Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-20 / 67. szám
2 SOMOGYI MÉPLAJP CSÜTÖRTÖK, 1952 MÁRCIUS 29. A Somogymegyei Járási Pártbizottságok és alapszervezetek 1952. évi pártépítési feladatai Lapunk tegnapi számában közöltük a Magyar Dolgozók Pártja kibővítem választmányi ülésén a Megyei Pártbizottság beszámolóját- A beszámoló után hozzászólások következtek, P.inkáiz Ferenc elvtár», a Megyei Állami Gazdaságok Trösztjének igazgatója következőket felszólalásában mondotta: Az állami g.-zdaságok munkájában érezzük a párt által nyújtott segítséget, különösen azóta, amióta az állami gazdaságoknak új mi- niszéiriunia van. Az átszervezés, valamint a párt fokozottabb ellenőrzésével éreztük a javulást- A somogymegyei tröszthöz tartozó állami ^gazdaságok első negyedévi tervükéf 100 százalékban teljesíteni fogják — a jelek ezt mutat- ják. — Lesznek azonban olyan gazdaságaink is, amelyek tervüket túlteljesítik, különösképpen ott, ahol a pártszervezetek, ,a termelés ellenőrzésében konkrétan részt vesznek Például a nagybaráti állami gazdaság, ahol Vadícsko elvtárs konkrétan részt vett a tervek teljesítésesek ellenőrzésébe*, ismeri az áHami gazdaság beadási tervétA nagybaráti állami gazdaság a holnapi nap folyamán első negyedévi tejbe,adási tervét teljesíteni, *őf túlteljesíteni fogja. Az állami gazdaságok ebben az esztendőben a mesterséges borjú- nevelés fokozottabb bevezetésével el fogják érni, hogy közel 1 millió liter tejjel többet adnak az államnak. A somogymegyei tröszthöz tartozó állami gazdaságok között nem lehet egyetlen sem olyan, ahol a fejési átlag 10 literen alul lenne, tekintve, hogy az állami gazdaságok nagyobb mértékben el vannak látva olyan technikai felszereléssel. szakemberekkel, hogy az előttük álló nagy feladatokat meg tudják oldani. Á m’í reggeli jelentés alapján 600 holdat vetetek el az állami gazdaságok, naponta tehát több, mint 500 hold föld elvetését biztosítani tudják. Gazdaságink alaposan felkészültek a tavaszi munkákra, az a tervünk, hogy a vetési munkálatokat április 20—22-re be fejezzük, annál is inkább, mert « szovjet tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a korai vetés terméshozama általában nagyobb, mint a későbbi vetéseknek. Az állami gazdaságok fejlődését nagyban elősegítette a pártszervezetek fejlődése. Azonban a taá" és tagjelöltfelvétel növekedése alacsony, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az állami gazdaságainkban a do gozók létszáma ebben az évben hatalmas arányban meg fog növekedni. Az állami gazdaságok területén már mind nagyobb számban vannak olyan dolgozók, akik a 'termelésben kiváló munkát végeztek. Például a bala- tonbog ári állami gazdaság üzemegységében Rákosi elvtárs születésnapi árai tett vállalások során a 6 és fél literes fejési átlag helyett 11 és fél literes fejési átlagot érfek -el. Hasonló az eset a somogy- tartóneai iáik mi gazdaságban 'is. Jelentős azoknak a dolgozóknak a száma, akik iái munkájuk után alkalmasak arra, hogy pártunk soraiba felvegyük őket. A pártszervezet, valamipt. az állami gazdaságok pánttHkáraí mind jobban érvényesítik a párt ellenőrzését a gazdaságvezetők munkájában, ezt? bizonyítja, hogy az idei tervkészítésben, pl. a, nagybaráti, kutasi állami gazdaságok párttitkáraí konk_ rétan részt vettek. A járási pártbizottságok ta" rnogatása is mindjobban megmutatkozik az áHami gazdaságoknál. A nagyatádi állami gazdaság pár; titkára elmondta, hogy nincs olyan hét, hogy a járási pártbizottság egy-egy tagja konkrétan ne foglalkozna az állami gazdaság problémáival. De meg kell mondani, hogy állami gazdaságaink jelentős részeinél ez még nem tapasztalható. A nők munkábaállitásai ter®n vannak hiányosságok, nagyon sok az olyan furcsa jelenség, hogy a fijészétnél jelentős számban férfiak dolgoznak. Furcsább a he,y- zet a vezető funkció betöltésénél, ;!hol csak- elvétve találunk egy- egy elvtársnőt, — amelyen rövidesen változtatni fogunk. az ; lapszervezetekben a munka menete a Járási Pártbizottság munkájától függ. Hiányosság volj a pántszervezetek részéről, hogy nem vizsgálták meg, hogy ,a párttagok hogyan tettek elege; beadási kötelezettségűiknek. De nemcsak a begyűjtés kérdésénél, hanem a többi munkákban is komoly hiányosságok mutatkoznak. A Járási Pártbizottság az alapszervezetek vezető nek politikai fejlődését elősegítve, igyekezett segítséget nyújtani. Szerelnék foglalkozni a párt «8 a tömegek kapcsolatával. A legjobb kapcsolat a párt és a tömegek között a népnevelő munkán keresztül érhető el. Amikor a Politikai Bizottság határozata szerint megvizsgáltuk járásunk területén a népnevelő munkát — megállapítottuk, hogy a párt egyes határozata' lejutnak az alapszervezetek vezetőségihez, de azént, mert az a'apszervezetek nem. rendelkeznek olyan népnevelő csoporttal, amelyet ilyen esetben foglalkoztatni tudnának. Ennek, a hiányosságnak kiküszöbölése érdekéiben a Járási Pártbizottság határozatot hozott, hogy a tavaszi munka megkezdése előtt átszervezi a népnevelőcsoporto- kait. A járás területén 30 legjobb aktíva részére 3 napos tknfolya- mot tartottunk, amelyen a Poétikai Bizottság határozatát és a begyűjtési rendeletet ismertetjük. Erre a népnevelő tanfolyamra bevontunk néhány jpl teljesítő pár- tonkívüli dolgozót is. Ti*>za József elv*ár*, a Kőzponli Veze*ó»Ag- » I kill (lőttének felszólalása Müller Károly elvtár«, a Kaposvári Járási Pártbizottság agit.«prop. titkárának felszólalása A Járási Titkárok Országos Értekezlete végső fokon azt a feladatot állította elénk, hogy a nagy feladatok elvégzése érdekében vizsgáljuk felül munkamódszerünket. Nagy elvtárs, a Megyei Párt- bizottság beszámolójában a kaposvári Járási Pártbizottság sok hibájára mutatott rá, am't mi lényegében láttunk, de nem ilyen élesen. A mi meglátáss-ink alapján tettünk egy sor intézkedést ezek kijavítására, elsősorban azzal, hogy munkamódszerünket felülvizsgáltuk. Munkánk alaovefő hiányossága abban mutatkozik, hogy az alapszervezetek vezetőségeivel nem foglalkoztunk kellőképpen. A másik hiba, ha kimegyünk egy- egy alapszervezetet ellenőrizni, akkor csak a szűk reszort-feladatokat végezzük el és nem látjuk, hogy mi a konkrét feladata a szervezési, vagy ágit. prop. osztálynak. A hibákat felismerve, úgy igyekeztünk rajta javítani, hogy rendszeressé tettük a hétfő délelőtti titkári értekezletet, ahol megbeszéltük a feladatokat, amelyeket a hét folyamán kell elvégezni, olyformán, hogy az egyes osztályok munkáját megfelelően tudjuk összekapcsolni. De, hogy a Járási Pártbizottság feladatait jól tudja elvégezni, ahhoz okvetlenül szükséges a Megyei Pártbizottság nagyobb arányú segítséget. Végső fokon azt kel team Járási Pártbizottságunknak, — hogy a munkánkat meg tudjuk javítani —, hogy sokkal több időt kell kint tölteni az alapszervezeteknél, mint amennyit ezidáig töltöttünk. Többet kell foglalkozni a 'titkár elvtársakkal olyan értelemben, hogy konkrét Útmutatást, gyakorlati segítséget adjunk egy-egy feladat végrehajtásához. Ez azért is fontos, mert megállapítható, hogy a titkárok látják a megoldásra váró feladatokat, de gyakorlat hiányában sok esetben nem tudják végrehajtani. A párttitkár elvtársak magasabb képzésének biztosítása érdekében kísérletezünk olyan módszerrel, hogy kéthetenkint összehívunk 15 —18 titkár elvtársat és ezen az értekezleten egy-egy konkrét kérdést vitatunk meg. Az elmúlt alkalommal a népnevelő munkával foglalkoztunk. Árra kell törekedni, hogy a párttagok minden területen élen járjanak, ne legyen olyan párttag, aki ne venné ki részét a pártmunkából, így elérjük, hogy a pártszervezet az előtte álló feladatokat végre tudja hajtani. Kisdeák József elvtárs, a Marcali Járási Pártbizottság titkárának felszólalása Rákosi elvtárs felszólalása után * Járási Titkárok Országos Értekezletén Járási Pártbizottságunk igyekezett a munkájában lévő hiányosságokat felfedni és ezen javítani. Amikor ezeket a hiányosságokat megvizsgáltuk a Járási Párt- bizottságon belül, megvizsgáltuk az alapszervezetek munkáját is és megállapítottuk, hogy * * # Varga Flórián 14 holdas középparaszf, berzcnceí párttitkár, me. gyei páitvá'aszlmányí t g ellen több bírálat hangzott el, mert nem teijesitetfe 1951. évi beadási kötelezettségét. Megengedhetetlen, hogy megyei pártválasztmányí tag adósa maradjon az államnak, ezért a páriválasztmány kizárta tagjai sorából, helyette egy póttagot hív be. * Malik elvtárs levele az ENSZ titkárságához Beloiannisz elvtárs és társai megmentése érdekében J. A, Maliik, a Szovjetunió ENSZ- ibeli képviselője március 17-én levelét intézett az ENSZ titkárságához. A levél a következőképpen ’ hangzik: ’ „A Szovjet ‘.Szocialista Köztársa- 1 ság szövetségének képviselete értesíti az ENSZ titkárságát, hogy táviratot kapott az egyiptomi Alexandriában élő több minit 600 görög ál ; famipolgár nevében. A távirat azjt a f követelésit tartalmazza, hogy ment- n sók meg Nitkosz Beloiannisz és a ’ vele együtt halálraítélt többi görög hazafi életút, továbbá hirdessenek általános amnesztiát Görögországban. Mellékelem a szóbanforgó távirat másolatát és kérem az ENSZ titkárságát, tegyen az Egyesült Nemzetek Szervezetién keresztül sürgős intézkedéseket Beloiannisz és a hét másik halálraítélt görög hazafi életének megmentése érdekében. Kérem, hogy ezt a leveleit a hozzácsatolt táviraitmásoliattal együtt adják át okmányként a:z Egyesült Nemzetek Szervezetének és juttassák el valamennyi ENSZ- íagá 1 lám kormányának. Tisztelettel: J. A. Malik.“ A távirat a következőképpen hangzik: Követeljük az, általános amnesztiát és azt, hogy bocsássák szabadon Nitkosz Beloianniszlt és vele együtt jogtalanul halálraítélt társait. — fin két kérdést szerelnék érin- leni, .inni népgazdaságunk szempontjából komoly jelentőséggel bíir, s aimiről az elvtársak nem, vagy csajk ikevésbbé szóltak. Az egyik az állami gépállomások, Uirmelőszövel- kezetek és egyénileg dolgozó parasztok a tavaszi taila jinunkáikra történő sZi2rzódéskölese. A helyzet nem olyan egyszerű s itt az ülésen is megmutatkozó:t, hogy fennek a kérdésnek a jelentőségét az elvtáir- saik n&m mérik fel. Ne.m látják ennek a kérdésnek a nemzetgazdasági fontosságát. Rákosi elviá rs és Kovács elvtárs külön aláhúzták, hogy a járások összességét kell, hogy lássák, s minden kérdésben kell, hogy otthon mozogjanak, Rz a kérdés nem egy új feladat s mégis kihagyják az elviársak a látókörükből. Itt Nagy Árpád elvtárs elmondotta, hogy a helyzet hogyan néz ki a le nnel őszö'el kezelek ben, hogy mindössze 40 százalékban kötöttek szerződési s a dolgozó parasztok pedig 45 százalékban. Tervünkkel összehasonlítva a kép jobb. De itt nem a számszerű összehasonlításról van szó, hanem ezen túlmenően azt kell látni, hogy a mi párltunk arra vett irányt, hogy a gépállomások és termelőszövetikezeiek kapcsolatát nég szorosabbá fűzze. Arról van szó, hegy a gépállomások és termelőszövetkezetek szorosabb kapcsolatának a kiépítése a munkásosztály és a dolgozó par sztság a munkás-paraszt szövetség még szorosabbá fűzését jeieníi, Most már a gépállomás közvetlenül a termelésben is érdiekéivé van s ez egy komoly lépés előre. A mi pártunk úgy viszi a párt parasztpolitikáját, hogy a törmelő- Szövetkeze i mozgalom miindijg nagyobb teret hódítson a dolgozó parasztok közöití. S ahhoz, hogy ezit el tud juk érni, szükséges az, hogy Rákosi elvtárs többszöri figyelmezle- iésé't be is tartsunk ezen a téren. Hogy a term el ős z ö v ebkez 6te k ne az igitáción keresztül, hanem a tényleges helyes gazdálkodáson keresztül tegyék vonzóvá a dolgozó parasztok előtt a szövetkezetét. Az elviársak tudják, hogy a gép- illomások traktoris'tái többségben érinélőszövetkezeti csoport-tagok*, s innék az a következménye, hogy az \ tszcs tág, aki a traktoron ül, az gyekszik jobban megművelni a föllet, mert az ő munkájától is függ t csoport terméseredménye. Ebben íz ellenség belekapaszkodik s igyek- izik a mi támadásunkat egy ellen- ám adással ellensúlyozni. Az, hogy i szerződéskötés nem megy, e.z nyilvánvaló abból adódik, hogy az e[- enség felismerte, hogy ezzel a lé- léssel mi magasabb terméseredmé- íyekdt akarunk elérni, s most az sHenség arra vette az irányt, hogy i 'terme 1 őszöv e!kezeitek miinél kisebb őrületet műveljenek géppel, hogy i terméseredményeikben megmutatkozzon a géipi munka hiámya. Ezt tz elvtársakn.ik is látni kell. Két- égtelen, hogy itt arról van szó, íogy az ellenség a-Zt akarja elérni, íogy a termelőszövetkezeteknek a e rm és e red m é n y ei a 1 ács o n y ab b ak egyéneik, mint az elmúlt évben vol- ak, mart nyilván ha a tenne lös zö- "etkezelek gépi erőt nem vesznek géiivbe, kénytelenek lesznek úgy negművelni a földet, hogy az olyan agy kevesebb eredményt hozzon, nint az egyénileg dolgozó .parasz- :oké. Itl látni kell, hogy egy új formája van a szerződéskötésnek, a természetben való fizetés, ahogy Nagy ejvtárs felvetette, ebben a megyében ezzel kapcsolatban nehézségik nincsenek, vagyis ha vannak kisméntékűek ezek a nehézségeik. Ez nőm olyan nehézség, aimit nem tudna teljesíteni a dolgozó paraszt. A hiba ott van, hogy gépállomásaink nem kötöttek megfelelő számban szerződést, hogy a mi pártbizottságaink a falusi pártszervezeteink, elsősorban a gépállomásaink, a tanácsaink nem figyel'etk fel őrre a jelenségre. Egyszerűen tudomásul vették és kicsit elszánd,tolták magukat. Mert ha megnézzük az egész évi szerződéskötés lényegesen jobban áll, mint csak mnga a .tavaszi munkákra való szerződéskötés. A tanács sem tett meg mindent ennek érdekében. Nem számoltak arra. hogy a gépeket kijavították, de nem lesz mit számítani. Ebből a szempontból kell nézni az elv társaiknak a< gépállomásuk szerződéskötési munkáját. A miás'k kérdés amit felvetnék, a beigynitjés kérdése. Az elvtársak raa- sryoin jól tudják, hogy a megye hogyan nézett ki tavaly a begyűjtés tekintetében. Itt szeretném leszögezni, hogy a (tavalyi tartozást az őszi eső nem mosta el. Tehát, amivel t valy adós maradt a magye, azt az iáén meg keli fizetni. Itt szeretném felvetni azt, amiről az elvitársak is szóltak, a -hízoUser- tés kérdését. Hiányolom, hogv .isen- ki nem mond1 a azt, hogy már pedig, bejelentem, hosy a negyedévi tervtünket teljesítjük. Az elvtársaik elmondták, hogy baj van a sertés- beadással, de egyébként, hogy valami k-omk'rélt intézkedést tesznek-e arról nem, «esetit egy szó Sem. Ha az elvtársak összefüggésében nézik a dobiakat, ha megnézik a párt és a kormány december 2-i határozatát és ebből a szempontból nézik a sertésbeadáet, akkor irádöb- bennek a dolgok súlyosságára. Itt arról van szó., hogy a december 2-i haitározait veszélyben forog. Az elvtársak ntem számolnak eléggé ezzel a veszéllyel. Az elvlársaik itt saját maiguk elmondták, hogy inem lehetetlen a tervnek a teljesítése, mert aiz elöfelltétel adva van, megvannak a süldőik, megvannak a hízók és van takarmány. Persze egy kicsit nekünk mélyebben ke*l elemezni azt, amit Rákosi elvfárs felvetett az értekezleten, s amiről itt nem esett szó, a kommunista erkölcsöt. Vájjon azolk a párttitkárok, akikről szép számmal esett szó, akik nem teljes’'tették állampolgári kötelezett ségüket, akik nem tettek ele. get beadásuknak, vaj join lehet-e ezeknek az embereknek erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy megköveteljék a ifalu dolgozó parasztságától, hogy beadási kötelezettségüket teljesítsék. Semmi erkölcsi alapjuk nincsen. Jogosán elítélhetik azokat a párttitkárok t a dolgozó parasztok, akik nem teljesítették beadásukat és ugyanakkor bízatják a népet a kötelezettség teljesítésére. Itt a páirtbizottsáigokPiíik alapvető, döntő feladatta, hogy maradéktalanul ha jtsák végre a titkárság, szeptember 12-i határozatát, hogy azokat a pártfuntkcionáifiuSokat. aikik nem telitek eleget beadási kötelezettségüknek, következetésen vonják felelősségre. Mi nem mehetünk olyan hadsereggel támadásba, melynek tisztikarai az ellenséggel cimborái és 'azok oldalán áll. Szeretném megemlíteni még azt a kérdésit, ami Szorosan egybeesik a begyűjtéssel, de ezen túl az egész nemzetgazdaság helyzetével, az ál" lakbevyüjtés kérdése. Az elvtánsak ha megnézik a saját területüket, megállapíthatják, hogy az áU'Jit’e- nyésztés kérdése a megyében rósz- szül néz ki és minden jel arra mutat, hogv nyugodtan garázd iikcdhit az el len séf, nyugodtan vagdalhatja le az állatikat s az elvtársik behuny szemmel tűrik az állatok vagdálását. Nem szabii d szem elől. téveszteni, hogy minél -»'ben megyünk a kol- leatívirálás felé, az ellenség támadása annál aktívabb lesz, A mi párbizottságaink, tanácsaink incm figyelmek fel anra, hogy az orruk előtt vagdossák le az álladókat» tömegesen megy az állatok elpasz- szolása, s egyszerűen adják a vágási engedélyeket ellenőirzés nélkül, s h,a megnézzük, 'később az állatállomány minimumra' csökken. Az elvtársaik tötbb figyelmet fordítsanak az állattenyésztés jelentőségére. A tanácsokat szorítsuk rá, hogy pontos köpet ad farnak az állattenyésztés helyzetéről. Semmi ok nincs arra. hogy a mii parasztjaink az állatoktól szabadul járnák. Hit arról van szó. hogy az ellenség befolyása mely érvényesül — az viszi a parasztokat arra, hogy az állatoktól szabaduljanak. Az elvtársaknak elsősorban ennek meghiúsítására kell mozgósítani. Nem vitás, hogy ha az eMárSak a párttagságot mozgósítják ilyen akciókra, akkor lényegesen jobban meg tudják oldani a feladatokat is.
