Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-10 / 84. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952 ÁPRILIS 10. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet A magyar küldöttség több nyugateurópai és tengerentúli küldöttséggel folytat kereskedelmi megbeszéléseket trik Európában. A mezőgazdasági cikkek exportja természetesen ma is rendkívül fontos, noha az íii>ari termelés feileszkése lehetővé les£i' a® iparcikkek nagyobfomérvíi export- iát is Kivitelünkben mind nagyobb szerepe non a szerszámgépek, egyéb iparí le emelvények és fogy'tsztási. cikkek exportjának. Egyéb kiviteleink közül megrrmlitlhe' jük meg a viHány éperiportot, amely ipajcik- kiinket minden országiban meg lehet találni. — Magyarországnak már sok közel és lávolkeleti piaca van és kap csolatai vannak már lain-amerikai országokkal is. Exportálunk pé'dául szerszámgépeket Indiába, Pakisztánba. Diesel-vonatokat Argentínáiba és Egyiptomiba, mezőgazdasági gépeket és traktorokat Indiába, h'gvip ómba. Libanonba és Urugu- ■avba. E sősorban gépeket exportálunk a gazdaságilag kevésUbé fajiéit országokba és ezzel is segítjük ipari fejlődésünket. Szívesen felvesszük a kereskedelmi kapcsolatot olya i területekkel, amelyekkel eddig nem volt kapcsolatunk — Vannak olyan áruk. amilyeket azonnal vagy rövid időn belül In ducik szállítani. A kevésbbé fejlett államok részére ajárlha'umk sz.er- s záiirr.r épp kei, bű «berendezéseket, tixmszf nmá orokai és egyéb eieklro. mos gépeket, orvosi röntgenkész.ii- 'Jákeket, autóbuszt, rádiót, motorkerékpárt, kerékpár!, varrógépei orvossága', gyógyszeralapanyagot, promt- és selyemdxrnbárut, Stb. Másfelől készek vagyunk vásárolni nyersanyagokat, félkész árut, gépeket, műszereket. Nyersanyagokban többek között érdekel bennünket f gumi. a gyapjú és pamut és sok e"yéb áru. Szeretnénk rámutatni arra, hogy a kev sbbé fejlett országokban — Ázsiában és Latin-,Amerikában — expo rbá di a'u nk mezőg. zd’isági termékeké , gépeket és közlekedési eszközöket, hiradásttt'ohnikai eszközöket és egyéb termékeket. Ennek ellenében könnyűipa iunk száméira n'l'ap- és nyersanyagokat kívánunk behozni Ké oldalú kereked: hívet kívánunk fn'yatni, amelyben a kevésbbé fajiéit államok előnyös üzleteket köttetnek velünk. Hajlandók va/ yunk eladott áruinkért a vevő ország valutáját elfogadni, ha fttzt ugyanott nyersanyag vagy félkész termékek vásárlásara kői betjük. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet részve. ői az ülés. k szünetében és az ülések után a külön e célra Évesített kapcsolatok irodáján kei’r'sz,lül vagy közvetlenül érintkezésbe lennek egymással, hogy konkrét fournában örege - yezhesse- nik keresikedeImii kapcsolataik fejlesztésében. A magyar küldöttséget az osztrákok után most több más országiból — köz ük O’aszoiszágból és Mexikóból — érkezeit kiildö t,ek keresik fel ebből a célból. Bszsóki Fei« és Szilágii ÜJa magyar küldött felszólalása a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet két szekciójának ülésén A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet:n április 8-án tovább folytak a szekciók ülései. A 2. szánni szekcióban, a melye dk f ladata a gazdasági egyii tműködés e’őnioz- dH'ása a szociális problémák megoldására. kedden felszólalt Bozsóki Ferenc magvar küldött. Bozs'kii Ferenc, a szakszervezeti világszövetség vr-yipari tagozatá- nnk titkára felszólalásában ráimuta- tot', hogy a magyar nép sokat szenvedett a második vi ágháború követik. zlében. Országunk a pusztu'ás Szélén áHl. A vég pusztul ást ól né<- pünk élnVikarosa, munkaszeretete és a Szovjetunió önzet'len, baráti segítsége mentett meg bennünket. — A háború után három évig dolgoztunk a7»0, hogy ú:ra felépítsük az', amit a háború lerombolt. M.gtanuliuk a mi nagv baráunk- tót. a nagy Szovjetuniótól, hogyan kell országunk természeti ki"«30!1 felhasználd' s iparunk, mezőgazdaságunk fejlesztésével azokat a dolgozó nép szolgálatába állítani. Sorra óptter >iik és ép t jük az új, nagyteljesítményű gyáiakat, amelyekben nagy mennyiségben gvártunk különböző cikkeket. A gyárakban sok új munkásra van Szükség. Az utolsó három év folyamán több mint három-százezer új munikásl foglalkoztat'unk az ipar különböző ágaiban: a nagyiparban a munkások száma csali nem megkétszereződött. Fellendült az építőiparunk. 1950-ben m gsziint a munkanélküliség. sőt külön intézfnémpt kelleti fe’állítani, amelynek feladata munkaerőt biztosítani az ipar számára. Ezután isimer etle országunk hogyan biztosítja a dolgozók számára az alkotmányunkban e’öi-rt jogokat *z e-észségvédelem, betegségi, rokkan sági és öregségi biztosítás terén. Ha'ánkban a dolgozóik 100 és 100 tzr«i /?—2i napig terjedő fizete,u szabnds>ágt:ikatt országunk legszebb üdülőhelyein tölthetik. — Nálunk — folytatta Bozsóki Ferenc — törvény biztosítja a művelődésihez való jogot. Ha az ál a- lános iskola 8 osztályát elvégezett fiataloknak kedvük és tehetsé'ük van a továbbtanulásra, erre mpg van a lehetőségük is. Az elmúlt évben négy ú j egye em nydlit meg. Országunk agrár országból ipari országgá lett, de mrzögnzdasá'iunk is sokat fejlődőt! az utóbbi évik folyamán. A fokozódó gépesí tés lehetővé telte a nagyobb termelési eredmények elérését. Igv 'pari exportunk mellett mezőgazdasági tenmclvénvi is fokozódó mér'é' lben tudunk külföldi piacoknak jutatni. Ismert:!te, milyen mezőgazdasági t»rm?lvényeket tudnánk hasonló értékű ipari berendezés és nyersanyag ellenében exportá'ni. Befejezésül » következüket mondotta: — \f<g vcgvimk győződ',« arról, hogy a- országok közö'ti kereskedelem ki®: éle sí' é se nagyban hozzájárulna a dolgozók é'etszir.vnnalármk emeléséhez, szociális és kulturális problémáink megöl dús áh o z. Szilágyi Béla a gazdaságilag kevésbbé fejlet! országok kérdésével foglalkozó Szekcióban a következőkben vi!á"'totta meg a magyar küldöttség véleményét: A háború előtté exportunk nagyobb része mezőgazdasági termékekből került ki. s a megvár mező- gazdasági cikkek igen ismertek volA PÁRTOKTATÁS TAPASZTALATAI A SOMOGYI ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ POLITIKAI ISKOLÁKON Az elmúlt hónapok során megyénk terüle; én j-vulás volt t;V aszfaIható az oktatási munká- am az alap- és középfokú polip* kai iskolákon Általában csökkent a lemorzsolódás százaléka, a politikai iskola hallgatói egyre jobban megértik, hogy munkájuk sikerének, az ellenség elleni következetes harcnak alapja a tanulás. „Nincs forradalmi éberség, forradalmi elmélet nékül“ — tanítja Rákosi elvtárs. — Ezért vesznek részt rendszeresen a politikai iskolákon, hogy az elmélet segítségével a gyakorlatban jobban tudják munkájukat elvégezni. Emelkedett a propagandista szemináriumok színvonala is, ebből adódott az alap- és középfokig poli i ikai iskolák színvonalának emelkedése is. Többnyire a politikai iskola vezetők alapos n felkészülve vezefik le a foglalkozásokat és ez a felkészültség ösztökéli a hallgatókat is arra, hogy szintén jól készüljenek fel és szín- vcníi’isibban szóljanak hozzá az anyaghoz. Az elmnlt h^ten'vitatták meg a poli'i kai iskolák hallgatói a „Pártunk paraszt- politikája“ című anyagot Ezeken a foglalkozásokon sok olyan kérdés tisztázódott, amit a hallgató elvtársak azelőtt nem -attak elég vi ágosan. Például a B rcsi Fűrészüzem középfokú politikai iskoláján a hallgatók többsége nem látta világosan a közép- parasztság szerepét, csak azt a részét látták a kérdésnek, hogy a középparaszt ingadozó, mert mikor dolgozik, a szegényparasztság- hoz húz, de mikor már a piacra viszi áru:át, kapitalista hsjlamai vannak Túlzottan csak ezt az oldalát láfták a kérdésnek és hogy ezérf kell velük foglalkozni, nem azt láfják, hogy a középparaszt is do'gozó paraszt és osztályhely- z-eténél fogva hozzánk tartozik. Ugyancsak ezen a politikai iskolán helyesen beszélték meg a hallgatók a munkás-p ra$zf szövetség íelenfőségét. Helyesen szóltak hozzá többek között a kérdéshez Kirá’y György, Bálint Sándor és Nagy Katalin elvtársak. A baiatonszárszói politikai iskolán a hat’grtók annál a kérdésnél vitatkoztak, hogy a mi népi demokráciánkban a parasztság folytat-e tervgazdálkodást. A politikai iskola, vezető elvtárs ezt i kérdést a következőképpen tisztázta: Mezőgazdaságunkban a szocialista szektoraink tervgazdálkodá t folytainak, de az egyéni dolgozó par szíjaink csak tervszerűen gazdálkodnak, A legtöbb politikai iskolán az anyagot jó helyi konkrétumokkal támasztották alá. Például Bá- bonyban elmondották a hallgatók, hogy náluk a szegényparasztságot egy ívnap aid veiies a Közép- parasztsággal amiből aztán komoly hibák is adódtak. A foglalkozásokon alaposan megtárgyalták a lenini hárít: s jelszót és annak alkalmazását napjainkban, A „Pártunk parasztpolitikálja ” című anyag megvitatása a poétikai ísko-ákon sok segítséget adott i falun dolgozó kommunistáknak, de a pártonkívülieknek is, tisztábban látják a tenniva ókat, a feladatok megoldásában. Propagandistáink legnagyobb része odad'an harcol már azért, hogy a rábízott- 15—20 hallgatónak elméleti képzése megfelelően bizto sítva legyen. Vass József elvtárs a lábodi ál’ami gazdaság alapfokú politikai iskola vezetője a foglalkozásokra jól felkészül, a kérdés sírét jó] dolgozz« ki, úgy yezeti a szemináriumokat, hogy mindenkit egyforma mértékben aktivizáljon, A politikai iskolák munkám t alapvetően fellendítette március e'ején Rákosi eivtárs életének ta- nulmányozása, majd a „Párt pa raszipolitikája” című anyag, legvégül pedig a klerikális reakció elleni harc című anyag megvitatása keltette fel az elvtársak érdeklődését. Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a politika' iskolák munkája annyir3 ímegj'a- vult volna, hogy már nincs is szükség az oktatási munka további javulására. Még mindig fennállnak olyan problémák, hogy sokszor az elérttől elvonatkoztatva beszélnek meg egy-egy anyagot a hallgatók, noha a;zt igen jól lehetne aktualizálni helyi vonatkozású kérdésekre is. Az akPszervezeti pártvezetésének, a falusi és községi pártbizottságok igyekeznek mindig jobban elősegíteni a politikai iskolák zín\ona!ánqk emeléséi. így minden lehetőség megvan ahhoz, hogy i'ap. és középfokú politikai isko- 'áiink síinvonsla még pnagjisabb legyen, ho^y » politikai iskolán résztvevő elvtársak az elmélet elsajátításának segítségével még sokkal iobb munkát tudianak végezni kint a gyakorlatban. PART ÉS PARTÉPÍTÉS * A bedegkéri pártszervezet harca a tavaszi munkák győzelméért Este fél kilenc óra felé jár az idő. ilyenkor nur a fáink elcsendesed n:k, az emberek a kömény napi munkái'uk ír án igyekeznek m'Előbb pihenésre térni. De nóm :gy van ez Bedierter községben, olt ilyenkor az emberek a napi munkájuk u án új munkába kezdenek. Egymásután érkeznek a község é'len’á ó dolgozó parasztjai a tanácsházára, hogy megbeszél 'ék a fe'ad! taikaL hegy kin ti mit kell tennie a község fejlődéséért — a béke nic.gszSlárdiétásáért. A dolgozó parasztokat már olt várja Kis Ferenc elvlárs a „Vörös Zászló'* tszcs pá'rttitkára és Csizmadia Gálb r elvlárs a községi fcinócs elnöke. Egyszer csak erős kopogás hallatszik síz aj ón, kél ember lép be, Genvovázci La jos és B. Tó'li József dolgozó parasztok, látszik rajtuk, ho»v s;e tek — a tanácselnök riieg is jegyezte, hogy fcvláracsak nem fáradtak el. Genvorázic: gazdia kis várakozás után mi gsizólalt — nem nem'fáradunk ef csak éppen én is most liagv- 'iam abba a munkát. — itt mintlrt meg, ka dl volna a s^avta, elhallgatott, körü!jártabb tekin'etét az irodában, mintha keresne valami;, de ez alig egy percig tartott, azlán újrai megszólalt. De már nem halkan, kis büszkeség is csenje 't a hriTgiáb '1 — muszáj ám dolgozni, mert nem a henyélésért. hancui a ió munkánkért kap'uk — szemét az iroda falán fivigő három vándopzászlóra szegezte. Ha megnézzük » vándorzász- lólcat akkor som mindent mogtud- hh'u”k a községről. Az MDP So- mogymegyei Bizottságának vándor- zászlaia. amely olt látható elárulja n: klünk, hogy a község az első a megyében az idei tavaszi munkában A S imogy megyei Tanács vb. zászlaja prról ad) hírt, hogy a község az első negyedévi tojiVstbegyüj- tésb^n <a megyénk le.' jolbb községe. A járási pártbizottság vánd-yrzász- lajál ped g a jó baromiéi begyiijlé- Séé t kaP'a meg a község. De vájjon ezek az eredmények csak úgy martuk ól születtek? N:m, Ezék a pár szervezet jó munkájával tanúskodnék arról, hogy a Pártszervezet k meny harcot vív a fel- • dalok megva’ósí ásáér'. Mar alig, hogv egv kicsit engedidtt a farty, a DS':tsze;ivezrt már mo^s-.-envez'e a csoportos ag:,tációt, a tavaszi munkák megkezdés6, majd aztán annak gyors befej-iróse érdiekében. A csapa os a,»i lációban részt vettek a Dürltaigok vezetésével a DISZ fiatalok. tanácstagok MNDSZ asszonyok és a legjoibb élenjáró páríonkíviili lóig zó parasztok s. A népnevelők több. minit 50 százaléka pár tónk1 vii'i dóig >zó rn as'lokliói áll. oly nokbó!, mint Horvá'lh Mihály dolgozó paraszt, aki már öbb, min' hárcum he.e elvégezte a kora:, tavaszi munkáját, amelyért a Menyei Ta nácstó'l elismerő a'kkve'let kapót', vagy olyanok, mint Genvorázci Lajos és B. Tóth József, Nagy Lajos dolgozó parasztok, akik ugyancsak elsők között végezték el munkájú kai. Az eredmények döntő tényezője a kon nuinisía példamutatás volt Elsőben a pártszervcizet veze'ö- ség.e és a tanácstagok, ni'ajd őket lanc've a népnevelők tettek deget a beadási kötelezeti' sémiiknek és jártak élen a tavaszi munkában. Madarász József elvtárs a pártszervezet helyettes titkára, minden beadási kö elcze lségénck, még sertés!«’)! is, az első félő inek eleget tett. Példáját követte, Csizmadia Gábor 'élv- társ a tanácselnök, aki egész évi to- iásbeadásá'l is últeljeslln'ttc. vágómarha és sertésbeadását ugyancsak félévre teljesítette. De így sorolhatnánk «még tovább a pártnzervézec fa a tanács vezie ő:é!. akik mind pél- damutaíóan vértzik munkájukat é* • esznek eleget a beadási kötelezettségüknek. A kommunisták példamutatását követi az egész község dolgozó parasztsága és mindenben hallgat n párt szavára. Megnő!.' a pár'.,szervezet lőkir»- élve a községben, a pártonkíviill dolgozó parasztok, minden szavából é'-epni ]0het a pártunk és kormányunk iránti szerek'te!. A kis község szint: egyemberként sorakozik fel pár link mö'é, és harcolnak » i'tbbtérmés eléiéséért. Ezt bizonyítja az is. hogy kihasználták a tavaszi munkák elvégzése érdiekében minden alkalmas idői, nem volt pihenés még vasárnap sóm, csluk egy cél lebegett élőt iik. hogy a mag minél K'lbto földbe kerül jön, a többtermés érdekéért. A pártszervcizet nevelő inunkájá- n:lk eredménye, m'nden területen megmut;;"'koz k. Ma már érdekli a dobozó parasz okl't minden, pl. a legit óbb megtartott nyilvános tanácsülésen a község dolgozó parasztjai két család kivételével ré'S2t •vel'tek. De nemcsak tanácsüléseket, li'inem a 8>ékekisg\ ülés: kel is mindig szép számban hallgatják végig, amely ugyancsak a |)ártsz6rv<izet vezetésével folyik le. Éppen ezen az estén is azért jöttek össze a dolgozó parasztok, hogy a pár titkárral megbeszéljék a kisgyülések megtartásnak időtartalmát, ain, lyet pár- tonkívüfi dolgozó parasztok fognak meg art'a ni. Ezen a rövid kis megl>eszélésen szó e«et mindenről, a tanácselnök örömmel mondta el aznapi tapasztalatait. araiély6t a reggel korán a háláiban tapasztal!, ho,"y már mindenütt ve ik a burgonyát és már edd g annak is GO százalék® el va* vetve. Az idő már jó belenyúllott nz éjszakáiba, amikor a dolgozó parasztok — szabadság — köszönéssel elbúcsúztak egymástól, hogy ie.pihenjenek, hogy másnap újult erővel tudják megvívni a munka harcát. Hideg Lajos. A. fi*oreal"Ulnai n£pj erők március 26 és 31 közölt, újabb c apásokat mérteit ax diesis#1!« s* A ikoreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek y lakuk tai március utolsó hat napjáiban to vábbi csapás,oka^ mértek az elí erased re. Március 2ó-án a népi erők egv egysége Korang'poritól 5 kilométerrel északra kit ütközetben megsemmisítette az ellenség 132 katonáját. Ugyanezen a napon * a Szangjpngtól 10 kilométerrel délre zz e lenség mintegy 70 főnyi erővel támadás; intézett egy magaslat ellen. A támadást a n®pi er”’k •heves közelharcban (visszaverték és az ellenségnek 30 főnyi vesz teséget okoztak. Március 27-éu egy ellensége.- zászlóalj Mundunnitól nyugatra támadásba kezdett, de a harcok so rán súlyos veszteségeké; szenvedett és visszavonulásra kényszerült. A népi erők ezen a szakaszon még aznap további két ellenségei rzáz.d támadását verték vissza. Az éhínség e harcokban több mint 200 embert vesztett. Március 28-án délben két ellenséges század 4 órán át támadott egy magaslatot Kumszontól délkeletre. A népi erők i[t is visszaverték a tan-'adókat, akik több mint 60 embert vesztettek halottakban, illetve sebesü tekben. Március 30 án egy ellenséges harccsopori tüzérségi támogatással fámadásf intézett egy magaslat ellen Szangjongtól délkeletre. A népi érek a támadást sikeresen visszaverték. Március utolsó 6 napjában le- folyt tüzérségi párharcban a népi erők jüzérsége csaknem 800 főnyi veszteséget okozott az ellen* ságnek.
