Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-09 / 107. szám

vilii P80LETÖÍUR! ESVESÖUtTEU ! Felszabadulásának 7 évfordulóját ünnepii Csehszlovákia nspe Biztosítsuk a tömegszervezetek pártvezetését A csurgói járás a 7. helyről az 5. helyre került a begyűjtésben A Minisztertanács határozata a könyvtarat« fejlesztéséről ZOTTSÁGÁMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1952 MÁJUS 9. Történelmi lecke ilyen megsemmisítő csapásakat tu­dóit volna mérni «■ fasiszta bandi­tákra. A Vörös Hadseregnek győznie kel­lett, ajért, mert ügye. amelyért har­colt i'azsívgos volt és ennek az ügynek az érdekében az evész szov­jet nép, az ecész hátország meg­mozdult. A hi l?ri fasiszta hadsereg veresége pedig elkerülhetetlen volt, mert igazságtalan ügyért harcolt, mert a nép nem lámo"a ta harcát. Ez a vereség, előbb-iT óbb minden támodót elér. A Na;v Honvédő Háború után a ‘Szovjetunió továbbra is békés po­litikáját folv'a'ta. Á Szovjetunió békapolitikája abból indul ki hopp rgynS országok társadalmi különb­sége n<pm ok a háborúra. A Szovjet­unió k'"']polH 'kája alapján leleplezi és kipellengérezi az imperialis­ták háborús törekvéset és nvillan a világ népei elé 'árja javaslatait a béke megszilárdítása érdekében. Sztálin el\társ azt tanítja: ^Akár­hogy: is dnihönqenek a háborús uszí­tok és segítőik, u tör’cne1 mi helye­zel ma gyökeresen különbözik at­tól a helyzettől, amelyben az e\sö í ős máisodi’k világháború élőké szüle-! tei folytak. A népek emlékezetében még tulságovím élénken élnek a nemrég ed mill háború szörnyű-, ségei és túlságosan nagyok a béke ol- da'-án álló társadalmi erők ahhoz, hogy Churchill tanítványai az erő­szak terén le tudnák őke' győzni, s az új háború oldalára tudnák őket téríteni.“ A kapitalizmus általános válsá­ga a II. világháború ófa egyre job­ban elmélyül az angol-amerikai im perialis'ák úgy gondolják, hog\ eb­ből a válságból az egyetlen kivezető út számukra e.gy újabb vi’á tháporú kirobbantása. Ezek a kalandoro« még nem tanultak eleget a II. vi­lágháború tapasztalatából. meg akar ják ismételni a hitleri ka ran dől, hogy leigázzák Európa és Ázsia szabadságszere ö népeit. Ezek a ha borús gyújtogatok ma méltó utódai Hitlernek és semmi kétség nem le hét afelől, ho"y elődjük sorsa jut számukra is oszt'ályrésziil. A nemzetközi erőviszonyok a II. világháború ó a alapvetően meg­változtak- Korea pé’dája megmutat­ja, hogy mire képes egy nép mely < szereti a szabadságát, szereti és akarja a békés építő munkát. A koreai háború már közel két éve folyik, de a hős koreai nép harcá az imperi listák nem tud iák meg­törni. Látva vereségüket, most már olyan aljas eszközhöz folyamodtak amely a világ valamennyi békesze- rető emberének felkelti a f 'ibabo- rodását. A koreai háború megírnit.ria a világ dolgozóinak azt, no v az im- 1 perialisták ereie ‘-óvóiról sem olyan irint amilyenről azok fecsegnek. Es . mi biztosak vagyunk >bban, hogy - Korea ’nőne győzelmesen kérő: ki , ebből a háborúból, mert igaz ügyért . harcolnak, mert Korea hős népé! ( ebben a harcban olyan párt vez- a- ] mini a Korea} Munkapárt. Ma mindenütt a félsz!- hiditott népek ünnepli!; a dicső Vörös ltod- , vereget, amely mindig kész volt az j elnyomók ellen harco’ni. ünnepli], . i leigazolt és elnyomott népek nagy c anblóját és barátját Sztálin elvtár- , tat. j A Vörös Hadsereg fennállása óta. j le különösen a II. világháború alatt c nagasztos példáját adta az einvo t nőtt népek szabadságáért vivőit i íapcának. És ez az önfeláldozó hö- i e« harc az oka, hogy a világ len táján olyan sz.re'enel és biza- t ómmal emleget'k a Vörös Hjilse- i eg nevét, a felszabadult és elnyo- , nőtt népek egyaránt. r PIOKER IGNÁC KOSSUTH-DlJAS GYALUS LEVELE A FÉMGYÜJTŐ HÓNAPRÓL KEDVES ELVTÁRSAK! A gyárak, üzemek, műhelyek dol­gozói közül senkii sem kell meg­győzni arról, hogy a vas- és fém­hulladék — akár a legkisebb darab is, — fontos nyersanyaga népgaz­daságunknak. hogy bűn azt liev er - fetni, vagy szeméibe dobni. Mi. ipari munkások, a miniszter- tanácsi halározat szerint, májusban nagytakarítást rendeztünk a gyárak­ban és üzemekben és minden vas- és fémhulladékot átadunk a fe’vá- sá ló állami vállaltnak. Ez az üze­mi gyűjtés gondos előkészítés utón, szrvve:elt formában történik. Véle­ményem szerint azonban a mi fel­adatunk, a gyárak és üzemek dol­gozóinak feladata nem merülhet ki abban, hogy lelkiismeretesen és tevékenyen résetveszünk 1a hulla­dékgyűjtő májusi nagytakarításban. Pártunk és kormányunk joggal el­várja tőlünk, hogy ezen ki 'menően is segítsük a vas- és fémhulladék- gyűjtés munkájút. Ezeket a sorokat olvasva sokan azt kérdezhetik magukban: igen ám, de hogyan? Úgy, elvtársiak, hogy résztvessünk a háztartási hul­ladékgyűjtés munkájában is. A háztartási hul'adékgyüjlést bátran nevezhetnék népgyüjlésnek is-. Hiszen részt vesz benne az egész ország népe, foglakozásra, korra és nemre való tekintet nélkül. Részt kell tehát vennünk nekünk is, gyári és üzemi dolgozóknak. Hadd világítsam meg egy példá­val, mire gondolok. A tavalyi Fém- gyűjtő Hét folyamán feleségemmel együtt kétszer is vJigigkntattuk ott­honunkat, pincétől a padlásig, hogy összeszedjük a heverő vagy hasz­nálhatni’ an vas- és fémhohnit. És amikor már lezajlott a Fémgyüjtő Hét s én valamiért megint fels-.a lad'.am a pad ásta, akkor vollem észre, hogy kétszeres átvizsgálás után is ottmaradt egy ócska, rozs­dás kis vaskályha. Csak éppen, ho -y a szemem nem szúrta ki. Miért ma­radt olt? Mert én vasat kerestem és nem kályhát s va1 ahányszor el­mentem me'lette, m'nd'g úgy néz­tem rá, mint egy kályhára s nem mint hulladékanyagra- Ped:g az volt: számomra már használha'at- lan és értéktelen, de a Martin-ke­mencében annál használhatóbb és értékesebb ócskavas. Kedves Elvtársak! Ebből a kis példából az a tanulság, hogg ala.po san ás- gondolkodó fejjel nézzünk körül házunk táján, ne sajnáliulc az időt és fáradságot. De ne eléged­jünk meg azzal, hogg mi magunk utánanézünk, vájjon van-e a ház­nál vas<- és fémhulladék. Oktassuk ki, világosítsuk fel családunkat, ki csjnyeket és nagyokat egyaránt. Hi­szen a háztartási hiilladékgyüj'és nem igényel semmiféle erőkifejtés' vagy különösebb szakértelmet. Akár idős, akár fiatal elvégezheti, Ini megmagyarázzuk neki, mii és ho­gyan gyűjtsön. Oktassuk ki és világosítsuk jel rokonainkat. •barátainkat, ismerő­seinket. Szomszédainkat és lakótár­sainkat. Legyünk a má jiisi Ei'm- gyiijtő Hónap népnevelői. Fontos és .hasznos társadalmi munkát végzünk ezzel, használunk vele a köznek é* önmagunknak. Tartsunk lakóértekezleteket és röpyyűléseket. Mondjuk el, hogyan liésztíV a nyersvas és hulladékvas ősszeolvasz'ásáb <1 az acél. Mond­juk el, hogg ebből az acé’ból gyárt­ják a legkfílömbözőbb gépeket, hogy acéttenm1 esünk jokozáámd meg­gyorsítjuk az ötéves terv végrehaj­tását, megröv'dítjük a szocializmus­hoz vezető utat. Mondjuk el azt is, hogy a több acél reálbérünk, életszínvonalunk további emelkedését biztosítja. Mit jelent a reálbér emelkedése? Azt, hogy ugyanazért a keresletért, ugyan­azért a pénzért több és jobb á itt vásárolhatunk. A több és /óbb trer/c- tov tehát tölíb, jobb és o1 esőbb ke­nyeret, a több As jobb szövőgép, több jobb és olcsóbb szövetet jelent. Ne­künk, gyári és üzemi dolgozóknak mindezeken felül még azt is jelenti az acél, a több új és korszerűbb gép meg szerszám, hogy Iá1 teljesíthet- jük normánkat. Tehát nemcsak pén­zünk vásárlóereje növekszik, hanem tö'bbet is keresünk. A köz érdekéb°n és a magunk javára vegyiünk hát részt a májusi Fémgyüjtő Hónap munkájában. Jár­junk e’ö1 jó pé'dávnl, nemcsak B gyűjtésben, hanem a j elviiá go sí ló agitációs munkában is. Előre el’>társak, a Fémgyüjtő Hó­nap sikeréértl Pioker Ignác Knssiüh-díja» gyalus az Egyesült Izzó dolgozójaj A cukorrépa saraibólásáf 100, a kukorica első kapálását 62 százalékra végezték el a siófoki járásban LEMARADT A CSURGÓI JÁRÁS A siófoki járás az eddigi kiértékelés szerint ve­zet a növényápolási munkálatok­ban A járás dolgozó parasztsága iszorg íímas munkával nemcsak mennyis égileg, hanem minőségileg is gó eredményeken, ért el. A cu- k or r é oa®a rabol ás t 100 százalékra teljiESít&tték. Kukorica első kapá- ásban 62 százalékot teljesítettek Szép eredményeiket értek el a búr gonya kapálásában és a gyapol glő szőri saralb olásában is. Javítani keil a kukotrícaeáYe-é.s<;, cukorré- Paegyelést és napraforgókapálást, A fonyódi járásban a cukorrépasarabolás a vége felé tart, a gyapot előszöri sanabolá-sá- vail is jól bal adnak. Az elért ered­mények mellett azonban nagyobb endületteí kell végezni növény- ápolást, mert a. versenyben köny nyen lemaradhat Különösen a cukorrépaegy-e,lésre és burgonyn- kapálásra keli nagy súlyt tettetni. A barcsi járás tanácsa a tavaszi nővényápoiási munkák­nál sökka‘1 jobban dolgozik, mint 3. vetéseknél A járás csaknem 100 százalékra befejezte a cukorrépa- sarabaást, a napraforgó első ka­pálásával is jól haladnak. Szorgal­mas munkát kíván j cukorrépa agy elés-e, a burgonya kapálása é-s töijögeíése, — amiből iemaradái mutatkozik. A nagyatádi járás negyedük helyezést érte efl a nő­vén vápo’ási munkák versenyében Jól dolgoznak a járás dolgozó pa­raszt; .a a cukorrépa sarabolásánál Hét eszlendeje annak. ho°y • Szovjetunió dicsőséges Vörös Had serege történelmi győzelmet aratói a fasiszta hitleri hadsereg fele l Hét esztendővel ezelőtt mondott: Színi n elvtárs: „ Elv’ársak! Eljöl « Németország feletti ggőzplen nagy rmpja. A fasiszta Németország melyet a Vörös Hadsereg és szövet ségeseinok haderői létdrebényszeri teltek, elismerte, hogy legyőzték é feltétel nélkül kapitulált.“ Ezen a- napon egy egész törté nelml korszak fejeződött be. ame Iyik korszakban egy sor európa országban a dolgozók milliói est-el áldozatul a fasiszta bánd! óknak 1941 juüus 3-án Sztálin elvtár bölcs szavakkal tárta fel a s-zovie nép előtt azt a nagy veszélyt, amel; a szocial'sta hazát fenyegette ó harcba hívta a szovjet embereke a fasiszta hitleri hadsereg ellen. A hitleristák célja az volt, bogi a szovjet emberek nagy. részét fizi kailag megsemmói'sék, hogy n Bol sevik Párt tagjait, konvsizomolistá kát megsemmisítsék. És a szovje hadsereg önfeláldozóén harcolt a német nácik ellen, megszámlálha tall,an vereségei okozott az ellen­ségnek. Az angol, amerikai és fr^n «ia imperialisták álmai, — liogv a Szovje unió a- H. világháború »lati legyengül — a Vörös Il dsere; győzelmes előrenyomulásaként — szertefoszlott. A *Na-gy Honvédő Háború gvő- zejme a Nagy Oklóberi 'Szocialista Forradalom után a világtör'énelerin legnagyobb lépése volt. Történelmi lecke minden támadó számára, ázol számára, akik ma Hitler utján, jár­nak. Ez a gvözelem, mely Ehetővé tel e eny sor délkeleteurópni ország felszabadulását, s azt. hogy ezek az országok ráléphettek a néni de­mokratikus feilődés-nek az útjára, A Nagy Honvédő Háború után a ka­pitalista országokban és a gyarma­tokon egyaránt még hatalmasabb méretekben Ernyőit fel a do’yozók harca elnyomóik, kizsákmányolóik ellen. A magyar do1 gozó nép is a Vörös Hadseregnek köszönheti szabadsá­gát. A szovjet hadsereg nóbez, véres harcoka! vrvot! a Tiszánál, a Duná­nál, Budapesten, s a Balaton mel­lett. Amikor Budapest felszabadult, a Vörös Hadsereg katonái állították helyre a közlekedést, ők indították el a gabona száll'tó szerelvén veket a városi lakosság megsegítésére A magyar nép ör ökre a szívébe zórr, ta felszabadítóját, a hős Vörös Had• »ereget. A Nagy Honvédő Háború eredmé­nye, a fasizmus f h let ti győzelem után a nemzetközi erőviszonyok döntően menál ozíak a béke és de- mokrácia 'óborának a javára. Az e]muli évek során a Szovjet­unió vezefe béketábor me'torősö- dötl a dolgozók szerete e pedig még sokkal jobban elmé’yült a Szovjet­unió és Sztálin elvtárs iránt. Sztá­lin elvtárs még 1934-ben mondotta: ,,Ha az első világháború tapaszta­latai ellenére a burzsoá politikusok mégis kapva kapnán k a háború u'án. mint a vizbefuló a szalmaszál után, ez azt jelenti, hogy végkép megzavarodtak, zsákutcába jutottak és készek fejjel menni a falnak.“ De a náci poli ikusokat nem 'térí­tette észre ez a sztálini figyelmez­tetés és szét is zúzták fejüket * Szovjetország sz ik 1 aif a Ián. A Iil. világlh'ború során bebizo- nyosodolt, be y nin.cs a világon még egy olyan állam, amely el tu­dott volna viselni olyan terheket, mint a náci fasiszta hadsereg által orvul megtámadott Szovjetunió. Be- bizonyosodoE, hogy nincs a vi'ágon még egy olyan hadsereg, z-mely és a napraforgó első kapálásánál. Hooy a versenyben le ne marad­janak, sürgősen meg kell javítani a kukoricáik. pálási, burgonya tői <tö- getésí és a kukorícaegyzlési mun­kát. A marcali járás a kiértékelés szerint a cukorrépa saraboíását 76 százalékra tebesí- tétte, súlyos lemaradás muta|ko- zik 9 többi növények ápolásánál, így pl. a kukoricakapá'ás, ogpra- forgókapálás és cukorrépaegyeiés A marcali járásnak sürgősen meg kell javítaná munká’áj:« mert köny- nypn úgy járhat, mént a veti isi munkák versenyénél, hogy eiz utol sók között kullog. A kaposvári járás sokkal jobb eredményeket érhet­ne el. Á járási tanácsnak most b növényápolási munkáknál komoly felvilágosító munkát keli végezni, hogy a későn végzett növényápo­lás ne okozzon a begyüjl.'éskor le­maradást. Javítani kell úgy a cu- kcrrépasarabolási, mint ü burgo­nyakapá’ási, töltögetési és kuko- ricakapálási munkát. A tabi járás a tavaszi vetiísi munkák versenyé­nél mindig az é!:;,n haladt- Most '»■ növényápá ásnál izonban szégyen- teljesen az utolsók közötj. kullog. A cukorrépa és gyapot sai'abo’á- sát elég jól végzi, de a többi nö- vénvféleségek ápolásában gyenge eredményeket ért el. A községi tanács végezzen felvilágosító és meggyőző munkát a dolgozó pa­rasztság között, hogy erről a hé'y- ről előrébb kerülhessenek. A csurgói járás az ullőísó helyezést érte el a nö- vényápolási munikákb m. Ez abból- adódott, bogy a :árási tanács nem vette kézbe kellő időben a mun­kák irányítását. A munkák megja­vítása érdekében a járási tanács nyújtson segítséget a községi ta" rácsoknak ds azc'k munká’át szi­gorúan ellenőrizze le, hogy a já­rás a legközelebbi kiér éke'éskor ne az utolsó helyen kullogjon. Biztosítsuk iäüheii a mez^gazttasijgi iríunkaerSszilkségtetet Az aratási és csiéplési munká-ja munkaerős.zükséglet biztosítá- liatok zökkonésmentes és időben j sát. való elvégzése megkívánja azt, I A Megyei Tanács VB mezőgaz­bogy * munkálatokhoz a ges munkaerőt időben — még azok megkezdése el lőtt P előre biztosítsuk. Ennek érdekében a fö’dműveles- ügyii mftósz-ter f. évi április hó 30- án kiadott 9/1952. s.z. ut.isí.á-ában Kpatbá’.yozta az aratási, ille■ ve csépliási munkálatok elvégzéséhez jelentsék be. szüksé- dii'áoi osztálya esen az úton is felhívja az egyénileg termelők és I a cséplőgépek egyéni üzemben- | tartóit, hogy az arafási, illetve csépiési munkálatok elvégzéséhez a munkaeirőszükségletüke't legké­sőbb m'á'us hó 10 ig a községi fa" rácsok végrehajtó bizottságához i

Next

/
Thumbnails
Contents