Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-12 / 136. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952 JUNlUS 12. Aratás előtt A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése az 1951. évi állami terv teljesítéséről beszámolt arról, hogy a múlt esztendőben többek között 53 ezer gabonabetakarító kombájnt, köztük 29 ezer magánjáró kombájnt kapott a Szovjetunió mezőgazdasága. A kolhozok egész gabonatermésének több mint 60 százalékát kombájnokkal takarították be, a szovhozokban pedig csaknem teljes ege szében gépesítették a iő mezőgazdasági munkákat. Idén még nagyobb gépi felkészültséggel látnak az aratáshoz. Újabb gépek ezrei könnyítik meg a szovjet emberek munkáját. Képünk az „Imanta“ mezőgazdasági gépgyár udvarán készült. N. Kapunov diszpécser (jobbról) és M. Vergimanisz minőség ellenőrző osztály ellenőre az osztályozó gépeket vizsgálják. Nyikoláj Bregyuk módszere Nyikoláj Bregyuk, a beroznyai gép- és traktorállomás gépésze a cséplés meggyorsítása céljából óraütemtervet készített. Az asztago- kat a cséplőgép mindkét oldalán 5—6 méter távolságra helyezték el olyan módon, hogy a gép legalább egy napig egy helyen tudjon dolgozni, A kévéket egyszerre kétoldalról adogatták az asztagokról, a dob etetését is ketten végezték és ugyancsak két lány vágta a kéve köteleket is. A cséplőgépetetőket óránként, a cséplőbrigád többi tagját Pedíg 4 óránként váltották. Ezt a váltási időt maguk a brí gádtagok javasolták és ezzel lehetővé vált, hogy az eredetileg tervezett 20 óra cséplési időt 24 órára emeljék. Bregyuk elvtárs mód szerét ma már széles körben alkalmazzák, mert lehetővé teszi, hogy fennakadás nélkül, éjjel-nappal folyjék a munka a cséplőgépek mellett. Képünkön Nyikoláj Bregyukat a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagját látjuk, amint az Összszövetségi Mezőgazdasági-gépesítési Intézet tudományos tanácsa előtt beszámol az „MK—1100“ típusú cséplőgépen végzett óraütemterv szerinti munkájának tapasztalataidról. Ez meggyőző bizonyíték ! A nagykúnságí állami gazdaság bokrostanyaí juhászata bevezette az élenjáró szovjet állattenyésztés egyik vívmányát, az asztániai irá- nyított báránynevelést. Ez a modern állattenyésztési módszer máris igen komoly eredményekre vezetett Boikrosltaayán. A bal oldalsó magyarfésűs bárány qz eddigi neveléssel csak 18 kg súlyt ért el, a mögötte lévő az asztániai módszer segítségével 3 hónapos korára már 35 kilogramm, , A GOELRO-TERVTŐL A SZTÁLINI NAGY ÉPÍTKEZÉSEKIG ^ világ történelme nem ismer 1 olyan nagyszabású alkotást mint azok a Szovjetunióban folyó építkezések, amelyeket a kommunizmus nagy építkezései gyűjtőnévvel foglalnak össze. A páratlanul álló, hatalmas alkotások alapját több mint 30 esztendeje, a szovjetek VIII. össz- oroszországi kongresszusának 1920 decemberében tartott ülésén rakták le, amikor Lenin elvtárs emlékezetes beszédében a szovjet haza villamosítására kiadta a harci riadót. Harminc nagy villanytelepet kell építeni másfélmillió kilowait együttes teljesítménnyel: ez volt a híres GOELRO-terv. A kitűzött tervet 1931-ben már teljesítették, 1950-re pedig 15-szörösen túlteljesítették, Ezalatt két nagy csatorna született meg: A Sztálin-csa- torna és a Moszkva-csatorna. 1933 júliusában haladt át az első hajó a Sztálin-csaíorna 19 zsilipjén. Ez a csatorna, amely a kor kezdetleges munkakörülményei között, nagyrészt kézierővel épült, 20 hónap alatt készült el és megteremtette az összeköttetést a Fehér- és a Balti-tenger között. 1936 július 14-re készült el a Moszkva-csatorna, amelynek mentén 8 nagy villamos vizierőművet emeltek. Megnyitásával lényegesen megrövidítették a belső hajóuta- kat és nagy lépést tettek előre az öt tenger egységes vízrendszerének kialakítása felé. \ második világháború dia- dalin as befejezése után 1950 augusztus 21-én tették köz zé a Szovjetunió Minisztertanácsának a Volga-menti kujbisevi vi- zierőmű megépítését elrendelő határozatát. Ez a vizierőmű látja majd el villamosenergiával a mosz kvai, kujbisevi, szaratovi iparvállalatokat, lehetőséget nyújt a vol- gántúli vasutak villamosítására, megteremti a vidék öntözését és villamosítását. Építkezése már javában folyik és az erőmű 1955-ben teljes kapacitással üzemben lesz és évenként mintegy — közepes vízbőségű esztendőben — 10 milliárd kilowattóra yillamosenergiát termel. Tíz nappal később, 1950 augusz tus 31-én újabb rendelet jelent, meg az 1,700.000 kilowatt teljesítményű sztálingrádi vizierőmű építéséről, amely szintén 10 milliárd kilowattóra villamosenergiát termel átlagos vízbőségű évben. Ez a vizierőmű 1956-ban éri el teljes kapacitását. 1950 szeptember 12-én került nyilvánosságra a Szovjetunió Minisztertanácsának harmadik határozata a turkmén főcsatorna építéséről. A világnak ez lesz a legnagyobb csatornája az Amu-Darja vizét a jótalajú, de vízhiány miatt eddig terméketlen Kara-Kum sivatagon keresztül Krasznovodszkig vezeti. A csatorna 1100 km-es hosszúságban szeli át a sivatagot, 1,300.000 hektár földet öntöz. A különleges öntözés nyomán a földek megtermékenyülnek az Amu-Darja kiváló iszapjától. Az állattenyésztés íejlődése e,iő‘Lt káprázatos távlatot nyit a 7 millió hektár legelő vízzel táplálása. A világ legnagyobb mesterséges viziútja mentén nagyteljesítményű vizierőművek turbináit hajtja majd az Amu-Darja vize. Városok, falvak, gyárak, utak épülnek, simára egyengetett földek, ültetvények, kertek, gyümölcsösök és erdők létesülnek. Ez a nagy építkezés 1957-re készül el. TJ gyanakkor lesz kész a Dnyeper menti kahovkai vizierőmű, a délukrajnai és északkrimi csatorna, amelyek építését a Szovjetunió Minisztertanácsa 1950 szeptember 21-én megjelent határozatával rendelte el. Olyan csatornarendszer létesül itt, mely másfélmillió hektár földet Iái el vízzel a nyári hónapokban, télen pedig ezenfelül egymíüió- hészázezer hektár földet áraszt el. 1950-ben az év utolsó napjaiban december 28-án még egy minisztertanácsi rendelet jelent meg, amely a Volga—Don hajózható csatorna építését és a sztálingrádi és rosztovi terület földjeinek öntözését tűzte ki célul. A sztálini nagy építkezések hatalmas pro- grammjában ez valósul meg legkorábban. A 110 km-es Volga—Don hajózható csatorna már egybekapcsolta a szovjet föld két hatalmas folyamát és megteremtette az öt tenger között az egységes vízrendszert. A csatorna alig másfél esztendő páratlan lendületű munkájával soha nem álmodott szédületes teljesítményű gépremekek segítségével melyek mind a szovjet technika diadalmas gyártmányai, készült el. Uj tenger született: a címljanszka- jai tenger, melynek közel 1000 négyzetkilométeres roppant medencéje, ahol nemrégiben — most más vidékre költöztetett — falvak és városok voltak, az év elején még üresen tátongott. Január 15- én megkezdték a Don medrében épített gát áteresztő nyílásainak elzárását és 8 nappal később a Don az alkotó ember parancsára kilépett medréből és megkezdte a címljanszkajaí víztároló megtöltését. Ma már a víztároló hatalmas tengerré duzzadt, az északi szél hullámokat korbácsol, a hátán motoros hajók szelik a vizet. ^ cimljaszkajai tengerhez öntözőhálózat csatlakozik, elosztócsatornája összesen 568 km-es hosszúságban éltető és ter- lcmées hosszúságban éltető és termékenyítő vízzel látja el a sztálingrádi és rosztovi terület aszályos sztyeppéit. Amikor a GOELRO-terv nyomában 1920—21 ben megszületett az első eredmény, a mindössze 12 ezer kilowatt teljesítményű új energiaforrás, Lenin azt mondta: „12.C00 kilowatt: igen sze rény kezdet. Lehet, hogy az amerikai, német vagy svéd villamosítást ismerő külföldi nevet rajta. De az nevet igazán, aki utoljára nevet.“ Alig 30 év múlt el azóta: és ma a sztálini nagy építkezések hatalmas arányai és gyönyörű győzelmei a szovjet nép alkotóerejét és a kommunizmus diadalát hirdetik. J^enín elvtárs jóslata, a szov jet haza népeinek évszázados álma teljeseik a nagy építkezésekről. A VIETNAMI NEMZETI IPAR FEJLŐDÉSE Vietnam iparilag is két világ. A még megszállt területeken a francia gyarmatosítók minden eszközzel igyekeznek megakadályozni a vietnami nemzeti ipar kifejlődését és így ennek az országrésznek az ipara, egy-két kivételével, főleg kézművesiparból áll. A népi demokratikus rendszer a felszabadított területeken kedvező feltételeket teremtett a nemzeti ipar fejlődése számára. Az ipari vállalatok kis kapacitásuk ellenére is gyorsan emelték a munkatermelékenységet. A népgazdaság felvirágzása elsősorban a munkatermelékenység rohamos emelkedésének köszönhető. Az északvietnami bányászok 19.51 ben tízszer annyi szenet termeltek ki, mint 1947-ben és a kitermelt foszfátmennyiség ugyanez alatt az idő alatt a négyszeresére emelkedett. Jelentősen fellendült a nátrium, a glicerin és más vegyipari cikkek termelése is. A munkafolyamatok technológiájának állandó tökéletesítésével a könnyűipari vállalatok termelése 1949- hez viszonyítva 750 százalékra emelkedett. 1951-ben az üzemek 200 százalékkal több textilanyagot és élelmiszert termeltek, mint 1950-ben. A Vietnami Demokratikus Köztársaság gyorsan fejlődő ipara pénzügyileg is megerősítette az oiszágot. Míg a francia megszállás alatt sínylődő területeken egyre nagyobb méreteket ölt az infláció, a népi hatalom szilárd pénzt tudott adni a népnek. Az ipar továbbfejlesztése érdekében nemrég államkölcsönt bocsátottak ki, amelyet a vietnami dolgozók országszerte hatalmas lelke- I sedéssel túljegyeztek. A felszabadult, demokratikus Vietnam dolgozói sikeresen teljesítik hároméves tervüket és nyugodtan, magabiztosan tekintenek jövőjük elé. Vietnam népe az intervenciós háború borzalmai közepette már azokon a terveken dolgozik, amelyek az imperialista betolakodók fölött aratott teljes győzelem után az ország gazdasági fejlesztését szolgálják majd. E tervek szerint rövid idő alatt 73 százalékkal emelik a mezőgazdasági esz közök termelését hogy ezzel előmozdítsák a mező- gazdaság korszerűsítését és fejlődését. Rövid idő alatt megkétszerezik a wolfram, cink, ón, vas, mangán, króm és foszfátbányák termelését is. Megindul a bauxit bányászat, amely jelentős alumínium-ipar fejlődését teszi majd lehetővé. Vietnam igen gazdag érclelőhelyekben, ezért a tervek szerint az ország iparában jelentős helyet foglal majd el a kohászat, elsősorban az öntöttvas és az acél- termelés, valamint a színesfém kohászat. Az ország iparosítása megköveteli az energiatermelés fokozását. A Vietnami Demokratikus Köztársaság területén jelenleg hat erőmű működik, mintegy 76.500 kílowattos összkapaci- tással. A közeljövőben több új erőmű építését kezdik meg. Kiépül az ország cement, üveg textil és papíripara is. A tervek több mint 3 milliárd piaszteres beruházást irányoznak elő. Ebből az összegből közel egy- milliárd piasztert a háború okozta pusztítások eltüntetésére for dítanak. A felszabadult vietnami dolgozók lendületes munkaversennyel, fegyelmezett és öntudatos munkával harcolnak hároméves tervük mennél ragyogóbb sikeréért, nemzeti iparuk kifejlesztéséért és felvirágoztatásáért. ALBÍIIÁB1]I XÜPBÓL-AAPBA BMELKEBIK AZ ÉLETSZÍWOVAL Nézzük meg például az olajmunkások és a bányászok életének javulását. A múltban mind a bányászok, mind az olajmunkások nyomorúságos bérből tengődtek, egészségügyi gondozásukkal, lakáskörülményeikkel senki sem törődött. A népi demokratikus rendszer évről évre nagyobb összeget fordít a bányászok és az olajmunkások társadalombiztosítására. Ebben az évben például a társadalombiztosításukra előirányzott összeg 27 százalékkal magasabb, mint a múlt évben volt. A bányászok bére a legutóbbi két évben 16 százalékkal, az olajmunkásoké pedig 22 százalékkal emelkedett. Munkájukhoz mind a bányászok, mind az olajmuukások elsőrendű ruhát és felszerelést kapnak, munkahelyeik mellett mindenütt öltözők és fürdők épültek. Ellátásukat üzemi étkezdék és külön élelmi szerüzletek biztosítják,
