Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-28 / 150. szám

Vllá6 PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t A szovjet kormány jegyzéke az USA és Nagybritannia kormányához a trieszti kérdésben II békenagysplés új feladatokat jelölt meg minden békehatcos számára Balatonőszöd dolgozó parasztjai győztesek akarnak lenni a versenyben MDP SOM OGY MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1952 JUNIUS 28. A kultúragitáció jelentősége a nagy nyári munkák idején Hazánk minden dolgozója az első félévi terv teljesítésének utolsó ro­hamára indul. Az üzemekben nap- n.aip utáln születnék meg a kiváló eredmények, amelyek azt bizonyít­ják, hogy dolgozóink becsületbeli kötelességüknek tartják a terv mara­déktalan teljesítését. A falvakban ugyancsak minden nap több és több dolgozó paraszt nevét látjuk kiír­va a község dicsérő táblájául, mert az ipari dolgozók mögé szorosán felzárkózva, teljesítették az első fél­évi begyűjtési tervüket. Ezek az eredmények elsősorban pártszervezeteink jó munkájának, a k o nvm unnisták péld amutatásának, dolgozóink öntudatának és bazasze- t etet ének köszönhetők. Az, hogy me­gyénk dolgozói lelkesen • harcolnak a terv teljesítéséért, köszönlhető azonban annak is, hogy megyénk kultűrmunkásái mindjobban felis­merték feladataik igazi célját. A ku]túlmunka igen széles területet ölel fel hazánkban, amelyen keresz­tül népünk kulturális1 színvonal* rohamosan emelkedett. E szétágazó de mégis egy cél felé .haladó kul- turmunkának jelen pillanatban nia- gyon -fontos szakasza a kultúragitá- ciós brigádok működése. A Lull úr- agitációs brigádok feladata: közvet­lenül elősegítem a termelést üze­mekben, faivakbwn egyaránt. Ahhoz, hogy ezt a jelentőségteljes feladatot jól el tudják látni kul- lúrmunkásaink, elsősorban az a fon­tos, hogy vesétő funkcionáriusaink, sokloal több elvi irányítást (fdj'uurk a kultúrniankáso'knak. Megyénkben néhány napon .belül befejeződik az ősziárpa aratása, megkezdődött a rozs aratása, alig pár naip választ el bennünket az első félévi begyűj­tési terv teljesítésének idejétől, ugyanakkor számos községben még mindig nein szervezték meg a. kul- túragitá-ciós brigádokat. Pedig az elmúlt év tapasztalat3i alapján, kik lönösen a tanácsok felismerhettéjí, hogy falun, különösen -most, az ara­tás. csépi és, begyűjtési terv telje­sítése az a nagy .feladat, amelyhez sok segítséget adhatnak a kullúr- agjtációs brigádok. A kaposvári járásban -például van nak olyan brigádok, melyek saját falujukon kívül rendszeres cseremü- sort adnak a szomszédos községek (hdgozó'ímk, ahol például a Szabad Föld Vasárnap előadások alkalmá­val aZ egész község füldhallatár3 dicsérik m>eg a jól dolgozókat és bí­rálják meg a lemaradóikat, ilyen kultúragitációs -brigád ja van például Bőszénlfának, rendszeresen látogat­nak öt-hat községet és serkentik jobb munkára a dolgozó paraszto­kat. Somogyszilban jól halad a be­gyűjtés. Ennek egyik segítője és előbbrevivő je a jól működő négy kultúragitációs brigád. Saimogyszil- •b<in felhasználták a művészeti ágak majdnem ,minden formáját arra, hogy a dolgozók munkaköz, be ni ne­velésével is erősítsék hazánkat, a béke országát. A rigmusbrigád a központi anyagon kívül magaírta rigmuskákkal is eredményesen vi­szi előbbre a. félévi begyűjtési terv teljesítését, a sz-emveszteségnélkiil] békearatást. Igáiban két brigád mű­ködik, szintén meglátogatják a szomszédos községeket, hogy szóra­koztató, nevelő munkájukkal se­gítsék 3 dolgozó parasztokat, de egyben segítsék a kisebb községek ku 1 tűfiDimkásait is hasonló, kislét- számú kultúragilásiós brigádok szervezésében. Eredményes munkát végeznek ezen a téren a siófoki járás k-ultúr- munkásaii is. Itt még az a hiba, hogy csak egy-egy előadás alkal­mával szerepelnek, holott a. gyakor­lat azt mutatja, sokkal nagyobb eredményt tudunk elérni, ha köz­vetlenül a munkahelyeken: a tar­lón, vagy egyénenként, otthon a .la­kásukon keresik fel az élenjáró dolgozókat és rövid pár perces műsorban dicsérik meg és buzdít­ják még jobb munkára. Balaton­szárszón például a Szabad Föld Vasárnap keretében szerepelt a kul­túra gifáiciós brigád. Értékes műso­ruk, valamint az előadás hatására a dolgozó parasztok vállalták, hogy a ■ szemveszteség nélküli aratás ér­dekében 0 nap alatt befejezik a: aratást. Nyim közlésben a kultúr- agiláiciós munka eredménye volt a dolgozóknak az .a felajánlása, — amit teljesítettek is — hogy a ka­szálóról egyenesen a beszolgáltató helyre (vitték a szénát. A siófoki járás legtöbb községébe® működő kultúragitációs brigádok már fel­ismerték, mennyire közvetlenebb a hatás, ha egyénenként, vagy mun­kacsoportonként keresik fej a dol­gozóikat, ezért elhatározták, hegy esetenként mikor a mezőről hazaté­rőiben -vannak a dolgozók — keresik fel és menet-műsorral kisérik be a faluba őket. Ez a módszer már több helyen jól bevált és javasoljuk, hogy a többi járások kultúragitációs cso­portjai is valósítsák meg! A feladatok nagyok, végrehaj­tásuk nem megy magától, de ha a községi pártszervezetek és taná­csok niagvobb súlyt helyeznek az aratás, cséplés, a cséplőgéptől a terméttygyüjtő helyre való szállítás jelentőségére és nem feledkeznek még egyik legfontosabb kötelesség teljesítéséről: a -dolgozók szakadat­lan szocialista neveléséről — köny- nven megoldhatók. Rendelkezésünk­re állnak a DISZ fiatalok, -a lelkes kis úttörőik, de kérjük fel a jól dol­gozó és teljesítő dolgozó parasz­tokat is egy-egy elmaradt, hanyag gazda bírálására a kultúragitációs brigádban való részvételre. Termé­szetes ez nem azt jelenti, -hogy a döntő szerepet nC a DISZ fiatalok az úttörők és a kultúrmunkások kapják, hanem esetenként vegyük •igényibe a jól teljesítő gazdákat. A legfontosabb feladat most az, hogy a versenyszellemet ébren tart­suk és fokozzuk. Úgy tudjuk ezt el­érni, ha eddigi kultúragitációs bri­gádokat megszilárdítjuk,, mellettük újakat szervezünk. Ne legyen egy olyan község sem, ahol nem mű­ködik a kultúragitációs, brigád. Ezt a feladatot azonban csak akkor tudjuk megvalósítani, sokrétű mun­káját csak akkor tudja eredménye­sen ellátni, ha állandó irányítást ika-p a pártszervezettől, ha a párt­szervezetek .megértik a népn evei és e nagyszerű eszközének óriási je­lentőségét. Szükséges,' hogy a ,;i- nács fokozottabb támogatást ad­jon- ebben a munkáiban elsősorban a DISZ szervezetek fiataljainak, működjön együtt szorosan a párt- szervezettel ebben a munkában. Sok kai joiblb együttműködésre van szük­ség úgyszintén a népművelési ügy­vezető és a tanács között is. Állan­dóan ismerje a népművelési ügy­vezető a község aktuális problémáit, hogy ezáltal riecsak ßz események nyomában haladjon a kultúragitá- ció, hanem előremutató, nevelő le­gyen. Tisztán, kell látni a falu éle­te irányítóinak, hogy a -helye­sen irányított, ötletes kultúrag,Rá­ciónak mtrlyen nagy szerepe' van abban, hogy dolgozó parasztságunk egyre jobban lássa : -az időben és jól végzett műnk® erőnket, a békeláibor sikereit növeli. A felsöbogáti állami gazdaság harcol a munkák határidő előtti teljesítéséért A ifellsöbogátí állami gazdbság dolgozói lendülettel kezdtek a leg­nagyobb nyári munkák-— az aratás, cséplés, tarlóhántás és músodVeté- sek — időbeni elvégzéséihez. Learat­tak 40 hold árpát, ugyanannyi rep­cét. A repce elcséplése, már befe­jezést nyert. Az árpa- cséplését fo­lyamatosan végzik. A tábláról azon­nal a gépre hordják a kévéket, ez­zel idő és pénzmegtakarítást érnek e]. Nem kell fizetni külön a kaza-lo- zót és mégegyszer azt, aki a gépre f eldobálja. A tarlóhántással egyidfiben a másednövónyeket is elvetik A területek nem maradnak üre­sen és nagymennyiségű takarmányt tudnak így az állatállomány ré­szére biztosítani. Másodvetésű nö­vényeink nagy része: csalámádé és silókukorica-. A gazdaság legjobb brigádját Ge­lencsér el-vlárs vezet]. Jól szervezett munkával a dolgozók kiemelkedő eredményeket érnek el. Tóth Julia DISZ titkár átlagosan 161 százalé­kot teljesít, ugyani így Poleszák Magda* éf Ciimjbalek Erzsébet is. A brigádnak nincs egyetlen, tagja sem, aki 100 százalékon alul tel­jesítene. Biztosították, hogy minden munkát határidő előtt elvégeznek, Az aratási idő alatt a növény­ápolási munkákra is biztosították* a munkaerőt. Az üzemi bizottság a pártszervezet) segítségével a népne­velő munkán keresztül elérte azt, hogy a gazdaságba® dolgozók csa­ládtagjai is kiveszik a részüket a feladatok megoldásából. A segesdi erdőgazdaság a legnagyobb munkák idejére szintén biztosított munka­erőt a gazdaságnak. A búza és rozs aratását hamaro­san megkezdhetik. Itt biztosítva van, hogy 60—70 százalékát géppel vágják ammaik ellenére, hogy a jég és a vihar eléggé megdöntötte.- A terület többi részét kézi k aszó erő­vel vágják le. Behordás nagy mun­káira is jól felkészült a gazdasás. Biztosítottak 2-6 ,pár fogatot és négy vontatót. A búzát és rozsot- ugyan­úgy mint az árpát, előzőleg nem aszt-agolják, hanem cséplését folya­matosan a heh ordassal egyjdőben végzik. így biztosítják, hogy ezeket a munkákat is ai minisztertanács által előirt határidő előtt egy nap­pal elvégezik. A mernyei gépállomás dolgozóit jó munkájukért dicsérik a tcrmelöcsoportok „Termelőszövetkezeteink megszilárdulásának, gazdasági megerősödésének legfőbb tényezője a gép állomás, helyesebben a termelőszövetkezet és a gépállomás helyes együttműködése, szoros kapcso­lata“ — mondotta Erdei Ferenc elvtárs földmű­velésügyi miniszter a termelőszövetkezetek és gép­állomások élenjáró dolgozóinak országos tanácsko­zásán. Termelőszövetkezeteink és gépállomásaink kapcsolata általában elég laza. Termelőszövetkeze­teinkre még mindig jellemző, hogy idegennek te­kintik a gépállomást, nem úgy, mint a munkásosz­tály falusi bástyáját, akiket, azért küldött a munkás- osztály, hogy gépeikkel könnyítsék, segítsék a ter­melőszövetkezeteket, egyénileg dolgozókat a szán­tás, vetés, növényápolás, aratás és cséplés munká­jában. Termelőcsoportjaink félnek a gépállomások segítségét igénybe venni, mert sok esetben előfor dúlt, hogy a traktorosok, nem a minőségi, hanem a mennyiségi munkára törekedtek. Hogy még min­dig nem elég szilárd a kapcsolat a tszcs-k és a gép­állomások között, az a gépállomásoktól is függ. Megyénk legtöbb gépállomásánál is megmutat­kozik ez a laza kapcsolat a termelőcsoportokkal szemben. A mernyei gépállomás vezetősége azonban megszívlelte a gépállomások és tszcs-k tanácskozá­sán hozott határozatokat és szorosabbra fűzték kap­csolatukat ,a környező termelőcsoportokkal. Már a tavaszi szántás-vetés munkájánál segítettek a so- mogyaszalóí, a somogygeszti, ecsenyi és a somogy jádi termelőcsoportoknak, A termelőcsoportok szí­vesen vették segítségüket és meg is voltak elégedve a gépállomás munkájával. A növényápolási munkák­nál, különösen a kapálásnál ugyancsak segítettek a termelőcsoportoknak. Ezeknél a munkáknál kiváló jó eredményt értek el Horváth István IV. és Sebők István traktorosok, akik becsülettel és lelkiisme­retesen végezték munkájukat. Az aratás megkezdésekor az ősziárpa aratásá­nál a somogyaszalót tszcs-nél aratókévekötő­géppel dolgozott Ceglédi Mihály. Az ecsenyi tér meíőcsoport ugyancsak igénybe vette a gépállomás segítségét az őszíárpa aratásnál, ahol Úri Imre trak­toros végezte jól munkáját az aratókévekötő géppel. Ugyan így a búza és a rozs aratásánál is segítséget nyújt a termelőcsoportoknak a gépállomás. A cséplés munkájára is felkészültek a gépállo­más dolgozói. Három cséplőgép csépel majd a ter­melőcsoportoknál. A somodori tszcs-nél egy Bredjuk féle gyorscséplésre átszerelt géppel csépelik a ga honájukat, ahol naponta 289—300 mázsát akarnak elcsépelni. A cséplőgépekhez a munkásokat bizto­sították. A termelőcsoportok meg vannak elégedve a gépállomás traktorosainak munkájával, csoportér­tekezleten értékelni szokták azokat, dicsérik őket jó munkájukért. A gépállomás vezetősége és dolgozói továbbra is végezzenek ilyen lelkiismeretes munkát a terme­lőcsoportoknál. Fűzzék még szorosabbra kapcsolatit kát a termelőcsoportokkal, hogy a dolgozó parasz­tok még jobban megszeressék a gépállomást és úgy tekintsék őket, mint akiket a munkásosztály kül­dött a falura a parasztok munkájának a megkönnyí­tésére. V. M. A megpróbáltatás éve Ez év februárjában határozták el magukat a köz­ség jól dolgozó parasztjai, hogy a közös gazdálko­dást választják. A csoport megalakulása első pil­lanatától kezdve azon törekedett, hogy mindenben az alapszabály szerint dolgozzék. És, hogy a CS0‘ porttagok ezt valóban be is tartották, ennek leg­nagyobb tanúbizonysága az árpa aratásánál mutat­kozott meg. Földjeik még nincsenek tagosítva, így árpájuk is kis parcelákban volt. A tagok még jóval az aratás megkezdése előtt határozatot hoztak, hogy az aratásra váró árpát ugyan úgy mint a ta­vaszi növényápolási munkákra váró területet is fel kell osztani a munkacsapatok között. 18 kaszapárt áliítotak ki. Ezeknél is kiszámították, hogy meny­nyit kell elvégezni. Ezzel készen voltak és eljött az aratás ideje. Ma már tizenhat hold árpatermése van egy asztagban a somogyszobi Úttörő tszcs szérűjén, hol viharponyvával lefödött cséplőgép áll. A traktoro­sok közül Győrfi elvtárs őrködik ott, de a terme­lőcsoport tagjai is sűrűn járnak arra. Őrzik munká­juk gyümölcsét. —r- Esett az eső, másként már be­fejeztük volna a cséplést is — mondja Bokor Ferenc elvtárs a tszcs elnöke. Kemény munkát végeztek. Harcosan állták ki az első nagy erőpróbát a terme­lőcsoport tagjai: az első közös aratást. Az elmúlt évben még mind egyéni gazdák dolgoztak, arattak. Még egyénileg tervezgették, hogy teljesítik beadá­sukat- Hogy oldanak meg egyes problémákat. Büszkék eredményikre. De nem bizakodtak el. Őket figyeli az egész község. Munkájuk eredmé­nyességétől függ, hogy Somogyszob község minden dolgozó parasztja már ez év őszén a közös nagy­üzemi gazdálkodás útját választja, vagy még mindig gondolkodik. A somogyszobi Úttörő termelőcsoport tagjai most az aratás idején már úgy harcolnak, hogy eredményeik legyenek azok a meggyőző ér­vek, melyekben az egyéni dolgozó parasztok is — vagyis a nagyüzemi gazdálkodás eredményei — fel­ismerik saját jobblétük alapját. A májusi fagyok sok kárt tettek a növényeik­ben. Nem estek kétségbe. A fagy ellen jól védekez­tek. Ahol a fagy mégis kárt tett, azonnal pótolták. — Most meg ez a jégverés jött. Azért nem esünk kétségbe — mondja egyik csoporttag. Bokor elv­társ meg arról beszélt, hogy nem sok idő kell ah­hoz, hogy a természet vad erői meg lesznek fé­kezve. Az erdősítés jelentőségéről beszélt. — Ez. az év a megpróbáltatás éve számunkra. Mi álljuk a harcot. Bizonyítja megalakulásunk első pillanatá­tól végzett munkánk. Az aratásra, behordásra való felkészülés. A csoport a rozs és a búza aratását az árpa aratásához hasonlóan gyorsan és szemveszteség nél­kül kívánja elvégezni. A hatvanöt hold rozs aratását a minisztertanács határozatában előírt határidő e.őtt. A hetvenöt hold búza levágását 5 nap alatt akarják befejezni. A behordáshoz a fogatokat biztosították. A A gépállomás egy vontatót is adott segítségükre. Beadásukat a géptől akarják teljesíteni. A másod- 'növényeket a tarlóhántás után azonnal elvetik, hogy fejlődő állatállományuk részére elegendő ta­karmányt biztosítsanak. *

Next

/
Thumbnails
Contents