Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1952 ÁPRILIS IX Lakolni fognak Beloiannisz hóhérai Az imperialista gonosztevők is­mét tanúbizonyságot tettek _ go­noszságukról. Március 30 an ej jej. Athén közelében agyonütlek ba loiannisz elvtársat, a Görög Kom «mnisfra Párt Központi Blz°ttsa- gának tagját, Bacisz elvtársit, az Anteosz című folyóirat szerkesz­tőjét, Kalumenosz elvtársat es Ar giriadisz elvtársat. Az újabb gaztett, melyet a gö­rög mon-Tchofasiszta kormány amerikai gaz(íáik parancsára o- vetett el, ismét fényes bizonyíté­ka, milyen melyre süllyeszti az erkölcsi fertőbe az áruló kormányokat az amerikai gazdasági «se­gély“ és a politikai fennható- sáí?# Ezután a nlápellenes cselekedet után a világ eddig még kéje kedo népei előtt is világossá vált, no„y az amerikai imperializmus — min­den eddigi — a náci fasisztákat >s felülmúló módon lább.l tapossa a «épek szuverénitásának jogát- A világ népei az aljas gyilkos­ság hírére soha nem látott mértékben nyilvánították fel­háborodásukat­A népi demokratikus államok izabad dolgozói, de ugyanígy a ka­pitalista országok elnyomott do*; gozói is egyöntetűen fejezték ki tiltakozásukat és megvetésüket az aljas gyilkosok iránt. A világ be­kéért harcoló népei előtt világo­san áll a tény, hogy nincs messze az idő, amikor az elnyomottak lerázzák ma­gukról i-z imperialista jármot — köztük a hős. görög nép is — és a gyilkosok meg fognak lakolni. A Szovjetunió dolgozóival együtt fejezik ki megvetésüket a görög monarchofasiszta kormány lakáj- politikája ellen és íté.ik el az em­beriség boldog, békés élete e.len minden eszközt felhasználó ame­rikai imperialisták törvúnyellenes gyilkosságát- A sokat szenvedett, ma már felszabadult uolgozók, de a világ egyetlen becsületes embe­re sem felejti el, hogy Beloiannisz és három hős tár­sán k életét amerikai pa­rancsra amerikai íegyvergo- lyó ölte meg. Hazánkban is izzóhangú nagy­gyűléseken gyűltek össze a do.gő­zök, hogy Ítéletet mondjanak a hős görög hazafiak gyi kos-ai fe­lett- Ilyen n-gygyülésen került le a budapesti vo-t Standard-gyár homlokzatáról a meggyülö-t Stan­dard név és került helyébe Beloi­annisz elvtárs neve. A do gozók megfogadták: Beloiannisz elvtárs nevével indulnak harcba és nem feledkeznek meg egy percre sem a hősökről. „Ha azt hiszik az amerikai im­peril lis,ák, hogy büntetlenül gyil- ko hatiák az igaz hazafiakat, sú­lyosan tévednek, mert eljön az a nap. amikor a gyil­kosok u népek ítélőszéke ele kerülnek és lakolni fognak tetteikért“ — mondja az egyik felszólaló a nagygyűlésen. A Beloiannisz-gyár dolgozói megfogadták: azza vála­szolnak a gyilkosoknak, hogy má­sodik negyedévi tervüket 150 szá­za. ékra fogják teljesíteni. Megyénk dolgozói is kifejezésre juttatták megvetésüket az impe­rialista gyilkosok iránt. A tabi gépállomás legjobb brigádja, Beloi­annisz e vtárs nevét vette fel. Legjobb dolgozóink munkafel­ajánlásokkal és nyilatkoz to- kon keresztül válaszolnak a gyilkosoknak. Böröcz elvtárs sztahanovista kő­műves a Magasépítési Váll. lat do.gozója kije en,tette: „Bennün­ket az imperialisták újabb wires gaztette még jobb munkára ösztö­nöz. Baktériumfegyverrel sem lehet leigázni a szabadságért harcoló népeket Az elmúlt hét külpolitikai ese­ményeiben jelentős helyet fog.al el az amerik, i imperializmus Ko­reába11 és Kínában megindított bak'tériumháború további fejlemé­nyei. Mint ismeretes, az amerikai imperialista* — tekintettel arra. hogy a hazáját, függetlenségét eb szánton védő hős koreai népet a hatalmas túlerővel sem tudjak téidrekényszeríteni — a nemzetközi megállapodás el- lenérc, baktériumháborút in­dítottak. A példátlan gaztett nem csupán a front felé irá­nyul hanem elsősorban a ko- reú és kínai békés lakosság életét fenyegeti.-A népek felháborodott tiltako­zásának, a Szovjetunió következe­tes békepolitikájának hatására az imperialisták is kénytelenek be­ismerni gonosz tettüket. Ennek e! lenére az Egyesült Nemzetek Szervezete, élén Trigve Lye főtit­kárral, semmit nem hajlandó ten­ni az smeriKai vadállatok megfé­kezésére. A világ békeszerető emberisége, élén a Szovjetunióval iszonyattal vegyes felháborodással követeli a koreai baktériumháború azonnali megszüntetését. Ennek adott ki­fejezést Malik elvtárs, .amikor az ENSZ leszerelési bizottságának ülésén ismét követelte a bakté­riumfegyver alkalmazóinak felelős­ségre vonását. Többek között Malik elvtárs kijelentette: szilárdan megvan győződve arról, hogy a nemzetközi bi­zalom megerősítéséhez vezető legbiztosabb út az> ha a köz­gyűlés határozatot fogad el, amelyel eltiltja az atomfegy­ver és más tömegpusztító fegyver ulkalmazását. Dacára a kérdés i.yen nyílt fel­vetésének a leszerelési bizottság még nem hozott a kérdésiben ér­dem.eges választ, sőt igyekszik azt elodázni, mint már hónapok óta a koreai fegyverszüneti tárgyalá­soknál teszi. A halogatásokat arra használja, hogy időt nyerjen aljas célok ér­dekében. A koreai haditudósító le.enti, hogy a Phenjantól Ke- szonba vezető úton két repülőgép­pé. megtámadták az amerikai ban­diták ,a koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség ajtóit. A támadás so­rán a fegyverszüneti kü.döttség- tiez tartozó személyzet kilenc tag­ja megsebesült, közülük háromnak az ál.apo.a válságos. Ilyen cé.okra halogatják, odázzák e. M-lik elv­társ javaslatára adandó választ E legújabb gyalázatos provoká­ció tebes összhangban áll azzal a magatartással, ameiyet az ame­rikai imperialistái* a többi kérdés­ben is tanúsítanak. Az amerikaiak — mint aany*- szor — most is erőszakos me­rényletekkel akarják rákény­szeríteni elfogadhatatlan poli­tikájukat a koreai-kínai dele­gációra. Újabb merényletük nemcsak a ko­reai hazafiakat erősíti hősi küz- de.meukoen, hanem hozzá árul yh- hoz, hogy a Koreában h.rcoló az ENbZ lobogóját megcsúfoló zászlók alatt harcoló — amerikai Katonáknak is kinyíljon a szemű* és syját uraik id,a fegyvereiket azok ellen fordítsák, akik dicste­len ha ált szántak nekik idegen ér­dekékért, idegen főidőn. Az ENSZ leszerelési bizottsága 1. számú munkabizottságának április 9-i ülése New-York. (TASZSZ). Az ENSZ |e,szerelési bizottságának 1. sz. munkabizottsága április 9-én ülést tartott- Ez a bizottság foglalkozik a Szovjetunió küldöttségének °z atomfegyver eltiltásáról és a fegyverzet, valamint a fegyveres erők csökkentéséről szó ó javasla­taival. Az angol és a k-nadyi kül­dött meg akarta akadályozni, hogy a bizottság megtárgyalja a szovjet javaslatokat. Azf állítot­ták, hogy számukra „nem világo­sak” a szovjet javaslatok. J A. Malik elvtárs, a Szovjet­unió képviselője vá ászában em­lékeztetett Á. J. Visinszkij elv­társ válaszára, amelyet íz USA, Aiglia és más országok küldöt­teinek az ENSZ közgyűlés hatodik ülésszakán adott- Rámutatott, hogy a nyugati küldöttségek ál­tal felvett mesterkélt kérdések azt a célt szolgálják, hogy elutasítsák a szovjet javaslatok konkrét meg­tárgyalását. Tényekkel bizonyí­totta, hogy az angol, amerikai és francia küldöttek nemcsak ellen­zik a fegyverzet lényeges csökken­tesére, valamint az atomfegyver feltétlen eltiltására vonatkozó halározi.t meghozatalát, hanem eszük ágában sincs komolyan meg­tárgyalni ezeket a javaslatokat. Hangsúlyozta Malik elvtárs, hogy a szovjet küldöttség követeli az atomfegyver eltiltásáról és a iegyverzet csökkentésé­ről szóló javaslatok jóváhagyá­sát, mert ezek az egyedüli ja­vaslatok, amelyek alapot te­remthetnek a teljes leszere- _ lésre és az új világháború el­kerülésére. A szovjet küldöttség ismét felveti a baktériumfegyver kiárdésé( és követe i, hogy az ENSZ leszerelé­si bizottsága Ítélje el a baktérium- háborút. Cohen amerikai és Moch francia küldött a szovjet javaslatot „pro­pagandának" akarfa beállítani. Ezeknek válaszolva Maiik elviárs .eleplezte Mochni k azt a kísérle­tét, hogy a bizottság munkáénak esetleges sikertelenségéért a Szov­jetunióra hárítsa a felelősségei. A továbbiakban leszögezte Malik eivtárs, hogy Moch már jóelőrs tudta, hogy az amerikl.i javaslat alapján lehetetlen a megegyezés, mivel ez csak egy bizonytalan ha­táridejű „adatgvüjtési" je enfene Bebizonyította, hogy ezek íz adat gyűjtések az amerikaiak számára azt a cé.t szolgálják, hogy az „Atlanti Szövetség európ í fő­hadiszállás. kiegészítse dosz- sziéi) a szovjet katonai egy­ségek, szovjet üzemek elhelye­zéséről szóló újabb kémada­tokkal.“ Ezután foglalkozott az ameri- kaiaknuk azzal a javaslatával, hogy az atomenergia egyedüli bir­tokosa egy nemzetközi afom- csúcströszt lenne, kereskedelmi alapon A szovjet küldötiség vi­szont amellett tart ki, hogy való ságos nemzetközi ellenőrző szer­vet létesítsenek állandó e lenőrzé­si joggal, de az államok be ügyei­be va-ó beavatkozás joga nélkül. Megállapítotia Malik elvtárs: az alapvető kérdés z, hogy milyen elv lesz ;1 nemzetközi ellenőrző szerv alapja, ameri­kai kereskedelmi, vagy valódi Negyven éves Kim ír Szén elvtárs, a koreai nép vezére |^:m ír Szén elv'.árs 1912. áp­rilis ló én az északkoreai Manóén(iaj faluban született. Apja K'm Hen Dik SzPgényparaszt, nehe­zen ‘arto ta cl feleségét, három Bút és legkisebb öccsét, Klán Hen Gu!. Kim ír Szén apja Korea jajpán .meg­szállása után a hős szabadra har­cosok sorába lépett és élete végéig odaadásn harcolt a koreai nép fel­szabadításáéit. Az ügye:, amiért harcolt, fele­sébe, öccse és légiókén, fia folytatta. Kim ír Szén aki ekkor 14 éves volt, a gir'ni középiskolában, tanult, élé­re állt a tanulóifjúság forradalmi mozgalmának és azt az illegális kommunista ifjúsági szervezel köré tömör tet;e. Szorgalmasan olvasta a marxista irodalmat és köziben agi- táioós munkát végzett. Rövidesen lefartóz'atlák és börtönbe vetették A bőr ön ném törte msg: forradalmi szelleme még jobban megacélozó- dőlt. 10-lUben lépett be a Kommunista Pártba, ugyanabban az évben, ami­kor a japán imperialisták meyszá'l tők Mandzsúriát. Ezek az esenié ny;k óriási változásokat hoztak Ekkor kérdődön meg Kim ír Szén elvtárs legendáshírű fegyvere» har­ca a japán megszállók ellen. Kim ír Szén elvtárs koreai par- tizánosztaga amely 1931-ben alakul Mandzsúria területén, egyrészt meg­vetette a koreai nájxk jaipáneilenes szervezett fe-'yveres harcának alap­ját, másrész; új fejez Etet nyitott meg a koreai nemzeti felszabadító mozgalom tő-fényiében. A passzív ellenállás után elkövttkeze'.t az ak­tív fegyveres harc időszaka. Egy re növekvő partizánosztaga rövidesen a ityCrásebb j a i>ánel te.nes partizánéig ség leit, amelyet a japá­nok hiába próbáltak büntető expe­díciók sorozatával megsemmisíteni Ez az alakulat kezde.töl fogva a kommunisiák vezetése alatt útit es szilárd kajjcsolatokai tartott égés; sor koreai öinegszervezöttel. A ja pánok büntetöexpedicdi nőm tud lak eredményt elérni, mert a lakos ság ’ámogalta a partizánokat. 335-ben Mandzsúriában meg­alakul; az egységes nemzet, front szervezete — a „Koreai Eüg getlenségi Szövetség“, amely ti/ pontból álló politikai programmjá ban mind Koreára, mind az ország határain túlra vonatkozta.va meg határozta a koreai nép harci fel­adatait. Ezzel egyidejűleg megin­dult az Észak és Déi-Mandzsuriá ban működő pai'tizánalakula.ok egyesülésének folyamata, megszüle­tett Korea egységes forradalmi nép­hadserege, amely Kim lr Szénnél az élen a szabadságért harcoló ko­reai nép fő erejévé vált. Ez a had sdeg tét.égésiben tar.otta a japán imperialistákat és dicső hírnévre tett szert Mandzsúriában és Koieá- ban egyaránt. 1941 július 12-én » liHleris'a Né metorSzág há ha támad a a Szovjet­uniót. Megkezdődött a sízovjet nép Nagy Honvédő Háborúja. Kim I: Szrn elv.árs felhő.'ta a koreaij né pel, hogy még hősiesebben és ener- gikusábban harcoljon a japán meg­szállók ellen. 1945. május 9-én Korea népe nagy örömhírre ébredt. A győzei- miS Szovjet Hadseteg léidre kény sz-rítetfcs a hi lerista Neme orszá- go.. Augusztijs 9-én a Szovjetunió szövetség' si kötelességét teljesítve, megindította a hadműveleteket az imperia is.a Japán ellen és azt már augusztus ló-én feltétel nélküli jegyűt rle.ételre kényszervtette. A koreai nép félszázados japán el­nyomás után visszanyerte szabad­sága '.. Kim ír Szén elvtárs a dicső­séges Szovjet Hadsereg gyors elő­renyomulása után, 1945 októberé­ben visszatéri szülőföldjére. A ko­reai n.úp lei illata: lan lelkesedéssel üdvözölte bátor és hű fiát, aki IS éven á". dicsőségesen és vitézül helytállt a japán rablók elleni hő­sies harcban. ^ felszabadulás első percétől kezdve, Korea tör'énetébe» még soha nem látott népi mozga­lom indult a dómokra,.ikus és fiig- •retlen állam mrgalakftására. Azon. ban m;ir 1915 Sze-n'emiber 6-á«> alig egy hónappá] Japán kapitulá­ciója u án, az ország déli részéne» partraszálltiik az amerikaiak, akik nem mint felszrlbadítólk, hanem min' m gsi/áHók jöttek Dél-Koreáb* \Zonnal feloszlatták a népi bizott­ságokat, a demokratikus pártoka* és szervezeteket, visszaállították azt a közigazgatási rendszert, amely » japánok alatt is működött és isimé* megvalósl.ot.ák a gyarmati ural­mat. Az amerikaiak megszállása Kore­át két részre osztotta, a 38. széles­ségi foktól északra, illetve délre el­terülő íeriileUkre. A köz ársaság északi részén vi­rágzó élet indult meg. 1946. feb­ruár 8-án megalakult Észak-Kore« ideiglenes Köziponti Bizottság«« amelynek elnöke Kim ír Szén elr- társ lett. Ezzel megkezdődöd * döntő átalakulás időszaka, amely­nek célja az ország következetes dó­mokra! zálása volt. 19'i8. augusztus tó-én az Észak- és Dél-Koreábam megtartott álla^ánus ,választások eredményeként kikiáltották a Népi Demokratikus Köztársaságot ét megválasztották központi kormá­nyát. kim lr Szén e vtárs a nép aka­róidból a Koreai Népi Demokratikus Kört ársaság Minisztertanácsának elnöke lett. Észak-Korea a Koreai Munkapárt vezetésével, Kim ír Szén elviaís irá nyitásával és a Szovjetunió segítsé­gével, hatalomé« eredményeket ért el áz ország dómokra izálása, újjá épí és« és építése terén. Az ipart vállalatokat, a bankokat, a postát és a. közlekedési eszközöket a nép tulajdonába vették. Egymillió hek­tárnyi földet, amely a japán és ko­reai fő.'desurak bir ókában volt, a töldnélküli és törpetbiitokos parasz toknak juttatták. Kifejlődött a ko reai ipar, virágzásnak indult a me­zőgazdaság, rohamosan javult a ruép jólébe és hatalmas léptekkel fejlő­dői! a kulturális élei. Ugyanakkor Dél-Korea továbbra is gyarmat maradt, ahol a nép leg jobbjait bebörtönözték, ahol meg- akadályozták a gazdasági élei fej­lődéséi és elnyomlak a nemzeti kul­túrát. ^350. június 25 én az ameri­kaiak gálád módon megtá­madták Észuk-Koieát. A koreai nép Kim ír Szén elvtárs vezetésével egyemb.rkénl kelt fel az figresszo- 10k ellen. A dolgozók százezrei ra­gadtak fegyvert, hogy ha kell. éieiuk árán Ls megvédjék azt a szabadsá­got, «melyet a Szovjetuniótól kap­tak. A koreai nép id.siova két eve foiy.a.ja hős es haicát az agresszo- rokkal. Ez a két év Korea törté­nelmének legvéresebb, de legdicső- ségesebb fefi ze,te. E hősi harcokkal a koreai dolgozók megmutatták, hogy milyen hősiességre képes a* a nép, amely szabadságát és füg­getlenségét védi és amelyet olya» férfi vezel, mint Kim lr Szén elv- társ. nemzetközi elv, azon az -la­pon, hogy a nemzetközi eilen- őrző szerv megfelelő hatás­kört kap, hogy felügyelet és vizsgálat útján ellenőrzést gyakorolhasson, Cohen amerikai küldöttnek ar­ról a kijelentéséről szólva, hogy az amerikai kormány továbbra U . haji-ndó megvitatni az atomfegy­ver eltiltásának és n fegyverzet csökkentesének kérdését", Malik elvtárs kijelentette, hogy az USA kormánya erről a kérdésről hat év óta csak azért tárgyal, hogy megák i- dályozza az erről hozandó ha­tározatot. A határozat elől az amerikai kormány különböző kifogásokkal igyekezett és igyekszik kitérni. Befejezésül ie.kér,e a bízott. Ságban résztvevő kü dö Régeket, adjanak világos és határozott választ, h jlandók-e nyladék- talanul foglalkozni atom­fegyver eltiltásának és a fegy­verzet csökkentésének kérdé­sévet Végül hangsúlyoz^, hogy Moch úr akármilyen nyi atkozatot tesz Pá­rizsban, a viíág niépei megértik, hogy ki híve valóban a fegyver­zet csökkentésének és az atom­fegyver eltiltásának és ki folytat szívesebben terméketlen vitákat erről a kérdésről, meghiúsítva ez­zel a megegyezést.

Next

/
Thumbnails
Contents