Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-23 / 70. szám

VASÁRNAP, tí*2 MÁRCIUS 23. SOMOGYI NÉflbAP 3 A kommunizmus építése a Szovjetunióban A SZTÁLINI TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ TERVEK Irta: Miskó János, a Pártoktatás Háza vezetője A cikké a középfokú politikai iskolavezetők, propaganda* szem- ná/uunveretök és a középfokú politikai iskolák hallgatói használják fel a hasonló című an'Ja3 tanulmányozásánál és * propagandista elv- tánsCkk erre hk’jűlc fel a hallgatók figyelmét is. Harc a tavaszi munkák mielőbbi elvégzéséért Példát matatnak a szocialista szektorok ,>A kotnrmunizmius építése a Szov - jetuniőtban. A sztálini t&rmósze;át­alakító tervek'1 című tananyag an­nak a hatainias viLáfftörténeknű je­lentőségű feladatnak a. régröhajtá- sáival foglalkozik, «melyről évszáza­dok óta álmodtak az emberiség log- j obl> j)*i. „A komteuniamus felépítés© a Szovjetunióban azt jeleníti, hogy a proletariátus ügyének sikere az ■egész világon biztosítottnak tékint- hehő, azt jelenti, hogy az imlpöria- 1 isták háborús törekvései kudarcra vannak átélve, hogy hazánk a többi iKjpidém.okráciák szociális fejlő­dése gyors és sikeres lesz.“ Az anyag jó megértéséihez és elsajátí­tásához szükséges, hogy ismerjük a szocializmus és kommunizmus közötti különbséget és hasonlóságot, hogy tisztába legyünk a kommuniz­mus elvi kérdéseivel' A szovjet állam szocialista rend­szere teljesen új társadalmi rend, amely gyökeresen különbözik a ré'ii kjaípitalist« rendszertől. A szo­cializmus az csak az első, illegve alsó foka aaötak az új társadalmi rendnek, amely fel váltját a kapita­lizmust. Enniük a társadat ómnak a máso­dik, illetve felsőbb foka a kommu­nizmus. A szociaiamus írja Lenin elvtárs — a társadalom amely közvetlenül a kapitalizmusból nő ki —- eg az új társ’’dalom első for­mája: A kommunizmus a társada­lom magasabb formája, amely csak akkor fejlődhet ki, amikor a szo­cializmus teljesen megszilárdul.“ A kapitalizmus megdöntése uiián lehet ért len izommal a konrmuiniamus ra, mint felsőbb fokra áttérni. A karpitialiamusbál * koútmuiiizinuslb-'1 való áknSnwt & társadalom töriiéne- íéne-k legmályrdhatóiM) és leg nagy­szer üb» forradalmi változását je­lenti. Ez a változás azt jelenti, hogy megszüntetjük *b emberek között fennálló régi viszonyokat, ellentéte­ket, «melyeket * kapitalista társa­dalom szült és teljesen új társa­dalmi viszonyokat tiereuiitüink meg. Ez « váhaziás azonban asm jön ma­gáitól, hanoim szívós harcot ás ke- inány munkát követel meg a társa­dalom minden becsületes dolgozó­jától. A gazdaságiban, az emberek tudatában óa gondolkodásmódjában élő kapitalista csökevényeket sem­mi esstre s«iu kiizdlhetjülk le azon­nal. Ez az új »zadiaJiistta társadalom eleint« elkeriilthetetleinfül miagán vi­seli annak a társadalommaik nyo­mait, amelyben sziületett. A múlt­nak ezeket a nyomatait, melyet Marx képletesen ,,a kapitalizmus anya- jegyei“mek nelvezett, a szocialista fejlődés arányaiban fokozatosan ki­küszöböljük. Éppen ezért a kom­munizmus, mint az új társadalom felsőbb sBakásza, niern jelenbet meg «Bonnal kész formában, csak akkor fejlődhet majd ki, amikor * szocializmus megszilárdult és ki­fejtett« belső erőit. A szocializmus és a kommuniz­mus «am két különböző társadalmi rendszer — hanem egy és ugyan­azon társadalmi rendszernek —• a kommunizmusnak két foka. A kom­munista társadalominak sem az első, sem a második szakaszában a ter~ m«lftf«zközök nincsenek magántu­lajdonban. A termelőeszközök itt már n»m személyek tulajdonában, hanem köztulajdonban vannak. A munkát közösen végzik és az ®m- beret egymáshoz való viszonyát a termelésben és minden más terüle­ten a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítés jellemzi. A kommunista társadalomnak sem a* első sem a második szaka­szában nincs meg al embernek em­ber áltail való kizsákmányolása. Ki­zsákmányoló osztályok nincsenek, •«eket felszámolták és az egész tár­sadalom dolgozókból áll. A kommu- ú«áa lár«*díti*at j«U«waaz# talajáén­sága, hogy megszünteti a tftrvsze- rütlenséget és .kiküszöböli a kapita- lfcnmusSal együttjáró válságokat, Úgy a szocializmus, mint a kom- muniamus idején a írlpgazdaság ■terv SzQr'nt fejlődik. .biztosítja a tor me lőerők gyors és állandó fejlődé­sét, vslaanint * dolgozók anyagi & kultúrálja színvonalának állandó emelkedését. A tulajdonformákat tékintive a szocializmusban van: állami, illetve ösSzességi és szövetkezeti köztulaj­don. A korrjmunizmu-sban a terme­lési eszközök egységesen az egész rtép tulajdonúban vannak. Magából a tulajdon viszonyokból követke­zik, hogy a szocializmusban még miág vannak osztályok, amelyek között a különbség — mint osztá­lyok közötti különbség elmosódó­ban van. A még fennálló, meglévő osztály- különlbségék a kommunizmusban teljesen eltűnnek. A város és a falu a fizikai és szellemi munka közötti ellentétet a szocialista társadalom gyökerűben nvgtáanaídia, de unég mám számolta fej teljes egészében. Ez csak a kifejlett koimmunista tár­sadalomban következik be. A társadalmi változás folyamán az elosztás módja is megváltozik: A szocializmusban mindenki a végzet! munkája arány úton — a kctmím uni an u -ban mindenki szük­séglete szerint részesül a termelt javakból. A szocializmusnak és a kanamu- nizmusnak, mint egveUen társadal­mi rend kél szakaszának a jellem­vonásai azonosak, azunhain a kom­munista - társadalom kél azaikasza közül mindegy!ik.n% megvan a ma­ga sajátossága. A Szocializmus és a kommuniz­mus fejlettségi szintvonala, érettségi szinvonala és gazdasági fejlettsége szftnupanitjából különtböaik egymás­tól. 1952 március 24-én Villa Pássi elvtárs 50 éves. A munkásmozga­lomhoz 1919-ben csatlakozott, 192i3- tól résztvött a szocialista ifjúsági mozgalomban. 1924-ben belépett az illegális Finn Kommunista Pártba, között a Finn Kommunista Párt teljesített kerületi pártbizottságok­ban, megyei pártbizottságok titkára, majd 1931 óta a párt közípomti bi­zottságának ragja volt. 1935-ben iPessi elvtársit az áilamrendőrsóg letartóztatta és 7 évi börtönbünte­tésre ítélte a finn munkásosztály -érdekében végzett tevékenységéért A Szovjetunió cijen folytatott finn háború ideje fiat koncentrációs táborba küldték, ahonnan azután szabadult ki, miután 1944-ben a finn kormán, fegyverszünetet kö­tött a Szovjetunióval. Kiszabadulása után Pessi ©Ivtár. ■sat kongr Nszuson megválasztották iá párt főtitkárának és ma is ebben a felelős funkcióban van. 1945 ót1« tagja a nem- (oeyütésnék. Pessi elv- társ irányítja azt a harcot, a'melyet a Finn Kommunista Párt a nép. más -progresszív erőivel együtt a bókéért, demokráciáért és Finnország függ*t._ lenségéért vív. A Finn Kommunista Párt -fennál­lása óta állandóan harcol Finnor­szág és a Szovjetunió közötti ba­rátságért, amely Finnország függet­len és békés fenntartásának al-apja. Csak a Szovjetunió ellen folytatott két háború után, amelyek eredmié­Ville Pessi elvtársmctk, a Finn Kommunista Párt főtitkárának, Helsinki. ötvenedik születésnapja alkalmá­ból testvéri üdvözletünket küldjük. Kívánunk önnek, kedves Pessi elv­társ friss erőt, jó egészségeit ahhoz « fármdhatvtlan hazehaiz, nméig*t • Mik ez©ik a különbségek? A szocialista társadalom épülésé­nek kiinduló pontiját azok n ter- imi? lőerők alkot iák, amelyeket i dől gozók kezükbe ragadva a halaimat., örökségképpen a katpitalizmusból szereztek mag. A szocialiamusiia való áttérés­nél a teprraelő'&rők még u?m elég fejlettek ahhoz, hogy valamennyi közszükségleti cikk bőségét megte­rem* sók. A kommunista társadalom, mint az új társadalom legfelsőbb szaka­sza — építésének kiindulópontját, azok a ti emelőerők alkotják ame­lyeke! a szocializmus teremtett meg­A kommunizmusra való áttérés­nél -a termelőerők olyan miag-a-s fej­lettséget értek el, hogy n-alamennyi közszükségleti etilekből bőséget tud­nak biztosítani, ezt bizonyítják a Szovjetunióban történt árleszállítá­sok is. A kommunizmustól eltérően a szocializmusban nem küszöbölödik ki teljesen a társadalom osztályokra való tagozódása — különböző osz- ályókként megvan még a .munká­sok és parasztok osztálya és meg­van -még a társa,dalmi rétegként az értelmiség. IJátisi kell azonban, hogy ezek közt a társadalmi cso­portok közt nincsenek gyökeres különbségek, mert a szocialista építés folyamán mélyreható válto­zásokon mentek keresztül — köze­lebb jutottak egymás-hoz. Csak a kommunista társadalom­iban ny-il.jk széleskörű lehetőség ar­ra, hagy .miniden a mb ér kifejtse egyéni képességeit, aminek követ- keztűbon a munkához való j-á vi­szony általánossá lesz. A felietekből látható, hogy a szo­cializmusból a kommunizmusba va­ló átm. net az eg Asz társadalmi élet­be végbemenő mélyreható átalaku­lás ok/k a 1 függ ÖS-SZ3, melyek mind az anyagi, termelésre, mind az em­berek tudatára kiterjednek és hogy teljesen feltárják, kibontakoztatják a szocializmus belső erőit és eltün­tetik. a kapitalizmus „anyajegyeit“.-rőtképpen a finn nép előtt végle­ten vilájgossá vált, hogy -a szo- clioizmus országa, az ő barátja és az imperialisták, akik Finnország területét és népét agresszió számára ágyútöltellékként akarják felhasz­nálni — az ő ellenségei, vált hiva­talosan elismertté ez a gondolat és alátámasztották a Szovjetunió és -Finnország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel. A háború utáni új körülmények között a finn kommunista párt gyorsan fejlődött és az ország poli­tikai életében központi tényezővé vált az ország sorsával kaposolatos minden kérdésben. A jobboldali szociáldemokrata árulók nyíltan az amerikai agres­szió szolgálatában állnak, da félve attól, hogy véglegesen «Ivesztik a -tömegekre gyakorolt befolyásúkat, egyre aljasabbul a munkásosztály egységét megbontó politikát folytat­nak’. A Finn Kommunista Pártot és az egész demokratikus mozgalmat -.nagy és felelősségteljes feladatok ielé állítják ezek a körülmények. Finnország békéjének, független­ségének és demokráciájának védel­me, a Szovjetunióval és az összes Ibéke'szerető államokkal való barát­ságnak megszilárdítás«. —■ ez az a vonal és az a feladat, amelyet a Finn Kommunista Párt Pessi elvtárs vezetésével folytat és meb’®t teljes mértékben meg fog valósítani. testvéri Finn Kommunista Párt élén a finn nép ügyéért, a nagy Szovjet­unió népei és a firm nép közötti barátság megszilárdításáért, g tartós ,b ékéért folyt at. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vézélőségé fíákssi Mátyás főtitkár. A termelőszövetkezeti csopor­tok jól felkészülve láttak hozzá a táv íjszí mezőgazdasági munkák­hoz, Megkezdődött a harc első­sorban a kora tavaszi növények vetésének gyors elvégzéséért. Er­ről’. tanúskodnia,k egyes termelőszö­vetkezeti csoportok eredményei. fi káiiiisncsaí „Anzakalász“ harmadik típusú tszcs ezév ja­nuárjában alakult, az eddigi mun­kájuk eredményei máris jó mu.nka- mogszervezést tanúsítanak. Elvé­gezték a koratava-szi növények vetését- Elvetettek 10 kataszter’ hold zabot, 3 kataszteri hold árpát, 5 kataszteri hold ültetett burgo­nyát és 800 négyszögöl mákot. A vetésnél az új agrotechnikai eljá­rást, a keresztsoros vetést- alkal­mazták. De jól halaid a munka a csurgónagymartoni tszcs-kben is. A Petőfi tszcs ugyancsak el­végezte a koratavaszi növények vetését, 12 kataszteri hold zabot, 5 kataszteri hold árpát, 1 katasz­teri hold mákot vetett el. Emel­lett 25 kataszteri hold földet ké­szített elő vetés alá. A Kossuth tszcs is kielégítően halad a mező- gazdasági munkákkal, eddig elve­tett 10 kataszteri hold zabot, 2 ka lasztéri hold mákot és 20 ka ­taszteri hold földet előkészített vetés áfá. Ezek az eredmények bizonyít­ják. hagy termelőszövetkezeti cso­portjaink jól fogtak hozzá az ez- évi mezőgazdasági munkákhoz és egyben mind jobban bebizonyoso­dik az, hogy elengedhetetlen kö­vetelmény i brigádok jő megszer­vezése, a kollektív szellem elmé­lyítése a társasgaizdá'kodásbaa. Iln a termelőszövetkezeti csoport­ja rak így fognak haladni ez évben az összes munkálatokkal, akkor a t a-rmsá-s eredményeik kel még job­ban ne tudják bizonyítani *,z új út, a kollektív gazdálkodás útjának helyességét. Jól haladnak a ts.vasat mtokák elvégzésével a torvaji „Táncsics“ tszcs-ben, már 19-ig elvégezték 9 katasztráiis hold árpa, 5 kataszf rális hold borsó, 3 katasztrális hold mák é* 8 katusztrális hold iucerna vetését ez»n felül 30 katasztráli® holdon elvégeztél» « simítózást. A gépállomás segítségével, a tagság lendületes munkájával hamarosan be is fejezik a *a- vaszi munkákat. A tszcs példáját követi Torvaj község egyénileg dolgozó paraszt­sága is, ezt bizonyítja az, hogy a község vetéstervének árpából 50, zabból 40 százalékát már elvetet­ték. De a lucernából és len-ken­derből is már nagy részét elvetet­ték és a simítózás is teljes ütem­ben folyik. Vannak olyan dolgozó parasztok Torvajon, akik teljes egészében elvégezték az árpa, zab és más aprómagok vetését és a si­mítózást is. Ilyenek pl. ifj. Mol­nár Pál, Radó János, Vendek Já­nos és még többen, tehát minden remény megvan arra, hogy Torvaj községben határidő elő11 befejezik a tavaszi munkákat, csak ehhez az kell még, hogy úgy, mint idáig is, a pártszervezet a tanáccsal kar­öltve végezzen állandó felvilágosí­tó munkát és a dülőifelélősök is állandóan ellenőrizzék a vetés ál­lását, hogy arról tájékoztatni tud­ják a tanácsot é» aszerint tudják mozgósítani a dolgozó paraszto­kat a tavaszi munkák befejezé­sére. A kölesei „Előre“ tszcs-ben s gyors ütemben folynak a talajelő- készítési munkák A brigádok az üzemterv sze­rint szerződésileg átvették te­rületüket és a hozzá szükséges fogaterőket és egyéb gazdasági felszerelése­ket. 19-én hozzá is fogtak »• t*" vaszi munkákhoz. Elvetettek ed-’ dig 8 katasztrálís hold mákot és 48 katasztrálís hold árpa, 15 ka- tasztrális hold olajlen, 5 kafasztrá- lis hold gumipitypang és 2 ka- tasztrális hold gyapot alá előké­szítették a talajt, de ‘ezeknek t magoknak a vetését is már vég­zik. A tszcs-mek 16 katasztrál-s hold kertészete lesz, amelyhez a palánta már fejlődik, a meleg­ágyakban, 5 katasztrálís hold szü­lőiben elvégezték az újítást és * metszést és 15 katasztrálís holt gyümölcsöst 100 száztlékíg r«*iá- bet®ttek. A tszcs-ben az árpavetés 7§ százalékán és a kukoricavetés 75 százalékán keresztsoros és négyzetes vetést fognak alkal­mazni, az őszi vetéseknél pe­dig a feRrágyázást, hogy ezzel elősegítsék termés- eredményaík emelését, A kaőarkuli „Szabadság“ tszcs elvégezte az árpa, zab ét mák vetését, 30 kataszteri holdom simí[óztak és 10 kataszteri holdat szántottak idáig, de a többi tava­szi munkákat is gyors ütemben végzik. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok követik * tszcs példáját, több olyan dolgozó paraszt vám, mint például Vida Ferenc 8 holdas dolgozó paraszt, aki elvégezte az árpa, zab és mák vetését. Ha továbbra is követik a dolgoz« parasztok a tszcs példáját, akkor Kadarkút községben is időben el­végzik * tavaszi munkákat. Legnagyobb ütemben a tengődi állami gazdaságban kezdték el a vetést- Eddig már 579 katasztrálís hold föídr« ▼etettek, melyen biztosítják népgazdasá­gunknak a bő termést- Az elve­tett területből 100 katasztrálís hold tavaszi árpa, borsófélék 10# katasztrálís hold és olajlen 138 ka- tasztrális hold. Ezenfelül nagyon jól megy a lucerna, tavaszi búza és cukorrépa vetése Í9. Előkészített talaja 1200 katasztrálís hold, A nagybaráti állami gazdaság 497 kataiztrális holdat vetett el, amit úgy tudtak elérni, hogy a talajt előre elkészítették, így a vetések m’eíőbbi befejezéséért jelenleg is 490 katasztrálís hold van előkészítve. A nagybaráti ál­lami gazdaságban elvetettek za­bosbükkönyből 91 katasztrálís hol­dat, b o r s óf éle sé g e kb ő'l 43 kamaszt- rális holdat, zabból 40 katasztrálís holdat, olajlenből 80 katasztrálís holdait, maghozó répából 24 kataszt- ráiís holdat, de megkezdték » burgonya és a maghagyma ülteté­sét is. Eredményük azonban sok­kal kiemelkedőbb lehetne, ha * gépek kihasználására nagyöbűt gondot fordítanának. Nem akar l®maradni a somogytarnácai állami gazdaság sem a tavaszi vetési versenybe*. 300 katasztrálís holdat vetet­tek el, melyből zab 40 katasztrálís hold, borsófóle 70 katasztrálís hold, t»- karmánykeveréik 63, olajlen 110, lucerna, vöröslóhereniagból 35 ka­taszteri hold van elvetve. Ebben a versenyben nagyo» lemaradt az alsóbogán ahol 176 katasztrálís holdat •* marcali, ahol 80 katasztrálís hol­dat vetettek el. Utolsók között kullog Kutas is. Ezekben a gaz­daságokban igen lassú ütemben fo­lyik a munka, melynek egyik oka, hogy a vezetőség nem adja meg a kellő segítséget az üzemegysé­geknek. „A SZOVJET KULTÚRA11: tanít, n«vel, szórakoztat OLVASD RENDSZERESEN! ^!:;:x8s«:EE::s!iiiiíaB ukih£3ni iwimBiwaHamKiiaigaBaasr (Folytatása következik^) A Finn Kommunista Párt főtitkára, Title Pessi etvtárs 50 éves Rákosi elvtárs üdvözlő távirata Vilié Pessi elvtárshoz, a Finn Kommunista Párt főtitkárához

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents