Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-07 / 105. szám

1 SZERDA, 1952 MÁJUS 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 Több segítséggel még nagyobb eredményeket érne el a Textilmű IMSZ-bizottsága Nppró!-napra szebb lesz, na'' gyofcb "esz megyerik büszkesége. fcal.iaDmrs békeművünk, a Kaposvá­ri Fonoda- Megyénk fiatalsága kö­zül egyre főbben jönnek ebbe a nagyszerű gyárba dolgozni, hogy termelésükkel itt vegyék ki ré­szüket öfírveiS tervünk sikeres végrehajtásából Azok a fiatalok, akik fegn p még odahaza a fői döfi, tszcs-ben dolgoztak, ma az új- modern gépek szerkezetének kezeléséi, sajátítják el, hegy több textilt adhassanak népgazdasá­gunknak. Ebiben az üzemben a dolgozók 70 stáz! léka fia tab akik szeretetteb telkesedésasl beszélnek a ,.mi gyárunk“- ról. A pártszervezet vezetősége még a murit év végén meglátta ia leg- for(tr«s;ibb ;emiivialót, az üzemi DISZ szervezet megalakítását- Ez elenfe nehezen ment, a megye minden Iá áró! :ötf fiafa' dolgozók még nem láttáik, hogy milyen je­lentősége lesz egész üzemükre, h'.> érős, jól dolgozó DISZ szerveze­tük lesz. Voltak azonban olyan DISZ fizta’ck, mint Deák Ferenc ifjúmunkás, aki már DISZ iskolát régzie>tti ismerte a szervezet je­lentőségét az ifjúság életében és •ezért minden ere:áve! harcolt, hogy erős, jó! dolgozó DISZ szer­vezetek jőöenek léi re. Olyan fi-a- tf.bkra lehetéitf támaszkodni eb­ben a murkában, mint Tál án Má­ria, mint Miklósi Ilona, vagy Bro- gyairvecz Ilona, akik élenártak a termelésien is és jó munkát vé­gezni ,k a DISZ-ben is. A március 9 i verseny során a DISZ fiatalok már az élenjárók között Voll,lak, amiért «Inyertéh a DISZ Menyebizottság vándorzftszlaját. Megértették, hogy a legfontosabb feladatuk a termelés növelése A március 9-i verseny értékelése után azonban a DISZ f at tlók egy kicsit megelégeltek az eredménye­ket, I „ör[énték ugyan a tevábbiak- brn is vállalások, eredmények is szülét;rcik ezek nyomán, azonban a feikése-désnél a fi ^a’ck körében ■csökkenés állt be, neun volt politi- kaá fa Világosító munka. A hiba elsősorban a DISZ ve­zetőségi fagok munkámban ■loc e befő, akik nem igyekez­tek a taggyuleselreit és más egyéb ét1 e’e-’leteket elég színvonalassá tenni, a fiatalok ‘érdeklődését a munka- -rerseny jelentőségére még jobban felkelteni. A városi DISZ bizottság me­gyésük legnagyobb üzemének DISZ •ziervezelére különösen az első időidben gondot fordított- A DISZ titkán i, Kasza elvtársnőt behív­ták a DISZ bizottságra és ott megmagyarázták neki a legfonto •abb teendőket- Rámutattak ebé­be arr , hogy melyek a legfőbb akadályok, amelyek gátovák az «egészséges szervezet1 életei^. Kül­dött ki a DISZ városi bizottság aktívákat, akik segítették a szer­vezést­Ma a Textilműveknél 12 0 SZ-aiapszervezet van, de amikor még csia'k 5 —6 szerve­zet vcít, kezdett alábbhagyj a DISZ bizottság segítsége, előfor­dult például o yan eset, hogy meg­szerveztek három alakuló gyűlést, amelyre a DISZ bizottság küldi« volna az előadókat, de azok vala­milyen oknál fogva nem jöttek ki. Ez a fiatalokban bizonytalanságot keltett, a 'későbbiekben azután már mcbezen le hét ebi összehozni őket, a kartoló fiataloknál azóta sem tudták meg) lakífani a szervezetet­A városi DISZ bizottságnak az eddigieknél még több segítséget kell adn a Textiíműve'k DISZ szervezetének, olyanformám, hogy az ellenőrzésen keresztül nyújtsa­nak nagyobb segítséget. fiz üzem pártszervezete is támogassa jobban a DISZ munkáját, számo'tassák be őket rendszeres időközönként. Az üzemi pártszer­vezetnek legerősebb támasza kell hogy legyen a DISZ s'zervezef $s a kö’csönös segíi te sen keresztül ezt el is tudják érni. Amiót a Politikai Bi zetfsag batárózatoit hozott arról, hogv a fiata’ok 24 'é<vi*s lehető ég a DISZ- ben dolgozzanak — általában országszerte erősöd­lek DTSZ szervezeteink, fiatal­jaink m'ndjobb n rájönnek ar­ra« bogy mielőtt a taÉÍel°lt­felvéíelüket kérik, előbb jó termelési eredményekkel s 0 DISZ ben végzett huzamosabb jó munkával kell kiérdemelni a párt sorsiba való felvételt- A Textilművek DISZ szervezeté­nek is az ír íehdaija, hogy olyan fiatalokat neveljen a párt számára, akik megállják a helyüket minden ír ontom. A legfontosabb feladatok egyi­ke, hogy a DISZ segítse tovább a munkaversenyt. segítse elő, hogy minden DISZ tag olyan eredményt érjen el i:i terme­lésben, m nt Csucsi Rozália, aki Í45, Werner Regina 147, Laczó Margit, aki 156 százalékot élj;, el. A DISZ szervezet vezetősége a legközelebbi taggyűlésen ,a má:us 1-i verseny során a 10 legjobb eredményit -elért fonónőnek jutal­mul brossurát fog kiadni Ani leva, Sztáüin-díjas sztahanovista fonónó munkamódszeréről, hogy elősegít­sék vele az üzemiben is a sztaha­novisták kinevelését. A Kaposvári Textílművek DISZ f afßl’ai is örömmel fo- g dfák a minisztertanács hatá­rozatát a lém- és hulladék­gyűjtésről. A DISZ vezetőcége harcba szólí­tott most minden Halált a fém- gyüjtö hónap sikeréért. Az üzem­ben a dolgozók már eddig is -szép eredményt értek el ebben a mun­kában és eiz nem ufo'só sorban a DISZ fogok jó mrká:árak a gyű" mölcse. Ezt a lendü telet fokozzák most méig jobban, erősítsék szer­vezetüket s vele együtt segítsék egész népgazdaságunkat. Mezőgazdasági termények tűzvédelme Évente sokszázezer forint kárt okoz az elpazarolt víz Általában városi és községi vi­szonyában a learatot' mezőgazda- sági torménve.ket a lakóházaknál — a ha]v kiesiuvsére miatt — nem lehet az el'ő rásrak megfelelően tá­rolni, ott csér,élni, ugyan S az elő­ír' tüz‘ávolságo! —. mely a legkö­zelebbi lakóháztól vagy mezőgazda­sági épükétől 2000 keresztnél ki­sebb mennyiségben legalább 50 mé ter. a szomszéd asztalától, kazlától boglyáiá'ó], ma.jtájá ól stb legalább 15 méter, utcától 10 mé'er, szom­szédos kerítéstől legalább 5 méter, — cs^k nagyon kevés dolgozó tudja he'artani <je a szálas mezőgazda- sám ‘erménvrek lakóháznál való el­helyezése fokozo'.tabb tűzveszélyt is rejt macában, miután számtalan okból k fotyókg keletkezhet űz s gv nemcsak egész évi kenyerünk, munkánk megv veszendőbe, de ve­szélyeztetve van otthonunk is a [őz­től. Mindezeket úgy tudjuk me.g- szün'ítni, illetőleg biz’osítani ter­ményünket és otthonunkat az eset­leges tűz martalékától, ha mező- gazdasági terményeinkéi a város, község, külterületén, közös szérűn helyezzük el. A terményeknek közös spéciin va­ló elhelyezése és ‘ott cséplése rend- k'vfil előnvös minden dolgozóra nézve, ugyanis a szérű állandó éj­jel-nappal' őrzése kizárja annak le­hetőségé", hogy azt valaki akár bű­nös szándékkal, vagy gonda lanság­ból meggyujtsa. • A szérűn belül a terményeknek ■előírás Szerinti tá­rolása, az o't elhelyezett tűzöl ófel­szerelések és egy esetleges tűz elol­tására elegendő vízmennyiség táro­lása ugyancsak fokozott biz’onsá- got jelent dolgozó parasztságunk számára, de nem áll fenn annak a, lehetősége sem. hogy a község belterületéin keletkezet |űz‘ől az egész község évi termése megy ve­szendőbe, utcasorok és a község ég le. Ezért már most szükség van a vá­ros és község: kben a közös szérű helyének kijelölésére és meghn'á- rozni azt. hogy kik fogják egy szé­rűn elhelyezni terményeiket, vala­mint megszervezni a szérű megelőző tűzvédelmét. Mesterséges „anyarazs“-termelés a kadarkán Szabadság tsz-ben Ha gabcnnaéríis idején rozs«. áblák tmtellcift sétálunk el, Láthatjuk, lw>ry egyik-másik rozski ' ászban egy-egy szem helyén valami ibo- lyésfekefe, görbült, a rozsszemnél jóval nagyobb „varjúköröm" nyú Kk ki Ez nem más, mint az ,-anya- xozs", mely kóros képződmény, a kórokozó gomba fonailzatána'k tö­mött álom anyák ól keletkezeti,. Ez <i kóros képződmény elérhet 5 -—8 mm vastagság mellett 3 cm hosszúságot is. Szaporodás^ úgy törfémik, hogy nyáron a földre hu'J és áftelelés »Ián fejlődik ‘to­vább. A lehullott anyarozsból ta­vasszal rövid nyelec kéken ró- asagzínű bunkós képletek ke­letkeznek, amelyeknek az a iel data, hogy spórákat ter­meljenek. A bunkós képződményeik felsza- kadát'a után ezek a spórák, a lég­áramlás útján rákerülnek az egész •é'ges rozw virágra és azt megfer­tőzik. Az ilyen fertőzött virág he­lyén keletkezik az érés folyamán *z előbb említett varjúköröm. Az cmy rozs jelentősége kevésbbé az, hogy a termés memmyis'élgét csökkenfi, mint r.lkább, hogy már 0.1 százalékos fér fő zés eisefén az élelmiszereket és takarmányokat megmérgezi. Ez azoktól a különböző alkaloi­dáktól származik, (pl. ergofoxin, ergo, mim, ergofamin sfb.) melyek egyrésze gyógyhatású. Ezen alka- 'oidáknak o hafása az anyaméhre összehúzó A fí rfezött takarmány elve­télést, nyálfolyást, merevgör­csöt, vakságai stb. idéz elő. Az anyarozsból igém fon fos gyógyszert állítanak elő. Évekkel1 ezelőtt kü'öldről kellett drága nénzen beszerezni, ma azonban fertőzését mesterségesen idézik elő. Hlyen mieatenséges | myarozs- terme'ést Iá,hatunk a kadarkút' Szabadság termelőszövetkezetné! is, ahol 15 ikaf. holdon termelnek anyarozsot- Az elmúlt napokban történt meg ennek a 15 kh roz*­A vízzel általában nem Szok unk takarékoskodni. Olyan ‘természeti kincsnek tartjuk, amely bőven áll rendelkezésünkre, tehát nyugodtan pazarolhatjuk. Ugyan is ki üfköz'!k meg azon, hogy nváion a söröspalacko! a víz­csap alá állítjuk és órákig fo'ynt- juik rá a vizet, hogy a sör hideg mard ion- Pedig a~ tyv e'fogyás: tolt víz többe kerül, mint maga a •s'ör. A víz nem o'csó niula siág. Bonyo­lult és költséges folyatna,fokon megy át, a mg a fogyj szí óhoz jut. A v'z művek a víz szivaitt\úzásához, tiszt'- tásáiboz éls ahhoz, hogv a vizet el­jutassák a fogyasztóhoz, nagyon S'ok villamos energiát használnak fel. Az e'ekU'omois energci előállí­tásához szén kell. Minél nagiyobb a víztermelés, amiéi több szénre van sziikféq. Már pedig gvors ütemben fejlőd® iparunknak mindinkább na­gyobb mennyiségű szénre van szük­sége. a takarékosság a vízzel tehát egyben takarékossá,got jelein! a szén­nel is. Nemcsak a magánháztartásokban, az ipari üzemek jó részében is gon­datlanul bánnak a vízzel. A csőhá­lózatot mcm m'ndeniiitt |árt ják a kel­lő rendben. Így számos ess bon elő­fordul csőtörés, Egy-egy csőtörés sokszáz köbméter víz elfőJyúwát je­lenti, többezer forintos kárt oko?- Súlyos kárral jár azonban az is, ha a csövek nincsenek rendben és a víz szivárog. Van-e jelentősége annak, hogy egy viicsap folyik? Erre a kérdésre a számok bizo­nyító erejével felelünk. Egy alig csepegő v'/.csapon át, — aim.i kü­lönben a legkevésbbé s-eni zavarja a lakó , — havonta 21 köbméter víz folyik el. Értéke 25 forin', egy év­ben 300 forint. Ha a vízcsap nem csepeg, InnCm folyik, ;f kár mén nagyobb. Ha arra gondolnak, hogr a leg'öbb kaposvári lakóházba» nem egv, hun-:ni számos csepegő víz­csap van, könnyen kiiszámüha-tjuk, m,.mnyi v'z nre.'.’y veszendőbe és ez milyen kárt jeleni uó’X-Dzdaságunk iMk. Ebből a pénzből hány 1 ako­li ázat jöhetne például Kaposvár,olt is felépííeni. Gyakori e-set. hegy a lakás \VC- jéb:n szivárog a víz. így 44 köb­méter víz folyik el havonta, de hi­ti víz ilt erősen folyik, Cz havonta. 3í6 köbmétert tesz ki. Ez a víz- veszteség pénzben kifejezve 400 fo­rint. Nem az a célja a vízzel való ta­karékosságnak h.ocy meggátoljuk vízfogyasztásunk emelkedését. Erről egyilIáján nincs szó. csak arról, hogy a Itaszcnfalan, felesleges vupccsékolást akadályozzuk meg. Vízfogyasztásunk é'vről-évre. na­gyobb lesz. Városunk rohamos fej­lődése mind nagyobb igényeket iá­in a szít a Vízmű Vállnla'tlal szicmiben. ötéves terv során kibővítjh'ik a víz- vozé élei hálóa-fot, a város felsó részén, s 'gyekszűnik a végvezetéko- ket megszüntetni. 4? egészséges ivó­víz ellátásba bekapcsoljak rcZ eddig elhanyagolt lakónegyedeket is. Jó felvilágosííó munkával, az el­lenőrzés helyes megszen-ez ésével eredményesen jehet küzdeni a víz- pazarhís ellen. Fon jós, hogy a lakos­ság a dolgozók megértsék a vízzel való takarékosság jelentőségét és a takarékossági mozgalmadé területen is terjesszék ki. Ennek jömegmoi- galommá kel] válni. A víz pénzl • Kovács Lajos Vízmű Vállalat ig. Május 15-re IS mázsa öntött és hovfícsolt ócskavasat adunk be nak ia mesterséges fertőzése. Ek­kor left először alkalmazva a gya­korlatban a traktcros fertőző gép, melyet magyar mérnök (tervezés« f-úapján készítettek el. A gép naponta 10 kh-on tudja elvégezni a fertőzést, a 400 négyszögöles kézi fert őző gépekkel szemben. Munkája 10— 15 százalékkal eredmény‘osebb a kézi gépekhez viszonyítva. Az anyarozstermelés igen jó erdményt hoz a termelőire nézve, mart gyakran 30—50 kg-ot is meg­teremhet 1 kh-on Ha az any rozs árát figyelembe vesszük, ami kg- ként 105 forint, láthatjuk, ked­vező voltát. A kadarkúti termelőszövetkezet látva az anya-rozs termelésének úgy nemzetgazdasági, mint gyó­gyászati jelentőségét, örömmé’1 és eikesedéssel végzi a tl€rme-'éssel áró munkákat, merif ezálta.1 nép­gazdaságunknak, mát saját magá nak javát szolgálja. Mi, a szabadi ,Béke‘‘ itermelőszö- vCIkezet iegfai olvastuk, ho,ry pár­tunk, kormányunk fémgyüj ő hóna­pot rendez. Cnopor!értekezletein be­szélgettünk róla. Beszélgettünk ar­ról, hogy mi hogyan járulhatnánk hozzá a fém,gyűjtő hónap sikeréhez, így jö't azután az az egészséges gondolat, hogy mozgósítjuk a CS()- portot a fémgyüitésre. Megvitattuk: ha mi becsületesen összeszedjük gazdasági udvarunk területén a hulladék réme , akkor •saját marunkon fogunk segíteni. Sok vasdjrab és Vsznavéhetetlen régi talajművelő eszköz rozsdáso­dik már évf'k óta az tid'nron. Ha mi mindezeket összeszedjük és el­küldjük a munkásosztálynak a gvá rákba, üzemekbe hogy az ócskava­sat újból felön ve új gépeket, ásót, kapát adton nekünk vissza, akkor meggyorsítjuk nemcsak iparunk fej­lődését, hanem g mezőgazdaság szo­cialista á szervezését is. így hama­rabb jutunk olyan gépekhez, m°ly a termelőszövetkezetben legmegfe­lelőbb. Éppen ezért ezuiton hívjuk fel * megye összes tennelöszöve'kezeiét, hogv csatlakozzanak hozzánk és ad* janak be mjnél több ócskavasat és hulladék fémet. (Mi. a jácási, illetve nrc'yei ver­senyben elsők akarunk lenni, ezért megfogadtuk, hogy május tő-re le­adunk 13 mázsa öntött és kovácsolt vashulladékot. Ezen kívül máius 15 és 20-n k«V zöö a gazdasági udvar terü'etét át­nézzük és minden hulladék vasda­rabtól, fémdarabok éi mog'iszll jnk portánkat és a hulladékot leadjuk; Mozgásaink a csoport ta"ságátj főlesz az ifiúságo', akik lelkesen vállábák, hegy megszervezik úgy, hogy még az asszonyok is kiveszik részüket a fémgyűjtésben. Fémgyűjtéssel js harcoljunk a békéért! Előre az ötéves terv sikeres no­vaié siiásácrtt. Kiss Ernőné tszcs, elnök. Knédlik Gyula pár Ilit kár: „Úgy fogunk visszagondolni Kaposvárra, minf ahol életünk legszebb május 1-et töltöttük' A nap is úgy tűz. a virágok is úgy nyitnak, mint máskor tavasz- szal. Mégis az idei múlás 1 szebb mint amit eddig megértem. Az or­szág minden mse érő' jöttünk Kaposvárra tanulni, hogy majd a dolgo­zók gyermekeit bölcsődékben neveljük és ápoljuk. Közösségben élünk, örömmel taraiunk, mert tudásunkkal a nép államát segítjük. Nagy örömmel váriak a május e’sejét. Kul'úrcsoportnak szorgal­masan készült a honvéd híradós c'vtánsakkal együtt a nagy napra. A felvonuláson is közösen vettünk részi. Délután vidáman szórakoztunk Szarkaváron. Zsúfolt autókkal szál­lították k• a dolgozókat és mi is boldogan gyönyörködtünk a szép so­mogyi dombokban. A réten kacagás, zene, tánc, rninde.nfe'é szabad éle­tünk bo dog fiata'jai. Az alkonyaikor visszainduló aulóbusz a mi ka­cagásunktól is hangos volt. A városban aztán gyalog, zeneszó mellett még több helyen leál'tunk táncolni. A pártisko'a előtt az efxársok sze­retettel üdvözöltek bennünket és meghívtak, töltsük velük az ünnepai- ga!. Felejthetetlen es<t volt. Aztán búcsúi vettünk n honvéd elvtársaktól, m’vel munkánk elszó­lított bennünket és nem tár hattunk fenn közös kixlúrc&oporlot Delük. Ezúton kívánunk köszönetét mondani segítségükért. Mindig meleg, test­véri sziei^etettel gondolunk rájuk kikké1 közös célunk érdekében ered­ményesen dolgoztunk együtt. Külön megköszönjük a pártis<kola vezető­ségének, hogy lehetővé telte s-ámnnkra ezt a szép estet. Úgy fogunk visszagondolni Kaposvárra, mint ahol életünk legszebb május elsejét Állami Ápolónőképző hallgatái.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents