Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-31 / 126. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP SZOMBAT, 1952 MÁJUS 31. A francia sajtó Jacques Duclos elvtárs letartóztatásának körülményeiről Párizs. (MTI.) A francia sajtó és a különböző hírügynökségek sze­rint Jacques Duclos letartóztatása a következőképpen történt: A Francia Kommunista Párt titkárát este 22 óra felé tartóz­tatták le a Turbugo utca és a Temple-utca sarkán. Duclos felesé­gével, Gilberte Duclos-val autóján a „Humaníté“ szerkesztőségéből hazafelé tartott. A rendőrség fütty- jellel megállította a gépkocsit, majd felszólította Duclost, hogy feleségével és soffőrjével együtt szálljon ki az autóból. Duclost letartóztatása után a rendőrfőnökség egyik melléképüle­tébe vitték, ahol az éjszakát hat rendőr őrizete alatt egy széken töltötte. Aktatáskája eltűnt, s emi­att Duclos azonnal panaszt emelt. Szemben a hírügynökség első jelentéseivel, amelyek azt állítok ták, hogy Duclost a tüntetések soián tartóztatták le, bebizonyoso­dott, hogy abban a városrészben, ahol Duclost letartóztatták, a tün­tetés már csaknem egy órával az­előtt végétért, A kormánysajtó, hogy a letartóz­tatást megindokolja, „tettenérés­ről“ beszél s azt hozza fel igazo­lásul, hogy Duclos autójában re volvert és gumibotot találtak, Ezzel szemben a „Ce Soír‘‘ hang­súlyozza: Ducloshoz közelálló személyek határozottan kijelentik, hogy a Kommunista Párt titkára sohasem hordott magával fegyvert, A hatóságok azzal is vádolják a Kommunista Párt ideiglenes veze­tőjét, hogy kocsijában rádióvevő készülék volt, amelyen rövidhul­lámú rendőrségi álomásokat lehet hallgatni. - A legtöbb modern gép­kocsi — amint ezt mindenki tudja •— rádiókészülékkel van felszerel­ve, amely éppúgy veszi a rövid hulámot, mint bármely más hul­lámhosszat. Duclos orvosa csütörtökön reg­gel az igazságügyi palotában járt és saját, valamint egy egyetemi tanár leleteivel bebizonyította, hogy Duclos cukorbetegségben szenved, ezért orvosi kezelésre szorul, Duclost csak déltájban hallgat­ták ki és akkor helyezték enge­dély nélküli fegyverviselés címén vád alá. A ,,Ce Soír“ jelenti: a főügyész megkeresést intézett a vizsgálóbí­róhoz, mely szerint Duclos ellen, „az állam belső rendjének felfor­gatására irányuló bűncselekmény" miatt emel vádat. A francia tör vénykönyv 87. és 89. szakasza ér­telmében ennek maximális bünte­tése életfogytiglani várfogság, Küldöttségek e nemzetgyűlés elnökénél Duclos siabatícnliocsátása érdekében Párizs, (MTI.) A nemzetgyűlés kommunista képviselőcsoportja nevében Patínaud, Greiner, Mer- cíer és Denis képviselők felkeres­ték Herríot-t, a nemzetgyűlés el­nökét és követelték Duclos azon nalí szabadlábrahelyezését. Egy másik — haladó képviselők­ből álló — küldöttség Emanuel d‘ Astier és Pierre Menuíer vezetésé­vel ugyancsak felkereste a nemzet- gyűlés elnökét Duclos szabadonbo- csátása érdekében. Rendőrkordon a Francia Kommunista Párt központi székháza körül Párizs, (MTI.) A Francia Kom munísta Párt központi székháza előtt rendőrkordon álomásozik, A rendőrök mindenkit igazoltatnak, aki a székházba be akar lépni. Tiltakozások Franciaországban Jacques Duclos elvtárs letartóztatása ellen Párizs. (MTI.) Huszonegy nizzai vállalat dolgozói csütörtökön egysé­gesen figyelmeztető munkabeszün­tetést tartottak Jacques Duclos és Ándree .Sitii szílbadontbocsátása ér­dekében, s ugyanakkor béremelést is követeltek. A marseillei kikötőiben állomáso­zó hajókon számos tiltakozó mun­kabeszüntetésre került sor. 'Ranívesben többezer dolgozó tö- mtéggyulésen tiltakozott a letartóz­tatások ellen. A Párizs környéki SÍ Ouen mint­egy kétezer öt síráz dolgozója felvo­nult a városháza elé és a bdbörtön- Zöttek szabadlábrahelyezését köve- itelle. Csütörtökön délután több küldött­ség ment a francia nemzetgyűlés elé, hogy képviselőitől követelje: járjanak közben Duclos szabadon- fciocsátása érdekében. iA francia bányászSzövetség orszá­gos tanácsa felszólított» a bányá­szokat: szombaton álljanak sztrájk­ba és tüntessenek Jacques Duclos és a többi békeíharcos szabadlábra helyezése mellett, a fenyegetett sza­badságjogok védelme és bérkövete­léseik kielégítése érdekében. Polgári lapok szerkesztőinek levele o francia ügyészséghez Polgári laipok szerkesztőinek egy csoportja levelet intézett a francia ügyészséghez Andree Stil szabadláb- rahelycz0.se érdekéiben. Az újságírók kiemelik: az „Huimanité“ által fel­vetett politikai problémák nem in­dokolják annak a d ön t esnek sú­lyosságát, amelyet ezen újság fő- szerkesztője ellen foganatosítottak. Az ügyészség közölte, hogy And- ree Stíl ellen aki először „csődü­letre feltbujtás“ yádjával tartóztat­tak Le, most „erőszakos cselekmé­nyekre hajtogatás“ címén indíta­nak újabb eljárást. A második vád Béniin. (ADN.) Csütörtökön dél­után több tízezer nyugatberlini dol­gozó tüntetett a Karl Marx Stras­sen és a Kottbusserdammon a hábo­rús kereiszerződés aláírása ellen. Röviddel a tüntetés megkezdése után a „készültségi rendőrök“ gu­ru 2bo tokkal kezdték ütlegelni a dol­gozókat. Sok dolgozót letartóztattak. A tüntetés után tömegek gyűltek össze a város amerikai övezetében lévő NeuMiln és Kreu'tzberg kerület utcán. A dolgozók a legerélyeseb­ben tiltakoztak a nyugaübf'rlini rendiőrség tarrorlmódsizerei ellen. „Ezek a módszerek — mondották —ízelítőt adnak a keretszerző­désből.“ A Nyugat-Németország remilitarizálása ellen harcoló Európai Munkásbizottság felhívása A Nyuga hNémetország remilitari- zálása ellen harcoló Európai Mun­kásbizottság felhívással fordu't Eu­alafpján '(kiróható büntetés sokkal súlyosabb az előzőnél. Lapelkobzások Franciaországban Franciaországban csütörtökön 11 vidéki lapot koboztak el. A hatósá­gok elkoboztak több komimiunista: hetilapot is­rópa minden dolgozójához, hogy testvéri szolidaritással támogass» a nyugatnémet dolgozók keretszerző­dés elleni harcát. A Munkásbizoti- ság felszólította Nyugait-Németor- szág dolgozóit, hogy — tekintet nél­kül pártállásukra — valósítsák meg a dolgozóit k9retszerződés elleni ak­cióegységét. Lehr bonni belügyminiszter titkos értekezlete Bonn. (ADN.) Lehr, bonni rend- őrtminiszter csütörtökön titkos érte­kezletre ült össze a nyugatnémet tar­tományok belügyminisztereivel. Az értekezleten megvitatták, hogy „mi­lyen intézkedéseket“ kell tenni az Adenauer háborús politikája ellen irányuló mozgalom erőszakos elnyo­mására. Ezenkívül megvitatták az úgynevezett alkotmányvédelmi hi­vatalok kém- és sZabotázsfelada'tai- nak koordinálásait) a nyugati hatal­mak titkos szolgálatainak felada­taival. Nagyszabású tüntetés Nyugat-Berlinben a háborús keretszerződés ellen \ Fasisztaellenes törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg az olasz képviselőház Róma. (MTI.) Az olasz képviselő- ház szerdán délután megkezdte annak a törvény) javaslatnak a tár­gyalását, amely intézkedéseket tar­talmaz a fasizmus újjászületésének megakadályozására és a fasiszta tevékenység büntetésére. Aimirante neofasiszta képviselő «át 'javasolta, hogy a törvényjavas­latot — mint ,,alkotmányelleneset“ — vegyék le a képviselőház napi­rendjéről. Ezt az indítványt a kép­viselőház nagy többséggel elutasí­totta. A vita során az Olasz Kommu­nista Párt nevében felszólalt Gian- carlo Pajetta képviselő. „Ezt a tör­New-Yorlc (TASZSZ). Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának ülésén Lengyelország képviselője felhívta a tanács figyelmét arra, hogy a Szakszervezeti Világszövet­ség képviselői nem vesznek részt vényjavaslatot — mondotta — egy­hangúlag imqg. kell szavaznunk, ha azt akarjuk, hogy hazánk békében és szabadságban éljen.“ Pajetta képviselő ezután tiltako­zott az ellen, hogy Gr&ziani, Mus­solini véreskezű tábornagya, aki ÉSzak-0]aszorszá:gban olasz hazafia­kat gyilkoltatott, a legutóbbi válasz­tási hadjárat során felszólalhatott az egyik olasz ,párt gyűlésén. Abban a biztos tudatban léphe­tünk fel a múlt hazajáró kisértetei ellen, hogy erősek vagyunk és hogy a népi mozgalom nem fogja tűrni» hogy ezek a hazajáró lelkek itt is maradjanak közöttünk. a tanács ülésszakának munkájában, mivel az amerikai hatóságok meg­akadályozzák, hogy részükre kiad­ják az Egyesült Államokba szóló vizumot. GUDERIAN ÉSIA TITÓISTÁK A helgrádban megjelenő ^Repub­lika“ című fasiszta lap ez év már­cius középéig: folyltatások'bian kö­zölte Gudcriiiiii 'tábornok, a volt náci vezérkari főnök és a Wennacht páncélos erői főiparancsnoka em­lékiratait. A hitler^Lsfca tábornok emlékiratainak közlésével Titóék nemcsak tiszteletüket akarták leróni politikai elődeik Hitler, Himmler és Göbbels előtt. Ezen túlmenő céljuk is volt. Titóék számára igen aktu­ális Guderian személye, hiszen ő maga Ridgway katonai tanácsadója. Ez a tény pedig döntő jelentőségű Titóék, az amerikai háborús uszí- fcók lakájai szátmára. Hitler hábo­rús bűntetteinek magasztalása — ahogy azt Guderian tette emlékira­taiban — teljesen megfelel a Titó- ista bűnözők féktelen háborús uszí­tó politikájának. Az amerikai hatóságok megakadályozzák, hogy a Szakszervezeti Világszövetség képviselői részt- vegyenek a Gazdasági és Szociális Tanács munkájában Az országgyűlés elfogadta a polgári perrendtartásról, a házasságról, családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatot Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés csütörtöki ülé­sén megjelent Rákosi Mátyás elv­társ. Résztvett az ülésen Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a miniszter­tanács elnöke és a kormány több tagja. Az új polgári perrendtartás dolgozó népünk érdekeit, jogait szolgálja Az országgyűlés először a pol­gári perrendtartásról szóló tör­vényjavaslatot tárgyalta. Dr. Tóth Endre, a javaslat előadója a többi között, ezeket mondotta: :— A szocializmus építése során egész jogrendünket és jogi intéz­ményeinket is át kell alakítanunk szocialista jogrenddé, szocialista jogintézményekké. Ebben a mun­kában nagy segítséget nyújt a Szov­jetunió hatalmas, gazdag tapasz­talata. E munka során — elte­kintve a kisebb jogalkotásoktól — az országgyűlés már több jelentős törvényt alkotott. Ilyenek, hogy csak a fontosabbakat említsem meg, a büntető törvénykönvv új általános része, az új büntető per- rendtartás megalkotása, az 1950. évi 4. törvény, amelynek értelmé­ben átalakult az igazságügyi szer­vezet, megszűntek a felső bírósá­gok és jelentős mértékben meg­nőtt a járásbíróságok feladatköre. A polgári perrendtartásról szó ló törvényjavaslat is egyike azoknak a jogalkotásoknak, amelyek jogrendszerünk szo­cialista átalakítását szolgálják, — Az ígazságügymíniszter által benyújtott törvényjavaslat alapve­tően különbözik a régi polgári per- rendtartástól. Megváltozott gazda­sági rendünk és a népi demokrá­ciánk által a bíróságok elé tűzött feladatok csak úgy oldhatók meg, ha az eljárási szabályok a polgári jogban is teljes mértékben bizto­sítják az állampolgárok személyi és vagyoni jogainak érvényesíté­sét, megvalósítják a dolgozók szé­les tömegeinek részvételét a bí­ráskodásban és a peres ügyek el­döntésének alapjává az anyagi igazságot teszik. Alkotmányunk kimondja — mon­dotta beszéde további részében dr. Tóth Endre — hogy a népi demo­kráciában minden hatalom a dol­gozó népé. Az államhatalom helyi szervei, a tanácsok a dolgozók egyre szélesebb tömegét vonják be az államigazgatás helyi feladatai­nak elvégzésébe és az ellenőrzés munkájába. Népünket közvetlenül be kell vonni az igazságszolgálta­tásba is. Ezt a célt a törvényjavas­lat úgy kívánja elérni, hogy az ülnökrendszert a polgári bíráskodásba is bevezeti. Az ülnökrendszer a büntető bírás­kodásban kitűnően bevált. Az ül­nökrendszer bevezetésével a dol­gozó nép közvetlenül résztvesz az igazságszolgáltatásban. Ezenkívül a népi ülnökök, akik a dolgozók között élnek, tapasztalataikkal, életismeretükkel, dolgozó társaik véleményével felfegyverezve járul­nak majd hozzá az anyagi igazság érvényesítéséhez. Az előadó ezután ismertette a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a bíróság nem köteles figye­lembevenni a jogról való lemon­dást vagy egyezséget, ha az a fél nyilvánvaló érdekeivel ellentétben áll. A régi polgári perrendtartás szerint ugyanis az anyagilag gyen­gébb fél, aki a sok költséget és időveszteséget már nem bírta, gyakran érdekeinek feláldozásával lemondott jogáról. Az ilyen lehe­tőséget a javaslat kizárja. A házasságról, a családról es a gyámságról szóló törvény egy szabad ország magaserkölcsű dolgozóinak érdekeit szolgálja Az országgyűlés ezután meg­kezdte a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényja­vaslat vitáját. A törvényjavaslat előadója Csala László volt. — A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavas­lat — mondotta Csala László — a dolgozó népünk minden rétegét legközvetlenebbül érintő életvi­szonyokat szabályozza az alkot­mányunkban lefektetett szocialis­ta elveknek megfelelően. Népi demokráciánk igen nagy fontosságot tulajdonít a házas­ság és a család intézményé­nek. Ez természetes is: hiszen csak a kiegyensúlyozott, boldog családi életet élő emberek tudnak egész emberként dolgozni a közösség ér­dekeiért, csak ezek tudnak ké pességeik teljes latbavetésével küzdeni a szocializmus mielőbbi megvalósításáért, saját családjuk életszínvonalának felemeléséért. Csala László ezután rámutatott, hogy a magántulajdonon és a tő­kés kizsákmányoláson alapuló tár­sadalom a családot elsősorban a vagyonszerzésre és gyarapításra alakult közösségnek tekintette és családjogi törvényhozásában is a vagyonnal kapcsolatos kérdések rendezését tartotta legfontosabb feladatának. — Az előttünk fekvő törvényjavaslat a szocialista csa­ládjogi elvek alapján a házasságot a férfi és a nő szabad és önkéntes életközösségének tekinti, A tör­vényjavaslat az alkotmány elvei­nek és rendelkezéseinek valóra- váltását jelenti a házasság, a csa­lád és az ifjúság védelme tekinte­tében, — A szocialista társadalom nem ismeri az érdekből, még kevésbbé a kényszerből kö­tött házasságokat. A szocialis­ta társadalomban a házasság a férfi és a nő kölcsönös vonzal­mán, szeretetén alapul, amely mentes a vagyoni fontolga­tásoktól, számítgatásoktól. Éppen ezért ez a házassági kötelék — szilárd kötelék, amelynek alapja a dolgozók gondoktól mentes élete és magas erkölcsi felfogása. —• A tőkés urak azt üvöltözik világgá, hogy a Szovjetunióban és a népi demokráciákban megszűnt a családi élet; közös asszonyokról és züllött, csavargó gyermekekről koholnak elrettentő rémmeséket. Ezzel szemben tény az, hogy se­hol a világon, de legkevésbbé a tőkés országokban, megközelítő­leg sincs és nem is lehet olyan, minden tekintetben megfelelő csa­ládvédelem, mint a Szovjetunió­ban; sehol a világon nem fordíta­nak olyan nagy gondot a gyerme­kek és az ifjak nevelésére, mint ott. A népi demokráciák ugyan­csak messze maguk mögött hagy­ták ezen a téren is a tőkés orszá­gokat. Éppen ez a törvényjavaslat is bizonyítja, hogy a Szovjetunió példája nyomán, pártunk célkitű­zéseinek megfeleően, újabb hatal­mas lépést teszünk mi is előre s ebben is messze magunk mögött hagyjuk az erkölcseiben is minden ízében rothadó kapitalista társa­dalmat. — A mi javaslatunk — folytat­ta Csala László — a házasság fel­bontásának kérdésében is a dol­gozók érdekeit tartja szem előtt. A dolgozók érdeke: a háziasság szilárdságának, tartósságának ko­molyságának, új erkölcsi tartalmá­nak megvédése, a gyermekek ne­velésének biztosítása. Ezért a ja­vaslat kimondja, hogy a házasság csakis komoly és alapos okból bontható fel és a bíróságnak különösen tekintet­tel kell lennie a kiskorú gyer­mekek érdekeire. Javaslatunk a nők egyenjogúsá­gának a gazdasági, politikai és kulturális élet minden területén ér­vényesülő alkotmányos elvét a há­zasságban is biztosítja, amidőn ki­mondja, hogy a házastársaknak a házasélet ügyeiben egyenlő jo­gaik és kötelességeik vannak, egy­másnak hűséggel tartoznak és kö-í telesek egymást támogatni. Csala László a továbbiakban el­mondotta, hogy a törvényjavaslat a szülők kötelességévé teszi a gyermekek megfelelő gondozását, nevelését, azok testi és szellemi fejlődésének elősegítését. Rendezi a javaslat az örökbefogadás kér­dését is. —• Ezt a törvényjavaslatot al­kalmasnak tartjuk arra, hogy a családjogot a szocialista erkölcs alapjaira helyezze, s ezzel is se­gítse hazánkban a szocializmus mielőbbi felépítését — fejezte be beszédét Csala László.

Next

/
Thumbnails
Contents