Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

VASÁRNAP, 1952 FEBRUÁR 24. SOMOGYI NÉPLAP 7 A dolgozók bejelentéseinek pártszerű intézésének jelentőségéről Pártunk, Rákosi elvtárs vezeté­sével -hatalmas 'eredményekéi ér­tünk el úgy, hogy pártunk nap rninf nap erősítette kapcsolatát a -dolgozó nép széles tömegeivel és mozgósította dolgozó népünkéi az e’őfbünk álló feladatok megvaló­sítására. Helyesen vezetni — tanítja Sztálin elv árs —• azt jelenti: elő­ször, hogy megtaláljuk a kérdés helyes megoldását, a helyes meg­oldást ped g nem lehet megtalálni, fia nem vesszük figyelembe a fő' üregek tapasztalatát —- a tömege­két, amelyek saját bőrükön ta­pasztalják vezetésünk eredmé­nyeit; ' másodszor, hogy megszervezzük í helyes megoldás kivitelezését, smif azonban nem lehet megtenni a tömegek közvetlen segítsége nél­kül; harmadszor, hogy megszervez­zük a helyes megoldás kivitelezé­sének ellenőrzését, amit megint •csak nem lehet megtenni a töme­gek közvetlen segítsége nélkül. — Pártunk és a tömegek megbont- h'iatlan kapcsolatának kifejezői, a pártszervezetek irányító és ve­zető szerepének Ilyen pótolhatat- ían támaszai a dolgozók levelei is. A levelek százai és ezrei, amelyek­kel -a kommunista és pártonkívűli dolgozók legkülönbözőbb rétegei, pártszervezeteinkhez és a párt- saj óhoz fordulnak, hatalmas mér­tékben elősegítik a helyes vezetés egyik alapfeltételének kialakítá­sát: egyesítik ,a vezetők és a veze­tettek taPasz.alatait. Levele k út­ján a dolgozók széles tömegei köz­vetlenül bekapcsolódnak a köz- ügyek intézésébe. Lenin és Sztálin elvtársak az első szocialista állam megalapítói, a Bolsevik Párt az első pillanattól kezdve felismerte a dolgozók le­veleinek jelentőségét, „mindenkit kérünk, de különö­sen a munkásokat, hogy leve­lezzenek velünk“ — írja Leirn 1904 decemberben a .,Levél az elvtársakhoz'' című röp­lapban és kéri, hogy „olvassák fel ezt a levelet minden és mindenféle gyűlé­sen, körben, alcsoportban, stb, a lehejö legszélesebb kör­ben“ és írják meg, hogy a munkások hogyan fogad; ák ezt a felhívást. A Bolsevik Párt alapszerveze­tei és pártbizottságai a legnagyobb figyelemmel fordulnak mindenkor a dolgozók levelei felé,, meghall- gatják a levelezők tanácsait, ész­revételeit, a nép és a szocialista haza javát szolgáló kí­vánságaikat- Sztálin elvtárs ,,a proletárközvélemény parancsno- iai"-nak nevezi a levelezőket, mert a szocialista építés nagy fel­adatára mozgósítják a dolgozók közvéleményét, ezt a hatalmas erőt, jellemző tulajdonságuk, hogy felismerték az országépítés ügyé­ért, a nép ügyéért való magasfokú erkölcsi felelősséget a javítás szán­déka, az újért való lelkesedés készteti őket, mert a közösség ügye mindennél drágább számuk­ra. „Ezek az áHalábun fogékony, a« igazság t özétől lángoló, le­leplezni hibáinkat, minden­áron javítani kívánó emberek, akik nem félnek a golyótól — ebeknek az embereknek kell «»érinteni az egyik fő emelő szerepét bcfölteníök hibáink kiderítésébe« és helyi párt-, valamint szovjet építőmun- kánk megjavításában.“ (Sztálin.) A dolgozók egyre növekvő azámbaa kereaík fel leveleikkel pártszervezeteinket és leveleik felölelik a termelés, az élet min­den területét, számontartják ered­ményeinket és munkánk hiányos­ságait. Bátor bírálattal feltárják a hibákat, javaslatokat tesznek a hibák kiküszöbölésére. Felismerik és leleplezik az ellenséget: sora'k* ham — a tömegek ébersége, az el­lenség iránti olthafatlan gyűlölete — pártunk, szocialista hazánk iránti szeretete és hűsége jut ki­fejezésre. A járási (városi) pártbizottsága­ink — a Megyei Pártbizottság ‘-s — egyre növekvő gonddal és fi­gyelemmel fordulnak a dolgozók levelei felé, kivizsgálják és elinté­zik a dolgozók bejelentéseit, pa­naszait, egyre fokozottabb mér­tékben támaszkodnak a dolgozók épí.ő javaslataira. Ezen a téren jó munkát végez­nek a fonyódi, siófok:, tabí és mar­cali járási pártbizottságok. Nemrég történt — hogy egy elvtárs leve­let írt a Központi Vezetőséghez, me'yben leírja, hogy a bonnyai ta­nács végrehajtóbizottságába <egy erkölcsileg kifogásolható egyént, Tó(h Jenőnét választottak be. A Megyei Pártbizottság ezt az ügyet megvizsgálta és megállapította, hogy a bejeién és megfelel a való­ságnak és illetékes szervek ezért Tóth Jenönét leváltották funkció­jából. A árbizottságokhoz érkező le­velek iránti figyelem, a levelekben felve ett prob émák elintézése, ki­vizsgálása terén tapasztalható fej­lődés ellenére még nem kis szám­ban akadnak pártbizottságok, funkcionáriusok, akik terhelésnek érzik, nem ped g segítésnek — a dolgozók leveleivel való foglalko­zást. Ez tapasztalható a Kaposvá­ri Járási Bizottságon, ahol a kö­zelmúltban történt ellenőrzés so­rán kitűnt, hogy a dolgozók beje­lentéseivel nem törődnek, bizo­nyítja az, hogy kb. 60 darab levél — ezeknek jórésze hosszú idő óta — hevert elintézetlenül. De nem­csak a kaposvári, hanem a Nagy­atádi Járási Bizottságon 's előfor­dult, hogy pl. Tóth Ferenc lábodi elvtársnak jogos tagrendezésí ügyét rnár lassan egy év óta nem intézik el. A pártbizoitságok és alapszer­vezetek kötelességet hogy min­den érkező bejelentést a lehető legrövidebb időn belül kivizsgálja­nak, elintézzenek. Még a legsze­mélyesebbnek látszó bejelentés is egész sor hiányosság feltárásának és kiküszöbölésének alapja lehet 3 ezáltal közüggyé válik. A dolgozók leveleinek megőrzé­se terén a csurgói, de a kaposvári JB-nak is van javítanivalója, mert a felelőtlen iratkezelés miatt a dolgozók bejelentései elvesznek a JB-om Mindez nemcsak közvetlenül a pártbizottságainkhoz és alapszer­vezete nkhez küldött levelekre vonatkozik. Ugyanilyen gonddal kell foglalkozni a felsőbb szervek­től (KV, Megyei Pártbizottság) és a pártsajtótól kivizsgálásra vagy intézésre megküldött levelekkel. Minden pártszervezet, pártbi­zottság kötelessége, hogy funkcio­náriusainkat, párttagságukat, és egész dolgozó népünket a bírálat­hoz való kommunista viszony szel­lemében nevelje, s ezzel is segítse felszínre hozni a tömegek alulról jövő kezdeményezését és bírála­tát. Ezt a nevelő munkát minde­nekelőtt a személyes példamuta­tás, a dolgozók leveleinek megbe­Rákosi elvtárs 60. születésnapjá­nak tiszteletért Szén’a község dol­gozó parasztjai, hosszúlejáratú ver­senyre hívják ki Somosycsicsó dol­gozó parasztjait. Szeretetiiket és há­lájukat így fejezik ki népünk sze­retett vezére születésnapjának tisz­teletére, március 9-re> a következő szempontok szerint: „Mi, Szenta község dolgozó pa­rasztjai. kik már Somogycsicsó köz­séget begyűjtési versenyre hívtuk kj Rákosi elvtárs szüle ésnapján^k tiszteié!éré, a tavaszi munkák idő­beni elvégzésére és versenyre hív­juk ki és vállaljuk: ho2y a minisz­tertanácsi rendeletiben előírt határ­időre a tavaszi mezőgazdasági mun­A vésel Állami gazdaság kondáshalmi üzemegységének ser­téstenyésztői felajánlásukat 100 szá­zalékra teljesítetlek. Ezt úgy érték el a fialtatásnál, hogy biztosították a kellő takarmányozást, szakszerű­en gondozták és kezelték az állato­kat. Párosversenyben dolgoztak és így serkentették egymást a maga­sabb eredmények elé: ésére- A gép­javítást határidő előtt befejezték. Kijavítottak 4 traktort, 6 tárcsát, 3 vetőgépet és 15 boronát. Becsülete­sen teljesítették Rákosi elvtársnak adott Ígéretüket. A munkák tovább- fokozásával akarnak ünnepelni. csülésével, a munkások, parasz­tok, értelmiségiek jeladásainak fokozott figyelembevételével, a közvélemény parancsnokaira való támaszkodással segítik elő. Szervezeteink egyre erőteljeseb­ben lépnek fel a levelezők védel­mére, a bírálat elfojtására irányuló kísérletek ellen. Ezen a területen is javítanunk kell azonban még munkánkat, .tovább kell fejleszte­nünk alapszervezeteink és pártbi­zottságaink munkáját. Lépjenek fel az alulról jövő bírálat és kez­deményezés elfojtására irányuló legcsekélyebb kísérletekkel szem­ben ‘és nyilvánosan torolják meg azokat. Szemük fényeként őrizzék a lervelezés, a bírálat, a kezdemé­nyezés szabadságát és nyújtsanak minden esetben méltó elégtételt a sérelmet szenvedett levelezőknek. Pártfunkcionáriusaink a jövő­ben jobban törődjenek az egysze­rű párttagokkal és pärfonkivü!:- ekkel, nagyobb figyelmei fordít­sanak azok jelentéseire, figyel­meztetéseire. Sem a felsőbb, sem az alsóbb pártszervezetek nem tudják eredményesen végezni mun­kájukat, ha nincsenek a legélén­kebb, i legközvetlenebb kapcso­latban a tömegekkel. „Mi vezetők — mondotta Sztálin elvtárs — a dolgozó­kat, az eseményeket, az em­bereket csak egy oldalról lát­juk, mondhatnám úgyis, hogy felülről, a mi látókörünk en­nélfogva többé-kevésbbé kor­látozott- A tömegek fordítv3, a dolgokat, az eseményeket, az embereket a másik oldalról látják, mondhatnám, alulról, ezért !?.z ő látókörük bizonyos mértékig szintén korlátozott. Hogy megkapjuk a kérdés he­lyes megoldását, egyesíteni kell ezt a két tapasztalatot. Csak ebben az esetben lesz a vezetés helyes.“ Csak sz i pártbizottság és pártszervezet dolgozik jól, ame­lyikhez a párttagság és a párton- kívüliek a legteljesebb bizalom­mal fordulnak, amelynek munkáját a fsgság nyíltan, pártszerűen meg- bíiálja és rámutat a területén mu­tatkozó hiányosságokra. Ezért kell gyökeresen megváltozhatni a szel­lemet ott, ahol még mutatkoznak törekvések a kritika elfojtására. Ezután még fokozottabb figye­lemmel. és gonddaí kell fordulnunk építő munkánk bátor harcosai, a levelezők felé s az edd;gínél is fokozottabban kell a dolgozók le­veleire támaszkodnunk. MDP Somogymegyeí Bizott­sága Pár)- és Tömegszer­vezetek Osztálya kákát 100 százalékra befejezzük, valamint a vetési határidő előtt ■befejezzük. Vállaljuk, hogy mihelyt az idő és a talaj megengedi, azonnal meg­kezdjük a tavaszi szántási munkála­tokat és a simitozást is elvégezzük. Vállal juk, hogy az összes szüksé­ges vetßtoagot március 9-ig teljes egészében kitisztítjuk. Kérjük Somogycsicsó dolgozó pa­rasztjait, fogadják e! kihívásunkat és csatlakozzanak hozzánk. Előre a tavaszi mezőgazdasági miunkák sikeres befejezéséért. dolgozód március 9-e tiszteletére fel­ajánlották, hogy az összes munkák­hoz szükséges traktorokat, ekét, tárcsát, boronát az összes motoros permetezőgépeket, velőgépeket és egvéb gazdasági felszereléseket és eszközöket február 28 helyett feb­ruár lő-re teljesítik. Lelkes mun­kával elérték azt, hogy váltásukat két rtá.ppal a felajánlott idő előtt. vag\ii>s február 13-án teljesítették. Sári Károly Somogyi Mihály. Szenta dolgozói hosszúlejáratú versenyre hívták Somojgrycsicsót Szenta község dolgozó parasztjai. / Állami gazdaságaink dolgozói teljesítik vállalásaikat A bárdibükki állami gazdaság Hogyan emelhetjük terméseredményeinket az agrotechnikai eljárások alkalmazásával Állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink komoly és szép ered­ményeket értek el a növényterme­lésben már idáig is. Az eredmé­nyek elérését nagyban elősegítelfre a Szovjetunió élenjáró mezőgazda- sági tudományának és tapasztalatai­nak hasznosítása, amelyeknek segít­ségével legfőképpen az állami gaz- daságolklban, termelőszövetkezetek­ben a terméshozamok szépen emel­kedtek. A Szovjetunió agrotechnikájá­nak alkalmazása bebizonyította, hogy ugyanazon a talajon, egy fonna adottságok és időjárási viszonyok mellett az állami gazdaságok és termelőszövetke­zetek sakkal magasabb teianés- cnedményeket értek el, mint az egyénileg dolgozók. Az ötéves terv a mezőgazdasá­gunk elmaradottságának felszámo­lását tűzte ki célul s előírta, hogy termésátlagjainkat országosan 1949. évi termésátlagokhoz képest 27 szá­zalékkal kell emelni. A célkitűzést csak abban az esetben tudjuk ma­radéktalanul teljesíteni, ha a nö­vénytermelésben részvevő vala­mennyi dolgozó megtanulja a nö­vénytermelés alapvető kérdéseit és alkalmazza az új agrotechnikai módszereket. Az ismereteket állan­dóan bővíteni kell, mert a tudo­mányos kutatások és a termelés gyakorlati tapasztalatai naipról-nap- ra viszi előre a fejlődést. Röviden az alábbiakban ismer­tetjük azokat az új agrotechnikai eljárásokat, amelyeknek alkalmazá­sával nagyban emelhetjük termés­átlagunkat. A keresztsorú vetés A gabona neműek terméseredmé­nyének emelésére szolgál a kereszt- sorú vetés. A kézi vetéssel a, gabo- naneműek egyenletes fenyészterüle- tét nem tudjuk biz'osítanj. Éppen ezért ezt a vetési módot alkalmaz­ni nem is szabad. A gépi sorvetés­nek is hibája az. hogy a sorok elég írágy távolságra (10—12 centiméter­re) vannak egymástól, míg a sorok­ban túlságosan közel, sok esetben még 1 centiméternél kisebb távol­ságra is kerülnek egymáshoz a sze­mek. A keresztben-bosszában való vetésnél a növények megközelítő­leg egyforma tenyészlerületet kap­nak és ígv fel tudják használni a nedvességet, tápanyagokat és igen kedvezően használhatják ki a nap­sugaraikat, n fény hatását. A két­irányú vetés a megdőlés vesrélyét is csökkenti s megkönnyíti a vetés ápolási munkálatokat. Az egyenletes tenyészteriilet mellett a gyomok nem is hatalmasodnak ®L A ned­vességet, táplálékot, napfényt, nem a gyomok veszik ej, nem azok nyomják el a gabonaneműeket, ha­nem megfordítva. A Szovjetunió kolhozainak ta­pasztalata szerint a kétirányban tör­ténő vetés 1.5—2 mázsával emelte kataszteri holdankint a termésho­zamot. 1951. év őszén állami gazda­ságiunk 854 kataszteri holdat, ter- melőszöietkezeteinik pedig 627 ka­taszteri holdat vetettek kereszlsorú vetés mellett az őszi gatbonanemű­ekből. A keresztben-ho^szában való vetést úgy kell végrehajtani, hogy a vetőmag mennyiség felét először hosszanti irányban, majd a másik felét a sorokra keresztirányban vetjük el. Vetőmagból 10—20 százalékkal töb­bet kell vetni, mint az egyirányú vetésnél felhasználtunk volna. Ter­mészetesen a velőgépet vetés előtt a féle mennyiségre kell beállítani. tál elérhető munkaerőmegtakarítás azonban lényegesen naayobb a fész kesvetés többletmunkájánál és arra az időszakra esik (május és június) amikor a termelés minden vonalán nagy munkaerő igények lépnek fel. A négyzetes vetést a kukoricánál és napraforgónál alkalmazzuk. A simára hengerezetí földet fogatos sorjelzővel hosszába-keresztbe meg­vonalazzuk és a vonalak kereszte. zési pontjához vetjük le kapával a kukoricát. A Szovjetunióban kü­lönleges fészekrakó vetőgépek van­nak használatban, amelyek a kuko­ricát egyenlő távolságra rakják a földbe. Nálunk is ezirányban a kí­sérletek eredményesen folynak, több újítást nyújtottak már be s ha .sikerül egy megfelelő négyzetes ve­tőgépet előállítani, e vetéssel jár« többletmunka is el fog tűnni. A négyzetes vetés fenti előnyei termesze;esen a nagyobb termések­ben mutatkoznak meg. A Szovjet­unióban kimagasló eredményeket értek el a négyzetes vetésű kukorica termelésében. Gazdagabb talajon két tövet is hagynak egy bokorban. Jakifskin adatai szerint a termés- többlet meghaladja a 20 százalékot. Termelőszövetkezeteink az elmúlt évben közéj 3500 kataszteri holdon alkalmazták tengerinél a négyzetes vetési. A balatonszárszói „,Béke“ tsz-nél 9 kataszteri holdon négy­zetesen vetett tengeri 30 mázsa csö­ves kukoricát termett holdanként, akkor, amikor a sorbnvetett 16 má­zsát adott. A barcsi „Vörös Csillag“ tsz négyzetesen vetett tengerije ka­taszteri holdanként 1 mázsa nyers- foszfát, 50 kilogramm káli, 2Ö ki­logramm péti só műtrágyát, vala­mint fészekbe vetett istállótrágya alkalmazása mellett 55 mázsát adott kataszteri holdanként, ugyanakkor a nem négyzetesen vetett területen csak 39 mázsa termett. Az elmúlt gazdasági évben Ukrajnában any- nyira elterjedt a kukorica négyze­tes vetési módsz8re, hogy a kolho­zok kukoricát Őrületüknek 90 szá­zalékát így vetették. Állami gazdaságaink és tsz-eirfk de az egyéni gazdálkodóink is a lehető legnagyobb területen alkalmazzák ezt az új vetési módszert, hogy terméseredmé­nyeiket fokozhassák. A négyzetes vetéssel kapcsolatba» annyit említünk még meg,, hogy a sor és növénytávolság nagyságát a kukorica fajtája határozza meg. Ko­rai, augusztusban érő fajtáknál 50x50, szeptemberben érő fajtáknál 60x60, míg a nagyobb testű, októ­berben érő fajtáknál 70x70 centi­méter. Egy fészekben csak egy &rős, egészséges szálait hagyjunk. Fentebb ismertetett újabb agro­technikai eljárások mellett termé­szetesén még niagyon sok olyan ter­melési módszer van, amelyek mind a terméseredmény fokozását* hiva­tottak szolgálni. Ilyen például a ja- rovizálás, melyet Liszenko szovjet ludús dolgozóit ki- Ezzel meg tud­juk rövidíteni, a növények tenyész- ídejét. Jarovizált mag gyorsabban hajt, erősebb gyökeret nevel s egyenletesen fejlődik. Könnyebbe» megbirkóznak a betegségekkel és * szárazsággal. A terméseredményeket nagyban fokozza a hibrid kukoricá­nak a termése, amikor két fajüt keresztezünk egymással. Emeli a termést a kukoricánál, napraforgó­nál, rozsnál alkalmazott mestersé­ges póütxporzás. Tartsuk tisztán az istálló levegőjét A nfgyzetes (fészkes) vetés Előnyei több formában mutatkoz­nak meg. Elsősorban komoly vető- iiiagmeillakarításl eredményez, le­hetővé teszi a keresztben .-hosszában végezhető fogafos, vagy géperejű növényápolást és éppen ezért a nö­vényápolás vonalán nagy munkaerő megtakarítást jelenít. A növények egyforma lenyészteriileíet kapniaik. A né'-’yzeíes vetéstől egyes terme­lőszövetkezeteink azért vonakodnak, mert a vetéskor több munkát igé­nyel, azonban megfeledkeznek ar­ról, hogy egyrészt a vetési idő olyan időpontra esik, amikor mun­kaerő elég bőven áll rendelkezésre, a kapálásnál a négyzetes vejés ál­Mikor belépjünk az ercsi „Dó­zsa" termelőszövetkezet tehénis- táílójába, megcsapolt bennünket a párás, meleg levegő. De nemcsak a „Dózsa" tszcs-nél van ez így, ha­nem számos istállóban nem fordí­tanak gondot az istálló levegőjé­nek tisztántartására, pedig az is­tállók tisztasága jelem ős mérték­ben befolyásolja az állatok, külö­nösen a tehenek termelőképessé­gét. A lecsapódó pára nemcsak az istálló falait, mennyezetét t^2* vizessé, hanem lecsöpötfve az álla­tok szőréi is átnedvesíti és így azók könnyen meghűlnek. A helyes az, ha az istállók hő­mérséklete nem több 12—14 Cel­sius foknál.. Ezt a hőmérsék'efcet megfelelő szellőztetéssel tudjuk biztosítani. T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents