Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-22 / 145. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1952 JUNIUS 22. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormánya az alábbi nyilat kozatoi adta ki: „Az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország kormá­nya 1952. május 26-án Bonnban különszerződést írtak alá Nyugat- Németország u. n. „kormányával“. Egy nappal később Franciaország, Olaszország, Nyugat-Némeíország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányai Párizsban ugyancsak szerződést írtak alá u. n, „európai védelmi közösség“ létrehozásáról és „európai hadsereg“ alakításáról. A Magyar Népköztársaság kor­mánya ezeket a bonni és párizsi szerződéseket újabb kísérletnek te kinti az Egyesült Államok, Nagy- brííannia és Franciaország korma nya részéről, hogy Nyugat-Német- országnak a támadó Atlanti-tömb­be való bevonásával előkészítsék az általuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen terve­zett harmadik világháború kirob­banását, törvényesítsék Nyugat- Németország remüitarizálását és Nyugat. N émetország megszállásá­nak állandósításával újabb akadályt emeljenek Németország egységesí­tésének útjába. A bonni és párizsi szerződé­‘ sek intézkedései éles ellen­tétben állnak a jaltai és potsdami megállapodásokkal, valamint a bé­keszerető népek életbevágó érde­keivel. Ezek a szerződések szen­tesítik a revans-eszméket tápláló agresszív német imperializmus új­jászületését ahelyett, hogy az egy­séges, demokratikus Németország létrehozását, a német nép további békés, demokratikus fejlődését és a többi békeszerető néppel való baráti kapcsolatait mozdítanák elő. A Magyar Népköztársaság kor­mányának és a magyar népnek szilárd meggyőződése, hogy ezek a szerződések komolyan veszélyez­tetik az egész világ és különösen Európa békéjét. A magyar nép hosszú időn át nyögve hordta saját elnyomói és a német imperialista hódítók között létrejött „szövetség“ jármát. A német imperializmus világuralmi törekvései egy emberöltő alatt kétízben sodorták Magyarországot bűnös háborús kalandokba, ame­lyek a magyar nép számára ren­geteg szenvedést és nyomorúságot hoztak, A magyar nép zavartalanul óhajtja folytatni békés építő mun­káját és nem akar mágegyszer a német imperializmus és mílítaríz- mus áldozata lenni, A. Magyar Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy a magyar nép békében és barátság­ban akar élni minden országgal és minden néppel és fontos feladatá­nak tekinti, hogy a nemzetek egyenjogúságának és egyenlő érté- kűségének elvéből kiindulva a bé­kés gazdasági és kulturális együtt­működés alapján őszinte baráti kapcsolatokat fejlesszen ki a né­met néppel. A Magyar Népköztár­saság kormánya azonban nem is­meri el és nem tekinti törvényes­nek az említett szerződéseket, me­llyek a német nép életérdekeit és 'jogos nemzeti követeléseit lábbal tiporják, a békeszerető német nép legádázabb ellenségeit, az agresz- szív német imperialistákat, köztük Hitler népgyílkos fasiszta táborno­kait helyezik vissza „jogaikba“ és ugyanakkor a legsúlyosabb mér­tékben sértik a békeszerető ma­gyar nép érdekeit és veszélyezte­tik békéjét. A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép teljes egészében támogatja és ma­gáévá teszi a Szovjetunió kormá­nyának 1952. május 24-í jegyzékét, amely a béke megszilárdítása ér­dekében össznémet kormány ala­kítását, a Németországgal való bé­keszerződés megkötését, a meg­szálló csapatoknak Németország­ból való kivonását és az egységes demokratikus Németország megte remtését célozza és szilárd meg­győződése, hogy a jegyzékben ja­vasolt tárgyalások minél gyorsabb megvalósítása az egész békeszerető emberiség életbevágó érdeke. A magyar nép, amely éberen őr­ködik biztonsága és függetlensége felett, minden erejét latbaveü, bog}' támogassa a német nép har­cát az egységes, demokratikus, független Németország megterem­téséért és ezzel hozzájáruljon az amerikai imperializmus bűnös ter­veinek meghiúsításához, a nemzetek közötti békés együttműködés meg­szilárdításához. Budapest, 1952. június 21.“ A hóhér Boatner százával tartóztatja le a hadifoglyokat Keszon (Uj Kína). Kocsedo szi­getén az amerikaiak legújabban nagyszámban tartóztatnak le hadi­foglyokat. Az amerikai hírügynökség jelen­tései szerint a hóhér Boatner a június 10-i vérfürdő óta egyre azon mesterkedik, hogy a hadifoglyok képviselőire hárítsa a felelősséget. Ezért mindenekelőtt letartóztatta Li Han Kú t, a 76. számú tábor­részlegben őrzött hadifoglyok kép­viselőjét és átadta az amerikai hadsereg hírszerző szolgálatának. Boatner beismerte, hogy Li Hjn Ku-val együtt még 16—<18 hadi­foglyot is letartóztattak. Keszoní megfigyelők rámutat­nak, hogy a hadifoglyok letartóz­tatása a genfi konvenció sú­lyos megszegését jelenti. Az 1949. évi genfi konvenció ugyanis kimondja, hogy „a hadi­foglyok képviselőit — csupán tisztségükből kifolyólog — nem le­het felelőssé tenni a hadifoglyok által elkövetett semmilyen sérel­mes cselekményekért“. A genfi konvenció megszegését jelenti Boatnernak az az eljárása is, hogy a letartóztatott hadifog­lyokat — perbefogás céljából az amerikai hadsereg hírszerző szol­gálatának kezére adja. A genfi konvenció 84. cikkelye szerint „ha­difogoly ellen csak hadbíróság folytathat pert". Az amerikaiak ezenkívül június 12-én három hadifog­lyot tartóztattak le a 95-ös számú táborrészlegben. Június 14-én pedig 120 hadifoglyot tartóztattak le. Három nappal később Boatner to­vábbi hét hadifogoly letartóztatá­sát jelentette be. Az „United Press" jelentése szerint ezeket a nadifoglyokat azzal vádolják, hogy 16 „nem kommunista" hadifoglyot meggyilkoltak. Boatner, hogy a további letar­tóztatások útját egyengesse, be­jelentette, hogy a letartóztatott hadifoglyok között megtalálta „Kocsedo szigetének cárját“, aki állítólag befolyásolni tudja az ösz- szes táborrészlegben őrzött hadi­foglyokat. Keszoni megfigyelők ezzel kap­csolatban rámutatnak, hogy az amerikaiak a hadifoglyokat több, egymástól elkülönített táborrész­legben őrzik, amelyek mindenikét szögesdrót veszi körül. A hadifoglyok őrzését 60 harc­kocsival ellátott, 18.000 állíg felfegyverzett katonára bízták. Éppen ezért dajkamese az, hogy a hadifoglyok mégis képesek befo­lyást gyakorolni az összes tábor- j részlegre. Köztudomású, hogy Kocsedo szi­getének „cárja" nem más, mint a szörnyeteg Boatner. Az amerikaiak Kocsedo szige­tén elkövetett újabb bűncselek­ményei fokozzák azt a megvetést és gyűlöletet, amelyet minden be­csületes gondolkodású ember érez az amerikai agresszorok iránt. Több mint 10.000 embert vesztettek májusban az intervenciós csapatok Koreában Május hónapban a koreai-kínai népi erők megsemmisítettek 10.784 ellenséges katonát, és lelőttek, il­letve megrongáltak 533 ellenséges repülőgépet. Az ellenség embervesztesége a következőképpen oszlik meg: amerikaiak — 5361, angolok — 134, kanadaiak — 84, törökök — 283, liszinmanísta zsoldosok 4922. A népi erők május hónapban 188 alkalommal ütköztek meg az ellenséggel. A harcok során egye­dül az amerikai 45. gyaloghadosz­tály és az 1. tengerészgyalogos hadosztály 2655 főnyi veszteséget szenvedett. A május hónapban lefolyt har­cok során a koreai-kínai népi erők tüzérségi alakulatai súlyos csapásokat mértek az ellenségre. Gyakran meglepetésszerűen hatal­mas tüzet zúdítottak ellenséges csapatösszevonásokra, vagy csa­patmozdulatokra és súlyos veszte­ségeket okoztak az ellenségnek. Épül és fejlődik Ka Sacs Mö&zkva. (TASZSZ.) Ä moszkvai lapok tudósításokat közölnek Kalács városáról, amely az első nagy sztá­lini ánftfcezés: & Volga-íDon csator­na nagy kikötőjévé vált. A kai ácsi kikötőt — -a Volga-Doni víziót egyik legnagyobb kikötőjét — fél év alatt építették fel. Kalács városa «gyre nagyobb, szebb és rendezettebb fesz. Lakóinak száma az utóbbi két éviben két és félszere­sére emelkedett. Egész sor új, fásí­tott utcasor, többszáz új lakóház épült, megnyílt a kultúrotthon és három) könyvtár, amelyeknek könyvállománya soktízezer kötetből áll­félmillió isié szitáját lapáis Tokio (TASZSZ). Június 20-án több mint 500.000 munkás sztráj­kolt Japánban tiltakozásul az el­len, hogy a kormány módosítani akarja a munkatörvényeket. A tengerészsztrájk következtében a japán kikötőkben 170 hajó veszte­gel. A Biztonsági Tanács június 20-i ülése New-York (TASZSZ). A Bizton­sági Tanács június 20-i délelőtti ülésén folytatta annak a szovjet határozati javaslatnak vitáját, amely indítványozza, szólítsanak fel minden államot, hogy támogas­sa és ratifikálja a baktériumhábo­rú eltiltásáról szóló genfi jegyző­könyvet. Görögország, Hollandia, Brazília, Törökország és Anglia képviselői támogatták az Egyesült Államok­nak azt a javaslatát, hogy ezt a kérdést terjesszék a leszerelési bi­zottság elé. Mint ismeretes, ennek az amerikai indítványnak az a cél­ja, hogy meghiúsítsa a szovjet hatá­rozati javaslatot. Valerij Cslaiov, 15 énei ezelőtt repülte ál először az Északi Sarkot Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unióban megemlékeztek arról, hogv Valerij Cskalov, kiváló szov­jet sarkutazó pilóta vezetésével 15 évvel ezelőtt repülték keresztül először az Északi Sarkot a Mosz­kvából Amerika felé vezető légi- úton. A Balaton mellett üdiilmeh a legjobb hösépiskolmi tanulók Idén nyáron ezer kiváló tanul­mányi eredményt elért középisko­lai tanulót részesít ingyenes üdül­tetésben népi demokráciánk. Az üdülés teljesen ingyenes, az oda- é- visszautazás költségét is a köz oktatásügyi minisztérium fedezi, Az ország legjobb középiskolai ta­nulói a Balaton mellett Keszthe­lyen töltenek majd két hetet jól megérdemelt pihenésükből. Megkezdték a Sztálin-vasmű l-es nagyolvasztójához szükséges vasszerkezetek gyártását Június 21-én, több mint egy hónappal a tervezett idő előtt megkezdték a Sztálin Vasmű I-es nagyolvasztójához szükséges vas­szerkezetek gyártását a Vaskohá szati Kemenceépítő Vállalat dol­gozói. Legelőször a hat alsó fő­tartó oszlopszerkezeteit készítik él. Ezután sorra kerül a középső, majd a felső főtartók gyártása is, 3Cii!pő ílíikai ftqyztteJk, Kéray szerű beismerés A New-York Herald Tribune című ismert reakciós amerikai lap egyik legutóbbi száma így kesereg: „Kétségtelenül egyre szélesebb körben terjed és mélyül el az az érzés Európában, amely neheztel, vagy szembeszáll, esetleg fél azoktól a dolgoktól, amelyeket az Egye­sült Államok hivatalos politikája hoz Európára .,. Az európaiak úgy érzik, hogy Amerika gyakran túlságosan uralkodik, gyakren túlságosan türelmetlen és néha túlságosan heves az európai orszá­gokhoz való viszonyában“. — Az amerikai lap, mint látjuk, nagyon is fínomkodóan jellemzi a helyzetet. Amit ieír azonban, még így is komoly beismerés. Beismerése annak, hogy az amerikai imperialis­ták háborús politikája egyre nagyobb riadalmai, ellenszegülést, s ugyanakkor növekvő, mély gyűlöletet vélt ki egész Nyugat-Európá- ban, nemcsak a dolgozók, de a legszélesebb közvélemény körében is. Az elmúlt hét olaszországi és franciaországi eseményei mindennek raesszehangzó bizonyítékát szolgálják. .«Takarodj Olaszországból idegre**!44 Hétfőn Rómába. Olaszország f óvárosába érkezett Ridgway, a hír­hedt pestistábornak, az atlanti haderő főparancsnoka. Utazásának célja nyilvánvaló volt: a háborús előkészületek meggyorsítása, 9 újabb utasítások átadása az amerikaiak o laszországi csatlósainak, «■ keresz- tény^demokreda kormány képviselőinek. Ridgway olaszországi fogadta­tása azonban — .pár nappal a franciaországi hasonló fogadtatás után — keserű és hossaú időre szóló leckét .adott az új háború őrültjeinek. Ridgwaynek valóban lesz miről imesélnie ha jelentésiételre hazautazik Washingtonba. Elmesélheti nn'tfd, hogy egy egész nép utálata ési gyűlö­lete kísérte olaszországi ,.szemleútja“ alatt. Elmesélheti majd, hogy őt, az. amerikai málitarizmus telj hatalmú megbízottját a szó szoros értelmében becsempészték a római repülőtérről a városban lévő szállo­dájába. Elmesélheti, hogy érkezése kor 50.000 főnyi rendőrhadsereg cir­kált Róma utcáin, hogy gépkocsiját állig felfegyverzett motorkerékpá­ros rendőrök kísérték, hogy mellék utcákon kellett szállására „nyomul­nia“ és hogy szállását könnfakasztó bambákkal [felifegyverzett rohaim- rendőrök, a titkos szolgálat ügynökei és a milícia tagjai zárták körül — bizonyára azért, hogy a római nép ne ,,terhelje túl“ a tábornokot „szeretetőnek“ ezernyi megnyilvánulásával. Vagyis a peMistábornok ^„eldicsekedhet“ majd otthon, hogy Olaszország népe pontosan úgy fo­gadta ob, mint gyűlölt hódítót, pon tosan úgy, ahogy a gyűlölt hódítót •a hazájukat szerető, függetlenség ükre büszke népek minden időben fogadni is szoktak. „Takarodj Olaszországból idegreis!44 Hangzott annakidején Garibaldinak, a nagy olasz szabadsághős­nek a jelszava. Ezzel a jelszóval köszöntötte Rídgwayt az „Uniía“, az Olasz Kommunista Párt lapja és ezzel a kiáltással fogadta őt egész Olaszország népe. Ezzel a jelszóval tüntettek ellene Róma dolgozói, ezzel a jelszóval sztrájkoltak a nápolyi munkások, így tün­tettek és sztrájkoltak Milano, Bologna, Novarra, Pavia, Torino, Pa­dova és más olasz városok lakosai, a környező falvak dolgozó pa­rasztjai. Ridgwaynek Olaszországban ugyanazt kellett tapasztalnia, mint Franciaországban: a népek gyűlölik a háborús szálláscsinálót ós készek arra, hogy békéjüket és szabadságukat minden eszközzel megvédelmezzék a „gyűlölt idegenek“ ellen. Szélesedő békelaasre frareiaországban Az olaszországi „látogatás“ után Franciaországba visszatérő Rídgwayt Párizsban sem fogadta vigasztalóbb látvány. Az elmúlt napokat Jacques Duclos és a többi letartóztatott francia hazafi sza- badonbocsátásáért és a fasizmus visszaveréséért folytatott francia- országi tömegharc kiszélesedése jellemzi. Egyre több francia — nemcsak a munkások, de parasztok, a kö­zéprétegek képviselői, értelmiségiek — értette meg minden eddiginél világosabban, hogy a Kommunista Párt ellen hozott és tervbevett fasiszta intézkedések csak bevezetői valamennyi demokratikus és haladó szervezet elleni általános támadásnak. Ez az oka annak, hogy Franciaország legkülönbözőbb megyéiben egyre több szocialista pártfunkcíonáríus jelenti be tiltakozását Jacques Duclos elvtárs le­tartóztatása ellen és ez az oka annak, hogy a burzsoá sajtó egyes lapjai, így például a „Le Monde" aggodalmukat fejezik ki a francia kormány amerikai parancsra hozott fasiszta intézkedései miatt. Ebben a helyzetben különös jelentősége van a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsága szerdai rendkívüli ülésének, „A há­borús politika elleni harc — mondotta ezen az ülésen Étienne Fa­jon — a párt Politikai Bizottságának tagja — amelyben a kommunis­ták az első vonalban küzdenek, máris komolyan lefékezte és megza­varta Franciaországban a háborús uszítok terveinek kivitelezését.., Készek vagyunk arra, hogy ezt a küzdelmet minden franciával együtt folytassuk, vélemény, vallás és társadalmi különbség nélkül. Mindazokkal, akik az amerikai uralom végét kívánják, elítélik a bű­nös baktériumháborút, követelik az, atomfegyver betiltását és a né­met kérdés békés megoldását... A most folyó küzdelemnek, ame­lyet a kommunisták és nem kommunisták együttesen folytatnak, nem lehet más célja, mint a béke megvédése,“ Fajon elvtársnak ezek a szavai, amelyeket a párt Központi Bi­zottságának hasonló tartalmú határozata követett, újabb erőt, len­dületet kölcsönöznek és biztos irányt szabnak a francia nép nagy harcának. És mint erre Étienne Fajon beszámolója is rámutatott, minden előfeltétel megvan arra, hogy a francia férfiak és nők mil­lióinak közös akciója meg tudja változtatni az ország jelenlegi politi­káját, helyre tudja állítani Franciaország nemzeti függetlenségét és meg tudja teremteni egy békekormány lehetőségét. A Magyar Népköztársaság kor­mánya a szocializmus építésében nagy jelentőséget tulajdonít az egészségügyi munkának, megbe­csüli azokat az orvosokat, akik jó munkájukkal hozzájárulnak az egészségügyi kultúra és dolgozó népünk egészségügyi színvonalá­nak emeléséhez. E megbecsülés uiabb kifejezéseként a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa olyan határozatot hozott, hogy an­nak az orvosnak, aki a gyógyító megelőző munka, illetőleg a köz- egészségügy és járványvédelem te­rületén kiváló eredményeket ért el, vagy kiemelkedő munkát vég­zett, az egészségügyi miniszter ki­tüntető címet adományozhat. A kitüntető címnek két fokoza­ta van: 1. fokozat: „kiváló orvos" 2. fokozat: „érdemes orvos“. A kitüntető cím adományozása évenként egy alkalommal július 1-én, a magyar orvostudomány és az egészségügyi kultúra legnagyobb alakjának, Semmelweis Ignácnak születésnapján történik. A kitüntetett orvos a kitünte­tésről oklevelet kap és „kiváló or. vos“, illetve „érdemes orvos" cí­met feltüntető jelvény viselésére jogosult. A „kiváló orvos“ kitüntető cím adományozása háromezer forint pénzjutalommal is jár. II Magyar népköztársaság inisztcMcsa Irattatot hozott „kiváló eras“ és „érden orvos“ kitüntető cím artományorásárdl

Next

/
Thumbnails
Contents