Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-07 / 132. szám

SOMOGYI NíFLAP SZOMBAT, 1952 JUNIUS 7. ■ ram-nrm—n Hírek az állami gazdaságok növény ápolási munkájáról Somogytarnóca: a cukorrépa ka­pálásában, a burgonya második íöltögeíésében első lett, jó ered­ményt ért él a másodvetésnél is. Fokozza az ütemet a kaszálásnál -és a betakarításnál. Háromía: legjobb eredményt ért el a kaszálásoknál, ugyanakkor azonban fokozza az ütemet a beta­karításnál. Jók az eredmények a tengeri és burgonya munkáinál és a másodvetésnél is. Ha megjavítja _a versenyszervezést, első lehet. Tengőd: befejezte a tengeri első kapálását, az egyeléssel 68 száza­lékra áll. Még nem kezdte meg 56" kh tengeri második kapálását. -Általában átlagos eredményeket •ért el. Korábbi lendületéből ész­revehetően veszített! Nagybarátí: a tengeri és burgo­nya munkáinál jó eredményt ért ■el. Ha a takarmánybetakarítást 'fo­kozza, rövid időn belül harmadik lehet. Kisebb lemaradás van a má­sodvetésnél is! Marcali: jól halad a takarmány­betakarítással. A kukorícakapá- lásnál és a burgonya második töl­töget és énéi közepes eredményei vannak. Le van maradva a másod­vetéssel. Balaionboglár: másodvetési ter­vét már majdnem teljesítette. A kukoricakapálásnál közepes az eredménye. Fokozza a takarmá nyok begyűjtését. Alsóbogát; jól halad a cukorré­pa munkáival. A tengerinél lema­radás van. Továbbra is szorgal­mazza a takarmányok betakarítá­sát. 170 kh őszi takarmánykeve­rék területét mikor akarja elvet­ni? Lad: a kukoricakapálásnál jó eredményt ért ugyan el, de le van maradva a dohánypalántázással. Gyengébb eredményei vannak a burgonyánál és a takarmányok be takarításánál. Fokozza az ütemet és könnyen érhet el jobb helye­zést. Vese: az utolsó helyről végre si­került felkerülnie. Ezt annak kö­szönheti, hogy a dohánypalántá­zást befejezte. De még mindig rosszul áll a tengerikapálással és a takarmánybegyüjtéssel. Lábod: komoly lemaradása van a tengeri és burgonya munkáinál, lassan halad a szálastakarmányok begyűjtésével is. A másodvetéssei is csak 65 százalékra áll. Kutas: a tengeri és szálastakar­mány munkáinál utolsó lett. A burgonya második töltögetésénél és a másodvetésnél is átlagon aluli az eredménye. Á termelőszövetkezeti csoportok példát mutatnak a tok irmány begyűjtésében, tárolásában Állatállományunk takarmány- -■szükségletének biztosítását első­sorban termelőszövetkezeteink és •csoportjaink értették meg legjob­ban. Figyelembe vették azt, hogy nem csupán a mennyiség, hanem „a minőség is döntően és lényege sen befolyásolja az állatok növe­kedését, Termelőszövetkezeteink közül t íéldásan vette ki részét ebből a ontos munkából as ecsenyi Előre ^ermelőcsoport tagsága. Betakarí­tották a lucerna és az összes réti- kaszálókon összegyűjtött széna mennyiséget, azt szakszerűen tá~ TÓŰták. Ezeken a munkákon kívül elkészítettek egy 30 méter hosz- szú, agyagból tömött baromfiólat, a tetőzést saját bontott anyagból nemsokára befejezik. A mágnest Szabadság termelőszövetkezetben maga az ■elnök elvtárs, Paska Ferenc, járt példával elől, de Paizer Lajos elv­társ, függetlenített brigádvezető is példát mutat. Éjjeli műszakot szer­veztek és a fizikai munkából is kivették részüket. így a 48 katasz­teri hold lucerna, széna összegyűj­tés közben nem tört meg. A leve­lek nem hullottak le és ezáltal sok­kal több tápértékét tudtak meg­menteni. A szénapajtába való be- hordást is éjjel végezték. Hogy az öszehordott széna meg ne fül­ledjen, szellőztető rácsdkat készí­tettek, azt a szénában úgy helyez­ték el, hogy a levegő átjárhasson. A lucernaszéna összegyűjtésével és behordásával egyidőben 35 ka laszteri hold minőségi rétiszéna tárolását is elvégezték. A munkák elvégzésénél az igazgatóság tagiai jártak az élen. Köztük Cabula Fe­renc és Borsányi Lajos elvtársa­kat illeti dicséret. A bálványost Dóssá termelőszövetkezeti csoportban az elmúlt évben a tagok rosszul vi­szonyultak a munkákhoz és még a kukoricát sem kapálták meg. Jó iskola volt ez számukra, mert a jövedelemelosztásnál nem a vári eredmény mutatkozott. A tszcs vezetősége, de a tagság is okult a hiányosságokból. És ebben az év­ben sokkal keményebben kezelték már a kezdetben a munkafegye­lem kérdését. Csepregi Imrétől, aki minden ok nélkül ütött vert egy tehenet, 10 munkaegységet le­vontak. A növényápolási munkák befe­jezésén kívül az összes lucernaszé­nájukat betakarították úgy, ahogy azt a határozat előírja. A réti- széna behordása és kazalba rakása szintén befejezés előtt áll. Megyénk termelőszövetkezetei és csoportjai vegyenek példát az említett, jó munkát végző szocia­lista szektorokról és a legsürgő­sebben végezzék el a rétek leka­szálását, a széna begyűjtését, hogy az tápértékéből ne veszítsen. Ké­szüljenek fel az aratás, cséplés munkáira becsülettel, mutassanak példát ezen a téren is egyénileg dolgozó parasztságunknak. fl láfrány! flikufmány tsz nagy gondot fordít a versony nyilvánosságára, a beszámolókra A látrányi Alkotmány termelőszövetkezeti cso­port, amely 1950 augusztus 20-án alakult, az elért jíó munkájáért 1952 április 4-én megkapta ünnepé­lyes keretek között az önállósítását. Ez még előbbre lendítette a szövetkezeti életet: -a munkaversenyt, ami a csapatok és a tagok között kifejlődött, mert mindenki egyénileg műveli a ki­mért területet és így tud felelősségteljes munkát -végezni és így az olyan tartalék erőt is ki tudunk használni, akiket munkára nem tudunk beosztani, smert a meglévő öreg mamák is viszik magukkal a kapát és segédkeznek hozzátartozójuknak és így elértük, hogy minden kapálni valónkkal rendben va­gyunk. A szőlőmunkálatokat, a permetezést is be­fejeztük. A bekövetkezett fagy gördített akadályt, •de még ezt is kiküszöböljük és ez évben jó munkánk eredményén az egész falu tanulhat. Tagságunk grafikonokon, verseny táblákon és ki­mutatásokon keresztül is látja munkáját és ellen­őrizheti tagtársának munkáját. A könyvelőnk kü­lönböző kimutatásokon tájékoztatja a tagságot és havonta beszámol a tagságnak a hó folyamán tör­ténő bevételekről és kiadásokról, így a tagság tisz­tán látja szövetkezetünk fejlődését. A vezetőség előre terveket dolgozott ki és ismer­teti azt a tagsággal. Helyes Istvánné, Látrány Gyorsítsák meg a növényápolási munkák befejezését termelőszövetkezeti csoportjaink A tavaszi növényápolási munkákban termelőszö­vetkezeti csoportjaink jóval túlhaladják az egyéni­leg dolgozó parasztok eredményeit. A cukorrépa előszűri kapálását eddig 95 százalékra végezték t.l termelőszövetkezeti csoportjaink. Csak pár száza­lék választja el a 100 százaléktól a kukorica egye- lését és vöröshere kaszálását is. Nagy gondot for­dítottak a termelőszövetkezeti csoportok tagjai a kukorica előszöri kapálására, amelynél ezídáig 100 százalékos teljesítést értek el. A burgonya először’, töltögetését azonban már csak 81 százalékra vé­gezték el, aminél a lendületet sokkal jobban kell fokozni. Amellett, hogy tszcs-ink jobb eredményeket ér­tek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok, vannak olyan területek, ahol az elért öredmények koránt­sem kielégítőéit a növényápolási munkákban. A csoportok vezetői, főleg az agronómusok fordítsa­nak nagyobb gondot a cukorrépa másodszori ka­pálására és a burgonya másodszori töltögetésére, mert eddig még csak 24 százalékra végezték el. A rétek kaszálási munkálatait egyszerre kell vinni a tavaszi növényápolásí munkákkal, hogy ezen a területen se maradjanak le termelőcsoport' jaínk. A tavaszi növényápolásí munkák határidő előtt való befejezésével azonnal lássanak hozzá a gépek javításához, az aratás, cséplés munkáinak előkészületeihez, hogy termelőszövetkezeti csoport­jaink kellő időben végezhessék el a munkákat és bő aratással biztosíthassák a jövőévi beadás telje­sítését. Az állandó bizottságok munkájáról Somogyszob községben-a pénzügyi állandó bizottság elnö­ke: Pálfi János dolgozó paraszt jól összefogja a pénzügyi állandó bizottságot, a járás összes közsé­geit versenyre hívta ki még Rákosi elvtárs 'születésnapja: március 9 tiszteletére. A versenyt meg is nyerte a község. A pénzügyi osztály vándor­zászlaját ez a község nyerte el. Most a II. negyedévi terv teljesítésével áll versenyben a járás községeivel. Az állandó bizottsági elnöknek és tagoknak jó a kapcsolatuk a köz­ség pártszervezetével. A párt tá­mogatásával a községben jól old­ják meg a pénzügyi feladatokat az állandó pénzügyi bizottság tag­jai és az adófizetésben élenjáró dolgozó parasztok. Az állandó bizottság költségve­tési feladatokkal is foglalkozik és a költségvetés végrehajtásába is belefolyik. Lábod községben a pénzügyi állandó bizottság tagjai utcarészeket vállaltak és meggyő­zik az adófizetőket az önkéntes adófizetésre. Gyékényes községben a bevételi terv teljesítésében nyúj­tott nagy segítséget az állandó pénzügyi bizottság. Gazda Imre gyékényesí dolgozó paraszt állan­dó pénzügyi bizottsági tag, ver­senyre hívta ki a szomszédos Por­rogszentkírály községből Kovács Imre pénzügyi bizottsági tagot, hogy melyikük nevelő, felvilágosí­tó munkája nyomán folyik be több adó. Volt olyan nap, amikor 15.000 forintot fizettek be Gazda Im­re felvilágosító munkája nyo­mán. Gazda Imre a község belső terüle­tén kívülről tudja, hogy kinek mennyi adótartozása áll fenn. Az elmúlt negyedévben Gyé­kényes község 18.000 forint prémiumot kapott, melyet sportra és kulturális célra használtak fel. Tervük az, hogy a prémiumból hozzák rendbe a kul- túrotthont és azt könyvtárral lát­ják el. 3 BÖZÖNY FERENCNÉ PÉLDÁT MUTAT A BEADÁSBAN Bözöny Ferencné 17 holdas kö­zépparaszt beadási kötelezettsé­gének teljesítésével példát mutat Fonó község dolgozó parasztjai­nak. Tojásbeadási kötelezettsége egész évre 800 darab, eddig 740 darabot szállított az átvevőhelyre. Baromfibeadási kötelezettsége egész évre 28.80 kiló, 13.80 kg-ot adott be — egy kiló 30 dekával teljesítette túl félévi előirányzatát. Tejbeadási kötelezettségét 58 li­terrel teljesítette túl. Mint el­mondja soha nem várja meg a beüte- mezés határidejét, hanem jóval előtte folyamatosan szállítja le a beadásra kerülő termékeket mert tudja, hogy milyen nehéz len­ne utólag teljesíteni a beadást. Az elmúlt hónapban bírálatot kapott a sajtón keresztül, hogy nem teljesíti félévi beadási köte­lezettségét, de később kiderült, hogy tanácsnál elírás történt és az élenjárók közül így került ne­ve a hátul kullogok közé. Nem volt jogos a bírálat, azért másnap felkereste a tanácsot és követelte hogy tegyenek helyreigazítást a sajtóba, mert nem akarja, hogy őt is úgy néz­zék a megyében, mint aki há­tul kullog a begyűjtésben. Bözöny Ferencnével egyetértünk és dicséretben részesítjük példa­mutató magatartásáért, jó begyűj­tési eredményéért annál inkább is, mert a bíráló cikk után — bál tudja, hogy nincs elmaradva — mégis adott le 90 darab tojást, 108 liter tejet és teljesítette élőállat- beadási kötelezettségét is. E cikk buzdítsa még jobb mun­kára, békeharcra, mutasson példát továbbra is a faIu, a megye dolgozó parasztjainak. Marád és TVagycsepely dolgozó parasztjai kövessék a jutiak példáját: teljesítsék a hízoitsertéslieadást Megyénkben legnagyobb a le­maradás á hízottsertésbegyüjtés- ben. Ez a lemaradás nagyban ve­szélyezteti pártunk és kormányza­tunk december 1-i határozatának megszilárdítását, a városi és ellá­tatlan falusi dolgozók hús- és zsír­ellátását. Megyénk területén van­nak még olyan községek, amelyek álig pár százalékra teljesítették félévi hízottsertésbegyüjtésüket. Ilyenek például Karád 25, Nagycsepely 28 szá­zalékos eredménnyel. Ez a nagyfokú lemaradás abból adódik, hogy a tanács és a pártszervezet nem kezelte súlyponti kérdésként a bízott- sertésbegyüjíést. Együtt sírtak a kulákokkal, az ellenséggel, hogy ,,nincs kukorica, nem lehet hizlalni“. Vagy egy másik helyen, hogy „eldöglöttek a disznók, azért nem lehet hizlalni". A felvilágosí­tó, népnevelő munka sem folyt iz ilyen községekben a dolgozó pa­rasztok között, nem ismertették a beadás teljesítésének fontosságát, így a dolgozó parasztok nem is igyekeztek teljesíteni beadásukat. — Hogy nem lehet teljesíteni a hízottsertésbegyüjtést — ez az el­lenség hangja. Ezt az állítást egye­nesen megcáfolja és bizonyítja, hogy igenis lehet teljesíteni a hí­zottsertésbegyüjtést — Jut község 135 százalékot elért jó begyűjtési eredménye Itt a községi tanács és a párt- szervezet legfontosabb feladatá­nak tekintette a hízottsertésbe­gyüjtést. A tanács az év elején be­hívatta azokat a gazdákat, akiknek hízottsertésbeadásuk volt és meg­magyarázták nekik, hogy milyen fontos az, ha határidőre felhizlal ják sertésüket és beszolgáltatják azt az államnak. így a dolgozó pa­rasztok tudták, hogy mikorra keli beadni sertéseiket és igyekeztek arra az időre felhizlalni. Jó felvilágosító, népnevelő munkát végeztek állandóan a dolgozó parasztok között. Be­vonták ebbe a munkába a jól teljesítő gazdákat, akik elmentek az olyan »dolgozók­hoz, akik még nem teljesítették beadásukat és a személyi példa- mutatással meggyőzték őket a be­adás teljesítésének fontosságáról. Nagyban hozzájárult még a jó begyűjtési eredmény eléréséhez a község vezetőinek példamutatása. Példamutatóan teljesítette beadá­sát Kiss Sándor VB elnök, aki félévi hízotfsertésbeadásának 100 százalékra és Szabó István községi párttitkár, aki szintén 100 százalékra tett eleget. Élenjáró dolgozó parasztok: őzv. Bata Jánosné dolgozó parasztasz- szony, akinek hízotfsertésbeadá- sa nem volt, mégis szolgáltatott be egy hízottsertést, Dér János, aki 120, Sós János, aki szintén 120 százalékra teljesítette félévi hí- zottsertésbeadását. Ugyancsak jól teljesített Hernecz Nándor dolgo­zó paraszt is, aki 111 százalékra tett eleget félévi hízottsertésbe- adásának. De van még a községben sok ilyen jól teljesítő dolgozó pa­raszt, akik becsülettel teljesítet­ték hazafias kötelességüket, Karád és Nagycsepely közsé­gek vegyenek példát Jut köz­ségről. A községi tanács és a pártszervezet vegye kezébe a hízottsertésbegyüjtés munká­ját. i Szervezzék meg úgy a begyűjtést a dolgozó parasztod között, mint ahogy a ,juti községi tanács és a pártszervezet tette, akkor egész Diztos, hogy a jó népnevelő és fel- világosító munka, valamint a sze­mélyi példamutatás mellett az eredmény sem marad el. Elítélte a bíróság Tímár Imre 28 holdas somogyesicsói kulákot Tímár Imre somogyesicsói 28 holdas kulák a felszabadulás előtt szerezte földjét. De hogyan? Nem szorgalmas, becsületes munkával, hanem ravaszsággal és igazságta­lan úton jutott a 28 hold föld bir­tokába. Magához fogadott 3 öreg nénit, akik a faluban laktak, ezek­nek az öreg néniknek nem volt gyermekük, sem hozzátartozójuk, aki eltartotta volna őket öreg napjaikban. Tímár kutak ezeket mézes-mázos szavakkal magához csalogatta, hogy majd milyen jó soruk lesz, aztán később megmu­tatta igazi arcát. Durván, gorom­bán bánt velük, szidalmazta őket és kényszerítette őket, hogy Íras­sák rá a földjüket. Ez az aljas cse­lekedete sikerült is, hisz a múlt­ban a kulák korlátlan ura volt a falunak. A falu dolgozói már a felszabadulás előtt is gyűlölték a kapzsi, konok, elzárkózott embert. De a felszabadulás után még job­ban meggyűlölték, A 3 éves terv keretében a falu villanyt kapott, a becsületes dol­gozó parasztok házaiba, mind­egyikbe beköltözött a kultúra el­ső hírnöke, a villanyfény. Tímár kulák volt az egyedüli a faluban, aki nem vezettette be házába a villanyt, A falu életében lezajlott események nem érdekelték, ünne­pélyeken, gyűléseken soha nem vett részt, de ameríka hangja és Tito aljas propagandája az elju­tott hozzá hasonszőrű barátain ke­resztül. Cselekedetében is meg­mutatta, hogy népi demokráciánk, a dolgozó nép ellensége, a tavaszi munkákat sem végezte el, a nö­vényápolást is szabotálta és be­adási kötelezettségének sem tett eleget, így akarta megkárosítani a dolgozó nép államát és így akart segítséget nyújtani a Tító-bandá- nak. A becsületes dolgozók azon­ban leleplezték Tímár kulákot és méltó helyére juttatták. A bíróság l évi és 6 hónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 3000 fo­rint vagyonelkobzásra ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents