Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-16 / 64. szám
SOMOGYI NÉPLAP S VASÁRNAP, 1952 MÁRCIUS 16. így harcolnak a termésered menyek növeléséért a barcsi Vörös csillag tsz-ben ff npskaverseny április 4 tiszteletére A barcsi Vörös csillaag termelőszövetkezet március 8-án tartott'3 •meg & rendes havi taggyűlését. A termelőszövetkezet tagjaimat a )a' vasla'tára, a fegyelem megjszilárdí- |á#s mellett a magasabb termés aroámények elérése és a szocialista mezőgazdaság mielőbbi megvalósítása érdekében munkaverseny- szanap-ontokat javasolt és dologzott M. Feiaján’ásuka: egyben hazánk felszabadításának 7. évfordulója tiszteletére, április 4-m tettjélk. Yemejjyre hívták ki megyénk ösz- vzes termelőszövetkezetét és csoportját A kanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezettel pedig bősz- szú’ejáratú párosveijsenybe állnak az alábbi szempontok szerint: A n5wny<eri*»*lé‘bPB ■váMai Iák,, hogy a simítózást már- -c ols 20-ra, az őszi vetések pétisó- vafi. velő fejtrágyázását, majd ezzel «íy idejű; eg a vetések boronáiását »március 31-re befejezik. Április 5-ig elvetnek zabból 50, cukor- és takarmányrépából 7C. lucernából -22, lóheréből pedig 150 kataszteri hokkf. — Április 25-íg burgonyából 60, gumipitypangból 15, rost- ktasaűerből 30, kukoricából 370 holdat, ezenkívül még 15 hold gyapotod tS. alatt a kétszeri bugagást áé az express-hizlalást vezetik be. Serlédiízl&iásnál 22 százalékos daraértékesítést vállaltak. Az áll 3 ft enyésztés olcsóbbátétele végett nyáron biztosítani fogják a zöidtakarmányozást Télre minden számosállat számára 8 köbméter silótakarmány j biztosítanak. Az építkezéselK meggyorsítása érdekében felajánlották, hogy 900 méter hosszú ön- tőző.csatorna építését április 4-re befejezik. így öntözéses kertészetüket 7 holdról 22 holdra emelik. 5 darab, egyenkinf 150 köbméteres silógödröt folyamatosan elkészítenek, amiből az utolsót augusztus 30-ra fogják elkészíteni. Felépítenek egy 150 férőhelyes tehénistál- 'óf szeptember 30-ra. Az építkezést sajá: brigádjuk végzi, saját anyagból. Az építkezésnél a felhasznált anyagok értékének 10 százalékát fedezik csak állami segítségből. Az államánál szemitem kő$<;lezelt*ég teljesítése vonalán felajánlották, hogy kenyérgabonabeadásukat a cséplőgéptől 110 százalékra, a ta- karmánybeadási kötelezettségüknek közvetlen a cséplőgépnél, illetve a szedés után azonnal eleget tesznek. Hízottsertés első félévi beadásukat június 15 re, az 1952— 53, évit pedig december 15-re 100 százalékra teljesítik. Év végén, a zárszámadáskor a tavaly* szövetkezeti alap nagyságát ötszörösére emelik. A röv dlejáratú hiteleket és a tagok által bevitf jószág és felszerelések esedékes részét kifizetik. Az egy munkaegységre eső jövedelmet — a természetben1 eket is pénzben átszámítva —- a tavalyi 45 forint helyett egy munkaegység után ebben az évben 50 forintot tudnak osztani. Somogy megye termelőszövetkezetei ás csoportjai kövessétek az élenjáró példát. Csatlakozzatok a barcsi Vöröscsillag felajánlásához, hogy a munkákat sikerrel és időben végre tudjátok hajtani. Fejlett állattenyésztési módszerek alkalmazása állattenyésztési tervünk teljesítésének biztosítéka Kétéves állattenyésztési tervünk kötelezően előírja állatállományunk mennyiségi és minőségi fejlesztése mellett az állatok termelőképességének a fokozását is. Szarvasmarhatenyésztésben a felnevelendő borjaik »száma mellett előírja az elérendő évi átlagos tejihozamot, sertés tenyésztésnél ipedia fajtánként kiilön- kiilön állapítja meg, hogy évenként hány malacot kejl felnevelni 1-1 koca ;iíán. Ugyam-’gy meghatározza a ló, a julh és a baromfi tenyésztésben elérendő eredményeket. Ezeket a célokat el tudjuk érni ha alkalmazzuk azokat a fejlett állattenyésztési módszereket, melleket a Szovjetunióban már régóta alkalmaznak. A tejtermelés fokozása érdekében a tehenészetben elsősorban »aiz egyedi takarmányozást kell bevezetni, nemcsak az abrak!akannány adagolásánál, hanem figyeleaibevéve az egyedek takarmányér'ékesítő és felvevőképességét és szsálastiakarmá- nyokat is érdemszerint kell etetnünk. A tehenek naponkint háromszori fejése nálunk mm eléggé liter tejet lohet megtakarítaná (dp módon, hogy öMietes kartól Lczdv® fokozatosan be.eá<* ;ük a fölözött tejjel való itatást, majd 10 hete* korra egészen áttérünk arra. Ebbe* a korban a borjú már : -miesen fogyasztja úgy a/, abrak, mint a szá. lastakarmányt, tehát s tej zsírtartalmát tudja nélkülözni. Ezzel a módszerrel a borjúk iri neveié« költségét lényegesen lehet csőkké*- teni és el lehet érni üszőknél 8— 900, bikáknál púiig ;m0—110» gramm napi súlygyarapodást. Üszőknek 4, bikáknak 5 hónapig adjunk tejet. »Sertéstenyésztésben jól bevált módszer a kocák egyívarzás alatti kétszeri fedeztetése. Az első be- fedeztetést követően 10—12 óra múlva másodszor is be kell fedeztetni a kocát, így több a malacok száma. Vezessük be a malacoknak és a süldőknek a Szovjetunióba* használatos felnevelési módját, melynek lényege az, minél korábban már 5—6 napos kortól szoktassuk a malacokat napfénybe», levegőhöz, takarmányfogy vattásra és mozogjanak sokat Az őszi gabonafélék fejtrágyázása folytán búzából 11, ósziárpábói pedig 12 mázsás át’a- got. akarnak elérni. A cukorrépát kókszer ritkítják. Az első kapálás előtt pétisó- val, fajírágyáznak és legalább h Aszor kapálják a cukorrépáttgy 150 mázsás átlagtermést kívánnak elérni. A burgonyát vej-és «'flöht háromszor kapálják és töltögetik, ezzel 60 mázsás átlagtermést akarnak elérni. A búkor»«*útnál 4® holdat négyzetesen, a többit sorban vetik el. A kukoricát négy- s*er kapálják 'és az összes területe* elvégzik a pótbeporzást. igy 45 mázsás átlagot érnek el a ■négyzetesen vetett területeken, a kiaparcefákon pedig 30 mázsás át- ta-f«:. Ae árpát sárga-, a búzát viasz-,, a rozsot pedig teljes érésbe* fogják learatni. A szem vés zt.egé gef a legnagyobb »«értékig lecsökkenjük. — Az őszi Wtakarítás ütemtervét úgy dol- :gozzák ki, hogy az őszi vetést is tdőben meg tudják kezdeni. Az ál laíteoyé«ztésben vdalták, hogy a jelenlegi szarvas- i«arhaállományuk számát 100-ról 30frra, (sertésállományukat 340- rőj 1000 danabra növelik év végére, Ezenkívül 2500 darab baromfit «eveinek fel. Bevezetik a napi háromszori fejéat és a mesterséges borjúnevelést. Tehenenkint 3000 lÖter fejéíi átlagot érnek el. Ser- áév tenyészt esnél az egy ivarzás Meddig fart a háromfai állami gazdaság türelme? A háromfai állami gazdaságban is éppen úgy, m'nt országunk ösz- szes állami gazdaságaiban, a dolgozók lelkes munkaversennyel erősítik hazánk építését. Dolgozóink eddig is kiváló eredményeket értek el itt a jugoszláv határszélen, bizonyságoj adva Ti.onak, hogy rágalmaik és hazugságaik nem tudják félrevezetni és megállítani dolgozóinkat a haladás és fejlődés igazi útján. Azonban itt, ebben a gazdaságban is vannak hiányosságok, amelyeket a legsürgősebben ki kell küszöbölni. Többek között itt dol- gozik Hodoli Anna Mária pénztárosnő, aki a; dolgozók körében nem a legnagyobb szeretetnek örvend. Hodoli pénztárosnő viselkedését minden dolgozó ismeri, különösen a lekicsinylő magatartása a legszembetűnőbb. Pl. amikor egy dolgozó fizetését adta ki, így szólt a munkáshoz: „Itt kérem, a pénze, d® gyorsan menjen ki az irodából) mert trágyaszaga van." Többször megtörtént, hogy „úri modorával" a» dolgozókat gúnyosan letegezi, de arról szó sem lehet, hogy őt visszategezze valaki. Pb az egyik irodai munkatársnője, aki azelőtt gyárimunkás volt, viszsz:. merte tegezni és beszélgetés közben „kedvesnek" szólította, mire Hodoli pénztárosnő kikelve magából így Szóit: ,,A cselédeket szólítja a nagyságosasszony kedvesemnek, én pedig nem azonosítom magam egy cselédlánnyal sem". Érthetetlen az is, hogy a gazdaság igazgatójának, Csóra elvtársnőnek. — akit a dolgozók t'sztelnek, becsülnek és szeretnek, mivel ez- ídáíg valamennyi íjtlévő gazdaság vezetőit túrszárhyalta biztoskezű vezetésével — még annak is behí- zelgett- Az elvtársnő még ezidáig ! nem vette észre, pedig elérkezett az ideje, hogy népi demokrác ánk- ban az ilyen egyéneket sorainkból eitávolítsuk, »akik állásuk biztosításáért a vezetőség felé hízelegnek. Tanácsos lenne Hodoli pénztárosnőt levál;a»ni és más „pozícióba!" helyezni, ahol alkalma lenne megtanulni azt, hogyan kell a dolgozókat; megbecsülni, é* ahol rájöne arra, hogy az újjáépülő hazánk nőm az „úri gesztusra" van alapozva és az alapot nem a tőkések, nem a nagyb'xtokosok és gyárosok, hanem a becsületes dolgozók képezik. Varga István levelező. széles körben alkalmazott eljárás, holott ez a tehenek tejtermelésére kedvező itatóssal van. E módszerek levezetése legtöbb esetben csak a tehenészeti munkák korszerű megszervezésén múlik. A naponkint! kétszeri fejessel .«zeniben a háromszori fejes 15—2G százalék lejtöbbletet eredményez. Szovjetunióban általánosságban alkalmazott eljárás a» naponkint! háromszori fejés, de a nagy tejhozamú teheneket 4—5-Ször is fejik napjában. Hazai tapasztalatok úgy az állami gazdaságokban, mint a fejlettebb állat lény észtéssel bíró termelő- szövetkezetekben, szintén azt bizonyítják, hogy nemcsak eléri, de túl is szárnyalja a terv által előírt tei- i hozam emelését. * Egyik igen fontos módszere r- tejhozam emelésének a megfelelően alkalmazott tőg'Tmor:- százs is. Szovjet kísérletek tapasztalatai sze-1 rint a szakszerűen vérzett m-aszi- rozás 8—10 százalékkal növeli a tej mennyiségét és 1—2 tized százalékkal emeli a tej zsirtartalmá' is. ugyanolyan tartási és takarmányozási viszonyok mellett. A masziro zás a tehén tej-termei,'^képességére haló tényezők egyik legfontosabbja. Igen jó hatással van i 'őgv fcjlf.- ( désére és védi a tőgyet bizonyos gyulladásos megbetegz lések éjién. Helyes levezetni a borjuk mesterséges felnevelései. Ezzel az eljárással nszőborjukná! 4—500, bikaiborjuknál pedig 3»—400 A malacok és a süldőknek adjunk jóminőségü zöldtakarmányt és liszté őrölve lucerna és lóhere szénát. A hívónak szánt süldők fajtakereszte. zelt, nagy húsú, jól hízó legyen. Ezek nagyobb életképességüknél fogva 10—15 százalékkal jobba* értékesítik a takarmányt és a betegségekkel szemben is ellenállóbbak. Az expresszbizlalást is lehet alkalmazni minden fajtánál. Ezzel ■ módszerrel a hizlalás olcsóbbá vilik. A hizlalás első időszakában « fektetett, tápláló anyag mennyiségének, minél nagyobb százalékát zöld, vizenyős és szálastakarmányokkal helyettesítjük. A hizlalás első időszakában az így iakarmá- nvozott sertések eselleg kisebb napi súlygyarapodást fognak elérni a* erősen abrakoltakkal szemben. E* a lemaradás azonban bőségese* megtérül a hizlalás második időszakában. .4 Szovjetunió élenjáró sertés- tenyésztői a hízla'ás első idő' szakában (80—100 kg. élősúlyig) az összesen feletetett Mplálóanyag mennyiségnek 50- 60 százalékát zöld, nedvdús és szálastakamiángban biztosítják a sertések részére. Csak a hizlalás második időszakúban adnak sok abraktakarmányt. A fenti módszerek gyakorlatba* való alkalmazása nagymértékbe* elősegíti kétéves állattenyésztési tervünk teljesítését és túltejjesíiését i». A TAVASZI VETÉS MUMKATERYE A „LENIN"-KOLHQZBAN Irta: Sz. Nyebesznij A KRASZNODARI HATÁRVIDÉK Lenin“ kolhozában megkezdődött » tavaszi mezőgazdasági munka. „A tavaszi nap táplálja az egész éo*t‘ — mondja a népi közmondás. A köles közmondásnak megfelelően m kolhozparasztok arra törekednek, hogy egyetlen részletkérdés se kerülje el figyelmünket s hogy a tavaszi vetést rövid idő alatt, magas agrotechnikai színvonalon elvégezhessék. A „Lenin“-kolhoz nagyüzemű, sokdgúan fejlett gazdaság. Szántóföldjeinek területe több mint tizxn- egyezer hektár. Igen fejlett az állat- tenyésztése is; sokezer szarvasmarhát, juhot, sértésit és több tízezer baromfit számlál. A méhészet, a nyultenyésztés és a ge’yemhernyóte- nyésztés ugyancsak komoly évi jövedelmet biztosít. A kolhozt saját milianytelepe látja el olcsó villany- energiával. A „Lenin“-kolhoz jövedelme a múlt évben több mint 6 millió rubel volt. Egy-egy kolhozcsalád jövedelme 4-0—50 ezer rubelre rúgott, nem számítva a különböző termékeket, ame’yeket g közös gazdaságból « család ellátására kaptak. A kolhoz jövedelmét idén 8 millió rubelre *karjuk növelni. E feladat teljesítése sokban a tavasai vetés sikeres még*(hajtásától függ. A KOLHOZ ÉP/ TERMELÉSI TERVÉN, valamint a brigádoknak, munkacsapatoknak és az állattenyésztő telepeknek kitűzött évi termelési előirányzatokon kívül az egyes mezőgazdasági idénymunkákra: a tavaszi vetésre, termésibeta- karításra és <az őszi vetésre külön munkaterveket is készítenek. Ezeknek az állami tervelőirányz>atok alapján készült munkaieweknek igen nagy jelentőségük van. Pontosan megszabják a munka mennyiségét, minőségét és határidejét, előirányozzák a termelőerők és a termelési eszközök helyes elosztását, segítséget nyújtanak a kolhoz munkaerőforrásainak tervszerű és nagg- termelékenységü kihasználásában. A „Lenin“-kolhoznak 1952 tavaszán mintegy 2000 hektárnyi gabonafélét, továbbá több mint 3000 hektárnyi kapás és ipád növényt kell elvetnie; az utóbbiak között a főhelyet a napraforgó (700 hektár) és a gyapot (350 hektár) foglalja el. ,4 tavasziak egész vetésterületén időben elvégezték az őszi mélyszántást, őszi búzát ősszel -i300 hektáron vetetlek. A kolhozban öt állandó brigád dolgozik. Minden brigádra igásálja- tokat, felszerelést- és termelési eszközöket bíztak. Egy-tgy szántóföldi brigád 1500—2000 hektáros földterületet kapo'l önálló füves vetésforgóval. Minden brigádot az állami gép- és traktorállomás külön traktoros-brigádja látja el. A „LENIN“-KOLHOZ vetésterve a következő egyidejű munkák elvégzését irányozza elő: 4100 mázsa vetőmag csávázósa, 6000 hektáron az őszi szánlő foga so 'ása, 4500 hektáron az őszi szántó kuliivátororása. Ezenkívül 2200 hektárra hordanak ki trágyát, 4300 hektárnyi őszi vetésen elvégzik a talajnedvesseff megőrzésére irányuló talajmunkát, gyomtalanílják az őszi vetéseket, 330 hektáron tavaszi ápolásban részesítik az erdősávokat. A munkaterv megszabja, hogy a tavaszi kalászosok vetését 6, az ipari növények vetését pedig 10 munkanap alatt kell elvégezni. A munka- terv pontosan tartalmazza a napi feladatokat. Naponta például 250 tonna trágyáit kell kihordani a földekre, 500 hektáron kell elvégezni az ősziek fogasolásdi, 400 hektáron ■az őszi szántó fogaSolását, 450 hektáron az őszi szántó k ultivá! or ozását, stb. A trágyát 60 kétlovas szekér és 3 teherautó hordja ki a fö’dekre. Négy nagyteljesítményű ,,Sz—80“ és „Sz—60“ típusú traktor széles munkafogású gépcsoporttal végzi az ősziek és az őszi szántó fogasolását, valamint az őszi szántó kultivátorozását. A kulUváiorozásnál és fogasolásnál hat kerekes traktor is segítségükre lesz, 20 traktor intézi közvetlenül a vetést, lly- módon valamennyi főbb szántóföldi munkát a gép- és traktorállomás traktorai és gépei végeznek. A trak- toipark ellátásúra a koihozparasz- tok közül 50 állandó farost jelöltek ki, 15 kolhozfortat végzi a traktorok zavartalan üzemanyag- és vízellátását. A vetőgépekhez tíz szekér és két tehergépkocsi szállítja majd a vetőmagod. Ki- és berakodást munkálatokkal 30 kolhoz par ászt foglalkozik. Egyidejűén mintegy 150 kolhozparasztnő vonul ki az ősziek gyomirtásához és több mint 50 vég? zi az erdő sáv óikban a gyomirtást. Az állattenyésztő telepeken dolgozó kolhoz parasztokon kívül a kolhoz valamennyi tagja résztvesz a kolhoz tavaszi munkájában. A kolhoz jó- elöre megjelölte, ki milyen munkát végez majd. AMIKOR A BRIG ÁDGY ÜLÉSEKEN megvitatták a terve,t, sok értékes javas’st hangzott el. Zselez- nyák brigádwezetö például vállalta, hogy traktoros brigádja a vetés idejét két nappal lerövidíti. A tavalyi tapasztalatok alanián valamennyi traktor munkáját óraütemterv szerint szervezik meg, hogy az üres járatot és a vßszteglest a minimumra csökkentse. Az óraütemterv tavaly a traktorok nmnkrrterme'ékeny- ségét 15—20 százalékkal növelte. A terméseredmények fokozását előse- gítű javaslatokat elfogadták és bevették a munkatervbe. A füves vetésforgó, a magasjokú agrotechnika és a korszerű géptk széleskörű használata lehetővé teszi a kolhozparaszt oknak, hogy sikeresen harcoljanak a kolhozföldek hozamának állandó növeléséért, a közös jövedelem gyarapításáért és személyes jólétük további fokozásáért.
