Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ SIMS I párt felvilágosító munkája a tömegek között A siófoki Pártmunkás Könyvtár működéséről Egészségvédelmi feladatok a betakarítási munkák idején A M AGYA R DO LG ÓZÓ k P A RTJA MEGY El P A' RT BIZ OTTSA'G A‘ NAk LA PJA IX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1952 JULIUS 1. Aratás után azonnal végezzük el a tarlóhántást és a másodnövényvetést Megyénk egész területén lendületesen végzik az aratás nagy munkált. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságiatok és egyénileg dolgozó parasztságunk az árpa aratását jórészt belfejezték, a rozs és a búz-i aratását is megkezdték. A tarlóiiáii- tás és a másodvetés munkái -— ami közvetlen és legfontosabb feladat az aratás után — azonban vontatottan mennek. Dolgozó ipprasztságuniknak nagyüzemi gazdaságunk dolgozóinak tudatában keH> hogy éljen: az amerikai imperialisták és felbérelt ügynökei a harmadik világháború ki- robba irtását készítik elő. É,|>.pl!n ezért a> békőharc eddigi lendületét tovább kell fokozni. A jelenlegi nagy feladatok béketoaricosainktól — a ‘békeairatáson túlmenően: — megkövetelik, ai tarlóhántá® és a másod termelés sikeres megvalósítását. Az arát ás után, tehát a legközvetlenebb feladat, a tarlóhán'tás azonnali elvégzése. Ha ezt a műveletet sikeresen oldják meg, akkor sikerrel rakják le az alaipjál az egész évi talajmíívSlésnek. Bebizonyosodott számtalan esetben, hogy ahol nem jól végezték el a tarlóba ti t ást és iveim időben végezték el azt, a további munkákat sem tudták tökéletesen elvégezni., ami pedig a következő évi tepméseredmé' nyékre volt kihatással. A tarlóhántást, a talajművelés szakszerű módszerei szerint kell végezni. Rendelkezésünkre állnak mindazok a nagyszerű tapasztalatok, amelyekkel a Szovjetunió tudósai a mezőgazdaság agrártudományát gazdagították. Mezőgazdaságiunk dolgozóinak feladata, hogy ezeket alkalmazzák, saját jobblétük és Szocializmust építő hazánk felvirágzása érdekében- Alihoz, hogy a talajnak a minőségét növeljük, hogy lerakjuk az alapját a következő étvi termelésnek, elsősorban szükséges, hogy a tarlóhántás azonnal, szinte órákon belül kövesse az aratást. Hogy a talajban. lévő nedvességet megmentsük és biztosítsuk a leszántott tarlóban lévő baktérium telepek kifejlesztését. A tarlóbánitásnál két-három nap késedelemből nagy hátrány származik. A földet elsősorban nem lehel egyenlet esem elművelnii, hézagos marad, a nyári nap melege nem tud olyan erőt kifejteni, hogy _ a baktériumtelepek a kellő meny-" uyiségben elszaporodjanak. A víz elpárolog és a talaj teljes beéri elés® sem lesz kielégítő. Egyénileg dolgozó parasztságunknak nagy része sekély — 10—115 centi — tarlóbuktatást helyteleníti, és helyette a keverő szántásnak, de több esetben előlfordul, hogy az őszi. mélyszántásnak megfelelően végezte el azt a feladatöt — ntmi igen káros. Nem adnak így módot arra, hogy a korán beérő gyomnövények m agyai (kikelhessenek — a talajnedvesség és a napsugár hatása által — hogy azt a. mélyszántás alkalmával kiípusztftisák. A farlóhántás a föld gyomtalanítását is szolgálja. Tarlóhántás szakszerű elvégzésére legalkalmasabb a traktortárcsa. A gyors éis minőségi munkák mellett olcsó. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink csaknem maradéktalanul gépierővel végzik ezt a munkát. Egyénileg dolgozó parasztságunknak is feladata, a többtermelés a saját jobbléte érdekében, hogy ezt a munkát géppel végeztesse. A t!|laj tárcsázását azonnal követni kel] az utómunkának. Szárazság esetén nagyon fontos, a hen- gerezés. A hengerezéssel megtörjük a legkisebb rögöket is, ezáltal keletkezett porréteg a föld felszínét beárnyékolja, elősegíti az alsó talajréteg megny 1 rkosodását. A föld beérlelését. A megmentett talajnedvesség így az értékes növényi maradványokat a napsugár hatására készteti a baktériumok felélesztésére, ^szaporítására, az utónövények számára. Jól oldották meg ezeket a feladatokat a böhönyei 'Szabadság, a nagybajomi és még több termelőcsoportban. Az egyénileg dolgozó parasztok Bolhó községben szintén az aratás után a tar lóháté ás i munkákat is elvégezték. A másodnövények termesztésével niagymenny iségű szeme.s takiairmányr tudunk megtakarítani, a zöldtakarmányon kiviül pedig kiváló minőségű silótakarmányt nyerünk belőle. Fon. tos tudni, hogy milyen talajban, mely növénylFajlla után és milyen tenyészidejű másodnövényt, milyen időben kell vetni. Mezőgazdasági dolgozóinknak ezt a feladatot is jól meg kell oldani, pl. a főnövények betakarítása után a megművelt tarlóba — így a búza után — rövid tenyészidejű kukoricát magnak, cs”i- lamádénak, silócsal urnádénak vessünk. Nagyon fontos az clővete- iuény megválasztása. Az őszi lujk’ar- má ny ke v er élkek IWrlójáSra korai tarlóvetéssel vessünk vöröscsillag- fiürtöt, édescirokot, takarmánykáposztát „stb. A későn betakarításra kerülő fönövények helyére, rövid •tenyészidejű másodnövénymagvakat vessünk. Meg kell állapítani, hogy a másodnövények magvainak elvetése ebbem az eseflbien. a száraz időszakra esik. Fokozottabb figyelemmel és gondosan kell a talajt előkészíteni. ebben az esetben. A másod'termelétsü növények el vetésénél figyelemmel kell kísérni akt is, hogy milyen növényi élesé get vetünk a következőben a másodvetésre szánt talajba. Figyelembe kell vennünk a növényfajta igényességét, tenyészidejét és azt, hogy mely időben kerül elvetésre. A ka- ,pásnövények közül pl. a gyapot előtt semmi esetne sem szabad má- sodmövényt termeszteni. Másod.vetés re a legalkalmasabb azoknak a területeknek a kiválasztása, amelyben tavaszi növényiféleségek kerülnek elvetésre. Az őszön elvetésre kerülő kalászosok talajába csak a legszükségesebb esetben vessünk másodnövényt, de hiai vetünk az feltétlen csak fehér mustár legyen, mely nőm zsarolja ki úgy a) talajt. Ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósításában példamutató munkát végzett a tengődi Szabadság és a keresel igét i termelőcsoport. Vannak megyénkben ezen a téren hiányosságok is. ,,Az állatok termelőképességének emelésére irányuló összes tevékenység közül takarmányozással érhetjük ej a legnagyobb hatást“ — tanítja Sz. I. Steiiman kiváló szovjei író. Nagyüzemi dolgozóink, községeink, egyénileg dolgozó parasztjaink ezt a tanítást tegyék magukévá. A másodnövényök termesztésévé! foglalkozzanak komolyan pártszervezeteink és községi lanácsaink,. hiszen a takarmányszükséglet nagy részét tudják ezzel pótolni, egyre fejlődő állatállományunk részére biztosítani. Hajtsák végre mindenütt a miniszl er tanács határozatát, ezzel a bő termés alapját rakják le, a békeharcot segítik. Bregyük mintacséplés a nagybaráti állami gazdaságban Szombaton délelőtt a nagybaráti állami gazdaság szentlászlópusz- tai üzemegységében tartották meg Somogy megyében az első Bre- gynik-gyorscsépléjsi bemutatót A bemutatón megjelentek a Somogy megyei állami gazdaságok vezetői, főgépészei és agronómusai, hogy a tanasztalatokat saját gazdaságaikban hasznosíthassák. Az előírásszerűén átalakított 1.3/0-es Hofherr-cséplőgép körül a következőképpen állt fel Vámosi József 26 tagú cséplőbrigádja: a három etető közül egy felváltva pihent, ezeket egy-egy kévevágó szolgálta ki. A gép két oldalán elhelyezett lasztagon három-három kéveadogató dolgozott. hat kazalozó, négy pelyva- hordó mellett hárman álltak a zsákoláshoz, s két kévevágó lány váltásra készen pihent. Fél tíz órakor megindult a munka. A két etető ebben a beosztásban az első percben 38, a másodikban 40, a harmadikban 36 kévét eresztett a dobba. Ekkorra kiderült, hogy a két kévevágó lány nem győzi úgy ellátni kévével az etetőket, hogy az etetés folyamatossá váljék. A negyedik percet már négy kévevágóval kezdték, s 43, az ötödikben 42 kéve került a dobba, s ez a szám aztán állandósult. A Bregyuk- cséplési módszer jó megszervezése következtében az aránylag gyengén fizető árpából az első óra alatt 20.36 mázsát csépelt el a brigád, s ezzel a gép normájához viszonyítva 229 százalékos teljesítményt ért el. A jó eredmény természetesen szép keresményt is biztosított a brigád tagjainak. A harmadik kategóriába tartozó brigádtagok (kévevágó, törekesek) 4.67 forintot, az etetők, s a kazalmester pedig 6.40 forintot keresett egy óra alatt, ami 12 órai munka esetén 55.34, illetve 76.80 forintos napi keresetnek felel meg, s ezen felül 44 kg rozsot természetbeni prémiumként juttatnak a bri gádtagoknak. A bemutató után a részvevők megtekintették az állami gazdaságban a rozs nagyüzemi aratását. A részvevők nagy lelkesedéssel szemlélték, amint a gazdaság két kévekötő aratógépe nyomán egy G—35-ös traktor azonnal szántotta a tarlót, s egy előző nap learatott táblán ugyanakkor végezték is a köles másodnövényként való vetésétTelefonjelentés: Baralsonyi Adolf vb.-ülkár Bőhonyérdl Böhönye községben a Világosság első típusú termelőcsoport az aratás és cséplési munkákat versenyszellemben, a harmadik típusú tszcs-k működési szabálya sze rint végzi. Az árpa cséplését megkezdték, az első mázsálásokból az államunkkal szembeni kötelezettségüknek tettek eleget. Amikor a megye kiküldötte, Boldis Géza elvtárs megkérdezte, hogy miért teszik ezt, egy intézőbizottsági tag így válaszolt! Az első az állam, és mi a kötelezettségünket az első má- zsálásokből fogjuk teljesíteni. Az összes munkákat megszervezték és versenyszerűen végezték. Szaka István vb.-elnők Mkláról Nikla község dolgozó parasztsága az árpa aratását a tegnapi napon teljes egészében, a rozs aratását 50 százalékig elvégezte. A községben három gazda, kezdte meg a búza aratását, köztük elsőként Bokor József 14 holdas középparaszt. A község dolgozó pa IVagry Árpád, a m A csurgói Kossuth termelőszövetkezeti csoportnál szombaton a Bregyuk-féle gyorscséplési módszer szerint 8 óra alatt 152 mázsa árpát csépeltek el. A cséplés alkalmával félszázalékos szemveszteség sem volt- Mezei László tszcs tag az odatömörülő középparasztrasztsága az aratás, cséplés, a be- hordás és az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére versenyre hívta ki Csömend község dolgozó parasztságát. A pártszervezet és a tanács, a jól dolgozó parasztok bevonásával jól szervezett versenyt indított a községben. Párosversenyben áll egymással Bokor József, Légrádí Imre, Szaka István, Harangozó György, Fekete János, Míseta György és rajtuk kívül még több dolgozó paraszt. A község dolgozó parasztjai megfogadták, hogy beadási kötelezettségüket közvetlenül a géptől teljesítik. egyel gépállomások pol. vess. Csurgóról Sághoz fordult és megmutatta nekik, hogy nincs igaza az ellenségnek, amikor azt hireszteli, hogy a Bregyuk-módszer szerinti csép- lésnél nagy a szemveszteség. Mezei József a tszcs elnöke kérte a gépállomást, hogy ezt a gépet biztosítsák a cséplési munkák idejére a termelőszövetkezeti csoportok részére. Az erőgép vezetője, Jancsi László, a cséplőgép kezelője Francz Aranka traktorosok kiváló szakértelemmel, jó munkával bizonyítják be, hogy a Bregyuk-féle gyorscséplési módszer az eddigieknél sokkal jobban bevált. Balatonlelle dolgozó parasztjai teljesítették félévi hízottsertés- beadási kötelezettségüket Balatonlellén a dolgozó parasztok június 29-én félévi kízottsertésbeadásí kötelezettségüknek 100 százalékra eleget tettek. A jó eredmény eléréséhez a pártszervezet és a községi tanács együttes munkája járult hozzá. Jó népnevelő munkát végeztek, amelybe bevonták a tömegszervezetek tagjait, és az élenjáró dolgozó parasztokat. Már az év elején ismertették a beadási kötelezettség számadatait. így a dolgozó parasztok igyekeztek beállítani süldőiket hizlalásra és időben feltudtak készülni a beadás teljesítésére. A községi tanács a lekötött sertéseket hetenként kétszer ellenőrizte és amikor elérték a megfelelő súlyt, leszállíttatták. A párttagok és a tanácstagok mutattak példát a begyűjtésben. Elsők közt teljesítette kötelezettségét Kozma Sándor párttítkárhelyettes elvtárs, Kruppai Miklós 14 holdas és Bolla Gáspár 6 holdas VB-tagok, A dolgozó parasztok követték példájukat. Végezzen továbbra is ilyen lelkes, odaadó munkát a balatonlellei pártszervezet és községi tanács minden tagja. Szervezzék meg a második félévi beadási kötelezettség teljesítését. Mutassanak példát továbbra is a község vezetői és akkor ezentúl nem fog elmaradni munkájuk gyümölcse. AZ ELSŐ SZÁLLÍTMÁNY AZ IDEI TERMÉSBŐL Nótaszótól hangos Kaposvár Május 1. utcája. Fel- virágzott, feldíszített kocsik viszik pártunk szeretett Tezérének Rákosi elvtársnak és a béketábor első harcosának, Sztálin elvtársnak és Lenin elvtársnak arcképét. A Kaposvári Szabadságzászló tszcs kocsijai ezek. Az állammal szembeni kötelezettségüket viszik a bőséges átlagtermésből az állami begyüjtőhelyre, hogy védjék a békénket, hozzájáruljanak felemelt ötéves tervünk mielőbbi megvalósításához. A tszcs tagok között ott ül Kovács Mátyás elvtárs, a tszcs elnöke is. A kocsi a Május 1. utcán végighaladva a Berzsenyi utcán a Kanizsai úti be- gyüjtőhelyhez ér. A Terményforgalmi Vállalat telepvezetője Vágási Róbert elvtárs fogadja és üdvözli a termelőcsoport tagokat. Kovács Mátyás elvtárs így beszél: — „Siettünk, hogy mi teljesíthessük Kaposváron elsőnek árpabeadási kötelezettségünket. Mind magam, mind a tszcs tagjai megfogadtuk, hogy minden egyes terménybeadásnál elsők leszünk, példát mutatunk megyénk egész területén termelöcsoportjainknak, s egyénileg dolgozó parasztságunknak". A vételi jegy kézhezvétele után nótaszóval mennek majd haza, s arról beszélgetnek, hogy a kenyér- gabona és egyéb gabonaneműek beadásában is teljesíteni fogják beadási kötelezettségüket, hogy ■hozzájáruljanak ezzel is a népek békéjének megvédéséhez. Mihályi János propagandista.
