Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-30 / 100. szám

! wYiwnr.V! K-nm a t* SZERDA^ 1Q52 APRTTJ55 Jlajós ilottuu életéből. .. Csehszlovákiában, Zwgárd közt zók helyzete a múlt rendszerben, Erről beszélt Tóíih 1st jós elv'árs, 3 tanács pártszervezetének titkára. — ipa in is utt 'll Zsigáid köz­ségben, ott születtem én is. Apum­nak kevés kis földje volt. Negyén »oltunk testvérek. A kevés föld nem nyílj ott mindannyionknak megélhe­tést. En részesarató, téglagyári mun­kás voltam- Az 1914-es háború alatt égben »ent vök sakkal jobb a dolgo­mé irt a Horthy Magyarországon, megyei tanács dolgozója, a usegyei genni. Volt köztünk 9 nő is. Több­ször kcllett szembe nézni a nyilas pribékek puskacsövével. Letartózta­tásunk alkalmával engem és meg eg’j elvtársamat visszatartottak, hogy kivégezzenek. Az elvtársat, szolidaritása mentek meg a biztos apám házat építtetőit és erre rá­ment íj kis fö’d is. Ezután már mindnyájunk számára csak a nap­számos munka maradt. 1927-ben beléptem a Kommunista Pártba és értől az időtől kezdve ál­landó üldöztetésben volt részem. 1930 körül a gáláidat járásban gaz­dasági sztrájkot szerveztünk. A sztrájk vezetője Major Irtván elv- társ volt, aJci most Budapesten a Csehszlovák Konzulátus dolgozója. A sztrájkol csak fegyverrel tudták letörni. C.vend őr népet Ji isztok elle­nünk. Az eredmény 1 halott és 7 sebesült volt. De a brutális támadás nem tudta letörni erőnket, mert to­vábbra is minden nemzetközi ünne­pen tüntettünk a Szbvjetumó, a bé­ke irt"'let. Emlékszem, mikor Rá­kosi elvtávs kiszabadításáért harcol- tak a kommunisták, a mi falunkban • kulákokon kívül mindrnki aláírta • szaliodonbocsájtást követelő ívei. — Ha. rin ssugron rla’nh a régi május elsejékre, megtelik a szivem melegréggel. Mennyi szere­tettel osztottuk meg egymás között « pó tszervtzrtben a falut. Mindenki szívesen vá’latt eny-egg ideát, hogy előkészítsék a május elsejei ünnep­séget. Május elsején aztán feli épül­ték a vörös lobogók a háziak falára és a község apraja-nagyja össze- gyűlt, hogy meghallgassa Major ta ván elvtá’s ünnepi beszédét. Ha nehéz volt. Csehszlovákiában még nehezebb lett 1938 után, ami kor Horthy g felvidék egy részénél, visszacsatolásáért eladta az egész országot a hitleri fasisztáknak. .4 Járt feladatai megnőttek. Egymás után főttek a behívók. Mi, kommu­nisták meggyőztük a dolgozókat, né menjenek idegen érdekekért « há­borúba. A do'gozó parasztok hall­gattak ránk. így sikerül! megmen­• oni a pusziid ást ól 300 katona köte­les férfit. Egy alkalommal 105-ön- ket, köztük engem is letartóztatlak é$ Magyarszöngibe-n ki akartuk vé­lt alál tói. — tar ír<' hmniinlei a felszabadu'ás. 1947-ben aztán sok magyarral együtt Magyar országra kerültem. Somogy m' gyében, Ecsénifben kaptunk 9 hold földet. Rövid idő múlva párttitkár lettem. Jó munkám jutalmául 1949-ben a Megyei Tanács igazgatási osztályá­hoz keriiltem. 1951-ben a párt bizal­mából a tanács pártszervezetének bikára lek cm. Munkámat m.ndig 3 legjdbban igyekeztem e’tálni. Sok nehézség ak iit, nagyon hiányzott az elméleti képzettség. Tavaly aztán részt vehettem egű háromhó napos pár [iskolán. Az iskola s ok segítsé­get nyújtott a munkában. A veze­tőség újjáválasztásikor ismét meg vá laszt oltok párt ti! kárnak. — él nyolcadik szabad május elsejére készülünk. Harcunk nfitn volt lvábavaló. Azok a hatalmas eredmény°k. amelyek szeműnk lát­tára bontakoznak ki a Szovjetunió Kommunis’a Pártijának tapasztalatai nyomán harcoló kommunisták mun­kájának eredménye. Nem hiába halt meg apám a Nagy Októberi Forra­dalomban a Szovjetunióban. Amire a múlt rendszerben egy magamfajta szegény embernek ál­modni sem volt szabad, mint annyi más becsületes do'gozó éleiében, az enyémben is valóság leli. Egyik 'ányom i Inán-pusztán tanítónő. .4 másik lányom tszcs tag. Van három szép mókám, akiknek már meg van a módjuk, hogy szabad hazában, szabad emberek legyenek. — Uviu « rV előtt vissza­gondolok a régi május elsejékre és azoknak emléke sarkall még jobb munkára. Együtt késztVünk a Me­gyei Tanács dolgozóival a nagy napra. Az idei május elsején meg lógjuk niidai ni az imperialistáknak, a magyar nép békét akar és szilár­dan ki is áll mellette. RÁDIÓ Április 30., szerda KOSSUTH-RÁDIÓ 11.30: Ady Endre élete ds művei. VIII 12.00: Hírek. Hugos Újság. 12.30: A Magyar Rádió népi zene­kara játszik. 13.15: A Magyar Rá­dió szórakoztató zenekara játszik. 14.00: Időjárás- ég vízállásjelentés. 14.15: Neográdi Magda zongorázik. 14.30: A Magy.r Rádió ajándékmü- ocra a Szabó os-utcai kórház dol­gozóinak. Hanglemezek. 15.00: Ut törő híradó 15.15: Híreik szerbül. 15.30: A Tóth kamarakórus éne­kel. 15.50: Népek családja- 16.20: A Rádió Gyermekújság műsora. 17.00: Hírek. 17.15: Népdalok Ko­dály Zoltán feldolgozásában. Hang­lemezek. 17.30: A dollár álarc nél­kül 17.45: Élenjáró fiatal művészek a termelésben élenjáró fiatal dol­gozóknak. 18.15: Szív küldi szív­nek szívesen. 18.40: Hírek néme­tül. 19.00: Építőipari félóra- 19.30: Hírek szerbül. 20.00: Hangos Új­ság. 20.40: Szovjet dőlök Hangle­mezek. 20.50: Gúzsbakötnék a vi- ágof. 21.00: A győzelem útja- 22.00 Hírek. Sport. 22.25: Nádor Mihály műveiből. 23 30: Bartók: II. vo­nósnégyes. 24.00: Hírek. PETŐFI RÁDIÓ 7.35: Oász operakórusok. Hang- cmezek. 8.00: Színes zenekari muzsika. Hanglemezek. 9.00: Schu- bert-da’.ok. Hanglemezek, 9.20: \ természet meghódítása. 9.40: A Gyermekrádió műsora. 10.00: Hí­rek. 10.10: Magyar balletmuzsika.. 11.00: Óvodások műsora. 15.00: Cseh zenekari muzsika Hangleme­zek. 15.30: A földkerekség egyne­gyedén. 15.45: Népdalkórusok. Hl. 16.30: Beszélő atlasz. 16.45: A fa-irodalom remekei. 17.00: Mo- z.it: Részetek az Ámor játékai e. balettből. Hanglemez. 17.10: A győzelmi :zász'ó. 17.30: Szabó Ferenc: II. hegedű szólószonáta. 17-40: Állami Gazdaságok Hiradó- a- 18.00; Népzene. Hanglemezek. 18,25: Hírek szlovénül. 18 40: lánczene. Hanglemezek. 19.25: 20.10: Márus 1 a nemzetközi mun- kásnnozgadom harcos seregszem éje 21.00: Hírek franciául. 21.30: Ma- <fvar operákból. Hanglemezek. 2200: Tánczene Hanglemezek. 22.30: A Munkaerőtartalékok Ze­nekara játszik. Ifi f P F K „Napi tervemet 120 százalékra teljesítem.. Április 15-én ültem a traktorra és mente-m ki »zántani. Ujjongtam, hiszen olyan jó k'nt a mezőn. Nem féltem attól, hogy feladatomat nem tudom elvégezni. Köcsög elvtárs génén dolgoztam. Másnap már meg­kaptam azt u gépet, amelyiken véglcy°sen dolgozom. Füle Dénes és Peirovics József elvtársak magyarázták, hogy mit. bát y kelt csinálni. Örömmel írom meg, hogy illően jó segítség melleit felszántottam 30 kataszteri ,holdat, burgonyáiról 35-öt tárcsáztam, 30 holdon még más munkát Is végeztéin. Napi tervemet 120 szá-alékra te’jesitCm. Recsül- nck. csak a fiúk iri'.Mkcdnek néha rám. Nem baj ez. Igaz még nrm mérteiigzek velük, de majd azt is megcsinálom. Büszke vagyok nagyon hogy . békéért így tUrtce Ihatok. Tulipán Ilona Lábad, mgy saller i á'lami gazd. Kutassuh fel régi hagyományainkat Falusi nőnünk jelene tele van a mu’t *~"hhnr'-szebb hagyományai­nak fímláktóivcl. melyek népünk vi­seletében, szokámtban nyernek kife­jezést. Sok abbői feledésbe merült, sok még m"ffmsnEhető, feleleveníthe­tő. de majdnem mind alkalmas ar­ra. hogy mint haladó hagyományok­ra támaszkodjunk. Egyek falunkban, ezelőtt ISO évvel az volt a szokás, jobbágy, zsellér •Sáladóknál, hogy leánykéréskor a legény az anyjának mondta el elő­ször házasaiig! temet, nem a lány­unk „oa’loti szerelmet“. 43 cm,-a nem mega ment. hanem távoli roko­nait küldte a lányanhárlioz „csoszo- fóba‘‘ — kérőbe. Ha az „jő szót“ Jsgpo'.t, csuk akkor ment « legény a lémjo»házhoz. C fia szűrét ükkor is * ,,pit*r““bcrn akaszthatta a ,,szür- szögre“ és a cső ádb'in *gy szól sem nőit a l'ányké ás ál, inkább az idő fi énről beszáll s ha aztán távozás kor ssürét kinn 0 szürüszögön m- Hl'a nz jó jel, l;n azonban n ko pufélfár* kitéve találta megértette. he>:y nincs ott több keresnivalója. kióringo’é.-ak is régen. A móring- phlZ (csikpévtz) tolue lőhetett pél­dául kerek 600 forint, hanem 601- nek kellett lenni, hogy a következő százas is m6gkezd’<e legyen a fiata­loknak. A „paszitos“ véka boros- üvCgjét bedugni nem szabid, hogy több keresz'.elés is legyen míg a ház­nál, a káposztás fa^tkat cl nr mosá­suk, mert nem ie^z jó étvágya a gyereknek. Felületes vizsgálatra babonáinak tűnnek ezek, ped'q sokszor az ösz­tönös megérzésből, gondoskodásból eredő fé’tés, óval isiiig, kimé és, l-a- plnt-al ez, sokszor éppen — élő tön- iénelem. A gyűjtési eljárásban ajánlom: beszélgessünk többet az öregekkel, tíz esemény k, szokások kronológi- kus sorrendjének megállnpítá'ái ól Felhívom pcdayófus kortársaim fi- gyr’mé', foglalkozzanak ezekkel « kérd ivekkel és tanévünk végére- <s legjobban — esetleg vers"ben — sikerült megfigyelést leíró kartár- sn.mal egy hétig szívesen látom ven­dégül a vakációiban Balaton — Keszthely környéki kis falunkbt-n. Kuthy Fers-nc Tikos iskolaigazgató. — A közlekedésügyi minisz­térium Saju«/6ztai)a közli, hogy május 1-én az iii nép­égje való tekintettel n ren­des munkanapi menetrend szerint valamennyi vonat köz­lekedik. ~ — Múzeumi tír. Május 1-ére való <-ekintettel a Közoktatásügyi Mi- íisztér um és a Múzeumi Központ úgy intézkedett, hogy az ország valamennyi múzeuma a felvonu'á íok befejezésélő; délután 6 óráig egyen nyitva. A rendelkezés ér­cemében a Rippl-Rónai Múzeum kiállításait dolgozóink má'us 1-én í 12 órától d. u. 6 óráig láto­gathatják. — Kerékpárt talált k. Igazolt tu'a:donosa a rendőrkapitányságon átveheti. A SOMOGYMEGYEí MOZIK ÁPRILISI MŰSORA Vörös Csillag: Milliomos úr szerel­mes 28—30. Szabad Ifjúság: Varsói premier 28-29. Csurgó: Virágzó Ukrajna 30—má­:us 1. Nagyatád: Döntő fordulat 30 — 1. Siófok: Bűvös sapka 30—1. Tab: Magános ház 30—1. SOMOGYMEGYEí MOZIK MÁJUS 1-1 MŰSORA: Vörös Csillag: M lliomos úr szerel ar»03, Si’abgd Ifjúság: Ez történt Sz ken­bm. BrActonboglár: Aranykulcsocska. ! Barcs; Boldog aratás. ; Csurgó: Virágzó Ukrajna- Iga!: Dzsiiígiz kán utóda- Lengyel erjj; Győzhetetlen brigád. N?igv téd: Döntő fordulat. S''fok: Bűvös sapka, j Tál;: Magános ház. Ilii *sr SPORT ® Á röplabdosport fejlődése Hazánkban a felszabadulás előtt ismeretlen volt a röplabda- A fel­szabadító Vörös Hadsereg katonái honosították meg ná unk ezt a ■szórakoztató és felüdítő sportot- Ma már hatalmas [ömegek űzik ezt a sportágat ez egész ország területén Gyakorlásához a iegke vesebb felszerelés szükséges és korra való tekintet nélkül űzhető. A röplabdapálya megt .Iáiba ti minden üzem terű étén, minden sportpályán és a nap minden órá­jában láthatjuk a pihenő dolgozók vidám játékát- Versenyszerű ját­szása a minőség fejlődését segítet­te elő és ma már a magyar rőp- i-bda a világ legjobbjai között van. Megyénkben, is hatalmas fejlődésnek indult a róplaluiastícrt. Amíg az elmúlt években még csak egy két csapat játszott rendszere­sen mérkőzéseket, add g ma. a megyében megyei bajnokságot ját­szanak a járások és a város leg­jobb csapat.i. Vele párhuzamosan minden járásban folynak a bajnok­ságok férfi és női vonalon. Nagyon sok üzemben játszanak még mér­kőzéseket üzemrészek egymás kő zött, de nem versenyszerűen. Ma a megye terű étén többszáz iga­zolt játékos van a röplabda sport­ban. Minőségileg is lényeges fejlődés van e sportágban. A sportkörök és az edzők mindent elkövetnek a minőség további fejlődése érdeké­ben. Az elmúlt napokban az OTSB röplabda társadalmi szövetségé­nek aktívái lent volt.k a sportkö röknél és értékes tapasztaátokat adtak ?. kaposvári rőpiabdázóknak. Áprlis 25—-26-án a magyar röo- labda válogatott állami edzője lá­togatta meg a. sportköröket és technikai, taktikai tapasztalatait adta át a röoiabdázóknak. Bemu­tatta a röplabdasport gyakorlatait, edzését’és különböző technikai r®' szeit­fi röplabda komoly fe készültségét kivin a riobc/óktftt Versenyszerű űzése rendszeres edzést ős felkészü ést kíván Ezt t felkészülést biztosítja az MHK estnevelési rendszerben való •észvétel. A röplabdasport továb- i fejlesztésében tevékeny részt ell vállalni e sporjolóknak és portvezetőknek. Segítsék a kez­^ «-síajatitasában. , Szombaton ünnepélyese« »eilte aub az 1952. évi röplabda bajnok sag. A kaposvári csapatok felve­ri urns aval szombaton délután h °Z^palyán' a megyei TSB résfe [°‘. Mur?th József nyitotta meg l bajnokságot. Ismertette a «port je- Mtőségét 3 békeharcbaa és fe^ hívta í. sporfco'ók figyelmét * baj­nokságban va.ó sportszeri nia iff irtásra. ^ A megyei bajnokságban vasárnac a ..endü_e, csapata Karádo« ját- szott volna bajnoki mérkőzést. Ä aradi csapatot a gépállomás ve­zető;« visszaléptette « bajnokság to., de a Lendületet erről nem ér "esite,'fe a sportkör vezetősége. A Lendület s mérkőzésen megjelent, ahol a gépá.lomág vezetőié eluta- sitotfa őket. Reczán e'vtárs, t Lendüjet vezetője helyesen világí­tóit rá a sport jelentőségére, fel­adatára, mire a megjelent dolgo zókbó’ egy csapat összeállt és be­mutató mérkőzést játszott a kór csapat fi mérkőzés alatt mirfien pézft kedvet kapcU s játékhoz és szeretett volna játszin. A ka rád.i gépállomás vezetője nem is­merte a sportot, csak a meggyő­zés és példamutatás után látta azt. hogy mit jelent a sport a dol­gozóknak, Az eredmény az lett. hogy a- mérkőzés után a gépállo­más vezetője bejelentette, hogy a csapata nem lép vissza a bajnok­ságtól, tovább játszik és még két, női csapatot nevez a járási baj­nokságra. A röplabdasport fejlesztése ée dekében a közeli napokban a ma gyár röplabda A és B válogatott áfogat el Kaposvárra és játszik bemutató mérkőzést. Kosárlabda eredmények 'Vasárnap já’szólták le a Népköa társasági Kupa -megyei döntött Nagyatádon. A férfiak bajnokságát ■a kapási ári Lokomotiv csapata nyerte meg. A női bajnokaá'ot * nagyatádi Kinizsi csapata ngert* Gyarapíí é ok a takarmányt — vessünk tököt V idékünkön leggyakrabban a kukoricaföldeken termelik a tö­köt, köztesként növényként, de vethető a tök — sőt sok helyen vetik is — a takarmányrépa és burgonya közé. A tököt a kukorica közé a ku­korica vetésével egyidejűleg r t- ka esetben később vetik. A tök földjét néhány he yen egészen a dinnye módjára kezelik, a fészke­ket elkészítik, melyeknek mélysé­ge kb. 25—30 cm, érett trágyával komposzttal kevert földbe ültet­nek 4—5 magot A fészkek készí­tését még igen kevés helyen ve­zették be, pedig a. fészkek készí­tése a termelés mennyiségére igen nagy hatással van. A tököt a ku- kcricaíöldeken 30 cm távolságra ü tétjük. A tök szinte nélkülözhe­tetlen takarmány. A töknek, mint takarmánynak a felh.szná'ása rendkívül sokoldalú. A tököt kora ősszel megfőzve a sertéseknek is lehet adn , olyan sertéseknek, me­lyek még abban az évben kerül­nek hizlalásra­A hidegvérű lovikka1 is lehet etetni a tököt. Összevágva vagy reszelve príma takarmány, tápér- téke nagy. Ősszel pelyva és takar­mányliszttel keverve használják abraktak;rmánymak. A tököt főtt, vagy reszelj állapotban ősszel szarvasmarhák etetésére használ­ják. A jószág tejhozamát növeli. A tök aprójószágok etetésére is alka m;s, nyuiak, baromfiak kap- jálc főtt állapotban. A tojáshoza­mot növeli. Mint takarmánynak a sokolda­lúsága mellett van még egy nagy szerepe gazd sági életünkben is A mágiát is felhasználjuk, föktnág­ból o’o-’at és szappant készítünk. Továbbá a tökmag a külfölddel j való árucsere forgalomban is «agy szerepet játszik. Magát a tökmagbegyüjtést kor­mányzatunk azzal s szorgalmazta, hogy minden eladott mázsa tok­in..g után 1 kg szappant juttatott a földművesszövetkezeteken ke­resztül, díjmentesen dolgozó pa rasztságunknak. Megyénkben dolgozó parasztsá­gunk között a tökmagh:gyűjtés során már eddig is 12 mázsa szap­pant osztottak széf, a szapp:ja 1d osztása jelenleg is folyik. APRÓHIRDETÉS Tűzhelyek és vaskályhák javí­tását vállaljuk. Vasipari Szövet­kezet, Kaposvár, Május 1-u. 3. «z. Használt tűzhelyekéi vesztmk. Egy 7 éves iskolásfiú 12 darák füzetet elvesztett. Kérjük a jó­szívű megtalálót, hogy adja le 4 kiadóhivitalban. Gyönyörű sötét hálószoba és márkás, páncéltökés zongora ♦!- adó. Cím a kiadóban. Egy fekete, rövid, kereszfhúrofe zongora «ladó., D. u. 5—6-ig: L^ (inka Sándor-u. 4. Belvárosban társbérleti szobi* dolgozón k, konyhahaszrálat *éT kűl átadó. Cím: Hirdetőben. SOMOG- I NÉPLAP Felelős szerkesztő Bognár Ilona Felelős kiadó Gábri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, I atinka Sándor-«, t Telefon 901. Kiadóhivatal: *aposv r, Május 1-u. 18. Telelőn 999 Uj-Somogv Mvomda Kaposvár, Litinka Sind >r u 6. Telefon BX Nyomdáért felel László Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents