Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-26 / 148. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 JUNIUS 26. SOMOGYI NÉPLAP 5 ■Kármán József tudósítónk jelenti: 17IÍÍ fíl az ni nnri Téglagyárunk dolgozói becsülettel állnak helyt a termelésben A Somogymegyei Téglagyári Egyesülés dolgozói eredményes ■smunkát végeztek és végeznek a második negyedévi terv sikeres "ieljesítese érdekében. A Tüskevári Téglagyár-■dolgozói június 20-án, 10 nappal a határidő előtt 105 százalékra teljesítették első félévi égetési ter­vüket. Az egész üzem kimagasló teljesítményéhez jelentősen hoz­zájárult az egyes dolgozók és bri­gádok lelkes, eredményes munká­ja. Balogh Imre okleveles sztaha­novista kihordó egyénileg átlag 167 százalékot teljesített, brigád­jával pedig 140 százalékos átlag­teljesítményt ért el. Nem sokkal maradt le Neu Jó­zsef égető brigádja sem, mely 128 százalékos átlagteljesítményével 'járult hozzá az egész üzem szép teljesítményéhez. Novoíni István behordó brigádja 125 százalékos eredményt ért el az első félévi tervteljesítése so- 'arán. Ezeknek a dolgozóknak az •-eredményei azt bizonyítják, hogy ■a. tüskevári téglagyár dolgozói fel­ismerték azt, hogy országunkban a szocializmus építéséhez naponta több és több téglára van szükség, s jobb munkájukon keresztül har­colnak az előttünk álló hatalmas feladatok megvalósításáért. A Vöröshadsereg-úti Téglagyár dolgozói már e hó 12-ig teljesítet­ték féléves tervüket s a dolgozók további jó munkája alapján az üzemben június 23ig újabb kima­gasló teljesítmények születtek. Bosztonics Jánosné vetőnő egyé­nileg 133 százalék, Horváth An- talné 137.5, Cser Gézáné 132 szá­zalékot, Matics Józsefné 124.6 szá­zalékot, Bors Sándorné 121.4 szá­zalékot ért el félévi tervének tel' jesítése során. A kézivető brigá­dok közül a legjobb eredményt — 146.4 százalékot Cser Géza kézi­vető brigádja érte el. Jó munkát végzett Lénárd József brigádja is, amely 129.5 százalékot, Matics Jó­zsef brigádja, amely 127.4 száza­lékot, Bors István brigádja, amely 121 százalékot ért el az első fél­évi terv teljesítésében. Jó munkát végeztek az első fél­évben a Szigetvári-úti Téglagyár dolgozói is, akik június 23-án, hét nappal a határidő előtt befejezték első félévi égetési tervüket. A termelésben élenjárók közül meg kell említeni Vekszli László behordó brigádját, Nemesszegi István égető brigádját és Geges György kihordó brigádját, ame­lyek a féléves égetési terv teljesí­tése során 102 százalékos ered­ményt értek el. Nem maradt le mögöttük a nyersgyártó brigád sem. Szegfű Mihály kézivető brigádja 136 szá­zalékra teljesítette félévi tervét. A vidéki téglagyárak közül a kőröshegyi téglagyár ért el kiváló eredményt, 24én az üzem dolgo­zói teljesítették félévi tervüket. A Somogymegyei Téglagyári Egyesülés dolgozói az első félév­ben elért eredményeiket tovább fogják fokozni, hogy még inkább hozzájárulhassanak szocialista ha­zánk építéséhez, ötéves tervünk mielőbbi sikeres teljesítéséhez, s egyben a béke megvédésének ügyéhez. MIKA JÓZSEF AZ IDÉN SEM MARAD ADÓS ff éhhely községben lakik Mika József 12 holdas dolgozó iJközéppcuraszt, szorgalmas, becsiüle- jtes ember. Nevét sokan megismerték már ás mint a beadási kötelezett­ség teljesítésének élharcosa számos ^esetben került ki neve a. Békeharc Hírei táblára. Gazdagyűlésen ,és ta­nácsülésen is többször kapott dicsé­retet, példamutató munkájáért. A hízottsOrlésb Cadási kötelezettségét 180 százalékra még februárban ren­delte. A vágámarhafbeadási 'köte>- lezettségét 1800 százalékban telje­sítette. Félévi tojásbeadási kötefe- zSettség&t 200 százalékban rendezte, bar.wnfibeadásban a félévi kötele­zett ségét 150 százalékban, míg a félévi lejbeadását 100 százalékban teljesítette. Tudja, hogg a terv tel­jesítése fontos része ötéves tervünk­nek. Tudja, hogg a kötelezettség .ne,mtel jesítése a terv végrehajtását •gátolja. J^üszke az egész falu Mika Jó­zsefre, példamutatásét so­kan követik. Most, hogg eljött az aratás ideje, az új kenyér betaka­rításáért folyó harcban is ö volt az első. Először aratta fe az ősziárpá­ját. Gondosan felkészült az aratás­ra. Naponta kint jár a mezőn, né­zegeti a szép ringó búzát és rozsot úgg számítja, ha ilyen idő lesz, ak­kor rövidesen megkezdi az aratást. Nem akar szemveszteséget, m°rt tudja, hogg magánnak is kárt okoz ezzel és megkárosítaná egész dolgo­zó népünket, gabonáját viaszérés- ben aratja le. ösziárpa földjében kölest vet má- sodnövéngnek, amikor befejezi az aratást, azonnal felszántja a tar­lót és másodnövénnyel veti el, így gondoskodik a takarmányról jószá­gának. Az istállóban két ökör van, két darab tehén és egy szerződött üsző, ezeknek kell a takarmány. Élenjár, a növényápolási munkákban kukoricájának egy részét kétszer kapálta a másik részét rövidesen befejezi. f 'ivajg élenjáró volt a beadás­ban, az idén sém akar késle­kedni a kötelezettség teljesítésével. A cséplőgéptől azonnal eleget tesz a beadási költe.lezeitségének. Azt akarja, hogy most is első legyen az álfámmal szembeni kötelezettség >teljesülésében, hogy újból kikerül­jön ne,ve a Békeharc Hírei táblára az elsők közé. Tudatában van, hogy ha a cséplőgéptől mindjárt eleget fess beadási kötelezettségének, ez­zel elősegíti, hogg a község mielőbb megkapja a szabadpiaci értékesítési jogot, mert Mika Józsefnek jut a szabadpiacra is bőven, hisz kínáló termése lesz, még jobb mint tavaly volt. De nemcsak neki jut szabad­piacra, hanem sok dolgozó paraszt­nak, de csak akkor, ha minden dol­gozó paraszt követi Mika József példáját és 3 cséplőgéptől eleget tesz elődöt kötelezettségének. A minisztertanács határozata értelmében a Somogymegyei Nyomdaipari Vállalatnál is rendez­ték a normákat. Szükségessé vált ez, mert a fejlődés következtében a régi normák, a termelékenység növekedésének, az önköltség csök­kentésének fékjévé váltak. Mint annyi üzemben, itt is új munka- módszereket, új gyártási eljáráso­kat vezettek be, szervezettebb lett a munka és ez elkerülhetetle­nül meglazította, elavulté tette a normák nagyobb részét. Tavaly pl. ez év hasonló időszakában a lap előállításánál 4 gépszedö dolgo­zott. A 4 gépszedő 6 oldalas lap­nál egy műszak alatt 2797 sort 1228 perc alatt szedett ki. Most két gépszedő 6 oldalas lapnál 2805 sort szed ki 578 perc alatt. — A nyomda dolgozói az eltelt egy év alatt sokat észszerűsítettek mun­kájukon, könnyebbé tették saját munkájukat. Orosi Gyula kézi­szedő az egyik észszerűsítésével annyi időt takarít meg, mellyel a termelését 5 százalékkal tudja emelni. Rostás Károly laptördelő a cím sorok kiszedését eddig külön-kü- lön végezte, és minden egyes cí­met külön vitt a szedőterembe. Most a saját észszerűsítése szerint egyszerre kiszedi az összes címe­ket és csak azután tér vissza a tördelőasztalhoz. Ezzel és több kisebb észszerűsítéssel időt taka­rít meg és <a minőséget is javítani tudja. A gépszedők bevezették az élenjáró szovjet módszert, a tíz ujjas szedést, mellyel szép ered­ményeket érnek el a termelésben. Azok a dolgozók pedig, akik gép­pel dolgoznak, gépükön biztosítot­ták a zökkenőmentes termelést, gépeiket állandó jó állapotban tar­tották, így hiba nélkül termelhet­tek és műszakilag megalapozták a normák bevezetését. Az új nor­mákat június elsején vezették be, mellyel szép eredményeket értek el az üzem dolgozói, valameny­nyíen terven felül teljesítettek. Az üzem dolgozói szocialista kö­telezettséget vállaltak alkotmá­nyunk 3. évfordulója tiszteletére, melyet az eltelt két dekád ideje alatt valamennyien túlteljesítet­tek. Orosi Gyula kéziszedő a vál* Kit 122 százalék helyett 129 szá­zalékra teljesítette az új normával a tervét. Negyedes Károly elvtárs, a pártszervezet titkára, példát mutatott az üzem dolgozóinak, a vállalt 145 százalékot teljesítette, 100 százalékos minőségi munká­val. Felczán Gyuláné a könyvkö­tészetből 5 százalékkal túltel­jesítette augusztus 20-í felaján­lását. Kordován Gyula a vállalt 128 százalék helyett 132 százalékra teljesítette tervét. Szép ered­ményt ért el Matók István gép­mester, Június 1 óta eltelt két dekád alatt az üzem átlagteljesít­ménye 110.8 százalékra emelke­dett. fl munkaverseny ma sokkal nagyobb méretű, mint tavaly volt Ma minden dolgozó versenyez a nagyobb eredmények elérése ér­dekében. A verseny nyilvánossága is gyökerében javült, a dolgozók látják, hogy mikor mennyi száza­lékra teljesítették a tervüket. A munkahelyükön szemléltető módon hívják fel a dolgozók figyelmét a többtermelésre. A pártszervezet és a szakszervezet jó munkát vég­zett az új normák bevezetése óta, azonban nem szabad azt hinni, hogy most már minden fog menni magától. A pártszervezetnek és a népnevelőknek most kell mozgó­sítani a dolgozókat a többtermelés­re és meg kell valósítani a jelszót, hogy „Több és jobb munkával érd el és szárnyald túl régi teljesítményedet.“ A népnevelőknek mozgósítaniok kell a dolgozókat a munkaidő jobb kihasználásáért, műszaki rész­ről viszont jobban meg kell szer­vezni a munkát. A műszaki nor­mák ereje egyrészt abban rejlik, hogy szüntelenül fejlettebb, ter­melékenyebb munkára ösztönzi a dolgozókat, megtanítja őket ar­ra, hogy hogyan lehet „többet ész­szel, mint erővel" termelni, A gyermekek második otthona A takarékosság nem kampány, hanem állandó feladat a szocializmus építésében Népköztársaságunk Tanácsa ha­tározatot hozott, hogy a takaré­kossági mozgalmat — mint ötéves tervünk megvalósításának egyik fontos láncszemét —• tovább kell szélesíteni, terjeszteni. A rendelet kimondja: ,,A takarékossági moz­galom megszilárdítása és kiter­jesztése érdekében a minisztériu­mok, vállalatok tevékenységében állandóvá kell tenni a szervező, el­lenőrző, felvilágosító és tömeg- .mozgósító munkát. A takarékos- sági mozgalom irányítása a veze­tők mindennapi munkájának szer­ves, elválaszthatatlan része le gyen.“ — Megyénk területén is megindult ez a mozgalom. Egyre több dolgozó érti meg, hogy min­iden mázsa megtakarított szén, min­den tégla, minden megtakarított forint ötéves tervünk sikeres meg­valósítását, népgazdaságunk, szo­cializmust építő hazánk felvirág­zását, a béke megőrzésének ügyét segíti elő. Kaposvár város tanácsa takaré­kossági értekezlete a miniszterta­nács határozata jegyében folyt le. A bevezető beszédet Nagy Lajos -elvtárs, a Városi Tanács elnöke tartotta meg. Arról beszélt, hogy míg az imperialisták csatlós or­szágaikra ráerőszakolják a Mar- shall-segélyt, melynek következ­ménye nyomor, a dolgozók még fokozottabb kizsákmányolása, az eszeveszett fegyverkezési hajsza, addig dolgozóink megtakarított forintjaikkal segítik elő a nagy tervek megvalósítását. Majd a to vábbi feladatokról így beszélt: — Célunk az, hogy minél több dol­gozó a felesleges pénzét a taka­rékpénztárakon keresztül az or­szág vérkeringésébe juttassa. Az elvtársak hivatottak arra, hogy ezt a feladatot jól oldjuk meg és a takarékosság ügyét győzelemre vi. gyük. Somogyszil takarékossági mintaközség lett Ungár elvtárs, a takarékossági albizottság elnöke a tervek eddigi teljesítéséről számolt be. Beszá­molójában elmondta azt is, hogy Somogyszil község nemcsak a be gyűjtésben, a munkák elvégzésé­ben jár az élen, hanem az egyéni takarékosság terén is. — Somogy­szil takarékossági mintaközség lett és példaként kell, hogy álljon megyénk dolgozó parasztsága előtt —- mondotta. Továbbiakban arról beszélt, hogy takarékossági fele­lőseinknek ezután még fokozot­tabb gondot kell fordítani a mun­kákra. —* Az éles nemzetközi helyzet, a békeharc fokozása fel adatunkká teszi azt, hogy nép­gazdaságunk fejlesztése, erősítése terén a takarékossági munka a fejlődés diktálta erősebb, rugal­masabb lendületet kapjon — mon­dotta befejezésül. Boór elvtárs, a Textilmüvektől hozzászólásában arról számolt be, hogy az üzem dolgozói magukévá tették a minisztertanács határoza­tát. Tisztában van a Texlilművek minden dolgozója, hogy minden megtakarított forint a terv végre­hajtását segíti elő. A megtakarí­tott és a népgazdaság vérkeringé­sébe juttatott pénz meggyorsítja a korszerű gépek beállítását a ter­melésbe, amelyek a munkát köny- nyítík meg. Segítik a dolgozókat elért eredményeik fokozásában. - Mi, az üzem vezetői elsőrendű feladatként tartjuk szemelőtt a ta­karékossági mozgalom fejleszté­sét. Segítséget adunk a takarékos­sági felelőseink munkájához, mert mi is mindnyájan felelősek vagyunk a tervért. Dolgozóink azt mondják: amit te­szünk ezen a téren, azt a boldo­gabb és szebb jövőért tesszük. Harangozóné elvíársnő a Ké­ményseprő Vállalat takarékossági felelőse-elmondotta, hogy a válla­lat dolgozói mindjobban megértik az egyéni takarékosság fontossá­gát. Példaként megemlítette, hogy míg az első negyedévben egy sze­mélyre eső átlag 55.60 forintot tett ki, addig az április havi átlag egy főre számítva 47.50 forint. Fe­kete Párizs Lajosné, a Petőfi-ut- cai iskola takarékossági felelőse elmondta, hogy a kis pajtások osz­tályok közti versenyt indítottak a takarékossági mozgalmon belül. Filléreiket adták össze. A Fém- gyüjtési Hónap során kapott pénzt bélyegre váltották. Ezek a gyer­mekek kiskorukban megismerik a takarékosságot és nagykorukban ez már természetes folyamat lesz náluk. A szocializmust építő ember mindennapos ténykedése lesz a takarékosság. Az értekezlet után kultúrműsor volt és a jutalmakat kiosztották a legjobb eredményt ‘elért takaré­kossági felelősöknek. Az értekez­let azonban nem a várt eredményt adta. A jó munkát végző elvtár­sak tapasztalatairól nem beszél­tek. A másik hiányossága az ér tekezletnek az volt, hogy a taka­rékossági bélyegfelelős elvtársak még nem érzik át ezt a fontos fel­adatot. Kampányfeladatnak tart­ják még, nem pedig a szocializ­mus építésében állandó feladat­nak. Sokan a felelős elvtársak kö­zül nem jelentek meg, pedig az értekezlet, kisebb-nagyobb hiá­nyosságaitól eltekintve* komoly segítséget nyújtott volna munká­jukhoz. HÉT EVVEL ezelőtt Königsberg ügyvéd harmadmagúval lakta a 15 helyiségből és a hozzávaló mellékhelyiségekből álló gyönyörű vil­lát a Bajcsy Zsilinszky utcában. Rajta kívül csak az inas*, szobalány és a szakácsnő népesítette be az ép ületet, kiket alig lehetett észrevenni, hogy ők is ott élnek, mert szigorúan tilos volt a hangos beszéd, lépni is csak lábujjhegyen volt sza bad. 1949 december 21 óta másfajta élet kezdődött a pompás épületben. Ekkor nyitotta még kapuit a dolgozók apró gyermekei előtt, hogg kor­szerű felszerelésével, szocialista építésünk egyik jelentős segítője le­gyen belőle. Napköziotthon lett. Nevét a magyar nép halhatatlan köl­tőjéről, Petőfiről kapta. Azóta állandóan növekedik, szaporodik. Akár az ott otthonra találó gyermekek számát, ,akár berendezési tárgyait, vagy az olt folyó nevelési módszereket vesszük figyelembe. Jelenleg !)0 két és fél évestől 6 éves korú gyermek készül itt naphosszat az iskolai életre, melyet 3 óvónő, 2 dajka és 3 konyhai alkalmazott segít elő. A DOLGOZÓK állama semmi anyagi áldozatait nem kímél akkor, amikor jövedő boldog, békés élet iimk biztosítósáról van szó. Ezt bi­zonyítja, hogy a gyermekek ellátása és az alkalmazottak fizetése havi lß ezer forintot tesz ki. Az állami támogatásom kívül jelentős a szü­lői munkaközösség hozzájárulása is a kis gyermekek napsugaras éle­tének biztosításához. A szőlői mun kaközösség az általános és középis­kolai szülői munkaközösségek mu nkája mögött semmivel sem marad ej. Az épület rendbenlartását, vízid zetékszerelést, nagytakarítást, a gyermekmunkák anyagúit, kész jenit kokat, a gyermekek ajándékozását mindig örömmel vállalja magára. Ezt bizonyította a Nemzetközi Gyermeknap szép megrendezése, ahol a Petőfi napköziotthon ifjú neveltjei pirospettyes ruhácskákban, rollerrel vonultak fel a szinpompás gyermfik-íf elvonuláson. A SZÜLŐK nagy része, kiknek gyermekei a napköziotthonban ta­láltak második otthonra, ma már megértették és méltányolják azt a nagy áldozatot, melyet állaimnak a gyermekekért hoz és jó kapcsolatot tartanak az óvónőkkel. Sokszor fordulnak nevelési problémákkal Né­meth Ilona vezetőhöz, aki mindig készséggel ad tanácsot a szülőknek a gyermekek otthoni neveléséhez. Kiváló segítséget ad ehhez a munká­hoz a kétéves szakmai továbbképző egyéni tanulás, melyen Németh Ilo­na elvtársnő résztvesz. Rajta kívül a dajkák is képezik magukat. Kacz Jánosné elvtársnő 47 éves. Fiatalabb kovában cseléd volt. Most idős fejjel résztvesz a Pedagógus Szakszervezet rendezésében működő szakmai továbbképző tanfolyamon, hogy a gyermekek iránt érzett ha­tártalan szeretete megfelelően páro süljön a korszerű nevelési módsze­rek alkalmazásával. HÁLÁSAK IS a kis apróságok a gondozónők lelkiismeretes mun­kájáért. Jól érzik magukat a nap közioitthonban és a játékon kívül nagy örömmel vesznek részt a komoly ismeretek szerzésében is. Min­dig nagy ünnep» ha egy-egy üzembe, vagy a szülők munkahelyére ellá­togatnak, ahol értékes megfigyelésekre tesznek szert. Ők már csak hallomásból ismerik szüleik keserves gyermekkorút és el sémi tudják képzelni, hogy nem is olyan régen másként volt, hogy a gyermekek­nek miközben szüleik dolgoztak, n ern jutott tiszta ruha, nem vigyáztak minden lépésükre gondos kezek, nem volt otthon meleg szóba, hanem az utca ezernyi veszélye leselkedett az óvatlan kisgyerekekre. Pócza Jánosné.

Next

/
Thumbnails
Contents