Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-18 / 65. szám
I KEDD, 1952 MÁRCIUS 18. SOMOGYI NÉPLAP A pusztakovácsi gépállomás dolgozói április 4 előtt A pusztakovácsi gépá'lomás dol'ZÓi a jobb és több termés érdéiben újabb vállalásokat tettek, melyek megvalósításával készülnek április 4-re. Bíró László brigádja vállalt*, hogy & tavaszi idény tervét 120 százalékra teljesíti és egybea versenyre hívja ki a Császár-brigádot, amely # versenyt el is fogadta. Szován László körzetveartő * Í ar»szí munkák határidő előtti si- ;eres elvégzésére tett vállalást, melyben versenyben áll Lender Sándor körzet éveL Iluszka Imre brigádvezető vállalta, hogy a brigád területén lévő 7 tennelőcso- poríot meglátogat)*. Tavaszi idénytervét 105 százalékra teljesíti. Hogy a gépek zavartalanul dolgozhassanak, az üzemanyagallátásf Csehi János vállalta. Kovács József pedig tervét 120 százalékra teljesíti és ezen felül vállalást tett orr x, hogy az ifjúsággal és a DISZ- azervezettel karöltve április 4-re egy műsort adnak, ezzel is hozzá járulnak április 4-nek méltó megünnepléséhez, Fínta Pál tavaszi tervét 110 százalékra teljesíti és az íizemanyagfogyasztást 5 százalékkal csökkenti. Vállalásában párosver- senyrs hívja ki Mosdósi elvtársat, aki a versenyt elfogadta, A tavaszi munkák időbeni elvégzése érdekében Pintér György élvíárs as összes ekéket időben kijavítja. A pusztakovácsi gépállomás dolgozóinak vállalása nagyban elő segít* a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését, amivel hozzájárulnak a magasabb terméshozam eléréséhez. Vasárnap volt a kaposvári járás levelezőinek értekezlete DOLGOZÓ PARASZTOK EREDMÉNYEI, AMELYEKET A SZOVJET MÓDSZEREKKEL ÉRTEK EL Vasárnap délelőtt a Megyei Tanácsnál értekezletet tartó dolgozó Í arasztoknak Bajcsi Ede, a Megyei anács mezőgazdasági osztályának főagronómusi igen értékes előadást tarfott a jó termést elősegítő szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásáról. Az előadás élénk helyeslést váltott ki dolgozó parasztságunk között, majd vita követte. Sólyom János bolhói 8 holdas dolgozó paraszt elmondta, hogy Líszenko szovjet akadémikus munkájának tanulmányozása után favaly nyáron kísérletként iOO négyszögölön vetett •lőcsíráztatott burgonyát. Es?sn a 100 négyszögölön 5 mázsa 60 kiló termett, ami kö zel 90 mázsás holdankénti átlagnak felel meg. Míg a másik burgonyája csak 40 mázsát hozott hoidankint. Kijelentette, hogy ezf a módszert az idén is alkalmazni fogja, fele- vészben nyári vetésű előcsíráztatott burgonyát termel. Durcsán Lajos gamási 8 holdas dolgozó paraszt arról beszélt, hogy a vityapusztd Vörös sugár tszcs nyári vdlésű burgonyája kétszeri lókapálás után 80 mázsát termett,' míg nekünk, az egyénileg gazdálkodóknak, t®' vas3Zal vetett burgonyánk több muckávil is csak 30—40 mázsát hozott faeCásnkint, Ajánlja dolgozó parasztjainknak, a nyári vejésű burgonya vetését. Elmondta még azt is, hogy a vitya- pusztai tszcs-ben már befejezés felé közeledik a zab, tavaszi árpa, mák és borsó vetése, s hogy a csoport példáján fogtak hozzá a község egyénileg dolgozó parasztjai is a tavaszi munkákhoz és edd g mintegy 50 holdon végezték el a borsó, a mák és a zab vetését. Suhor Jenő somogyzsitfai 8 és fél hold:s dolgozó paraszt elmondotta, hogy ő is a szovjet módszerek tanulmányozása után szánta rá magát arra, hogy 1 hold kukoricájának a felét háromszor megkapálja. Az a rész, amelyet háromszor kapálj meg, 8 mázsával többett hozott, mint a másik fele. — Ezután mondotta — nem sajnálom rá az időt, s azon leszek, hogy négyszer kapá ok az. idén, mert megéri. Tavaly abból a termésből fettem eleget kukoricabe- adási kötelezettségemnek, amelyet a háromszori kapálás hozott a fél hold földemen. Újítás a gépállomásokon A somogymegyei gépállomásokon az újító mozgalom terén komoly eredményeket ériünk el. A tavaszi munkák határidőre való elvégzése egy k legfontosabb feladata gépállomás:,ink dolgozóinak. A célkitűzéseket csak úgy tudják elérni, ha a gyár által leküldött gépeken és erőgépeken újra és újra módosítanak, újítanak. A mostani munkálatok elvégzésére a központ álfái elrendelt újítás minden munka- és erőgépen fel van szerelve. A négyzetes kukoricavetőgép újítását és annak pontos műszaki leli ását minden gépállomásnak átadtuk. Az átadott tapasztalatok betartásával, a négyzetes vetéssel nagymértékben megkőnnyí,tjük a kukorica kapá'ását is és amellett sokkal kevesebb vetőmagra van szükség. Ezzel sok munkaerőt és vetőmagot takarítunk meg és ugyanakkor a már meglévő gépeinken módosítani kellett, mely módosítást Gyúró Sándor, a csokonyavisontai gépállomás szerelője végezte, mellyel segítséget adott dolgozóinknak a munkánk jobb elvégzéséhez és a többtermeléshez. Szekér István versenyfelelős, ÁMG. Végezzük el ^sürgősen a legelők karbantartási munkáit A legfontosabb laviszi mun&aic közi '•a-rtozlk <* W-ilők kurbmii*r- ttsa is. A múltévá gyomok e’szár&dl- részeit el kell távolítani és elégetni a legeld szélén. V korín fr.’ődő gyo-moka! és különösen a mérges gyomokat még j, kihajlás előtt vágjuk ki» mert ©rábai 'mentesítjük állatarnikait a megbetegedéstől, a tej’hoz'am csökkentésitől. A syomírtás folyamatos művelet, amit a tavasz beáll'áH-al késő őszig, a legeltetés tartama alatt mindig végezni ke^Fogatoltuk meg mindazokait a legelőket, am« äyeknek talaja a Sok csapadék következtében eiősen összetömődött, esetleg be is Isztapolódo't. Legelők foswsolásához le/hetőleg olyan boro nát használjunk, amelynek kerete nem merev, hanem a talajhoz hozzá* inni 1, legcélszerűbb erre a láncborona. A vakondtúrásokat ■teregessük széjjel kézi kapával, de olyan vékonyan, hogy a körülötte lévő növényzetet el ne pusztítsuk » szélszőrt földdel. Legelőink nagy része elgyomosodott, ami nem csupán a rendszeres ápolás hiányának következménye, hanem a talaj tápanyagszegénységé- nek is tulajdonítható. Sovány talajon a legelő gyepnövényzete nem tud kellőképpen fejlődni és art a gyomok még jobban elnyomják. Ajánlatos a legeiő értékes növényzetének jobb és gyorsabb fejlődése érdekében kataszlráüs holdanként 60—100 kilogramm/ pétisót felül- trágyázásként elszórni. A legelögaxdálí odás követelménye, hogy a legeltetést helyesen szervezzük meg. A szakaszos legeltetés bevezetésével legelőink fűt érmését nagymértékben növelhetjük. A rend- szertelen legeltetésnél az állatok az egész éven át, legelőnk talaja állandóan tömódött és gyepnövényze tünknek nincs pihenő ideje, hogy magához térjen és erőteljesebb s*r- jadzás-nak indulhtisson. A szakaszos legeltetésnél a lege löt •még a kihajlás elölt osszuk bP szakaszokra, figyelemmel ^ell azonban lenni a szakaszok kijelölésénél a legelő nyepezetének fejlődésére A legelőnek azon részé! osszuk be az első szakaszba, ahol a fű korábban és erőteljesebben fejlődik. A szakaszhatárokat fasorokkal, fehérre meszelt karókkal, oszlopokkal jelöljük meg. Már most jelöljük ki az állatok delelő helyét, lehetőleg kissé magasabbra fekvő árnyékos helyen. Legelőink talajának j árit nun érdekében veressük be a fektetése* trágyázást. Lnaa talajú legelőn ügyeljünk arra. hogy egy helyen 5-6 napnál tovább ne deleljenek állataink, mert ha tovább delelnek egy helyen, úgy a laza talajt körmükkel felvágják és a fű kipusztul ott. Kötöt'ebb talajú legelőn 8—10 napig deleltessünk egy helyen és utána változtassuk a delelőhelyet. A delelőhelyen maradt trágyalepényeket naponta a pásztorok vesszőseprővel, vagy hátára fordított gereblyével vékonyan terítsék szét, nehogy a gyepezet a szét nem terített trágyalepények alatt kipusztuljon. Nagyobb állat- létszámú csordánál célszerű ezt hátára fordított fogassal fogatos munkával elvégeztetni. Állutegé»x»égiigyi nxempon*hól a kihajlás előtt szedjük, rendbe a kú‘ak és vályúk környékét, az ott lévő gödröket töltsük be földdel, a 'kiútak környékét magasítsuk meg. hogy az esővíz ne folyhasson bele a kútba és ne fertőzhesse meg annak vízét. Javítsuk ki a kút'akal és a vályúkat, gondoskodjunk arról, hogy állandóan egészséges és elegendő ívóvíz álljon az állatok rendelkezésére, mert csak így tudja jól hasznosítani a felvett táplálékot. A fent felsorolt munkákat érdemes elvégezni, mert ezáltal nagy gondoktól szabadulunk meg, ugyanis, ha jó a legelőnk, nem kell a télire szánt takarmányt nyáron feletetni, hanem a jó legelő biztosítja állataink részére, a kihajlás ideje alatt a szükséges takarmányt, ami egyúttal a legolcsóbb takarmány is. vPrs.env kevésbbé serkenti a dolgozókat a jobb és többiermelésre. A inasig nagv hiba az, '— mondj« Horváth elv'ársnő — hogy a vállalat vezetősége és adminisztratív dolgozói is nagyon sokat adnak a rendr« és a tiszfa&ágra, az irodákul szőnyegekkel jg ellátják, de ugyanakkor a dolgozóknak nincs egy helyiség, hol ha éjszaka megjönnek megmelegednének, elvégeznék az írásbeli munkájukat, vagy megmosdanának. mert hisz mosdójuk sincs. Szász Gábor né kadarkűti levelezőnk elmondja, hogy őt az első levele után, amelyet a szerkesztőséghez küldött, a volt párttitkár elvtára le akar!a beszélni a levelezésről. Többek között azt mondta Sász elv- társnőnek: nem helyes az, hogy ki teregeted a szennyesünket, miért kellett azt megírni, hogy a tavalyi begyűjtés alatt milyen hibák voltak nálunk, elég az, hogy erről mi tudunk. fin még továbbra is fenntartottam a kapcsolatot az újsággal, levelezője leltem, aminek nagyon örülök, mert ez nagy segítségei sd munkámban — mondja Szász eir- társnö. Czeliák László, az Útfenntartó Vállalat dolgozója hozzászólásában elmondotta, hogy az újság, a Somogyi Néplap esetekben nagyon egyhangú. Majd javasolta, hogy az újságban köztesre szánt leveleket a szerkesztőség ossza be úgy, hogy minden lapban legyen levél. Czeliák elvtárs megbírálta a szerkesztőséget azért is, hogy a munkatársak ha cikket •mentek felvenni, csaknem félnapot lekötik munkájában és ugyanakkor a cikk nem jelenik meg az újságban. Kovács Sándor, a MÉH Vállalat dolgozója felszólalásában elmondta: a Somogyi Néplap akkor lesz élő és eleven, ha a szerkesztőségbe érkezett leveleket jól feldolgozza a szerkesztőség. Molnár Gyula elvtárs, a Kaposvári Fonoda művezetője elmondotta, hogyan lejt levelező. — 1951 novemberében a Somogyi Néplap megbírált hiányos munkámért. A bírálat után válaszoltam az újsághoz, a bírálatot elfogadtam 'és ígéretet tettem, hogy munkáimat ezután jobban végzem. Az ígéret nemcsak ígéret maradt, azóta, rendszeresen olvasom az újságot, rendszeresen tájékoztatom leveleimmel. Így a sajtótól kapott segítséggel csatlakoztam megyénkben elsőnek a Deák mozgalomhoz, majd később a műszakomban dolgozó fonónőkkel együtt csatlakoztunk a Loy-mozga'oínhoz. így vált lehetővé, hogy 1951 november ót*, amikor műszakom utolsó volt, most a legjobb műszak vándorzászlójával büszkélkedik — mondotta befejezésül Molnár elvtára, Horváth Ferenc, * kaposvári MÁV fiúnevelő VII. osztályának tanulója legifjabb levelezőnk, az úttörőmozgalomról számol be. — Nálunk az úttörőmozgalom helyettesíti a pártot. Irányít, nevel és tanít- Mi is versenyben vagyunk. Természetesen, mi másképpen értékeljük a versenyt, mint ti, fe'nőttek. Nálunk egy egyes, vagy kettes annyij jelent, mint nálatok a termelésben a selejt, ez ellen harcolnak az úttörők. Mi úttörők is csatlakoztunk a Loy-mozgalomhoz. ,,Tanulj ma jobban, mint tegnip és tanulj jobban holnap, mint ma" jelszóval- mondja Horváth Ferenc kispajtás. A hozzászólások valamennyien bizonoyították azt, hogy levelezőink fontosnak tartják, hogy munkájukról, körülményeikről beszámoljanak a párt, a sajtó előtt. A hozzászólások után a szerkesztőség Varga József, a gázlói illámi gazdaság dolgozóját, Oroazi [stvánj, a Kaposvári Fonoda-épít- íezés dolgozóját és Horváth Ferenc, a MÁV fiúnevelő VII osztá- yos tanulóját jó levelezési munká- ukért könyvjutalomban részesítet te. Levelezőink az értekezlet t» aasztalatai ' alapján, a tapasztala :ok felhasználásává' levelezői mun tájukat az eddiginél sokkal job- nan és eredményesebben tudják /égezni. Nagyobb segítséget tudnak tdni lapunk színvonalának emeléséhez. HÍREK ALLAVtl G 4ZD ÓSÁGAINKBÓL Ahol levelezőink megismerték a újság előtt é]ló feladatokat, a párt élet, a termelés, a kultúra terén megismerkedtek mindazokkal a fel ad-siókkal, amelyek sikeres megva l'ósítiásához a sajtónak és ezen bellii a levelezőknek kell segítséget adni Most egyik főfeladat levelezőin! munkájában, hogy tájékoztassák « sajgót a tavaszi mrüikák menetéről s ebben a munkában elért jó eredményekről és hiány osság okról is egyaránt. De ivem választható el ettől a mun kától a begyűjtés sem. Levelezőink nek sokoldalúnak kell lenni, nen szabad a tények felett elsikJani Mindent vegyenek észre csirájában úgv a jó kezdeményezést, mint í hiányos mun'kát egyaránt. Min ahogy az értekezleten tett felezőin Jósok Is bizonyítják, levelezőínl eddig nem voltak sokoldalúak, na gyobb részben csak a jót és helye set vették észre és csak ezt közöltél a sa jt óval Az értekezleten levelezőink a so ronkövetkező feladatok mellett meg ismerkedtek levelezőmozgalmunli életével, fejlődésével. Levelező moz gulmunk egészséges fejlődésnek in. dilit az 1951. évi átlagos 45 levélte szemben, ami egy hónapban érkezett szerkesztőségünkbe, az 1952 évj január és február hónapban szerkesztőségünkbe küldött levelek átlaga 230-ra emelkedett. I}e nemcsak ezek a számok bizonyít ják azt hogy leve.lezőmozgaliinink egészséges fejlődésnek indult, hanem bizo nyitja -az is, hogy míg az _ elmúl 1 év első felében lapunknak államié levelezője nem volt, addig az év végére már 75 állandó levelezője lett lapunknak. IDe ma már lapunknak 130 állandó levelezője van akik rendszeresen tájékoztatják íi szerkesztőséget, vagyis a lapon keresztül a megye dolgozóit. Levelezőtóborunk napról-napra erősödik, dolgozóink mind jobban felismerték a sajtóval való leve c- zés fontosságát, jelentőségét1 és 'eredményét. így február hónapban a levelezők táborához 24 új levelező csatlakozott. A beszámoló után levelezőink értékes felszólalása járult hozzá az értekezlet színvonalához. Varga József elvtárs, a gázlói áll?mi gazdaság doíjjozója felszólalásában elmondotta, hogy eddig nem látta tisztán, hogy mi egy jó levelezőnek a feladata. így történt mea az is, hogy mindig csak az eredményekről irt a sajtónak. ElsikloM ta1 figyelmem az esemé nyék if-eteU és önbírá-latol kell, hogy gyakoroljak magam feletti akkor, -amikor a hibákra mem világítottam rá. pedig az is van gyakran. Alig 2 hete, hogy lelepleztünk egy kulá- ko-t a gazdaságban, aki romboló munkát végzett. Ezt sem írtam meg a sajtónak, pedig bizonyos, hogy a másik gazdaságok is sokat okultak volna belőle — mondja Varga elvtárs. Varga elvtárs azt is elmondotta, hogy ezentúl sokkal nagyobb körültekintéssel írja meg tevőiéit és a bírálatot is fogja alkalmazni. Horváth Katalin, a Teherfuvar Vállalat dolgozója ugyancsak a vállalaton belüli hibákra mutatott rá. Többek közölt elmondotta, hogy a vállalatnál nem végzik rendszeresen a verseny kiértékelést, így a inunk «versenyben álló dolgozók nem látják tisztán azt, hogy a verseny hogyan áll, igy a Jó eredményt értek el állami gazdaságaink a birkatenyésztés terén. Különösen jól dolgozott a Somogytarnócd állami gazdaság, ahol Szenfgyörgy Vendel juhász pontos takarmányozáss’l, a juhok szakszerű kezelésével, lelkiismeretes éá szorgalmas munkával elérte, hogy a 9 hetes bárányai 25 kilogrammot, egyes bárányai 32 kilogram súlyt is elérfek. favaly még a gazdaság juhállománya többféle betegségben szenvedett, amelyet Szentgyörgyi elvtárs fáradságos munkával kikezelt, és ma, már ennek a gazdaságnak megyei viszonylatban van a legjobb juhászat«, ahol észszerűen bevezette afejést, gomolyakészítést, de ugyanakkor lecsökkentette a ju- hoknál lévő kezelési létszámot. A munkát úgy megszervezte, hogy 2 munkaerővel kevesebb kell a juhállományhoz, melynek következtében 10.000 forint költségmegtakarítást ért el. Állattenyésztés {erűn gazdaságaink közül kimagasló jó eredményt ért el a mgybaráti állami gazdaság, ahol a termelési tervet az első negyedévre március 14-re már teljesítették. A jó eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult a tehéné1 szetben dolgozó Ács Ferenc csoportvezető és Jámbor László fejőgulyás. Kiváló eredményt ért el még a tejtermelésben a marcali állami gazdaság is ahol tejbeadási kötelezettségüknek már eddig az első negyedévre 100 százalékon felül eleget t«tte^- Ezt az eredményt a, gazdaság vezetősége az észszerű takarmányozással, a tervek megfelelő tudatosításával és a tehenészeti dolgozók jó munkájával hozta meg. Jó munkájával különösen Szabó elvtárs emelkedik ki, aki elérte, hogy a tehenei e legjobb tejtermelők lettek. Az 1951 november 7-i felajánlását teljesítve, a fejési átlagot 4.6 literről 9 literre, a Rákosi elvtárs születésnapjára tctt vállalás teljesítése során 9 literről 11 literre emelt®. •
