Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-24 / 95. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 ÁPRILIS 24. SOMOGYI NÉPLAP s Javítsa meg munkáját Visnye községben a pártszervezet és a tanács, mutassanak példát a kommunisták Visnye község dolgozó paraszt­ságának a begyűjtési terv teljesí­tése -éppúgy kötelessége, mint me­gyénk minden dolgozó parasztjá­nak. Tojásból eleget' is tettek ál­lamunkkal szembeni kötelezettsé­güknek. Tervük első negyedévben 24.933 darab volt. Beszállítottak 26.734 et, tejből a havi beüteme- zést túlteljesítették. Januári ter­vük 6287 liter volt, leszállítottak 8248 litert- Februári tervüket 1060 literrel, márciusi előírásukat 1431 literrel túlteljesítették. A baromíi'beadási kötelezettség teljesítésében 1 mázsa és néhány kilcsval lemaradtak. Nagyobb a lemaradás a vágómarhabeadási kötelezettség tejesítésében, mely­ből az első negyedévben csak 80 százalékot teljesítettek. Sokkal sú­lyosabb a lemaradás a hízottser- tésbegyüjtésnél, amelyet még 50 százalékra sem teljesítettek az első negyedben. Hogy a hízottser tés begyűjtése Visnye községben ilyen vontatott, abból adódik, hogy a tanács sem ismeri a saját területét Nincs pontos nyilvántartás. A íöldműv.esszővetkezet és a tejhe- gyíijtő által átadott átvételi al-- ismervények között még a múlt év novemberi lapok is megtalál­hatók. A kiadott vágási engedé­lyek száma is aránytalanul sok. Nem dolgozik a pártszervezet sem. Koilái'ovics Imre és Koüáro- vies József elv társak jói teljesítő gazdák. A népnevelő ilankából azonban nem veszik ki a részüket. A népnevelő munka helyett mu­zsikálni járnik, ami igen helytelen. A fa’usi pártszervezet és a köz­ségben lévő termelőcsoport üze­mi pártszervezete nem dolgozik együtt Nem harcolnak a hízott- Siertésb e gyűlj t-édb en rnu t atkozó nagyfokú hiányosság íelszámo ásá ér.;, Kiss Ferenc és felesége, akik szintén tagjai- pártunknak, mint tanítók dolgoznak a községben —1 nem járnak el a párttaggyűlésre. Kivonják magukat a népnevelő munkából. A DISZ szervezetet is akadályozzák ,mu nk á j áh a n. A népnevelő munka hiányossá­gának és, a pártszervezet rossz munkájának tudható be, hogy a tanács tagjai sem veszik ki részü­ket a nevelő munkából. Népszerűtlen' feladatnak tekintik a hízottsertés begyűjtést. Nem járnak el rendszeresen a ta­nács-ülésre, de népnevelőbe sem Pozsgai Jánosné, Rézsó Magdolna, Biró János és a többi tanácstagok sem. Takács István pedig a ta­nácsüléseken állandóan azt sírja, hogy nem lehet teljesíteni. Takács István a felszabadulás után kapott földet, lovat, gazda­sági felszerelést, emberi jogokat, szabad életet- Takács István visz- szaél ezzel és a törvény ellen agi­tál —■ melyet p dolgozók jobbléte, felemelkedése céljából hozott pár­tunk és átírnunk. — Takács Ist­ván ma. is a ládákhoz jár dolgozni, annak a hangját fújja. Biztatásuk­ra igyekszik niegméf- iyezni dolgo­zó társainak gondolkodását, ami megmutatkozik a község hízott­sertés tervének teljesítésében is. A pártszervezet nem veszt ezt ész­re és nem lép fel keményen az ilyen megnyilvánulással szemben. A községben számos olyan spe­kuláns paraszt akad, mint Domo­kos József, Pál János, Gelencsér János, Pókos Ferenc, Bódis Jó­zsef, akik a beadási tervüket ál­talánosan eddig 20 százalék alatt teljesítették. A terv teljesítésének hátráltatói a feketevágók, akik minden módot és alkalmat igyekszenek felhasználni. Igyek­szenek szabotálni kormányzatunk határozatait és a közellátásiban zavart kelteni. Nemrégen lep’ez- ték le Farkas Istvánt', Skerlecz Annát és idős Fodor Józsefet, akik hízójukat — ahelyett, hogy köte­lezettségüknek eleget tettek vol­na — engedély nélkül vágták le. Elnyerték méltó büntetésüket. Ezek a példák bizonyítják, hogy Visnye községben az ellenség hangja érvényesül és nem a párt­szervezet munkája. A lemaradás­hoz hozzájárul az is, hogy a gyen­ge pártszervezet nem fordít gon­dot a pártépítésre. Nem vonják be a népnevelő munkába Farkas András, Sándor Lászlóné, Kalofh Mihály élenjáró dolgozó paraszto­kat, akik egészévi kötelezettségü­ket teljesítették. Vagy Szabó Im­rét, özv. ifj. Bódis Józsefnét, Ist- vánfi JánosN akik félévre eleget tettek államunkkal szembeni kö­telezettségüknek. A pártszervezet és a községi ta­nács sürgősen javítson munkáján, hogy a negyedév lemaradását be­hozhassák. Fokozott harcot' foly­tassanak az ellenség megnyilvánu­lásai ellen. Tartsák be a rendelet­éi en eicáPtaka.t és másokkal is t.irtassák be. Munkájukban min- l dánkor tartsák szem előtt pár­tunk és kormányzatunk határoza­tait és harcoljanak sokkal komo­lyabban a féi'íi.'i terv teljesítésé­ért. AZ ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓ PARASZTOK JÓ BEADÁSSAL ÜNNEPELNEK Heresznye községben Sótcnyi Mihály dolgozó paraszt vállalta, hogy május 1-re egészévi tojás, baromfibeadási tervét 100 százalékra teljesíti. Egyben a köz­ség dolgozó parasztságát kihívja versenyre, hogy minél többen tel­jesítsék beadásukat. Barcs községben Veszner Mihály, Otártics György és Milicsi István május 1 tisztele­tére az 1952. évi hízottser tésibe- adási tervüket 100 százalékra* tel­jesítették. Ezzel példát mutattak a község többi dolgozója előtt. rr Ortiloson Horváth István 2 holdas dolgozó paraszt egészévi tojásbeadási kö­telezettségét 67 százalékra, ba- remfibeadását pedig 100 százalék ra teljesítette. Navrasics Antal 10 holdas dolgozó szintén szép ered­ményeket ért el a május 1-i telje­sítésben, tojás 'é.s baromfi egészévi beadási kötelezettségét 80, illetve 73 ©zúzalékra' teljesítette. Ver- senyfeJajánlásukat 100 százalékra teljesítették: Patróczi János és Molnár József 5 holdas dolgozó parasztok. Pogányszentpéteren a begyűjtési versenymozgalom ki szélesítése érdekében a község dolgozó parasztsága lelkes felaján­lásokat tett- A versenyben élenjár Kálmán Ferenc 3 holdas dolgozó paraszt, aki eddig már 'egészévi tojás és baromfibeadásí kötele­zettségének 100 százalékig eleget ■tett. Bélaváron élenjár a tojás és baromfibegyüj- t'ésben Varga János, 'aki te'rvét tojásból 420 százalékra, baromfi­ból pedig 370 százalékra teljesí­tette, élőá'latheadási kötelezett­ségének is 100 százalékra eleget ■tett. Erősödött, fejlődött a somodorí „Alkotmány66 tszcs A somodon III-as típusú Alkot­mány termelőszövetkezeti csoport Rákosi e’vtárs 60. születésnapjára indított tszcs fejlesztés során ko­moly mértékben megerősödött. Amíg február elején a csoportban cs.k 14 munkaerő dolgozott, — és ;| csoport sok problémával küz­dött, főleg a munkaerő terén — eddig ma már 79 munkaerő dolgozik a somodorí tszcs- ben, olyan dolgozók, akik a tszcs eredményei nyomán fel­ismerték a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeit. Az új belépők mind újonnan fö'dhözju Itatott dolgozó parasz­tok, akik hallgattak a párt sza­vára, mert megértették, hogy az minden esetben dolgozó paraszt­ságunk érdekeit is szolgálja- Április 20-án az Alkotmány ter­melőszövetkezeti csoport gyűlést tartott, amelyen megbeszélték a tavaszi vetési munkák meggyorsí­tását, a begyűjtési tervek, a hí- lottsei; éstbeadás biztosítását és május 1-nek megünneplését-. A csoportgyűlés határozatot ho­zott arra, hogy / a vetési munkákat április 25 re befejezik, a cukorrépa sarabo- lását, a búza, árpa, zab gyom­talanítását elvégzik, a saját erejükből, saját építebrigád- jukkal április 25-ig befejezik a baromfiól felépítését, A somodorí tszcs dolgozói segít­séget nyújtanak a somogyaszalóí termelőszövetkezetnek úgy, hogy két napon keresztül teljes fogat- erejükkel segítenek a vetési mun­kák meggyorsításában, A csoport tagjai megfogadták, hogy a tojásbeadási terv biztosítá­sa érdekében, családonként egy darab tyúkot adnak lie a-háztáji gazdaságból. A hízottsertésbeadás érdekében pedig megfogadták, hogy június végére félévi hízottser- tésbeadásukat 120 százalfEban tel jesíteni fogják, ennek érdekében már kilenc sertés hízik, amelyek­nek átlagos súlyuk 80--90 kilo­gramm. A csoport tagjainak lelkesedése állandóan növekszik, hogy a május 1-í felajánlásaikat a munkásosztály harcos 'seregszemléjének ünnepére túl is teljesítsék. Lelkes vállalásokat tettek a Somogy- tarnócai állami gazdaság dolgozói A s'omcigytarnócai állami gazda­ságban nagy felajánlást tettek a gépcsoport és a bognárműhely dol­gozói. A tavaszi munkálatok so­rán alkalmizott szovjet módszere­ket átadják munkatársaiknak azok a traktoristák, akik már eddig is szép eredményi értek el e mód­szerek a lkaim a zásával. A bognárműhely dolgozói vál­lalták május 1-re napi munkájuk mellett egy da­rab új komplett kocsi aljának kerekekkel! vrJó elkészítését. A kovácsműhely dolgozói a Gaz_ da-mozgilom kiszélesítését vállal­ták, továbbá a bognárműhely dol­gozóival együtt 8 darab saraboló- ekének gépi vontatásra, való át­alakítását május 1-r.e. A gépműhely dolgozói május 1­re egy darab cséplőgépet alakíta­nak át kétetetős, Bredjuk-féie csépiéire, Vállalják, hogy újításokat vezet­nek be az összekapcsolt gépek használásánál. Fűkaszáló gépeket kapcsolnak egybe. A javítási mun­kákat továbbra is a leglelkíísme- retesebben végzik, hogy úgy, ahogy a tavaszi munkáknál, a többi munkáknál se legyen gép­hiba miatt kiesés a termelésben. A dolgozók eredményeikkel kí­vánják meggyorsítani szocialista fejlődésünket és ezzel úgy a ma­guk, mint családjuk életszínvona­lának felemelését. Minden elért eredménnyel egy újabb ökölcsapást mérnek a hábo­rús uszító imperialistákra, az°kra a vérengző sa.skeselyűkrie, akik látják eredményeinket és tehetet­lenségükben baktériummal akar­ják elpusztítani a világ békeszere- ;ö embereinek millióit. EGY PROPAGANDISTA MÓDSZERE Propaganda munka a barcsi területi pártszervezet középfokú politikai iskoláján Mint propagandista a barcsi te­rületi pártszervezet középfokú po­litikai iskolája első foglalkozása kezdeténél Kalinin elvtárs szavai val indítottam útba a hallgató­kat: „A marxista-leninista elméiét nem valami krédó, nem dog­mák gyűjteménye, hanem a cselekvés vezérfonala. Ha marxizmus-lenínizmus elsajátí­tásáról va» szó, azt szokták mondani, hogy elmélyedést, különös elmélyedést követelő munka. De nem a betű a fon­tos a marxízmus-lenínízmus- ban, hanem az, ami benne van, a lényeg — a forradalmi szel­lem." Különös tekintettel arrA hogy községünk a Titó-banda szomszéd­ságában van, úgy az anyag leadá­sakor, mint .a szemináriumi meg­tárgyalásakor a főhangsúlyt a tar­talomra helyeztem. Ez nagy fel­adatot jelentett, mert a1 hallgatók íogalkozásbeli .(agozódása külön­böző: ipari munkástól a pedagógu­sig, dolgozó paraszttól a háztar­tásbeliig, kisipari szövetkezeti tag­tól az egyéb alkalmazottig minden fog’alkozásbeíi dolgozót kell a cél szerinti forradalmi szellemre ne­velni. Iskola vezet esi módszeremnél alapvető cél az volt: nem pusztán a szövegismeretre mentem rá, mert így a hallgató csak könyvsze- rűen ismeri meg ia marxizmust-le- nínizmust, a kiadott anyagot, ha­nem minden foglalkozás alkalmával úgy irányítottam az -ikérdése. két, hogy kinek milyen vitája volt a politikai vagy magán­életében a tanult anyaggal kapcsolatban. Az ilyen alkérdések felszínre ho zatalával elértem, hogy a hallga­tók — tudva, hogy számon ' lesz tőlük kérve — elbeszélgettek a tanult anyag szellemében a mun­kahelyükön a politikai iskolát nem hallgató párttag, vagy pártonkí- vüií dolgozókkal, meghallgatták azok véleményét- Abból leszűrték a tanulságot, de ki is javították az elvi .tévedéseket. E módszer fo­kozatos alkalmazásával elértem, hogy ,a hallgatók az anyag minden kérdéséhez teljes számban hozzá szóltak, véleményüket, mely már nemcsak a, saját, hanem a politi­kai iskolán kívülállók véleménye is Volt — elmondták. A harcos szellem sokfélekép nyilvánult meg az eddigiek során Általában a kulákság, a tifóis- ták, a klerikális rekacióval szem­beni gyűlöletüket elmondották. Különösen megnyilvánult ez akkor, amikor a klerikális reakció elleni harc című anyagot tárgyaltuk. A hallgatók elmondták, hogy a val­lásos hívők által a templomi per­selybe adott pénzből a Vatikán­nak is kell átadni bizonyos meny- nyiségű pénzt, mely összegei a pápa qz eddig bebizonyított adatok szerint a magyarországi leleplezett összeesküvők anyagí segélye­zésére fordította. Az ilyen és sok más hasonló pro­blémák mind harcos szellemiben jöttek ki a szemináriumokon,. A jegyzetek készítésénél a hall­gatók irányában személyesen igye­keztem példáj mutatni. Nyáron résztveftem az előadók kiképzésé­re indított iskolán. Az előadásra vonatkozó jegyzeteimet az ott ta­nult anyag felhasználásával ké­szítettem el. Minden politikai is­kola kezdete előtt jegyzetemet a hallgatók rendelkezésére bocsá­tottam, így akaratlanul is elsajá­títják a helyes jegyzetelés külső és tartalmi formáját. Ettől füg­getlenül, minden új anyag létárgya­lása előtt annak lejegyzetelésérő 1, .valamint a vonatkozó irodalomról útmutatást adok és az előírt iro­dalmat a hal'gatók számára rövi­den ismertetem és megszerzésüket — akiknél nincs az meg — előse­gítem. Vitákra,. illetve a szemináriumi problémákra visszatérve további­akban még agt a módszert is kö­vettem, hogy ne az úgynevezett „műviía“ legyen. Sok hallgatónak gyengéje, hogy túlzott aktivitásával min­den kérdésnél először, ,a töb­bi hallgató előtt szól hozzá és a többi hallgatóhoz viszonyí­tott sokszor átlagon felüli szöveg- ismerettel az első hozzászólásával „kimeríti" a. kérdést. Ez egyes po­litikailag még nem eléggé képzett hallgatókban passzivitást váltott ki, miért ismétlésekbe ne,m akar­nék bocsátkozni, viszont az anyag sokrétűségét még nem is­merik. Az ilyen jelenségeket is megszüntettem úgy, hogy a fűkérdést előbb felosztottam alkérdésekre, melyek könnyen érthetők. Ez az egyszerűségénél fogva túl könnyűnek látszott a politikailag képzett hallgatók előtt, így nem szóltak hozzá először. Viszont a kevésbbié képzett hallgatók a könnyűnek látszó kérdésekhez hozzászólva, féllelem nékül kifej­tették a véleményüket. Amikor a könnyűnek fogalmazott alk'érdése- ket megbeszéltük, persze nem el­szigetelve, fe tettem a főkérdést, amelyhez már hozzászóltak a P°‘ litikailag képzettebb hallgatók is. Az ilyen módszer alkalmazásával elértem, hogy valamelv anyag egyes kérdéseihez mindegyik hall­gató hozzászólt. Ez a módszer az olyan politikai iskolán, ahol a hallgatók aktivitása, a politikai lapképzettségük nem egyforma színvonala miatt különböző — gyakorlati értékelésem szerint be- vál A propagandistáknak csak azt a 'légkört kell megteremteni az előbbi módszer alkalmazásával, hogy mindenki mondja meg a ma­ga őszinte véleményét a felvetett kérdésről, hogy senki se féljen ki­mondani azt, amit gondol. Ezzel a módszerrel elértem azt, hogy a halig itók közöst elm életi képzettség terén már nincs olyan nagy különbség, legyen az pedagógus, vagy más mun­kaköri! dolgozó. Fontos körülménynek vettem, mely a fegyelemnek egyik fontos követelménye, hogy a propagandista a politikai iskolát pontos időben kezdje el és végezze be. Dolgozók a termelésben a terv­szerűséghez kell, hogy hozzászok­janak, így a politikai iskolán is lássanak következetességet a pontosságban, mert ez kihat mun­kájuk elvégzésére is. Pontatlan kezdetű és végű politikai iskolán a hallgatók kedve elmegy és a le­morzsolódás is nagyobb. Kétszer egymásután a politikai iskolát fe­te. létszámmal (másik féle késett) pontos időiben 'elkezdtem és vé­geztem, elmondtam, hogy mit veszítettek a. későn jövők. Kar mdaszori a már a későnjövé- sek megszűntek, illetve a hall­gatók minden esetben bejelen­tették, hogy mikor tudnak jönni, ha későbbi időig ki­nyúló munkájuk volt. Persze itt is fontos a személyes példa. Magam politikai iskoláról még egyetlen esetben sem késtem el. Pár perccel előbb mindig ott voltam és megteremtettem azo­kat a feltételeket, melyek a mun­ka zavartalan levezetésére a hall­gatók és az előadás szempontjá­ból szükségesek. A helyi pártszervezei a politi­kai iskola eredményének lula.do- nítja, hogy a politikai iskola hall­gatói /munkahelyükön március 9- re, április 4-re munkaiéiajánláso- kát t®ttek. PL: a kisipari termelőszövetkezet­ben a két kommunista közép­fokú politikai iskola hallgató a termelés motorja, akik ma­gukkal ragadják, a többi dol­gozókat. Célom az volt a politikai iskola eddigi vezetésénél, de később is, hogy mint propagandist!' a kap­csolatot mind szorosabbra fűzni a pártszervezettel. Azon vagyok, hogy ne csa'k tanítsam a hallgató­kat, hanem tanuljak is tőlük. Márkus László középfokú pol. isk. vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents