Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-30 / 125. szám

! PÉNTEK, 1952 MÁJUS 30.-laaaMHMMMMiaiHi 1111«■iinírw n'li SOMOGYI NÉPLAP 3 KAKÁI) KÖZSÉG BÉKEHARCOSAI Somogyjád község dolgozói teljesítették MÉLTÓAN ÜNNEPLIK JÚNIUS 1-ÉT félévi beadási tervüket a Béketalálkozó tiszteletére Bi-keíbizottságainik az egész megye területén lelkesen készülnek a jú­nius 1-i béketalálkozóra. Kajád, köz­ségben május első ífelében1 huszon­egy békekisgyüliést tartóit lak, ez e­ken a kisgyűléseiken, összesen 350 dolgozó vett részi. A Báthory utcá­ban', ahol Varga Ferenc elvtárs tar­totta a kisgyűléSi't, a béketalálkozó tiszteletére szép felajánlások tör­téntek. Elsőnek Varga elv társ válkil'.g, hagy félém beadásának junius 1-re mindedből eleget tesz. Ezenkívül (beadási és nővénya|polási versenyre hívta ki Dálvid Istvánt, 4 holdas dolgozó parasztot. Ehhez a 'versenyhez csatlakozott még Keresz­tes György 8 holdas dolgozó paraszt és rajta kívül még kilencen. A küldöttvállaiszt'ó békenagygyűlést május 20-án terít,ották, ahol a me­gyei béketalálkozóna két küldüt töt választottak. A darányi békeiharcosok úgy ké­szülnek a béiketalálkozóra, hogy erre a mpm teljesíteni .akarják félévi beadási temünket és erre minden lehetőségük meg van mert vágóanarhabeadásuk máris 97 százalék,, toijásbeadásuik 82 száza­lék, baroniifitb'öa'd'á.suk 108 százalék, tej,beadásuk pedig 100 százalékra áll. A hízottsertésbol még csak 64 százalékra teljesítették a beadást, de a karádi dolgozók megfogad! äk, 'hogy még az első félévben ebből is becsülettel eleget tesznek. A község dolgozó parasztjai újult erővel Fogtak most hozzá a nö- vényápolási munkákhoz, hogy ,a fagy okozta károkat helyrehozzák, a, béketalálkoizó tiszteletére meg* fogadták, hogy- a fagy okozta károkat a .még jobb mimikával fogják pótolni. Kiarád község békehairoosai külső­leg is méltóan .aikiarják megünne­pelni junius 1-ét. A béketalálkoizó napján zfinés ébresztő lese a hőzségben, d rádióikat mindenütt kiteszik az 'ablakokba, hogy, a falu mindén dolgozója egéisz naip 1hallgathas­sa az ünnepi rádióműsort. Reggel kilenc órakor a gyermekek az úttörők felvonulnak a sportpá­lyára,, ahol egész napos torna és Sportbemutató lesz, este pedig tó- kdbált tartanak. Hasonlóképpen ké­szülnek még sok más községiben is ímiögünnepelnj ezt a napot, a békét akaró dolgozók harcos seregszem­léjét. Somogyjád község dolgozó pa­rasztsága megértette azt, hogy az államai szembeni kötelezeti ség ma­radéktalan teljesítésével hozzájárul­nak 5 éves tervünk megvalósításá­hoz, a (béke megvédéséhez és nem utolsó soriban a párt és a kormány december 1-j határozatának megszi­lárdításához. Tud ják ,azly hogy a vá­rosi dolgozók és a falusi ellátatla­nok ellátása és az iparnak nyers­anyag biztosítása az ő érdekük is, hisz őik is több iparcikkhez juthat; mák, ha tőitlbet adnak az iparnak. De ugyanakkor szabad piacon érté­kesítheti ,a miéig eladásra szánt ter­ményüket vagy állatjaikat, ha miu­tán beadták azt, aimi az államnak jár. A pártszervezet irányításával a tanács kéményen harcolt a párt és kormányhatározat maradéktalan ’végrehajtásáért. így elérték, hogy a község határidő előtt teljesítette az 1952 első félévi begyűjtési tervét. Tojásból 115 százalékra, ba­romfiból 103 százalékra, vágó­marháiból 100 százalékba, süldő­ből és hizott$e.rbésből szintén 100 százalékra. Eredményeiket úgy tudták elérni, hogy ,a. kötelezvények aláírása előtt a dolgozó parasztokkal megihleszélfék annak jelentőségét. A pártszervezet irányítása, és útimWtatása alapján a begyűjtési állandó bizottsággal és népnevelőkkel karöltve megbeszél­ték a begyűjtéssel kapcsolatos fel­adat okát. Gazdagyűléseken és ki s- gyüléseken állandóan tárgyalták a begyűjtési terv állását, leleplezték a kulák osztályellenséig spekulációját. A begyűjtési bizottságot kibővítet­ték elsősoriban a jól teljesítő gaz­dákkal. Népszerűsítették a jól teljesítő gazdákat és megmagyarázták, hogy miért kerültek la. dvcsőságtáilblára. A bizottsági tagjait területhez kötötték és minden bizottsági tag a . nvv. a területéért volt a felelős, ‘.imgß mellé aktívákat szemezett, akik munkájakkvl elősegítettek a begyűjtés üteműt. A b#:yiij:tés versenytmiozgalommá fejlődött ki a községben. Körzet, körzettel versenyzett, hogy vájjon melyik fogja tudni hamarabb a s-r­A begyűjtésben elért eredményeket ezen túlmenően nagyban elősegítette a pártszervezet útmutatása alapján négyről 11-re növekedett hékefoizolt- ság. A békelbizottság tagjainak szintén: a legjeiblban teljesítő dolgo­zó parasztokat választották még. A megválasztásuk alkalmával érde­meiket népszerűsítették. Ágité|ci ős miin k ájukb ah az életszínvonal elmélkedését, az állami és tetmfegyelem, vala­mint la terv teljesítését szorosan összekapcsolták a begyűjtéssel és így elérték,, hogy félévi beadási kötelezettségüknek a héketalálkoző tiszteletére május 20-én ,eleget tud­tak tenni. Vegyenek példát községi tan,ácsa­ink a somogyjädl községi tanácsról és az ilyen munkamódszereket hasz­nosítsák saját műnkájutóban és a ipáirt irányításával úgy oldjáíc meg a feladatukat, mint ahogy azt ,So­mogvjád tanácsa tette, akkor biz­tosak lehelünk, iliogy a 'tervet ha­táridőre teljesítjük, sőt túlteljesít­jük. téseket felhizlalni. ®Jy©aiiaa»íássál a termésért Hozzászólások a megyei élenjáró állattenyésztők értekezletén elhangzott beszámolóhoz zonyos gyönge állapotban fejlődik Endresics János, a somogytarn ócai állami gazdaság tehenésze Arról számolt he hozzászólásában, hogy 1961 decemberéiben a. tehenek napi átlaga 4.5 liter volt, most 15.5 literen állnak. Bevezették a mester­séges borjúnevielést és a felnevelt borjak igen szépek. Fentijárt a me" zögaizidaságj kiállításon Budapesten, 3 tehenet állított ki a gazdaság, ék ezt az időt felhasználta arja,, hogy tanuljon,, hogy m n nk annód szerei n javítani tudjon. Elmondta, (hogy az erödlményeket a fejlett szovjet ta­pasztalatokkal érték ÜL Naponta háromszor etetnek), önitat ójuk van a marháknak, akkor isznak amikor akarnak és van a gazdaságnak olyn tehene, melyik az egyedi takarmá­nyozás, háromszori etetés és a, há­romszori fejes bevezetése után egyet­len napon 2—3 liter tejjel adott többet. Azóta is állandóan fokozódik a tejhozam. Most azt a tervét való­sítja, meg, hogy amelyik tehén 15 liternél többet ad naponta, a>zt négy­szer fejik, hogy a terméshozamot növeljék és a jó tulajdonságot job­ban szilárdítsák a tehénben. Ver­senyre hívta ki az állami gazdasá­gok tehenészeit .a legjobb állatgon­dozó címért. Dr Kostyák József, az állami gazdaságok megyei trösztjének vezető állatorvosa A kétéves állattenyésztési ter­vünket — mondotta hozzászólásá­ban, — bizonyos mértékig akadá­lyozzák a felnevelési betegségek. Nekünk nemi mindegy az, hogy az állatok közül mennyi hullik el, mennyi kerül esetleg« kényszervá­gásra. Mi, felnevelni, a sertéseket pedig felhizlalni akarjuk. Majd Kostyák elvlárs a félnie vetési beteg­ségek megelőzésére néhány orvosi tanácsot mondott el. Például a ser­téseknél. A malac elhullások leg­nagyobb százalékát az adja, hogy az anyakoca rosszul van táplálva, más­részt a 'fertőző elvetélések száma sok. Ahol jól' táplált ál-lat van, ott, a fertőző betegség sem léip fel. Amennyiben mégis tapasztalunk ilyet az elvetélt kocát el kell válasz­tani ia. többitől,, külön helyiségbe kell vinni, a malacoktól és szenny­től meg kell tisztítani, fertőtlení­teni kell a helyét. Utána iaz anya­kocát legalább 2—3 hónapig ne bú- gassuk be. Ennek be nem tartása újra csak komoly kárt okoz és je­lentősen emeli a sertésellhullás ará­nyát. A másik ok a hurutos tüdőgyulladás Ezt egy olyan kórokozó okozz«1, amely minden sértésiben henne él és amiig a «értés jól van táplálva, addig ném tud kifejlődni, egy foi­A táplálkozáson kívül behatással van a betegségre a rossz elhelyezés is. Ezért tanácsos megfelelő helyet biztosítani, ha a régi épületeket használjuk is fel, korszerűvé kell tenni -az állatnev-elésre. Az olyan; ól, amelvlből a pára nem tud elszállni, vissza,csapódik a malac testére a hideg beleívódik a bőrébe,, gyengíti ellenállóképességét. Azért úgy kell elkészíteni, hogy a pára elpárolog­hasson. A kutrica alját ráccsal kelj ellálmi, hogy a piszok leszivárog­hasson az ellető falát ihn betonból, vagy téglából van. béleljük ki nád­dal, vagy kukoritaszárral, vagy szalmával, hogy meleg legyen,, hogy az anya se fázhasson még. A kifu­tóba kell engedni az állatot, a ki­futót fonjuk rozséiból, ha egyéb mines, mert a napsugár a jó levegő ni mozgás edzetté teszi a szervezetei ellenállóvá a betegséggel szemben. A borjúnevelésről mondott egy-két jó tanácsot Kostyák elv'tálrs. A borjú elhullások­nak oka az, ami a sertéseknél, hogy fejlet len, csökkent ellenál- lókáp-esiséggel rendelkező borjak jön­nek a világra. A fertőző elvetélés itt is fennáll. Itt azt kell tenni, hogy el kell különíteni az anyát, nem szabad megengedni, hogy mag- zatvizzel fertőzést vigyen az állo­mány,ba. A borjak megbetegedését legjobb azonnal orvosnak jelenteni, megmutatni az állatot. A gyenge ellenállóképességű tüdőgyulladásban megbetegedett borjúnak igen jó eredménnyel jár az anyavérrel való l'ecskendezés a nyakizomba. A has- menéses borjúnak még e betegség tart, nem kell tejet adni, hanem ár­padarált, vagy rozsdarát, nyákosra ke|l főzni azt átszűrve, annak levét naponta 4—5-ször adni az állatnak. Az újszülött borjú köldökét min­den esetben fertőtleníteni kell. A baromfiak megbetegedésével kapcsolatban felhívta a figyelmet Kostyák elvtárs a coccidiósisra. Ez ellen ma még nincsen oltási módszer, az eddigi el­járás ullraszeiptiles kezelés volt.Ezen a betegségen (ibélhurut vagy hasime­nés) 2—6 hetes korukig szoktak át­esni. Az egyik 'állami gazdaságban megpróbálták és ,'igen bevált az, hogy a csikóknak víz helyett ugyan olyan árpanyákot adtak, mint a borjaknak és például egyik napról a másikra a többezres létszámban a napi 200 elhullás 50-re csökkent le, bizonyítja azt, hogy a bélhunut- nál hathatós segítséget nyújt és ennek alkalmazásával jelentősen le­het növelni állatállományunkat. A múlt rendszertől népi demo kráciánk gyomos földeket vett át, A múltban nem törődtek a gyomok kártevésével, pedig mezőgazdasá­gunkat sokmilliós kár éri, amit a gyomok idéznek elő, sőt a múlt­ban sokszor a dolgozó parasztok életébe került, ilyen eset volt több ízben, mikor a mák közé belén - dekmag került a csoportosan ara tők ételére a mákostésztára a nagybirtokon. Népi demokráciánk­ban az ötéves terv kiirtja a káros gyomokat, ezáltal emeli a termés­hozamot, A GYOMOSODÄS OKAI A nem tiszta vetőmag. Az apró paraszti földek közötti mesgyeút, mely valóságos gyomtenyész hely, mivel a szomszédok ezt senki föld­jének tekintik. A földek közötti dülőutak, az árkok szélei, az el­hagyott területek. A hibásan meg­épített trágyagödör, mivel paraszt­ságunk a trágyagödörbe viszi a gyommagvakat s így kerül vissza a gyommag a földre. A jó trágya gödör agyaggal vagy betonnal le­gyen kibélélve. Legyen födele, mert így előbb érik a trágya, de résztvesz a gyomok irtásában, mert a párás melegben a trágya­gödörben a gyommagvak kicsíráz­nak, de a nagy melegtől el is ég­nek, így a jó trágyagödőr gyom­irtó. Az évelő gyomokat nem irtják megfelelően. Megfigyelhető nem gyom, de nagyon terjed Somogy megyében az élősködő növények közül a fagyöngy. Vasútvonalak és üz országutak mentén a nyárfákon tenyészik vígan. A fagyöngy a pu­hatestű gyümölcsfáinkat is támad ja. Terjedését meg kell akadályoz­ni, ezért irtsuk. LEGGYAKORIBB GYOMOK A. gyom a termesztett növénye­ink fejlődését akadályozza, a táp­lálékot, a nedvességet, világossá­got és a levegőt elvonja tőlük, csökkenti a termést. A hasznos növény is lehet gaz, ha közös tár­sulásban vetjük azokat, egymásra károsak pl. rozs a bpza, zab az árpa között, nyírfa a tölgyerdőben. Művelési ágak szerint vannak ker­ti, szántóföldi, réti, legelői és er­dei gyomok. Leggyakoribbak hazánk flórájá­ban: mezei mustár, pipacs, búza­virág, szarkaláb, orvosi és ebszék- fű, vetési ászát, apró szulák, be- tyárkóró, porcsin, madársóska, ló- körmű szattyú, repcsény retek, ta­vaszi aggófű, apró csalán, csatta­nó maszlag, ebszőlő, gyermeklánc­fű, mezei zsurló, mezei zsálya, ki- ráíydínnye, géinorr-félék, pari­iéi ék stb. Ezek a gyomok nagy tö­megekben fordulnak elő. A GYOMOK IRTÁSA A gyomok gyorsan szaporodnak, egyeseknek a magvaí évekig csí­raképesek. Átlag 1 q búza, ha 5 százalék gyommagot tételezünk fel benne egy holdra 100.000—200.000 s több gyommagot vihet a földre. Az egyéves gyomokat helyes ve tésíorgóval irthatjuk, ha búza volt a táblában, utána kapásokat ve­tünk, kapások után gabonaféléket. A tarack, csillagpázsit, amelyek kiirtása sok munkába kerül, ajánl­juk a következő eljárást- Trágyáz­zuk be jól a földet és a rendesnél sűrűbben vessük be rozzsal. A gyor­san fejlődő, magasra növő rozs el­veszi a napfényt, levegőt a két gyomtól, s így ebben a növényi társulásban a tarack és a csillag- pázsit is elpusztul. Szokták irtani e két ''vomot úgy is, hogy jó szá ráz augusztusi hónapban mélyszán­tást alkalmaznak, utána összege­reblyézik a gyomot, de ez az eljá­rás költségesebb és nem olyan si­keres. Jó gyomírtási eljárás az egyéves gyomoknál a tarlóhántás, a gyo­mok magvai kihajtanak, hogy ma­got ne érleljenek tárcsás boroná­val vagy fogassal írtjuk. Az élős­ködő arankát lóherében, lucerná­ban úgy irtjuk, hogy az ilyen aran- kás foltokat szalmával felégetjük. Felássuk a helyét és újra vetjük. A gyakori kapálás is jó gyomirtó eljárás, ha nem magvasak a gyo­mok. Ötéves tervünkben vegysze­reket és gyomláló gépeket is ah Népgazdaságunk fejlesztésében, a szocializmus építésében döntő tényező a nagyüzemi mezőgazda­ság belterjessé tétele. Belterjes nagyüzemi mezőgazdaságnak pe­dig előfeltétele a fejlett állatié nyésztés. Elegendő számú, magas termelőképességű és kiváló minő­ségű állatállomány teszi lehetővé a termésátlagok állandó emelkedé­sét, a beadási kötelezettség pél­dás teljesítését és a szövetkezeti tagok részére a nagyobb jövede lem elérését. A szarvasmarhatenyésztés fej­lesztéséhez fűződő fontos népgaz­dasági érdekekre való tekintettel pártunk és kormányzatunk súly ponti kérdésnek tartja termelőszö- vefkezeteínk megerősítésében a szarvasmarhatenyésztés termelé­kenységének gyorsütemű fokozá­sát. A termelőszövetkezetek (cso­portok) közős szarvasmarhaállo­mányának fejlesztése mellett kor- mányzatunk súlyt helyez a tagok háztáji gazdálkodásának előmoz dítása érdekében a háztáji tehén- tartás minél szélesebbkörfi kiter- jesztésére is, A háztáji tehénállo­mány a tagokat kisegítő bevétc lekhez juttatja. Mivel a termelőszövetkezetek (csoportok) tagjainak egyrésze még nem rendelkezik háztáji tehénnel, háztáji növendék szarvasmarhával, halmazunk a gyomok irtására. Fej­lődő nehéziparunk igen sok gyom­láló gépet gyárt, A magvas gyomok elégetése is helyes eljárás, fő, hogy ne kerül­jenek a trágyadombra és a trágyá­val vissza a földre. A gyomirtásban az állami gaz­daságok, a tszcs-k ei'vségcsen jár­nak el, ahogyan szaporodik a tszcs k száma, úgy pusztul a gyom. Dolgozó parasztságunk is, ha rá­tér erre az útra, a terméshozam már nagy százalékban emelkedik. Néhány hold gyomos föld egész ha­tár elgyomosítója lehet. Irtsuk a gyomokat minden rendelkezésre álló eszközzel. A gépállomások se­gítségünkre sietnek ebben a mun­kában. A gyomirtás, terméshozam emel­kedés és magasabb életszínvonal, vedd ki részedet ebből a munká­ból, a szocialista hazánk földjébe ne ocsut vess és ne gazt arass, már nem az uraknak, hanem dol­gozó népünknek termelsz. kormányzatunk kedvezményes fel- tételű, középlejáratú hitelt nyújt a tehenet nem tartó termelőszö- vetkezetí tagok részére. A hitelt a járási (városi hitelszö­vetkezetek folyósítják éspedig 1— 2 éves üszők beszerzéséhez dara­bonként 1200 Ft, 2—3 éves üszők beszerzéséhez darabonként 1500 Ft-ot. A kedvezményes hitelnyújtáson kívül további kedvezmény még az is, hogy azok a termelőszövetke­zeti tagok, akik eddig szarvasmar­hát nem tartottak és most üszőt állítanak be, az első borjazástól számított egy évre 50 százalékos lejbeadásj kedvezményt kapnak. Azok a szövetkezeti tagok, akik a kedvezmény mellett üszőt besze- rezní kívánnak, a szövetkezetük­nél jelentsék be szándékukat. A szövetkezet a jelentkezőket össze­írja és a járási (városi) mezőgaz­dasági osztály támogatásával a hi­telszövetkezetnél a beszerzéshez szükséges összeget biztosítja. A já­rási (városi) mezőgazdasági osz­tály segítségével megszervezi a vá­sárlást. Az üszővásárlásokat be kell je­lenteni a járási (városi) mezőgaz­dasági osztálynál, valamint az ille­tékes községi tanács végrehajtó- bizottságánál is, hogy a vásárlást nyilvántartásba vegyék és bizto­sítható legyen az első * borjazás után az egy évre szóló 50 százalé­kos tejbeadási kedvezmény nyúj­tása. Ilkeí Zoltán MTT előadója. Tehenet nem tartó termelőszövetkezeti (csoportbeli) tagok üszőbeszerzésének előmozdítása v

Next

/
Thumbnails
Contents