Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

SZOMBAT, 1952 MÁRCIUS 4. tamtmmamx3K*.-i lAbaHBMBaaaHÉaMi SOMOGYI NAPLAF 3 Most, a% év elején sokkul jobban szorgalmazzuk a begyűjtési tervteljesítést Megyénk az élőállatbegyüjtés- lien a 17. helyet fogla’ja el a me­gyék közti versenyben. Egy hónap választ el bennünket az első negyedév végétől, de élő- ál lafbe gyűjtési versenyben nem sokkrá jutottunk előbbre, pedig «linden lehetőségünk megvan a. terv teljesítésére. Megyén belül a legutóbbi kiér­tékelés szerint vágóinarhabegyüjtésben első helyet a csurgói járás foglalja cl 133 százalékos eredmény- *yeL A fonyódi járás 105 száztalékk 1 n második helyre került. Csaknem 100 százalék­ra teljesítette vágómarhabe gyűjtési tervét a barcsi járás is, ahol az eddigi eredmény 98 száz lók. A íabí és kapos­vári járás 94 százalékos telje­sítést értek el. Utolsó helyen vám a marcali és síéi oki járás S8, illetve 82 százalékos tel­jesítéssel. Ezekben a járásokban sürgősen fel kell számolni a lazaságot, hogy az e'-ső negyedévi vágómarha tel­jesítésüket ÍOO százalékra teljesít­sék. Pártszervezeteinknek és ta­nács raknak a legrövidebb időn be­iül fed kell számolni azzal a mu­lasztással, mely a hízottsertés be­gyűjtésben tmujjatkoz’k. Tanácsa­ink a törvény legszigorúbb alkal­mazásával lépjenek fel azokkal szemben, akik nem teljesítik az állammal szembeni kötelezettsé­geiket­Hízottsertésben már most az 1952 ess év első negyedében igen gyenge eredményeket értünk el. -Járásaink versenyállása hízotoser- •íés begyűjtés terén a kővetkező: Fonyódi járás 29 százalékos teljesítéssel az első helyet foglalt* el. Második a kapos­vári íárás 27 százalékkal. Har­madiknak a fab' járás követ­kezik 23 százalékos eredmény­nyel, negyedik a n gyatádi 22 százalékkal, ahol február 23- «61 27-ig a legtöbb hizo +ser- tést. gyűjtötték be. ötödik a siófoki járás 19 százalékkal, hatodik a csurgói 17 százalék­kal. hetedik 3 marcali járás 10 százalékkal, a barcsi járás 1 százalékos teljesítéssel az utolsó helyre került. Ezek az eredmények azt bizo­nyítják, hogy járása nknak komoly feladatokat kell megoldani az el­ső negyedévi élőállat-terv teljesí­tése érdekében. llerenanye TerNenykihiTávia Mi, Heresznye község dolgozó parasztja! méltón akarjuk megün­nepelni Rákosi elvtárs születés­napját. Amelíetti hogy keményen harcolunk a béke megvédése ér­dekében, ígéretet teszünk pár­tunknak és kormányunknak, hogy az 52 es évben beadásunk jobb tel- jesí-.ésével válaszolunk a szom­szédságunkban lévő Trió-bandá­nak. Rákosi elvtárs születésnapjára, versenyre hívjuk :ki a járás összes községeit- Verseny pont j aí nk: 1. Vállaljuk, hogy első negyed­évi adófizetési tervünket március 9 re 150 százalékra teljesítjük. Eb­be a mrnkábt. bevonjuk a pénzügyi állandó bizottság minden tagját, az adófizetésben jó eredményt elért dolgozó parasztokat. 7. Baromfi, tojás első negyedévi beadási tervünket március 9-re 110 száz lékra teljesítjük. Az ered­mények elérését úgy biztosítjuk, hogy 2 beadásban elmaradt dol­gozókhoz népnevelőket küldünk 5d, akik felvilágosító munkájukkal meggyőzik a dolgozókat a begyűj­tés fontosságáról. Kérjük a járás összes pártszer­vezetét és tanácsát, hogy verse­nyünk elfogadásával és teljesítésé­vel megyénk a begyüj lésben az első helyet foglaüa el. Előre a verseny fokozásáért és annak sikeres végrehajtásáért- Serbei Vince VB-elnök, Sárdi József VB-titkár. étii 'ír w» Négy család kezdte meg MA MÁR HARMINCÖTÉN VANNAK £9§tcrhidct község petében 19f>0 döntő feladatot jelenteti. Ez ■jjo/í aj! az év, amelyben n felszaba­dulástól <r 'egnagyiitib lépést né­hány do'ffooó parasztcsalád tett Hármas típusú {e:melőc so portot slakítoftak. A kezdetiben nehezen ment a munka. Az ellenség sem ■aludt. Amikor munkához kellett lát■ éti, vo’tak akik hallgattak az ellen­ség hazugscSymra. Elmaradlak. Négy csatád nem adta fel a har­cot. Négy csatád k”zdte meg a föld közös mű i>e léséi Péterh'dán■ A ke &és erőre sok föld futott. Dolgoztak naphosszat, hogy be­bizonyítsák az egyénileg dolgozók flott a nagyüzemi gazdálkodás .fö­lényét. Sokszor elkeseredetten néz­ték a földet, a csoporttagok. Maim <az elnök is rosszkedvűen többször megtegye zite, „nem tudom mi lesz velünk. Nem tárunk a munkákkal.“ — Ha maga is így beszél — mondta a párttiikár — akkor nem ,kell cso­dálkozni. hogy nincs meg a kellő munkakedv. így vitatták meg a nap gond iáit: g munkákat néha vesze­kedve. Eljött az aratás ideje. A khtá- *zok megsárgullak. Ara'ni megyünk holnap — mondták egymásnak a csoport tagjai, — mert elpertg a szem. Nem tudom, hogy b'rkázimk meg vele — gondolkodott az elnök tovább — mégis meg lesz. Ez már 1951 nyarán történt. A községben már egy első típusú termelőcsoport U működött. Segitfijek a DISZ fiatalok az ara­tásnál. A tanács is bekapcsolódott. Az első típusú termelőcsoport tag­jai is segítettek. A Aliza Lali — egyik DISZ fiatal — arról beszéli, hogy jobb letf vohna, ha az ő édes­apja is hármas típusba iratkozott volna. Az első típusú tsz. tagjai kezdték megszeretni a közös mun­kál rengett sokszor Sánta Gyula egyénileg dolgozó paraszt is. El kellene menni segí­teni nekik — a csoportosokra gon­dolt. Kár lenne a szép szemért —- mondta a feleségének. Másnap reg­gel szólt testvérének. — Te Mart, segítünk nektek aratni. El is mén- telc. Felesége, meg az Imre fia. Aztán többszőr látogatták a cso­portot. Ha belépésről volt szó, ak­kor cmk ait mondták, nem leszünk utolsók. Gondolkodott és érezte, hogy a csoport ügyed, bajfai ötét is érintik. Igen ... mer! >éz a csoport ebben az országban van. — A mi földün­kön. A béketábor halárán áll őrt. Nem engedhetem m>eg, hogy rosszul működjön. Bírálta B csopprt mun­káját. Felesége is, akire bészédt ssó- ge miatt azt mondták, hogy a fau rádiója, — az is egynéhányszor megmondta a véleményét. Múlt az idő ... A népnevelők az I. típusú csoport távjai állandóan magyarázták az egyénieknek u nagyüzemi gazdálkodás eíéínyeit. SóntáéLat is meglátogatták . .. Ne­héz volt meggyőzni őket a belépés­ről ... Eredményeket akartak lát­ni. A zárszámadáskor Sánta Gyulá­nak is feljegyezték a. munkája után a részesedést. Meg is kapta. Látta, hogy a csoport tagoknak is e'ég szép jövedelmük volt... De azért még várt. A dolgozó parasztokat mindig jobban é.dekelte a iermelőcsoport élete, működése. Voltak olyanok, akik még a tartozásaikat is meg­nézték q hiíelszöaetkezPtnél. Min­dennapi beszéd központjává vált a le nmet öv söpört kérdése. Gazddgyü- léseken lett ismertetve a szövetke­zeti sMbályzxst és minden problé­ma, ami érintette a dolgozókat. A dolgozó parasztok szívesen végfg- ImllgaJOák as ért étkezdéid. Tettek fel kérdéseket, de a belépésről „sző sem lehet“. Február 24-én is volt gyűlés: a dolooKÓ parasztok kérésére: mégis nehezen beszéltek . . . Ott ült az egyéniek között Sánta Gyula is, meg a testvérbátyja, Sánta István is. Megbeszélte odahaza mindkét csa­lád, hogy aláírnak. Azzal a szán­dékkal mentek a gyűlésre. — Nem, mégsem írok itt alá — gondolko­dott Sánta Gyula és elment, bátyja, Láván is követle. Hétfőn reg pl mégis aláírták belépési.Tudta miért ir alá. Fia a csmgói gimnáziumban tanul. Mér nők akar lenni. A meglévő /. típu­sú Kossuth termelőcsaport is át­alakít t 111. típussá. így az új be­lépőkkel együtt 20 család, 35 dol­gozó tagjával, összes földterületé­vel a Hl. típusú termelőcsoportba lépett. Tudják ők is: nem csalód­nak: a község mo<st kap villanyt, bekötőiül at is. Hálájukat, szeretetükef így feje­zik ki pártunk iránt. így ünneplik Rákosi elvlprs 60. születésnapját. Kiállnak a béke megvédése mellett. Péterhidn dolgozói elítélik a Gil­tst a merényletet, hogy 23-án Titó- repüUígép berepült a magyar lég­térbe. Vátaszolnak rá: csoportot alakította,fr. Ismerik Titó szándékát: a magyar dolgozó népet is le akar­ja Ágazni. Tanulók ezrtit börtönbe, a becsületes néphez és a Szovjet­unióhoz hű hazafiakat halállábo- ro'kba akarja dobni, hazánkban is, mint Jugoszláviában teszi. A iermelőcsoport megalakításá­val, minden hold földdel egy újabb erős sziklát helyeznek a béke bás­tyájára. Követik az élenjáró béke- harcosok példáját. v Felkészült a ladi állami gazdaság a tavaszi munkákra A ladi állami gazdaság dolgozói jól felkészültek a tavaszi erőpróba felvonulásra, hogy mihelyt az idő megengedi, feljes erővel nekilás­sanak a tavasza talaj-művelési és vetési munkák időbeni elvégzésé­nek. A ladi állami gazdaság gépcso­portjánál az elmúlt évben komoly mulasztások voltak. Polosgai An­tal gépcsoportvezető ahelyett, begy a gépek téli generáljavítását elvégezte volna, kupeckedett. Ez magávaihozta, hogy a gépcsopor­ton belül leromlott a munkafegye­lem, a gépek kijavításával pedig megyei viszonylatban az utolsók között kullogtak. A jobb eredmények elérése ér­dekében a pártszervezet figyel­meztetésére eltávolították a gép­csoport éléről Polosgait és a gép- ; csoporttal külön, Tóth Gyula, a gazdaság igazgatója foglalkozott. Tóth elvtárs látta, hogy a gazda­ság egész évi sikeres munkáját csak úgy biztosíthatja, ha a gép­csoport alaposan felkészül a mun­kákra és ha minden területen al­kalmazták a gépi munkaerőt. A gépcsoport magáévá is tette Tóth Gyula igazgató útmutatásait és Sántos István elv társ vezetésé­vel rohambrigádokat alakítottak a gépek kijavítására és a lemaradás behozására. Különösen élenjárt a verseny­ben Haracsi István, Mohácsi Jó­zsef szerelők, akik szorgalmas munkájuk mellett állandóan fog- , jlalkoztak a traktorosokkal, hogy a I gépjavításokkal egyidejűleg a trak­torosok megismerkedjenek a sze­relési munkával is. így február 22- re kijavítva üzemkész állapotba helyezték a gépi erőket a tavaszi munkákra. ^ i1 kor. A közönség lelkes 'tapsvihara köszöntötte az előadás megkezdé­sét és a befejezéskor arra kérték gazdaságunk dolgozóit, hogy a kö­zeljövőben is tanuljanak be vala­mi szép szovjet darabot, amit a kultúrcsopo4 meg is Ígért. A sikeres elődás buzdítás volt a baiaton-nagybereki állami gazda­ság kultúrmunkájániak további fej­lődéséhez, de egyben követendő példa kell, hogy legyen a többi ál­lami gazdaságainknak is. Nagy József baiaton-nagybereki állami gazdaság. ti v jelenetet adott elő. Az egyiknek címe ,,A bolondok", a másik a ..Magas vendég". Az utóbbit kü­lönösen jól alakították a szerep­lők. Műsoruk kiemelkedő száma egy orosz tánc volt, ami a bemu­tató legszebb tánca volt. Somogysárd kultúrcsoportja csak táncszámokkal vett részt a verse­nyen. Táncaik közül a legjobb a ,csalogatás" volj, ami a műsor ki­emelkedő száma volt. A nagybajomí kultúrversenybe- mutatón szereplő csoportok szép munkát végeztek és a legnagyobb elismerést érdemlik. Ez a bemu­tató biztosíték arra, hogy fa'.un is előbbrevisszük a szocialista kul­túra megvalósítását. Fajtái László járási tanács. zösen tanulunk, mert a közösem végzett munka jobb és szebb. így elősegítjük a gyengébb tanulókat a tanulásban. A tantermeink t;sz- taságára vigyázunk. Nem piszké­jük be a falakat és a padokat nem firkáljuk össze. Könyveinket és különböző tanszereinket rendben- ! ártjuk. Kiszélesítjük a „Miénk aa iskola" mozgalmat- Az út/törö és szakköri foglalkozásokon résztve­vő zünk, Azért ünnep Rákosi elvtárs szü­letésnapja a dolgozók és a tanulók számára, mert ő a magyar nép ta­nítója és vezetője. Neki köszönhet­jük az iskolákat, ahol nyugodtan tanulhatunk. Jótanulással előre március 9 méltó megünnepléséért! Előre úttörők, újabb győzelmek felél Gyenes Ibolya VIII. o. t. csapa (tanács­elnök, Attala. > határoztam, hogy a második ne­gyedévben máskép fogok tanulni. Elhatározásomat tett is követte. A dé utáni egyéni tanulás min­den percét tervszerűen kihasznál­tam. A tanítási órákon figyeltem a magyarázatra és ez is könnyí­tett munkámon. Elősegítette ta­nulmányi eredményem megjavítá­sát az is, hogy a tanulópárommal rendszeresen tanultam. Nehezebb anyagnál nem sajnáltam a szabad­időmet is tanú'ásra fordítani. A ki­tartó munkának meg is lett az eredménye. Sorra javítottam a ne­gyedévi tanú mányi osztályzatai­mat- Az is előfordult, hogy napon­ta 3—4 ötösre is feleltem s a fél­évi bizonyítványosztás idejére minden tantárgyból jelesem lett. Kitűnő rendű lettem. Ez az ered­mény még nagyobb munkakedvcft adott, hogy ezt továbbra is meg­ártsam. Szeretett Rákosi elvtár- iunk 60. születésnapjára fe'a:án- om, hogy tanulmányi eredményem továbbra is megtartom, és tanuló­járom eredményének megjavítá- lához én is hozzájárulok." Báli József példája nem egye­lői álló diákotthonunkban Példa- nutató munkáját soksn követték ; így érhette e! diákotthonunk fél­évi kiértékelés szerint a 3.96 os sredményt. A tanulók tudják, hogy 1 párt és dolgozó népünk küldte Sket iskolára és tudják, hogy pár­unk, dolgozó népünk bizalmát így tudják viszonozni, ha az elért :redményeiket megtartják, azt ovábbfokozzák és bekapcsolódra . „tanulj többet ma, mint tegnap" aozgalomba^ eredményeiket fo­kozni fogják. Tóth Károly DISZ felelős Táncsics-diákotthon. A balafou-nagybereki állami gizdaság nagy napra készült február 24-én. Ezen a napon mutatta be az álla­mi gazdaság kultúrcsoportja Bala- tomfenyvesen a „Kisunokáim" cí­mű szovjet színművet. Ezt a színművet a magyar-szov­jet barátság hónapjának tisztele­tére mutatta be a kultúrcsoport, melynek betanítását Csordás Mar­git, a gazdaság dolgozója végezte lelkes, kitartó munkával. Az elő­adás nagy sikert aratót. bizo­nyítja, hogy a „Vigadó" nagyterme zsúfolásig megtelt és már állóhely sem volt az előadás megkezdésé­ül Nagybajomban február 24-én volt a körzeti kul- túrversenybemutató, ahol négy község kultúrcsoportja tszerepelt. Nagy érdeklődés vol'( a bemutató iránt, amit bizonyít, hogy a terem zsúfolásig megtelt. Elsőnek a gigei kultúrcsoport színjátszói adfák elő a „Veszély­ben vagytok emberek" című egy- felvooásos jelenetet. U'jána a kis- korpádi szülői munkaközösség „Az okos nadrág" című jelenetet adta eió nagy sikerrel. Majd a kiskor- pádi DISZ kultúrcsoport harmoni­ka-szólója és népi tánccsoportja következett. Különösen kiemelke­dő volt a tánccsoport siófoki csár­dása, a buzsáki iopogós és a szék­tánc. A n«gybajomi kultúrcsoport két $ Nemsokára elérkezik az ország szeretett vezérének, Rá­kosi elvtársnak 60. születésnapja. Erre a n.pra a dolgozók és mi, út­törők s készülünk különböző fel­ajánlásokkal. Ez a nagy nap öröm a dolgozók számára, mart tudják, hogy az ő gondoskodó keze kíséri gyerme­keiket A gyárak, üzemek is tesz­nek felajánlásokat. Mi úttörők is tettünk felajánlásokat, mégpedig a következőket: Minden nap háromnegyed 8 órára az iskolában leszünk. Az óra megkezdéséig átolvassuk a lec­két, ezzel elősegítjük az órákon va'ó felelést. Fegyelmezett maga­tartás-; tanúsítunk az iskolában, az utcán és mindenütt- Az órákra felkészülés nélkül senki sem jön. Rendszeresen tanultuk ott a fel­adott anyagot. A házi feladatokat rendszeresen elkészítjük. A ta- ntilópárokat megszervezzük és kő­ás D ákotthonunk a tanév megkez­désekor gyengén indult. A ta­nulók körében lazaság volt ész­lelhető. Nagyon csekély kivétellel, senkisem vette komolyan a mun­kát, és így nem is tudtunk szám- bavehetö eredményt felmutatni. Diáko thonunk első negyedévi át­laga 3.52 volt, így tehát elmarad­junk a diákotthonok közti tanul­mányi versenyben. A negyedévi munkaértekez-et után javulás állt be diákotthonunk munkájában. Ez i snnak köszönhető, hogy megszer­veztük a tanulócsoportokon belül ■ 1 tanulópárokat és ellenőriztük azok munkáját- így ritkábban for- 1 iult elő az, hogy va'aki az iskolá- 1 ban nem állta volna meg a helyét. 1 ^kik negyedévkor elégségesek : voltak, azok lendülettel ostromol- ] ák a bevehetetlennek hitt köze- 1 jes-rendüség várát, a közepes és : órendű tanulók a jeles és kitűnő I iredmémyt akarták elérni. s Eközben születtek kimagasló 1 sredmányek, mint például Báli Jó- | :sef I, osztályos tanulónál, aki kö- j :epesből kitűnő rendűvé vált. Mi- j cor megkérdeztük, mivel tudta :zt elérni, a következőket mon- lotta:^ j „Amikor szeptemberben beke- s ii'tem a diákotthonba, mindennel í ogla'koztam, csak egyedül a ta- tulássa! nem, holott ez lett volna gyedüli kötelességem. Többször ‘ dőfordulf az is, hogy az iskolában , 'agyon gyengén szerepelem. El- . irkezett az első negyedévi intő- lonferencia és az eredményhirde- ^ és után bizony lógó orral tértem laza. Nagyon bántott az, hogy n redményem csak közepes lett. ^ treztem, hogy ez nem kielégítő zámomra, én jobb eredményt is 1 tudok érni. útfv mint tavalv. El-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents