Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-29 / 151. szám
VASÁRNAP, 1952 JUNIUS 29. SOMOGYI NÉPLAP 5 Fokozzuk a szálastakarmány begyűjtésének lendületét Megyénkben az idén általában sukkal jobb minőségű a szénatermés, mint az elmúlt évben volt, -amikor a hatalmas esőzések és az azt követő árvizek fövenyessé, iszapossá, kilúgozottá tették a szénát. Az idei anyaszéna mennyisége alatta van ugyan a multévinek, minősége azonban sokkal jobb. Életszínvonalunk további emelését -célzó állattenyésztési tervünk megkívánja, hogy jó minőségű .szénával lássuk el szocialista szektorainkat. A begyűjtési miniszter 114/Sz— 2/1952-es Bgy. M. számú rendeleté errevonatkozóiag világosan megállapítja, hogy a fdldsnövessziivetlcezetek milyen minőségű árut vehetnek át. A rendelet szerint I. rendű (édes) széna: egészséges, száraz, iszapmentes, édesfűtartalma legalább SO százalék, savanyú és egyéb gyomnövénytartalma külőn-külön legfeljebb 10 százalék. II. rendű (félédes) rétiszéna: egészséges, száraz, iszapmentes, kevésbbé ázott, de gondosan szárított, édes- .űtartalma 60—70 százalék, savanyú és gyomnövénytartalma 15— 15 százalék. III. rendű (savanyú) Tétiszéna: egészséges, száraz, úszapmentes, gondosan szárított, savanyúfűtartalma a 75 százalékot nem haladhatja meg. Gyomnövény- tartalma 15—20 százalék lehet, -azaz legfeljebb a 75 százalékos sa- -vanyúfűtartalmon belül 15—20 aszázalék sásnövényt tartalmazhat- A savanyúfű nem tévesztendő -össze a sással. A savanyúfű bütyök nélküli, a szár beles és érdes. A szár keresztmetszete 3, vagy sokszögletű. Az elmúlt gazdasági évben egyes községi tanácsok a begyűjtés tekintetében komoly hibákat követtek el akkor, amikor csak a községi terv meny- nyiségi teljesítését szorgalmazták, minőségre való tekintet nélkül. A föidművesszövetkezetek a begyűjtési minisztérium fenti rendeleté alapján szigorú utasítást kaptak, hogy 15—20 százaléknál több sásnövényt tai-talmazó szálastakarmányt nem vehetnek át. Megyénk dolgozó parasztsága megértene a párt és a minisztérium határozatát és ennek megfelelően a ,,kaszálóról a gyűjtőhelyre" mozgalomban siet eleget tenni az állammal szembeni kötelezettségének. A be-- gyüjtésben már eddig is igen komoly eredmények születtek. A somodori községi tanács már 21-ig 103 százalékra teljeisít-ette ezévi szénabeadási Itervét. A kercseli- geti községi tanács 80 százalékra áll a terv teljesítésében. Karakai József inkei újgazda 370 százalékra, Orbán József kisasszondi termelő 180 százalékra, Horváth János nagyatádi gazda 300 százalékra, Ángyán János balatonszent- gvörgyi községi tanácselnök már az első beadási napon 100 százalékon felül teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét. A megrakott szekerek egymást érték az átvevőhelyen és sokan nemcsak a tervüket teljesítették, hanem jóval a terven felül is. A munkát meggyorsította az, hogy a kazalrakásnál segítettek a kaz- lazóknak. Sorolhatnánk a jól és határidő előtt teljesítő gazdák ne' veit, mert szerte a megyében nagy lendülettel tesz eleget dolgozó parasztságunk a szálastakarmánybe- adási kötelezettségének, amelynek eredményeként megyénk június 21-ig 31.2 százalékra áll a száiaslakarmánybeadási terv teijesítésÉUe». Egyes tanácsok azonban bár a szénabegyűjtés most az aratás és cséplés előtt a legfontosabb munkák egyike, nem szorgalmazzák eléggé, aminek aztán komoly lemaradás lehet az eredménye. Ilyen községek: Jákó, Gige, Kisasszond, Szenyér, Szentgáloskér és még jó néhány község. Ezekneik a községeknek sürgősen meg leéli javítani munkájukat, a lemaradást be kell hozniok, hogy megyénk végig megtarthassa azt a jó helyezését, amelyet eddig a jól dolgozó taná- csok munkájának eredményeként magának megszerzett. Megyei tanácstagok fogadóórái Kaposvárott a Megyei Tanács székházában fogadást tartanak: Július 4-én d. e. 9—1-ig Porrogi István m. vb. elnök h. Július 8-án d- e. 9—1-ig Polónyi József m. vb. elnök. Július ll én d. e. 9—1-ig Kesze- ricze Ferencné m. vb. elnök h. Július 15-én d. e. 9—1-ig Sási János megyei vb. tag. Július 18-án d. e. 9—-1-ig Kovács György ÁB elnök. Július 22-én d. e. 9—-1-íg Dlo- necz István tanácstag. Július 25-én d. e. 9—d-ig Varga Károly m. vb. tag. Július 29-én d. e. 9—1-ig Kovács Mátyásné m. vb. tag. Dolgozó népünk lelkes munkával alkot, épít, as osztály ellenség sszahotálással igyekszik ártani Dolgozó népünk pártunk vezetésével a felszabdulás óta eltelt 7 esztendő alatt hatalmas eredmé- snyeket ért el országépítő munkánkban. Egyre épül, szépül országunk. Dicső pártunk vezetésével ötéves tervünk sikeres befejezésén dolgozunk és ezen keresztül szocializmusunk megvalósításán. Épül Sztálinváros, az Inotai Erőmű, a földalatti gyorsvasát, a Kaposvári Fonoda és így lehetne sorolni, hogy mennyi mindent építünk, ami mind népünk életszínvonalának emelésére és jobblétére szolgál. Az ötéves terv építéséből minden becsületes dolgozó kive- ■szí a részét. Az ipari munkások a gyárakban, bányákban tervük teljesítésével, a dolgozó parasztok, termelőcsoportok, állami gazdaságok beadásuk teljesítésével, sőt túlteljesítésével járulnak hozzá országépítő tervünk sikeres megvalósításához. A kulákok, az osztályellenség, a klerikális reakció nem jó szemmel nézi elért szép eredményeinket és szocializmust építő munkánkat- Minden cselekedetükkel: szabotá- lással, rémhírterjesztéssel, a be- csületes dolgozók lebeszélésével a beadás teljesítéséről, igyekeznek egészséges fejlődésünket akadályozni. Nyiltan megmutatják cselekedeteikkel, hogy mennyire gyűlölik népi demokráciánkat és a becsületes dolgozókat. Kovács Sándor 26 holdas viszi kuiák is szabotálásával akarta megkárosítani dolgozó népünk államát. Külön kivetésű sertését nem etette rendesen és így a megfelelő súlyt sem érte el, nem teljesítette hízottsertésbeadását. A becsületes dolgozók természetesen Kovács kulék aljas mesterkedését is leleplezték és méltó helyére juttatták. A bíróság 10 hónapi börtönre, 10GO forint pénzbüntetésre ítélte. Hasonszőrű társa Dankhází József kőröshegy! kulák még ravaszabb módon akart kárt okozni népgazdaságunknak. Jelenleg csak 4 hold földje van, a többit leadta, de ez természetesen mit sem változtat kulák mivoltán, Olymódon akarta gátolni kétéves állattenyésztési tervünk megvalósítását, hogy 3 darab süldőjét, ami még a tavalyi évben meg volt neki, az idén ki pusztította. Most nincs neki egyetlen állata sem. így akart kibújni a beadás teljesítése alól, pedig még a múlt évről is van neki tartozása 540 kiló hízottsertés. A bíróság 1 év és 2 hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A PÁRTSAJTÓ LEVELEZŐI A PROLETÁR KÖZVÉLEMÉNY KIFEJEZŐI ÉS KÖZVETÍTŐI Falun, üzemben, intézményekben felvetődik a kérdés: kik legyenek ■az újság levelezői és hogyan végezzék munkájukat. Várják-e míg míg a szerkesztőség valamelyik munkatársa felkéri őket a levélírásra, vagy Írhatnak e spontán? A válasz a következő: Az újságba kétiféleképjpen kerülhet cikk: Az egyik formája az, hogy az újságíró elmegy az üzembe, a falura, a tszcs-be, állami gazdaságba, gépállomásra vagy egyéb intézményekbe és ír munkájukról, problémájukról. A másik formája ez, bogy az ott élő dolgozó, az aki nap mint nap ott végzi munkáját, aki a legtökéletesebben ismeri munkája falusi problémáit, aki a legjobban ismerj 'hogyan* milyen szervezés során születnek az eredmények, de meglátja azt is, mik azok az akadályok, melyek a munka előreme- nételét gátolják, —• megírja a sajtónak. Természetesem ne várjon arra, miig a lap munkatársa külön felkéri, 'hogy írjon bátran, tárja fel az eseményeket. Különösen, vonatkozik ez arra, ha hibát lát. Az újság nem tudhatja minden esetben minden faluról, hogy ,,ho! szorít a cipő“. A legegyszerűbb módja a libák feltárásának az. hogy a levelező felhívja rá a sajtó figyelmét. A pártsajtó levelezője g proletárközvélemény hű kifejezője és közvetítője kell hogy legyen. Igen helyes ha megírja a dolgozó nép eredményeit, ha a sajtóban átadja, munkamódszerét a leközölt levélen keresztül. A jó példa követésre serkenti a többi dolgozót is különösen ha feltárja ,az eredmény elérésének módját. Amikor a lap közli egy-egy brigád jól szervezett munkáját például az aratásnál, cséplésnél, tamilnak belőle azok a brigádok, melyek még'addig nem találták meg a- módját az egészen helyes szervezésnek, akiknek munkájában még komoly nehézségek mutatkoznak. Akkor pedig, amikor a sajtóban feltárja a levelező a hibákat, rámutat azok kijavításának módjára, tanul belőle a többi dolgozó. Az mindnyájunk célja, hagy minél több szép eredményt érjünk el, minél több jó munka szülessen országunkban. Ezért üdvözöljük forrón a, dolgozóknak azt a kezdeményezését, mellyel az utóbbi 'időben egyre gyakrabban találkozunk. Felkarolják az újat, frissébe közük a szerkesztőséggel az eseményeket. Ez történik most a cséplésnél, mint ahogy az aratásnál megindult a gyors levelezés. Ez történik a koreai műszakokkal kapcsolatban. Találkozunk azonban levelezőinknek egy helytelen nézetével is. Elvégzik a munkákat, tudják, hogy jól dolgoztak, tudják azt is, hogy helyes lenne ha más is követné a munkájuk módszerét, de hallgatnak „ne nevezzenek bennünket dicSek- vönck“ níanclják. Ez igen helytelen álláspont, ezt fel .kell számolni. Az aki a jó munka' közléséért dicsek- vőnek nevezi a levelezőt, az akarva akaratlanul az ellenség szekerét tolja, ellensége annak, hogy követésre találjon a jó példa. De nem egyszer beszélünk dolgozó paraszttal, akj a beszélgetés során feltárja a község hibáit helyesen, élesen, akkor azonban, amikor megkérdezzük útiért nem írta már eddig meg, azt tapasztaljuk, hogy még attól is megijed, hogy mi írjuk meg mi a hiba. Nem hallgathatunk a bírálattal. Ha nem bírálunk, eleve elvágtuk a lehetőségét annak, hogy kijavítsuk a hibákat Mi szCme'lőlt tartjuk Sztálin elvtárs mondását, hogy „olykor szidják a bírálókat, mert kritikájuk nem tökéletes, ment a bírálat néha nem bizonyul 9 záz százai ékig helyesnek. Ne\m ritkán .azt követelik, hogy a bírálatnak ‘minden pontban igaza legyen, ha pedig nem mindenben helytálló, elkezdik ócsárolni, becsmór.elni.‘‘ Mi harcolunk az ellen, melyre Sztálin elvtárs ezzel a /mondásával felhívta a figyelmünket. Tudjuk, ha nőm védjük meg a bírálókat, abbpl síri csend származik, nempedig bírálat, önbírálat. Márpedig megyénkben fokozottan szükség van arra, hogy kritikával ostorozzuk a meglévő hibákat, elősegítsük azok kiküszöbölését. Nem utolsó ■sóiban ebben van a levelezők munkájának jelentősége. Azzal azonban, hogy feltártuk a hibákat, közel sem tettünk eleget. .Nyomon kell követni a cikket, megnézni milyen hatása van, történik-e nyomában valami. Ebben a munkában megint fontos szerepe vart a levelezőnek akkor is, ha az újságíró, de akkor is ha ő tárta fel a hibát. Időt kell adni a hiba elkövetőjének arra, hogy kijavítsa munkáját. Ha a sajtóban leközölt (bírálattal sikerül javítani, aikíkor azt kell megírni, de ha „falrahányt borsó“ a bírálat, akkor nem szabad ■visszahúzódni. Addig bíráljunk, addig neveljünk, míg eredménye nem lesz munkánknak. Jó fegyverre tettünk szert a tervért folyó harcban Népnevelő-ankét a földalatti Vasútnál az „Építőipari nevelők munkájának tapasztalatai“ című brossuráról Népnevelő ankétem vitatták meo ■a földalatti vasút legjobb népnevelői az ,, Építőipari népnevelők munkájának tapasztalatai“ című broisisura tanulságait. A részvevő elvtársiak a broissuirät már közel egy hónapja tanulmányozták és a maguk munkaterületén alkalmazták tanításait. Az egyes munkahelyek népnevelői csoportos megbeszéli esteket is tartöttak a brossuráról. A 6’. számú munkahelyen például két Ízben is összejöttek az elvtársak, ügy az alapszervezetek, mint a földalatti vasút pártbizottsága is ellenőrizte, hagy a népnevelők valóban tanulmányozzák, hasznosítják-e a ■brossura anyagát. Az üzemi hasp és a faliújságok is foglalkoztak az ankét előkészítésével. Az alapos, gondos •előkészítés eredményeként mindvégig élénk vált az értekezlet, s amikor több mint három órás vita után berekesztették a hozzászólásokat, többen elégedetlenül kiáltották: „Tőlünk a hármasról még nem kaptunk szót.“ ,,A tizenötösről hadd szóljak még!“ Kétszer is meg kellett hosszabbítani az időt, s még akkor is sokan szerettek volna beszélni. Ha jól dolgoztok, li is kaptok | *4 népnevelő értekezleten a földalatti vasút pártbizottságának titkára, Tóth elvtársi beszélt először ia ibromura felhasználásúról, s a> külöiibözö munkahelyek tapasztalatairól. A hozzászólások közül a legjobbak azok voltak, amelyek a brossára hasznosságát a tanítások íngoimán elért jó eredményekkel példázzák. Farkas József elvtárs a 10. munkahelyről a nyilvános bírálat és dicséret jó hatásáról beszélt. Elmondotta, hogy Világi Gyulát a cSasztuska britjeid csípős verőikéi Szoktatnák le ,a fegyelmezetlenségekről. — Ma Pedig az történt — mondotta Farkas elvtárs •—, hogy az ifibrigád dicséretet és szép dalt kapott a csasztuslca brigádtól a jó munkájuk jutalmául. A „hangverseny“ után többen méltatlankodtak: „Nem szé.p dolog, hogy nekünk nem énekeltek.“ Én aztán megmagyaráztam: Ha úgy dolgoztok majd, •mint az ifi brigád, ti is kaptok jutaloim-dait. A 9. munkahely népnevelőinek eredményeiről Ábrahám mérnök elvtárs beszélt- A többi között azt is elmondta, hogy nálunk már gyökeret vert az a szellem, amikor a dolgozók ntaguk büntetik meg a munkacsoportra szégyent hozó fegyelmezetlen társaikat. A Béke-ibri- gád tagjai például egy hétre kizárták a brigádból Katona József vájárt, mert igazolatlanul hiányzott. Az ilyen eset az egész munkahely dolgozói számára tanulságot jelent. _____Kincs János története_____ A jó népnevelő munka — tanítja a brossára — nem fejeztőidik be •az üzem kapufáinál, hanem szemmel tartja, segíti munkatársait otthoni életükben, s la szállásokon is. Példa erre Kincs János története. —• Másfél' hónapja itörtént ez ■— így beszélt Miszlay elvtárs. A 9-iB munkahely népnevelője — Kincs János,, aki kelen kpriift hozzánk, addig szorgalmasan dolgozott. Azonban rossz társaságiba keveredett, inni kezdett. Mondtam neki: „Hát •azért dolgozol, hogy egyszerre meg- igyad a pénzed? Holnap, ha enni akarsz, szégyenszemre kölcsön kell kérned.“ Mondtam még sok mást is, végül hozzáfűztem: „Ha így teszel meglásd, megírom az édes- •anyádnak.“ — Minit mondtam, másfél hónapja volt ennek, de azóta Kinc9 János nem itta el a keresetét. Többen szóltak arról is, hogy az agitáció akkor hatásos, ha személyhez szól. — Nálunk — mondta Molnár elvtárs — az 1-es telepen előfordult, hogy a kövekét úgy rakták le a kocsiról, hogy összetöréssel fenyegettek nemcsak minden darab követ, de a környéken lévő összes imás tárgyat is. •— Miért dolgoztok így — kérdeztem a rakodóktól. — Mit érdekel az téged! — feleltek foghegyről. Azon gondolkodom — mondtam én — hogyan tetszene neked, ha a bútoraidat ilyen ,,gondosan“ szállítanák a Belsped dolgozói. Erre már nem feleltek, de a munka figyelmesebben ment. Hasonló módon érvelt Sásdi elv- társ a 15-ös munkahelyről, aki az igazolatlanul hiányzó társától megkérdezte: Mit szólna, ha Közért-bői azzal küldenek el: nincs kenyér, mert a pék tegnap .hiányzott a munkából. Az értekezleten nemcsiap jő tapasztalatok hangzottak el, de sok hibára is fény derült. A 3-as munkahely népnevelő felelőse, Kosztolányi elvtárs elmondta, hogy náluk a titkár elvtárs nem segíti az agitációs munkát, nem beszéli meg az elvtársakkal a feladatokat. Különben keveset jár a dolgozók közé. Ezért solcain nem is ismerik, ilyen hibák mellett, ne,\m csoda, ha a „hármason“ rosszul megy a népnevelő munka — mint ahogy Kosztolányi elvtárs mondta: Ha nem kap segítséget, hiába olvassa el gondosam a brossurát. II népnevelő nyitott szemmei jáf Toinvasavszki elvtárs példával bizonyította, milyen fontos, hogy a népnevelő nyitott szemmel járjon. A íl-es munkahely egyik legtöbbet termelő brigádja ellenséges, demokráciaellenes ki jel elütése két hangoztatott. Tomasovszlci elvtárs az ilyen látszólag szorgalmas munkát nem tartotta ókszeegyeztethetőnek az ellenséges szavakkal. —• Valahol ha- jmisság pan — gondolta. Addig figyelte a brigád munkáját, amíg megtalálta a magas százalék nyitjái: hamis mércével mérte a brigád a teljesítményét. Tomasovszlci elvtárs legvégül arra kérte a Központi Vezetőséget, adjanak minél több ilyen hasznos tanulságos füzetei a népnevelők munkájának siegMségére, mert mint az ankét is bizonyította, azok az elv- társak, akik elolvasták, gondosan tanulmányozták, jó fegyverre tettek szert a fémért folyó harcban, megtanulták, hogyan kell foglalkozni az új dolgozókkal. A jólsikerült értekezletről azzal az érzéssel távoztak a népnevelő .elvtársak, melyet B. Tóth János szavakkal így fejezett ki: „ígérem, hogy az Üt tanuk tapasztalatok felhasználásával úgy segítem a 17~es munkahely népnevelő munkáját, hogy augusztus 20-ig példaképe lesz a földalatti minden munkahelye előtt.“ |
