Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-18 / 141. szám

SZERDA, 1952 JUNIUS 18. SOMOGYI NÉPLAP ■■ ."1 Az állategészségügyi dolgozók megyei értekezlete JAVÍTSA MEG MUNKÁJÁT A TAHI TÉGLAGYÁR VEZETŐSÉGE Június 14-én (tartottak értekez- I nAcs (részéről Po'lónyi József, Sasi letet megyénk állatorvosai. Az érte­kezleten részívett Nemes elvtárs a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, a megyei ta­Dr Kádár Tibor elvtárs beszámolója János elvtársak. A beszámolót dr. Kádár Tibor a földművelésügyi mi­nisztérium .egészségügyi osztályának vezetője tartotta meg. Tisztelt Értekezlet, kedves 'Elv- társak! Ez az értekezlet, ahol a Megyei Pár'.'bizottsálg vezetői, a tanács ve­zetői vesznek részt, bizalmat ónt a megye állatorvosaiba, érzik, hogy ál,incsenek egyedül, munkájúikat (fi­gyelemmel kísérik, értékelik, támo­gatásukkal segítik. Én a mai össze­jövetelt ?, párt ezen álláspont ja ki- hangsúlyozásának látom és ahogy a párt minden kezdeményezésének, úgy ennek is meg lesz Somogy me­gyei viszonylatán túl is a pozitív •eredménye. Ha összehasonlítjuk az állategész- .ségiigy helyzetét a felszabadulás előtti helyzettel) elmondhatjuk, hogy a fertőző betegségek leküzdése vonalán nem végeznünk rossz mun­kát. Megállapíthatjuk, hogy ,a megye állategészségügyi helyzete az orszá­gos állagnál lényegesen jobb és fo­kozottan javulóiban tvan. 1949 évben a pestís elleni védő­oltásokkal kapcsolatban Somogy megye -volt az., mely versenyre hí­vott ki vele szomsédos három me­gyét, máid következő évhen Du- nárf.túl összes megyéi és belekapcso­lódtak az országiban elindított más és munkájukat nem a hanyatlás, hanem az állandó fejlődés jellemzi. Tennivaló azonban még bőven van. Tovább kell szilárdítani a munka fegyelmet, még jobban ál kell érez­ni minden állatorvosnak, hogy az állategészségügy jó vagy rossz hely­zete ma már nemcsak az állatorvo­sok és az állatbirtokosok magán­ügyehanem a dolgozó nép ügye, állattenyésztési tervünk sikerének egyik aktpia és ezen keresztül szo­cializmust építő országunk egészét átfogó népgazdasági tew egyik lánc­szeme. Ez a (meggondolás kell, hogy megszabja minden állatorvos fele­lősségét is a maga területén. A másik, amit alá szeretnék húzni az, hogy a legközelebbi feladatunk a fertőző betegségek elleni harc fokozásán túl szívós és állhatatos küzdelem megszervezése az elhelye­zési, takarmány ozás, gondozás hibái­ból fakadó, úgynevezett felnevelési betegségek fellépése ellen. Ebbe a küzdelembe a siker érdekében be kell vonni az állatgondozókat, állatte­nyésztőket. tszcs-k és gazdaságok né­zetűjének széles táborát.. Az ered mánv eléréséihez bele kell kapcso­lódni a tsz-ek, gazdaságok állatte­nyésztési munkájába oktatással, se' gítséggel, ha kell íelelősségrevonás- sal. Végül állandóan és egyre szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a Párttal, a dolgozó nép vezérkarával, hogy az ő erejükkel megsokszorozva sa­ját erőnket, könnyebbéin és ered­ményesebben dolgozhassunk. Én hiszem, hogy Somogy megye állatorvosi kara továbbra is az ed­digihez hasonló, ső! (még fokozottabb lendülettel öntudatos munkával fogja bebizonyítaná, hogy megér­tette azt a hascöt, mely ma a világ két tábora között dúl és az állatte­nyésztési tervünk sikerének a bizto­sításával fejezi ki határozott állás- foglalását a béketábor politikája melleit. Sokszor nehéz a napi mun­ka, sokszor áldozatvállalást kíván a mai élet, de érdemes fáradni, vállalni az áldozatot is, mert minden munkánkkal a jövőt építjük, azt a jövőt, ahol nem tűnik fel úton út­félen a n'Joimor. nem kísért többet (i háború réme. Uj történelem a mi történelmünk, az igazi szabadság az amberréválás történelme ez. Ezért a célért feszítsük meg minden erőnket, ennek a törtőnelemírásuak legyünk mi is harcosai. Dr Kádár Tibor eivtárs beszámolóját vita követte fertőző betegségek elleni védekezési versenybe. Somogy megye állatorvosai jól kiveszik részüket a két éves állatte­nyésztési terv sikeres megvalósítá­sáért folytatott harcból, azonban a munkákon még sok javítani való van. Az állatbetegségek tekintélyes mennyisége visszavezethető a helyte- ■len gondozásra és ápolásra is. A gondozás és ápolás terén lassú ja­vulás feltétlenül megállapítható és mindjobban javulóban van. Azon­ban a hibákat súlyosbítja a sok .he­lyen észlelt szakértelem hiány. Ezen segíteni leihet és sürgősen segíteni is .kell. Állandóan hangsúlyozni kell, hogy az állató]- megbetegedése nemcsak ■állatorvos kérdés, nem az állator­vos gondatlansága okozza a tüdő­gyulladást, angolkórt, stb., hanem jaz állatok gondozóinak, agronómu- soknak, állattenyésztőknek, gazda­ságvezetőknek rossz munkája, ha­nyagsága. felelőtlensége ezen beteg­ségek forrása. Somogy megye állatorvosaiban is még fokozottabban -ki kell alakulnia I annak a szemléletnek, hogy nem-; ■csak a beteg állat kezelése a fel-1 adata. .Ezen túlmenően bele kell avatkoznia mélyen a tsz gazdasági belső életébe. Hogyan történjék ez? Oktatáson, nevelésen, kellő segít­ségadáson, állatorvosi segítségadá­son és a szükséges feielőségrevoná- son, keresztül. Ez a sok feladat per­sze az első pillanatban megoldhatat­lannak látszik, de szívós munkával nem marad el a siker. Az állattenyésztés és az állategész­ségügy között akkor lesz egészséges kapcsolat, iha -már nemcsak tazt hall­juk minden elhullásnál az okok megvizsgálása nélkül, hogy rossz az állategészségügy, hanem azt is, hogy a betegségioka a rossz ól,4a hanyag gondozás, a helytelen takarmányo­zás stib.., ahogy azt olvashatjuk minden szovjet szakirodalomban. Ha így mutatunk rá a hiba forrá­sára, ki lehet .ma jd. küszöbölni ma­gát a .hibát is. Nagy miértekben segíti .elő az ál­latorvosok munkáját a pártnak és a tanácsnak azok ,a funkcionáriusai, akik foglalkoznak az állategészség­üggyel. Hogy ez a segítség kiszéle­sedjen, ez nagy mértékben függ az állatorvosoktól. Ha .rendszeresen felkeresik a pártot és & tanácsot, ha eredményeinkről és nehézségeinkről beszámolnak, ha konkrét ügyekben segítséget kérnek a kapcsolat köztük előbb-utóhb egészségessé válik és a közös -összefogásnak meg lesz az eredménye, .ahogy ez szépen kezdett kialakulni Somogy megyében, mely­nek igen szép megnyilvánulása a mai összejövetel. Elvtársak! Előadásomat azzal fe­jezem be, hogy ismét aláhúzom, előadásom lényeges gondolatait. So­mogy .megye állatorvosai az elmúlt évben nem végeztek rossz munkát Elsőnek Ga.jdi Imre elvtárs, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak állattenyésztési 'csoportvezetője szólalt fel. A megye állattenyésztési tervének eddigi végrehajtásáról be szélt. Felszólalása egy részében tsz-hik, községeink előlit G r ed i n ú- n.yeil és hiányosságait említette meg. — Hiba az, hagy növényiemtele­xünk nincs arányban állattenyész­tésünkkel. Ahhoz, hogy állatte­nyésztési tervünket meg tudjuk va­lósítani, az egyéb feladatok mellett állatorvosainknak még fokozottabb, még öntudatosahb munkájára van szükség. Mi ezután is számítunk a.z elvtársak jó munkájára, segítse gére — mondotta befejezésül. Fábián Imre elvtárs Balatonboglárról a mesterséges borjúnev,elés a ha Uttonlboglári állami gazdaságban mondhatnánk rosszul sikerült. Ez abból adódott, hogy a gazdaság ve­zetői a meglévő sertésólba helyez­ték a mesterséges nevelésre Szánt borjakat. A ki nem tisztított ól n'-ni is szellőztethető. A betegségek fel­léplek és alig lehetett megmenteni a növendékek nagy részét. Az ólak tiszlálalanságán kívül a betegségek fellépéséhez (a huirutos, gennyes tü­dőgyulladás és bélhurut) -az edé­nyek tisztátlapsága is hozzájárult'. Fontos tehát a megfelelő ép,li­le! és öntudatosan végzett munka ahhoz, hogy mesterséges borjúne­velést, melynek sikeres múltja és főkétít jövője van, hazánkban, is eredményesen tudjuk megvalósiüaui. Dr Széchenyi István, a mesterséges megtermékenyítő in tézet igazgatója: Felszólalásomban azzal kívánok foglalkozni, hogy a/, állatok elhullása miből adódlhatik. Meg kell említeni, bogy <50—65 szá­zalékban a felnevdlési betegségek lesznek nagy károkat. Fontos fel adatunk a fertőzés elleni védeke­zés. -— Javasolom, hogy alakítsunk komplex brigádot, melynek legyen tagja, állatorvos, állatgondozó, épí­tési szakember. Azok látogassák meg az állattenyésztési telepeket, jegyzőkönyvileg fektessék le észre­vételeiket1, tapasztalataikat és útmu­tatásaikat, majd bizonyos idő múl­va ellenőrizzék le, hogy végrehaj­tották-e azt. Dr Kajtár Márton, Sántos beszédétben elmondja, bogy a hizlaldánál nincs rend°s trágyáié lep, a vízvezeték csatorna elkészülé­séhez csak most (fogtak hozzá, az állatokat a közeli árok szennyes vízéből itatják, melynek következ­tében és nem véletlenül az állo­mányi több mint fél éve különböző betegségek fajtája pusztítja, köztük a serlc.spc.stis. Felhívtam a illetéke,■ sßk figyelmét többször, die komo­lyai) intézkedés nem történt. Hiba az is, hogy az Adatforgalmi Válla­lat különböző, fajtájú anyagokat hoz, amely vizsgálat nélkül ikerül a hizlaldára. A betegségek további terjedése érdekében javaslom, hogy magát a telepet három részre ősz- szak fel. 1. Étkeztető telep, 2. a magtalanttás és védőoltások elvégzé­se, 3. a hízóbaállítás, falkásu'tás ré­szére. Dózsa István, Marcali: Állattenyésztésünk tervének meg­valósítását nagyban, hátráltatják a feketevágások és ez. Marcali kör­nyékén is nagyban .elterjedt. Ennek a megakadályozására a felsőbb szer­vek nem igen tettek lépést. Példa­ként meg kell említenem, hogy ta­valy tavasszal egjy kulák két mar­hát vágott és még most sem bün­tették meg, pedig a húst elfeketézte. Pusztakovácsiban a vb. titkár elv- társnő engedélyével minden felsőbb lm tósági engedély nélkül levágtak egy továbbtenyésztésre alkalmas borjut, de előzőleg eltörték a lábát, hogy legyen ok a kényszervágásra. Felelősségrevonás még minidig nem történi me,g. Marcaliban a III. ke­rületben egy gazda levágta sertését, aláíratta két tanácstaggal az enge­délyt a kényszervágásra. A feljelen­téseket részemről megtettem, de ez- ideig az ügy elintézést nOm nyert. Kérem a párt és a tanács képvise­lőit, hogy a feketeivágók elnyerjék méltó büntetésüket. (A felszólalások további részét holnapi számunkban közöljük. 1 lenlés nöYBlésével iiátatak az imperialisták alias gazttiie a Nagyatádi taigjár dolgozói A Nagyatádi Fonaigyár dolgozói jrmius iáén izzáhanyá békekis- gy ülésen tiltakoztak a francia báb kormány aljas cselekedete ellen és követelték Jacques Duclos elvtárs szabadorubacslátását. A gyűlés részvevői elhatározták, hogy a termelés növelésével vála­szolnak az imperialisták gaztetteire. Felajánlották, hogy junius 16—22- ig egy hetes békomüszahban dolgoznak s ez alatt uz idői alatt 5 szá­zalékkal növelik a termelést. A gépház dolgozói napi egy csille szén megtakarít ásót vállalták. Már az első nap eredménye megmutatta, hogy a Nagyatádi Fo­nalgyár dolgozói nemcsak szavakkal, liánom tettekkel is keményen harcolnak a békéért: üzen a napon az előző műszak eredményével szemben másfél százalékkal emelkedett gz üzem átlagteljesítmény6. A gépház dolgozói a felajánlott egy csille szénnel szemben másfél csille szenet takarították meg. ötéves tervünkben fontos és je­lentős szerepet tölt .be a .téglagyártó ipar. Hatalmas építkezéseinket: Sztálinvárost, Komlót, Inotát és sok más fontos .építkezést kell ellátniok építőanyaggal, téglával, cseréppel. Építkezéseink nem késhetnek, mert amit a terv, a törvény -előír, azt maradéktalanul teljesíteni kell. Me­gyénk legnagyobb gépesített tégla­gyára a tahi téglagyár is arra hiva­tott, hogy építkezéseink Szirmára biztosítsa a téglát és cserepet. Eb­ben az évben kemény munkára van szükség, hogy » tahi téglagyár a tervét teljesíteni tudja. Több mint 2 millió cserepet és majdnem ötmil­lió téglát kell az üzem dolgozóinak gyártani, hogy térviiket teljesíteni tudják. A felszáíbadulás előtt ez a* üzem rendezetlen volt, nem volt fel­szerelve megfelelő népekkel. A gyár tőkés tulajdonosa keveset törődött azzál, hogy a dolgozók részére egész­séges fürdő és ebédlő álljon ren­delkezésre. A felszabadulás óta sokat változott az üzem képe Uj cserép és tégkiprést kapott, épült egy széjp kuldiliház, ebédlő, új, korszerű fürdő biztosítja a dol­gozóknak a tisztálkodást. Villamosí­tották az üzemet éxs a régi gépek helyett nagy teljesítményű villany­motorokat állítottak a termelés szol­gálatába. Uj szárító és kazalozó szin épült, és most a napokban kezdték meg egy újabb kazalozó szín épí­tését, .amely 11.5 ezer forint beru­házással épül. A téglaprés modern automata vá­góasztalt kapott, amely megkönnyíti a dolgozók munkáját emellett egy ■ember munkáját feleslegessé telte, akii más munkakörben tudnak al­kalmazni. A cserépprés is automata vágóasztalt kapott, amely minőségi­leg jobb cserepet állít elő és emberi erőt takarít meg. E nagy beruházá­sok mellett — ami több millió .fo­rintot tesz ki— épült még sok más is, hidak, futibaílipály’a, sMb. Az üzem sokat kapott a tervtől és 3 dolgozók érzik is a terv áldását, lát­ják, ihogv naponta szépül, s mind korszerűbb lesz az üzem. Az űzöm dolgozói nemcsak kaptak, adtak is népgazdaságunknak, dolgozó né­pünknek. Évj tervüket a téglagyár­tásnál eddig, 38 százalékra teljesí­tették, ami azt jelenti, hogy a na.pi tervet és havi tervet is idáig telje­sítették. Hogy az üzem. a feladatát sikerrel meg tudja valósítani, szük­séges, .hogy kiküszöböljék a hibá­kat és a szűk keresztmetszeteket, melyek az üzemben kétségen kívül fennállnak.' Hibák, hiányosságok A legnagyobb hilba a vezetésben tapasztalható. Földi, Lajos elvtárs az üzem vezdtője maga is a hibák sokaságát követi el és a dolgozók bejelentéseit, kérését fenyegetéssel akarja elínlézni. így történik meg, hogy az üzem dolgozói ma már nem mernek bizalommal a gyárvezető fele fordulni, panaszaikkal felkeres­ni, mert ő hivatkozva arra, hogy nem bírja, idegileg a munkát, a be­csületes dolgozókban is ellenséget lát. Az üzem vezetőjének olyannak kell lennie,aki erkölcsileg imagatartásá- sában is példát mutat a dolgozók felé. Földi Lajos elvtárs azonban nem ezt 'teszi, hanem helyette mun­ka közben is meglátogatja a vasút­állomás vendéglőjét és nem egyszer „elázva“ állít a dolgozók elé. Ezt nem egyedül teszii, hanem vele tart •az üzembizottság titkára, az iroda- személyzet egyik-másik tagja, a pártvezetőség egyik tagja és nem egy esetben az egyesülés kiküldötte is. Szombaton, pl. Földi eltvtárs már délelőtt munkaidő alatt megkezdte a mulatozást és lassan többen is csatlakoztak hozzá. Olt volt Fritz János, Talpas József és még egynéhány an. Ezért kellett az eső alatt a szabadban lévő anyagót Forró és .Berkes elv- társaknak az egyesliilé's vezetőjének és munkatársának betakarni, hogy az el ne ázzon. Az egyesülés igazgatója többször izent Földi elvtársnak, de ő csak sok .felszólításra volt (hajlandó ab­bahagyni a mulatozást. Az üzem dolgozói nem egy ilyen esetről tud­nak beszélni, arról is miikor a ,,res­tibe“ liusvétost játszottak az üzjem- „vezetöii“ és egymást .szódavizáéi spriccelték le, majd utána nőt aszó­val járták végig az üzemet, a dolgo­zók éjjeli nyugalmát zavarva. A cserépprés dolgozóinak normá­ját rendezlek, mert a régi normával nem tudtak jól dolgozni. Az új normával a cserépprés dolgozói a békeműszak alatt J21 százalékos eredményt értek el. Előre megszer­vezték a munkát, helyet készítetlek a szárítóiban, ellenőrizték az anyag­ellátást és a dolgozók lelkesedve mutatták meg a békéhez való ra­gaszkodásukat. Forró elvtárs az Egyesülés igazgatója, ahelyett, hogy ezt a szép eredményt elismerte vol­na, a termelési értekezleten ledoron­golta a dolgozókat és olyan han­gokat használt, hogy a cserép,prés dolgozói szabotálnak, inert előbb nem értek el ilyen eredményt. A dolgozók jogosan mondtak el­lent ennek a megállapításnak, mert az Egyesülés igazgatója nem segí­tette, hanem gátolta ezzel a cse­répprés dolgozóinak munkáját. Föl■ di Lajos elvtárs, 'ha valami hiba van azonnal lehivat valakit az Egyesüléstől, mondván azt, hogy majd azok ellátják a dolgozók nó­táját. így volt nem is régen, ami­kor egymásután osztogatta az igaz­gató a pénzbüntetésekét. Nem volt jogos a pénzbüntetés, idős Kadara- vek József művezető és Papp Sándor részére, de a .cserépprés kiszolgáló személyzete részére sem. A felvilágosító munka helyett pénzbüntetés jár ki Földi Lajos gyárvezető elmulasz­totta azt, hogy a eserépprés dolgo­zóinak a prés közelében biztosít­son vizet a gépek lemosásához. Nem mondta el azt a dolgozóknak, hogy a gépek tisztítása nem mellékes munka, hanem azt minden dolgozó­nak kötelessége tiszlán tartani, amely a munkabérbe is bele van számítva. Nem tudják a dolgozók, hogy nii a Nazaroiva-mo zgalo m mert snm a pártszervezet, s6m a gyárvezetőség nem tett annak érde­kéiben semmit, hogy ezt a mozgalmat megismertesse a dolgozókkal. A cserépprés dolgozói nem mu­lasztják él a gépek tisztántartását és nem akadályozzák a terv telje- sftésél, hanem mint ahogy ezt a kiértékelés is mutatja, az új nor­mával naponta .túlteljesítik az elő­irányzatot. Az Egyesülés ne olyan formában képzel je el az ellenőrzést, mint ahogy ezldeig is tette. Lépjen fel minden káros megnyilvánulás ellen. Földi Lajos elvtárs az üzem vezetője, pedig változtassa meg a magatartását, de ugyanezt tegye »a üb vezetősége és a pártszervezet ve­zetősége is. Ahelyett, hogy mulatoz­ni járnak munkaidő alatt és rossz példát mutatnak a dolgozók felé, inkább törődjenek többet a dolgo­zók bejelentéseivel és panaszaival, s ne fölényesen és durván válaszol­janak vissza nekik. Pártunk azért állította Földi elv­társat az üzem élére, hogy úgy vé­gezze munkáját, mint ahogy azt a dolgozók érdeke, pártunk politikája .megköveteli, dolgozzon úgy, mint amikor fizikai munkás volt és kiér­demelte, hogy az üzem. élére álljon. Az üzem terve nagy követélményt állít a dolgozók elé, ezt csak akkor tudják teljesíteni egészében, ha megjavítják az üzem gazdasági ve­zetését, létrehozzák végképp a ter­melés pártellenőrzéséfi és támasz­kodnak az olyan dolgozókra, mint Vojtasek József, iGyörke Sándor, Váczi Rózsa, Olesnyák Imréné, akik valamennyien, becsületes kommu­nista módjára megállják helyüket a többtermelésért vívott harcban. Pótválasztások Algírban Párizs. (MTI.) Algir VII. kerü­letében vasárnap tartották meg az algíri nemzetgyűlés pót választását. A kommunista párt jelöltje vasár­nap a pótválasztás második fordu­lóján 2767 szavazatot kapott, azaz a szavazatok 43 százalékát, míg az első fordulón 2014-et. A kommu­nista párt szavazatai gyarapodásá­nak — az ,,Hum,anité“ szerint — annál nagyobb jelentősége van, mert az egész reakció dühödt harcot folytatott a kommunista jelölt el­len.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents