Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-04 / 129. szám

. 1 SZERDA, 1952 JUNIUS 4. SOMOGYI NÉPLAP 3 FÉM G Y ÜJ TŐ HÓNAP Andik János latii levelezőnk írja a fémgyűjtésről A ladgyöngyöspusztai iskola kis- létszámú úttörői tavaly is kitettek magukért a fémgyűjtésben. Az idén -azt tervezték, hogy 8 mázsa va- ■sat és 40 kilogramm fémet gyüjte nek össze. Ezt a mennyiséget má­jus 15-re már begyűjtötték! 24-én és 25-én az úttörőn még lelkeseb­ben fogtak hozzá a vas és fém­gyűjtéshez, melynek meg is lett az eredménye, több mint 14 mázsa vasat és 126 kilogramm fémhulla­dékot gyűjtöttek össze- Ezzel a hulladékgyűjtési tervüket vasból 182 százalékra, fémből pedig 315 százalékra teljesítették- A gyűj­tés ideje alatt az úttörők igen lelkesek voltak, egy helyen például 78 kilogramm értékes fémhulladé­kot kutattak fel. A csapat minden egyes gyűjtő tagjára elosztva 42 kiló vas és 4 kiló fémhulladék ju­tott, illetve ennyit gyűjtött egy- egy úttörő. A hulladékgyűjtésben kitűnt különösképpen Halász Sán dór pajtás 7 tagú brigádja, amely egyedül 250 kilogramm vasat gyűj­tött. A gyöngyöspusztai úttörők a tanulásban is méltón megállják a helyüket. A nyolcadikosok szám­tanból 4.5, magyarból 3.7 átlagot értek el. # * II Mezőgazdasági Gépjavító V. dolgozóinak fogadalma Mi, a Somogymegyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat dolgozói örömmel jelentjük, hogy a Fém- gyűjtési Hónapban vállalt 200 má­zsa fémhulladékgyüjtési tervünket túlteljesítettük és összesen ' 288 mázsa fémet gyűjtöttünk össze. Valamennyien bekapcsolódtunk ebbe a nagyjelentőségű munká­ba. Tudjuk, hogy ezzel országunk iparosítását segítjük elő, ezért vállaljuk, hogy a közeljövőben is állandóan foglalkozunk a fémgyűj­téssel. Tudjuk azt, hogy iparunk­nak nagy szüksége van a vasra és a fémre, hogy az új diósgyőri nagy­kohó várja a hulladékot. Ezután még jobban körülnézünk üzeme­inkben, mert még találunk sok hulladékot. ígérjük, hogy minden hulladékot összegyűjtünk iparunk számára. A dolgozók nevében: Major István párttitkár. * # Sipos Béla iskolaigazgató írja Siófokról A Siófnki Általános Iskola úttörői és tán idői lelkesen kivették részüket abból a nagyarányú fém és hulla­dékgyűjtésből, ami országos vi- szanylchban folyik. Nagymennyiségű gumit, bákelitot, csontot, tollat, pa­pírt és .rongyot is gyűjtöttek amel­lett, hogy a vas és fémhulladék- gyűjtésben is szép eredményeket ér­tek el. A vas és fémgyűjtés össze­sített eredménye 591 mázsa 94 ki­logrammot tesz ki. Ebhez nem kis mértékben hozzájárult egyes brigá­dok kitűnő eredménye és> teljesítése is. Púifi Géza brigádja például 102 mázsa, hulladékot gyűjtött öissze. Gáspár Ilona őrse 35 mázsát, Zsiga István brigádja 32 mázsát, Nagyko­vácsi Ilona őrse 22 mázsa értékes das és fémhulladékot gyűjtött össze. Az eggén i gyűjtésben is szép ered­ményeket értek el úttörőink és ta­nulóink. Klabuzcti Zoltán egyedül 37 mázsa vas és fémhulladékot gyűjtött. Horváth Erzsébet 35, Mal- Inc'h István 12, Böröcz Klára 11, Kőszegi Rudolf 8 és Hajnal Anna 7 mázsa vasat és értékes fémet gyűj­tőitek össze, Rézből például 615 kilogrammot gyűjtöttek az úttörők, bádogból 22 mázsa és 94 kilót. Ólomból 427 kilogrammot, így já­rultak hozzá « Siófoki Általános Is­kola úttörői és tanulói ahhoz, hagy iparunk több vasat és fémet kapott, amellyel ötértes tervünket segítették élő. Harcoljunk a beadás jó teljesítéséért Sávoly község dolgozó parasztjai >a pártszervezet és a tanács jó felvilágosító népne­velő munkája nyomán megértették ■a beadás teljesítésének fontosságát. A község dolgozói félévi tojásbeadási kötelezettsé­güket Hß százalékra, tbarámji­beddásúkat 117 százalékra, hí- zottser tó s b cadásuk'it 101 száza* lókra, vágómarhabeadásukiű 92 százalékra teljesítették. Élenjár a beadás teljesítésében ■Gyarmati Viktor, aki félévi hízott- •ser téslbeadásátt 100 százalékra, vágó- Tn a nh ab e a d á 3 á t 100, tojásbeadását 168, i>a romífibeadását 120 százalékra tejbeadását 105 százalékra teljesí­tette. Van a községben olyan dolgozó paraszt is, «tkj még oddilg semmiből sem teljesítette ez évi 'beadókat, ilyen Szabó Antalné. Az elért jó eredmények meliert azonban lemaradás mutatkozik a félévi tejbendás teljesítésében, »meiyöt a község dolgozó paraszt­jai mindössze 61 százalékra telje­sítettek. A községi tanács és a pártszer­vezet az eddig végzett eredményes népnevelő munkát folytassák to­vább Is a dolgozó parasztok között és magyarázzák még a dolgozó pa­rasztoknak, hogy a tejlbeadás telje­sítése is épp olyan fontos, mint a tojás-baromfi vagy a (hízottsertésibe- adás. Ha az eddig tapasztalt jó ver- senylenldületet átviszik most a be­gyűjtésbe, akkor egész biztos, hogy a tejbead ásban megmutatkozó le­maradást hamarosan fel tudják szá­molni és 100 százalékra teljesíteni tudják félévi tejbeadásj tervüket. Somogysámson dolgozó parasztjai bebizonyították félévi beadási kötelezettségük jó tel­jesítésére!, hogy segítik közellátá­sunk zavartalan ellátását és bizto­sítják a városi és falusi ellátatlan dolgozók élelmiszerellátását. Félévi tojásbeadási előirányzatukat 119 százalékra, baromfiból 113 száza­lékra, 'bízottsertésből még elmara­dás van> 74 százalék, vágómarhából 100.9, tejből ismét el vannak ma­radva, 54.6 százalékra teljesítették. Példásam teljesítette félévi be­adását Farkas Lajos dolgozó pa­raszt, aki hízottsertésből 210 százalékra, Vágómra,lilából 100 százalékra, to­jásból 121, bárom fiiból 316 száza­lékra teljesítette beadását. A feladót most, hogy a lemara­dást a község (behozza úgy a tej, mint a hízottsertésnél, hogy a köz­ség minden területen az élen­járó községek közé kerüljön. Nem est isfalud község dolgozó parasztjai is felso­rakoztak félévi beadásuk jó teljesí­tésével a marcali járás legjobb köz­ségei közé. A község félévi beadási tervét baromfiból 151 százalékra, to­jásból 85.9, híz ott ser téliből 133, vágómarhából 88.8 és tejből 94 százalékra teljesítette. Példamutatóan teljesítette félévi 'beadási kötelezettségét György >Sán­dor dolgozó paraszt, aki hízotlser- tés'bö] 135, vágómarháiból 24-8, to­jásból 100, baromfiból 97 száza­lékra tett eleget állammal szemben] kötelezettségének. Hátul kullog a beadás teljesíté­sében Csizmadia József né, aki eddig még semmiből sem telje­sítette beadási kötelezettségét. A községi tanács alkalmazza az ilyen dolgozó parasztokkal Szemben a törvény szigorát és emeljék fel 5— 10 százalékkal a 'beadásukat. így hizlal sertést Halasi András Munkaérdemrendes sertéshízlaló A isépáspusztai „Első ötéves terv“ termelőszövetkezeti csoport az el­múlt évben éppen úgg, mint az 1952-es évre eleget tett, sőt jóval túlteljesítette hí zott sertésbeadását. a r A beadási (kötelezettséget azonban könnyen teljesítették, amit nagy­mértékben Halasi András sertésgon­dozónak köszönhetnek. Halasi elv- társ január hónapban 96 darab 62 kiló Slagsúlyú sertést állított be hizlalásra, amelyeket négy hónap alatt 146 kilós átlagsúlyra hizlalt fel. Az eredményeket a. következő­képpen érte el: Az első hónapban pempő sűrű­ségű korpás moslékkal etette a ser­téseket. A második hónapban ehhez az abrakhoz: fél kiló kukorica és fél kiló árpadarát kevert, hozzátéve 5 deka sót és 5 deka futort. Az árpa és kukoricadarát közben Hetenként 10 dekával emelte. Március hónapban már az eddigi kétszeri etetésről áttért a naponta háromszori etetésre, ugyan azzal az albra kmenn yiségyel. Az utolsó hónapiban már szemlá­tomásra nőtt a sertések súlya és a napi abrakmennyiség ekkor 2.80 kilogramm volt. Ezek az eljárások azonban még mindig nem voltak elegendők — Halasi elvtárs szerint ahhoz, — hogy ilyen eredményt érjünk el. Nagy gondot fordított a sertések tisztántartására, különösen az ete­tésnél a vályúk tisztaságára.. Min­den etetés előtt mosott vályúba ön­tötte az ábrákat, ami nem kis rnór-i lékben járult hoazá a sertések étvá­gyához. Ezek mellett naponta két­szer sétáltatta a sertésekei délelőtt és délután két-kéf órát, kivéve az utolsó haf hétben. Munkáját Halasi elvtárs nagy gonddal végezte és az eredmények nem is maradtak el. Április hóna,p-^ ban 96 darab 146 kiló átlagsúlyú sertést adott át népünk államának a répáspusztai ,,Első ötéves tgjv" termelőszövetkezeti csoport. 185 exkavátor dolgozott a Volga-Don csatorna építkezésén kiürítő tehergépkocsi és s: földszivattyú dolgozott. A fők kákát több mint 98 százaié óz egyéb munkákat pedig 90 lókban gépek végezték. Moszkva. A „Pravda“ junius _l-i száma sztálingrádi tudósítást közöl. A tudósító megállapítja, hogy a iVolga-Don csatorna építésén 185 exkavátor, több mint 500 talaijnyeső és Majegyengetőgépi, többszáz ön­Nem vezet ez eredményre, plébános úr! A nemesdédi iskolában is, mint a megye többi iskoláiban, a hittan­ra járó gyermekek száma egyre csökken. Tenk József plébános úr, hitoktató, új módszert vezetett be a hittanra járók számának növelé­se érdekében. Elhatározta, hogy levelet ír azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei nem járnak hittanra. így írt levelet Tenk plé­bános úr, Muhari eivtárs párttitkár feleségének is. Az egyszerű levélíormát Tenk plébános úr nem tartotta elég ha­tásosnak, s ezért úgy határozott, hogy a levél első részében mézes­mázos szavakkal fordul az anyák­hoz. így: „Kedves édesanya! Gyér mekeiért aggódó szívvel írom eze két a sorokat, ne tartsa megfed- désnek, vagy kellemetlen tévedés­nek, hanem úgy, mini lelkipásztor jóakaró szavait-“ Vájjon miért aggódik Tenk plé­bános úr most a dolgozók gyer­mekeiért? Miért nem aggódott ak­kor a dolgozó parasztok gyerme kéjért, amikor azok a múltban nyomorogtak, a knlákok, földbir­tokosok, papibírtokosok cselédei, megalázott szolgái voltak, s ami­kor még csak nem is remélhették, hogy szüleikhez hasonlóan a nyo­morúságon kívül az átkos Horthy- rendszertől mást is kaphatnak. Most aggódik a felszabadult ma­gyar Pép gyermekeiért. Miért? Talán azért, mert a dolgozók gyer­mekeinek boldog gyermekkora van mert megnyílt minden út előttük, hogy a Muhari Pisták, Muhari Je nők tanulhatnak tehetségük sze rint bármilyen pályát választhat­nak maguknak, orvos, mérnök, ta­nár, agronómus, rendőr vagy ka­tonatisztek lehetnek belőlük — amihez kedvük van. — Ezért ag­gódik Tenk plébános úr? A múlt­ban a Tenk plébános urak nem aggódtak a dolgozók, cselédek gyermekeiért. Most ne aggódjanak, annál is inkább ne, mert a magyar népi demokrácia szemefényej, a jövő reménységei a gyermekek, s ennek megfelelően is gondoskodik róluk. Tenk plébános úr kenetteljes, mézes mázos szavakat azonban nem sokáig tudott írni. Kitört be­lőle az igazi, az ő hangja s néhány sorral lejjebb már dühösen és fe- nyegetően így folytatja: „Asszo­nyom, hisz ön istenben? Egyszer a földi élet végetér és akkor majd az isten számonkéri önt, nagyon szigorúan, hogy hogyan nevelte gyermekeit. Nem fél az igazságos és végtelen hatalmú isten ítéleté­től?“ Nyilván a hátsó gondolat az volt: „De jó is volna, ha a csendőr, a jegyző úr volna még a teljhatal­mú úr a faluban, majd megtaníta­ná a plébános úr Muhariékat tisz­tességre.“ De a sokszor elátkozott múlt örökre eltűnt plébános úr. És ezt, bármennyire is fáj a Tenk plébá­nos úrnak, tudomásul kell venni. Tudomásul kell venni, hogy nem lehet már megfélemlíteni, ijeszt­getni a felszabadult, az emberré vált dolgozó népet- A kíebrudalt jegyző úr helyett a tanácselnök, akit a falu dolgozói választottak — a dolgozó parasztok, volt cselédek rémei, a kakastollas zsandárok he lyett a nép fiaiból, a nép ügyét szolgáló és védelmező népi rend őrség gondoskodik a dolgozó nép érdekeinek védelméről. És, hogy a kép teljes legyen, s mert tudja Tenk plébános úr is, hogy fenyegetéssel nem sokra vi­heti, fékezve indulatát, csábító hangon így fejezi be levelét: „A következőkre kérem tehát: küldje mindkét gyermekét mindig hittan­ra. Legjobb lesz, ha maga is eljön minden vasárnap misére.“ Aláírás: Tenk József nemesdédi plébános. Eddig a tanulságos, nagy gond­dal megírt levél. Egyet azonban megtanulhat Tenk plébános úr is- Azt, hogy ma már lejárt az az idő, amikor megfélemlítéssel, fenyege­téssel, orránál fogva lehet vezetni a dolgozó népet. Hála népi demo­kráciánk eddig elért eredményei­nek, dolgozó népünk műveltsége, felvilágosultsága, saját és a párt erejébe vetett hite, hatalmasan megnőtt. Hiába szeretnék a Tenk plébános urak az idő kerekét visz szaforgatni, dolgozó népünk _ nem hátra, a sötét múltba tekint vissza, hanem a biztató, fényes jövőbe, előre. A levélmódszer nem vált be, de nem is válhat be, mert a kultúra a könyv ma már nem úgy mint £ múltban — eljut a falura is és egy re több dolgozó paraszt kezébe jut el. A népi demokrácia a füstös petróleumlámpa helyett fényes vil lanyfényt, de a kultúra, a művelt seg fényét is eljuttatja, s a jövő ben még jobban el fogja juttatni i legtávolabbi faluba is. Ezen a té nyen még Tenk plébános úr íe nyegető levele sem változtat. Az andocsi tszcs munkájáról Az andocsi tszcs a növényápolási munkákat 100 százalékra befejezi?. (Most a kapásnövények második ka­pálását végzik. A növényápolás munkájából a tszcs minden tagja lelkiismeretesen kiveszi a részét. Élenjár a répa kapálásában Tilinger Éva 4 tagú munkacsapata, amely 198 százalékot ért el. De vannak egyénileg kiemelkedő dolgozók is, ilyen például ,Plell Júlia, aki szin­tén a répa kapálásánál 165 száza­lékot ért el. A rét kaszálásánál 2 munkacsa­pat dolgozik Kintler Imre 4 tagú munkacsapata 498 százan lékot ért el, de id. Szabó István 4 tagú munka­csapata sem maradt el, eredményük 495 százalék. Az állattenyésztés terén is nagy javulás mutatkozik. Az április hó­napban' megmutatkozó hiányossá- ,gokat — amelyek abból adódtak, hogy az állatgondozók nem alkal­mazták megfelelő .mértékben az új zootedhnikai módszereket — fel számolták. Most Kopácsi József ál lattenyésztő 'brigádvezető ős Németh János tehenész bevezet tik a ,MPÍ háromszori fejest, amely nagyiján elősegíti a tejhozaT növekedését. A sertéstenyészet gondozója, ic Plell József megfogadta, hogy 1 sertést hizlal amivel a III. félév hizottsertésbeadást teljesíteni tud ják. Mindezek az elért eredménye mellett vannak még hiányosságo is a csoportunkban. Különösen munkafegyelem' terén van még lazs ság. Vannak a csoportnak olya tagjai, akik arra várnak, hogy -mi dolgozzon helyettük. Az ilyen cs< porttagokat ki fogjuk sorainkig zárni, mert nem akarjuk, hogy me; bontsák a csoportunkat, mert r ilyen dolgozók nemi érdemlik mt azt, hogy a tszcs-mek tagjai légy nek. Kriska Imre Andoc A 3. sz. Mélyépítő Vállalat békefelajánlássa kezdi első munkaversenyét Szocialista államunk építése so­rán szükségessé vált a mélyépítő ipar önállósítása. Kaposvári köz­ponttal a 3. sz. Mélyépítő Vállalat (folyó évi április hó folyamán ala­kúit. Működése Somogy, Tolna és Baranya megyék területére terjed. Ez a nagy területen építő vállalat máris leküzdötte a kezdet nehézsé­geit és széles mederben (folyik a munka mind a három megye terü­letén. A vállalat alakulásával egyidőben indult meg a munkák ersenymozga- iöm is. Az egyik nagy építőhely munka versenyre hívta ki a vállalat összes munkahelyeit s ugyanennek az építőhelynek építésvezetősége vállalat területén lévő összes é[ tésvezetőségét hívta ki versenyr A versenyszempontok: A tervfelbontás alapján a ha termelési tervek idő előtt való bef jezése, minöségmunkai, anyag s ze rszám t akarék 0 sság. A dolgozók lelkesen tették nr vállalásaikat és felajánlásaikat e]n vezfék békefelajánlásnak. A ve senyre való kihívást a munkah lyek és építésvezetőségek elfogadt; és ezzel a munkaversenymozgalo a 3. sz- Mélyépítő Vállalat egész 1 riiletén a ,,'Bék.efelajánlás“ cím folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents