Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1952 ÁPRILIS 28. A szabad össznémet választások megtartása lehetséges és rendkívül sürgős Az hét külpolitikai esemé­nyei isméi n béke'ábor napról-rao r» való erősödését bizonyítják. Négy hé'tel ezelőtt küldte el a szovjet kormány az USA, Ang! a és Franciaország kormányának a né­met békeszerződésre vonatkozó ter­vezetét A tervezet célja: biztosítani m német kérdés megoldásai, békát, demokratikus a1 agakon. az egyrte- mfs béke megszilárdításának érde­keivel és a német nép jogos nem- zei érdekeivel összhangban. A jegyzék világszerte hatalmas visszhangot keltet, d? különösen a német nép körében. Ezzel kapcso­latban a Német Demokratikus kor­mány m'nis7tertan?csa nyüa’koza- toi tett közzé, melyben leszö' ezi. hogy a szovjet kormány jegyzéké­nek megfelelően követeli — mivel •ldrkezslt az idő a döntésre — a Nemit Demokratikus Köztársaság kormánya mégegvszer világosan le­szögezi, hony a szabad össznémet választások megtartásút lehetséges­nek és rendkívül sürgősnek tartja. A nvüa kozatbnn felszólít a kor­mány minden hazafit, hogv egyesül­jenek a n:mzet megmentéséért és az ú j, békés szabad él< tér folyó'harc­ban. A Német Demokrat kus Köz­társaság kormányának nyilatkozata élénken fog'alkoz alja Nvugat-Né «netország békeszerető dolgozói!, akiknek szintén elegük van a’z ide­gen megszállók uralmából és a n,é- met egység mellett szavaznak. Anglia szamára egyetlen kivezető út >an a vúls-gból: a kimmunista párt útja A béketábor erősödését tükrözi az imperialista országok kommunista pár jainak erősödése is. A hé1 fo­lyamán zs j'-olt le az Angol Kommu­nista Párt XXLl. kongresszusa. Háry Pollit elvtárs, a párt főtitkára beszámolójában foglalkozott a sű- j lyos angol gazdasási helyze tel. Ttá- ; mu'ato't a gazdasági nehézségek okaira, melyet az őrült amerikai fegyverkezési poétika Angliára való kényszert- ése okozott Anglia szá­mára egyetlen kivezető út van a vál­ságból. a Kommunista Párt útja. Első döntő lépésként meg kell teremteni a békét és csökkenteni kell a fegyverkezési kiadásokat. — mondotta Pollit elvtárs. A kon­gresszus ha ározatot hozott Ang’D az egyeticmea béke fenntartásának érdek ben önálló külpolit'ka foly­tatására, a szociáldemokrata ideo­lógia elleni harcra, amely a nvono- ipolkapitalizmus rothadt ideológiájá­nak terjesztője. 0 moszkvai gazdasági értekezlet fontos állomlsa a néoek közötti ítélés együitmíitodésrek A konferencia 'befejeződött. de ez zei nem szűnt meg a további étdek- lődés azok iránt a lehe'üségek i.rán‘> mely. t az értekezle feliárt. A tőkés országokból jelűdé'ö üzletemberek közgazdászok beszámolóiból tiszta képet alkothatunk arról, hogy a nemzetközi kereskedelemben fenn­álló korlátozások miiven károsan balnak ki ezen országon gazdaság' éleiére. A nemzetközi gazdasági kapcsola­tok fejlesztése szempont j ibál H- em.lkedő jelentőségű moszkvai gaz­dasági értekezlet nem a befejezése, hanem csak egyik fontos állomása annak a világszerte kibontakozó, egyre szélesedő rétegek átfogó tö­rekvésének, amely a népek közötti békés, alkotó együttműködési tűzte ki célul■ Az értekezlet eredményei súlyos csapást jeltíniiciien m.nd- azokta, ykik minden eszközzel meg akarják akadályozni a vi’ágkereg- kedelem egységes alakú‘-isii. D vPág do?fl07ói szeretettel fordu^ak Kim Ir §Ten elvtérs falé, 40. stü’etésnanián A béketábor az elmull hét folya­mán ünnepeire ívni Ir Szui ••ivtárs, a koreai hős nép szereo-tt vezéré nők 40. születésnap iái. Kim ’.r bzcn elv árs sziilctésnapia aik-i mohói a kor1 ni és kimn nép melled a világ békeszerető emberisége is srtr' iett l fordu't ezen a napon y hő < karc d nép. Kim Ir Szén elvtárs felé. Ko reá harca a béke’ábor harci. •Né­pünk történelmi kiddé őséi tel jos't. most — mondotta Kim Ír Sun elv- tá:s — amikor hazá ja függínsé­géért harcolva, vereséget mér az USA víze’é<e aiat’ állá ti) ország inK rvenciósaira ás az áiuló Li Szín Man klikkre. M'j az egész v! áj !•>• kéjéért, ann'k a harmad k világhá­borúnak az elhárításáéi*: harc-link, amelyet az imperialist\k készi'enek elő.“ 8 magvar kormérv erélyes hangú jegyzékben utasiioha vissza az éjibb ju ószláv provokációt Jelentős helyet foglal el a hét külp )Ii ikei eseményeiben a ma­gyar és jugondáv kormány jegy­zékváltása. A jugoszláv kormány képmutató módon igyekszik ismét fele’eveníreni — a már régen lezárt magyar területhez tartozó — Mura- sziget kérdését, másrészt képmutatót módon a magyar és jugoszláv határ kiigazítását veti fel, amely a Ti tó­ista. provokációk sorában a háborús | Pszihózis terjesztését célozzák. A Magyar Népköztársaság kormánya erélyesihangú jegyzékben utasítja vissza az újabb proo oikácjót. JUGOSZLÁVIA AMERIKAI IGÁBAN MOSZKVA. A moszkvai rádió hírmagyarázója mondja: Ti).ó, a belgrádi fasiszták bandp- vezére bismerte, hogy Jugosz.ávia külfö di ad°sságaí óriási összege két, egymilliárd dollárt lesznek ki Ez 300 milliárd dinárral egyen lő A súlyos külföldi adósság 20 ezer dinár terhet jelent minden egyes jugoszláv akós számára, függetlenül korától és nemétől. Jugoszlávia csupán kam t fe­jében évente 30 millió dollárt fisét azérj a kölcsünért, ame­lyet a Tit,ó-k!ikk a kapitalis­táktól kapott. A kapitalista monopóliumok a Tito fasiszták segítségével ki fosztják Jugoszlávia,. A jugosz.av gazdaságot tel:esen a árende'ték a külföldi tőkének. A külföldi tőké­sek az utóbbi évek során óriási jövedelemre tettek szert a jugo­szláv do gozók kizsákmányolása révén. A legtöbb kölcsönt az Egyesült Államokból k.pták a Tito fasiszták. Ennek fejében az amerikai imperialisták szabadon •garázdálkodhatnak Jugoszláviá­ban és az országot sz Egyesült Államok gyarmatává változtatják. A belgrádi banda bűnös poli­tikája óriási kárt okoz Jugo­szláviának. Ezt közvetve még az amerikai s jtó is beismeri. A New-York Herald Tribune meg­írta: Jugoszlávia az Egyesült Ál­lamoknak szál'ított nyersanyago­kon havonta 300 ezer — 400 ezer dollárt veszít Az USA és más imperk lista országok a réz tonná­jáért fele annyit fizetnek Jugosz á- viänpk, mint amennyibe az a vi­lágpiacon kerül. Az ólom tonná'át a világpiaci ár egynegyedéért vásárolják. Jugoszláviából annyi nyersanya* got számítanak külföldre, hogy a jugoszláv gyárak kénytelenek csökkenteni a termel®st. Kidrics, Tito ,,gazdasági szakértője" beis men.le, hogy a fokozott nyers- anyagexport következtében kép­telen biztosítani a jugosz áv gyá­raik nyersanyagszükségletét- A nytrsany-gexporf egyik oka annak, hogy a jugoszláv dolgozók tízezrei munka nélkül vannak és nagy hiány mutatkozik a legszüksé­gesebb cikkekben. Nézzük meg, hogvan használja fe. í- Tito—Rankovics klikk az amerikai „segélyt". Ez); főleg olyan célokra fordít:ák, ame yek háború előkészítésével kancsoia tosak. j A Jugoszláviának adott köl­csön főbb mint 90 százaléka íegyvervásárlás célját szolgál­ta­Az amerikai imperialisták ha Kat­lanul magas árakon szállí-i-:ák eze­ket a fegyvereket. A Jugoszlávia ba irányuló fegyverszállí, ás úja'f>”b profitforrást jelent az amerikai ha­lálkereskedők számára. Az amerik;i bankárok a kőcsö nők fe'ében nemcsak a jugoszláv dogozók verebekét, hanem vérét is követelik. Tito az imperialisták előtt ha'bókolva kijelentette: „Jugcszlávii a Nyugat oldalán fog harcolni még kkor is, ha olyan akcióról lesz szó, melyet Jugoszlávia határaitól több- ezer kilométernyire folytat­nak“. A belgrádi kormány szuronyok­ra támaszkodó éhséírendszert lé­tesít az országban. De Jugosz'ávia sz badságszerető népeit semmiféle terror nem tudja térdre kénysze­ríteni. A magyar kormány erélyes tiltakozása a jugoszláv légi provokációk ellen A külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma a kormány meg­bízásából április 19-én t^ak02® I jegyzéket juttatott el a budapesti jugoszláv követséghez, amelyben megállapííj , hogy noha a magyar kormány már ismételten tiltako­zott a jugoszláv légierők gépeinek magyarországi berepülései ellen, a jugoszláv kormány semmit sem tett a provokációk beszüntetésére, sőt eTenkezőleg a jugosz'áv be­repülések Magyarország légiteré- br az utóbbi időben még gyako­ribbá és rendszeresebbé váltak. A jegyzék részletesen ismerteti s tnáms 4-től április 9-ig jugoszláv katonai repülőgépek áljai etköve- I tett 18 provokációs berepü'ést. A magyar kormány jegyzéke le* I szögezi, hogy a rendszeres légi | provokációk azt bizonyítják, hogy i a jugosz'áv kormány a két ország közötti viszony minél nagyobb mértékben való kiélezésére tö­rekszik. A magyar kormány jegy­zékéin - legerélyesebben t*ltako- zlk a jugosz'áv kgfonai repülőgé pék által elkövetett határsértések ellen és követeli, hogy a jugoszláv kormány vizsgáltassa ki azok kö­rülményeit. o felelős személyeket példásan büntesse meg és tegyc meg a szükséges intézkedéseket, | hogy a mgosztáv légierő 3 magyar i határt tiszteletben tartsa. A Ma. | gyár Népküztársaság kormányá- ! nak jegyzéke végül figyelmezteti | a jugosz'áv kormányt arra, hogy a I felelősség a légi' provokációk min- | den k"vetkeznényéért egyedül és kízáról g a jugoszláv kormányt terheli. A SZOVJETUNIÓ A BÉKETÁBOR ÉLÉN írta: Bódis István, az öthetes pártiskola vezetője I A Nagv Ok'őfceri Szocialista For­radalommal lét re '-ötts a vjláa első szocialista állama, mely fennállása óta következe csen harcol a békéért. A győz'es forradalom első napián kiadták a béke dekrétumot, melv- lyel felhívással fordultak a háborút viselő nagyhatalmakhoz, hogy kös­senek f. gvversziineti szerződés', saiintessék meg a vérontást. De »mikor a 14 imperialista állam in- ! tSnenciós seregi- ivei rá ámadt szin- I én békét a jál-1, — 18—19-iben a be- ! tolakodóknak 14 ese ben. — de az imperialisták elutasítót Iák a béke ’ jobbot. A fa al szovjet állam meg­mutatta már akkor, hogy nein gyen­geségből a iáit békét, mert az inter- 1 vanciús csa/ralokat szétverte és az { országol megtisztította a betola/co­. (lók. dl. 1 A Szovje unió már a két világ­háború között is bebizonyította, hogy a béke kérdése elválaszthatatlan a szovjet 1 államtól. f ű'zt’ bizonyította kfilpoliiiiká ja is, . melyben arra [örekídett, hogy a jó- . szomvz di viszonvt me1 teremtse n ,1 körülötte lévő államokkal. A béke- lm reál fejezte ki azzal is, amikor 1934-ben a német fasiszták k lép­tek a népszövetségből. Szovje unió belépett, bogy megteremtse a kol­lektiv biztonságot a fasizmus ellen, ifelh'vta az országok figyelmét a fasizmus terjeszkedésének a meg­akadályozására-. 1 Felhívj a Franciaország, Anglia - kormán’fainak figyelmét a fasizmus elleni harc fmdomtUpi; a és <i hábo­rús veszélgre. Kz-rk ti kormányok ' azonban elulas'totlák a Szovjetunió * javaslatait, lehetőséget és segít- t séget adtak a hitleri fasisztáknak -1 a második világháború kirobbantó i/ sálhoz. rl Az amer'kai-ít.ngol imperialisták. akik azzal a céllal ,se"í|et ék ura ’ lomra a hitleri fasizmust, hogy » s | Szov je uniót megsemmisítsék, ke- k serveson csalódtak, mert a Vörös llndsei-eg nemcsak a saját országá­ból űzte. ki a fasisztákat, hanem azokat üldözne egész sor országot szabadított ff1 a kapitalizmus jár­ma alól és telte lehetővé, hogg o dolgozó nép, a innnká.wsztál'J ve­zetésével saját kezébe vegye a ha­talmait A második világháborúiban ara­tott győzelmével még jobban meg­nőtt a Szovjetunió ereje és nemze1- közi tekintélye, a nemzetközi poii tika döntő tényezőiévé vált. A -Színje unió azonban nemcsak ;i fasizmus megsemmisítéséért har­colt a második világháborúban, ha­nem a tartós béke megteremtéséért is. Sztálin plvtárs 1944-bPn a há- bnrú vége fiié a következőkéi aoi- dolta: „Feladatunk nemcsak az, hágj megnyerjük a háborút, hanem az js, hvtfn lehetetlenné tegyük új táma­dás, új háború télre jóllét, ha nem is őrükre, de legalább hosszú id&- re.“ Ezt világosan juttatja kifejez és r* a Szov je unió mai pulit ki, ja i*, ■ma i,s mind"n esetben szilárdan ki­áll a béke ügyéért, mindenhol ott van, ahol a békéért harcolni kell. Szovje'iinió külpolitikája abból indul k , hogy az országok társadal­mi rendszerének különbsége nem feltétlen jelent ökot a háborúra, fl két rendszer egymás me'lett béké­sen megélhet, sőt együtt is működ­het. Kzt bizonyította a második világháborúban a Szovjetunió és <ae USA egY'ü ti in üködése. Szálin elv társ mondotta: ..Kü­lönbségei; kdl tenni az együtt mű­ködés lehetősége és az Arra irányu­ló kívánság között. Mindenkor f:nnáll az-együttmiiíködi s lehe őségé de nincs mindig meg az együttmű­ködésre vona kozó kívánság.“ Ez világosan megmutatkozik az ame­rikai impeliaiislák politikájában, amikor Truman kijelentette, hogy a Szovjetunióval kötött szerződé­sek pi'i'Vr-rongvot sem érnek. U.zt bizony t ja az ®m rikai imperialis- ‘ák l'.NSZ-beli politikája is amikor csatlósukat kényszerük, hogy sza­vazzák le a Szovje unió javaslatait, melyet a béke megőrzésére tett. Az jmperialis ák háborús politi­kájával szemiben a Szovjetunió szi­lárdan kitart békepoli'ikája mel­led. Javasolta, hogy az öt nagyha­talom kössön békeegyezméntht, csök­kentsék a fegyverkezést, tiltsák be az atombomba gyártásút, szüntessék meg a koreai háborúi, létesítsenek hatásost ellenőrzési a béke védelmé­re. — Az imperialisták mindé* esetben fel1 ép ek az ellen * béke- lörekvés ellen, mely igazolja Sztá­lin elvtárs szavait az együttmű­ködésre vonatkozóan: igazolja, hogy a Szovjetunióban megvan az együtt­működésre az óhaj is, ezt bizonyítj* a Moszkvában meg'arto'.t nemzet­közi gazdasági konferencia is, bár az am rí kai imperialisták mindent elkövettek, hogy a csatlós államok gazdasági személyiségeinek a rész­vételét megakadályozzák a konfe­rencián, de mind többen ismerik fel az amerikai imper'aHsták rabié szándékát és kielégíthetetlen étvá­gyát, s a terror, fenyegetés ellenére 1» elkiildöt ék képviselőiket a konfe­renciára. A Szovjetunió külpolitikáját ma is az jellemzi, am t Sztá.m eiviars még 1939-ben mondott: 1. Mi valamennyi országgá! a békét a kereskedelmi krpcso- 1 latok megerősítését akadjuk, ezen az ál'ásponton állunk és mara­dunk, h. ezek az országok ugyan­ilyen magatartást íognr-k tanusí­’ tani a Szovjetunóval szemben, ha 2 nem fog ák megkísérelni orszá­gunk érdekeinek a megsértését. 2. Mi békét, szoros jószomszédi viszonyt al-arunk az összes szóm széd áiLmokkal, amelyeknek a Szovjetunióval közös határi van- nak, ezen az állásponton ál unk és maradunk, ha ezek az országok (ugyanilyen megát rtáat 'tanusíta‘ r nak a Szovjetunióval szemben, ha ’ nem kísérlik meg közvetlenül vagy 3 1 közvetve a szovjet határok épsé- '! geínek és érintetlenségének érde- " I keit megsérteni. 3. Mi azon népek támogatása mcl'ett v gyünk, amelyek az 1 agresszió áldozatául estek és har v colnak országuk függetlenségéért fma a Szovjetunió harcol, hogy ’ Koreában szűnjön meg a véreng- e zés). ’ j 4. Mi nem félünk gz ngresszorok r [ fenyege téseitől és készek vagyunk arr , hogy kétszeresen adiuk visz- 1 sza a háborús gyújtogatok min- j den ütését, ha megkísér'ik a szöv­et jet határok éríntetknségét meg • sérteni. s A S/ovjCiinió niesmutaUa epejét t a n.éme fasiszták elleni harcban és 1 megmutatta mi lesz a Borsa azok­nak, -akik kezel mernek emelni a kommunizmust építő Szovjetunióra. De l'icyp’niezleiö kell. hogy legye* az impeiia'.ista .háborús politiku­soknak lleria elv ársiv'k az Októ­beri Szocialista Forradalom 34-ik évfordulóján mondott beszéde is, melyben a következüket mondotta: ..Eddig az imperialista államok­nak minden, országunk ellen inté­ző t fe"vveris ám’d.isa számukra válloza'lanul szégyelltéljes kudarc­cal végződött. Most |>ed;g államunk még erősebb hatalmasabb, népünk még szilárdabban tömörül és üida- áhan van erejének. Tudják meg. a háborús hisztéi iától megrészigült urak. tho'y ha meg'ámadják orszá­gunkat. a Szovjet nép olyan fogad­tatásban tudja majd részesíteni őket, h így egyszer és mindenkorra elveszi kedvüket szocialista ha­zánk szabadsága és függetlensége elleni esztelen merényletektől.■* Ma már a Szovjetunió nincse* egyedül, mint .az első világháború lián és a második világháború elölt. Felsorakoz k mögötte a bé­keszere ő és a Szabadságukért har­coló nemzitek milliós tömegei, akik minden erejükkel az új háború ki- rob antásának megakadályozására, törekszenek, mert tudják miit je­lentene egy új világháború — ha­talmas szenvedéseket és a fejlődéit hosszú időié visszaverné. (Folytatása következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents