző egyéb adatok is. Az egy főre eső termelési tervet 88 százalékos béralapfelhasználás mellett 114 százalékra teljesítette. Az ered­mény nagyságára jellemző, hogy az előirányzott létszámtervét csak 91 százalékra tudta teljesíteni. Ebből adódik, hogy a terv túltel­jesítésének egyik tényezője a fi­zikai dolgozóink kitartó és igen eredményes, átlagon felüli telje­sítménye volt. A létszámterv és a íervteíjesítés között mutatkozott 13 százalékos különbözet a dolgo­zókra nézve igen kiváló. Hazánk szocialista építőipará­nak lendületes irama következ­tében dolgozóink keze nyomán új és új épületek készültek el. A félév folyamán 32 építkezést fejeztünk be, ennek eredményeként várja már lakóit a Fonoda mellett elkészüli bölcsőde. Hatalmas épület nőtt ki a kaposvári gépállomáson: az új traktorszín. Nem messze tőle zöld- ablakos családi ház épült és ugyanilyen lakóház a darányi or­szágút mellett. A Damjanicn-utcai 22 lakásos lakóház is elkészült. A lengyeltóti dombon az új szülő­otthon hirdeti: „Nálunk a legfőbb érték az ember." Lábodpusztán két csikóistálló, Nagybajomban az új istálló és ellető látható. Nem messze tőle lakóházak csoportja emelkedik. Csombárdon a tyúk­ólak, Kutason ellető, Alsóbogúton három hizlalda, Marcaliban lóis­tálló a beszédes bizonyítéka öt­éves tervünk somogyi alkotásai­nak. A kisvasút kivételével elké­szült a sántosi hizlalda is. A vállalat műszaki vezetősége kitűnő együttműködést teremtett a vállalat pártszervezetével, amely mindig keilő időben figyelt fel a a munkaverseny mozgósításánál termeléstgátló akadályokra. A szakszervezet is kezd felzárkózni, bár ezen a téren a havi munka­verseny megszervezésénél még igen sok a kívánnivaló. A műszaki előfeltételek biztosítva vannak, most már a dolgozók széleskörű aktivizálása van vissza és ez lesz egyik záloga az éves terv mielőb­bi teljesítésének! Kiváló sztahanovistáink: Friss Lajos, Börücz István, Bank Kál­mán, Simon Ferenc, Bucsek And­rás, Varga Ferenc, Dezdepold Jó­zsef, Vajga Béla és a többiek is állandóan a verseny mozgatói, ve­zetői. fi szfahSRov-mozgalam a vállalatnál elterjedt A műszakiak is kivették részü­ket a munka jó megszervezéséből. Ozsváth Károly építészmérnök pél­dául kiváló munkájáért a szak- szervezet jutalmából két hétig a Fekete-tenger partján üdült. A jó munkamegszervezés, kellő anyagbiztosítás, a munkaverseny fokozása mellett igen nagy mér­tékben mozdította elő termelésün­ket az egyre fokozódó gépesítés, amely állandóan bizonyítja a Szov­jetunió nagy segítségét. A nagy teljesítőképességű exkavátorok, dömperek, toronydarú árokásók, szállítószalagok, födémdaruk, be­ton és habarcskeverőgépek, vas­vágók és vashajlítók már mind azt jelentik, hogy Jiazánkban az épí­tőipar kézmű jellege megszűnik és gyáripari jelleget vett fel. Akik lát­ják azt, hogy a Kaposvári Fonoda énitkezésénél az épülő főműhely második emeletén a gyűrűsfonó­gépek már dolgoznak, tőlük alig 10 méterre még az ácsok zsaluzzák a másnapi betonozásra kerülő át­hidalókat, megérezhetik a szoci­alizmust építő dolgozó népünk erejét. Nap mint nap munkahőstettekkel bizonyítják be dolgozóink hűségü­ket a párthoz és a békéhez. Ez a hűség és szeretet biztosítéka an­nak, hogy az előttünk álló felada­tokat is sikeresen teljesíteni fog­juk. Szigetvári György főmérnök. amelyekét elsősorban a termelő- szövetkezeteknek adnak el. .főrészü­ket már meg is vásárolták­Ellátogatott a küldöttség a gazdaság „Petőfi“ üzemegységébe is A megérkezéskor Orefics Máté állattenyésztési technikus katoná­san jelentette Csirzó ifőáUattenyész- tőnek: Állatállomány 1574, hízó 370, kocasüldő 394, a -többi malac., fertőző .megbetegedés nincs. A küldöttek kérdésére elmondta Csirzó Antal, Ih-ogy a süldőt már S—.9 hónapos .koráiban bebugeftják, úgyhogy 1 éves korában már ellik, utána rendkívül mgerő-södik és a második malacozáSnál miá-r eléri a 160 kilót. A gazdaság tenyész-kocái- ból a vidék adottságainak legjob­ban- megfelelő tá.jtf-a jtáját akarja lei tenyészteni. Vérfelfrissiítésa-e az ország más megyéiből és külföldről Lengyelországból és Csehszlovákiái­ból hozatnak apaállatokat. Végül a küldöttség megtekintette a gazdaság épülő »ertésseállását. Az építést olyan egyszerűen és olcsón oldották meg, -hogy azt minden termelő-csoport saját erejéből elvé­gezheti. Az egész kőből épült, egyik oldalon nyílt karám zsu-pptetővel. Visszatérve a központi gazdaság­ba, az itt tartott megbeszélésen a küldöttek Csirzó -Antalt valósággal ciháim ózták a legkülönbözőbb szakkérdésekkel és valamennyire igen értékes, részletes felvilágosítá­sokat kaptak. Joggal állapította m-eg Nemes János a iSotnogymogyei Pártbizottság képviselője a megbe­szélés -végén: — ,4z állattenyésztés terén való­ban igen sokat tanultunk itt ebiben a gazdaságban. Igaz, vannak ná­lunk Somogy megyében is szép eredmények az állattenyésztésben, de nem- ilyen kimagaslók, mint ami­lyeneket itt láttunk- Alihoz, hogy eredményeinket tovább fokozzuk, szükséges, hogy minél jobban érté­kesíthessük az itt szerzett rendkí­vül értékes tapasztalatokat. A küldöttség ezután elbúcsúzott a gazdaság dolgozóitól és ezzel a somogymegyei termelőszövetkeze, te-k és gépállomások küldötteinek kétnapos Tolna megyei látogalása végétért. -A küldöttek visszautaztak Kaposvárra. (A látogatásról szóló tudósítást holnapi számunkban folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents