Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP ISKOLÁINK ÉLETÉBŐL A lad-gyöngyöspusztai iskolából Déli határainkról, a régi kisem­mizett szegényparasztok, a volt grófi cselédek pusztai népének bol­dog gyermekei, vidám pirosnyak- kendős út'.örői fordulnak önhöz most. Köszöntik Önt őszinte gyer­meki szerelttel. Mennyi minden történt azóta, m óta felszabadult országunk, a mi életünkben is. Iskolát kaptunk, először egy, majd kér nevelővel, két tanteremmel. Úttörő ottho­nunk van, sportfelszereléssel, több mint százkötetes könyvtárral. Szü­léinké. népkönyvtár várja. Úgy éljük vidám é’etünket, me­leg otthonbaSi, meleg tanteremben, nekünk élő nevelők körében. De sokszor eszünkbe jut a sült- krumpli a zsebünkben, meg a 2—3 kilométeres gyaloglás, eső, hó, fá- zás, no meg a rengeteg hiányzás. Sokszor el sem tudjuk képzelni, hogy mindez valóság, máskor úgy érezzük, hiszen ez természetes is. Hiszen Ön vezeti népűnket, Ön gondoskcd k rólunk is, a mi fiatal, boldog élelünkről. A köszönet és hála szavai keve sek ezért- Mi dolgozni akarunk. Építeni a szépet, a jót, a boldog szociálist? jövőt Csapatunk kö­zös, együttes ^határozás alapján fogadja, drága Rákosi elv.árs szü­letésnapjának tiszteletére, hogy a fegyelem terén magaviseletünke*, az igazolatlan mulasztás és késés teljes felszámolása mellett, tanul­mányi eredményé. az alábbiak szerint javítjuk meg: A félévi 3 k; tűnő és jelesrendű pajtás helyett év végére 8 lesz. Hasonlóképen javítjuk a többi je­gyeket is. Ezzel elérjük, hogy is- koIánkban év végére csak két elégségesrendű tanuló marad és a két elégtelenrendű paj.ás eredmé­nyét elégségesre javítja ki. Minden pajtás pontosan elvégzi a házi feladatát. Társadalmi mun­kában vállajuk: 1. Két kát- hold egyéves erdősítés pótlását 60 munkanappal április 15-re, 2. 1000 négyre .méter csemetekert átdol­gozását, planirozását 20 munka­nappal március 20-ra. 3. A Barát- ság-örs vállalja, hogy az alsótago­zatos pajtások újonnan készült nagytábláját piros olajfestékkei bevonalazzi' és négyzetrácsozza. Két negyedkes elégtelenrendü paj.ásf a tanulásban állandóan se­gíti. 4. A Vöröscsillag örs mindkét tanterem asztalát olajfestékkel be­festi. Két VI. osztályos pajtás fe­gyelmezetlen magatartását megja­vítja. 5. A Béke-örs az Úttörő-ott­hon és a tanterem virágait állan­dóan gondozza. 6. A Munka-őrs az úttörő- és diákkönyvfár könyveit újra bekö[i. 7. Vállaljuk, hogy a nyári időszakra 20 „Pajtás"-ra és 5 „Uttörő”-re fizetünk elő. Fogad­juk, hogy drága, szeretett Rákosi elvtárgunk útmutatását hűségesen, úttörő helytállással mindenben kö­vetni fogjuk. Halász Pál csapatvezető, An- drosícs Mária csaptttanács- elnök, Nagy Margit jótanulási felelős, Molnár Irén faliújság- felelős, Szilágyi János könyv­táros Szentlőrinci mezőgazdasági technikum A Szovjetunió felszabadítása le­hetővé tette, hogy pártunk veze­tésével, a Szovjetunió hathatós segítsége mellett újjáépítsük rom­hátié hazánkat. Ezzel egyidejű­leg folytattuk a harcot a fasiszták által lerombolt iparunk s elpusz­tított mezőgazdaságunk helyreál­lításáért. Pár.unk vezetésével a három­éves terv keretében újjáépítettük iparunkat s virágzó mezőgazdasá­got teremtettünk. Ehhez a mun­kához a Szovjetunió virágzó kol­hozai és szovhozai mutn.ták és mutatják az utat. A küzdelemből végül mi kerültünk ki győztesen. De nem álltunk meg, mert nekünk mindig csak előre kell haladnunk, hogy elérhessük a szocia izmust­A mi feladatunk mezőgazdaságunk eredményeinek állandó fokozása, állami gazdaságaink, termelőszö- vetkeze.eink továbbfejlesztése. Nagy feladat áll előttünk, de fi: talságunk a hazánk ránti sze­retetünk áfsegít bennünket min­den akadályon. A falu és a város dolgozóinak gyermekei szeretnek mezőgazdasági, technikumokban ta­nulni. Kormányzatunk segítséget nyújt ehhez és kiadta a jelszót: 'minél többen jelentkezzenek a mezőgazdasági technikumokba. Mi, akik itt vagyunk, nagy szere,ettei és segítem akarással várunk ben­neteket! Németh Sándor mez. gazd. techn. halig. A kaposvári mezőgazdasági technikum hallgatói díszes táviratban küld­ték el Rákosi elv társnak a 60. -szü­letésnapjára .ett felajánlásaikat. A echnikum ifjú hallgatói sem akarnak elmaradni hazánk üzemi és mezőgazdasági dolgozóinak ön­tudatos felajánlásai mellett és ere­jükhöz mérfen ők is rész tvesznek a felajánlásokban. A következő szövegű táviratot küld,ék Rákos- elvtársnak: Drága Rákosi elvtárs! Mi csak egy kicsi része vagyunk annak a hatalmas tömegnek, mely­nek tagjaival együtt szívünkből kívánjuk, hogy sokáig éljen kö­zöttünk, Rákosi elvtárs! Mi, a ka­posvári Mezőgazdasági Technikum DISZ fia aljai szeretettel köszönt­jük Önt születésnapja alkalmából, hiszen tudjuk. Önnek kőszönhet­VÉDJÜK MEG A BÉKÉT! Sí „Védjük meg a békéi, népünk épí­tő munkáját!" — Ez* hirdeti a fenti plakát, mely a Szovjet Had­sereg megalakulásának 34. évfor­dulójára jelent meg. jűk, hogy most itt ülhetünk a kö­zépiskola padjaiban és minden nap egy-egy lépéssel közelebb jutha­tunk a tudomány várához. Sze­retetünk és hálánk jeléül fogadja lölünk felajánlásainkat, amelyeket állandóan útmutatónkra és segí­tőnkre: a pártra tekintve igyek­szünk teljesíteni. Iskolánk felajánlotta: 1. Tanulmányi eredményeinket megjavítjuk, a- lemorzsolódást és hiányzásokat csökkentjük. 2. A gyengébb tanulókat segít­jük a jó tanulópárok megszervezé­sével« 3. Megszervezzük a politikai ok­tatást, megindítjuk a szabadság- harcos mozgalmat március 1-től. 4. Foto-szakkörűnk szemléltető képekkel gazdagítja iskolánkat, melyek gyakorlati munkáinkról ké­szülnek. Rákosi elvtárs, mi tudjuk, hogy a mi felajánlásunk nagyon kicsi az ország dolgozóinak felajánlásaihoz, de úgy érezzük, hogy ez is egy kő a mi boldog jövőnk alapjához. Egész Iskolánk kívánja, hogy sok­sok éven át vezesse ön hazánkat a jólét útján és pár év múlva már egy á'lami gazdaságból, vagy ter- mclő’szöVetkezetből >. küldhessük felajánlásunkat és jókívánságunkat önnek. A kaposvári Mezőgazdasági . Technikum I., II., III, éves hallgatói. A technikum hallgatói Rákosi elvtárs születésnapjára tett fel­ajánlásaik nagyrészét már teljesí­tették A második pontban vállalt gyengébb tanulók segítségét már megszervezték, február 15-re lét­rehozták a tanulópárok rendszeres működését. A hármas pontban vál’alt politikád oktatást és a sza­badságharcos mozgalom beindítá­sát a vállalt március 1 helyett február 1 re teljesítették. A több", felajánlást is már részben telje­sítették. VASÁRNAP, 1952 FEBRUÁR 24. ........................................................ I HI II U A D IALEKTIKUS MATERIALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL A Bolsevik Párt Történetének IV. fejezetéhez A filozófusok olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint pl. mi a lét lé­nyege, mi a világnak, mint egész­nek a lényege, honnan és hogyan keletkezeit a világ. Öröklői fogva v-nn-e let, vagy valamilyen termé­szetfeletti erő ho<;ta létre. Miben HMii a megismerés, a gondolkodás lényege, megismerheti-e az ember a világot, a: (\mheri gondolkodás •megismeri-e a világ törvényszerű Hígét. Miben áll az élót lényege és értelme. Tizeknek a kérdéseknek összessége adja a világnézetei. Mi a világnézet? Alatta általában azokat a- néze­teket értjük, amelyiket, valaki az őt körülvevő világról, természetről, társadalomról alkot. Aszerint szabja meg a viszonyát az eseményekhez, a dolgokhoz. A világnézet nem egy ember ki­találása, hanem társadalmi termék A világnézet nem egységes az psz- Iál ytá rs ad alomban- a különböző ősz- tályok világnézete különböző. Más r kizsákmányoló osztályé és más a kizsákmányolt osztályé. Mi az idealista világnézet? Az idealista tudósok, metafiziku­sok tagadják az anyag elsődlegessé gét, előtérbe helyezik a szellemet. Azt állítják, hogv az anyagi csak függvénye a szellemi világnak, az eszméknek. Nem a természet jelen­ségeit kutatták, hanem eszmét, ide­ákat kereslek ahhoz, hogy az idea 1 izmus hatásosa than képviselje a reakciót a matérializmussal szem­ben. A filozófián belül kellett ma radni, d® a vallást be kellett csem­pészni a filozófiába. A vallásos kül­sőségeket, az imádást, a hitet le­vették és helyette a filozófia külső­ségeit, a vizsgálatot, az elmélkedést vették fel. Ml a materialista világnézet? A materialista világnézet mind véajg a történelem folyamán haladó világnézet, a haladó osztályok vi­lágnézete. Feladatának ftzt tekintet­te, hogy úgy magyarázza meg a világot, amilyen a valóságban.. A filozófusok legjobbjai szilárdan vallották -azt az alnpelyet, hogy von rgv valóságos világ, egy anyagi világ és ennek a törvényed mégis mérhetők. Ezek között a filozófu­sok között egyúttal természet tudó sok is voltak és értékes felfedezé­sekkel gazdagították a tudományt. A világnézet pártos, egy-egy osz­tály nézőpontját fejezi ki­Mi a dialektikus materializmus? Sztálin elvtárs úgy jellemezte hogy ,,A marxista-leninista párt vi- lágsaAmlélete‘‘. A marxista-leninista ipárt, ia munkásosztály élenjáró pártja. A munkásosztály alapvető­en, gyökeresen különbözik a törté­nelem minden más osztályától. A munkásosztályig egyetlen kizsákmá­nyolt osztály nem volt, amelyik ké­pes lett vo'na arra, hogy szervez­kedjék, hogy felfegyverkezzék és megdöntse a kizsáikrnányolók hatal­mát. Éppen ezért a munkásosztály világszemlélete is gyökeresen, alap. vetően különbözik minden eddigi világszemlélettől. Az a filozófia, amely a- munkásosztályt szolgálja — Marx és Engels által kidolgozott, Lenin és Sztálin elvtársak által gaz­dagított és a proletár-forradalom, a kommunizmus építése, problémái megoldása során az ellenség elleni fegyver — a dialektikus materia­lizmus. Miért nevezzük világszemléletünket Mit tanít számunkra a dialektikáról álin elvtárs ? dialektikus materializmusnak ? Azért, mert a ,,módszere, mely­nek segítségével a természeti jelen­ségeket • tanulmányozza és megis­meri dialektikus, elmélete pedig, amelynek segítségével a természeti jelenségeket magyarázza és értel­mezi materialista.“ , | „A dialektika ellentétben a ‘ * mz-tafizikávol a természetet nem egymt'Mól elszakított, egymás­tól izzolált, egymástól nem függő tárgyak és jelenségek véletlen hal-' ma zárnak tekinti, hanem összefüggő egységes egésznek, melyben a: egyes tárgyak, jelenségek szervesen kap­csolódnak egymáshoz, függnek egy­mástól és feltételezik egymást." Vegyük pl. a természetet, a nö­vényvilág fejlődését illetően két el­mélet harcol1 most a biológiában, egyik a burzsoá és reakciós Mendel- M’organ féle elmélet. Ez a növény­világot elszigeteli az őt környező világtól, olyan jelenségektől és té­nyéktől. mint az éghajlat, m-ely alatt ■a növény terem. Kinyilvánítja- hogy az öröklődésre a környezetnek semmi! befolyása nincs. Hanem va­lamikar az ősidők homályában el­kezdett működni egy titokzatos „öröklődés i készlet“ és azóta a nö­vények és állatok ennek a továb­bítói. Ezzel az elmélettel szemben áll a szovjet élettan Micsurin és Li- szenkó tudománya. Ez az élettan dialektikus, d növényeket környe­zetükben szemléli és feladatának tartja, hogy új fajtákat alkosson, amelyek bírják a hideget vaiy a szárazságot, olyanokat, amelyek több termést, több gyümölcsöt ad­nak és amelyek eíl-enállóbbnk a kártevőkkel szemben. Ez a tudo­mány azért tud újat alkotni, mert megvizsgálja milyen a talaj össze­tétele, milyen a talaj szerkezete, -milyen az éghajlat, milyen a kÖT- nyező növényvilág, milyen egymás­utánban vélik el a növényiket. Mindezeket a kérdéseket (és még sok mást) felteszi és megállapítja, hogyan bait a növényre a környezet. ej „A dialektika ellentétben a * metafizikával rspm úgy te­kinti a természetűt, mint a nyu­galom és mozdulctllanság, pangás és váltcAsatlanság állapotát, hanem imint a szakadatlan mozgás és vál­tozás, szakadatlan megújhodás és fejlődési állapotát, ahol valami min­dig keletkezőben és fejlődőiben van, valami mindig pusztuló ban és el­hal óban." A metafizikus politikus pl. úgy politizál, hogy összeadja hány had­serege van a háborúban az egyik harcoló félnek, hány n másiknak, aztán megállapítja, hogy az győz, amelyiknek több van. így számolták a második világháborúban is a hitleri Nétaetorszóg és Szovjetunió erejét. A dialektikusán, gondolkozó pedig ,látta a szovjet szocialista társada­lom magasabbrendűségét, a szovjet hátország erejét, a- szocialista gaz­daság fölényét, az egész szovjet nép erkölcsi erejét, a marxista- leninista ideológia fölényét, látta az egyre növekvő hadosztályok számát, amely felülmúlta a hitleri hadsere­get. Látta a növekvő parancsnoki kar harcedzetlségét és a sztálini hadiitudomány óriási fölényét, az imperialista haditudomány felett, — így mérte fel az erőket, a Szovjet­unió javára. O ,,A dialektika ellentétben a *-'• metafizikával nem úgy te­kinti a fejlődés folyamatát, miint egyszerű növekedési folyamatot, ahol a mennyiségié változások nán, vezetnek minőségi változásokhoz, hanem mint olyan fejlődést, amely jel&ntéktelen és rejlett mennyiségi változásokból, nyílt változásokba megy ál.. . ezért a dialektikus mód­szer őzt tartja, hogy a fejlődés fo­lyamatéit nim úgy kell értem, mint körben való mozgást, rniitf a meg­tett útnak egyszerű megismétlését, hanem mint haladó mozgást, miint álmenetet a régi minőségi állapodból az új minőségi állapotba, mint fej­lődést az egyszerűtől a bonyolult­hoz, az alacsonyabból a magasabb fölé." A metafizikus csak a mennyiségi változást veszi észre, p], hogy a víz megmelefgszik, -egyre forrélbb lesz, de a-zz-nl n-Om számol, hogy ennek a folyamainak egy poaíj&u minőségi váliozás áll be. A dialek­tikusán gondolkodó tudja, hogyha a vizel melegítik, a .melegség meny- nyiségi felgyülemlése egy pontön a forrást eredményezi. Bekövetke­zik a minőségi változás, folyékony halmazállapotából gáznemü hal­mazállapotba kerül, a víz felforrás nőm véletlen. Ellenkezőéig a ter­mészet általános törvénye. Sztálin elvtárs arra tanít benntün- ket, hogy a fejlődés folyamata ivein körforgás, hanem felfelé «velő moz­gás. Pl. a szénbányák államosítá­sakor létrehoztunk egy központi mamut-szervet a, MASZ-t, amely az összes fontos irányítási leendőket egyesítette. Később pedig az igazga­tási teendőket sorra-rendre vissza­kapták a bányák, az üzemegységek, végül a M'ASZ is feloszloA, Táján itt afféle körforgás játszódott le? Nem. Amikor -a MASZ létrejött *l$g voltak megbízható irányító káde­reink. Ha a termelés irányítását ott- ha^viuk volna a bányáknál, üzem­egységeknél, akkor a reakció kezé­ben, a- bányakárok kezében hagytuk volna. Később azonban felnőttek a bányászkáderek, a párt igazi veze­tővé nevelte őket, növekedett az új értelmiség, a régi értelmiség jórésze megváltoztatta gondolkodásmódját, ilyen, körülmények között - lehetővé vált -a- decentralizálás. Ez nem kör­forgás volt azért, meri nem ugyanazt állítottuk vissza ami volt, nem a kapitalista szétforgácsoltságot, ha- B»m olyan vezetést, hogy az meg­feleljen az állami terven a.l«pnlő irányításnak. „A dialektika ellentétben a metafizikával, abból indul ki, hogy a természet tárgyainak és jelenségeinek megvannak a magul; ‘.belső ellentmondásai, mert mala- mennifiüknek megvan a pozitív és negativ öldala|, múltja és jövője, vaíamennyiökben vannak haladó és fejlődő elemek, hogg ezÁknek a® el1 erdeieknek a harca az új és a régi, a halódó és a születő, az el­haló és a fejlődő közölt: ez a belső tartalma a fejlődési folyamatnak, (z a belső tartalma a mennyiségi vál­tozások, minőségiekké válásának A metafizikusok szerint egy dol­gozó, az dolgozó és nem más, hol­ott ez a dolgozó él és mert él, min­den egyes pillanatban önmag» is és más -is. A legkülönbözőbb fizi­kai, fiziológiai, szellemi mozgások játszódnak le benne, pl. a dolgozó néhány esztendővel idősebb, ennek során izmosabbá, edzettebbé válik, a legkülönbözőbb ellentmondások irányít ják ezeket a változásokat, te­szik őt önmagává is és mássá is- Ha ez nem így lenne, golbasem tud­nánk megmagyarázni, hogy a dol­gozó izmosabb, edzettebb mint ko­rábban volt, hogy idősebb és hogy megtanult egy sor dolgot a népi demokráciában és hogy a dolgosé­ból elvtárs lett. (A filozófiai mit e via lizmirsrál szóló Sztálini tanítást g követhető számunkban közöljük.) 4. A Német Kommunista Párt elnökségének felhívása A Német Kommunista Párt el­nöksége pénteken nyilatkozatban hívta fel a párt valamennyi tagját, kezdjen haladéktalanul felv'lágo- sífó kampányt egész Nyugat-Né- metországban a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának a négy megszálló hatalomhoz inté­zett átiratáról, és a Szovjetunió­nak az átiratra adott válaszáról. Szólítsátok fel a közéleti sze­mélyiségeket, az üzemek munkás­ságát, a ku önböző társadalmi szer­vezel ek tagjait, a városok és fal­vak lakosságát: követeljék a szö­vetségi köztársaság kormányától és a szövetségi gyűléstől, hogy csatlakozzék a Német Demokra­tikus Köztársaság kezdeményezé­séhez — mondja a nyilatkozat. Befejezésül felszólalja a párt tagjait; hívjanak össze a német szoc'ádemokrata párt tagjaival együttes gyűléseket és ezeken foglaljanak állást a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányá­nak a négy nagyhatalomhoz és a szövetségi kormányhoz intézett átirata és a Szov<etunió kormányá­nak válasza mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents