Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-24 / 146. szám
világ Proletárjfli egyesüljetek t § KftW Június 25-én békenagygyűlés lesz Kaposváron IX. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. KEDD, 1952 JUNIUS 24. A jugoszláv munkásosztály a Tito-fasizmus elleni hare élén írta: Malin Pesev „Mupfkasok'! Mérjetek «gyre kéméHARCBÁN Á BÉKEARATÁS SIKERÉÉRT Megyénkben több helyen megkezdték a ross aratását nyebb «típusokat a titóista rflnd- szerrel Fel boncra az ország felszabadításáért az amerikai rabság alólr A jugoszláv munkások ezekkel a jelszavakkal folytat,ják^harcukat a proleiár nemzetköziséghez ihö kommunisták vezetése alatt a Tito-Ran- kovics áruló klikk ellen. A jugoszláv dolgozók már nyíltan a sztrá}-- kok, büntetések és szabotázScseldk- mémyek útjára léptek. A jugoszláviai dolgozók siralnw« helyzete fokozta elégedetlenségüket a belgrádi! amerikai lakájok bűnös politikájával szemben. Ti tóék óriási katonai Kiadásai' súlyos terheket rónak a <doly ő zök . váltóira. A nemzeti jövedelem mint-, egv 60 százalékát katonai célokra, fordítják, ugyanakkor a dolgozók megélhetési és kultúráik igényeinek; kielégítésére alig 8—9 százalékot, irányoznák elő. A jugoszláv munkás-: osztály jelenleg embertelen kizsák-i mányolás alatt szenved. Az állandó éhezés következtében a munkásoknak — a 'titóista hivatalos adatok szerint is — több mint 80 százalék'3 beteg. Csak tüdöbajbaa több mint 100 ezer munkás bal meg évente. , A dolgozókra kényszerítőtt fitó- ista „szákszervezet“ Gyúró Szálaival a régi provokátorral és ügynökkel az élen, hamarosan felszámolta a munkásosztály összes vívmányát és a szakszervezeti demokráciát. A Titó-fasisztdk tír/;/ félnek n munkásosztálytól, mint a tűdtől. Ezért különböző demagóg és aljas eszközökké] arra törekednek, hogy 'Szétrombolják a munkásosztály harci egységét és ezzel gyengítsék a Tito- fasiszta rabság elleni harcot. A szákszervezetek haladó vezetőit eltávolították és Rankovics börtöneibe vetették. Csak 1951-beni a letartóztatott szakszervezeti vezetők és akfrvá'k száma elérte a 9500-at. A munkásosztály azonban méltó feleletet ad szalaiék ari-a irányuló mesterkedéséire, hogy 1 erőszakkal visszatartsák a dolgozókat a titóista szakszervezet soraiban. Több, mint 550.000 szőlészéevezeti tag tüntetőleg otthagyta a fasiszta mintára szervezett „egységes“ szakszervezetet. Az üzemi dolgozók, bányászok és a kikötőmunkások harca egyre szervezettebb jelleget ölt. A bányászok, vasasok, építők, dokkmunkások és más dolgozók nehéz, de magasztos bar clr>mi egyesültek Ti tőék politikája eljen. Az isztriai „Rasa“ bányászainak a. boszniai ,,Kákán“ bányászainak forradalmi harca a munkásosztály harci egységének példaképe. Néhány hónappal ezelőtt a Rasa bánya 1000 dolgozója sztrájkba lépett az elviselhetetlen munkaviszonyok és az alacsony bérek miatt, A ti tóisták erőszakkal mozgósítottak helyükre parasztokat és ezzel akarták elérni, hogy a bányászok változatlan feltétetek mellett kényszerüljenek visszatérni munkahelyükre. A mozgósított pa- rasztók azonban szétszéledtek. Jelenleg a Rasa bánya környékén 2600 régi, szakképzett bányász ka- tegórikusan megtagadja a bányába való visszatérést. Az idén Titóék ismét erőszakkal 1500 parasztot mozgósítottak. Rövid idő múlva azonban mindössze 14-en maradtak a bányáiban. Mind nehezebben találnak munkásokat a hadiipar számára is. A munkásak nagyrésze nem akar a hadiiparba® dolgozni és ezzel a tj- töisia burzsoáziát gazdagítani. A ra- «aj és ka ka ni bánya által le nem szállítón szén hiánya miatt január hónapban a Siemens-Martin kemencék ,és a zenicai vaskombinát kénytelen volt beszüntetni a munkát. A bányászokkal vállvetve a jugoszláv vasipari dolgozók is harcot folytatnák a Ti tó rendszer ellen. A celiei Leszkosek gyárból havonta több mint 30 szakmunkás megszökik. A nmük áss z ökések következtében a ljubljanai hadiipari itáliaiatoknál 3000 munkással kevesebb van a szükségletnél. Rövid idő alatt a $isaki vasöntödében mintegy 1500 munkás hagyta el munkahelyét. A múlt évben a zenicai öntöde alig 40 százalékát teljesítette tervének- Nemrégiben a, Stroe vasöntödében a dolgozók szabotázscselekményt hajtottak végre, amelynek következtében nagy károk keletkeztek. A közlekedési dolgozók is részt- vesznek az általános harcban. Megzavarják a hadiszállításokat, vagonokat és mozdonyokat semmisítenek meg. ,s zabo t á z scse le km én y ek e t kö- vötnelc el. Zenic'áfoan naponta több mint 100 hadiangaggal megrakott vagon maixfd kirakatiemül. Boszniában és Hercegovinában a vagon ál lá- sok miatt a vagonok és mozdonyok, több mint 60 százaléka használhatatlan. A közlekedési dolgozók nem jelennek meg a munkahelyükön. a katonai vonatok közlekedésében ké sést idéznek elő, vasúti hidakat röpítenek a levegőbe. A titóista lapok beismerik, hogy a vonatok késése megszokott jelenség. így pl. míg külföldön a vonatok 24 óra alatt ’350—400 kilométert tesznek meg, JucosZláiviában csak 150 kilométert. A bányászokkal, vasipari és közlekedési dolgozókkal vállvetve harcolnak a kikötök dolgozói is. A titóista sajtó is jeleníti, hogy a Piran hajógyárban elkövetett szabotázsok következtéken okozott kár 1,800.000 dinárra rúg. A dokkmunkások megsemmisítették a „iProletarka“ és a „Koszmai“ nevű hajókat, az utóbbi időben pedig megrongálták a „Crna Cora“ hajót, amely amerikai fegy- vert szállított a Tito hadsereg számára. Az adriai Rieka, Sibenik és Split kikötőiben sokezer megrakott vagon vesztegel. A jugoszláv kikötők dolgozóinak sztrájkjában több mint 20 ezer dokkmunkás vett részt. Megtagadják az Egyesült Államokba szánt stratégiai nyersanyagok berakodását. A ríearj kikötő raktáraiban, már régóta 300 tonna magnezit hever, amelyet Titóék szintén az amerikai hadiiparnak szántak. Rankovics janicsárjainak véres, Gestapo, fasiszta terrorja önti el az országot, hogy megtörje a munkásosztály hősies ellenállását. Ma a titóista börtönökben több mint 250 ezer különböző foglalkozású hazafi sínylődik. .4 jugoszláv munkásobz- tálg legjobb fiainak tömeges letartóztatása és meggyilkolása elenére a tilóisták nem tudják megtörni a munkásosztály elszánt harcát, amelyet hazájának amerikai gyarmattá való változtatása ellen folytat. A jugoszláv dolgozók a proletár nemzetköziséghez hű kommunisták vezetése alatt nap-nap után, egyre komolyabb csapásokat mérnek az áruló Ti to-Rankovics klikkre. A rozs majdnem teljes érésben van a barcsi, nagyatádi, foiiyódi, marcali járásban. Ugyan így a kaposvári járás nyugati részén, Nagybajom és Kaposfő községeknél. Dolgozó parasztságunknak nem szabad halogatni a rozs aratásának megkez dósét. Minden megmentett gabonaszemmel hazánkat, a béke országát erősítjük. Dolgozó parasztságunknak követni kell Csömeud község jól dolgozó parasztjait. Gosztölai Lajost, aki 600 négyszögölön, Kiittő Mihályt aki 600 négyszögölön már learatta a rozsot, TermieTőszövetkezeteink előtt példaként kell, hogy álljon a barcsi „Vörös Csillag“ tsz, ahoi az elmúlt’ anyag-csökkentés céljából 5 közös szérűt jelöltek ki a község területén. |A 'föld müv-osszövetkezet biztosítja a kölcsönzsákokat, így segíti elő, hogy a törvény értelmében a cséplőgéptől a gazdák mindjárt a begyiij- tőhelyre szállítsák a beadásra előírt, vagy felesleges gabonát. Az aratást a községben legelsőnek a Dózm hármas típusú tszcs kezdte meg, s az ősziárpát, mely 13 hóid volt már június 20-ra learatta. Példájukat követte a község parasztsága. A községben egyetlen hold ősziárpa, sincs, mely beérett s még lábon állna. Az ősziárpának 80 százalékát learatták. A mezőgazdasági állandóbizotiság tagjai egymás között felosztották a községet utcánként és a munkák elvégzésében taHátsókkal .segítik a dolgozó parasztságot. Elvégzik a szükséges ellenőrzést is. A minisztertanács határozatot hozott, hogy az aratásnál „A szem- veszteség megszüntetése és jóminőségű termés biztosítása érdekében a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés előtt, az őszi és tavasziárpát és zabot sárga érésiben, egyéb növényeket: répát, borsót, lencsét, kölest, egyéb takarmányt illetve vetőmagvakot pedig érésüknek abban a szakaszában kell learatni, amikor szemvesz'teség nincs, vagy az a lehető legkisebb.“ Megyénk egész területén az árpa Kéthely község pártszervezete és tanácsa eredményes harcot folytatott az idei aratés sikeres megszervezése érdekében. Ismertették a. dolgozó parasztokkal a szemveszteség nélküli aratás jelentőségét, rámutattak arra, hogy az ősziárpáit via«z- éréisben kell aratni mert így több lesz a, termés, nem, pereg kj a gabonaszem a földre. A jó szervező és felvilágosító mumka eredménye, hogy « község 60 hold ősziártpá'ját június 19-éh learatták. A termelőszövetkezeti csoport is befejezte a 43 hold ősziárpa aratását. A dolgozó parasztok már a búza és a rozs aratására készülődnek. Csütörtökön megkezdik a búza aratását. A községben 8 közös szérűt szerveztek, 5 cséplőgépet biztosítottak. Megszervezték a tűzőrséget, mely hét péntekén a Micsurin brigád tagjai verseny munkával elkezdték a rozs aratását. Ennek a hétnek a végére a rozs és az árpa árpását befejezik és megkezdik a búza aratását, amit kombájnnal fognak végezni. A búza ennek a hétnek a vé- gefelé a nagyatádi, de főként a barcsi járás területén viaszérésben lesz, de megyénk másik járásaiban is hamarosan bekövetkezik. Ne halogassuk az árpa és a rozs levágását, hanem legsürgősebben arassunk. A minisztertanács határozata előírja, hogy az aratás után közvetlen meg kell kezdeni a tarlóbuktatást és a másodnövények elvetését. Ezen a téren a tapsonyi gépállomás mutat példát. A böhönyei termelőszövetkezetnél végzik a traktorosok az aratást utána a tarlóhántást és már 1 hold nyári ültetésű burgonyát is földbe raktak. Azonban megyénk többi gépállomásai alusznak. Pél dául a nagybajomi gépállomás, ahol a gépek kijavítva az udvaron állnak. Miért nem kezdenek hozzá a munkákhoz? Az aratás megkezdésétől megyénkben, több mint nyolc nap telt el. A behordás munkái vontatottan mennek. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, egyéni leg dolgozó parasztságunk a legsürgősebben végezzék el ezt a feladatot és ezt követve gépállomásaink azonnal kezdjék meg a cséplés munkáit, ahogy azt a minisztertanács határozata előírja. sárgaérésben van. Termelőszöietke- zeteinlk, állami gazdaságaink, dolgozó parasztságunk előtt ninics gondolkodni való idő, tmivel minden napi késés 20—30, de több kiló szemrveszfeséggel is járhat holdan- kint. Amiből kára Származik a parasztságnak és államunknak. A legutóbbi napokban Somogygeszti községben majdnem minden dolgozó paraszt befejezte az árpa aratását. Köztük t’ida Lajos, Juhász József és Molnár János jól dolgozó parasztok jártak élen. nappal három tagból, éjjel pedig 6 tagból áll. A tűzőnség mellett állandóan két ügyeletes tűzoltó teljesít szolgálatot. A raktárak fertőtlenítése, kitisztítása is megtörtént. A dolgozó parasztok elmondják, hogy az idei termés jóval több és tisztább lesz, mint a multévi, sokkal jobb a fajsúlya is. Most az a feladat, hogy a párt- szervezet és a, tanács továbbra is biztosítsa a munkák zavartalan menetét, az, áUandobizottságj tagok és a dülőfelelősök figyeljék a határt és ha meg lehet kezdeni iaz aratást, akkor egy pillanatig se késlekedjenek, mert minden nap késedelem hatalmas veszteséget jelent, s abból kára származik népgazdaságunknak, dolgozó parasztságunknak. Balatonboglár dolgozói jól felkészültek az aratási, cséplési és begyűjtési munkákra Balatonboglár község az 1951— 52-es gazdasági évben a kenyérgabona begyűjtés terén legelső volt a megyében, tervét 230 százalékra teljesítette. A község jó munkájának elismeréséül ímeg is kapta a Megyei Pártbizottság zászlaját, de zászlóval ajándékozták őket ezért az Útfenntartó Vállalat dolgozói is. A község dolgozó parasztsága ebben az évben sem akar lemoitd<mi az elsőségről. A pártszervezet, a község és a mezőgazdasági állandó bizottság gyűlést tartott, melyen részt vettek a> község élenjáró gazdái is •és közösen megbeszélték a, feladatokat. A cséplőgéphez a szükséges munkaerőt 110 százalékban biztosították. Határozatot hoztak arra vonatkozóan, hogy a •cséplési annál a gazdánál kezdik el, aki a gabonáját legelsőnek takarítja be. így a községben megindul a versenymozgalom a mielőbbi betakarításért. A cséplés meggyorsítása és az üzemFa-ekas József MDR titkár. Befejezéshez közeledik az árpaaratás Somogygesztiben LEVELEZŐINK JELíNTÍSEIBÖL Csokonyavisonta Csokonyavisontán az árpa aratást elvégeztük, a rozs aratása is megkezdődött. A rozs aratását legelőször József Imre dolgozó paraszt kezdte meg. Állandóan szaporodik azok száma, akik megértették azt, hogy a szemveszteség nélküli aratás milyen előnyős gazdasági érdek és békeharc. ífj. Bakocs József propagandista. *a> «r Kálmáncsa Az árpa aratását június 20-ra befejeztük, 30 kataszteri holdat vágtunk le. A rozsot hétfőn kezdtük aratni. Nagyon lelkesen fogtunk hozzá az aratáshoz, nem leiméivé erőnket, már kora hajnalban. Nótaszóval megyünk ki a táblára mindannyian, mert érezzük, hogy ez igazi békearatás. Tudjuk azt, hogy minden széni gabonáért kár és ha nem hanyagoljuk el, minden dolgozóiak nagyobb kenyér fog jutni az asztalára. Az aratást a következőképpen szerveztük meg: csapatonként osztottuk be a dolgozókat és így nem merült fel az, hogy valaki Jielyett talán dolgozni kellene. iMjjponta három munkaegységet is elértünk. Egészségünk megőrzésére és megvédésére mentőtáskákat osztottunk ki, hogy baleset esetén mindjárt tudjunk is védekezni, azonkívül mentőállomásunk is van, ami kellőképpen be van rendezve gyógyszerekkel. Szabó Istvánná Szabadság tszcs tagja Kálmáncsa. Kéthely községben befejeződött az ősziárpa aratása
